Jól írtad a mérték a lényeg. A hangsugárzóknál inkább nőni szokott a frekvencia függvényében az impedancia. A csökkenéssel van a nagyobb baj. De az erősítőnek is már alapban frekvencia függő a torzítása impedanciától függetlenül is. A labor mérések fix terhelésen szoktak készülni, most akkor képzeld el mi van a valóságban a hangdoboz változó impedanciája esetén. :)
Egy dologban azért kötözködnék... "Vagyis kizárt dolog, hogy egy erősítő ugyanolyan minőségben tudjon megszólalni a különböző ráakasztott impedanciák alatt."
A hangdobozok impedanciája a frekvencia függvényében változik (mint tudjuk, hangfal topicban vagyunk :) ), egy részüknek több, más részüknek kevesebb, de mindenképpen számottevő mértékben. Akkor a fent idézett mondat alapján az erősítő a hangdoboz impedanciájának változásai miatt a frekvencia függvényében eltérő hangminőséget produkál (jó, ez kicsit sarkos megállapítás...)?
Egyszerűen megfogalmazva a leírt ajánlás semmilyen kapcsolatban nincs a várható hangminőséggel. Elég kevés erősítő dolgozik 2 ohmra akkor azokra nem érdemes 4 ohmos hangfalakat kötni? Mondjuk azt, hogy akkor oké olyan erősítőt veszünk ami mondjuk 4 ohmra lead 300W-ot de mi csak 8 Ohm os hangszóróval használjuk így minimum 150W várható. Mi történik ekkor? Az erősítő röhögve kiszolgálja a hangszórót elvileg csökken a torzítás gyakorlatban meg kétszer annyi pufferkondi van a vegfokban mint ami a 8 ohmos hangszóró kiszolgálásához kellene. Ez az iskolás tanulmányok szerint üdvözítő a gyakorlatban meg bevittél egy csomó parazita induktivitást a kondikkal amik összemaszatolják a közép és magas tartományt. Tehát pont az ellenkező hatást érted el mint amit szerettél volna. Ennyit az elméletről meg a gyakorlatról. Ugye a legtöbb hifista már halotta azt a mondást, hogy az a legjobb kondenzátor amelyik nincs az áramkörben. Ez a pufferre is igaz.
Tehát nem arról van szó, hogy nem állja meg a helyét, hanem hogy a napjainkban népszerű konstruktőri filozófiában másféle szempontok írják felül az egyébként kívánatos tulajdonságot. Így mindjárt más a leányzó fekvése...
Mármint aux1,vagy aux2? Igen.Próbáltam meg amint írtam ha nincs rákötve semmi akkor is hallom belülről a hangot. Másik konnektort próbáltam ott is. Csak az a baj,hogy nem állandó.Van amikor több óráig semmi vagy több napi hétig.Addig nem ülhetek ott mindenkinél. :D Idén lett cserélve a lakásban az egész elektromos hálózat is. Köszi.
simán lehet. ki kell deríteni, h mi csinálja. első körben egy másik konnektorba dugd, aztán másik helyiségbe, aztán menj át a szomszédhoz, aztán egy másik utcába egy ismerőshöz.
Csak az a kérdés,hogy akkor hiába veszek másikat az is ezt fogja csinálni... :D Már gondolkodtam veszek pár aktív bluetooth hangfalat ami kiszolgálja az igényeimet. Csak akkor ott porosodik az erősítő és a Boston hangfalak amik szintén nem volta annyira olcsók. :D
Néztem most a neten vannak szervízek ami erősítőkkel,Hifivel foglalkoznak. Írtam nekik meg elküldtem a videót mit mondanak elsőre. Az a baj,hogy mint írtam a másik ezelőtti erősítőm is csinálta néha. Szóval lehet nem a mostani hibája hanem tényleg valami gép megy valahol és azt szedi össze.
Az erősítőm rendszeresen búg...Nem állandóan,de néha elkezdi ütemesen.Napszaktól függetlenül. A Ph fórumban is voltam már a problémával. Ott azt mondták valószínű a transzformátor szed össze valamit a hálózatból. Nagyon idegesítő. Kiszedtem a helyéről és lekötöttem mindent elvittem egy másik csatlakozóba. Bekapcsolva ha nincs rákötve semmi a hangszórók sem akkor is hallani az ütemes búgást.De a belsejéből jön.Amúgy egy egy Tangent AMP-200. Van erre valami megoldás?
Szóval egy erősítő olyan terhelőimpedanciára tud dolgozni amilyenre tervezték. Én nem tartom üdvözítőnek az olyan "univerzális" erősítőket melyeknél specifikálnak többféle terhelőimpedanciát.
Ez nekem olyan Lo-FI szint/kategória mint a 4 évszakos gumi az autókon.
A szűrők a fokozatok belső áramvisszacsatolásai és egy sor olyan paraméter amely függ a terhelőimpedanciától változnak a különböző üzemállapotokkal.
Pl. D osztályú erősítőnél minden terhelőimpedanciára más kimenőszűrő alkatrész értékek tartoznak. Persze ettől te még ráaggathatsz szinte bármit, csak nem úgy fog szólni.
Vagyis kizárt dolog, hogy egy erősítő ugyanolyan minőségben tudjon megszólalni a különböző ráakasztott impedanciák alatt.
Ha megnézed az olyan erősítők adatlapjait ahol többféle terhelőimpedanciát adnak meg, mindig más torzítási értékeket specifikálnak a különböző terhelőimpedanciákhoz.
Szerintem ez egyébként többet mond el az erősítőről, mint a különböző impedanciákon mutatott kimenőteljesítmény.
A másik a DF. Ahhoz, hogy impedancia feleződésnél duplázódjon a teljesítmény nagyon magas DF-ű erősítőről kell, hogy szó legyen.
Az ilyen erősítők gyakorlati tapasztalatom alapján csikorgósan durván, élettelenül szólnak, persze biztosan van kivétel én csak nagy átlagról beszélek.
Ilyen szempontból nekem nagyobb bizodalmam van egy olyan erősítőhoz amelyiknek terhelőimpedancia felezésnél nem duplázódik meg a teljesítménye és mondjuk nem azért mert a tápegysége miatt fingik ki.
Szóval korrekten tervezni szerintem egy adott terhelőimpedanciára lehet főleg D osztályban. Ettől függetlenül elviselhet mást is csak azt hiszem ezt a diskurzust nem Malone szinten szeretnénk folytatni.
Illetve még a csövik lehetnek valamilyen szinten kivételek mert ott lehet több megcsapolása a kimenőtrafónak de ott is lehetnek hangzásbeli különbségek.
Most előhozhatjuk azokat a hangsugárzókat melyeknek bizonyos frekvenciákon leharmadolódik az impedanciája és jó ha az erősítő ott még bírja krafttal, de azt én alapvetően az ipari hulladék kategóriába sorolom.
És most akkor kérdezhetnéd, hogy miért baj az, ha mondjuk nagyobb impedanciát akasztunk rá, mint a specifikációban megadott, hiszen csökken a torzítás a legtöbb esetben.
Ez így igaz, de nem mindegy milyen forrásra? A konzerv zenén kb. forrástól függetlenül rengeteg az információ veszteség, vagyis a legjobb erősítő egy torzító.
Egyszerűen szükség van a páros harmonikusú torzításokra, melyek utólag vissza tudnak pótolni valamit a felvételkor/lejátszáskor elveszetett információkból nyilván ez kamu de ez egy kegyes hazugság. Régen paraméter hajhászásban voltam olyan teljesítmény sávszélességű jelemelkedési sebességű és szinte mérhetetlen torzítású erősítőt építettem ami gyakorlatilag hifi rádióadónak volt használható és fel lehetett vele hívni E.T-.t. Kristálytisztánt szólt, de a legunalmasabb legdöglöttebb hang volt amit valha hallottam pedig csak 15 volt a DF-a. És éppen ezért van az, hogy ami konzerv zenén szárnyal az például akusztikus élőzene hangosításra lehet, hogy nem túl jól használható, mivel élőzene hangosításánál messze nincs annyi veszteség az információban mint felvételnél.
Fidezénke, mielőtt belelendülnél az ostobaságaidba, ez a gagyiság VÓTMÁ, TÖBBSZÖR IS!
A többszörösen kitiltott seggfej nikkjeid már telihányták audiolandot többször is a prospektusok árcéduláira és a collstokkal mért hangszóróátmérőkre alapozott kurvanagy okosságaiddal.
Eddigi életműved: a végtelenül tahó, audiolandról kitiltott sos11 fikanikk válogatott szamárságai >
A másik őstulok fikanikked > csárlisín, aki a Levente nevű hangszórós kókler fegyverhordozója, ugyancsak belapátolt ide nem kevés szart, mielőtt kibaszták a modik
Nem "finoman fogalmazni" kellene, hanem rámutatni, hogy hol látsz a hifi-szaksajtóban egykor közhelyszerűen idézgetett idealizált elvárásban tévedést, aztán pedig érvelni az igazad mellett... kíváncsivá tettél.
A hangkártya, meg mögötte az akármilyen erősítő persze számít. Valamennyit.
Az alapvető baj ezekkel a PC hangszórókkal a torzítás. 150Hz alatt 50-80%, feljebb szép lankás csökkenőben, de azért még 1-2kHz környékén is van 2-3%. Bár ez nem szabály, hallottam már egész tűrhetőt is, de nem ez a jellemző. Meg azután a PC hangszóró doboza, amit sugároz, na az még csak nem is harmonikus feltétlen. A maga 6-8mm falvastagságával préselt papírból, vagy 2mm-es műanyagból.
Ezek úgy kerülik a jó hangot, mint Borkai a Szájert a buliban.
