Vonatkozna egy fotonra is. Mert ha olyasminek veszem, hogy az egy korpuszkula, aminek ráadásul van tömege, akkor egy sor gázanalógia kipróbálható rajta. Az egyik ilyen a hőtan. Hiszen, ha az energiák egymásba átválthatók, korlátozás nélkül, miért ne nézhetnék hőtani analógiát? Vagy nem váltható át a fény-hőre? Dőreség.
De természetesen vonatkozna méginkább az unverzumunkra. Persze érzem, hogy el kell különíteni az anyagi energiát az energi- energiától, amit eddig nem tettem. Vagyis hogy a tömegbe "zárt" relativisztikus energia nem része a hőtannak. De ha viszamegyek a BIG-BANGBA, ahol még nem volt tömeg, csak relativisztikus, ott jogosnak érzem a gázanalógiát. És akkor merülhetnek fel bennem a kérdések, hogy akkor a fénynek is kellett, hogy tömege legyen. És hogy akkor az LITTLE-BANG volt, felül korláolt hőmérskletű.
Resetgomb Bármely bolygó légköre határán az ott aktuális szökési sebesség a valószínű. A gáz ritkul, de a szabad úthossza nő.Az atommag elindul visszafelé, de energiát veszítve visszahull, majd elpattan. Így bár a világűr hideg, de a észeckék sebessége lehet nagy gondolom.
Továbbá, hogy a légkör VASTAGSÁGÁNAK minimális változása ezt az egyensúlyi állapotot zavarhatja meg. Növekedhet például a tornádókat előidéző magassági felhajtóerő is (dP=h*d(ró) ), Pa
Aminek a Nap, a Vénusz, és a gázbolygók szörnyű viharai is köszönhetők.
Kiváncsi lennék, hogy változott az iparosodás óta bolygónk gázburok vastagsága. Mert nemcsak a CO2 üvegházhatása az egyedüli oka annak, ami történik.
De mert nickválasztában is rendkívüli vagyok, valahányszor azt a szót írjátok "habár", hozzám is szóltok. Mert a "habár"= fékezhetetlen habozású tisztító oldat.
428134 Tök igazad van. Ilyen képzetlenül abba is kell hagyjam az egészet.
Egyébként "ekvivalencia" alatt az anyag-energiamegmaradás E=m*c^2 elve szerint egymásba ászámítható azok összegét képező tömeg, +energia egyenleget értettem. Így amikor a mi Univerzumunk tömegére adok becslést ( E+53+55 kg) akkor főképp a nagyobb becslés alatt ezt az ekvivalens- összegzett anyag energia egyenleiget értem. De mint tudod, azt állítom, hogy a mi Univerzumunk csak egy a Világmindenség számtalan FL univerzum közül.
Így a mi Univerzumunkban hiányzó sötét energia, vagy tömeg is ennek az ekvivalens tömegnek a része. (A világmindenséget egyelőre kihagynám, még néhány emberöltőig)
És mint gépész kalorikus, mégegyszer memlíteném, hogy (foton hőmérséklete?) E=m*c^2= m*C*dt!
vagyis, hogy
C*dt= c^2
Így a mi Univerziumunknak vagy hatalmas fajhője van, vagy óriási hőmérséklete, vagy mindkettő.
De mint mondom- kicsit lekéstem... Elolvastam az elved a virtuális fényről. Jót lehetne elmélkedni rajta, de mint mondom- fékezem magam.
Hagyományosan a hőmérsékletet az anyagi részecskék (molekulák, atomok) egymáshoz képes rendezetlen (gázok, folyadékok) vagy egy kötött hely körüli ( kristáyrács) kinetikus (mozgási) energiájával hozzák összefüggésbe.
Ezért szerintem a vákuumnak a hőmérséklete gyakorlatilag nem értelmezhető.
Pesze lehetnek elméletek, amelyek kiterjesztik a hőmérséklet fogalmát. De erről már lemaradtam. :-(
Formálisan E/m=c^2=dt*C Ahol C: fajhő. E,m Univerzumunk ekvivalens energiája és tömege. Ha most a fajhőt 1 Wh/kgK re veszem (ilyen nagyságrendű az ismert anyagoké), akkor dt=E+17 K
Ez egyébként nem mondd ellent annak, hogy az égitestekből kifelé nő a "hőmérséklet" De nagyon ellentmondd annak, hogy a világűr hőmérséklete -273,15oC. Más lenne a világűr fajhője? Miért? Tudom, hogy ez tipikus esete a képlet-formalizmusnak.
Még egy kérdés, amire hirtelen nem felelhetek... Egy olyan vákuumtérnek, amelybe valamely energiát beudunk, hogyan definiálható a belső hőmérséklete, és mennyi? Megegyezik a falfelületek átlagával? Vagy az öszevissza veredő sugárzáséval? Miért -273 oC a világűr hőmérséklete, ha ~2 K a háttérsugárzása, egyes felületi hőmérsékletei pedig 100 M K?.
TEODOR Köszönöm választ. Az a melegedés, amire én gondolok, az antenna mentén szinuszos jellegű lenne, a hasznos teljesítménynél kisebb, ahhoz arányítható. A GI- forma vesztesége. Természetes, hogy magamnak is vannak aggályaim az EM-GI-vel szemben, (lassanként jutnak az eszembe), de másfélék, mint a Tieitek.
Mindenestre kiváncsi lennék olyan kétréses kísérletek eredményeire is: - ahol az ekrán nem merőleges, hanem gorbe, vagy ferde - ahol valahogy mérték az ekrán hőmérsékleteloszlását is.
Az elsőt viszonylag könnyű lenne megcsinálni. Várakozásom szerint az ekrántól alakjától függő "interferencia kép alakulna, sőt elérhető lenne interferencia nélküli kép is. Nem tud valaki közületek ilyen kísérletet tsinálni? Én biztos nem...
A második mérés különleges feltételeket igényelne. Több változatot vizsgálnék. Az egyikhez egy a=0 abszorbeáló bevonatú vákuumtér szükséges, egyik végén a fényforrással, és az állítható réssel, másik végén az állítható, a teljes hullámhosszon jól abszorbeálló ekránnal. Mindezek kis hőkapacitásúak.
Más változatokban a vákuumtér és az ekrán formáját, és abszorbciós tényezőit lehetne variálni. Felhasználva szelektív bevonatokat. A fényforrás teljesítménye is variálható. A kísérlet ideje, és a teljesítmény olyanok, hogy a zavaró tényezők (hőkapacitás, stb) ellenére az erdmények szignifikánsak lehessenek.
Mérném a fényerősséget, a felületi hőmérsékleteloszlást az egész felületen. Nehéz azonnal megjósolni az eredményt! De érdekes lenne. Abban biztos vagyok, hogy mind a vákuumtér falán, mind pedig az ekránon érdekes, eltérő szituációk rajzolódnának ki. Valójában ez egy feketeüreg- sugárzó, azonban belülről, és részletesen vizsgálva. A belépő energia ott is marad benne, és pont annyi, sem több, sem kevesebb.
Igen valóban a foton csak egyenesen tud menni, a szappan buborék is csak egyenesen tággul a középpontjától ez a hullám volt aki itt a topikokban irta "a fényhullám minden nem takart irányban terjed egyenletesen .
A szappan buborék is az energiáját ott adja le ahol kiszúrod , itt a felületi feszültség játszik szerepet .
A fénynél meg az EM-tér feszültség változása , nos az egy pontból minden irányban terjedő fényhullám a térben egyenletesen oszlik el , van olyan mérték egysége hogy V/m . a vevő érzékenységét igy szokták meg adni hullámhosszanként.
Az antennák több kilowat energiát is képesek lesugározni a térben , helytelen hangolás esetén állóhullámok alakulnak ki rajtuk ,itt melegedhetnek ez a melegedés
nem számottevő mert a végfok félre hangolás esetén mársokkal korában tönkre megy vagy leold a védelme .
Az antenna tulajdonképpen egy nyitott rezgőkör a betáplált teljesitményt rezonanciára hangolva adja le legjobban , ha ez a rezonancia nem teljesült akkor a vissza vert teljesitmény benne marad a végfokban ,ez szépen vörösizzásba hozta a
végfok csöveket , manapság meg melegedni lehet a tranzisztorok mellet , extrém esetben a végfok halálát okozza a félre hangolás .
428134: "Ezeket összegezve azt kapjuk, hogy a valós fotonunk 'pályája' a tömeg fele görbül. Valójában a foton egyenesen tud csak menni, éppúgy mint az általam használt alternatívái. De az elnyelődési valószínűsége eltolódik a nagy tömeg irányába. "
Ez, kérlek szépen, nem fizika, csak metafizika. Fotonok nem léteznek.
Ha minden irányba halad, akkor nem kell hogy letérjen a pályályáról.
Ha elmegy (elmennek az AF-ek) egy tömeg mellett, egyszerűen megnő annak a valószínűsége, hogy a tömeg fele haladó alternatívái elnyelődnek. Ezeket összegezve azt kapjuk, hogy a valós fotonunk 'pályája' a tömeg fele görbül. Valójában a foton egyenesen tud csak menni, éppúgy mint az általam használt alternatívái. De az elnyelődési valószínűsége eltolódik a nagy tömeg irányába.
Én nem így gondolom, csak magyarázom, hogy az EM elv nem hullámjelenség, hanem korpuszkuláris.. És jelen pillanatban látok érveket az EM-GI teória mellett, és szemben is. Így kiváncsi vagyok, mi az "időutazás"?
