no, én is átfutottam a betelepítési papírokat 1786-89 közt a Pest megyei levéltárban.
Kb.a második megnézett lapon találtam is egy nekem nagyon ismerős nevet..;)))
persze annyira nem egyszerű a dolog, ugyanis az illető potenciális ős az irat értelmében Morvaország területéről ( a település neve is megvan, Borotitz, ma valószínűleg Borotice Csehországban) települt be a Pest megyei Györkre (először Hévízgyörkre gondoltam, de most inkább Galagagyörkre hajlok, a wikin olvasva, hogy ott a 18. században szlovákiai betelepítések kezdődtek voltak)
Ami eddig szép is, viszont valahogyan át kellett keveredni a családnak pár évtized alatt a Bakonyba...
Szóval most jön a böngészgetés, györki anyakönyvek, illetve visszafelé, a bakonyi falvaké..hátha össszeérnek a szálak..esetleg veszprém megyei levéltár, talán ott is lehetnek betelepítési iratok..
Az is kérdés..ha esetleg "hivatalosan települt át" egyik (Zichy?) birtokról a másikra, akkor annak leht valami írásos nyoma, (s ha igen, hol? )
(további kérdőjel, hogy sem Hévízgyörk, sem Galgagyörk esetében nem találtam kapcsolódást a Zichy-ekhez...)
Érdeklődnék valaki tud e valami pontosat a Rajzik vezetéknévről? Sehol semmit nem találok. Kőtelken volt ős, de semmi többet nem találok. gothalexa@freemail.hu
Zách család: Ama szomorú történelmi emlékű család ez, melyből Zach (oklevelesen Turóczi kronikájában Zaach és Zaah.* Zah) Felicián esete átalánosan ismeretes. Horvát István e nemzetséget a 108 nemzetség közé helyezi. Horvát Ist. Magyar orsz. gyökeres r. nemz. 64. 65.*
Nevezett Felicián(Zah-nak fia, de genere Zah) a leányán Klárán Kázmér lengyel királyfi által elkövetett erőszakért dühre gyúlván, az ebédkező király családon állt boszút, Erzsébet királynénak négy úját vágta le, a királyfiakat megölni akarva, megvérezé. Ezen fölségsértésért kinos halálra itéltetett, javai elkoboztattak, fia hasonlóan lakolt, ifjabb leánya Klára borzasztó módon végeztetett ki, nagyobbik leánya Csebe vagy Czeba Turóczinál Sebe és Zeba.* már Kopay nevű nemesnek neje, lefejeztetett, nevezett férje örökös börtönre vettetett, ennek gyermekei deportáltattak, Turóczi Schwandtnernél Scriptores rerum Hung. I. 420.* szóval az ország nagyjaiból és nemeseiből állitott itélő törvényszék által a Zách nemzetségnek Felicián ágán három ízig álló minden tagja halálra itéltetett, hasonlóan nővéreinek, tehát sógorainak is gyermekei halálra kárhoztattak, minden egyéb rokonai a királyi udvarba léphetéstől örökre eltiltattak, három ízentúl találtató minden rokonsága pedig örök szolgaságba süllyesztetett. Lásd az itélet levelet Fejér Cod. dipl. tomo VIII. vol. 3. p. 419427.*
Egy monographusunk Mocsáry Antal Neográd várm. esmért. I. 242254.* Zaah Feliciánt Sághi-nak nevezi és pedig Karancs-Sághi birtokáról, mivel szerinte Nógrádban Karancs-Ságh, Piliny, Endréfalva, Felfalu és Poltár helységet birta. Hogy a Zaah nemzetség Nógrád megyében birtokos volt, és Poltár táján is birt, alább látni fogjuk, de hogy neve a Sághi névvel azonos lett volna, valószínűtlen, annál is inkább mivel Mocsáry szerint Karancs-Sághot még 1471-ben is Sághi nevezetü (Ladislaus de Ságh) birta, Mocsáry Antal Neográd várm. esmért. I. köt. 254.* holott a Zaah nemzetség 1330-ban a fölebbiek szerint már kiirtatott.
Bizonyos az, hogy a Zah genus már 1246-ban Nógrád megyében birtokos volt. Fejér Cod. dipl. tomo IV. vol. 1. p. 407.*
Nógrád megyében Hartyán helységet előbb Csuda név alatt még IV. László királytól a Zah nemzetségbeli Mihálynak fiai Máté, Ogh és Mihály és Noénak fia Noe kapták, de 1330-ban midőn az öszves Záh család itéletileg hűtlenségi bélyegen kiirtatott, ezen helységet is az akkori Záh nemzetségbeli birtokos Erazmus elveszté, és az Cseleni Sándor fiának Jánosnak adományoztatott. Fejér Cod. dipl. tomo VIII. vol. 4. p. 153. az oklevélben hibásan áll Harkian, Hartian (Hartyán) helyett.*
Csupán a név hasonlatosságnál fogva megemlitjük még, hogy I. András király korában 1055-ben egy Zache nevű nádor volt; azonban hogy a Zaah genusból eredt volna, tudva nincs.
Könyvtárban megpróbálhatnád megnézni Dr.Gerő József: Királyi könyvek (1867-1918) már ha a nemességadományozás ténylegesen nem korábban történt, Ha erre gyanakodnál akkor Illésy János-Pettkó Béla: Királyi könyvek. (1527-1867). De ha egyikben sincs az sem jelenti azt, hogy nem volt nemesember. Valóban legcélszerübb felkeresni a megyei levéltárat, ott a nemesi nyilvántartásokat (Acta Nobilitaria), de kissé hosszadalmasabb, de mindenképpen megnézném a helyedben az illető személy anyakönyvi adatait (azzal kezdve amit biztosan tudsz róla: mikor, hol született, házasodott, halt meg,) és még tudni kell hozzá, mely vallásfelekezethez tartozott, mert 1895 előtt csak az egyházak anyakönyveztek, viszont ha ott beírták hogy "nemes", rövidítve a név előtt, hogy Ns., vagy hogy tekintetes ..., akkor jó reményekkel lehet keresni. "Blindre" ugyanis ők nem írtak be ilyet az anyakönyvbe.Ezzel pontosabban behatárolható lenne a nemességszerzés ideje is.
A Veszprém Megyei Levéltárban (Veszprém, Török Ignác u.1. T.: 88/887-200, e-mail: leveltar@veml.hu, nyitva: hétfő-szerda 8-16, csütörtök 8-18, péntek zárva) lenne célszerű megnézni, A IV.1.e./aa Megvizsgált nemesek, és a IV.1.e./bb Kihirdetett nemesek, jelzetű anyagaiban. Mindkettőnek betűrendes cédulakatalógusai vannak. Ha megírod itt vagy priv. e-mailban a nevet itthoni anyagaimban megpróbálhatom megnézni van-e nekem róla valami.Üdv.
Tisztelt József! Érdekelnének a lengyelfalvi Erőss családdal kapcsolatos adatai, illetve a családfa vagy annak töredéke. Szeretném felvenni a kapcsolatot e-mailen, illetve telefonon, amenniyben ez lehetséges. Köszönettel, Erőss Csaba
Nemesi okleveleket hol lehet keresgélni? Most tudtam meg mamámtól, hogy a dédnagyapám báttyának volt kutyabőre. Valószínüleg ő szerezhette mert dédnagyapámnak nem volt, illetve a régebbi felmenőknek sem hinném. Ő az 1800-as évek végén szerezhette. Elég vagyonos ember volt és halála után mindenét a katolikus egyházra hagyta. Tehát valószínüleg ami neki volt oklevél az már nincs meg. De valami másolat csak van valamerre. Várpalotán lakott egyébként.
Közben elolvastam, amit a másik topikban írtál. Szerintem ne ugorj akkorát a legutolsó általad ismert adatoktól. Próbáld meg Előszállás történetét a település honlapján olvasható történeti munkák alapján visszafelé követni.
http://eloszallas.atw.hu/index2.html Az uradalom története pl. A zirci apátság szerepe, az, hogy ők kezelték 1810-ig ténylegesen is, s csak a jövedelmet adták át a henrichaui apátságnak. Ha történt telepítés, akkor az az ő levéltári anyagaikban van, Veszprémben.
Vagy próbálj kapcsolatba lépni az előszállási hagyományörző civil szervezetekkel, ha nem találsz, akkor a polgármesteri hivatalnál a civil referenssel felvenni a kapcsolatot, s majd ő ajánl személyt, aki a település történetével képben van, arról, hogy mikor történtek oda betelepítések.
Január 26-én Balázs(?) István feleségül vette Kiss Mihály Barbara nevű lányát... szerintem. Persze a Balázs erősen kérdőjeles.... de a "B" a legelején elég valószínű, lásd felette Bakó János "B" betűjét.
valamilyen év (az biztosan feljebb van) februárjában, talán 2.-án, stephanus ?? talán tompa csinált valamit, ha az alatta lévő név alá lenne húzva, akkor házassági bejegyzésre gyanakodnék, így lehet hogy csak simán meghalt, vagy megszületett.... :-)
HA három négy ilyen szöveget kiraksz, akkor könnyebb betűhasonlóságokat találni, és talán értelmes latin szavakat is elő lehet bányászni....
Ha más ilyen névnél az alatta lévő női név is alá van húzva, akkor házasság, és általában még szerepelnek a tanúk aláhúzás nélkül
Ha nem, akkor ugye vagy születés vagy halál (ami ez esetben ugye vagy keresztelés, vagy temetés) Ennek ki kellene derülnie az egész ilyen jellegű bejegyzések elejéből....
Se mortu se asentis szót nem tudok felfedezni, de a születést se latinul, úgyhogy bármi lehet.
Hogy mire gondol, nem tudhatom. De: Fegyverneken a katolikus anyakönyvezés kezdődött 1862-ben. Ezt megelőzően az itteni (kevés) katolikust anyakönyvezték Tiszabőn. (Forrás: Magyar Katolikus Almanach és Kálniczky László: A MOL filmtárában őrzött anyakönyvi mikrofilmek katalógusa. (segédlet 4/1.) Tiszabőn valóban nincs református gyülekezet, a fegyverneki a Tiszantúli Egyházkerülethez tartozik (mert az erre vonatkozó mondatot nem értettem).
Szerintem ő a reformátusokra gondol. Annak az egyházkerületének az alapítása volt 1882-ben egy Baldácsy-alapítványi ingatlanra 'támaszkodva' (br. Baldácsy Antal 80 holdnyi belső telki birtokából 10 holdnyit ajánlott fel, előbb volt iskola, templom csak 1928-ban lett).
egy db tremer-t találtam... (tremer, heinrich, dichelbach, mit fr., 2 ki, "fort", - 77/6743:93) cj, pr 1763.04.03 de ő sem magyarországra jött..... (preussische lande)
Djurika, great thanks for your answer. My email was in hungary language - I had the email to translate from colleague. I will try to contact the Nógrád County Archive.
If you think that the children of Jan Snopek and Juliana Skotnyar were born in Nagylóc, then you have to contact the Nógrád County Archive (Nógrád Megyei Levéltár). This is their website:
http://www.nogradarchiv.hu/
And here are the accessibilities: (under "Kapcsolat velünk" -> "Elérhetőségek")
They can only give you data about births that happened more than 90 years ago (1919 or earlier), and only those marriages and deaths can be searched for, which happened before 1949 and 1979, respectively. As of 2010, 1920 births, 1950 marriages and 1980 deaths are not available to the public, because these entries are considered as private information. (This is the so-called 90-60-30 rule) If you need data after the aformentioned dates, you have to contact the local goverment / mayor's office of Nagylóc, that's the only formal way:
Did you mean your mail was unanswered? Maybe no-one around there speaks English and, in this case someone has to translate the letter for you into Hungarian.
I want to find a descendant of one of my great-grandfather's brother. He was Jan (János - lat. Joannes Nepomucennus) Snopek (hung. Sznopek) and he was born 16th May 1885 in Cuklasovce. In a birth record there is that he got married with Juliana Skotnyar 17th January 1909 in Nagylóc. I couldn't find more information in his parish neither in offices. Janos Sznopek probably owned a mine, let us say miner concession of one of mines of late district Modry Kamen (in Hungary it is "Kékkő"). After the end of World war II. he wanted to transfer the proprietary to his nephew, but then the communist system came so it wasn't done. I dont't want the renovation of ownership of course, this is just about the research. I tried to contact some of Sznopeks following the Hungary telephone directory especially from the near area of Nagylóc (according to he map Nagylóc is near to Modry Kamen). Unfortunately, all attempts were unsuccesful or if someone of them answered they weren't descendants of this Janos Sznopek. I don't speak Hungary, so it is a problem for me to search in Hungary institutions. Even though I am send email for mayor of Nagylóc - unacknowledged. I'll be very grateful if you find something.
Ugyanez volt a dabasi r.k. filmekkel is, valamikor dec.-jan. fordulóján leküldték vidékre és május közepén jöttek vissza. Gondolom két hónapig lehet "aktás" míg a kutató matat, utána meg egy másiknak is kellett ugyanott ugyanazok a filmek, és az is max. két hónapig szöszmötöl vele, meg a postázás is eltart egy ideig (nem is értem hogy merik rábízni a m. kir. postára :-o ...) Tehát legközelebb én már eleve úgy számolok hogy ha valami "aktás", akkor legrosszabb esetben fél évet kell rá várni. Jó eset meg ritkán van. De azt sem értem, hogy a nagyobb városok esetén, ahol mondjuk van 21 tekercs film az adott plébániából (pl. Kecskemét r.k.) és valószínű hogy többen is akarják kutatni, ott miért nincs másodpéldány?
Próba szerencse...azért nagyon meglepődnék, hogyha találnék valamit...nagy mázli lenne, mert jelenleg a Bakonyig tudtam visszafejteni a nyomokat, ahol a szépszüleim születtek úgy 1810 körül...de kis szerencsével akár az ő szüleiket be is telepíthették valamikor a 18. sz vége felé...
Igen, ez sajnos másik család. Engem konkrétan ama Zách (Záh)-nemzetség érdekelne, amelynek egyik ága (főág?) Zách Feliciánban, ill. két lányában végződött.
Az ő merénylete 1330-ban volt (ott helyben 'levágták'), de a Zách-ok már a XIII. században jelentős birtokokkal rendelkeztek Nógrádban, ill. későbbi birtokszerzésekkel a környező vm-ékben. (Z.F is barsi birtokos volt).
A Benyovszkykról tudtam, hogy ők egy korábbi elágazásból származtatják magukat, kiváncsi voltam említ-e a két tudós genealógus bármely más családot, aki így ennyi idő után azé' büszke az ő eredeti nemzetségükre.
Zach család. Zach József kir. Curiai (igy) orvos 1765-ben Mária-Teréziától kapta czímeres nemes levelét. * Czímere a paizs felső részének közepéről két felé húzott vonal által három udvarra oszlik, a középső (alsó) kék udvarban zöld téren daru áll, jobb lábával buzogányt tartva, melyre kigyó tekerődzik, a baloldali arany udvar baloldalából kétfejű fekete sasnak fele része látszik, a jobb oldali ezüst udvarban egymás fölött vizirányosan két vörös pólya és azok fölött egy vörös csillag szemlélhető; a paizs fölötti sisak koronáján daru áll, fölemelt jobb lábával kövecset, csőrében pedig kigyót tartva, két elefántormány között, melyekből a jobb oldali arany, a baloldali fekete szinű. Foszladék jobbról aranyfekete, balról ezüstkék. * A nemesség szerző utóbb a pesti invalidusok hazának orvosa és protomedicus volt. Ennek fiai Antal és Ferencz. Amaz született Pesten 1747. jun. 14-én. Mint a bécsi mérnök kari katonai akademia növendéke katonai pályára lépvén, a franczia háború alatt mutatott vitézsége és katonai érdemei által már 1798-ban tábornokságra emelkedett. Ezen évben a novii ütközet után Mária Terézia rendét és élete hosszára külön dijt nyert. Marengónál fogságba esett. 1801-ben Ferencz testvérével együtt magyar báróságra emeltetett. * 1805-ben altábornagy lett. 1810-ben Olmuczvár al-, 1813-ban főparancsnokavá 1825-ben pedig katonai szolgálata 50. évében főhadszertármesterré neveztetett. * Meghalt Gréczben 1826. nov. 22-én. A bárói czímer csak a bárói korona által, és e fölé még két koronás sisak helyezése által különbözik az előbb leirt nemesi czímertől, a jobb oldali sisak koronáján egyfejű fekete sas áll szét terjesztett szárnyakkal, a középsőn ugyan az, ami a nemesi czímeren, a baloldalin pánczélos kar kivont kardot tart. Foszladék jobbról aranyfekete, 290középről ezüstkék, baloldalról ezüstvörös. A paizst két oldalról telamonok gyanánt két sisakos pánczélos vitéz tartja. *
Hello. Ha mész a könyvtárba akkor van egy könyvecske amiben megtalálod az iratok felsorolását, és abból a IV. K2 10 kútfő telepítési űgyek 1786-1789 ig Inpopulationala . Ezt kérd ki. Ebben találsz latin és német nyelvű toborzási felhívásokat, sőt szerb és más nyelveken is. 1787 nov.27-i dátummal. később pedig találsz 3 füzetszerü lapokat 20oldalas oldalanként 13 névvel, a bejővő telepesek név szerinti felsorolása.
Kíváncsivá tettél: ki tesz fel, milyen kérdést, hol, kinek?
Az interneten (az internetről) soha nem lesz családfád, nincs mitől félned. A kapcsolataidat valóban ne tett közzé a hálón, azok magánügyek. Addig is, míg megjön a merszed, használd nyugodtan az én családfámat. www.csalfa.extra.hu Nem félek, hogy visszaélsz vele! :))
Verebély (verebélyi). Ősrégi család, mely a XII. században ágazott ki a Zách-nemzetségből. Ez a Vereb, később Verebi, majd Verebély néven szereplő birtokos nemes család nevét eredetileg a Nógrád-vármegyei Fóth és Egyházas Vereb birtokairól nyerte. Később Heves-, Bars-, Nyitra-, Zemplén-, Szabolcs-, Bereg-, Szatmár-, Hont-, Pestvármegyékben, majd a Dunántúl is Győr-, Vas-, Veszprém-, Baranya-, Zala- és Somogyvármegyékben találkozunk vele. Birtokaiknak közös törzsből való származását bizonyítja az a körülmény, hogy Vereb 80Györgyöt, Pált és Simont sűrűn találjuk együtt és külön is Nógrád-, Bars-, Trencsén-, Baranyavármegyékben birtokadományokkal, zálogbaadással, vétellel kapcsolatban, másrészt verebélyi előnévvel szerepelnek a különböző megyékben szereplő birtokosok, 1478-ban a nógrádmegyei György mint Trencsén-vármegyei birtokos a nyitrai káptalan előtt, 1563-ban Mihály Baranya-megyei birtokos a zalavári convent előtt, 1564-ben Péter a leleszi convent előtt, 1604-ben István és János a Nyitra (ma Bars) megyei Verebély birtokkal a Vasvár-szombathelyi székeskáptalan előtt, ugyancsak Verebély de eadem-re szól a család birtokában levő László és fiai János, Ferenc, Mihály nevére kiállított armalis levél, melyet 1581-ben II. Rudolf adott ki. Címer: kék mezőben zöld halmon ugró szarvas; lába előtt fehér tinófej; takarók: kék-arany, vörös-ezüst. A családnak 1227-ben a legrégibb okmányokban (Dl. 134.) szereplő tagjai Henche comes Zakariás de Vereb fia a Zách-nemzetséggel kapcsolatban
Zách, báró. Címereslevelet 1765. okt. 8. Z. József és gyermekei kaptak. (LR. XLVII/345.) A bárói rangot 1801. febr. 4. Z. Antal Ferenc és gyermekei nyerik. (LR. LX/498.) A családnak az 1826. okt. 22. elhalt Ferencben magvaszakadt. Vö. NI. XII/259260.; Siebm. 7278.; Kősz. 439.; Szerencs 634.
Ez pont jó nekem, mert én kb. a 19. sz elejére saccolom a betelepülést a Bakony vidékére, s a családi legendák valamiféle tót gyökereket emlegettek...azaz egy látogatást mindenképpen megér a dolog.
Csak még egy kérdés: nem vagyok túl tapasztalt levéltárlátogató, szóval ha a Pest megyei levéltárban (ez a Vágóhíd utcában van, igaz?) a Zichy-féle Veszprém megyei betelepítéseket kérem, akkor tudni fogják, hogy mit is szeretnék? :)
ha jók az emlékeim/ a jegyzeteimet nem néztem meg/ 1770-80-as évektől kezdődtek az iratok, de szerintem a könyvtár fondjegyzékében talán pontosabb infó található.Az biztos, hogy 1820 után már nem sok irat van. Az egész irat kb 20cm magas dosszié. pontosabban 0,2 iratfm lehet.Egy nap alatt bőven átnézhető, és fényképezhető.
auswanderungen aus dem südöstlischen Schwarzwald...
zwischen hochrhein, Baar und Kinzig insbesondere nach südosteuropa im 17. und 18. jahrhundert
Azaz az innen való kivándorlások. (szerintem)
Pl.
Flesch Anna Maria, verhairatet Josef Guth Möhringen 5 ki. (kinder) - FFA, HwB (ez könyveket, és adatállományokat jelöl, ahonnan az adatot vette) nach Ungarn 1757.12.16
van amelyik 1 sor, van aelyik 8 sor (extra adatok, hogy mennyi pénzzel, milyen városon keresztül, milyen vallásúak, vagy egy-két mondat a körülményekről, de ez a ritkább, inkább csak adatsorok.
Akkor van ebben értelme kereskedni, ha tudsz mondjuk 4 infót (milyen néven, kb honnan, kb mikor, jöttek és esetleg férj, feleség, vagy gyerekadat is van. vagy nagyon ritka név Pl. Kellerből van 29 ebben a könyvben, a többiben is kb ennyi, az több száz lehetőség, de köchből csak 1 van....
ABC-ben van, ha valakit nagyon érdekel egy este megnézhetem az őt érdeklő nevet, de az fontos, hogy vagy ritka legyen a név, vagy egyéb infók is legyenek....
Tegnap meg akartam nézni... És nem találtam a könyveket. Most vagy nem tudom kinek adtam kölcsön, vagy csak hülye vagyok hozzá, hogy 2-300 könyv közül 4 kötetet megtaláljak...
A Pest Megyei levéltárban tavaly nyár végén a betelepítési iratok között komplett betelepítési listákat névsorokat találtam, miután nem vagyok ott érdekelt én csak átlapoztam , de emlékeim szerint 3-4 A3-as nagyságú többlapos kettéhajtott füzetszerű névsorok voltak /több száz név/ ami a Zichy birtokokra betelepülőket tartalmazta. Hátha segít valakinek. üdv pistur
Mivel a környékbeli tót falvakat (Bakonycsernye, Súr,Szápár) is a Zichy család telepítette be, így gondolom, hogy egy helyről hozhatták őket. Bakonycsernye történetében olvastam, hogy Nyitra és Trencsén vármegyékből jöttek az első telepesek.
Esetleg még a Zichy család levéltárában lehetne utalásokat találni erre.
Javaslom, kezd adtagyűjtéssel; az élők (idősek) kifaggatásával és minden (jelentéktelennek tűnő) részletet leírni! Tapasztalataink szerint az idős felmenők (akár a közeli, vagy a távolabbi rokonok is) fejében sokkal több van elraktározva, mint amennyit maguktól elmondanak. Célirányosan kell kérdezni, kérdezni, kérdezni! Igyekezz olyan (megbízható, pontos) adatokhoz jutni, amelyek 1895 előttiek (eddig vannak mikrofilmen az egyházi anyakönyvek, amelyek korlátozás nélkül kutathatók). A nevek, helységek, dátumok mellett fontos még felmenők vallási hovatartozásának tisztázása. Amennyiben az élők bizonytalanok pl. halálozási dátumok terén, tanácsos utána nézni a temetőkben. Vidéken kellemes meglepetés lehet több nemzedék síremlékeinek feltalálása. Olvasgass itt: http://mol.gov.hu/bal_menusor/hasznalat/oktatas/mindenkinek/csaladfakutatas.html
nagyjából tudom mi fán teremnek az említett könyvek, de azt nem nagyon hogy milyen szisztéma szerint vannak csoportosítva a könyvek... kitelepülés helyei, gyűjtőpontok?
werner hacker könyvek fellelhetőségét frissítettem volna...
nem sikerült, mivel atáblázatot rosszul kezeli...
Szóval a lényeg, hogy a pécsi püspöki hittudományi főiskola könyvtárában mind megvan,
ha Budapesten keresed, akkor a speyer, és a bodensee kivételévelmind megvan már az OSZK-ban, speyer megvan az országos idegennyelvű könyvtárban. Bodensee sajnos csak pécsett található.
werner hacker
werner hacker
PTE (társad. Tud. Szakkönyvt.)
ELTE
SZTE
Mo-i németek háza
Osz. Idegennyelvű könyvtár
Bp. Főv. Levélt.
Főszékesegyházi K.ár kalocsa
Pécsi püspöki hittudományi főiskola könyvtára
OSZK
1
baden, breisgau
x?
x
x
2
oberschwaben
x
x
x?
x
x
x
3
rheinpfalz saarland
x
x?
x
x
4
südöstliche schwarzwald
x
x
x
x
x
5
oberen neckar
x
x
x
x
x
6
speyer, süd- osteuropa *
x
x
x
7
bodensee
x
x
8
unteren neckar
x
x
9
Ulm (elégséges lehet helyette az oberschwaben is)
10
raum
x
NEM HACKER DE AUSWANDERUNG
11
hessen
x
kb. egy hónap múlva lesz aktuális, terveik szerint akkortól üzemel majd internetes szolgáltatásuk, melynek részeként a Kalocsai Sárköz forrásainak képfelvételei, anyakönyvi mutatói és egyéb fontos forrásai otthonról is böngészhetők lesznek. Kényelmesebb otthonról kutatni, és digitális képeik is jobb minőségűek, mint a mikrofilmek. A használathoz regisztrálni kell majd, ennek térítési díja is lesz (kb. egy átlagos könyv ára) .
1. Elég általános nevek voltak ezek (István, András, Mihály, stb.), extrémebb nem szerepel. Rendszerint minden adatot kijegyzetelek oldalági rokonokról, lehetséges testvérekről, unokatestvérekről, leszármazottakról is hogy tudjak következtetéseket levonni.
2. Az unokatestvériséget gyanítom, tudomásom szerint azok voltak, így a nagyapa személye biztos, de a két "alsóbb láncszem" bizonytalan.
3. Ilyet nem találtam.
4. Mivel a halálozások az 1840-es években vagy azelőtt történtek, így házszám még nincs, a rovatok kb. a következők (nem pontosan, de nagyjából erre emlékszem): halál és temetés napja, életkor, temetés módja és a temető lelkész neve. A házszámot megoldást máshol sikeresen alkalmaztam már, ráadásul pont azalapján tudtam csak eldönteni a kérdést.
5. Egy másik esetben valószínűleg ezzel jutnék dűlőre, de nem merem kizárásos alapon bizton kijelenteni hogy a három azonos nevű asszony és a két azonos nevű lehetséges férj közül megtaláltam a megfelelő kettőt. Amúgy ezt a budapesti anyakönyveknél tudnám értékelni nagyon, ha lenne online-hypertextes változat és így a keresztszülőkre meg a menyasszonyra is rálehetne keresni. Különösen ilyen ügyekben, illetve férjük halála újraházasodott nők esetében segítene, több hónapnyi keresést megspórólva.
6. Na ezt meg fejből nem tudom, de foglalkozás fejegyezve nem volt, csak tippelni lehet az események alapján.
Mindenesetre megpróbálok minden lehetőséget alaposan átrágni mégegyszer, hátha.
1., a gyerekek nevéből lehet következtetni (sokszor fordul elő, hogy a gyerekek az apa után a nagyszülők neveit kapják. Ha azok kölünböztek, és a gyermeki névadás szignifikáns adatokat mutat a nagyszülők neveivel....., esetleg ha valamelyik nagyszülő keresztneve érdekesebb...
2., a két férfi két külön rokoni körrel rendelkezett esetleg (mondjuk nem unokatestvérek voltak), akkor az esküvői tanúk neveinél előfordulhatnak házaspárok, mondjuk ez csak próbálkozásos alapon működhet...
3., egyéb helyi anyagokból, pl. valamelyik tanúskodott egy perben (ott sokszor szerepel azonosító adat), tett valamit, vagy intézkedtek ellene, akkor esetleg.
4., nem mindenhol, de néhol szerepel a lakhely szűkebb elnevezése ebben az időszakban (pl. tanyanév, vagy házhelyszám, stb. ha az fárfiági szülőkhöz költöztek, vagy közel hozzájuk...), sokszor telekosztással. Ennek egyébként nyoma van egyéb helyi iratokban is, amit lehet kutatni...
5., Keresztszülőként a férj testvéreinek gyermmekeinél érdemes keresni, mert ebben is lehet szerencse...
6., előfordulhat, hogy valamilyen speciális szakmát üztek, és ebből fakadóan a férj szüleinek csak egyes hónapok feleltek meg esküvői időpontnak. Azt figyeltem meg, hogy egészen furcsa egyezőségek vannak. Van olyan felmenőm, ahol csak december-januári esküvők voltak.... A családi emlékezet szerint kereskedők voltak. Ezek szerint a tavasztól ősz végéig tartó időszak nem felelt meg, miközben a földműveseknek a nyár is jó, de volt olyan (feleségem oldalán) németországi családfavonalon, ahol csak májust találtam. Mondjuk ez utóbbi okát nem tudom.....
Természetesen megint más a leányzó fekvése, ha a keresett személyek rendelkezésre bocsátják személyes adataikat, az önkormányzati dolgozók is hajlandóak segíteni, sikerrel járunk a temetői sírok megtalálását illetően, van gyászjelentés az OSZK-ban, rokonoktól is megtudhatunk adatokat, stb. De sokszor nem vagyunk ilyen szerencsések.
De feladok mégegy leckét, biztos más is találkozott már ilyennel (én hárommal is!): A 18. század második felétől a 19. század első feléig pl. két XY nevű ember élt a faluban, néhány év különbséggel születtek, a házasságnál, halálozásnál egyikük esetében sem volt odaírva sem a szülők neve (életkor csak halálozásnál szerepelt, de a házasságnál egyiknél sem. Ezalapján is csak azt tudjuk beazonosítani hogy melyiknek mikorra esett a születése, de hogy ki kinek volt a férje, azt nem, mivel az asszonyok halálozásánál sincs ilyen adat!), a gyermekek születése nagyjából egy időszakra esett, mindkét férj már volt legalább 19-20 éves mikor házasodott ill. az első gyermeke született, mindkét férj még élt amikor utolsó gyermeke született, az asszonyok is viszonylag szép kort értek meg (vagyis a kizárásos alapon történő megállapítás sajnos semmilyen módon nem működik!), a sír/sírkő már rég nincs sehol, amin legalább a halálozás éve szerepelne, illetve a mellé temetett asszony adatai megerősítenék a házastársi kapcsolatot; a családi emlékezet pedig nem nyúlik vissza ilyen régre, avagy: semmiféle feljegyzés nincs..... Ilyenkor mit lehet tenni?
Ezek mind kézenfekvő megoldások és tisztában is vagyok velük, no de hogy ne legyen ilyen könnyű az élet, kössük az ebet a karóhoz továbbrais és tartsuk szem előtt, hogy üzleti célból kutatunk valaki számára ma 50...70 éves élő oldalági rokonokat, akikről jóformán nem tudunk semmit. Szóval igyekszem mindenbe jól belekötni :-)
Fentieket figyelembe véve kapásból leírtál kettő olyan lehetőséget amit a példában kikötöttem, hogy nem alkalmazhatunk:
1) "falusiak nem tudnak semmit" (értem ezalatt hogy kihaltak már a mindenkit ismerő öregek, a család ismeretlen helyre költözött, újabb lakók / önkorm. dolgozók, stb. már nem tudnak semmit, mivel nem ismerhették a családot), tehát erre nem támaszkodhatunk, pedig valóban ez lenne a legegyszerűbb megoldás.
2) "önkormányzat nem adhat ki adatot" Ezt nem tudom hogyan kezelik, főleg abban az esetben ha valaki üzletszerűen csinálja és nem a saját rokonait kutatja, de tegyük fel hogy szigorúan veszik.
3. esetben lazán visszaéltél a kutatási lehetőséggel.
4) Jó kapcsolatok: hát ez sem éppen a legális út, mert ugye bennfentes ismerősök kellenek a jogszabály által védett információk megszerzéséhez, ha jól értettem.
Magyarán: ha a jogi oldalát nézzük, valahol mindenképpen jog/törvénysértést kell elkövetni hogy a kívánt adatokhoz hozzáférjünk, nemde?
Egyrészt ha beengednek egy parókiára, akkor már ritkán kezdik el nézni melletted a könyveket, hogy vajon fellapozod-e a tiltottat is, vagy megállsz a születésinél 1920-nál (és simán tudtam nézegetni a 1980-as adatokat is...)
Másrészt ugyanez előfordulhat, ha nem MOL-ban kutatsz Pl. helyi önkormányzatnál, megyei levéltárban.
Harmadrészt ha jók a kapcsolataid, akkor mindent kutathatsz, ami csak jólesik..., sőt lehet hogy még többet...
Van egy negyedik verzió is, ez főként vidéken működik: nagyanyám kb 1930-1940-ig visszamenően elég ha egy nevet hall (ha több ilyen is van, akkor még egy azonosító adat pl. a Terka lánya...) és simán lediktálja a teljes családját az illetőnek a faluban.... Mondjuk ez igaz a teljes falu lakosságánakminden 50 év feletti tagjára, inkluzíve a polgármesteri hivatalban dolgózókra is.
Igen, de ma élő, mondjuk 40-50 éves leszármazottakat - pl. távoli oldalági rokonokat - hogy kutatnak fel, ha mondjuk a család gyakori nevű, elköltözött az adott településről, a falusiak nem tudnak róluk semmit, iwiwen nincsenek fenn, újsághirdetés hatástalan, őseik már elhunytak (esetleg az ő adataik közül valamelyik még nem kutatható, sírhelyük ismeretlen, OSZK-ban gyászjelentés nincs, etc.), az önkormányzat nem adhat ki adatot, stb., stb.?
Nem az én tisztem eldönteni mi lenne a jó. Emberközelibbé lehetne hozni.
A törvény írja ezt a 3-as korlátot, magam sem tudom mi alapján; de az tévedés hogy a házassági korlát a 60. A 60 év arra vonatkozik, hogy ha nem ismert az illető születési ÉS halálozási éve, akkor az irat keletkezésétől számított 60 évig korlátozott. Nézd meg a 7047-hszben lévő linket. 24.§.
A hivatásos családfakutatók szerintem ezért tudnak hozzáférni: 24.§ 2. " (2) A védelmi idő lejárta előtt is kutatható az (1) bekezdésben meghatározott levéltári anyag, ha (b) a kutatáshoz az érintett, illetőleg annak halálát követően bármely örököse vagy hozzátartozója a kutató kérésére hozzájárult." ha megbízod, az egyben hozzájárulás is.
De mi lenne az ésszerű? A 60-90 szerintem rendben van, de a 30-at nem lenne érdemes csökkenteni?
A másik pedig hogy nem tudja valaki hogy dolgoznak azon (hivatásos) családfakutatók akik vállalják hogy ma élő távolabbi oldalági rokonokat kutatnak fel? Az ő esetükben feloldják a 30-60-90 tilalmát? Ugyanis: 1) nem hinném hogy az élők közül csak a 90 évnél idősebbeket és 60 évnél régebben esküdt még élő házaspárokat keresik meg, 2) ráadásul gyakori név esetében nem működik az sem, hogy egyszerűen rákeresnek a telefonkönyvben és próba-cseresznye alapon felhívnak egy-két illetőt aki szóba jöhet.
Naja, de a MOL-ban pl. már az is korlátokba ütközik, hogy a számítógépes on-line adatbázisban pl. a vajai filmek kezdőévét átjavítsák 1801-ről 1714-re.
Az ilyenekről mindig az Hofinak a mondása jut eszembe hogy "Kaptam egy Kossuth-díat. Az egész országra érvényes, arra a megyére nem." Na, hát épp így van ez nálunk is. Ami külföldön gond nélkül megvalósulhat, az egyhamar és egykönnyen itt sohsem fog - márha egyáltalán valamikor megvalósul.
Bp polgári anykönyveinek egy részét már most is lehet nézni PC-n, egész faszántos sebességgel megy a lapozás is.
Ha közzéteszel ilyen adatokat adatkezelővé válsz. Létrehozhatsz magánlevéltárat, de akkor is a Levéltári törvény érvényes. + adatkezelési szabályzat stb. Nem egyszerű.
A levéltári törvény szerint: "2.§ E törvény határa kiterjed [...] e. az a-d pontok hatálya alá nem tartozó szervek és természetes személyek tulajdonában lévő maradandó értékű iratra."
Nektek van mikrofilmről fotótok, másolatotok (akár csak néhány oldal?)
JÓ LENNE EGY ADATVÉDELMI BIZTOS IDE MOST:
ha van másolatom egy 1860-as anyakönyvi oldalról (mondjuk fotó), azt feltehetem az internetre? ÉN FOTÓZTAM, AZ ANYAG A 30-60-90 SZABÁLY SZERINT KUTATHATÓ?????????
szerintem feltehetném. SZERITETEK?
És ha mondjuk a MOL-ból kaptam egy fénymásolatot? Azt monták hogy azokat csak magáncélra használhatom... DE MIÉRT, A TÖRVÉNY SZERINT KORLÁTOZÁS NÉLKÜL KUTATHATÓ.....
Pont erre lenne jó, ha felismernék a levéltárak, hogy milyen előnye van a digitalizált adatoknak. Nem kellene minden levéltárnak külön vesződnie, ha lenne egy minden levélárból hozzáférhető központi digitalizált képanyag. Ez szerintem a mai világban nem egy megvalósíthatatlan álom. Most pedig a digitalizált, "állagvédett" anyaggal nem tudnak mit kezdeni. Legalább is jelen állás szerint.
Szerintem már az is óriási előrelépés lenne, ha az amatőr kutató leülhetne egy PC elé és nem filmeket tekergetne, hanem digitalizált képek között keresgetne. Ha minden település adata megvan akkor lehetne továbblépni a hypertext és egyéb nyalánkságok felé... nem?
Bocsánat, hogy nem írtam le pontosan, magam is az oldalági kutatásra gondoltam a 30.60.90-nél. (lásd: 7040 hsz. Dédnagyapám testvérét kerestem, végül megtudtam, a pontos időpontot, ráadásul telefonon mondták meg!! De percekig kellett magyaráznom...)
De bizony van gond a 30-60-90-el. Velem a Budapesti Levéltárban esett meg.
Olvasd el az 2008.07.30 13:53:28 Š (6079) írásomat.
Kérdéseimre azóta sincs semmiféle válasz.
Sok, főleg oldalági keresésem akadt el miatta. Igaz az én hibám is, mivel elég későn kezdtem a kutatást. Sajnos már nincs kit kérdezni.
Furcsa dolog ez az "Adatvédelmi Törvény". A MOL-ban 1895-ig megvan valami, aztán csak Debrecenben van a folytatás. Németországból meg idehozzák nekem 1914-ig (ezt aztán bárki nézegetheti). Hát nem érdekes. Csak a debreceni 95 utáni anyakönyvek tekercsszáma 59. Én meg ha kettőt meg tudok nézni egy alkalommal.
A másik szopacs az az, hogy sem a MOL, sem pedig a területileg illetékes levéltárak nem fogják átvenni egymás anyagát (vagyis a MOL-ban soha nem lesznek 1895 utáni polgári anyakönyvek a jelenlegi álláspont szerint, vidéken pedig nem szerzik be a másodpéldány készítés kötelezővé telele előtti időszak /1828 előtt/ anyakönyveit.), így marad az oldd meg ahogy tudod. SZ-SZ-B levéltárban állítólag már digitalizálják nagyban a polgári anyakönyveket, de hogy mikor lesz elérhető online (vagy lesz-e egyáltalán ilyen opció) az kérdéses.
A legjobb az lenne, ha minden adatot elektronikusan feldolgoznának - inkább begépelnének, de rosszabb esetben a filmezett változat is megteszi -, és így a lelkes kutatók akár el is küldhetnék az általuk kikutatott adatokat a webmesternek/helyi anyakönyvezetőnek, aki leellenőrzi, majd bejegyzi őket, így az adott bejegyzés is frissülne (filmezett verzió esetén a kiegészített információval együtt újrascannelnék a lapot, hypertextes változat esetében a megfelelő szöveget odagépelnék), ezzel is megkönnyítve a későbbi kutatók munkáját.
A kiskirály vezetőkkel kapcsolatban abban lehet reménykedni hogy előbb-utóbb eltávozik onnan / áthelyezik / kihal. Lelkészek között is van olyan aki semmiféle betekintést nem enged az adott egyházközség anyakönyveibe a saját "elvei" alapján.
Amúgy ha egy vagy két adat kell vidéki levéltárból és a személyzetnek nem szükséges ehhez iratköbmétereket átnézniük, akkor jó eséllyel megírják neked emailben, ha megkéred hogy nézzenek utána. Eddig mindig így kaptam adatot vidékről ha kellett valami info, de leutazni nem volt kapacitásom rá. írj nekik hogy nézzék meg a keresett születési adatot az említett két községben. Ha nincs egyikben sem, akkor majd írsz mondjuk fél év múlva újból, újabb két települést keresve, így gondolom nem veszik úgy, hogy nekik kellene felkutatni a családfádat :) Sok adat kérése esetén ugyanis nem teljesítik a kérést, azzal az indokkal hogy ilyen jellegű kutatást nem végezhetnek és ezt neked kell megcsinálnod, még akkor is ha az ország másik végén laksz.
gerard: "Az a probléma, hogy nem tartják be... Már önmagában az is jó lenne, ha működne. Gondolj bele a legtöbb mikrofilm 1895-ig van meg, akkor is ha a 30-as szabály alá tartozik."
Néha meg túl szigorúan veszik, miért kell magyarázni egy vidéki település illetékesének, - aki a kérdésemre csípőből válaszol, hogy ő nekem adatot nem adhat ki - hogy akit keresek, az 1950-ben halt meg.
felezném?, 20.45.60?, mindenképpen emberközelibbé lehetne igazítani, hogy lehessen kutatni is.
Természetesen ezeket a kérdéseket nem lehet a többitől elválasztva kezelni - visszautalok a 7036-os hsz-re - amíg ilyen alapvető kérdések felmerülnek addig nem a 30.60.90 a legnagyobb probléma.
Szerintem a 30-60-90-es szabállyal nincs gond. Az a probléma, hogy nem tartják be... Már önmagában az is jó lenne, ha működne. Gondolj bele a legtöbb mikrofilm 1895-ig van meg, akkor is ha a 30-as szabály alá tartozik.
60-90 évig mindenki vissza tudna menni, de ez a 115 év néha egy kicsit sok. Ma is élő Nagymamák- anyukák 1950-1900 között születtek, ha nem emlékszik egy 1880-as adatra pontosan, és mondjuk Szabónak hívják, az elég szívás, miközben pl. az ő adatait simán lehetne kutatni (nagymamám 1918-as, minden szabályon túl van, mégsem tudnám kutatni, csak ha odautaznék Polgárra, vagy Hajdúnánásra, ((merthogy az sem biztos hol anyakönyvezték, lévén ő a tanyavilágban született pont egyforma távolságra ettől a két helytől, de közel volt még Egyek, Pród is és Hajdúböszörmény is....))mert ugye 1895 utánról semmi nincs meg....
Az egy szerencsés véletlen, hogy ma is él, meg megvan minden kivonata (anyakönyvi, keresztelős stb.), de ha ez nem adottság,...
Nagypapámat Hajdúnak hívták, (képzeld el ezt a hajdúságban) a dédnagypapám ugye szintén a felesége meg Szabó.... Nem csoda, hogy ezen a vonalom ma is itt tartok, évente volt belőle 4-5 házasság, és mivel a nagypapám születési anyakönyvében nincsennek születési adatok a szüleiről, viszont az ő 1910-es születését meg nem tudom kutatni a MOL-ban... Hajdúnánásra meg nincs időm elmenni, (pláne egyeztetés nélkül, amikor Polgárra mentem meg volt beszélve, csak mint kiderült a templomszolgával beszéltem, aki nem volt aznap benn. Nagyon kicsin múlott, hogy nem feleslegesen mentem oda...)
Arról már nem is beszélve, hogy ott meg fogalmuk sincs arról melyik témában meddig kereshetsz...
Ezek szerintem sokkal nagyobb problémák, mint a 30.60.90.
Úgy emlékszem nemrég panaszkodott valaki, hogy vidéki levéltárakban sem tudják, illetve a kiskirály levéltár-vezető dönti el mit és hogyan alkalmaz.
Az általad leírtakhoz csak annyit, - azon kívül, hogy nagyon támogatom a felvetésedet - hogy egy vidéki levéltár honlapján olvastam, hogy bizonyos 1895 utáni anyagot (anyakönyvet) "állagvédelmi célból" - nem véletlen az idézőjel - digitalizálnak. Nosza, fel is hívtam gyorsan őket, hogy mikor lehet hozzáférni a anyaghoz, esetleg, netalán egy másik településen levő levéltárból is; erre a válasz a következő volt: "Mi erre még nem is gondoltunk, nekünk csak az állagvédelem volt fontos!"
Hát... kicsit övön aluli ütésként ért.
Szerintem ehhez az is kellene, hogy ne egy megtűrt konc legyen a levéltár az állam nyakán. Illetve kellenének olyan projektek, mint annak idején a Hadifogoly adatbázis elkészítése. Nem mellesleg a 30-60-90-es szabály újragondolása. Erre is tudnék mondani egy példát, de gondolom más is..
Jó példák az általad említett ötletre a nagy nemzetközi családfakutató weboldalak. Még a mi pénztárcánkhoz viszonyítva sem megfizethetetlen a tagsági díj.
Az se lenne utolso ha elkezdenek begepelni legalabb az olvashato kezirassal keszult anyakonyvi bejegyzeseket (kb. XIX. szazad masodik feletol kezdodoen napjainkig) es konkret nevekre ra lehetne keresni. Hat meg ez mennyire meggyorsitana a kutatast, foleg Budapest esetben! Tobb honap vagy ev helyett lenne egy-ket perc ritkabb nevek eseten, es nem kene tobb tucat emberolto mig egy adatot elokeritunk.
hasonlóval igen elégedett lennék hazai viszonylatban:
http://www.archives.cz/zao/matriky/index.htmlKönyv szkennerek - Újabb igény újabb megoldás. Az igény az volt, hogy könyveket (igazából egész könyvtárakat) kellene digitalizálni, de úgy, hogy a könyv ne sérüljön! Egy több száz éves könyvet nem lehet laponként erősen széthajtani, és rányomni az üveglapra, mert szétesik! A mérnökök természetesen ezt is megoldották. Általában 45 vagy 60 fokban kell lefektetni a könyvet, a gép automatikusan lapoz és szkennel. Egyetlen óra alatt egy 2500 oldalas könyvet is beolvas!
Segítséget kérnék tőletek! Szeretném őseim adatait felkutatni, hogy végre legyen egy családfánk, és ebben nem titkoltan benne van az is, hogy a házi legendáriumunkban szereplő Batthyány ősről is megbizonyosodjak. Hogy kell ennek nekiállni? Hol tudom felkutatni? Gondolom anyakönyveket kell átnézni, de el kell mennem minden egyes településre ahol lakott valaki rokonom?
Egyébként az a vicc, hogy a mikrofilmek szélei elég "Olvashatatlanok" esetenként.
Egy mai közeopes technikával (mondjuk canon d500 jó optikával) sokkal jobb képeket lehetne csinálni. Úgy számoltam eddigi parókiás kutatásaim alapján, hogy 1 ember 1 nap alatt kb 5-10.000 mai lakosnak megfelelő anyagot tud fotózni, azaz 5.000-el számolva és 200 munkanappal 1 millió ember 1 fő, 5 fő 2 év alatt az egészet újra tudná digitalizálni (10-15 megapixeles képekkel...),
ez technikával, utazással, bérkötlséggel együtt sincs 50 M ft!
Valószínüleg egyébként a fele is elég, ehhez kell tárolástechnika (figyelembe véve a jelenlegi 500 gigabájt/20.000 ft/50.000 oldal... Azaz kb 0,4 ft. egy oldal, ami a 3*szoros adattárolást figyelembe véve és a nagy mennyiségű vásárlás melletti kedvezményeket: kb 1 Ft-ra jön ki, kb 4.000.000 képkockájuk van most, ami ugye 4.000.000 ft tárolási költség (persze komoly szerverben számolva lehet hogy akár 8 M Ft. is lenne)
A teljes mikrofilmes anyagot kb 150 M ft-ból számítógépen digitalizálva, nagy monitoron, kb 50 ülőhelyen (nem tekergetve, nem kigúvadt szemekkel, nem kell mikrofilmeket hozni-vinni, stb.) a jelenlegi ezzel foglalkozó létszám töredékével megoldhatóan lehetne kutatni....
1db munkaállomás ára kb 100.000 ft. (számítógép, monitor, billenytyűzet, egér)
50 db kb 5.000.000 ft.!!!
szerver (mondjuk 2 párhuzamos, + 1 a mindenkori backup) 25.000.000 ft.
Újrafotózni a teljes állományt kb 50.000.000 ft, egyszerűbb megoldással (scannelni a mikrofilmeket) akár 5 M ft-ra is lemehet ennek a költsége, de mondjuk számoljunk az 50-nel.
Programok windows (már ha kell) stb 10.000.000 Ft.
Anyag pontos rendszerezése 10.000.000 Ft.
EZ 100 M FT. A 150-BEN 50%-OS HIBÁVAL SZÁMOLTAM. ideális esetben kijöhetne az egész 50 M ft-ból is.
A kutatási idő kb harmadolódna.
Elég lenne egyetlen komoly szerver... (munkaállomásokkal számolva pláne)
Párhuzamosan akár 5-10 kutató is nézhetné ugyanazt az anyagot. stb...
És akkor még nem számoltam, hogy
MENNYI IS MOST A MOL KÖLTSÉGVETÉSE (nem az olajtársaságra gondoltam... :-)
Azt hiszem, amit én elképzelzem, az sok pontban különbözne a mormonoktól is:
1., kutatói anyagokat is gyüjtene
2., extrém nyitvatartással
3., foglalható mikrofilmolvasókkal (a felesleges odamászkálás helyett)
4., magángyüjtemények "összeszedésével"
5., teljes mértékben a csaláfakutatásra hangolna... (sok olyan anyag van, ami nem kifejezetten ennek a témája, mégis sokat segíthet a kutatásban pl. ipari almanachok, címjegyzékek, stb.
6., olyan könyv-nyilvántartás amely az összes témába vágó könyvet nyilvántartja és a könyvtár ezeket keresi.
7., nem csak az eredeti kiadványok, hanem fénymásolatokat is tudna gyüjteni, mivel a kutathatósága és nem az eredetisége lenne fontos.
8., 7. pont alapján nem kutatható anyagokat is kutathatóvá tudna tenni...
A LÉNYEG, AMIRE VÉGÜL IS NEM KAPTAM VÁLASZT, HOGY NEKTEK VAN-E OLYAN MENNYISÉGŰ ANYAGOTOK, AMIT AZ ENYÉMMEL KIEGÉSZÍTVE MÁR EGY "ÉRTELMES" MENNYISÉGET ALKOTNA, AMIRE LEHETNE ÉPÍTENI AZ ÖTLETET. (MEG HOGY EGYÁLTALÁN SZÍVESEN ADNÁTOK-E ODA KÖNYVTÁRNAK AZOKAT... stb.)
Két téma érdekel, az egyik a könyvek-kiadványok db. száma (ami érdekes lehet), a másik az anyakönyvi anyagokból mi van meg (oldalszám) akár elektronikus formában, akár papíron...
Kérlek írjátok meg (gerard1999@hotmail.com) akár magánban is, hogy kiderüljön érdemes-e a kérdéssel foglalkozni..
Én is gondolkoztam az ötleten, csak én virtuális könyvtárra gondoltam, és főleg a mikrofilmekre.
De szerintem reménytelen.
Az egész ott kezdődött, hogy elmentem a MOL-ba, és keresgéltem a mikrofilmeken.
Keresgélésem célja Debrecen. Ez több mint száz filmet jelentett a környékkel együtt 1895-ig. Ráadásul az 1895 utáni filmekért utazni kéne Debrecenbe, és környékére, ami megint több mint száz.
Mivel szerény nyugdíjas létemre nem tudnák sokszor utazgatni, már szinte lemondtam a kutatásról. Ekkor ajánlották a Mormon egyház könyvtárát, ahol igaz lassan, de legtöbb mikrofilmhez hozzá lehet jutni. Ráadásul a határon kívüli tekercsek is hozzáférhetőek. Meg aztán fényképezni is lehet, ami igen-igen jó. Úgy hogy folytattam.
Ekkor kezdtem gondolkozni, hogy a mai technika mellett miért kell filmeken nézelődni. Egy átlagos digitális fényképezőgépen egy kártyára ráfér egy egész tekercs film (közel ezer kép).
Nem beszélve egy mikrofilmszkenner 600 kép percenkénti teljesítményéről.
Egy dvd lemezre, vagy pendrivre több tucat tekercs fér, nem kell hozzá többszázezres mikrofilmolvasó. Nincs nagy helyigénye Ezt már egy mezei laptop is olvassa, bárhova vihető. Nagyítható, nyomtatható, elküldhető bárhová. Az egyre jobb, és mégjobb (tanítható) kézírást felismerő programok, még segítenek is.
Aztán A netten nemrég olvastam, hogy a Soros alapítvány egy-két éve komoly anyagi, és gépi segítséget ajánlott a levéltári mikrofilmek digitalizálására. Azt a hirtelen támadt jajveszékelést, amit kutatóink rendeztek a fórumban félelmetes volt. Mint a sötét középkorban. Hogy micsoda veszély az, hogy ilyen tudatlan amatőrök elmélkednek össze-vissza, megzavarva a kutatásukat. Ezerrel ellene vannak.
Pedig a nett erre lenne való. Milyen jó lenne otthon bármikor nézelődni. Miért zavarja őket, ha véletlen kicsit félreértjük (akarva-akaratlanul) saját pereputtyunk levezetését. Ha hibádzik úgy is kiderül. Ha meg nem az se nagy baj.
Pedig hiába akadályoznak, már sok országban készül, és előbb-utóbb a Magyar is meg lesz a digitalizálás (ha igaz, megint a Mormon egyház jóvoltából). Én is szívesen járok hozzájuk. Nem vagyok egyháztag, mégis segítenek, kapok filmet a német központjuktól, fotózhatok. (Kár hogy kevés mikrofilm-olvasójuk van.). Nem úgy állnak hozzá mint a MOL bécsi úti telephelyén ahol a bizonytalan közlekedés miatt kicsit korábban érkezetteket nyitásig kinn az udvaron várakoztatják, tűző napon, esőben, szélviharban, és hóban , fagyban. A levéltáros kedves Hölgyek kivételével kutató még nem állt szóba velem.
Aztán itt van akadálynak a Arcanum dvd-k. Ez vállalkozás. Ára van. Nem is kevés.
Aztán itt van akadálynak a radix fórum. Ez is vállalkozás. Ára van. Nem is kevés.
Aztán itt van akadálynak a MOL, igaz ez állami, de egy tekercs mikrofilm másolása 7-8-ezer forint, és még nincs digitalizálva.
A könyvtár ötlet persze kiváló, bár működne. És az lenne a legszebb, ha az állam a hozzáférést nem csak engedné (ami törvényes kötelessége), hanem támogatná is.
De ettől még messze vagyunk.
Azért írjál ha valami alakul, sok tapasztalt van itt, hátha összejön.
Sziasztok!
Az 1969. I. Zala Megyei Levéltári szemlében a 214 oldalon olvastam Degré Alajostól Zalaszántóról:
Legrégibb írásos adat róla 1235-ből való. Tátika vár tartozéka volt, vele együtt cserélt gazdát.1341-ben 73 mansio-t /család?/ számlált, 1423 óta mezőváros címet viselt. 1341-ben már gótikus temploma volt, amely ma is fennáll. A XV. század végéről, vagy a XVI. század elejéről 50 lakosának nevét is tudjuk.
Az említett adatokat megtalálhatók a Zala Megyei Levéltár/Megyei Levéltári Kiadványok között az alábbi helyen:
Levéltári Szemle, 19. (1969)
18852.
Levéltári Szemle, 19. (1969) 1. szám FORRÁSOK ÉS TANULMÁNYOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ Degré Alajos: A zalaszántói községi munkás-, katona- és földmíves tanács iratai / 214221. o. (10_214. oldal)
Elérhetősége az interneten a http://nfo.arcanum.hu/mltk/opt/a100111.htm?v=pdf&q=WRD%3D%28zala%29&s=SORT&m=18851&a=rec oldalon.
A vonatkozó lábjegyzete szerint a hivatkozott adatok forrása a Zala Megyei Levéltárban található, Holub József által a XX. század 30-as éveiben összeállított kézzel írt cédulagyűjtemény, ami sehol nem került publikálásra.
Én a Zala Megyei Levéltárban kutattam a múlt héten. Végig néztem Holub József a Családok Gersei Pethő család (1265-1703) címet viselő cédulagyűjteményét és a vonatkozó Holub József Zala megyei helyiségei a középkorban című művét. A cédulagyűjteményben a már említett 50 szántói lakosnak a nevét nem találtam. Az említett utóbbi könyvben nincs sem Zalaszántó, sem Szántó helység. Tátika és Vátka elnevezésű helységben pedig nincs az említett 50 lakosnak a neve, amelyet a Zala Megyei Levéltártól Őriné dr. Bilkei Irén is konstatált.
Kérem, amennyiben valaki találkozott kutatásai során ezzel az 50 névvel vagy tud konkrét helyet, ahol megtalálnám, tájékoztasson erről. Valamint amennyiben kutatásai során Zalaszántó(Szántó) vonzáskörzetében találkozott Szekér nevezetűvel az 1700-as évek előtt, kérem adja meg a forrását.
(Szatlócki Gábor A Tátika vár históriája A Gersei Pethő Család és tátikai váruradalmuk története című 2009. évben kiadott könyvét olvastam. Sajnos sem a fenti sem a Szekér családra vonatkozó adatot nem találtam benne.)
A segítséget előre is köszönöm.
A zuglói Tihany téren "Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza" (népszerű rövid nevén: Mormon) kutatóhely van, ahová időpontot kell előzetesen foglalni, valamint meghozathatod az olyan mikrofilmeket is, amelyek a MOL-ban még nincsenek, illetve nem is lesznek (pl. Szlavónia) Önkéntesek (egyháztagok) látják el társadalmi munkában a "nyitvatartási" teendőket.
Egyes pontjaid (ha részlegesen is) de már régóta működnek pl. Zuglóban, a Tihany téren, ahol mikrofilm olvasók és némi "családfakutató könyvtár" is van. Remélem, nem olvassa "hivatalos ember" hogy kihoznál egy bizonyos helyről filmeket, mert ha mégis, akkor ott ezentúl motozás is lesz. :( Szerintem a jövőben csak a 24 órás "nyitvatarásnak" van létjogosultsága, erre kitűnően megfelel az internet.
FÉLIG OFF a téma, és ráadásul gyerekciőben jár, de leírnám itt néhány gondolatomat tervemet, és várnék építő, meg mindenféle kritikát, meg minden egyebet.
SZERETNÉK LÉTREHOZNI EGY KIFEJEZETTEN CSALÁDFAKUTATÓ KÖNYVTÁRAT!
az alábbi problémákkal szembesültem az almúlt időszakban:
1., anyakönyvi kutatás a MOL-ban elég korlátozott időbeosztású, és ott mást nem lehet megtalálni (könyvtár)
2., ha könyveket keresek, akkor 6-8 könyvtárat is meg kell egyes esetekben látogatni.
3., nincsennek az Arcanum néhány dvd-jén kívül olyan ingyenes online, vagy csak helyi számítógépeken kereshető névjegyzékek, amelyek segítenének egyes könyvek "átnézésében".
4., családfakutatóknak nincs szükségük az eredeti könyvekre, csak a tartalmukra...
Szerencsés lenne ha sok könyvnek lenne 5-10 pld. fénymásolata, amelyben lehet párhuzamosan több embernek keresni, és csak "találat" esetén megnézni az eredetit is...
Pl. Werner Hacker kitelepítéses könyvei:
ha mindre kíváncsi vagyok, akkor a következő könyvtárakat kellene meglátogatni:
- Pécsi tud. egy. (bodenseeraum és unteren Neckar csak itrt van meg)
- oszk (baden miatt, mert ezen kívül csak a németek házában fellelhető)
- ELTE (südötlische schwarzwald nincs meg az OSZK-ban)
- Főv levéltár: (Hessen csak itt van meg)
Fél éve még ez volt a helyzet!
CÉL A KÖVETKEZŐ LENNE:
EGY OLYAN HELY LÉTREHOZÁSA, AMELY KIFEJEZETTEN A CSALÁDFAKUTATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ANYAGOKAT GYŰJT EGY HELYEN, kifejezetten határon túli anyagokkal együtt, amellyel elérhető lenne, hogy valaki az őskutatás során a lehető legnagyobb területi anyagot tudja egy helyben kutatni....
ELKÉPZELÉSEK:
1., REGGEL 6 TÓL ÉJFÉLIG TARTÓ NYITVATRTÁS, HÉTVÉGÉN IS!!!
2., KB 3-4. MIKORFILMOLVASÓ, HOGY A MOLTÓL KIKÉRT ANYAGOKAT LEHESSEN ITT IS KUTATNI.
3., AZ OLVASÓK LEFOGLALÁSA ON-LINE RENDSZEREN KERESZTÜL (ÍGY BIZTOSAN TUDOD, HOGY AZ ADOTT IDŐSZAKBAN RENDELKEZÉSEDRE ÁLL)
4., OLYAN TUDÁSBÁZIS FELÉPÍTÉSE, AMELY A KUTATÓK ANYAGAIN IS ALAPSZIK (PL. NEKED VAN EGY CSALÁDI KÖNYVED A FELMENŐIDRŐL, AMELY NEM TITKOS, DE AZ EREDETIT MEG AKAROD TARTANI, AKKOR FÉNYMÁSOLATOK KÉSZÍTÉSÉVEL KUTATHATÓVÁ LEHET TENNI....)
5., ALAPVETŐEN SZÁMÍTÓGÉPES ADATBÁZISOK FEJLESZTÉSE (PL VAN EGY KÖNYVNEK NÉVJEGYZÉKE, AKKOR AZT SCANNELNI, ÉS AZ INTERNETEN ELÉRHETŐVÉ TENNI, HA LEHETSÉGES KERESŐMODULLAL)
6., LÉTREHOZNI EGY OLYAN LISTÁT, AMELY AZ ÖSSZES OLYAN KIADVÁNYT, KÖNYVET, ADATBÁZIS CD-T, STB. TARTALMAZZA, AMELY A CSALÁDGFAKUTATÁSSAL CSAK EGY KICSIT IS KAPCSOLATBA HOZHATÓ. (borovszkit, gerőt, nagyot mindenki ismeri, ott vannak a könyvtárakban, de sok könyvben azért nem kutatnak, mert messze van, kiesik a látókörből, vagy pl. csak könyvárveréseken tünik fel, néhány magánszemélynek van csak meg Magyaroerszágon, esetleg könyvritkaság és nem kutatható stb.)
7., Sok magánszemély a saját családfájához felkutat olyan anyagokat, amelyekről csak ő tud, ezeket hasznosítani kellene, pl. a MOL-ban én is bescanneltem kb 50 oldal anyakönyvi anyagot, meg eredeti parókián lefotóztam kb 500 oldalt, amelyre szükségem volt otthoni kutatáshoz. Bár ez pénzbe került, de ha már digitálisan megvan, bárki megnézhetné számítógépen. Ha évente 20 ember hasonló nagyságrendben tudna átadni anyagokat (scannelve, fotózva), a könyvtárnak, akkor évente 5-10.000 oldallal gazdagodna a "nem csak mikrofilmolvasón" kutatható anyag....
Nekem jelenleg 250-300 könyvem, kiadványom van eredetiben és másolatban, (van olyan amelyik tudtommal nincs könyvtárban Magyarországon)ha nektek ehhez összesen volna kb szintén 200-250 anyagotok, akkor már létre lehetne egy helyet hozni.
Ehhez mi kell:
1., egy db. önkormányzat, aki adna helyet (már dolgozom az ügyön)
2., olyan CÉG, pl canon, amelyik piaci ár alatt, vagy csak használatra adna néhány technikai eszközt, cserébe a könyvtár honlapján és helyben teljes körü reklámot kapna (ezen is dolgozom)
3., mikrofilmolvasók, és kapcsolatkiépítés minimum a következő helyekkel: MOL, OSZK, Egyetemi könvtárak, Megyei könyvtárak.
4., saját honlap ( ez a legkönnyebb része )
5., meg még ezer apró dolog...
Kicsit futurisztikus az egész, de végül kellenek ilyen célok is.
Apropó egy tény: olyan még nem nagyon fordult elő, hogy kitűzök magam elé egy cél, és azt ne érjem el.... Az előfordult, hogy sokkal tovább tartott, mint gondoltam!
VÉLEMÉNYEK??? mármint azon kívül, hogy hülye vagyok meg őrült... :-)
Kedves Fórumozók! Segítséget keresek egy 1859-es házassági anyakönyv fordításához (... Osztrák Szilézia, Liebenthal - német nyelvű) - és igencsak kusza kézírású. Előre is köszönöm ha tud valaki segíteni. ( firmin kukac freemail.hu )
Tibor papa kösz a segítséget Petneháza ügyében Még nem értem oda hogy kipróbáljam.
Voltam Debrecenbe Húsvét előtt. A megyei levéltárba eléggé elrontották a hangulatomat. Azt ajánlom ha oda akar menni valaki kutatni előtte jó alapoan tájékozódjon mert sok kellemetlensége lehet ha csak úgy oda cseppen.
Mindamellett Átnéztem az Ozsváth hagyatékot nagyon alapos munka. Én is találtam több igen fontos utalást a Hatvany Családokra. Sajnos a forrásokat már nem tudták ide adni különböző okokra hivatkozva . A fénymásolójuk is rosz volt éppen. Több utalás is említi az Acta Emer-t mint forrást de nem tudták megmondani mi lehet az. Utólag rájöttem hogy valószínűleg a Közgyűlési jegyzőkönyvek évkönyveiről van szó. Ha így van akkor ezt nem ártott volna tudni a levéltáros uraknak. Annál is inkáb mert Ozsváth Bihar megye főlevéltárosaként készítette a feldolgozását a saját anyagaikról.
Volna egy kérdésem még. A nagyváradi levéltár fond jegyzéke elérhető e valahol? Kiváncsi lennék mi maradt odaát Trianon után a pl- a régi bihar vármegye és a Váradi káptalan anyagából.
A MOL mikrofilmtárban az "A sorozat" az anyakönyvek mikrofilmjeit jelenti, a filmeket a számuk alapján lehet (szükséges) előre kikérni, és amikor személyesen oda látogatsz, rögtön böngészheted őket. Az anyakönyvi mikrofilmekről (és sok egyébről) letölthető anyagok vannak.
Ezek a hozzászólásodban szereplő A 2511-2512 számok arra használhatók, hogy ha valaki elmegy a levéltárba, akkor előre megkeresi, hogy mely iratokat akarja megnézni?
Ismét kérni ill. kérdezni szeretnék: a kutatásai során nem találkozott valaki a következő családnevekkel az Őrségben (pontosabban Kisrákos, Őrimagyarósd, Pankasz,Viszág): Dávid, Milosics (vagy ch vagy ts) Imrek, Szakály?? Köszönöm szépen.
Lehet, kénytelen leszel "körülkeríteni" Laskod A 2511-2512 (1772-től) Nyírkarász-Nyírjákó A 2535-2536 (1774, 1771-től) Rohod A 2552 (1827-től) Nyírmada A 2537-2538 (1780- tól)
Azt szeretném kérdezni, hogy valakinek nincs véletlenül lefényképezve a Jásdi állami születési anyakönyvek 1895-1920 között? Ha van valaki, kérem jelezze.
kedves Kolibri Egy Pusztakovácsi települést ismerek. Ma Bakonszegnek hívják és Biharmegyében van. Én már átnéztem a filmjét mert érdekelt vagyok ott a Magyar, Molnár, Miskolczy, Nadányi Családok folytán. A másik tlepülésről nem hallottam csak egy hasonló helynevet ismerek. Szent kozmapuszta. Berettyóújfalutól 6-7 km található. ez a település ma már nem létezik. Gyerekkoromban még egy vasúti megálló hely volt.
Széphalom Kazinczy Ferenc szóalkotása, arra a részre, ahol az ő udvarháza állt (kastélynak nem nevezném). Később terjesztették ki az egész falura, ill. arra a lakott részre, ami akkor némileg távolabb esőnek számított a Kazinczy-háztól (bár akkor is ott állt, ahol ma). Ha emlékszel még a település szerkezetre, elég ligetes ott a Kazinczy-emlékhely környéke.
Akkoriban Hosszúláz és Kisbányácska két település-rész volt, előbb létezett Kisbányácska, mely Rudabányácskával együtt ugyan valamikor bánya-település volt, a 18. sz. elejétől lakossága erősen kicserélődött. (R.bányácska erősen elszlovákosodott.)
Rudabányácska görög katólikus anyakönyvében előfordulnak kisbányácskai ill. ritkábban hosszúlázi illetőségűekre vonatkozó bejegyzések, vszeg azért mert míg R.bányácska görög volt, addig a nevezett hosszúláz ill. kisbányácska római, ott nem lehetett önálló gör.kat.egyházkerület (bár ez feltételezés részemről, ill. már nem emlékszem jól).
Az tény, hogy Kazinczy Thália többszöt szerepel keresztanyaként ill. esküvői tanuként Rudabányácska g.kat. anyakönyveiben. A http://duna.natarch.hu/cgi-bin/fondx/aker alatt, vagy a www.mol.gov.hu alatt Hosszúlázat találod meg.
Ha 'átnyúlsz/átérsz' Rudabányácskára, esetleg tudok helytörténetről is beszélgetni veled. (R. bányácska beljebb van egy völgyben, ill. két magaslat között (azt hiszem a Sátor-hegy, meg a Száva) egy viszonylag magasabb, elzárt területen (hegyhát?)
Erdemes esetleg korulnezni a kornyezo telepulesek anyakonyveiben. Jo multkoriban ugyanis talaltam egy olyan keresztelest valami Nyir----- nevu faluban (mar nem emlekszem melyik volt), azt hiszem 1760-ban, ami arrol szamolt be hogy Apagyon keresztelt valakit a lelkesz. Ez amiatt is erdekes, hogy Apagyon csak 1764-tol kezdtek vezetni a feljegyzeseket - bar a keresztelesek egy reszet valaki kitepte 1780-ig - tehat ez lehet akar a legkorabbi szuletesi adat a telepulesrol. Egyik osom pl. Pecelen szuletett, de a rakospalotai akv-ban jegyeztek fel a szuleteset.
Az adatbázis szerint igen, de a valóságban megvan a mikrofilmen az 1714-es évtől. Sajnos, mint már írtam, hiányosan vezették. Pl: 1714-ben csak 1 bejegyzés van, van hogy évek maradnak ki. Erre gondolok: Szabolcs megyei Vaja község, Nyíregyháza és Vásárosnamény között félúton.
Az adatbazis szerint csak 1801-tol vannak adatok. (A2585-A2586) Biztos hogy egyre gondolunk?
A 18. szazadban kisebb telepuleseknel gyakran elofordult hogy evekig nem volt lelkesz vagy csak nem volt aki feljegyezze az esemenyeket (pl. Pecel, Satoraljaujhely), igy ez nem meglepo.
Ez a kötet elérhető a MOL-ban ( a2585-ös tekercs). Magam 2006-ban kértem róla másolatot. Bár a filmezés minősége nem mindenhol jó, de olvasható a nagy része. Csak egy gondom volt vele, hogy nem minden évben vezették az anyakönyvet. Voltak évek amik kimaradtak. Gyakorlatilag nem követhető folyamatosan.
Nyírbéltek, Piricse és Encsencs településekkel kapcsolatban. Meg kell nézni a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Schematismus-át. Minden egyházmegye adott ki, bizonyos években ilyen schematismust. Abból lehet megtudni, hogy ezen három település melyik római katolikus plébániához tartozott, vagy mely plébánia fíliája volt és ott kell megnézni az anyakönyveket (mikrofilmen). Kérdés, hol laksz. De szerintem a HBM Levéltárban (Debrecen), vagy a SzSzBM Levéltárban (Nyíregyháza) tudnak ebben segíteni. Vagy a Hozzád legközelebbi plébánián is érdemes érdeklődni a meglévő Schematismusokról.
Tisztelt fórumózok, azt szeretném megtudni, hogy nem tudja-e valamelyikőtök, hogy a piricsei és nyírbélteki római katolikus egyház anyakönyveit melyik mikrofilmen lehetne megnézni, mert én csak görög-katolikus anyakönyveket találtam mindkét településnél. Igazából az illetők akiket kutatok encsencsiek voltak, csak Encsencsen nem lévén római katolikus templom ezért a pap átjárt valamelyik településről. Így kénytelen vagyok mindkét településhez kapcsolódó anyakönyveket átnézni. Ha valaki esetleg megtudná mondani akkor írjon! Köszönöm előre is a segítséget.
Én is azt használom. A 'Family Tree Builder' van a gépemen. (lejebb 6965)
Ad.1. A névtelent is használom, de két élő testvére, egy fia, meg három unokája miatt persze hogy azonosítható. Az apa halála miatt meg nyilvánvaló a vallott születése éve. Azt hiszem ez a problémája. Ad.2. A második nej problémáját nem igazán értem. Egy retusált esküvői képen persze hogy sokkal szebbek vagyunk, mint negyven év után, nyugdijasan. Ad.3. Az unokatestvérem régi képproblémáját meg végképp.
Mai technikával, egy Photoshop-al sokmindent lehet csinálni. (tömegbehelyezés, arcfiatalítás, plasztikai sebészet, stb). Mindez olyan fokon működik, hogy már a bíróságon sem bizonyító erejű minden fotó.
Különben csak például szemeztem gondjaim között. Biztos néhányunknak vannak hasonlók.
Őt "ismerem". Kétszer is írtam már neki (emailben is és papíron is), hogy nekem is van egy csomó Zsembery nevű rokonom és hogy szívesen megnézném a családfát amit készített, hátha van valami kapcsolódás, de egyszer sem válaszolt a megkeresésre. Én Zsembery rokonom a a Sándor nevű egykori gödöllői egyetem rovartan professzora és a dorogi kórház volt főorvosa (Dezső).
Nem tudom milyen családfaépítő programot használsz, de például a MyHeritage-en lehetőség van az élő személyek névtelenül való közlésére. A képen való kitakarást pedig jó ötletnek tartom. Amúgy engem is érdekelne, hogy milyen jogszabályok vonatkoznak erre.
Szerintem szerepeltesd nyugodtan őket névtelenül és csupa kisbetűvel (mint a nemecsekernőt), valamint a képeken takard ki őket, ahogyan a bűnügyi hirekben szokták :))
(magam nem is küzdenék, hogy ilyen rokonságnak családfája legyen)
Azt hiszem, itt sokan használnak olyan családfaépítő programot, amit ki lehet tenni az internetre. A személyiséghez kötődő 30/60/90 éves elévülés tudott dolog.
De mi van a többivel.
Hetvenvalahány éves sógornőm tiltakozik a megjelenése ellen. Ha törlöm, négy felmenő nemzedéke eltűnik. Hiába írom a neve helyett a Névtelen-t, szerinte akkor is lehet tudni ki Ő.
Hatvanvalahány éves sógornőm első, negyven éve elvált már tíz éve elhunyt férjének élő, második felesége tiltakozik az Úr jelenlétén, valamint az első esküvői fényképe ellen. Ő maga már Névtelen-nek szerepel.
Hatvanvalahány éves kuzinom tiltakozik a családi, sok képes fotóalbumban lévő gyerekkori (ötvenöt) éves fotójára. A mostanit már be sem mertem tenni.
Az adatbázisban nincs benne, de a MOL-ban már elvileg elérhető Alsóvárad anyakönyve. Az adatbázist már egy jó ideje nem frissítik. Az 53784. és 53785. tekercseken vannak a római kat. és a ref. anyakönyvek.
grandpaa! Abban az adatbázisban nem is találhatsz ilyet. A MOL anyakönyvi mikrofilmjei a mai Magyarországra vonatkozóan találhatóak. Tehát Tőre, ma Szlovákia, tehát a szlovák levéltárakban kell keresned az adott anyakönyvet. Sajna, ebben nem tudok segíteni.
Abban reménykedem, hogy találkozok egy ággal, ami előbbre vinné a kutatást. A saját Izsold ágamat visszavittem 1800-as évekig, ahol még Izsol néven voltak ismertek, de ezen a ponton elakadtam. Szolnok megyében meg nem sikerült még találnom Izsoldokat. Az említett Orosz Ernőt, hogy lehet elérni?
Tőre Az 1913. évi Helységnévtár alapján: Tőre kisközség. Bars vármegye. Lévai járás-hoz tartozott. Állami anyakönyvezése Alsóvárad -on történt.
Az 1943. évi Esztergom egyházmegyei schematizmus alapján. Tőre Alsóvárad fíliája volt. (A Barsi Főesperesség, Lévai esperesi kerületéhez tartozott). Ha jól olvastam, akkor Alsóváradnak 1761-től van rk. anyakönyve.
Tisztelt topictársak. Kérem adjatok tippet, hogy egy kisebb felvidéki település, konkrétan Tőre, esetében hol vezethették az anyakönyveket. Van erre elérhető forrás a neten?
Nem tudom végbe ment-e [z]-[zs] hangváltás az utóbbi 300 évben, mindenestre az Online telefonkönyvben 28 Izsold találat van, míg Izold egy sem. Ugyanakkor
Orosz Ernőnél van egy Izold család tiszaabádi ill. tiszalóki illetőséggel. Az 1715-ösben pedig megtalálod a nevezettek rokonait Garamszőlősön Isold alakban.
De én visszakérdeznék. Mit kívánsz a kérdéseddel elérni? Az viszonylag hamar megfogható, hogy merre érdemes 'visszanézni', ha van egy mai Izsold neved a megyéből. De mi a célod? Szembe akarasz menni, hogy hátha szembejön egy ág?(lerövidíteni a kutatást?) A Találkozási pontig úgyis vissza kell tekerni, magadnak, s akkor ott vannak az addig bejövő anyai ágak felmenői, azokat is ki kell kutatni, vszeg ugyanazon a vidéken...
Az lenne a kérdésem, hogy vannak itt olyanok, akik Veszprém megyében kutattak már és ismerős nekik a Szmulai és a Rusz vezeték név, továbbá Szolnok megyéből az Izsold név.
A 'Family Tree Builder' egy kissé bonyolult, de nagyon sokoldalú program.
Itt az index.hu fórumon is van topikhely, ahol van jótanács. Végig kell olvasni.
Fórum Technika és használata Internet Myheritage
Különben a 'Family Tree Builder' csak a saját gépen van, bármikor variálhatom, hozzáadhatok, törölhetek személyeket, dátumokat, stb.
A netten lévő 'Web'-oldalra meg minden kikapcsolásnál rákérdez a program a frissítésre. Ha nem látogatom, egy hónap után automatikusan törlődik (vagy ameddig tart az előfizetés).
Felső sor Közzététel Közzététel most. (Esetleg csak meglátogatom az oldalamat)
Lenne egy kérdésem a 'Family Tree Builder' program használatával kapcsolatban. Hogyan lehet törölni egy közzétett családfát? A helyzet az, hogy az édesapám készítgeti a családfáját, de egy tévedés folytán az én nevemben tette közzé a sajátja helyett ezt szeretném helyre hozni. Hogy lehet ezt helyre tenni?
Úgy tapasztaltam, hogy kisebb településeken, olykor nagyobbakon is "divat volt" folyamatos sorszámmal ellátni a portákat. A nagyobb helyiségeket (nagyközségek, városok) a mai fogalmunkhoz hasonló kerületekre, un. tizedekre tagolták, és ezeken belül házszámoztak.
Van olyan, a XIX. század elején készített település térképem (Hidegkút) amelyen a számozás mellett a porta tulajdonosának családi és keresztneve is szerepel.
(Amikor a hatvanas években Prágában laktam, ott még létezett a kerületen belüli folyamatos számozás, ilyen volt a posta címünk is)
Lehet, hogy erről is volt már 1000 szó. Akkor 1000 bocsánat...
A mikrofilmeken található a születési de a házasságkötési bejegyzésekben is a személyek nevei mellett egy helységnév és egy szám. (pld Vindornyaszőlős 36.)
A helységnév, a születési helyet vagy az akkori tartózkodási helyet takarja, és a szám a helység un. házszámát, az akkori helyrajziszámát vagy a helyi plébánia egy különleges adatbázisában szereplő hívők családjának a beazonosítható számát mutatja-e?
Egyáltalán ki lajstromozta ezeket?
Kérem segítsetek, a számok alapán hol és kinél lehet érdeklődni a mostani pontos beazonosítás végett ?
Ha még aktuális a Gasparecz név utáni kutatásod,akkor szívesen segítenék Neked nagyon szívesen,mert hát az én család nevem is az,hát ha tudnánk egymásnak segíteni!Ha még aktuális a kutatásod várom válaszod!
Az 1857-1880 közötti házasságok az A4649-es tekercs legvégén vannak. Az 1881-1895 közöttiek pedig az A4650-es tekercs elején.
Az 1857 előttiek pedig a kereszteltek és halottak anyakönyvével együtt az A4649-es tekercs elején. Valamint a legkorábbi részek az A4648-as végén találhatók.
Meg kellene nézni a mikrofilmjegyzékben, hogy a házasságoknál jelöli-e annak az időszaknak a hiányát. Van, hogy figyelmetlenségből felcserélték a kötetek sorrendjét és emiatt kicsit odébb került a tekercsen, vagy másik (szomszédos) tekercs tartalmazza.
A távoli jövőben várható az, hogy a MOL-ban minden mikrofilmes anyakönyvi anyag számítógépre lesz átvéve, és azon lehet majd kutatni, sőt, majd egyből nyomtatni is lehet őket.
(A fényképek lesznek digitalizálva, nem pedig az adatok begépelve, mielőtt valaki ebben reménykedne, ez túlságosan megkönnyítené a munkáját a kutatóknak, de nem is emiatt nem lesz, hanem mert nincs rá kapacitás/energia)
Ma voltam először mikrofilmezni a Bécsi úton, és bizony gyakorlati tanácsra lenne szükségem.
Nyíracsádi görög katolikusokat néztem, ott kerestem József Jánost (szül. 1878-ban), de csak a születési bejegyzést találtam meg. Vagy hiányzott 1854-1880-ig az összes házassági kivonat, vagy cirill betűk között kellett keresnem, amit olvasni tudok még hellyel-közzel, de sötét volt a film. Ilyenkor mit lehet tenni? Semmit, ugye? Amúgy jól kerestem a cirill szakaszban Ionnis Iosefit? Ugyanis az apja a magyar írásban még Jósef János volt, de a cirill betűkkel írt időkben születhetett valószínűleg.
Egyébként szerintetek várható az a közeljövőben, hogy nem csak a budapesti anyagokat lehessen elérni ilyen mikrofilmes formában? Erről nincs valami ütemterv, vagy csak úgy találomra készítették el eddig ezeket vagy volt erre valamilyen rendelet?
Kösz az érdeklődést, és a reagálást. További információk: A professzor nagyon ügyesen gyarapította vagyonát, Debrecenbe malmai, szőlői, házai voltak. Valóban Monostorpályiban először bérelt birtokot majd meg is vásárolta a bérleményt. Ezt örökölte Pál fia, de ő nem nősült meg soha. Ismert személyesen írt részletes végrendelete. A gazdatiszt Hatvany Imre ~1740-1799. aug. 29. (születés dátuma a halotti bejegyzés alapján), felesége: Török Borbála ~1758-1822. jún 2. gyermekeik: Imre ~1776-1786 ( Borbálanak első gyermeke lehetett) Júlia 1787.szept.24-1788. Márc.27. József 1793. márc27 Borbáláról csak házassági bejegyzését találtam Juhász Istvánnal 1795. jan.28. majd gyermekük Mihály születését 1795 végén., és lányuk Sára született 1797-ben.
József vitte továb a nevet az alábbiak szerint:
Hatvany József szül. 1793. márc. 27 Monostorpályi felesége Kiss Zsuzsa (Kis Mihály kurátor lánya) házasság: 1816.jan.28. Gyermekek: -István 1817.ápr..10.-1817.ápr.13. -Imre 1818. júl. 19. - 1856. márc.16. (Abrudbánya) -Lajos 1823. szept. 28. (haláláról nincs adat) -Mihály 1822.szept. 2. - 1822.szept. 15 -Rozália 1821. - 1825.febr.25. -József (házasági bejegyzés alapján) Hatvani Imre egyes források szerint eltünt, de Más források szerint viszont az általam közöltek történtek. Ez nem mond ellent egymásnak mert Imre vissza jövetele titokban történt és nagyon hamar letartóztatták. Egyébként Berettyóújfaluban születtem, de 35 éve már elkerültem onnan. Mostanában évente kétszer háromszor tudok lemenni Debrecenbe kutatni. Márciusba kszülök újra. István Ha érdekel a professzor élete ajánlok egy könyvet. Lósy-Shidht ede Hatvani István professzor élete és művei Üdvözlettel István
Hatvani István (1718-1786) a híres debreceni professzor, amikor nagy pere volt, féltett családját Monostorpályiba küldte. A mostani Petőfi téren laktak. A községben szőlőt, telket vásárolt a professzor és lányát egy itteni földbirtokoshoz adta feleségül. 1771-ben egy ónból való keresztelő tálat és kancsót ajándékozott a református egyháznak a község védelmet nyújtó segítségéért.
Bázelben sajátította el tudományát, debreceni tanár, lelkész, orvos és természetbúvár. Fizikai-kémiai kísérletei tették különlegessé, ilyesmihez nem szokott kortársai szemében s hozták kapcsolatba az ördöggel cimboráló vándordiákok, garabonciások s még inkább a bölcsek kövét kereső, aranycsinálással alkimisták, tudósok, doktorok reneszánsz kori típusával.
Hát fogalmam sincs, honnan lehetne beszerezni. Esetleg ha környékbeli vagy, akkor talán megoldható.
De kicsit elvesztettem a fonalat ott, hogy akiről én írtam Hatvani Imréről, ő született 1818-ban és halt meg 56-ban? Mert akkor valami nem stimmel vagy a könyvvel, vagy a többivel, mert a könyv szerint meghalt ahogy írtam, de közben az írtad, hogy Budán halt meg.
Akkor pedig a kérdésed a nagyapjára vonatkozik, ha jól értem, akit szintén Imrének hívtak.
Nagyon részletes Hatvany Imréről (Abrudbány) amit írtál. Kiegészítem még néhány adattal
Ő az unokája Hatvani Imre Jószágigazgatónak.
Hatvany Imre (1818.júl 19 Monostorpály- 1856. márc 16 Buda) szülei Hatvani József és Kiss Zsuzsa.. Debrecenben volt ügyvéd. 48 végén megszervezi az említett többszáz fős csapatot. Majd az Erdélyi hadműveletekben vesznek részt. Semmijen katonai képzettsége vagy tapasztalata nem volt, ezért folyamatos konfliktusai voltak a csapat hivatásos tisztjeivel. A többi amit írtál pontos.
A Szabadságharc leverése után külföldre menekül, majd 1852-ben Kossuth megbízásából visszatér . Megpróbálja felmérni egy újabb felkelés lehetőségét az országban. Hamarosan azonban elfogják és börtönbe zárják Budán. Vallatják de nem sikerül kisedni belőle kapcolatait. 1856 márc 16-án börtönben hal meg Budán.
Személyiségében sorsában jól érzékelhető a Kossuth- Görgey féle konfliktus azaz a Realitás és az érzelmek ütközése a Szabadságharc döntéseiben.
István.
Kérdésem továbbra is ugyanaz: a jószágigazgató Hatvani Imre honnan kerül Monostorpályiba?
A Paksy vagy Paxy András Felesége Hatvani Mária A professzor egyik lánya volt, és Monostorpályiban éltek. A Paksy család régi nemes család, tagjai ma is élnek Azt nem tudom hogy az említett kastély melyik családé volt előzőleg. A professzornak 10 gyereke született, de csak négy élte meg a felnőtt kort. Mária (Paksyné), Júlia (Milesz Józsefné), István aki teológus volt és áttért a katolikus hitre ő nem nősült meg, és Pál sem aki ről az előző üzenetben említést tettem.
Az említett forrást nem ismerem, utánna fogok nézni. Hol szerezhető meg?
Nagyon jó lenne valamit megtudni Hatvany Imre (Török borbála) szüleiről és születési adatairól. Valószínűleg nem Monostorpályiban született.
Hatvani Imréről ilyen utalást találtam az 1848-49-es forradalommal kapcsolatban, hogy az egyik szabad csapatnak volt a vezetője, Kokadon és Álmosdon szervezte szabad csapatát. Rangját tekintve lovas volt.
De önkényeskedései miatt a vármegye bizottmányi ülése azzal az utasítással küldte ki Csanádi Sándor főszolgabírót, hogy ellenszegülés esetén fogassa el és kísértesse be Hatvanit.
Azonban a szabad csapatokat az erdélyi határra utasították, hogy a nemzetőröket felváltsák. Hatvani Zarándba ment, ahol csapatvezetőként nevezték ki. Közben Drágos János fegyverszünetet akart kötni a románokkal és több helység letette a fegyvert. Ekkor érkezett a hír, hogy Hatvani Abrudbánya ellen vonul és fölmondta a fegyverszünetet. Hatvani még aznap este bevonult Abrudbányára és vége lett a békealkudozásnak és ismét harcok törtek ki.
2-3 napi csata után Hatvani csapata visszavonult Brád felé, de visszavonulás közben egy részüket lemészárolták. Ez lett a sorsa Drágosnak is. A vereséget szenvedett Hatvani május 16-án Abrudbányára támadt. Súlyos vereséget szenvedve Zalatna felé vonult vissza. Egy szűk völgyszorosban a menekülő sereg legnagyobb részét felkoncolták. Hatvani még megmenekült, de egy mocsárban maga is eltűnt. Csaknem ötezer ember pusztult el Hatvani Imre önkényeskedése miatt.
Viszont az érdekes, hogy a könyv azt említi, hogy eltűnt és valószínűleg meghalt, de a wikipeida mást tud. De hogy melyik lehet az igaz? A könyvnek kicsit jobban hiszek, mert a szerző sokat kutatott Erdélyben is a levéltárakban, de lehet azóta újabb dolgok derülhettek ki.
Elnézést kérek, de nem Hatvani kastély volt a neve, hanem az egyiknek Paksy, a másiknak Klobusiczky kastély. Nem tudom, hogy miért arra emlékeztem.
Viszont nem tudom találkoztál-e azzal a könyvvel, amit Dr Bodnár László írt a településről (aki a településen született) A 275 éve újjátelepült Monostorpályi címmel még a 80-as évek vége felé, mert lehet hogy talált olyan adatokat és le is írta, amikre esetleg kíváncsi lehetsz.
Kösz az infót a Monostorpályiban lévő Hatvani kastélyról. Erről semmit nem tudtam. A kastély Hatvany Pál földbirtokosé lehetett az 1700 as években élt ott. Agglegény volt Szülei Hatvani István és Csatári Mária. Hatvani István azonos a híres debreceni professzorral. A Hatvany birtok Jószágigazgatója Hatvany Imre volt , akinek leszármazottjai az 1800-as évek közepéig követhetőek az anyakönyvekben. Hatvani Imre valószínűleg első vagy másod unoka testvére lehetett Hatvany Istvánnak. Erről eddig nem találtam adatokat . Ez a feltételezett kapcsolat ami után már egy éve nyomozok Mihály unokája Hatvany Mihály 1848-as szabadcsapat vezér aki az Abrudbányányai akciójával akaratlanul meghiúsította a románokkal való szerződés kötést. A következmények ismertek. Minden információ nagyon érdekel. Párhónapja még Monostorpályi honlapján is próbáltam informálódni (senki nem olvasta az üzenetemet) Nagyon örülnék ha valaki a Helyszinről segíteni tudna a kutatásban. Üdvözlettel István
Csak egy gyors kérdésem lenne: véletlenül nem találkozott valaki Gasparecz (tz) nevűekkel? Előfordulási helyük: Fejér megye, Sárszentmihály, Úrhida, Ság és környéke. 1876-os esküvőt megtaláltam a katolikus AK.-ben, de sem a születésüket sem szülőket, testvéreket nem leltem. (egészen az 1850-es évekig visszanéztem, semmi)
A jövő héten szerzek még a Molban hozájuk adatokat aztán összerázom az egészet valami rendszerbe. Ha kész leszek megkldöm neked is. 1704-1790 között a 3 csanády sámuel követte egymást a Főkapitány poszton
Azt jól tudom, hogy ez a Hatvani család az, akiknek volt kastélya is a településen? Mert én itt lakom és nagymamám szerintem emlékezhet egy-két dologra.
A radixindex levelező listán halásztam: Tál család
Egy templom hirdetőtábláján a következő olvasható:
Tudjátok, hogy a Tál család hány tagja tartozik a gyülekezetünkhöz?
Először is az öreg Dik Tál, aki mindent irányítani akar, aztán ott van Protes Tál bácsi és fivére Szabo Tál, akik folyton ellenszegülnek és mindent meg akarnak változtatni.
A húguk, Irri Tál, nyughatatlan bajkeverő a két fiával, Inzul Tállal és Molesz Tállal együtt.
Valahányszor felmerül egy új kérdés, Hezi Tál és felesége, Vege Tál várni akar vele még egy évet.
Aztán ott van Imi Tál, aki folyton arra törekszik, hogy a mi gyülekezetünk hasonló legyen, mint az összes többi.
Affek Tál néni túl sokat képzel magáról. Iker öccsei, Garan Tál és Han Tál pedig hamis ígéretekkel próbál új tagokat csalogatni a gyülekezethez. De azért nem minden családtag rossz. Asszisz Tál testvér például kifejezetten segítőkészen intézi az egyházi ügyeket.
A dúsgazdag üzletember nagybácsi, Invesz Tál anyagihozzájárulására mindig lehet számítani. A remek politikai érzékkel megáldott Reprezen Tál kiválóan képviseli a közösség ügyeit diplomáciai körökben. Az elkötelezett Agi Tál nővér élen jár a térítésben. Medi Tálhoz bármikor fordulhat átgondolt és megnyugtató tanácsért, a szertartásokon az egyházi énekeket pedig Kán Tál dalolja, zenész fivére Trombi Tál (a kamasz Mu Tál átmenetileg nem énekel vele.)
Sajnos a múlt év során három családtaggal is kevesebben lettünk: két unokatestvér, Dezer Tál és Konver Tál áttértmás vallásra, a kilencven éves Exi Tál néni pedig végelgyengülésben elhunyt ..."
A Sälzer családnév nagy valószínűséggel német eredetű, de ettől még lehettek olyan zsidó vallású németek is, akiket így hívtak.
Nagy valószínűséggel fogsz Salzer felmenőket találni az anyakönyvekben.
Saját felmenőim között volt Bokor, Bukor, akiket korábban Staidl, Steidl-Bukor, Staude néven jegyeztek az anyakönyvekbe, majd a kilenszázas évek eleji hivatalos névváltoztatást követően más csak Bukorok voltak
A kérdésem a következő lenne: a Salzer név, amit később aztán Soósra magyarosítottak, német vagy zsidó eredetű lehet?
Nekem konkrétan Soós nevű felmenőim vannak (Darnózseli, Kisbodak, tehát a Szigetköz), de az anyakönyvekben láttam Salzer nevűeket is, akikkel eddig nem találtam kapcsolatot. A Szigetköz alapvetően magyar, de ezen a környéken több sváb fészek is volt, ma is rengeteg a németes hangzású név errefelé, de a háború előtt volt egy jelentős zsidó közösség is.
Szóval a Salzer zsidó vagy német, esetleg bármelyik lehet?
Szatmárcseke; A Kölcsey család 1889-ben lebontott kúriája helyén 1962-ben épült Művelődési Házban rendezték be a Kölcsey-emlékszobát, ahol a költő személyes tárgyai, levelei, a Himnusz tablója, rajzok, festmények, korabeli bútorok, a Kölcsey család családfája látható.
Most két kérdésem volna.: 1. Az ősfámon a távoli múltban, van két Kölcsey ős anya. szeretnék tovább lépni azon a vonalon is. Sajnos részletes, és használható Kölcsey családfával még nem találkoztam. Tudtok e valahol ? 2 . A különböző települések mikrofilmjeit átnézve Találkozott e valaki közületek nagyobb számban előforduló református felekezetű, Hatvani nevű személyekkel ? Nyírbátort, Monostorpályit, Debrecent , Szikszót már sikerrel átnéztem. Főleg a Felvidék és a Tiszántúl érdekel. Most az Érmelléket nem számítom mert nem hozzáférhető Magyarországon.
Már jeleztem Neked, hogy H.szoboszlót is kutatom. Csanády Sámuel csak tanúként szerepel nálam, de ha Szoboszlót újra"előveszem".... majd kiírom a Csanády és a Hodossy adatokat is.
A korábbi hozzászólásomban kérdeztem az alábbiakat, csak szerintem nem voltam elég világos (magyarán sötét vagyok :-) , így még egyszer:
ha a házassági bejegyzésben a vőlegény "saját plébánosától elbocsátót hozott" tipusú szöveg van bejegyezve, akkor van-e esély ezeket az "elbocsátókat" valahol megtalálni, van-e valamilyen regiszterük, vagy kötelező volt-e megtartani ezeket, esetleg valaki tudja, hogy semmi kötelezettség nem volt ilyenre, így nem valószínű, hogy fellelhetőek.
Azt, hogy mit jelent már tiborpapával kitárgyaltuk, csak a fellelhetőségének az esélye érdekel.
Konkrét érdeklődésre megküldöm a listát. Az Arcanum különben már többszáz CD-t adott ki, a kiadott DVD-k száma néhány tucat.Ennél is kevesebb a "blue ray". A Vatera nekem túl bonyolult, szerintem csak a pénzbeszedésre megy és elvésznek benne az ilyen kis tételek.
most egy konkrétabb kérdésem lenne. Kutatja e valaki a kereki Csanády családot? Közelebbről Csanády Sámuel Hajdú főkapitányok ( nagyapa, fiu, unoka egyaránt)1700-as évek, Hajdúszoboszló .Saját és házastársaik adatai érdekelnének. Az egyikőjükneknek Hodossy Klára volt a felesége.
Elsősorban betelepített svábokról van rengeteg adat, akik katolikusok voltak a néhány reformátust pedig áttelepítették Balatonudvariba. Hirtelen ennyi, írj valami közelebbi adatot hátha úgy sikerül, pl anyja neve, mikortól keresem kb év, melyik részen laktak stb. hátha többre jutunk az adatok ismeretében. irhatod magánban is ha nem akarod itt az oldalt terhelni. üdv pistur
Pistur megtudnád nézni, hogy volt e evangélikus egyházközség Városlődön, ill. Borbély családról nincs valami info a könyvbe. Családi legenda szerint volt valami kutyabőrös.
Érdemes megnézni a Magyar Országos Levéltárban található anyakönyvek közül a Vegyes anyakönyveket! A honlapon elérhető, mely időszakból van anyakönyv. Ugyanezen anyakönyv valószínűsíthetően megtalálható az adott megye Levéltárában! Itt Lövöld települést adja meg anyakönyvezés helyéül.
Másik lehetőség a Magyar Evandélikus Egyházmegye, és az Evangélikus Levéltár honlapjain is érdemes keresgélni.
Kell tudni, hogy Városlőd önálló egyházközség volt, vagy valamely másik település filiája (katolikusoknál fíliának mondjuk, ha nem önálló plébániával rendelkezik)!
Segítségeteket szeretném kérni. 6 éve kutatom a családom felmenőit. Eddig 120 város, község mikrofilmjeit néztem át. Több városban is személyesen kutattam.
Ha tud valaki segíteni az alábbi adatok hozzáférhetőségében azt hálásan köszönném. Városi és nemesi összeírásokat is átnéztem már, de nincs használható adat. Gavallér Ferenc, szül : ismeretlen. 1805 körül, de ez csak hozzávetőleges, elhunyt 1883. 06. 24. élt 78 évet. Felesége Ábrahám Rozália, az esküvő 1831.01.31. Szeged. Rozália szül. Szeged, 1812.03.19. A Gavallérok felmenőit keresném, de sajnos eddig nem találtam rá. A család katolikus, de hogy honnan származnak azt sem tudom.
Arcanum kiadványokban két adatot találtam 1715országos összeírás 1754-55 szatmár megyei nemesi összeírás, de ehhez a családhoz nincs köze.
...vannak erre szakosodott topikok itt az Index-en. 2 x már (4908 porcsalm és 741 iater) tettek fel olvtársak ilyen kérdést, ők ezeken a topikokon kaptak rá választ...
Sajnos biztosan nem Kisarról van szó: az anyakönyv egyértelműen Gömört említi, több esetben is. Ráadásul Kisart több más, jórészt településtörténeti szempont is kizárja. Persze egyáltálan nem biztos az sem, hogy a Kisaji/Kisai - Kochán névmegfelelésnek bármi köze lenne a származási helyhez. Viszont jobb tippem erre a névmegfelelésre egyelőre nincs. Azért persze köszönöm a tippet.
Az információk csak részben alapulnak szájhagyományon. Magam is láttam az illető keresztelési bejegyzését. ahol csak az anya neve szerepel, életkor illetve további adatok nélkül. Lakhelyként pedig csak Nyíregyháza van megjelölve.
Az anyakönyv minden rovatát átnéztem a születést megelőző és azt követő 5 évre. Az anya, illetve ilyen családnevű személy nem szerepel benne, így azt hiszem kézenfekvő a következtetés, hogy nem volt nyíregyházi. Feltételezve, hogy az anya 20 év körüli lehetett, átnéztem a 20 évvel korábbi és a környező éveket is, ahol szintén nem találtam semmit. Sajnos a keresztszülőknél is csak a név szerepel, és azokat semmilyen formában nem tudtam a családhoz kötni.
Dédnagyapám apjaként későbbi iratain Fortunyák János, tehát az anya férje szerepel, ami persze nem jelent semmit. Lehet, hogy tőle esett teherbe a lány, mint ahogy az az is lehet, hogy csak évekkel később találkoztak. Arról letettem, hogy valaha is megtudjam, ki volt a vér szerinti apa. Az viszont bizonyos, hogy Huszár Julianna rengeteg nyomott hagyott maga után, amiket "csak" meg kell keresni.
Viszont nagyon köszönöm az árvaszéki tippett. Ez azért is fontos lehet, mert mint időközben kiderült, a gyerek egy éves koráig árvaházban élt Nyíregyházán. Ennek biztosan van nyoma valahol.
Szeretném az (1) pontban vázolt családi kapcsolatot tényállásszerűen tisztázni.
Jól érzem, hogy családi elmesélés (esetleg nagyszülőtől nyert információkon alapszik) mindaz a mit leírtál?
Az 1888. dec. 30-i születés, az anyakönyvi adat?
Néhány 'kapaszkodót' érdemes volna abban keresni:
1. keresztszülők neve, azok anyakönyvi 'lenyomata', azaz azokról milyen adat van benne ugyanabból az időből, azaz +/- 5 évben nézve a születési adatoknál (ill. a házasságiakban? 'visszaköszön-e' ott azoknál keresztszülőként, vagy házassági tanuként Huszár J. ?)
2. A születésiben a születéskor a szülő lakhelye? Szintén ha a lakcím másnál előfordul, stb... azzal lehetne nyomot találni.
Esetleg érdemes elmenni Nyíregyházára és belenézni a levéltárban a városi Árvaszék irataiba. Fondjegyzék száma V.80 1873-1929 között az Árvaszék iratai, 53,0 fm. Nem lehetett már akkor sem csak úgy valakire bízni a "nevelőszülőséget".
A hatágú aranycsillagra általában kétféle magyarázatot szokott hozni a szakirodalom: 1. a dicsőség és szerencse jelképe 2. Szűz Mária jelképe
Természetesen ezeken kívül sok minden mást is jelenthet, de ehhez már az adott család története és/vagy a címeradomány szerzésének körülményeinek ismerete szükséges.
Nos, a házassági anyakönyvébe semmi katonaság-ra utaló bejegyzés nincsen. Illetve a dédnagyapám házassági anyakönyvezésébe is ő van beírva apának. A temetkezésit még nem néztem meg, mert azt már polgáriba kell keresnem (1945-ben hunyt el), és ahhoz még lekéne néznem a veszprém megyei levéltárba, ill. ugytudom a várpalotán is meg lehet tekinteni.
Az én egyik ősöm 1865 novemberében katona volt, és a hadsereg engedélyével nősült (forrás: anyakönyv). Közelebbit sajnos nem tudok (rangfokozat, alakulat, szolgálati idő), csak annyit, hogy ekkor 30 éves volt. Azt sem tudom, mennyit kellett várnia az engedélyre, illetve hogy pusztán formalitás volt-e az engedély megadása, vagy sokakat elutasítottak-e. Egyébként én inkább arra hajlanék, hogy nem a vérszerinti apa az illető - bár ez pusztán megérzés. Az ősöd halotti, illetve házassági bejegyzésében ki szerepel apaként?
Az alábbi három, évek óta fejtörést okozó problémában szeretném a segítségeteket kérni. Minden apró ötletet köszönettel fogadok.
(1) Dédnagyapám Fortunyák Károly 1888. december 30-án született Nyíregyházán, Huszár Julianna (rk.) cselédlány házasságon kívüli gyermekeként. Sajnos az anya vonalán teljesen elakadtam. Amit nem tudok róla: Születési helye (nem Nyíregyházán anyakönyvezték) és ideje, honnan és mikor került a városba és meddig élt ott. A római katolikus vallás fontos lehet, mivel Nyíregyháza akkor még erősen evangélikus többségű település volt, a környező falvak pedig jórészt reformátusok voltak. Amit tudok: a gyereket nevelőszülők nevelték fel Nyíregyházán. Az anya később (ismeretlen időpont, ismeretlen hely) férjhez ment egy Fortunyák János (néhol Károly) nevű katonatiszthez, aki a fiút a nevére vette, bár az sosem élt velük. Julianna és János Budapesten élt és halt meg (pontosabb információ nincs). János még élt 1943-ban; Julianna korábban meghalt. Van valakinek valami ötlete, hogy mindebből mit lehetne kihozni? Esetleg az örökbefogadással kapcsolatban maradhattak fenn kutatható iratok?
(2) Egyik ősöm (Sztankó János, Nyíregyháza) az első világháborúban orosz hadifogságba került, ahonnan sosem tért haza. A családi legendárium szerint a háborút túlélte, és egy orosz nőt vett feleségül, akitől több gyereke is született. Ez feltételezi, hogy első, magyar feleségétől elvált mármint ha az orosz/szovjet hatóságok, illetve az ortodox egyház foglalkoztak ilyen formaságokkal.
(3) Őseim egy csoportja (az evangélikus vallású Mihalidesz, Kvetkó és Kochán családok) a 19. század legelején bukkannak fel a Szabolcs megyei Geszteréden. Az anyakönyv tanúsága szerint mindannyian gömöriek, ám a kibocsátó települést mindeddig nem sikerült azonosítanom. Az 1715-ös népszámlálás nem tartalmaz ilyen nevű családokat Gömörben. Támpont lehet talán, hogy az egyik Kochán az anyakönyvben egy helyen mint Kisai, egy másik helyen pedig mint Kisaji szerepel. Ezen a vonalon hogyan lehetne tovább haladni?
A címerben szereplő hatágú (Dávid-csillaghoz hasonlító) csillag egyáltalán nem utal a család zsidó eredetére vagy kötődésére. (Vegyük csak alapul az erdélyi címert) A család történetének kutatásával viszont kideríthető akár az eredet, akár a "beházasodás". Egyébként mi a családnév? Mert a Siebmacher féle címerkönyv(ek)ben címerkép alapján nem csak családnév alapján lehet tájékozódni. Ha privátban megírod a családnevet megnézem a címergyűjteményt, nekem megvan.
Helló, Mindenkinek! Az alábbi képen a családi címerünk látható, én eddig nem tudtam családunk zsidó kötődéséről, viszont a címer arról tanúskodik. Hogyan deríthetnék ki többet a címerről?
No persze mérget nem vennék rá, de két kiindulópontom volt. Az egyik, hogy szerintem a helyiségnév "Alsó" - val kezdődik (www.telepuleskereso.hu), a másik, hogy hol és milyen harci cselekmények voltak a fogságba esés dátuma környékén. Egyszóval: tipp.
Valószínű, hogy a fogságba esés helye: Alsónémedi. 1944. november elején nagyjából a mai auópálya-körgyűrű (délkeleti szektor) vonalában folytak a harcok.
Somogyi Katalin az üknagyanyám, az biztos hogy várpalotai volt. Borbély István az üknagyapám, a házassági anyakönyvük szerint Várpalotán lakott (24 évesen). De a születési helyét nem írták be, mint ahogy a szülőket sem. Igazából az egész lapon nemírták be senkiét, még a katolikusokét sem. (jó lusta pap lehetett) A pap beírta a nevét és hogy "jelen volt szenvedőleg". - Sok helyre ezt írta be :). De igazából az evangélikus anyakönyvekből remélem a megváltást. Csütörtökön megyek és átrágom őket. Az anya a bejegyzések szerint 20 éves volt amikor született a dédnagyapám. Az üknagyapám pedíg 21.
Elég valószínűnek az látszik, hogy valamelyik szülő állhatott az útjába az esküvőnek. De, hogy pontosabb képet kapjak még mélyebbre kell ásnom.
1. Arra tudok még gondolni, hogy esetleg a reverzális körül lehetett valami. A fiú az anyja vallásán van (RK), miközben az apa ágostai ev. Talán nem akarta az apa megadni, úgy meg nem adták a lányt, a gyerek mégis jött. Vagy az apa adta volna, de az ő apja nem egyezett bele (nem jogilag, mert a házasuló apa már nagykorúnak számított, hanem úgy a család belügyeiben, támogatás, örökség, stb. ) Két év alatt meg rendeződhettek a viszonyok, megenyhülhettek a szereplők. Ennek utána lehet járni, hogy az ágostaiak, a család többi tagja mind megtartotta-e a vallását, vagy vettek el mások is a családból más felekezetűt. (Mindketten várpalotaiak voltak eredetileg, vagy ez a lányos ház?)
2. Vagy még egy ötlet (ne ijedj meg, szokott olyan lenni), hogy az anya Somogyi Katalin esetleg fiatal volt még a házassághoz (jogi értelemben). Az ő születési adatai megvannak (meg a családi háttere?)
Az esetleges névrevétel talán a Veszprém megyei levéltár anyagában. V. 419 b. Iratok. Azt írja, hogy 3,3 fm a XIX sz. -tól 1953-ig, de nem gondolom erősnek a Kiegyezés előtti időszakot.
Csak az jutott eszembe, hogy a csengeri anyakönyvben pl. 1853. elején abbahagyták a nemes és adózó megjelölést és kizárólag foglalkozást írtak be állapotnak, onnantól kezdve az addigi nemes családok is földművesként lettek beírva, ha az volt a foglalkozásuk egyébként. A korábbi bejegyzések majd elárulják, nemes volt-e a család
A topicba nem találtam ezzel a témával kapcsolatos dolgokat és a sorkötelességnél is erre jutottam:1868. évi XLI. törvénycikk megalakította a magyar honvédséget, és 1869-ben megkezdődött az első honvédcsapatok felállítása.
Bevezették a sorkötelezettséget, a 20. életévüket betöltő fiataloknak kellett számolniuk a bevonultatással, ám az országnak eleinte csak évente 40 ezer újoncot kellett kiállítania a közös hadseregbe, vagyis sokan megúszták a katonáskodást. Az évenként tartott sorozáson sorsot húztak, s a legnagyobb számokat húzóknak kellett két évre bevonulniuk, a szerencsésebbeket úgynevezett póttartalékba osztották be (eleve ebbe a körbe tartoztak például a tanítók, valamint az örökölt földbirtokok tulajdonosai is).
Ill a házassági anyakönyvükben (katolikusoknál) nincs semilyen katonaságra utaló bejegyzés. Bár családi legenda szerint valamikor volt kutyabőre a családnak(a kisnemesi származás talán adhat magyarázatot a katonáskodásra, de a házassági anyakönyvébe csak földmívesnek van beírva), persze senki sem tud semmi konkrétat a családban. Még azon is meglepődtek, hogy a dédnagyapámat törvénytelen gyereknek anyakönyvezték.
Úgyhogy igazából a katonáskodás v. szinüleg nem ad magyarázatot arra, hogy a dédnagyapám születése után miért vártak 2 évet arra, hogy összeházasodjanak, ha ezé a Borbély Istváné a gyerek. Viszont Borbély István helvét hitvallású volt, Somogyi Katalin pedíg római katolikus és én még eddíg csak a katolikus anyakönyveket néztem át. Átnézem jövő héten az evangélikusokat is hátha többet tudok meg. És ha esetleg a Borbély István édesapját is Gergelynek hívták volna akkor az is szolgálhatna talán némi bizonyítékkal, hogy miért is lett a dédnagyapám szintén Gergely. Az első szülött neve gyakran egyezett az apáéval vagy a nagyapáéval. A Gergely név nem azt mondom, hogy ritka név volt, de nem is túl gyakori. Mindenesetre még van mit kutatnom....:)
Nem dokumentálták régebben valahogy, amikor egy férfi nevére vette más embernek a gyerekét?
Ez az 1866 érdekes időpont. Magát a katonai/hadigazgatási engedélyezést a házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. tc. mondta ki törvényi szinten, annak a 26.§-a szerint "Tilos a házasságkötés a véderőről szóló törvény értelmében szükséges nősülési engedély nélkül."
Ez a véderőről szóló tv. az 1868. évi XL tc,, aminek a 44. §-a fogalmazza meg, hogy kinek is kell "nősülési engedély".
Viszont mindez már a Kiegyezés után van, az 1866-os év pedig előtte.
A véderőről szóló tv. új volt, de a vele egyszerre elfogadott, új szövegezésű törvény, ami a honvédségről szólt (1868. évi XLI tc,), ami az 1847/48-as XXII. tc-ely alapszik, ami viszont nem ilyen mélységű.
Szóval nem tudom mi volt akkor a tényállás, volt-e egyéb, Kormányszintű rendelkezés életben, amit aztán később beépítettek a törvénybe, vagy mindez csak az osztrák közigazgatásban volt, s a Kiegyezés után jött át. S akkor más oka volna a házasság 1865/1866-os elmaradásának.
"egyrészt azt jelenti, hogy nem az adott településhez tartozott" Nem feltétlenül: inkább azt jelenti, hogy a menyasszony vallása szerint (ref vagy ev) esküdtek, és a vőlegényt a rk lelkész "elbocsátotta". De: előfordulhatott a Te értelmezésed is. No, ettől szép az őskutatás. :)
Kedves Idrisi! Már többször kaptam ilyen fedőnevűtől jótanácsot. Remélem most is így lesz. Próbálkozom, mert nincs más lehetőségem. Az infókat köszönöm, majd jelzek, mit tudtam elérni. Üdv Klára
Ha visszalapozol a keresőt használva, akkor találkozol azzal. hogy volt egy időben szó arról, hogy a hadköteles fiatal legényeknek (nem csak a már bevonultaknak, hanem az összeírtaknak, csak hadigazgatási engedéllyel lehetett házasodniuk. Ezek számát többnyire feltüntették a házassági anyakönyvekben (úgy, ahogy a 3-szori kihírdetést is akkurátusan felvezették).
Szerintem az a valószínű tényállás, hogy üknagyapád nem vehette el a dédnagyapád születésekor az ükanyádat, de mihelyst leszerelt, megtette. Ez egyébként gyakori. (ha nem lenne ilyen késő, jobban visszanéznék magam is, ha nem megy, nem találod, nappal segít bármelyikünk, csak kérdezz vissza)
Én is elkezdtem a családfámat felkutatni, de már is elakadtam. Megfelelő információkkal felszerelkezve, nekiindultam a levéltárnak. Dédnagyapám Borbély Gergely Várpalotai lakos, született 1866-ban, felesége Stellár Juliánna, mind a ketten római katolikusok. Elösször megtaláltam a házassági anyakönyveknél az egybekelésüket. Borbély Gergely szülei: Borbély István ágost. cu. földmíves és Somogyi Katakin római katolikus. A szülők biztos tudatában mondom visszakeresem a dédnagyapám születési bejegyzését, de ott jött a pofára esés. A dédnagyapám 1866-ban Somogyi Katalin törvénytelen gyermekeként látta meg a napvilágot, persze az apáról nincs említés. Somogyi Katalin csak 1868-ban ment hozzá Borbély Istvánhoz, de ekkor már a dédnagyapám 2 éves volt. Kérdésem tehát: szerintetek ez egyöntetűen azt jelenti, hogy Borbély István csak a nevére vette a dédnagyapámat és nem ő a vérszerinti apa? Vagy esetleg sorkatonaság szólt közbe a dologba (bár ekkor még nem igen volt). Nem hinném hogy ebbe a korszakba két éven kersztül együtt élhettek afféle vad házasságban. Vagy esetleg az esküvő azért késett mert nem egyforma a vallásuk. Szerintetek, hogy tudnék a dolog végére járni?
Előre is köszönöm válaszaitokat! További szép napot!
Örülök hogy a Bocskai hajdúkra vonatkozó kérdésem ilyen vszhangot váltott ki. Milyennincs okfejtését a nemesi kiváltságokra vonatkozóan mindenki figyelmé ajánlom. Tömör lényegre törő és érthető.
Én elsősorban a Hatvani, Micskei Miskolczy, piskárkosi Szilágyi, Magyar, Halmágyi, Sombori, Nadányi, Kazay Hlathky, csokaji Fényes, ippi és érkeserűi Fráter, ujabban Dobozy,Komáromi csipkés családokat kutatom. ezen családok egyes tagjai valamilyen szinten a rokonságomba tartoznak. Ezen családok mind Bihar, és a környező vm-ékben éltek.
Külön kutatom Hatvani István professzor őseit és rokoni kapcsolatait, Tudom hogy fiú ágon neki nem volt leszármazottja. csak .két lányának voltak utódai. A professzornak viszont volt fiú testvére Mihály akinek voltak gyermekei. Monostorpályiban tqaláltam oldalági rokonokat , és feltételezem a Szikszói népes Hatvani famíliák valahol rokonságban vannak velük.
A hajdú nemesekre pedig azért vagyok kiváncsi . Mert egy debreceni barátom aki szintén névrokonom úgy tudja hogy a család Bocskai tól kapott nemesi címet. Nekem erről más a véleményem, de szeretnék utánna járni ennek is.
Tehát tisztázni akarom vot e a Hajdú nemesek között Hatvani nevű személy.
Kiegészítésképpen annyit hagy fűzzek hozzá, hogy fontos, hogy ezeket a jogokat, jogszerzéseket, azok érvényesülését a maguk történelmi kereteiben tekintsük.
Egy-egy szerzett jog kizárólag a joghatósági területen érvényesült. Egy Bocskai által adományozott jog csak - és kizárólag - az általa birtokolt, s jogérvényesíthetősége alá tartozó területen érvényesült. Ahogy a Habsburgok (magyar király) által adományozottak sem érvényesültek Erdélyben.
Volt tehát egy erős területi korlátja e jogoknak. Maga a területi hatály. Ez ma is létezik, látványosan érvényesül az adózás szabályaiban, az itt élő külföldiek itteni, s a külföldön élő magyarok kinti adózásának államközi megállapodásokon alapuló, bevezetett gyakorlatában)
Egy hajdú, letelepítve Bocskai-birtokon széles jogokat élvezett, de mihelyst áttelepült volna akár csak a Dunántúlra, bagy Szeged környékére, már nem élvezhette volna ezeket (adómentesség, stb.). Nem is lehetett "csak úgy" átköltözni (de ez más téma).
Az viszont ide kapcsolódik, hogy ha egy armális nemes beköltözött egy városba, de nem lett annak polgára, akkor jogai érvényesültek ugyan, de új kötelezettségeket vett magára, amik mellé nem szerzett új (helyi) jogokat, s a király által adományozott jog a helyi kötelezettséggel együtt leginkább nem érte el egy helyi városi polgár lehetőségeit.
Azaz mentes volt mondjuk a kilenced alól (ha gazdálkodott jobbágytelken), de nem szerezhetett részt (lehetőséget) abból, amit a város nyújtott egy-egy polgárának (földbérlet, malomjog, italmérés joga, mészárszék állításának lehetősége, stb.) Ha kereskedett ugyanúgy vonatkoztak rá a kereskedés szabályai. (alább majd a nagybócsai Sárközyk kapcsán linkelt blog 2 részében kiderül, hogy az, hogy Kecskemétre beköltöztek, s polgárai lettek a városnak, milyen távlatokat nyitott előttük, épp a városi jogok miatt
A személyi jog a polgári állam óta gyakorlat. Az, hogy én magyar állampolgár vagyok, s ebből erednek bizonyos jogaim, ez a nemesítések időszakában nem érvényesült (voltak a kiegyezés után is persze nemesítések, de az már elsősorban rang volt, nem jog)
Ezek a jogaim ma sem érvényesülnek (vagy korlátozottan) külföldön, ahol pedig úgy érzem magam (EU) mintha itthon lennék, az azért van, mert egy nagyobb közösség joga alá tartozom ezzel. Itthon magyarként, kint magyarként, s ott ahol élek az ott élő helybeli is, helyi állampolgárként)
Volt emellett egy időbeni korlátja is. Nem kimondottan, de a gyakorlatban igen. (az adományozó elrendelte, hogy ő elrendeli, s azt aztán tartsa be mindenki, mindig onnantól kezdve)
De minden uralkodó szuverénnek tekintette magát, s ebben az is benne volt, hogy nem tekintette magára nézve kötelezőnek az elődje által adott jogokat, adományokat, kiváltságokat (egyedül a birtokadományok voltak 'békén' e tekintetben). Ezért az ilyen menleveleket, adományleveleket a 'jogalkotó' személyének megváltozásakor (új király) a jogban részesülők igyekeztek megerősíttetni (és újakat szerezni). Ezért van, hogy egy-egy város múzeumában sorra megtekinthetjük a különbözőbb megerősítéseket, új kiváltságleveleket. Amik koránt sem voltak egységesek (egy-egy város máskor tarthatott vásárt, más volt az adója, stb.) Emlékeztek a lőcsei bíró ügyére Görgei alispánnal. A bíró vére által szerzett föld nem arra vonatkozott, hogy körbecsurgatják a megkőtt bírót, mégis a megfogalmazás olyan volt (ahol vére hulluk, vagy valami iylesmi, ami elsősorban katonai erényeket feltételezett volna. (De kellett a föld borsóföldnek)
A köznemesítésről:
Kezdetben nem voltak külön nevezve ún. nemesi jogok. A királyi adománybirtokot szerzett személyek a birtok révén nyertek jogokat, amelyek később a gyakorlatban egységesültek. S azért volt joga a birtokkal, mert feladata is volt amihez jövedelem fedezetül kapta a birtokokat, az azon élők szolgálataival.
A XVI-XVII. században a nagy volumenű nemesítések során birtokot nem adományoztak, hanem csak nemesítő levelet (lényegében mentességlevelet, cserébe a múltbéli szolgálatokért, vagy előretekintően egy-egy feladathoz kapcsolódva, elvárva bizonyos - elsősorban - katonai szolgálatokat.)
Példádban a 9254-ed magában szerzett nemesség nem oszlott meg, hanem egy közösség kapott bizonyos jogokat (mentességeket, gazdasági előnyöket, kocsmatartás jogát st,.olyanokat, amik a fölf birtokosát illették), akinek tagjai élvezhették azokat a jogokat, akár merre változott is a közösség létszáma (9200-ra vagy 9400-ra). Nem úgy kell szemlélni, mint egy tagosított földbirtokot. A jog tehát nem volt megosztható. Az más kérdés, hogy településenként volt a Liber Fundi (amolyan telekkönyv féle), amely tartalmazza, hogy a településhez tartozó földeket miként osztották fel, s ki mit művelt. Annak anyagi előnyeiből is meghatározott szabályok szerint lehetett részesülni.
Ahogy a kötelezettségek is egyetemlegesen terhelték a közösséget. pl. katonaállítási kontingens. Nem az volt, hogy X-nek, meg Z-nek kell menni katonának, mindig, hanem az, hogy ennyi meg ennyi katonát kell kiállítania a közösségnek, ha "el kell menni katonának" S a város leosztotta, hogy milyen cenzushoz kötötte a családoknál a katonaállítási kötelezettséget. A kinek 'kellett', meg kinek 'lehetett' szabályait, s akinek 'lehetett', az mit kapott érte). A birtokot nem, de nemeslevelet kapott egyéneknek mind el kellett menni katonának, ha elrendelték.
Évekkel ezelőtt voltam a Prímási levéltárban Esztergomban. A levéltár költöztetését, akkor kezdték meg. Gondolom azóta végeztek vele. Az elérhetőségük: Phone: 00 36 33 510-124 Fax: 00 36 33 411-085 E-mail:info@primarch.hu
Nem tudom manapság, hogy megy, de javaslom a telefont, mert az e-mailre akkoriban elég lassan reagáltak.
Névhordozóim Debreceniek. Az első konkrét nevet 1568-ban találtam.
Keresgélés közben akadtam egy Ősömre akitől 1702-ben megvonták az 1605-ben kapott kiváltságot. Utánanéztem. 9254-ed magával, igen kilencezerkettőszázötvennegyed magával kapott nemességet 'kutyabőrrel', kis birtokkal, adómentességgel, pajzsos címerrel a hét Hajdúváros egyikében (Hajdúhatház). A most Debrecenhez tartozó föld még 1947-ben jegyezve volt mint bellegelő. Ez a köznemesítés elnyerése nem jelentett jobb életkörülményeket viszonylagos megbecsülés ellenére sem. Számtalan saját portán gazdálkodó nemes élt továbbra is ugyanabban a közösségben, gazdálkodni alig tudott - mondjuk nem fizetett adót-, de nagyon nem is tudott volna. Belőlük lett a nagyszámú úgynevezett 'hétszilvafás', vagy 'bocskoros' nemes. Némelyik gazdálkodó jobbágycsalád, az adózás ellenére is többszörösen jobban élt náluk, igaz 'röghözkötött' volt.
A kutatható hajdúknak igen gazdag az irodalma.
Kisebbségkutatás - 2004. 3. szám Orosz István Bocskai István és a hajdúk.
A cikk végén van sok jegyzet könyvekkel, forráshellyel. Küldtem volna, de valamiért visszautasít a kiszolgáló E-Mail cím. Üdv Bajdó.
Kedves Szentivany! Nagyon érdekelne a dunaszentmiklosi lista, ugyanis volt egy társunk (BONNIE fedőnévvel), aki a keresett vezetéknévvel éli világát. Sajnos a kérdésemre nem válaszolt. Stegmayer, Stegmaier, Stegmájer, Stigmar és hasonlók jelentkezzenek. Vagy azok a szerencsések, akik ilyen vezetéknévvel már találkoztak. Az anyakönyvekben szépen Stégmár - rá alakult. Úgyhogy ezt a nevet Szőgyén szülöttjének nevezhetjük. Van valakinek tippje, hogyan lehetne az Esztergomi érsekség gazdasági levéltárába bejutni? A megyeiben (Vörösmarty u.7) már próbálkoztam sajnos kevés sikerrel. Minden segítséget előre is megköszönök. Üdvözlettel Klára
Üdvözlök mindenkit! Közhirré tétetem, hogy Érsekújvárban is éltek Talliánok. Ha van akit érdekel a Szent Józsefben a sirokról leírhatom a neveket. Klára
Javaslom, hogy vagy a WinFamily-vel készíttess egy html oldalt, amit aztán ott publikálsz, ahol akarsz (ill. tudsz). Vagy egy másik ilyen képességekkel rendelkező és gedcom-ot kezelő programmal. Én a GenoPro-t javaslom. Olcsó és kiváló! Itt viszont sok ingyenes is van: http://csaladfa-szoftver.lap.hu/weblap_keszites_csaladfa_adatbazisbol/18797117
A kérdésem nem arra vonatkozott, hogy a Win-Family-t lecserélném-e? Azt gondolom nem mert hát, már benne van 600 fő ebből 300 teljes körű adataival. Nincs nagy kedvem átgépelni. :-)
Sajátban gondolkozom igen, fontos, hogy csak azok lássák egyelőre akiknek én adok meg jogosultságot, ha később a fennlévők nem csapnak balhét akár public is lehet.
Megnézem a javasoltakat.
A GED és a ge6 átmenetet még nem próbáltam mert nincs hol kipróbálni.
sajátban gondolkozom igen, fontos, hogy cska azok lássák egyelőre akiknek én adok med jogosultságot, ha később a fennlévők nem csapnak balhét akár public is lehet.
Megnézem a javasoltakat.
A GED és a ge6 átmenetet még nem próbáltam mert nicns hol kipróbálni.
első kérdés: passz. .ged-ben nem enged menteni? Esteleg update frissebb verzióra, és úgy?
második kérdés: szerintem a saját honlap :) - amúgy melyiket nézted ki magadnak? családfalu? myheritage? ittvoltam? egyéb? első kettőnél talán lehet, ha nem is direktben - felviszed, mintha kapcsolat lenne, aztán törlöd a kapcsolatot... ha lehet - ehhez mélyebben meg kéne nézni a progikat, de erre most nincs sajna időm.
Újra elővettem a családfa dolgait, két éven keresztül gyakorlatilag hanyagoltam a témát.
Kérdéseim vannak. Ha a Win-Family-ben dolgozom és rajzolom meg a családfát akkor az ő ge6 al végződő fájljai feltölthetőek-e a családfás web oldalakra?
Ti mit ajánlotok melyik oldal a leglátogatottabb, ha az ember dönt egy családfa oldal létrehozása kapcsán?
Lehet-e ilyen oldalakon több párhuzamos családfát futtatni mindaddig amíg nincs bizonyított kapcsolat az ágak között?
Ismered a mondást, "az apám is király volt, a fiam is király lesz, cska én vagyok lovászlegény" :)
Hol 'terem' a jó uradalmi vadász? Uradalmi vadász apja lehet, hogy uradalmi vadász volt? (nem lepődnél meg). Majd ha odaéesz, írd meg ide a megoldást (hogy az volt-e), rendben?
kérnéém a segítségeteket hogy a mellékelt képen a származása és a Hont vármegye között milyen település szerepel? vagyis hogy honnan származik az egyik ősöm. gondoltam vadkertre de az nem hont megye köszi ági
Azt szeretném megkérdezni, hogy a MOL adatait digitalizálják és a neten elérhetők lesznek az anyakönyvek? Az óbudai épület előtt láttam a táblát(nem most, már régebben, csak elfelejtettem megkérdezni).
Csehországban érdekeltek számára jelzem, hogy az Opavai Levéltárn (ZA Opava), és az alá tartozó Olmützi Levéltár (SOKA Olomouc) anyakönyvei elérhetővé váltak a neten.
<b>http://matriky.archives.cz</b>
az oldal csehül, németül és angolul érhető el, alapeset a cseh.
Lehet, nincs még minden fent, illetve ha valamit nem találsz, lehet, szomszédos településeket kell nézni, ahol akkoriban volt plébánia...
Sokat járok ezen az oldalon, de nagyon ritkán szólok hozzá, mert sajna nem igen érek rá!
Most a segítségeteket szeretném kérni.
Kutatom a nemes Ary családot. Elég sok adat megvan, de vannak szálak ahol elakadtam. Ha valaki kutatta már az Ary családot szívesem venném segítségét. A szálak egyenlőre Szinérváralja, Tivadar (szatmár vármegyei), Kölcse! A kölcsei anyakönyvet kutatta Valaki? Ebből kellene részletesebb adat, hogy tovább haladhassak!
Boldog Új Évet kívánok Mindenkinek!
Ebből a kiadványból vetted a következő beírást.
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjaiKún-Szabó. Szabolcsmegyéből származott Gyöngyöspatára, innen pedig Gergely Lőrinczibe ment lakni. Az 1754. évben szerepelt fia Ferencz diákkorában önkényesen felvette a Lőrinczy nevet. A megyében kihirdetve nem volt. (1754. év 119. sz. 259. jkl.)
tehát a kérdésed mit jelent: 1754. év 119. sz. 259. jkl., vagyis
a jkl. jelentése = vármegyei közgyűlési jegyzőkönyv lapja
Tehát nem kell egyebet tenned, mint a levéltárban erre a fent nevezett kiadványra hivatkozni.
Boldog uj evet, es sok szerencset es nem csak a csaladkutatasban! Meg mindig a 2008.marcius 26.an irt leve alapjan irok par sort. A szőgyéni Stégmárok (mára igy "átváltozott" a név, ez nem magyarositas!) kutatásában odaig jutottam, hogy 1738-tol fel tudom vázolni a csaladfat. Két utalást talaltam a halálozási anyakönyvekben, honnan is jöttek a német települők. Sajnos egyik helység elnevezése sem visz előbbre. Az 1799 evi bejegyzés: Svécia - Svédország latin elnevezése, a másik pedig nem ad semilyen eredményt Az 1800-as Svevitis. Ami bizonyos az az, hogy a telepités első hulláma 1711-ben indult, akkor érkeztek a Rajna melléki németek. Szőgyén ugyanis a Rákóczi-féle felkelés idején is frontterület volt. Csak a harcok befejeztével indult meg a betelepités. Mennyire jutott a kutatással? Dunaszentmiklós anyakönyveiben nem talált utalást az eredeti szülőhelyükre? Ha eredményes volt, kérem ossza meg velem az infokat! Köszönöm válaszát: Klára
Domanics Lehota. Tót falu Trentsén Vármegy. földes Ura a Domaniczi Plébánia. lakosai katolikusok, határja középszerű, legelője, fája elegendő van.
2./ DOMAFÖLDE. Domanitz. Tót falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Nádasdy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik hegyek között, Hodostól nem meszsze, s ennek filiája, a felső Lendvai Uradalomban, ambár minden javai vannak; de mivel határja néhol soványos, második Osztálybéli.
A Lehotai Lendvay család birtokai voltak mindkét helyütt feltehetőleg ők telepítették be a Pöstyén környéki birtokaikról a Vas megyei Domaföldere a tót lakosságot, innen eredhet pl. a család neve.
Keresem a nevem eredetét (Domonics) és találtam a Főrendházi naplókban egy hivatkozást (Főrendiházi napló, 1892. VI. kötet 1895. szeptember 261896. június 30. 1892-101 (1892-VI-82), http://mpgy.ogyk.hu/) a nevemre, itt Zichy Nándor gróf megemlíti a Trencsén vármegyei (Vág-besztercei járás) Domonics községet, de máshol ezen a névem már nem találom, hanem csak. pl. Domanizs vagy Domanis néven.
A mai Szlovákia területén meg is találtam egy névre hasonló települést, valószínűsítem, hogy ez megegyeik a gróf által említettel, de nem vagyok benne biztos.
Én az alábbi vezetéknevű felmenőim származását, történetét keresem: Domonics, Gyuricza, Vedrédi.
Megjegyzés: kutatások szerint a Gyuricza nem az Endrődi ágból származik.
Ezek a családok Csongrád (vár)megye területén, Kistelek környékén találhatóak, 1780-as évekig kisebb kihagyásokkal tudom is követni, de az ez előtti időkben már nem.
Nem tartom valószínűnek, már csak azért sem, mert az egyházi anyakönyveket csak a népnyelv (és a családkutatók) nevezik születési és házassági anyakönyveknek, valójában azok keresztelési, esketési és halálozási anyakönyvek, amelyek a szentségek kiadását tartalmazzák, és azokkal együtt az események dátumait.
Az egyházi feloldozás (és szertartás) nélküli temetések általában nincsenek az egyházi halálozási anyakönyvekben.
Az I. (és majd a II.) világháború frontokon, hadikórházakban vagy hadifogságban elhunyt áldozatok egy részének halálozási adata bekerült az állami anyakönyvekbe, gondolom azoké, akik szerepeltek valamilyen hivatalosnak tekintett veszteséglistában.
I. világháború - az egyik ükapám maradt ott. A Kriegsarchivban is szeretném kerestetni, de egyelőre a születési dátumát sem tudom. Mindenesetre köszönöm az infót!
Melyik háborúban? Az egyházit nem tudom - már ha vezették még ezeket akkortájt, ugyanis sokhelyütt berekesztették az egyházi anyakönyveket és nem folytatták 1895. szep. 30 után - az állami anyakönyvekbe az első világháborúban elesett, eltűnt katonák sokszor akár évtizedekkel később vannak csak bejegyezve, de nem minden esetben szerepel a halálesetük (én sem találtam meg dédapámat Pécelen).
Amennyiben regisztrálsz az oldalon, onlány is kikérheted az anyakönyvi másolatok szükséges köteteit, és így nem kell kétszer elmenned a Teve utcába egy adat miatt.
Én a Szmulai, Okenka, Hornyák és Stefankó családokat keresem. A legtöbb adatom a Szmulaiakról van eddig. Ha tud valamit ezekről a családokról, nagyon örülnék, ha megosztaná velem :)
Ha valaki életében először jár ott, akkor nem muszáj előre kikérni a filmeket, hanem lehet akkor és ott helyben kérni (sőt még meg is tudja nézetni hogy ki van-e adva, megspórolva ezzel a felesleges köröket), mivel az újoncok számára felhozzák napközben is a raktárból. Második alkalommal már nincsen ez a lehetőség.
Aki netán a sárszentmihályi reformátusokat kutatná, annak rossz hírem van: az eredetileg 1739-től vezetett anyakönyvek állítólag egy tűzvész során elégtek.
(a valódi neveddel írd alá! arra a névre fogják a filmeket kikészíteni)
Az emilt követő második napon odamész a reggeli nyitásra, a kötelező ruhatár és csomagmegőrző igénybevételét (bejárat mellet jobbra) követően felmész a kutatóterembe (első emelet, jobbra) és pultnál beíratkozol (ingyenes, éves látogatói jegyet kapsz).
Ezt követően kéred a korábban igényelt filmeket és ha szerencséd van, megkapod, és ha mégnagyobb szerencséd van, lesz szabad mikrofilm olvasó.
Amennyiben biztosra akarsz menni:
az emilt követő napon (10.00 h után) telefonász, és megkérdezed, hogy vannek-e kikészítve filmek a nevedre.
A rutinosak először mikrofilm olvasót csekkolnak (dossziéval, kardigánnal, kinek mije van erre a célra) majd a pultnál bemondják a gép számát és megkapják a gép kartonját, cserébe a belépőjükért.
Amennyiben nem jutsz egy nap alatt a film, vagy filmek végére, kérhetsz egy fiókot (év végén esetleg nincsen) amibe elspejzolhatod a filmeket a következő alkalomra.
Ha nem kapsz meg egy kért filmet, annak két oka lehet: vagy helyben kutatónál van (költ rajta a fiókjában), vagy acta, ami azt jelenti, hogy elküldték vidékre, valamelyik megyei levéltárba.
A budapesti egyházi anyakönyvek másolat-filmjei állandóan a kutatóteremben vannak, azokat nem szükséges előre kérni, viszont a nap végén nem is lehet megtartani (befiokolni).
Megyei levéltárakban "le kell kérni" a filmeket Budapestről, értesítenek, ha megérkezik.
A 3631-es tekercset néztem, de a felénél abba hagytam, pont ezért mert nem találtam az évszámokat és nem néztem végig, de akkor legközelebb végig nézem. És akkor folytatódik a 3632-es tekercsen? Az pedig nincs is feltüntetve a katalógusban:(
Valaki tudja esetleg biztosan, hogy Rimaszombat rk. és ref. anyakönyvei mikortól vannak vezetve? Mert több forrás szerint is az rk. és a ref. is 1771-től. Ugyanakkor birtokomban van egy 1932-ben kiállított anyakönyvi kivonat, ami egy 1767-es születési bejegyzést tartalmaz. Csak nem semmisültek meg az anyakönyvek a II. VH alatt?
Velem is előfordult már, hogy nem az volt a dobozban, ami rá volt írva. S mint kiderült, az egy olyan film volt, amit még soha senki nem kért ki, tehát "gyárilag" rontották el.
A 3631- es filmen jobbára Iszkáz település van, csak a film végén kezdődnek a jásdi keresztelések 1828- tól, majd folytatódnak a 3632 sz. filmen.
Egyszer előfordult velünk, hogy a dobozban nem az a film volt, mint ami kívűl a dobozra volt írva. Az is igaz, hogy ez kb. 300 db kikért film során egyszer esett meg.
Azt szeretném megkérdezni, hogy az egyik rokonom, Amerikából küldött jásdi anyakönyveket, amit még a mormonok fényképeztek. Ezekben az anyakönyvekben megtaláltam bizonyos felmenőimet, de ma a MOL-ban megnéztem a jásdi anyakönyveket és egyetlen egy felmenőmet sem találtam meg azokon az évszámokon, amik meg voltak, de még csak a családhoz tartozó vezeték neveket sem, ez miért lehet ?
ÁLLAMI (KIRÁLYI ÉS CSÁSZÁRI) TISZTSÉGVISELÕK A 17. SZÁZADI
MAGYARORSZÁGON
Adattár, összeállította
FALLENBÜCHL ZOLTÁN
Zsarnoczay Martinus (Sarnoczay, aliter Szmrecsanyi)
MK(Magyar pozsonyi Kamara) szolgálatában, a király lovait
viszi Bécsbe, jutalmat kap 1623 V. 16
MK gyakornoka, besztercebányai Harmincados ellenõrré kinevezve 1625
besztercebányai harmincados 1626 VIII. 131656 hosszú szolgálata miatt 600 frt
jutalmat kap, állására fiát, Martinust elõjegyzik 1656 VI. 2
meghalt Besztercebányán 60 éves korban 1656 XII. 14
nejétõl Ochs von Sonnau MariaMagdalenától 7 gyermeke Született
Az anyakönyvekben őseim keresztszüleiként szerepel Szmrecsányi és Cernus,ebben a formában.Valószínűsítem hogy házastársak voltak,bár nem 100%. Az viszont biztos hogy élt a faluban Cernus nevű,mert keresztszülőért nem mentek volna másik faluba:)
Mai kutakodásaim szerint a Král család (Greul, Greil) írásmóddal Gesztesről származott át Somlóra 1768-ban. Ekkor egy Greil fiú feleségül vett egy Frombars (Drompasch, Drombasch, Trompasch, Franzpach, Tronspach néven is előfordul) lányt, míg egy Frombars fiú egy Greil fiút.
Szeretném megkérdezni, hogy ilyen névváltozatokkal találkoztál-e, vagy van-e rá anyagod, esetleg további ötleted? Gesztesre van-e német irodalom, történet?
Engem Szárral kapcsolatban a Ketz és a Schweininger családok érdekelnének - sajnos még nem volt időm belekukkantani az anyakönyvekbe. Ha neked megvan ez a telepes lista esetleg megnéznéd nekem, hogy szerepelnek-e benne ezek a nevek? Köszönöm!
Krall (néha Krail) János 1808-ban házasodott Söréden, akkor írták be szerencsémre a származási helyét (Semle), 1849-ben hunyt el ugyanott 67 évesen, vagyis olyan 1782 körül születhetett, ami azért bő fél évszázaddal a betelepítés után történt, szóval 1733/37-1782 között bőven érkezhettek Krall-ok máshonnan - viszont ha megtalálom az anyakönyvet (én is Környére tippelek), és kiderül az édesanya neve, akkor megint írnék Szentivány, hátha az anyai család már rajta lesz a telepítési listán. Köszönöm Tiborpapának is a javaslatát, én is Környét céloztam elsőre be, mert az van elég közel korai anyakönyvekkel, csak gondoltam, hátha van valakinek győri egyházmegyei sematizmusa kéznél:)
A családfám kutatásában eddig csak az anyakönyveket használtam, így eljutottam az 1700as évekig. Mivel több helyen írják, hogy érdemes megnézni az úrbéri táblákat, az egyházi tizedre vonatkozó dolgokat és az adott terület földerúrának levéltárát, így segítségeteket szeretném kérni, mivel ezeket még nem kutattam.
Fő kutatásom iránya Piliscsaba és Vaszar. Piliscsabáról tudom, hogy a krarissza rend tulajdonában volt, majd a Vallásalapéban, aztán 1808jól József Nádor uradalmához tartozott.
hogy induljak el? tulajdonképpen, a klarissza rend iratai között milyen anyagot keressek és hol?
Vértessomlót a török után az Esterházyak telepítették be, több más faluval együtt 1733-37 között(Szár, Agostyán, Alsó- és Felsőgalla, Vértestolna és részlegesen Dunaszentmiklós) . Ezt a betelepítési listát(a származási helyeket is feltüntették!), ami a MOL Esterházy anyagában található, Fatuska János és Kaptay György publikálta. Nekem azért érdekes mert innen is verbuváltak (Pilisszentiván, Pilisvörösvár) több családot, akik elmentek leginkább Szárra, többen egy idő után vissza is jöttek. A lényeg, hogy ebben a listában , nem szerepel a KRALL név, sajnos(mindegyik falunál megnéztem). Az viszont biztos, hogy az 1730-as évek végétől kellett hogy legyen valahol anyakönyv. Akkor még mint SEMLE szerepel.
Sajnálom, mert pl Szár több összeírása is megtalálható a Székesfehérvári Levéltár honlapján.
Kaptam egy választ eredeti, régi anyakönyvek kutatására.
Nem tudom, hogy volt e már ilyen jellegű tapasztalata a fórumon valakinek, ha volt és megosztotta elnézést.
Számomra tanulságos, de mindenki értékelje, ahogy akarja.
2009. november 13-án (pénteken) közel három hónap után választ kaptam a Dr. Márfi Gyula Érsek Úr (Veszprémi Főegyházmegye) részére megküldött levelemre a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltártól. Varga Tibor László levéltáros tájékoztatott, hogy a helyi plébániákon található anyakönyvek és az iratanyagok a plébánia tulajdonát képezik, és ezen kutatás engedélyezése a plébános jogkörébe tartozik. Az iratok magániratnak számítanak és a tulajdonos minden indok nélkül megtagadhatja a kutatást. A levéltárba az általam kért anyagok közül egy sem volt található, vagyis a helyi plébániákon találhatóak az anyakönyvek. (A magánirat és az ezzel kapcsolatos fogalmakat az 1995. évi LXVI. törvény határozza meg)
Sajnos még júliusban a zalaszántói illetve sümegcsehi plébános és segédplébános tévesen úgy tájékoztatott, hogy az adott megyéspüspök engedélye szükséges az anyakönyvek kutatásához. Az anyakönyvekről úgy tájékoztattak, hogy Veszprémbe lettek beszállítva.
Konklúzió: Az anyakönyvek kutatása és másolása a helyi plébános jóindulatán múlik, múlhat !!!(Különben megjegyzem én már nyáron kaptam ebből izelítőt:( Valamint a jelen esetben az anyakönyvek pedig a helyi plébániákon találhatóak és nem Veszprémben.
Nem értem miért kellett félre vezetni, szerintem úgy lett volna korekt, ha azt mondják a szemembe, hogy nem engedélyezik a kutatást, amelyet akkor sem értettem volna, de el kellet volna fogadnom.
Tereske és környéke, valamint a Csernyus családdal kapcsolatosan információkat találhat . A Csernyus család levezetve .... További kutatáshoz nagy segítséget jelent.
Nagy Iván: Magyarország családi czimerekkel és nemzékrendi táblákkal című könyvekben.
Üdv. mindenkinek. A fórumba most kapcsolódtam be. Őseim kutatásában, eljutottam 1800-s évek elejéig. Egyenlőre nem tudom tovább követni őket,mert egyszerre települtek a Szabolcs megyei Levelek községbe 1820 - 1830 körül a családból többen, vagy az egész család. Kérésem a következő: Tud - e valaki Csernyánszkiakról görög kat. vallásúak, és 1800 -as évek elején más településen? Előre is köszönöm a szívességet!
Az lehetséges, hogy használták a Csernus családnév Cernus változatát de gyakoribb volt a Csernyus családnév. Te tudsz Szmrecsányi és Csernus család közötti házassági kapcsolatot? Vajon éltek Tereske és környékén Csernusok, mert én nem tudok róla...
Köszönöm, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltár oldalán találtam is egy 1706-os ljstromot Esze Tamás ezredéről. Hátha valakit még érdekel, itt a link, PDF-ben letölthető.
Azt nem tudod,hogy a Csernus nevet írták-e az anyakönyvekben Cernusnak az 1800-as évek elején?És hogy házasodott- vki a Csernusok közül a tereskei Szmrecsányiakkal(tereskei nemes család szintén nógrád megyében)?
a gedcomot ismerem. régebben megcsináltam valamivel és meg is van, aztán más is megcsinálta a családban és nem tudunk vele mit kezdeni ...
gondom, h nehéz összekapcsolni, illetve azt gondolnám folyamatosan kell tudni dolgozni közösen egy közös családfán. ezért keresek megoldást, ami magyarul is megy. Jó magam nem vagyok kutató, csak gondoltam rakjuk össze amit lehet.
Gondoltam elkezdem a szülőfalum családfájának elkészítését is, aztán bevonom a többieket, de eszközt keresek.
Annak előre bocsájtásával, hogy magam nem szeretnék valós, azonos időben, sok emberrel közösen egyazon nagy családfán dolgozni, a kérdésed második mondatára a válasz: gedcom formátum.
ha egy csomó emberrel szeretnétek közösen (nyilván más is be akarta már vonni a családját) egy nagy családfát készíteni azonos időben, akkor mit használnátok?
valami webes felületet vagy egy szoftvert ami okosan dolgozik a webre és illeszthetőek a külön emberek által készített és karbantartott részek?
Kuruc katonai lajstromokat keresek, 1703-04 környékéről. A gróf Károlyi-család levéltárában található katonai összeíráson kívül (én csak erről tudok, a levéltárban mikrofilmen) létezik-e még ilyen valahol?
Új vagyok itt, és mint minden újoncnak kérdésem lenne: Amerikába kivándorolt ősömet segítségél megleltem a hajónapló alapján, de további infot ennyit sikerült összeszednem: Hadhazy Imre Hungary 1885 házasságot kötőt 40 évesen Detroit-ban Wayne megye Michigan államban 1925-11-16-án. Elvette Kovács Kish Máriát anyja neve Lévai Mária 54 évesen ment feleségül, aki 1871-ben született. Sajnos hogy ezt melyik oldalon találtam azt nem mentettem el így most már ezeket sem találom meg. Találtam olyan angol nyelvű oldalt amik az 1930-as Amerikai népszámlálási adatokat tették közzé de ott nem boldogultam. Nos a "menyasszonyt" tekintve nem valószínű, hogy túl sok gyerekkel áldotta meg a huncut dédapámat:-)) de mi van ha elírták a dátumot és nem 54 éve csak 24 évesen ment férjhez... Így hát most kereshettem a Másik kivándorló "rokont" de az lenne a legjobb ha sikerülne a halotti anyakönyvi kivonatokat megtalálni az nagyon sok kérdésre válasz lenne. A gond megint csak a nyelv ismeret hiánya. Aki tud angolul kérem valami infót csepegtessen.
Lehet, hogy a htp (magában állva) hadtestparancsnokságot (is) jelent, de ilyen megjelenésben: 101. htp. zlj. valószínűbbnek tartom a hadtáp megfejtést, bár azokat meg inkább század méretűvé szervezték.
Amennyiben "csak névrokonok" akkor nincsen mit bogozgatni.
Amennyiben viszont azonos családnevű rokonok (különböző fokozatú unokatestvérek, nagybácsik, nagynénik és hasonlók) akkor meg lehet keresni a legrégebbi közös őst. Ebből lesz a családfa.
Ilyen például a Pázmándi Tóth családfa amelyhez sokkal több "élő" ágat is kapcsolhatnánk, amennyiben szélesebb körben ismernénk a leszármazottakat.
Nagy szerencsédre a Morvaországi Brünni Levéltár már az interneten teszi elérhetővé anyagát. A munka jelenleg is folyik, így nincs minden település anyakönyve még digitalizálva, de Dalečín (németül: Daletschin) már megtalálható a honlapjukon. Ahhoz, hogy meg is tudd nézni csak egy regisztrációra van szükség. link A cseh nyelv ismerete vagy egy fordító program használta jól jöhet.
No, erre az actapublica-ra gondoltam én is, csak totál elfelejtettem a nevét, mindig a levéltár oldaláról indítottam az egyik hivatkozással. Amúgy az adatbázis teljes, jelenleg csak azok a könyvek kutathatóak online, melyek mellett a listánban egy nagyító ikonja szerepel. Nem tudod a dátumot hogy meddigre ígérték a teljes anyag elkészültét? Valahol volt róla szó, de már nem emlékszem rá.
Én is eljutottam az 1600-as évekig! Bár az anyakönyvezés 1725-ben kezdődött a faluban, van a levéltárban egy 1637-es összeírás a jobbágyokról, valamint az 1696-os és az 1715-ös is rendelkezésre áll, így tudtam tovább vezetni a családfámat.
Érdemes körülnézni, mindig éri az embert meglepetés.
amennyiben helyesen határoztad meg Dalečín-t, (okres ďár nad Sázavou), akkor a területileg illetékes levéltárad szintén ďár nad Sázavou-ban van (Státný okresný archív ďár nad Sázavou)
A honlapjuk szerint - http://home.tiscali.cz/sokazr/ - van egy fióklevéltár (pobočka) is Velké Meziříči-ben, illetve az egész Brünnhöz tartozik. Így nem szudétanémet, hanem morva.
Brünn elkezdte feltolni az internetre az anyakönyvek digitalizált példányait - www.actapublica.cz. Az oldal regisztrációhoz kötött, de (egyelőre legalábbis) ingyenes. Az oldal fordításához használd a Google Translate-et, sima ügy.
Már csak azért is, mert Dalečín anyakönyvei rajta vannak, és nem csak simán a településlistában, hanem már lehet lapozgatni is őket (ellentétben még sok másik településsel). Tehát otthonról, szépen kényelmesen megkeresheted őseidet.
Ja, egyéb már elérhető és általam ismert, digitális anyakönyveket szolgáltató cseh levéltárak linkjeit összegyűjtöttem a weboldalam linkgyűjteményében.
Nem tudom az előbb miért az egyik allapot linkeltem, a főoldal ez:
http://www.nacr.cz/eindex.htm
De amúgy mindenhol ott vannak az elérhetőségek a lap alján.
A te esetedben nem tudom melyik intézmény lesz illetékes, az én esetemben annyi volt biztos, hogy a levéltár honlapján lehetett regisztrálni és az adatbázisban elméletileg megtekinthetőek hogy mely településről melyik időszakból vannak anyakönyvek (jó esetben 17. századig visszamenőleg). Azt hiszem egyes könyveknek már fenn van a scannelt változata online és 10 éven belül tervezik az összeset feltölteni (mégegyszer hangsúlyozom, az itt leírtak a brnoi Moravsky Zemsky Archivra érvényesek, máshol nem tudom van-e ilyen lehetőség.)
Köszönöm a gyors válaszokat. Sajnos ezeket a lehetőségeket már végigpróbáltam, de mivel ingatlanvisszaigénylésről van szó ( nem Mo ), a lakhelye szerinti önkormányzat nem talál bejegyzést a halálról. Különben okt. 4-én még élt, mert írt egy lapot az édesanyjának, amit egy sebesülttel küldött haza. Hogy milyen hangulat uralkodott Tordán, megosztom veletek a levél egy részletét. Sötéten látom a jövőt, ezért egy választásom van, győzni, vagy hősi halált halni. A lap végén ceruzával, nagyon halványan még odaírta a fogság elkerülhetetlen. Az utolsó csatában zászlósként elsőnek ugrott ki a lövészárokból és rögtön el is találták, nem akart fogságba esni, igy mesélték a bajtársai.
Ha a mormonoknál nincs: akkor nem feltétlenül Prága, úgy tudom CS.o-ban is vannak területileg illetékes levéltárak mint Magyarországon. Nekem Prossnitzból kellett adat, a Moravsky Zemsky Archivnak írtam Brno-ba csehül, kérésre utánanéztek az adatoknak, terítés ellenében (előre történő banki átutalás) megküldték azokat. Nem tudom pontosan hogyan számolják a munkadíjat - van erről egy táblázatuk - , úgy emlékszem hogy a keresésre munkaóránként x koronát számolnak, meg talán azt is külön jegyzik hogy ezen belül hány adatot ki kikeresniük. Én nyáron kaptam tőlük egy házassági adatot (1812), két-két ősöm születésének és összes testvéreinek születési adatait, valamint a házasult felmenőim születését is megpróbálták kikeresni (1776 körül), de az adott településen nem találták. Ezenfelül még egy már ismert házasságot (1838) és két születést (1815, 1817) leellenőriztek és pontosan kijegyzeteltek. Mindez kb. 35-40 Eurómba fájt.
A csehországi levéltáraknak szánt levelet célszerű angolul megírni, majd google translate-tel cseh-re lefordítani /magyarról lefordítva szerintem nagyobb a hibalehetőség/, ugyanis kb. 10 esetből 1-ben kapsz választ ha kapásból angolul írsz. Én a biztonság kedvéért a cseh után az angol szöveget is elküldtem egyazon mailben.
dézsma (a latin decima szótól) a. m. tized. Az urbéri tartozások azon részét jelentette, amelyet a jobbágy földesurának terményeinek tizedrésze fejében adott. (L. Urbér).
callurl("http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/026/pc002663.html");StartAdv();
Ipolyság evangélikus anyakönyvei Terényhez tartoztak:
TERÉNY, TERANY, ( Banská_Bystrica )
Kerület: Zvolen Ag. evangélikus lelkészi hivatal Egyházkerület: Terany; Dudince és Merovce (ma a következő helységhez tartozik:Dudince); Levice körzetében: Chorvatice és Tupá (ma a következő helységhez tartozik:Tupá), ahy Anyakönyvek: születési: 1783-1913 házassági: 1784-1929 halotti: 1782-1929 http://csaladfakutato.uw.hu/kfelvid2.php?id=lev&lev=teh&teh=T&teht=TER%C9NY
és a Besztercebényai Állami Levéltárhoz tartozik, ők tudják merre van.
kedves sorstársak Lassan a kutatásaimban elértem az 1600-a éveket. Itt már az anyakönyvek nem segítenek. Elkezdtem , Abaúj vármegye dézsma jegyzékekeit kutatni.az 1670-80 .évekjből. Sajnos Latinul íródtak így az évszámokon a Településeken, neveken kívül nem sokat értettem belőle. Kérdéseim: A Dézsmát (Tizedet ) Csak a jobbágyoktól szedték, vagy a nemesektől is? Úgy tudom ez természetbeni juttatás volt az egyháznak, Technikailag hogyan működött ez az egész. Egyes nevek előtt RS ( talán Px)betűket írtak. Minek a rövidítése lehet. Azt hiszem másokat is érdekelhet erről egy rövid eligazítás. Előre is köszönöm az útba igazítást
Sziasztok! Csehországi anyakönyvekhez hogy lehet hozzájutni? Próbáltam itt a topikon keresgélni, hogy volt-e már erről szó valahol. Azt láttam, hogy kajra és idrisi volt érintett a témában, és annyit olvastam tőlük, hogy a mormonoktól lehet kérni a Szudéta vidéket. Én nem tudom pontosan, hogy az általam keresett település a Szudéta-vidékhez tartozik-e (nem ismerem a Szudéta-vidék pontos határait), de gondolom, nem, mert eléggé az ország közepén van. Wikipedia szerint Okres ďár nad Sázavou. (A település Daletschin)
Ez azt jelenti, hogy csak személyesen, Prágában lehet kutatni? (Olyan 1850 körüli adat kellene.) Tud esetleg valaki pontosabbat, hogy hol és hogy? Levélben nem küldenek másolatot? (Tényleg: a MOL fordított esetben küld vajon?)
Egyébként a Szudéta-vidékről meddig vannak az adatok mikrofilmen? Melyik évig?
Nagy nehezen megnéztem az eredeti adatbázist, a pontos név Sinka István. (ezt az olvtársaknak írom, mert Te úgyis tudod :), aki 30 évesen a feleségével együtt ment akkor éppen ki 1914. március 26-án (11. sor), amúgy a Sinka last name keresésre ez a 40. találat. Az otthon maradt legközelebbi rokona Sinka János, a Nyírencsencs után pedig "Szat." szerepel, utalva Szatmár vármegyére.
Az alatta lévő sorban a felesége Sinka Mária (25 éves) háztartásbeliről van szó, és az van, amit grandpaa is, a honosítás, patrialisation okirat száma. 1918-ban, ők tehát nem is akartak vuisszajönni (szemben sok más társukkal). A feleségnél a 11. oszlopban jelölt a "i. l."-t továbbra sem tudom, feltételezem az i=item, de mivel férjes s az vele jött, ezért jogi értelemben nem hagyott otthon legközelebbi rokont (míg férje igen, vszeg az apját), s erre utalhat.
Az egyes oszlopok információtartalmáról egy kis segédletet mellékelek:
Végül kedves Kolibri, ne vedd fedésnek, de ez nem egy szemérmes műfaj, ha azt kérdezik a segítő szándékű olvtársak, hogy add meg a pontos helyét, akkor érdemes, mert anélkül, vagy nem, vagy csak nehezen tudnak segíteni.
Igen, az Ellis Islandból adatbázisból, azonbelül pedig a táblázat utolsó oszlopa (The name and complete adress of nearest relative or friend in country whence allen came). Bemásoltam újra, de most viszont az egész sort, mert arra se tudtam még rájönni, mit jelenthetnek azok a számok a 2. sor elején. Remélem mostmár olvashatóbb.
Nagyobban megvan, csak az már túl nagy (3.7 MB) és nem tudom beszúrni, lekicsinyítve meg hát ekkora lett. Ha rákattintasz nagyobb egy kicsivel, úgy talán ki lehet venni.
Mihez kell? Ahhoz, hogy tudd tényleg meghalt-e, akkor halt-e meg (az ún. halottvizsgálati bizonyítvány nélkül nem anyakönyvezik halálát) mi volt a halál oka? mely csapatnál szolgált? meg ilyenek, vagy tudsz róla mindent, azt is, hol van eltemetve, csak dokumentáláshoz, családi archívumba kellene?
Azért kérdezem, mert ha ebből akarsz családfakutatáshoz szükséges adatot, ill. múltban való visszalépéshez támpontot, akkor az téves is lehet. (Értem, Tordára nem tudsz átmenni kutatni)
Ő már a polgári anyakönyvezés bevezetése után született, nincs ott a születésiben bejegyezve a halál helye, időpontja (akkor már szokták)? Ahogy skoumi írja, ahogy most az akkor is 'hivatalból történt'. Persze a lakhelye szerinti önkormányzat kapta meg az értesítést, ha nem az volt egyben a születése helye, akkor nem tudni lépett-e abban az időben az önkormányzat, hogy továbbítsa (áttegye az ügyet) a születése szerint illetékes önk. -hoz.
Egyébként az 1944. október 7-e a Tordai csata utolsó napja. Élek a gyanúperrel, hogy nem biztos, hogy akkor, aznap esett el, lehet, hogy a csata lezártával a veszteségek felmérésekor találták meg a holttestét a csapata működési zónájában.
Szeretném a segítségeteket kérni abban, hogy mit jelenthet a képen látható feliratban a "father i. l." Várom a javaslatokat. Segítségeteket előre is köszönöm.
Tipp: amelyik településen lakott, elvileg annak az anyakönyvi hivatalnak is meg kellett volna küldeni, vagy a családtagoknak, akik megkapták, bejelenteni az illetékes anyakönyvi hivatalban e dokumentum alapján.
Ha ennek ott nyoma van, akkor onnan. Ha nincs, akkor lehet, hogy a kapott hivatalos értesítő alapján az illetékes anyakönyvi hivatal kiállítja a halotti anyakönyvet.
Csavar akkor van benne még, ha a lakhely a mai Mo. határain kívül esik...
de a fenti csak tipp, nem vagyok jogász, ill. ilyen esetem sem volt még.
Sziasztok!
Új levelezőként arra szeretnélek kérni, hogy adjatok tanácsot egy számomra fontos ügyben.
Egyik nagybátyám halotti bizonyítványára lenne szükségem, de csak egy hivatalos értesítésem van a Magyar Vöröskereszt Kutato es Tudósító irodájától 1947-ből, amelyben hivatalosan ( iktatószám, dátum, aláírás, pecsét ) értesítik a családot, hogy naybátyám 1944 október 7-én Tordánál hősi halált halt. A levél 1948 májusában érkezett meg.
Hol lehetne érdeklődni a halotti bizonyítványa felől.
Kérem segítsetek, ha tudtok!
Köszönöm
robagg
"A másik kérdésem, olyanokhoz, akik nézegették már a szolnoki Római Katolikus házassági könyveket. A van benne egy jó 7 éves intervallum, ahol a házasság kötő feleknél, csak a férfi nevet vagy csak a női nevet írták be. Ez miért van? Vagy csak én néztem el valamit?"
Nem lehet hogy egészen egyszerűen két oldalon vannak a bejegyzések? :)
Technikai kérdés: a mikrofilmolvasók milyen fénnyel működnek? ugye nincs benne UV-fény veszély? (bocs lehet, hogy technikailag teljesen őrült kérdés, de lássuk ezt be bölcsészi végzettségemnek, friss szemműtét miatt érdeklődöm)
"halotti anyakönyvben a halálozás kora nem egyezik meg a házassági anyakönyvben feljegyzett korral. Ilyenkor, hogy lehet megtudni, hogy akkor melyik a valós születési dátum?"
Meg kell keresni a keresztelési (születési) anyakönyvben a pontos adatot!
Olyan kérdésem lenne most, hogy a halotti anyakönyvben a halálozás kora nem egyezik meg a házassági anyakönyvben feljegyzett korral. Ilyenkor, hogy lehet megtudni, hogy akkor melyik a valós születési dátum?
A másik kérdésem, olyanokhoz, akik nézegették már a szolnoki Római Katolikus házassági könyveket. A van benne egy jó 7 éves intervallum, ahol a házasság kötő feleknél, csak a férfi nevet vagy csak a női nevet írták be. Ez miért van? Vagy csak én néztem el valamit?
Lehetséges, hogy van. Próbálkozz a Tihany téren, hátha több szerencséd lesz, mint nekem volt. Talán megéri a nyakukra járni, persze leghamarabb pár hónap múlva, mert náluk nagyon lassan nő a fű. Ha sürgös, inkább a területileg illetékes Levéltárat tudom javasolni.(Sajnos azt így kapásból nem tudom, hogy Szabadka vagy Újvidék.)
Bocsáss meg, lehet, hogy korodnál fogva téged nem irritál az egyik szófordulatod: ti. az, hogy "be kell szolgáltatni" de ez sokunkban nagyon nagyon szomorú rossz emlékeket ébreszt, egy olyan korszakét, amely ha tovább tart, nem lehetne családfakutatás. Tudománytalan, retrográd, reakciós dolognak tartották, s akadályozták ahol tudták. Az anyakönyveket egyébként nem kellett "beszolgáltatni", megtették azt Romániában, Jugoszláviában, aholis a kutatás sokkal kevesebb eredménnyel kecsegtet e miatt. "Félúton" vesztek el az anyakönyvek, s ma már pótolhatatlanok. A papság félelme pedig jórészt jogos volt, a 60-as éveket írták akkor!
Nem feladatuk hogy megnézzék, mikor szabadulnak fel a filmek (mivel ez dupla munka lenne számukra), nekik csak azt kell jelölni a kérőlapon, hogy nem áll rendelkezésre. Ezért kell erre külön rákérdezni.
A javaslatodra nem adtam fel a keresést és GYŐZTEM(tünk)!!!
Úgy volt, ahogy mondtad. Az anyakönyvek szép csöndben ott lapultak a megyei levéltár valamelyik eldugott polcán. Helyesebben a "másod-eredeti" könyvek. Hát sajnos reggel 9-től este 6-ig nem tudtam minden betűt kiolvasni belőlük, de fényképeztem. Aztán itthon majd bogarászok. Valamiért tényleg nem készült a szentistváni anyakönyvekről mikrofilm (talán féltek odaadni, vagy nem hallottak róla, hogy be kell szolgáltatni?!), de így sokkal izgalmasabb volt ezeket az eredeti több, mint 180 éves papírokat olvasgatni, kézbe fogni. Még az sem szomorított el, hogy csak a kötelező időszaktól, azaz 1828-tól vannak meg. Nagyon szépen köszönöm a segítséget,bíztatást még egyszer mindenkinek!
Aham, köszi... Akkor lehet, hogy a hölgynek épp nem volt "szabad kapacitása", hogy megnézze, szabadok lesznek-e a filmek. Na mindegy, előbb-utóbb csak kiderül.
Kikérés előtt célszerű esetleg odatelefonálni a kutatóteremnek, hogy a számítógépes nyilvántartásban meg tudják nézni hogy a kért film(ek) ki van(nak)-e adva kutatónak (nem vidékre, hanem ott helyben) és azt is hogy mikor jár le a kölcsönzési idejük, ami max. 30 nap, és egyszer lehet hosszabbítani. Vagyis két hónap után minden filmnek mindenképpen vissza kell kerülnie a raktárba.
Fontos: ha vidékre van kiadva (= "aktás") akkor azt a számítógéprendszer valamiért NEM jelzi, így azt hiheti az ember, hogy az a film szabad és esetleg potyára megy ki a semmiért.
Egyébként jó ha mindenki tudja: a Budapesten kutatóknak abból a szempontból mázlijuk van, hogy a MOL-ban asszem az 1950 előtti Budapest területéről mind vannak szabadpolcos másodpéldányok, ami helyben azonnal kérhető, csak az őrjegyre kell felírni a nevedet és viheted. Úgy emlékszem ezt még aznap vissza is kell szolgáltatni.
Nehezen fog ez menni. Jópár év után most voltam másodszor a levéltárban anyakönyveket keresni. A levéltáras hölgy egész meghökkent, hogy én már kikerestem az interneten, hogy melyik filmek is kellenének nekem - pedig nem egy a múlt század elejéről ottragadt jelenség volt, hanem egy egész fiatal (és nem mellesleg igen csinos :)) hölgy. Én meg azon hökkentem meg, hogy elmondása szerint nem tudja megmondani, hogy a kikért filmek valóban szabadok-e, vagy esetleg legközelebb megint feleslegesen töltenék el egy újabb fél napot. Pedig ez azért nem egy túl bonyolult és nehezen számítógépesíthető készletgazdálkodási probléma...
Talán csak annyit helyesbítenék ezen, hogy a "mormon" filmezés nem a levéltári másolatokról készült, (hiszen akkor csak kb. 1826-28-tól lenne mikrofilmen) hanem az eredetiekről. Más kérdés, hogy bizalmatlanság okán egyes lelkészek legtöbbnyire a legrégebbi anyakönyveket nem adták oda a fotozást végzőknek. (Akik egyébként magyarok voltak, - ez némelyik munkán meg is látszik, mert elfelejtettek élességet állítani) Saját személyes tapasztalatom a mormonokkal kapcsolatban, hogy nekem 2 éve ősszel előjegyeztek egy külföldi filmet, azóta egy kukk nem sok annyi választ sem kaptam tőlük. Csak nagyon ráérős kutatóknak valók. Azt már csak hallomásból tudom, hogy újabban már pénzt is kérnek a külföldről hozatott filmekért.
A mormonokkal - úgy emlékszem - nem levéltár, hanem a Magyar Állam szerződött, s nagyjából a '60-as évek elején voltak a fényképezések az egyes megyei levéltárban őrzött másodpéldányokról. A MOL Filmtárában van az anyag www.mol.gov.hu alatt olvashatsz róla tájékoztatót. Az egyes megyei levéltárakba akkor lehet levéltár-közi lekéréssel lekéretni és ott mikrofilmolvasón tanulmányozni, ha van jó (értsd: működőképes) filmolvasója az aott megyeinek. Olyan jó 8 cm átmérőjű és vagy 5 cm magas hengert képzelj el mikrofilmnek (azaz nem kicsi, korrekt film), be kell fűzni az olvasóteremben lévő filmolvasóba kutatási időban, s az kivetíti eléd a nagyított képet, amit vígan tudsz olvasni (sőt, papírt rátenni, és azt 'átírni' ha pl. a közelmúltben felmerült kézírás-olvasási probléma merülne fel.). Egyszerre 5-öt lehet kikérni és az (asszem 30 napig áll a rendelkezésedre az olvasóteremben).
A mormonoknak is van saját irodájuk Bp-en (ott még nem jártam, de ha balra beírod a keresőbe 'mormon' már olvashatod is, mit mondtak róla az olvtársak- és kutatótársak :) (asszem nem csak magyarországiak vannak, hanem 'magyarlakta' településekről is, de nem akarlak így keresetlenül felcsigázni, hátha rosszul emlékszem)
Sikerült beszélnem a pápai református (www.papacollege.hu) levéltárral. A falunak ebben a z időszakban (1880) saját anyakönyvezési joga volt, nem kell keresni semelyik másik településen az infokat. DE állítják, hogy a Megyei Levéltárban KELL lenni az eredeti a.könyveknek. (vagy az eredetiről készült másolatnak.) Állítólag nem mindegyikről kért a levéltár a mormonoktól mikrofilm másolatot, ezért azt ne is keressem. Most visszamegyek ismét a levéltárba.... Hú, de nagyon szeretném , ha így lenne.
Nincsenek begépelve az anyakönyvekben szereplő személyek nevei és adatai. Jó is lenne, ha így lenne, mivel a több hónapos kutatások így egy-két nap alatt elvégezhetőek lennének :) Egyébként valamit rebesgettek arról hogy majd idővel digitalizálni fogják az állományt, de hogy milyen formában - fényképfelvétel vagy begépelés, bár valószínűbbnek tűnik az előbbi -, azt nem tudom.
Köszönöm a segítséget! Remélem előrébb jutok dédnagyapám halálának körülményeihez.
A Hegedűs Andrásféle tanulmány sajnos csak 7-8 oldalas, de azért köszönöm még1szer.
A Katonai Nyílvántartási jegyzék pontos adatainak az elérése nekem meg magas mint kacsának az eperfa. Köszönöm ezt a tippet is meg a Széchenyi Könyvtárét is.
Nem tudjátok véletlenül, hogy a mikrofilmek online adatbázisán belül nem-e lehet esetleg névre rákeresni, mert örökkévalóságnak tűnik megtalálni a több ezer oldal és név között azt amit én éppen keresek ?
Én úgy tudom, hogy a VIII. kerület anyakönyveit 1898.01.01.előtt a IX. kerület vezette és nem a VII. Szóval érdemes lenne még megnézni a IX. kerület anyakönyveiben is. Akár neten keresztül is kutatható:
Hasonló cipöben járok én is. Nagybátyám 1895-1898 között született. Nagyapám Bátaapátiba való, ott 1895-ig nem találtam az egyházi anyakönyvekben a születési idöpontját. 1895-1899 között budapestreköltöztek a Mexikói út 11-ben laktak. Akkor ez a VIII. kerülethez tartozott a születési anyakönyvet a VII. kerület vezette. Ezeket a helyeket kutattam végig.A K.U.K II/Brücknerkompagnieben szolgált.1918 októberében tünt el.1915-ben hivták be katonának Bécsben volt.Minden kutatási tippet szívesen fogadok.
A Széchenyi könyvtárban megtalálod a korabeli szinte hetente kiadott veszteség listát mikrofilmen. Sajnos az 1918 októberi összeomlásban eltüntek nem szerepelnek benne.
Ellisisland nagyon hasznos, akinek "kitántorgott " valakije az Újvilágba. Megtaláltam nagyapám beutazását, innen pedig már csak türelem kérdése a dolog, az amerikai családtagok szinte mind megvannak.
Bár csak a Felvidéki rész is ilyen könnye menne. Több lehetőségem is van, utazom Nyitrára, vag a Mormon egyház mikrofilmjei, vagy a MOL. Most kicsit szünetelek, levelzgetek az USA-beli rokonokkal.
A vajai könyvek esetében is jeleztem a filmezés hiányát, de nekem azt mondta az illető, hogy szerinte nem foglalkoznak már ezeknek az utólagos lefilmezésével, legalábbis ilyen projektről nem tud. Fel kellene hívni a plébánost hogy tud-e valami fejleményt ezügyben. Ha nem lesz semmi előrelépés, akkor maradnak a lelkes kutatók, akik néhányan összeállnak és összedobják a pénzt a restaurálásra és később maguk lefilmezik önszorgalomból, az egyházkerület engedélyével. Az 1810 körüli részt már nem néztem, 1813 január-februárja még biztosan jó állapotúnak tűnt, de az 1813 febr.-1815 jan. közötti részt így is csak nagyon lassan, óvatosan mertük lapozni.....
Én már több, mint másfél éve jeleztem ezt az állapotot a MOL felé (Hermina fel is jegyezte és ígéretet tett az információ megfelelő helyre juttatására. De ezek szerint fél évvel ezelőttig nem történt változás :( Nekem konkrétan egy 1810 körüli születés kéne a továbblépéshez... Kihez kellene fordulni, hogy ami menthető még az meg is legyen mentve?
Lehet hogy én is érintve vagyok a Felsővízivárosi könyvekben (még nem tudom, kérdés, hogy az tartalmazzák-e a keresett adatot?) Márciusban voltam a plébánián ezügyben, csomagolópapírba vannak csomagolva. Az 1806-1820 közötti születéseket tartalmazó kötetet magam is láttam. A baj az, hogy sok oldalon szinte teljesen megfakult az írás (nem tudom hogy infralámpa fényénél esetleg kiolvasható-e), mivel a mikrofilmezés idején is már ilyen állapotban voltak, valószínűleg valamelyik korábbi árvíz során ázhattak el. Mivel pótolhatatlan adatokat tartalmaznak, nem értem miért nem restaurálták még őket. Az egykori irattárosnak telefonon említettem még fél éve, hogy sürgősen meg kellene őket menteni, de nem tudom hogy azóta történt-e valami előrelépés. Az általam megtekintett kötet egy része (1813-14-es éveknél) egészen jó állapotú, de érezni lehet hogy az évek során mintha még mindig száradt volna ki rendesen. Emlékeim szerint a vége felé meg szinte kinyitni sem lehet, mert mintha össze lennének kicsit ragadva a lapok és félő hogy esetleg apró darabokra hullanak. Mindenesetre, amíg profi restaurátor által fel nem lesz újítva, vagy legalább a menthető részek meg nem lesznek mentve, bolygatásukat nem ajánlom, mivel könnyen meglehet hogy visszafordíthatatlan adatvesztéssel járhat.
Még szerencse (legalábbis nekem), hogy ezek közül csak Buda-Felsővízivárosban vagyok érdekelt. A penészes, mállott lapok restaurálhatók, olvasható tehetők? Amikor a helyi plébánossal beszéltem, akkor azt mondta, hogy műanyag zsákokban őrzik őket... ez nem túl jó megoldás... inkább szakemberre kéne bízni a tárolást, felújítást.
1816-tól vannak mikrofilmek(a másolatokról) de néhány év hiányzik. Az 1717 előtti adatok meg a pilisvörösvári eltűnt anyakönyvekben lennének. Még jó hogy azok is megvannak mikrofilmen.
Nem mese.... A II. vh. esztelen dúlásai elől mindenki úgy próbálta menteni az értékeket, ahogy tudta. Több példát is tudok megbízható forrásból.
Utolsó utáni lehetőségként még mindig ott van a bolhapiac vagy a régiségkereskedők. Két általam megkérdezett antikvárius/kereskedő is mondta hogy került hozzá régebben egyszer (?) anyakönyv, azt is említették hogy nagyon ritka az ilyen eset (hogy mi lett velük, azt elfelejtettem megkérdezni, egyik állítólag valamely kis erdélyi településé volt)
Ez volt a legutolsó ötletem nekem is. Megpróbálni a családon belül bármiféle dokumenthez hozzájutni. Már 'kértem időpontot' általam nem ismert rokonoktól...csak remélni tudom, hogy előrébb jutunk a tőlük kapott információkkal. "Elásott anyaköny"- mint egy mese...
Idézek két levelet, amelyeket a hadtörténeti levéltár írt kutatói kérdésekre: 1.
"Sajnálattal értesítjük, hogy az 1850 és 1900 között született legénységi állományú katonák személyi adatgyűjtőit hadkötelezettségi koruk lejártával kiselejtítették. Az I. világháború idejéből csak a kitüntetési javaslatok maradtak fenn. Kérésére átnéztük az I. világháborúban kitüntetett katonáknak a Hadtörténelmi Levéltárban őrzött névjegyzékét, de abban Bencsó Mihály (1884 Békéscsaba) és Benke János (1888 Cibakháza) nevét nem találtuk. Az Osztrák - Magyar Monarchia első világháborús veszteségi nyilvántartásait, köztük az elesettek és meghaltak jegyzékeit a bécsi Kriegsarchivban őrzik. Így Bencsó Mihály esetében kérését ottani kirendeltségünkhöz továbbítottuk. Cím: A-1030 Wien Nottendorfer Gasse 2. A választ közvetlenül tőlük fogjamegkapni."
(Megjött a válasz: nem találták az elesett ősömet ott Bécsben a veszteségi kartonokban, még megpróbálják alakulat szerint keresni az alakulat (csak K.U.K. alakulat van meg ott) halotti anyakönyveiben.)
2.
"A M. Kir. Honvédség katonai nyilvántartásai a II. világháború alatt megsemmisültek. Az 1947-től felvett új nyilvántatásokba már csak az akkor hadköteles férfiak kerültek be. A legénységi állomány személyi adatgyűjtőit azután, hogy elérték a hadkötelesor végét jó részt kiselejtezték. Az 1900 után született tisztekről a Hadtörténelmi Levélltár Irattári részlege őriz személyi anyagot. (Cím: Hadtörténelmi Levéltár és Irattár1027 Budapest Feketesas u. 4.)"
Adony róm. kath.: házasság 1758-1776 - kitépve, születés 1766-1776 - kitépve Apagy ref.: első két lapból nagyobb darab letépve Bia: 1811 előttiek megsemmisültek tűzvészben (osztrák dragonyosok felgyújtották a faalut) Tállya: 1810-ben leégett a parókia (ezért nincs meg Kossuth születési bejegyzése sem), ezt megelőzően így nincs adat Galgagyörk ev.: penészes, elrohadt az első kb. tucat oldal, 1886 és 1889 között az eredeti hiányos. Buda, Felsővíziváros róm. kath.: 5 vagy 6 kötet rongálódott árvíz során, ebből asszem egy házassági, a többi születési (részletes lista erről a MOL-ban). Ezek megvannak, csak penészesek, néhol már mállanak szét, részben megfakultak Pilisvörösvár 1693-1811: mikrofilmezték, később azonban nyomaveszett az eredetinek
Hiányos adatok:
Pécel ref.: 1731-1739 1741-1749 között nincsenek feljegyzések Sátoraljaújhely ref.: 1747-1749, 1752-1759 között nincsenek feljegyzések
MOL-ban nincs mikrofilmen:
Nyírvaja ref. 1714-el kezdődő, meglehetősen salátaszerű első kötet nem lett lefilmezve Réde valamelyik kötete szintén nem lett lefilmezve Gyömrő ref. ha jól emlékszem 1879 után nem lettek lefilmezve a halálozások Ócsa ref. 1794 és 1834 (?) között nem lett lefilmezve, az eredetivel nem tudom mi van Pánd ref. 1834 és 1838 közötti házasságokat nem emlékszem hogy láttam volna Sárszentmihály ref.: kb. 1750-től eredetiek hollétéről nincs információ Ostoros róm. kath. (eredetiekről nincs infóm) Ócsa róm. kath. (eredetiekről nincs infóm)
Az eredeti példányokat filmezték, de ezt már említettem. 1827/8 előtti, már meglévő adatokról visszamenőleg viszont nem készült másolat (és ez sajnos elég nagy probléma)
Ja, a másik meg hogy volt olyan lelkész, aki a pusztulástól megmentendő, sebtiben elásta az anyakönyveket. aztán az is lehet hogy a háborúban lelőtték az illetőt, rajta kívül meg más nem tudta a rejtekhelyet, így talán még ma is ott nyugszanak valahol a földben - ez persze csak feltételezés, de sohsem lehet tudni.
1895-1906 nem volt olyan régen. Ha biztosra vehető, hogy sem eredeti, sem másodpéldány nincs, akkor még mindig ott van néhány lehetőség
- ha a megsemmisülés ideje előtt az adott személyek születési/halálozási/házassági bejegyzéséről anyakönyvi kivonat készült (gyakran a származásigazolások idején). - talán éppen családi fotók hátuljára írták fel a születési dátumot vagy más információkat - esetleg a családi levelezést érdemes átnézni, hátha valamelyik fél említést tesz ezen adatokról
A kérdés mindössze az, hogy kinél lapulhatnak eme dokumentumok, ha egyáltalán léteznek....?
(Sárszentmihályon is hasonló volt a helyzet: ref. anyakönyvek (kb. 1750-1895) eredeti példányáról nem tud senki semmit, másodpéldány van csak a Fejér Megyei Levéltárban 1817-től, 1827-től mondható teljesnek.)
Dédnagyapám Adorján István (1884- ?) a nagykanizsai császári és királyi 48. gyalogezredből tünt el. 1923-ban holtnak nyílvánították.
A Zala Megyei Levéltár és a Zalaszántói Körjegyzőség mindezt megerősítette.
Adorján István első világháborús sorsával kapcsolatban sajnálattal közölte a bécsi Kriegsarchiv, hogy a több milliós, ennek ellenére igen hiányos és gyakran pontatlanul felvett veszteségi kartonsorozataiban sajnos nem sikerült dédapám nyomára bukkanniuk.
Kérdésem:- Hogyan és honnan lehet megtudnom dédnagyapám harcászati illetve elhalálozási körülményeit? Van- e valamilyen adatbázis erről ?
- Valamint az I. Világháborús nagykanizsai k.u.k. gyalogezredről annak történetéről, esetleges veszteségeiről készült-e valamilyenrészletes irodalmi mű vagy lexikális adat ???
Jó lenne egy lista a megsemmisült vagy nagyon károsodott anyakönyvekről is, mert az ilyen esetek nagyon sok időt elvesznek az embertől. Bár legalább van egy kis nyomozgatás. :)
Hát ez az! Mivel volt olyan időszak, mikor a falu Papkeszihez tartozott átnéztem azt is. Semmi. Olyan is volt, mikor Litérhez, átnéztem, semmi. Ha már úgyis levéltárban voltam, a kérdéses időszakot átnéztem a veszprémiben is. Sajnos itt sem találtam a keresett neveket. Most várom a pápai ref. levéltár válaszát.
Ha nincs a mormonoknál sem, akkor a levéltárban sincs királyszentkirályi református.
Ami változatok lehetnek:
1.Nem oda anyakönyveztek (ez mondjuk számomra azért problémás, mert ha át is kellett alakítani a templomot, attól az egy jelentős méretű egyházközség lehetett, és ha folymatosan nem is, de közel 60 évet állott fent, az 1906-os matricula megnyitása előtt.)
2.Oda anyakönyveztek, de a másodpéldányt nem adták le (vagy nem is készült), az eredeti pedig megsemmisült.
A 1827. évi országgyúlés rendelte el a kétpéldányos anyakönyvezést. 1827. évi XXIII.tc. (ez egyébként az MTA allapításának országgyűlése ! a Széchényi felajánlásosé)
Ugyanakkor 1848-ig csak a katólikusok számítottak 'igazán' vallásnak, s csak az 1848. évi XX. tc. óta azonos jogállásúak az egyes felekezetek. Ebből elképzelhető az is, hogy nem különösebben foglalkoztak a leadással (a leadatás oka az 1827. évi tv-ből jól kijön)
Ennek a verziónak az mond ellent, hogy akkor az 1908-as nyitású miért nem semmisült meg? Nem együtt őrizték (legalábbis egy épületben, annak egy helyiségében)
(azt kéne megkérdezni a levéltárban, hogy az 1908-osból sincs másolat náluk?, persze azt nem adják oda betekintésre, de van-e?)
A végkifejletről azért tájékoztassál itt minket, hogy tanuljunk az esetből.
A kulcsszó az 1880 (ezért mondom mindig, hogy minden részlet fontos lehet, és plusz köröktől kíméljhük meg egymást, ha bőbeszédűbb az ember)
A református templomot 1874-ban "részben átalakították" (okát nem tudom, feltételezek vagy egy népességnövekedést, vagy egy tűzesetet, ha előtte vagy '30 évvel épült eleve). Ez nagyon 1880 körül van.
Ezzel viszont felmerül egy harmadik lehetőség: alapesetben az 'átalkakítás' alatt nem volt lelkész (elvezényelték), ez időben máshová jártak a hívek. (lásd Besenyszög elhíresült esetét, amely pusztákból, majorokból 'állt egybe', s amelyet a környéken legalább 3 másik egyházközség könyveibe anyakönyveztek, attól függően, hogy melyik templom volt a közelebb (mind másik falué), melyikbe jártak a hívek.
Ellenben az is lehet, hogy az egyházközség átköltözött addig egy másikba, ahol folytatták az anyakönyvezést, folyamatosan.
Azaz, a 3. eset az, hogy meglesz ugyan az anyakönyv, de 1874-187? között nem jegyeztek be semmit, hanem azt a környékben kell 'összeszedegetni'.
Legközelebbi települések: - Vilonya 1,36 km - Sóly 2,45 km - Litér 3 km - Balatonfűzfő 3 km - Papkeszi 4,21 km - Hajmáskér 4,51 km - Öskü 6,34 km
A MOL "okoskönyve" (Kálniczky) Királyszentistvánról csak mint rk. fília tesz említést. A helyi reformátusokról nem ír semmit. Ami meglehetősen furcsa... A mormonok adatbázisában sem szerepel, tehát ha volt is anyakönyv ott, akkor az 1960-as években már biztos nem volt meg (vagy csak nem filmezték le) Ugyanakkor a Dvorzsák-féle (1877) helységnévtár szerint a reformátusoknak helyben volt anyaegyháza. Szentistván Veszprém megyei települések Ettől függetlnelül szerintem érdemes volna belepillantani Vilonya, Sóly és Litér ref. anyakönyveibe is. Hátha szerencséd lesz.
ÉN lennék a legboldogabb,ha így lenne. Én mindent elhiszek, nekem azt mondták a levéltárban: nincs. Annak, hogy mind a 2 megsemmisüljön, valóban kicsi az esélye. Akkor nem adom fel, még próbálkozom! Első feladatom kideríteni, hogy a kérdéses időszakban (1880 körül) hova is tartozott. köszönöm.
1828 óta kell elhelyezni a vármegyei levéltárakban a másolati példányt. Ezek nem későbbi másolatok, hanem egyidőben (ugyanabban az évben) készült kézzel vezettet 'korhű' példányok (ezekről készültek a mormonok filmfelvételei is)
Olyan nincs Veszprémben?
Akkor nincs/nem lehet pl. ha attól, hogy önálló temploma volt, nem volt önálló egyházközség. Az előző hsz-ben említett, most összetartozó településeket nézted? Várpalota (valamikor odatartozott)?
(ahhoz, hogy mindkettő megsemmisüljön, a faluban is, meg a veszprémi levéltár épületében, kettős veszteség kell. Ez csökkenti az 'adatvesztés' esélyét, ezért is határozott úgy 1828-ban az országgyűlés)
Utánanéztek a levéltárosok, azt állítják , hogy a falunak abban az időben saját anyakönyv-vezetési joga volt. De könyv nincs sehol, így másolatuk sincs. Információim szerint a templom 1939-ben épült. A lelkész csak annyit említett, hogy tudomása szerint a háború alatt vesztek el könyvek. Köszönöm az ötletet, erre nem gondoltam (ezért is kérdeztem itt :o))), megkeresem őket.
Nagyon szépen köszönöm a hozzászólásokat, véleményeket. Amikor azt a bejegyzést írtam, még minden 'kereknek tűnt'.
De azóta elakadtam, és itt kérnék újabb tanácsot a nálam sokkal tapasztaltabbaktól:
-A kutatásaimat (apai ágon) kezdtem az állami anyakönyvekkel.Amíg azok tartottak,nem is volt gond, azaz 1895-től átnéztem mindet. Szerencsémre pont ebben az intervallumban (1895-1906 ) a halottiban több bejegyzést is találtam. Szerettem volna a születési adataikat és és az oldalágakat is felkutatni. - Sajnos sem a megyei levéltárban, sem a MOL-ban nincs meg a kérdéses anyakönyv ( ill. mikrofilm). Gondoltunk arra is, hogy talán összevonták más kisebb településsel, ezért átnéztem a környező falvakét is. Semmi. - Kézenfekvő volt, hogy elmegyek a kutatott faluba és felkeresem a református lelkészt. Sikerült is vele egyeztetnem, nagyon készséges volt és utánanézett a könyveknek,de sajnos nincsenek már meg. (a legkorábbi nála 1910-től indul) A kérdéses falu Veszprém vármegyében, Szentistván (most Királyszentistván)
Most fogalmam sincs merre tovább? Van tovább vagy ennek a kutatásnak itt van vége?
Részletek Machalek Pál százados Békéscsabán, 1928- ban megjelent könyvéből.
(a 9. és 10. fotón azoknak a településeknek a felsorolása található, amelyek az ezred hadkiegészítő körlete voltak és amelyek legénységi áldozatai a könyvben szerepelnek.)
Szerintem ezt mindenki maga dönti el, hogy ő meddig kíváncsi az őseire, rokonaira. Nyilván a távoli rokon is rokon és az is érdekes lehet hogy melyik homo sapiens volt az ősapánk (az egy külön plusz lenne, ha még fényképpel is rendelkeznénk róla :-)) és tudnánk hogy élte életét; vagy akár XY Nobel-díjas tudós és WZ sorozatgyilkos ágai hány évszázaddal előtt válhattak szét, de ennek ugye a feljegyzések hiánya és a kutatás túlontúl időigényes mivolta szab határt.
Attól is függhet a dolog hogy mondjuk az ükszülők-szépszülőkön túli felmenőket ki mennyire érzi közel magához, vagy az illető számára ezek a személyek jelentenek-e többet puszta neveknél. Utóbbiban közrejátszhat az is, hogy kb. 200 évvel ezelőttről általában csupán a születést, halálozást, házasságot, esetleg foglalkozást és a lakhelyet tudjuk meg róla, mást csak kevés kivétellel. Családi fényképpel vagy ősök által írt dokumentumokkal, feljegyzésekkel sem sokan rendelkeznek az 1870-es, 1880-as éveket megelőző időszakból.
Nem tudom már melyik weboldalon találtam meg pl. George Bush családfáját kb. 15.-16. századig visszavezetve, saccperkábé a 20. generációs felmenőkig. Több (tíz?)ezer őse fel volt tüntetve, ameddig a források engedték, még azt is kiszámoltak hogy hány százalékban angol, hány százalékban német, holland, stb. Ha megtalálom, belinkelem. Nem rajz volt, hanem egy számozott lista.
De ha jobban belegondolunk, az egész ország is tele lehet tizen-huszonsokadik unokatestvérek tíz/százezreivel :-)
Pár száz év múlva már könnyebb dolguk lesz az embereknek e tekintetben a manapság már meglehetősen precízen vezetett feljegyzések miatt, ha "csupán" 5-600 évre visszamenőleg akarják majd visszavezetni a családfájukat. Bizonyára ők már teljesen másképp tekintenek majd erre az egészre, de ha eljutnak odáig, a 18.-19. század hanyagabb lelkészeit ők is átkozni fogják......
Erre azt mondanám, hogy kinek mi fontos. Van, aki csak az apai ágat (a családnevét) szeretné visszavezetni. Másrészről az anyai ág(ak)on lévők ugyanolyan mértékben rokonaink. Én egyébként annak idején egy csomó, a családnevemet hordozó személyt kiírtam az anyakönyvekből (nem igazán tervszerűen), és ezért ha valakinek megtalálom a helyét, azt felveszem a családfára, legyen bármennyire oldalági. Hogy az egyszer megtalált adat ne vesszen el..
Egy kis segítséget szeretnék kérni egy elvi kérdésben. Van-e a családfakutatásnak határa, meddig 'érdekel' bennünket ki kinek a rokona? Természetesen nem célom a honfoglalásig visszavezetni, de pl. az oldalágakat meddig vizsgáljuk? Ameddig adatokat tudunk találni, vagy van erre egy logikai határ? Akarom-e én tudni, hogy az egész falu hogyan rokona egymásnak, vagy inkább csak az egyik másik (pl. apai ág ) fontos? Lassan már végzek a fórum visszaolvasásával, egyik bejegyzésben jegyezte meg valaki: 'ez nem fácánvadászat'...
Köszönöm a válaszodat. A házassági anyakönyvet még nem néztem meg,mert nem jutottam el odáig még sajnos, de akkor amint megvan és úgy sem boldogulok jelentkezni fogok :)
Saját tapasztalatok alapján én +/- 5 évvel próbálkoznék minimum. Volt egy olyan személyes példám, hogyha jól emlékszem 1860-as évekbeli házasságnál 7 évnyi korkülönbséget jegyeztek fel a menyasszony és a vőlegény között - az életkort 26 ill. 33 évnek adták meg - holott a valóságban csak 2 és fél év volt közöttük. Nos, ezek után bármi lehetséges..... :-)
A betűrendes rendezés nem egyedi eset, Alcsútdobozon is így vezette a lelkész az 1760-as/'70-es évektől kb. 1818-ig.
Apropó, ha már itt tartunk, bizonyára mindenki sok tapasztalatot szerzett kutatásai során - lenne valakinek kedve segíteni kibővíteni a wikipédiás családfakutatás cikket? Renegeteg információ hiányzik még, szakirodalom alapján is lehetne bővíteni a tapasztalatok megírásán felül.
Abban az esetben tud bármelyikönk ötletet adni, ha vannak kapaszkodók.
Eddig annyit tudunk, mi, fórumolvasók, hogy 85 évesen meghalt, erről van bejegyzés egy adott település/egyházkerület halottijában, de ebből visszaszámolva nem találod a születési bejegyzését.
Sok kapaszkodó lehet.
Ezért kérdések (lehetnek):
- Megvan-e a házasságija, az hol volt? ugyanott-e, mint ahol a halotti bejegyzés?
- Abban a férj/vőlegény ugyanoda valósi volt-e, mint ahol a házasság helyszíne volt (a leány faluja)?
- Egy férje volt-e, azaz aki az utolsó férje volt, az első volt-e? (ezért fontos az ezzel a férfival kötött házasság időpontja)
- Elhalálozásakor élt-e a férje (úgy jelölték, hogy valaki férje, vagy azt írták, hogy özvegy), ha élt a férj, annak a későbbi halotti bejegyzése ugyanott van-e?
- élt-e rokonság a faluban? az ő rokonsága, vagy a férjéé? Gyerekek ott éltek-e? (85 év sok idő)
- stb. (írjál ide bátran amit erről a személyről tudsz, s akkor majd lesznek kérdések, több is)
Azt kell elsősorban kideríteni, hogy életét ott élte-e le ahol meghalt, ha nem, akkor az irány kiválasztásához elsősorban a saját (testvéri, gyermeki, más oldalági, de nem férji) rokononi kapcsolatai feltérképezése szükséges.
Vannak persze anyagok szép számmal Szlovákiából is. Ezek úgy tudom állománycsere útján kerültek 'át'. De alapállásban 'nem elvárható' a MOL adatbázisból ezeket feltárni. Ezért is van, hogy C jelzettel is (nem csak A jelzettel) vannak anyakönyvek a MOL-ban, de az nem az anyakönyvi adatbázisban, hanem néhány külföldi egyházmegye anyagában.
Ezért utalt tiborpapa 'egyből' a mormonokra (és nem foglalkozott a MOL-lal).
Kétellyel élek kedves grandpaa, szerintem ez a nagymihályi járású (kassai kerület), történelmi értelemben közép-zempléni Bés is lehet. Egy kérdést megér. (vedd igénybe a 'telefonos segítséget' :)
És ilyen esetben, van valami esély, hogy megtaláljam? Többször néztem már végig az anyakönyvekbe és kiírtam minden lehetséges változatát a Pélyinek, mert mind egy családból származik, de az anyakönyvvezetők megalkották a különböző ágakat :)
először a latinhoz. Debrecen református anyakönyveiben az 1700-as évek második felében születési bejegyzéseknél én is találkoztam valami hasonlóval. Én a megjegyzést Ajud ades nek olvastam Én sem jöttem rá mit jelenthet pedig szótárban is próbáltam Én a hasamra ütve arra tippeltem hogy a halva született, vagy születés után rögtön meghalt gyerekekre vonatkozik
Egy másik érdekességgel is találkoztam. Szendrő katolikus anyakönyvében a Molban , a bejegyzések nem dátum szerint követik egymást, hanem évente a nevek abc sorrendje szerint A plébános nagyon ráérhetett hogy ilyen másolatot készített az eredetiről. Kutatni viszont ha a vezeték név ismert nagyon gyorsan lehet.
Van egy általános kérdésem . Nagyváradi lakhelyű kutatót ismer e valaki? Szeretnék segítséget kérni tőle ottani kutatáshoz.
További kellemes és eredményes kutakodáast kivánok mindenkinek
Köszönöm a tippeket, így már világosabb pár dolog.
Azt szeretném megkérdezni még, hogy a halotti anyakönyvben ott egy név, hogy meghalt pl: 85 évesen, ezt kivonom az adott évből kijön egy évszám + - 1 év ugye a hónapok miatt, de az adott 3 évben nem találom azt a nevet. Ez miért van ? Vagy én nem látom, vagy nem az adott városban lett anyakönyvezve?
Kép
