Számomra még azért fontos a téli pincehőfok kordában tartása, mert 5 fok környékén már jelentős borkősav kicsapódásra lehet számítani, ami savszegény boroknál nem igazán kívánatos.
A rugóerőnek és a rugózó tömegnek haonló súlycsoportban kell lenniük, máskülönben nem ér semmit. Képzeld el, hogy egy személyautó rugója helyére beteszed egy bcikli lengéscsillapítóját vagy egy vagon rugóját: mindkét esetben olyan, mintha nem lenen ott semmi. Na a parafa réteg kb úgy rugózna a CK lap alatt, mint egy vagon rugó egy Trabant alatt.
A mély hangok nagy energiájúak, ezért nagyon nehéz megszabadulni tőlük, tökéletesen nagyon sokba kerül, de az elviselhető szintre csökkentés is lehet cél.
Három irány lehetséges
- magas zajvédő fal barkácsolása a házad és a diszkó közé (pl az autóutak és a lakóházak között láthatsz ilyet). Mivel nálad a tető magassága az érzékeny rész, ezért ez igen sokba kerülne, még házibarkács esetén is. Kis zajvédő falat tehetnél a tető szélére, de ott meg a viharálló rögzítés a bonyolult.
- faltömeg jelentős megnövelése: ebben az esetben a falad rohadt nehézzé tesszük (100-500 kg/m2), így a mélyhang hullámok csak kicsit tudják megmozgatni, tehát csak kevés hang jelenik meg a fal túlsó oldalán.
- rugó+tömeg trükk: felteszünk egy kisebb tömegű (rezegni képes) réteget, de egy LENGÉSCSILLAPÍTÓVAL (a rugó kevésbé hatékony) a rezgés egy részét hővé alakítjuk.
A nálad lévő "gyapot - rétegelt lemez - gyapot - gk réteg" már önmagában is egy jó hangcsillapító szendvics lenne, ha a gyapot nem csak pont akkora lenne, mint a rés, hanem sokkal vastagabb, tehát rugóként belefeszülne a résbe. A gyapotal lazán kitömve a csillapító hatás sokkal gyengébb, ha abba az 5 centis résbe 10-15 centi gyapotot tettél volna (rugóhatás), akkor jelentősen erősebb lenne a tetőd hangcsillapítása.
Utólag
- a legolcsóbb megoldás valószínűleg az egyszerű tömegnövelés: egy plusz réteg gipszkarton lenne, egyszerűen rácsavarozva a jelenlegi rétegre. Nagy csodát ne várj, hiszen ezzel a már meglévő rétgek össztömegét mindössze kb 15-20 százalékkal növeled.
- én beraknék egy plusz rugó-réteget is (minimális plusz költség) a jelenlegi felület és a plusz gipszkarton réteg közé, mondjuk két-három centi üveggyapotot kb gy centisre összepréselve.
- további trükk: a plusz gipszkarton réteg felerősítése NE szintén a szarufák vonalában történjen, hanem ott, ahol a meglévő réteg rögzítési pontjai legtávolabb vannak. Ezzel beviszünk még egy rugót a rendszerbe: a jelenlegi gipszkartont is egyfajta rugóknt használjuk.
Sőt, talán nem is kéne alá végig parafa, elég lenne csak a felfogatások alá nem? És akkor meglenne a légrés, és a rugalmas csatlakozás. Bár akkor lehet nem is kéne parafa, hanem az a vastag habszivacs, az meg asszem van is itthon :)
Van itthon még CK lapom, 10es, veszek hozzá parafatekercset, és kipróbálom :) Ez így nem kerül sokba. Rárakom a gipszkartonra, így meglesz a tömeg-rugó tömeg :) Kísérltei jelleggel. Azt ha beválik, akkor a nagyobb szobába is megcsinálom. Ha nem válik be, akkor vissza leszedem a ck lapot..
Akkor füldugó? :) Ha jól bedugom, végülis nem hallom..
De arra gondoltam, lehet h kísérleti jelleggel a kisebb szobán a hang felőli ferde síkon kipróbálom a parafa-CK lap kombót.. Sokba nem kerül végülis. Bár azzal sokra nem megyek, ha csak egy kicsit csillapít.. Nem tudom :)
A mély hangok mindenen áthatolnak, tömeg növeléssel lehet csökkenteni őket. Plusz réteg gipszkartont rá. De hiába csinálsz betonfalat, az ablakokon akkor is át fog jönni.
Tetőtérben 10centi gyapot-12es rétegelt lemez-5centi gyapot-9.5es gk réteg xart sem ér.. Mély hangokról van szó, fülemet a falakra tapasztva, a ferde síkon hallani h ott jön be a hang..
A bor érése annál lassabb, minél hidegebb van 12 foknál. (vörösboroknál ráadásul asszem 17 fok körül van az ideális hőmárséklet) Egy bizonyos hőmérsékleten (fehérbornál asszem nulla-öt fokkörül) a baktériumok teljesen leállnak, de onnan még visszahozható a bor. De ha az alá hűl, akkor teljesen leáll a bor fejlődése. Ettől még nem ment tönkre a bor (kb mínusz 5-7 fokig fagyálló), csak már elpusztult benne a cukor->alkohol átalakulás lehetősége.
Profi borászok egyszeri túlhűtéssel szokták "megállítani" a bort, amikor úgy érzik, hogy innen már nem a kívánt irányba fejlődne tovább.
Akinek nagyon hideg a pincéje, annak más tempóban érnek a borai.
Az élő, erjedő bor számára a 12 fokos hőmérséklet az ideális, ezt kell minél jobban megközelíteni még tartósan fagyos időben is egy olyan helyiségben, amelyben semmilyen fűtés nincs.
"miközben a garázsban mondjuk nulla fok lehet"
Egy különálló, fűtetlen és hőszigeteletlen épület belsejében nagyjából a külvilág hőmérséklete uralkodik, tehát amikor pl kint -15 fok van, akkor néhány óra múlva benn is -15 fok lesz (ha nem süt a nap).
mondjuk úgy, hogy "a biztonság irányába téved" -- ez egy pince lesz, 10 fokos beltérrel, miközben a garázsban mondjuk nulla fok lehet. ide százezer forintnyi XPS kicsit erős. szerintem.
Pince mennyezetére 10 centi XPS, amely körben mindenütt "lekanyarodik" a mennyezettől 60 centire (tehát a pince oldalfalainak felső része is hőszigetelt legyen). Az XPS lapok közé az illesztési vonalalaknál még közé férkőzhet a pára, ezért ott párazáró anyagú ragasztószalaggal lezárnám. Hülyén fog kinézni, de pince plafonja lehet ronda is :)
Szegény esetben TALÁN nem fog átnedvesedni a hab, ha drága zárt cellaszerkezetű XPS helyett olcsóbb, viszont nyitott cellás EPS-t alkalmazunk, de annak pince felőli oldalát légmentesen le kell tapétázni párazáró fóliával. A fóliák anyaga többnyire polipropilén vagy polietilén, amit a legtöbb ragasztó ledob magáról, ráadásul a polisztirol hab is igen kényes sok oldószerre, tehát rohadtul meg kell választani azt a ragasztót, amelyik egyrészt nem oldja a polisztirolt, viszont barátságban van a PP/PE fóliákkal is.
Ha a párazáró fólia fehér színű, akkor nem kell festeni a helyiséget :)
A pince lejárója (ha van) és ablaka (ha van) külön érdekes trükköket kívánhat. A pince ajtó viszonylag egyszerű: kívülről teszel rá 10 ceni olcsó EPS habot oszt jólesz.
Az én tevékenységem innen fog indulni... az alapokat az Őseim rakták le, ebből próbálok kihozni valamit ami talán működhet hosszú távon. Magyarra fordítva: '65 után valamikor épült e melléképület a kornak megfelelőlen, kalákában, "jó lesz ez így" hozzáállással, feltehetően... Ismerős történet sokunknak.
Nyilván ha tehetném új "alapokra" helyezném a kérdést. :)
Magyarországon a talajszint alatt kb 1,5 méterrel 12-14 fokos az átlaghőmérséklet még télen is. Ha a talaj felszínét letakarod egy komoly hőszigeteléssel, akkor ez a "meleg" feljöhet egészen a talajfelszín közelébe. Tehát ennyire jó idő lenne egy olyan pincében, amely SEMMILYEN hővezető kapcsolatban nincs a fenti külvilággal.
Sajnos te
- a pincéd tetejére csináltál egy jó nagy hő-elvezető hűtőbordát (garázs falai)
- a garázs használatával akadályozod, hogy a pince födémjét felülről (olcsón) lehessen hőszigetelni, ezért csak alulról lehet (drága XPS-sel)
- és valószínűleg a pince ajtaja sem hőszigetelt és az ajtó körül is van egy-két durva hőhíd.
Ez a sok pincehűtő hőtolvaj mind azon dolgozik, hogy télen kivezesse a pincédből a talaj melegét.
Bevallom töredelmesen, hogy azt nem mértem, csak kinti hőmérsékletet A garázs egy melléképület része, ami semmilyen formában nincsen télen fűtve, jelentősebb fagynál ott is az van. Nyáron érzetre, abban az időben mikor lent mértem biztosan 25 fok felett volt de sanszosabb a 30 környéke.
Adott egy 3x4 méteres teljesen beton (boros)pince. Mindegyik fala föld alatt, felette garázs. Ezt szeretném bor tárolására alkalmassá tenni. A jelenlegi körülmények között elég nagy a téli-nyári hőingadozás. Tavaly nyáron a legnagyobb kánikulában 16 °C-ot mértem, ami annyira nem rossz, viszont télen -1X °C kinti hőmérsékletnél lent 5 °C-nál nem volt több. Ez nem mondható ideálisnak bortárolási szempontból.
A pince felett garázs van, adná magát, hogy arra egy 10 cm hungarocell+beton kerüljön de az alacsony belvilág nem bírja el a 15cm pluszt (nem vagyok alacsony).
Arra gondoltam, hogy nyílászárók rendbetétele mellett kapna belülről csak a plafon egy 8-10cm szigetelést. Mennyire sátántól való gondolat ez? Amennyiben működhet milyen anyaggal érdemes, ha a költséghatékonyság is szempont? Xps?
egyszer jártam a szovjetunióban, már majdnem szibériában, a vendéglátók elvittek a helyi menő étterembe, orosz ennivalókat enni. kiraktak az asztalra egy vizeskancsót, kiderült vodka volt benne (és később még párszor cserélték). meglehetősen sokszor kellett inni valamire vagy valakire, olyan 4-5 sztogrammot vételeztem este 7 és 11 között, tartottam hazafelé a rókainváziótól, de valahogy nem lettem se csacsirészeg, se másnapos, talán a sztogrammok között szorgosan kínálgatott mindenféle savanyított dolgok miatt (fokhagyma, uborka, haldarabkák meg ilyesmi). azért nem akarom még egyszer kipróbálni.
1967.-ben huszonegyéves koromban szerettem volna megérteni, hogy mi a jó abban, ha az emberek részegre isszák magukat. Egy farsangi összejövetelre, úgy mentem el, hogy kipróbálom, milyen. Azzal a céllal mentem el, hogy berugok. Vittem magammal egyik öcsémet, hogy nehogy eltévedjek hazafelé. Megittam hirtelenében 1,5 liter asztali fehébort. Megállapitottam, hogy semmi jó nincs benne.
Azóta sem voltam talán csak egyszer berugva, amikor kezembe nyomtak egy bögre kisüsti házipálinkát, hogy X úr igya meg az egészségemre. János volt a kínáló, János napján igy aztán amikor haza lehetett menni, én elmentem egy padhoz és leültem, hogy valamennyire összeszedjem magam. Jött egy nagymama az unokájával, és leakartak ülni egy picit pihenni. Megkértem öket, hogy menjenek tovább, mert lehet, hogy hányni fogok. Még hallottam, amikor a nagymama oktatatta az unokáját. Látod kislányom mit, tesz az alkohol az emberekkel, pedíg milyen jól öltözött.
Itt a hiba. Ennyire alacsony alkoholfogyasztás nem normális. Fel kell emelni heti 1-3 üveg borra.
"Az összes többi oldalt szigetelte, de elkezdett belül penészedni, nedvesedni a fala."
Mekkora a szellőztetés óránkénti légcseréje?
Fogadni mernék, hogy légmentesen tömített ablakok vannak, plusz ragasztószalaggal leragasztva, inkább megfulladunk, de megspórolunk ezer forint fűtést.
Sok nagyokos
- a hőszigeteléssel egy időben kicseréli az ablakokat tömítettre
- a tömített nyílászárókkal lenullázza a lakás szellőzését,
- a szellőzés nélküli lakásban természetesen megjelenik a penész
- ezek után megállapítja a nagy eszével, hogy egész biztosan a hőszigetelés okozta a penészt :)
Nos ezt az információt egy gázszerelö szomszéd barátomtól hallotam, sem ő, sem én nem járunk kocsmába. Éves alkohol fogyasztásom nagyjából 1 üveg bor. Amit kortyonként, eetenként iszom egy üvegból, utána kiszívttyuzom belőle a levegőt. A barátom alkohol fogysztását nem ismerem, de mivel állandóan gépkocsival közlekedik és értelmes embernek tartom, nem hiszem, hogy inna.
A szomszéd pár éve költözött ide, és egy 1950-es években épített házat újit fel. Jelenleg a szomszédjába lakó másik barátom telkén dolgozik, mert az arra néző tüzfalát szigeteli. Az összes többi oldalt szigetelte, de elkezdett belül penészedni, nedvesedni a fala.Abban az időben mindenféle építőanyag hiánycikk volt, és ha valaki feketén vásárolt valamit az a legkomolyabb büntetés veszélyének tette ki magát. Kiváncsian várom a folytatást, vajon megszünik e ezzel a penészesedés, nedvesedés.
De magát az EPS lapokat mivel kenik (-és hálózzák) le ami szintén ugyanolyan jó páraáteresztő mint a fal (30-as tégla + habarcs+kőpor) meg a szigetelés?
-Ha együtt ezeknek nagyjából megegyezik a páraáteresztő tulajdonsága akkor egyetértek, valóban hülyeség lenne a légrés.
"Ha olyan kiváló páraáteresztő, akkor miért mondják hogy vályogfalra nem szabad feltenni, mert elzárja a fal pára leadásának az útját?"
A különböző anyagok páraáteresztése, párafékezése különböző. A falakat úgy kell megcsinálni, hogy a pára kifelé menet útközben csak egyre jobb, vagy legalábbis azonos páraáteresztésű rétegekkel találkozzon.
Tehát egy 30-as párafékezésű téglafalra nyugodtan lehet 30-as EPS hőszigetelést tenni, de egy 15-ös áteresztésű vályogfalra már nem mehet 30-as EPS, csak (1-es) gyapot, vagy speciális, megnövelt páraáteresztésű EPS.
Nem csak a vályog kényes ilyen szempontból, de az ytong is, sőt léteznek olyan ezerlyukú téglák is, amelyeknél szintén számolgatni kell hőszigetelés előtt, mert nem mindegy, hogy mit teszünk rá. Az esetek többségében azonban mehet a falra az EPS, nem kell drága gyapotra szórni a pénzt.
"A rákerülő vakolat úgy hallottam, hogy műanyag alapu ragasztó, ami teljesen elzárja a pára utját."
Az információidat mostantól ne hülyéktől szerezd be (vagy a kocsmában :)
Ha egy műgyantás vakolatot megnézedl erős nagyításban, akkor azt fogod látni, hogy a pici kődarabokat a "sarkaiknál" egymáshoz ragaszt a műgyanta kötőanyag, miközben a kövek között lyukak vannak.
Ez most komoly? Ha 5 embertől azt hallod, hogy a Föld lapos elhiszed? Ne haragudj, de ilyen butaságokat ne terjesszünk, mert egy laikus, ha elolvassa ő is terjeszti majd tovább... NEM kell légrés csak a táblák és a fal egyenetlenségét küszöböli ki!
Több fajta vakolat van! Van a műgyantás ami kevésbé páraáteresztő és van a szilikon/szilikát vakolat amik jó légáteresztőek.
Mekk Elek teljesen érthetően és normálisan leírta a 84932 hozzászólásban.
"Az EPS-re rakott vakolat és a nemestvakolat az páraáteresztő?"
Igen, az összes EPS vakolat kiváló páraáteresztő.
"Mert ha igen akkor mi értelme a résnek...?"
Annak a résnek a világon semmi értelme nincs, azon kívül, hogy a hőszigetelést felrakó embereknek mozgásteret tesz lehetővé a fal kisebb egyenetlenségeinek kiegyenesítésére (tehát hullámos fal -> mégis egyenes a hőszigetelés felülete).
Van olyan ház, ahol a fal teljesen egyenes, ezért úgy lesz hőszigetelve, hogy a hőszigetelő táblák teljes felülete lesz lekenve ragasztóval, a hatalmas ragasztási felület annyira erős tapadást fog biztosítani, hogy nem kell dübelezés.
Ismétlem: arra a légrésre nincs szükség, csak a gond van vele.
"ha a lábazati szigetelés leér a föld alá, akkor nincs kéményhatás akkor sem ha történetesen a tetőnél nincs tökéletesen lezárva."
Egy lószart. Attól, hogy a rés alulról le van zárva, attól még a meleg levegő felfelé száll: az 50 méter hosszú, felül nyitott rés egyes pontjain kifelé áramló meleg áramlatok lesznek, más pontjain meg a hideg levegő tódul a távozó meleg helyébe lefelé.
Ha a rés csak felül van lezárva, az már kevésbé gáz, de még alul is van valamennyi hideg-meleg légcsere, szeles időben nem is kevés.
Legjobb, ha a légrés alul is és felül is le van zárva,
még jobb ha a légrés nem egyben van, pl belül is szintekre van osztva.
"akott épületet felvésni, kihordani a földet, betonozásokat, hő és vízszigetelést korrektül megcsinálni, majd mindent újraburkolni a "nagyon költséges" kategória, a megtérülése pedig valamikor a feltámadás környékére tehető"
Ha nem térül meg (sőt, még komoly hasznot is kell hoznia!!) akkor ne úgy csináljuk, vagy egyáltalán ne csináljuk.
Ha a falban nem tapasztalható kapilláris vízszivárgás felfelé a talaj felől, akkor lehet, hogy mégis van valami szigetelés (pl kátrányt locsoltak körbe), csak kívülről nem látható. Valószínűleg nedvességmérővel le lehet ellenőrizni, hogy meddig vizes a fal.
Belülről a vakolt festett falon is látható, ha vizesedik.
Talaj felől vizesedő falban a víz magassága valóban magasabbra kerülhet attól ha valamivel (pl hőszigeteléssel) akadályozzuk a fal felületének folyamatos száradását. De talaj felől NEM vizesedő falban nem fog hirtelen megjelenni a víz attól, hogy hőszigetelést teszel rá. Tehát alacsony vizesedés magasabb lesz, nulla vizesedés valószínűleg nulla is marad.
Hogy a te házad fala/alapja melyik csoportba tartozik, annak eldöntését ne egy internetes fórumtól várd :) és ne is egy telefonvonal túlsó végén lévő építésztől... az ilyesmit helyben kell megvizsgálni.
Ha fal alatt nincs vízszigetelés, akkor nem mindegy hogy kifele tud-e száradni, vagy le van zárva, szerintem erről beszélhetett.
A pogácsásan ragasztott szigetelés alatt marad rés valóban, de ha a lábazati szigetelés leér a föld alá, akkor nincs kéményhatás akkor sem ha történetesen a tetőnél nincs tökéletesen lezárva. Az enyém mondjuk végig van nyomva purhabbal a tetőnél.
Hogy hol a határ "nem olcsó" és "nagyon költséges" közt az relatív, de szerintem lakott épületet felvésni, kihordani a földet, betonozásokat, hő és vízszigetelést korrektül megcsinálni, majd mindent újraburkolni a "nagyon költséges" kategória, a megtérülése pedig valamikor a feltámadás környékére tehető.
Főleg ha azza is számolunk hogy nyáron kevesebbet kell klímázni ha hideg a padló.
Ha az alacsony költség a legfontosabb, akkor a lábazati hőszigetelés lefelé vékonyodhat.
Tehát pl veszel egy tábla 10 centi vastag XPS-t és forródrótos vágóval ferdén ketté vágod hosszában úgy, hogy lesz belőle két olyan hőszigetelő lap, aminek az egyik széle mondjuk 9 centi vastag, a másik széle csak 1 centis.
"Milyen technológiai megoldás az hogy a hőszigetelő réteg és a házfala között jár a levegő?"
A hőszigetelő lapokat leggyorsabban ragasztóanyag "pogácsákkal" lehet a falra felragasztani. Ezáltal a hőszigetelés és a fal között marad egy hatalmas összefüggő légrés. A munka befejezése után ezen légrés pereme nagyon sokszor (legtöbbször?) nyitva marad a külvilág felé, mert a hőszigetelő "mester" hülye a szakmájához vagy leszarja az egészet, rosszabbik esettben még meg is magyarázza az ügyfélnek, hogy ezt így kell csinálni, hadd szellőzzön. Ebben a résben a külvilág levegője folyamatosan cserélődni fog a hőszigetelés és a házfal között, ezáltal durván lerontva a hőszigetelés hatékonyságát.
"aki szerint az oldal szigetelés felrakással megszünik az eddig hibátlanul működö egyensúly."
MINEK az egyensúlya?
"lajzat szigetelés nélküli háznál maga a fal lélegzése biztositotta az egyensúlyt"
A falakon át levegő mozgás nem történik. Tehát aki fal lélegzéséről beszél, az nem tudja, hogy mit beszél.
Egyesek (hibásan) összekeverik a páravándorlással, ebben az esetben a válasz: a legtöbb falazat páraáteresztő képességéét már a rárakott EPS hőszigetelő réteg sem korlátozza, de pl a gyapot anyagú hőszigetelők párafékező hatása egyenesen nulla (megegyezik a levegőével), tehát pára szempontjából olyan, mintha ott sem lenne.
"nagyon költséges eljárással utólag is elvégezhető az alsó szigetelés."
Nem olcsó dolog egy utólagos padló hőszigetelés, de nem nevezném nagyon költséges eljárásnak.
Milyen technológiai megoldás az hogy a hőszigetelő réteg és a házfala között jár a levegő?
Tegnap beszélgettem egy építész mérnőkkel, aki szerint az oldal szigetelés felrakással megszünik az eddig hibátlanul működö egyensúly. Mivel az aljzat szigetelés nélküli háznál maga a fal lélegzése biztositotta az egyensúlyt. Alul nincs záró szigetelő réteg, így minden lehetséges. Egyébként nagyon költséges eljárással utólag is elvégezhető az alsó szigetelés.
Ui: utolag eszembe jutott, hogy több helyen láttam is ilyen utolagos hőszigetelést.
10es grafitos alá a lábazatra jó lenne a 6 centis? Vagy inkább 8? Eredetileg 8asba gondolkodtam, de spórolni kéne :) Több mint 7e lenne a különbség.. Tudom ez nem sok, de most az :) Vagy úgy hülyén nézne ki? 40 centi a lábazatom, az alá nem megyek, részben mert járda van mellette(egyik oldalon), részben meg nem sokkal lehetne lejjebb menni, mert nincs végig kizsaluzva az alap..
Kölcsönös ellenszenv volt köztem, és az építési vállalkozó között. Hogy részleteket is mondjak elsőre megengedtem a szigetelést, sőt elkeritettem a vállalkozónak egyrészt a kertünkből. Igérete szerint 4.-5 napról volt szó felállította az állványokat és két sé fél hónap lett belőle. Igéretekben nem volt hiány.
Miután elvitte az állványokat visszaállitottam a keritést. Mikor elöször találkoztam a vevőkkel megmutattam nekik, hogy mit hagyott félbe a vállalkozó,átmeneti tulajdonos, és rögtön megengedtem, hogy befejezzék a féálbehagyott munkát. Szerencsére időben észrevettem, amikor befejezték a munkát, hogy három cserepet összetörtek. Az új tulajdonosok, sem engedik be többet a vállakozót, miután be költöztek, komoly összegeket kellett arra forditaniuk, hogy a hiányosságokat megszüntessék. Nem részletezzem tovább, mert írhatnák, még sok mindent. Nem a munka törmelékét állítom be eroziónak. A legolcsóbb anyagokat keresték meg. Nem a terveknek megfelelően építették meg a házat. Nyugodtan beleköthetem volna rengeteg dologba, de nem tettem.
Nézz utána, hogy mit jelen ez a kifejezés: "hosszan tartó, vagy nagy mennyiségű expozíció" és annak is nézz utána, hogy a mozdulatlan üveggyapotból mennyi üvegszál kerül a levegőbe.
Tudod-e, hogy tiszta víz ivásba is bele lehet halni?
"Ahol környezet védelemről beszélnek,"
Tudod-e, hogy környezet károsító többek között az EPS, a kőzetgyapot, a tégla és a beton is? Mi alapján döntesz?
"XPS táblának pár év alatt elporlott majd 1 centi a tetejéről."
Én meg tudok olyan rácsos felületű zöld XPS-ről, ami több, mint 10 éve van egy falon (déli irányban) és a (2-3 mm mély) felületi rácsozat még ma is szinte ugyanúgy néz ki, mint újkorában.
Aki csak 1-2-3 évet akar vártni a vakolással, az szerintem még az olcsó UV ellen védő festést is megspórolhatja.
"Aztán meg az ilyet csiszold egyenesre utána..."
Ha túlságosan göröngyös lett a csiszolás után, akkor talán okosabb egy plusz réteg hőszigetelés felragasztása.
Mellesleg a falszomszéd a tüzfalamhoz épitett egy sorházat. A tetőm főlé nyuló részen szgetelt, de nem fejezte be. Addig amíg nem engedtem meg a tetőnkre való átjövetelt folyamatossan jöttek az udvaromba a műanyag morzsák.
Ahol környezet védelemről beszélnek, miközben kutató intézetek működnek az egész világon a tervezett elévülés mesterséges elősegítéséért. A fogyasztás a haszon növelése érdekében minden megengedett, csak egy pár illetékest, kell megkenni. Lásd az elbomló cipőtalpak, a vezetékek műanyag szigetelése, és lehetne folytatni a sort.
Szervusztok, hőszigetelők, új vagyok itt. Két kérdésem volna, örülnék minden véleménynek.
1. T-Cell EPS mennyire elfogadható, esetleg kerülendő? És vajon belőle a grafitos tényleg grafitos-e, vagy csak festékes? Amúgy családi ház homlokzatára menne 12 centi vastagon.
2. Idén háló és ragasztóval glettelés menne a szigetelésre, színezve pár év múlva lesz majd csak, közben reményeim szerint bejátszik majd még egy nagy tetőfelújítás, és az ezzel járó sérülések javítása után szeretném csak a színezést megcsinálni. Van-e annak értelme, hogy a leglettelt felületre rákenessek még vakolatalapozót is? Azon túl, hogy ha fehér alapozó lesz, akkor addig a pár évig nem sötétszürke, hanem világosszürke házat nézhetek, van ennek valami előnye, vagy inkább hátránya?
"Egy szigeteletlen ház nem lehet 100-110/év. Nem?"
A különböző építőanyagok hővezetése között kb hétszeres szórás van. Egy kőház lehet 350-400 kWh/m2/év, egy HŐSZIGETELETLEN gerendaház vagy vályogház lehet akár 100 kWh alatt is.
Egyébként én is szoktam látni sok házon, hogy hőhíd van a táblák közt, az enyémen ilyet nem látni :) Az 1 mm-es rést is kifújtam habbal. Nálam csak a dübelek hőhídja jön át.
A 100-110 kwh/év egy jól szigetelt ház hőigénye. Az az új rendszerben is CC v DD kategória nem? De onnan indultunk h az ő háza szigeteletlen és 130e a gázszámlája. Egy szigeteletlen ház nem lehet 100-110/év. Nem?
"A padlásra kellene kb 15 cm olcsó gyapotot leteríteni. Ez nem nagy költség (~1000 Ft/m2) és hamar megtérül."
Az olcsó födém hőszigetelés (szerintem 20 centi a minimum) annyira gyorsan megtérül (viszonylag kevés pénzből gyors haszon), hogy még nagyon idős emberek számára is okos befektetés lehet.
Persze éppen idős embereknél szokott előfordulni, hogy nincs szívük ledobálni a padlásról azt a sok szar szemetet értékes kincset, ami útban van az üveggyapot számára.
A hőszigetelés olyan BEFEKTETÉS, aminek kézzel fogható mértékű NYERESÉGE/HASZNA kell hogy legyen, még a mi életünkben. Tehát nem 1 forint haszon a halálunk előtti napon, hanem meg kell térülnie a befektetésnek (be kel hoznia a teljes árát) és utána még hosszú éveken át érezhető mennyiségű hasznot kell hoznia.
Aki ezt nem képes maga kiszámolni, az forduljon szakemberhez (és reménykedjen, hogy az nem veri át a további bevétel reményéven).
"ha nincs kivülről levédve a szígetelés akkor pár év alatt az UV sugárzás, a szél, a csapadék semmivé teszi a szigetelést."
Ezt a marhaságot honnan vetted? Mert az biztos, hogy még életedben nem láttál olyan házat, amin évekre csupaszon maradt az EPS. Akár 10-15 évet is kibír csupaszon, persze ennyi idő múlva már csúnya a felülete a napsütéses oldalon de az eredeti vastagság még megvan.
Aki biztos abban, hogy egyhamar nem lesz pénze a drága hálózásra+vakolásra, az akár le is festheti ideiglenesen valamilyen olcsó kültéri festékkel közvetlenül a habot.
"Sokan szigeteltek utólag a környékünkön, átlagosan 30% fűtésmegtakarítást tudtak elérni vele."
Nagyon nem mindegy, hogy mennyire érti a szakmáját a mester (ugyanannyi hőszigetelő anyagból lehet jót és lehet egy rakás szart is összehozni)
és az sem mindegy, hogy a hőszigetelendő ház mikor épült, mert a modernebb házak falaki már kevésbé rosszak. Pl egy 20 éves ház utólagos hőszigetelésével 40-50 százalék fűtésmegtakarítás szép eredménynek számít, de pl egy 40 éve épült ház fűtésszámláját akár harmadolni sem lehetetlen.
"Én 75m2-en élek, a ház nincs szigetelve. 130ezer volt az éves gázszámlám."
Régi gázkazán hatásfokkal saccolva a házad fűtésigénye 100-110 kWh/m2/év. Ez nem szuper érték, de nem is rossz. (passzívház: 15 kWh, hőszigeteletlen kádár-kocka: 300 kWh felett is lehet)
Nálam az első télen(ami amúgy enyhe volt, 2015-16), 0 szigeteléssel 1 kaloda/hó volt a fűtés. SZámoljuk 35e ft-tal/hó.. Ha kivetítem egész télre(csak kb a felétől laktunk ott), sztem minimum 140e ft. És ez egy kicsi ház.. Szigetelés után ez lement 2-2.5 kalodára, tehát mondhatni felére, de úgy h magasabb a hőmérséklet, tehát akkor még jobban, egyszer úgy számoltam h kb harmadára leesett a hőigény. Az első télen örültünk ha 19 fokot tudtunk tartani, reggelre lement 16-17re. Most ezen a télen 20 fok alá nem nagyon hűlt reggelre sem. CSK és fatüzelés. Két kaloda legyen 70e, tehát minimum feleződött a költség. A szigetelés anyagköltsége kb 270e ft volt, 10 centi grafitos, SK kivitelezés. TEhát ez 3-4 év alatt megtérül.
Ha "eladásra" szeretnéd felújítani a házad, akkor inkább érdemes megnézni a környék ingatlan piacát. Milyen telek vagy felújított házat lehet jobban eladni ott? És sajnos a vásárló szemével kellene nézni a saját házadat. Szerinted egy mai pl fiatal család szívesen lakna-e ott? Mert lehet most ráköltesz milliós nagyságrendben és nem lehet annyival többért eladni vagy egyből lebontják majd egy újépítés miatt.
Szerintem a Te esetedben szigetelést a mennyezet szigeteléssel érdemes kezdeni, ha nincs. A padlásra kellene kb 15 cm olcsó gyapotot leteríteni. Ez nem nagy költség (~1000 Ft/m2) és hamar megtérül. Illetve talán fűtéskorszerűsítés is szóba jöhet (pl.: puffer tartály). A korszerű/gazdaságos fűtésberendezés is értéknövelő lehet egy eladásnál.
Èn a sajàt hàzamat magam szigeteltem kb 120nm.Ment rà 12 centis grafitos rendszer .Megnèztem a neten hol olcsóbb akkor a var-szig.hu n volt kirendeltem kihoztàk . Mai èsszel nem rendszert rendelnèk mert a ragasztót kicsit szűken szàmoljàk azt hiszem 5 kilo per nègyzetmèter.Erre jött mèg a làbazat az kapott 8 centi xpst . Illetve a födèm ami fa 20 centi üveggyapotot .Mivel mindent mi csinàltunk nem volt munkadìj. Kb 120 eft a gàz egy èvre ebben a melegviz ès a főzès is benne van .Illetve van egy mellèkèpület ami nincs szigetelve meg 2 terasz ami hütőbordakènt van jelen. 2 felnött 3 gyerek.ès kicserèltettem a Fèg gàzkazànt meg a gravitàciós rendszert kondenzàciós kazàn plusz kevès vizes új szénacèlszàlas rendszerre.Az èpület a 80 as èvekben èpült nincs talajszigetelès csak viz ellen
"A fiad talán már megtervezte azt a házat, amit az öreg ház lebontása után oda fog építeni. Tehát szerintem csak akkor hőszigetelj kizárólag a fiad számára, ha BIZTOSAN nem kidobott pénz.'
Evvel a mondattal maximálisan egyetértek, szerintem, ha elmegyek a fiam rövid uton eladja a házat.
"Spórolni nem a vastagságon lehet nagyot (nem a hőszigetelő anyag a drága a hőszigetelés összköltségében), hanem pl a külső hálózás+vakolás elhagyásán."
Erről, azt gondolom, hogy pont ezen nem szabad spórolni, mert hanincs kivülről levédve a szígetelés akkor pár év alatt az UV sugárzás, a szél, a csapadék semmivé teszi a szigetelést.
Az elmúlt idényben a fűtési költségem összesen: 210.000.-Ft
Fűtési mód vezetékes gáz, és lengyel szén.
Fűtött tér nagyjából 300 légköbméter.
A lakótér padlójában nincs hőszigetelés, nem is gondolok rá.
Amire gondolni merek, az nagyjából egy sufni tuning szint.
Aggódok, jobban átgondolva, mivel valójában semmilyen vizszigetelést nem láttam, pedig egy gépkocsi beálló építésnél lementünk az utca terepszint alá cirka 80 centiméterrel. Tehát, ha szigeteléssel elzárom a fal lélegzését, az valójjában tragikus következménnyekkel járhatna.
Egyik téli idényben akkkoriban a pince falától cirka 1 méterre volt egyí téli viztelenitő elzáró szelep.
Hibás zárodás következtében elfolyt mintegy 95.000.-liter viz semmilyen nyoma nem jelentkezett a pincében, igaz azon az oldalon erős cementes malterral belülről a vakolást pótolni kellett.
De ha leszigetelném, nem lehetne a 130ezres számlából 150ezerFt megtakarításom, mint ahogy említve volt. Sokan szigeteltek utólag a környékünkön, átlagosan 30% fűtésmegtakarítást tudtak elérni vele. Nyáron viszont sokkal hűvösebbek lettek a házak.
na, nekünk 140 m2-en kicsivel kevesebb a fogyasztásunk (800-900 m3), ennyit tesz a szigetelés (a falakon). a és tetőtérben (a cserép alatt) csak 15 centi ócska üveggyapot van.
"nem vagyok kitéve súlyos forint milliók, kiadásának."
Ha nem jól hőszigetelsz, akkor évente 150.000 forinttal magasabb a fűtésköltséged, tehát 20 év alatt kiadsz 3 milió forintot.
Ha elrontod a házad vízszigetelését, akkor a hiba helyreállítása szintén hét számjegű összeg lehet.
"meddig menjek le hőszigeteléssel
Az oldalfali hőszigetelés alsó vonala a lakás padlószintje alatt 40-60 centivel legyen. Nem szükséges lejjebb menni, hiszen a lakótér padlójában is lesz hőszigetelés.
"Milyen szigetelő anyagggal, hány cm-es. anyagot érdemes szerinted beépíteni?"
A talajsík felett 30 centiméterig zárt cellás hab kell (XPS) a talajról felverődő vizesedés miatt, az felett lehet EPS is.
Az eps vastagsága nagyon szegény helyen legyen 12 centi (grafitos EPS-ből 10 cm), gazdag helyen legyen 20 cm (grafitosból 16 cm), vagy a kettő között pénztárcától függően.
Spórolni nem a vastagságon lehet nagyot (nem a hőszigetelő anyag a drága a hőszigetelés összköltségében), hanem pl a külső hálózás+vakolás elhagyásán.
"aki a fiára gondolva"
A fiad talán már megtervezte azt a házat, amit az öreg ház lebontása után oda fog építeni. Tehát szerintem csak akkor hőszigetelj kizárólag a fiad számára, ha BIZTOSAN nem kidobott pénz.
Köszönöm, értem amit mondasz, a téves következtetést, az infra hőmérővel történő mérések eredményezték. Figyelmemet elkerülte a bentről a falon keresztül távozó hőmennyiség, amely megemelte a külső falak hőmérsékletét.
Sem utólag, sem előtte, sajnos nem vagyok kitéve súlyos forint milliók, kiadásának. Ha igen akkor nagyon nagy baj történik országunkban, és akkor mindenki sírva fakad.
Igazából beszélgetünk egy gondolatról beruháztam egy disznó pörzsölöt. Ár, ha jól emlékszem 6.000.-Ft.
Akkor innen folytassuk lefelé meddig menjek le hőszigeteléssel 80 cm a fagyhatár. Az általam látott kátrányos lemez saccra 8 mm talán nem is érdemes felrakni, mert meggátolja a fal lélekzését, és meggyorsitja az alsó rész nedvesedését, ezáltal, nem használ, hanem rombol?
Milyen szigetelő anyagggal, hány cm-es. anyagot érdemes szerinted beépíteni? Ne legyen túl vastag, mert a pénztárcám vékony. Szóval 72 éves szolid nyugdíjjal rendelkező ember vagyok, aki a fiára gondolva, igyekszik a fia tulajdonát minnél jobb műszaki paraméterekkel hátrahagyni. Kérlek ne tagadd meg egy öreg embertől a tanácsodat.
Valószínűleg már egyes ókori házak falában/alapjában is volt már valamiféle vízszigetelés, de a kátránypapír sem mai találmány.
"n azt gondolom, hogy az a bitumenes lemez úgy a vízet, mind a hőt szigeteli."
Tévedés. Ilyen vékonyságban A VILÁGON SEMMI sem hőszigetel jól.
"Mivel télen a leghidegebbet a talaj szinten lehet mérni,"
Tévedés. A talaj szintjén semmivel sincs hidegebb, épphogy pár tized fokkal melegebb van, mint feljebb.
Súlyos fizikai ismeret hiányosságaid vannak, te ne építkezz szakember bevonása nélkül, mert a hibás végeredmény utólag forint-milliókba fog kerülni neked.
"szellőző ventilátornak a külseje. Ritkán használjuk még télen is, mert inkább ablaknyitással szellőztetjük ki a párát fürdés után."
Fürdés után nem csak a levegő párás, de vizes minden felület a fürdőszobában, a falakba még be is szívódik pár milliméter mélyre. Ha a fürdés után tíz percig kinyitod az ablakot, akkor a levegőben ÉPPEN AKKOR lévő pára távozik ugyan, de az ablak becsukása után néhány perccel már újra óriási páratartalom lesz, mert még ÓRÁKON ÁT párolognak a nedves felületek és az átnedvesedett falak/mennyezet. És mivel az ablak csukva van, ez a pára az elszívó lyukán keresztül távozik, hosszú órákon át itatva a rácson lévő penésztenyészetet. Ha a venti be lenne kapcsolva, akkor ez nem történne meg.
Tehát
- vagy tegyél be egy páramérőt a fürdőszobába és tapasztald ki, hogy egy átlagos fürdés után mennyi ideig kell járatni a ventilátort ahhoz, hogy a venti leállítása után a pártartalom már ne emelkedjen fel 70% fölé
- vagy köss az elszívó venti elé egy páratartalom érzékelőt ("pára termosztát"), ami 70% felett automatikusan bekapcsolja a ventilátort
- vagy vegyél olyan ventilátort, amelyik csak 70% felett kapcsolódik be.
"a penészirtó nem bántja-e a színezést?"
Az olcsó penészirtók klórral ölnek, márpedig a nátrium-hipoklorit az a "hipó" néven közismert FEHÉRÍTŐ szer. Tehát igen, egyes penészirtók nagyon is bánthatják a színezést.
Még valami: a döglött penész a helyén marad halála után is, neked kell letakarítani az irtás után.
Értem, és köszönöm, teheát szükségesnek tünik, bér elnézve ezt a drénlemezt arra gondolok, hogy úgyanúgy, ahogy a vadi új cipők a szekrényben állva szétmállanak, valószinőnek tartom, hogy ez is csak egypár év, tervezett és összetevők adagolásával előidézett öregedés után semmivé válik.
1909.-ben épűlt a ház. Szerintem semmilyen vizszigetés nincs benne.
A ház környezetében a padló színthez viszonyitva, mindenhol legalább 1,8 méterrel alacsonyabb a környező telkek szintje. Tehát úgyis mondhatom egy dombon álló ház. Én azt gondolom, hogy az a bitumenes lemez úgy a vízet, mind a hőt szigeteli. Mivel télen a leghidegebbet a talaj szinten lehet mérni, igy fontosnak tartom a házfalak alsó részének a szigetelését. Ha csak az alsó rész sziteleését elvégzem, az nagy hőveszteség csökkenést, kell eredményeznie.
Az a bizonyos szellőző a képen, egy lamellás szellőző ventilátornak a külseje. Ritkán használjuk még télen is, mert inkább ablaknyitással szellőztetjük ki a párát fürdés után.
Arra lettem volna kíváncsi hogy a penészirtó nem bántja-e a színezést?
"mi a jelentősége, annak a fekete perforálthoz hasonlitó vékony műanyag lemeznek?"
Ha a drénlemezre gondolsz, annak a másik neve felületszivárgólemez.
Itt a lemezen lévő dudorok tulajdonképpen távtartók, melyek a fal felé fordítva létrehoznak egy rést, amin keresztül a csapadékvíz gyorsan el tud szivárogni a talaj felé (esőben nem lesz tó/mocsár a ház melett).
A drénlemez NEM vízszigetelésre készült (a toldása nem vízzáró),
drénlemezt vízzigetelés céjára csak saját felelősségre alkalmazz!
"Szigetelésnél, milyen mélyre érdemes lemenni a sziteléssel?"
Gondolom vízszigetelésről van szó és nem hőszigetelésről.
A jól megcsinált házak vízszintesen ketté vannak választva egy vízszintes vízszigetelő réteggel. Ez a vízszintes réteg ott van a falakban vagy az alapban és középen is. Legjobb, ha ez összefüggő, tehát a falban lévő össze van kötve a középen lévő vízszigeteléssel.
Ezen réteg határozza meg, hogy a talaj- és egyéb nedvesség eddig a vonalig szivároghat fel, ezért ezen réteg alatt mindennek nedvesség-állónak kell lennie.
Mivel ezen vízszigetelő réteg alatt bármi bármikor nedves lehet, ezért ezen réteg alatt csak indokolt esetben kell bármit is szigetelni.
Ezt a vízzáró réteget legtöbbször a lakószint padlóvonalában szokták kialakítani DE ha azt szeretnéd, hogy a pincéd is teljesen száraz és páramentes legyen, akkor ezt a réteget a pince alatt kell létrehozni. És ha a körben a falakban lévő vízszintes vízzáró réteg a talajszint alatt van, akkor FELFELÉ folytatni kell a falon kívül fel a felszínig (+minimum 30 centi ha jól tudom).
Tehát a vízszintes vízzáró réteghez képest az oldalfali vízsigeteléssel LEmenni nem kell, viszont néha FELmenni kell.
- 619 négyzet méteres telek, terepszínt= az utca terepszint + 1,5 méter.
- Tök száraz pince a ház alatt.
Szigetelésnél, milyen mélyre érdemes lemenni a sziteléssel?
Rakjak e alulra bituimenes szígetelést, ha igen meddig menjek le vele, illetve úgy gondolom, hogya felső résznek minenképp a terepszint felett kell lennie.
Ha bitumenes akármit sütök a falra, akkor mi a jelentősége, annak a fekete perforálthoz hasonlitó vékony műanyag lemeznek?
"Az első képen az a bizonyos párkány természetesen nem vízszintes, hanem lejtős hogy a víz lecsorogjon róla"
A lényeg, hogy nem elég meredek ahhoz, hogy ne gyűlhessen fel rajta a por.
"A második képen a fürdőszoba szellőzője látható."
Napi néhány perc (pl zuhanyozás) párája szerintem kevés ahhoz, hogy ott penész telep alakuljon ki. Ilyen szép penész-kertecske kialakulásához napi több órán át kell kijönni ott párának, ennek az okát kéne megszüntetni. Pl ha valaki szeret órákat tölteni a fürdőkádban, vagy ott történik a ruhaszárítás (és minden nap nagymosás van), akkor erősebb elszívó ventilátor kelllene.
"Esetleg penészirtó?"
A penészirtó hatása csupán ideiglenes, átmeneti. Az okokat kellene felderíteni és megszüntetni.
Az első képen az a bizonyos párkány természetesen nem vízszintes, hanem lejtős hogy a víz lecsorogjon róla. A második képen a fürdőszoba szellőzője látható.
- vagy levakoltatnám durván és arra mehet a hagyományos polisztirol rendszer
- vagy egy falra rögzített tartórendszer (pl fa keret) tartana valami előtétfalat (pl cementlap vagy hajópadló), mögötte 5 centi átszellőztetett légrés, az mögött egy páraáteresztő fólia, az mögött meg 15 centi üveggyapot oszt annyi.
Az első képen szerintem kosz-csíkok láthtók: az alsó hőszigetelés tetején lévő vízszintes párkányon hetekig gyűlik a por, aztán jön egy eső és a keletkező sár kis patakokban lecsorog a falon. Ablakpárkányok alatt is lehetne ilyen kosz-csíkokat látni, ha nem lenne túllógás és vízorr. A porgyűjtő párkányra is tehetsz kis tetőt 3-4 centi túllógással és a szélén vízorral.
Slaggal vagy magasnyomású mosóval valószínűeg simán lejön ez a kosz.
A második képen ha az ott penész a szellőzőn, akkor ott szinte folyamatosan dől kifelé a NAGYON párás levegő. Bármi is ontja a párát belülről, nem hiszem hogy normális dolog (komoly energiapazarlás folyik nálad).
Egy nagyobb ház felújítás előtt állunk. Régi családi fa házunkat szeretnénk felújítani, az lenne a kérdésem hogy a benti padló szigetéle milyen rétegekből álljon?(kezdve a talajföldtől a parketig) A falak nagyon egyenletlenek, és arra gondoltam h kibélelném gipszkartonnal és tennék mögilye szigetelő agyagot, ez jo ötlet?
Nálunk az összes fontosabb helyiségben van, de ha spórolni akarsz akkor lehet elég csak ott ahol magasabb a pára (hozzá kell tegyem nálunk hibátlan a vízszigetelése az épületnek).
(Nem csodaszer, lehet aktív szellőztetés jobb lenne, következő körben mérési eredmények függvényében elgondolkodok rajta).
Igazából nem is csak a párát kellene nézni, hanem még CO2 szintet stb. Ehhez meg nem árt néhány jobb szenzor (pl. banggoodról).
Szóval egyenlőre még a résszellőzést tudom hozzá tenni. Ha lesz aktív szellőzés akkor is valami egyszerű (megnő a CO2 szint, venti befúj max. x ideig vagy amíg a levegő CO2 szintje nem esik normálisra) megoldásban gondolkodok, tippem szerint okosabb megoldás mint pl. hővisszanyerős nekem túl hosszú megtérülést tudna csak felmutatni.
Ha nulláról indulnék akkor persze tök másképp csinálnám, de most abból ami van próbálom kihozni amit érdemes.
Kedves Fórumtárs! Szövegértelmezésből egyes! De tudod mit! Már túl vagyok azon az életkoron, hogy összevesszek, (megsértődjek) bárkivel is! Így inkább elnézést kérek Tőled, ha megsértettelek! Üdvözlettel, Gábor
Èn vagyok hülye?ha annyi pènzem lenne amennyi hülye kèrdès lett feltève csak ebben a topicban gazdag lennèk.De tudod mit rohadj meg a bazaltfaladdal együtt.
Novemberben? Nincs az egy kicsit késő? Úgy tudtam, hogy kb. 5 fok alatt már nem szabad ilyet csinálni mert pl. a ragasztó nem köt elég jól stb...
Nálunk nincs páragond, annak ellenére, hogy nem tartunk túl meleget, ui. tanulva korábbi tapasztalatokból nagyon rámentünk a pára csökkentésére (talán már az egészséges szint alá is megy).
Még a fürdőszobában sincs túl nagy pára többek között a padlófűtés/higroszabályozású szellőző/külön helységben mosás, szárítógépes szárítás miatt.
Ennek ellenére persze szeretnénk szigetelést, de nem mindenáron és pláne nem novemberben. Jelenlegi számításom szerint a 10cm-es szigetelés megtérülése kb. 30-35 évre jön ki, köszönhető annak, hogy lényegében a nem használt padlást is be kellene szigetelni (ami szerkezetileg elő van készítve tetőtér beépítésre, annak ellenére, hogy az elmúlt 35 évben nem lett beépítve és várhatólag a közeljövőben sem lesz)...
Szóval én ezért keresem a részbeni szigetelés lehetőségét. A semmit rohadt sok pénzért szigetelni luxusnak tartom. Márpedig 1 nem használt padlás 3 oldalát szigetelni nálam pont ez a kategória.
nem halott ötlet. kis pénz kis foci, és lehet más oka is. én kb novemberben kezdtem a szigetelést és kezdetben csak az észak ifalat csináltam meg: kevés ablak volt, ott állt a szekrénysor a fal előtt és EMIATT hideg időben sajnos péniszedett a fal alsó széle. nyárra fejeztem be.
Bár azzal egyetértek, hogy sok értelme nincs a szigetelést az északi falra korlátozni ui. marginális a jelentősége, hogy 1 fal északi vagy sem eleve lehetnek hetekig olyan időszakok amikor nem is süt a nap és amikor süt akkor sem tud annyi hőt leadni télen, viszont már bennem is felötlött, hogy ha nem lehet teljes szigetelést csinálni, mi lenne ha a leginkább hőhidas fal lenne szigetelve (ami nem mellékesen a legalacsonyabb is szóval nem kell olyan sok állvány).
Nálam pl. az épület sarkában van a lépcsőház ami a két szintet ill. lényegében a padlást összeköti. Mivel betonból készült a teljes lépcső beleértve a félfordulókat aminek a betonja (bár nem vizsgáltam) biztos kimegy a fal síkjáig. Szóval minden különösebb vizsgálat nélkül (jó mondjuk célzós infra hőmérővel több pontra ránéztem télen) biztosra tudható (hőigényből is), hogy ott egy bazi nagy hőhíd van.
Gondolom annyira rosszat nem tennék vele, ha a leginkább hőhidas részt szigetelném?
Szóval tényleg annyira halott ötlet ez a részleges szigetelés?
Több megoldás van a gázcsőre. szigetelő brigádok simán kihagyják, ami jó kis vonalmenti hőhíd, de leginkább az a baja, hogy ocsmányul néz ki.ü
Házi megoldás többféle is van. Én az EPS-ben kivágtam neki a "csatornát" aztán a tetejére raktam XPS csíkot, és arra ment hálózás glettelés. Nem is látszik, hogy ott megy a gázcső, csak én tudom. Ha egyszer szívózni fog a főgáz (eddig nem érdeklődtek pedig van ugye évente leolvasás, pár évente óracsere, tavaly nyomáscsökkentő-csere), hát akkor schnitzerrel és fűrészlappal elvágom a nemesvakolat és a hálózást, kipiszkálom az XPS csíkot, hadd lássák azt a csövet. Aztán amikor elmentek, vágok pixit nagyobb XPS csíkot, darabokban glettelem és kenek rá nemesvakolat, aztán beszorítom a gázcső fölé a résbe. Ha soha nem fog szívózni a főgáz, akkor is megcsinálom, mielőtt eladom a házat.
Én hasonlót nagynyomású mosóval mostam, annka is a padlótisztításra való forgófejével (mert sokkal nagyobb felületet tisztít egyszerre, és nem fröcsköl) Persze meg kell nézni valami nem feltünő helyen, hogy nem visz-e le a vakolatot is, de ahol én csináltam (3 ház) ott nem volt gond.
Sziasztok.Tudom lerágott dolog,de a homlokzati szigetelésnél mi a jelenlegi helyzet a gázcső eltakarható-e?Főgáz terület. 5fm szakasz,egy hegesztési varrat.
Rég jártam erre, most kérdeznék ha lehet. 2011-ben készült homlokzati hőszigetelés, hozzá való (azt hiszem) műgyantás színezéssel, a képeken látható kosz, penész? foltokkal mostanság.
Mivel lehetne ezeket eltávolítani? Nem bánnám ha a színezés nem sérülne...
vagy az az egy motor működjön akkumulátorról és legyen közvetlen kézi nyomógombos vezérlése is. Olyat is lehet csinálni,hogy áramszünetkor az a redőny automatikusan felmenjen, de olyan (nem túl egyszerű) megoldás is létezik, ahol áramszünetkor kézzel fel tudod tolni azt a redőnyt.
Az első felszerelése kb egy óra, a másodiktól 10-15 perc.
"szoktak lenni nagy viharok a környékünkön"
A redőny alját alul súlyozom (vas pálca szorítja az alsó ablakpárkányra: alig mozdul a redőny még erős szélben is), de nagyon szeles helyen (vízpart, hegyoldal, toronyház) a redőnyön kívül két-két vékony zsinórt (2-4 mm-es szövött UV álló kötelet) is feszítek ki függőlegesen (ott nem kell súly a redőny aljára).
A kevésbé zárt (bambusz lapok helyett rudakból álló), redőnyök nem déli irányból nem árnyékolnak 100 százalékosan (déli irányban igen), viszont át lehet látni a réseken, így egész nyáron folyamatosan le lehet eresztve.
A hosszabb élettartam miatt télire le vannak szedve a helyükről (ősszel le 3 per, tavasszal fel 5-6 perc).
"áramszünet esetén, hogy lehet mozgatni pl az erkélyajtóra szerelendő rolót?"
Ha nem a keretre szereled, hanem magára az ajtóra, akkor együtt nyílnak :)
hali, az austrotherm gyárilag lefesti az EPS táblákat. a diszperzit típusú festékekben hasonló műgyanta adalék van, mint ami a gletteléshez használt ragasztóhabarcsokban és a mélyalapozó emulziókban. Én azért hígítottam a festéket, hogy olyan vékony réteg kerüljön az EPS felületére, mint amilyen az austrotherm táblákon láttam. nem csiszoltam le később.
ha sima mésszel fesdted be a táblákat, azt viszont vakolás előtt mindenképp le kell majd csiszolni, mert ez csak tessék-lássék tapad és szinte kézzel is letörölhető.
"az egész tetőt is meg kell bontanom mert a padlástérben csak az első 1/3ban csak egy gyerek tudna bemenni. A többibe már ő sem. Így marad a belső szigetelés átmenetileg."
Csinálhatsz egy álmennyezetet, arra hőszigetelést és a hőszigetelés felső (hideg )oldala és a jelenlegi mennyezet között hagysz egy, a külvilág levegőjével jól átszellőztetett légrést.
Ha a lábazatnál van a penész, azt okozhatja a fal alulról nedvesedése is. Az alap és a fal között valyon van vízszigetelés? Kívül a csatorna rendben van és el van vezetve onnan a víz? A lábazati hőhidat sajnos a lábazati szigetelés oldja meg. Azért sajnos, mert erre a célra csak 1 anyag van, az pedig az XPS ami rohadt drága :( ebből elég lenne 5 cm a kinti járda/talaj szinttől felfele 30 cm magasságig a csapó eső miatt, hogy ne vizesedjen fel (a szigetelés). A belső padlószinttől viszont lefele számítva 60 cm mélységig (ha nincs padlófűtés 30-40 is elég) kellene szigetelni. Vezető sín helyett (ami szintén drága és később hőhíd) a falra rögzített vízszintezett léceket használnék amit a munka után eltávolítanék és inkább vízorros élvédőt raknék alulra ami lecsöpögteti a vizet.
Valószínűleg az lesz. Szerencsére az állvány azt tudok szerezni. HA lefestettem akkor utólag lehet hálózni és glettelni később?Ha igen akkor gondolom a festéket le kell csiszolni. Azért kérdem mert ha később már a teljes lakást leszigetelem akkor már annyira nem lesz nagy gond ha csak 1-1 falrészt tudok megcsinálni mert azok a szobák nem valószínű hogy az elkövetkező 3-4 évben fűtési időben nem lenne használva.
Én szürke grafitost raktam fel (saját kezűleg) és olyant vettem (Holz márkájút, ez volt az egyik legolcsóbb), ami nincs gyárilag lefestve (az austrotherm grafit reflex egyik oldala gyárilag le van festve). Leterítettem a kertben és a gyerekeim festőhengerrel lefestették kétszeresére hígított legolcsóbb fehér homlokzatfestékkel. Nekik játék volt és részt vettek a munkában, szerették, és ezt nem lehet elrontani.
Vasbeton gerendával van megcsinálva a lakórész plafonja és szinte lehetetten volt felfűteni pedig nem is voltak nagy hidegek. A padlásra akartam volna szigetelést akkor az egész tetőt is meg kell bontanom mert a padlástérben csak az első 1/3ban csak egy gyerek tudna bemenni. A többibe már ő sem. Így marad a belső szigetelés átmenetileg. Amikor költöztünk inkább az időhiány volt a legnagyobb baj. Sürgősen kellett jönni. Későbbikebben természetesen le lesz cserélve a szigetelés. Igen adnak hitelt ha nem közmunkás lennék. És a ház részletre van megvéve. Így még nincs is teljesen a tulajdonomban. Emiatt nem kapok semmilyen hitelt. A penész az északi falamon jelent meg padló szinten. A padló szint meg a föld színétől kb 30-40cm magasan van. A jelenlegi beszigetelendő terület valahol 75-100nm közt van(a pontos adatra nem emlékszem). És ez csak a lakott rész és a következő szoba külső szigetelése.
Belülről NEM szigetelünk, ha van pénz, ha nincs, ezzel csak a penészt gyarapítod (csak így a szigetelés mögött) plusz a falazat vagy a födém hőtárolását kukázod vele ami télen melegít, nyáron hűt. A penész az alacsony hőmérséklet és nedvesség hatására keletkezik. Tehát vagy ki kell fűteni a falat, vagy a vízet (párát) kell elvonni (szellőztetés, bent nem teregetés, főzéskor páraelszívó stb).
Ha jól értem a menyezetre belülre raktatok eps-t? Ez nem jó ötlet volt :( Gondolom családi ház, ha kívül tervezed a szigetelést. Akkor a padlásra kellene leteríteni olcsó gyapotot minél többet, de 15 cm már elég jó. Egy kádár kocka padlása kb 110 m2 erre a 15 cm olcsó üveggyapot kb (1000Ft/m2) 110.000 Ft (link1link2), ezt lenne érdemes elsőnek megcsinálni, ha még nincs. Már ezzel is sokat spórolnál a fűtésen és lehet, hogy a koszorú környéki penész el is tünne. A következő lépés lenne a homlokzati szigetelés.
Az előttem szólómmal is egyet értek inkább vegyél 8-10 cm EPS-t és hozzá ragasztót + fehér homlokzati festéket akár szakaszosan, most az EPS-t egy hónap múlva a ragasztót stb... Mostanában nagyon támogatják az felújításokat pl.: 10% önerőtől 0%-os hitelt adnak szigetelésre is (link1link2) érdemes ezeknek is utána olvasni.
a hőszigetelés költségeinek nagy része NEM a polisztirolhab.
pénzbe kerül az állványozás, ragasztó, dübel, üvegháló, glett, utána minimum egy fehér homlokzatfesték
ha tényleg csak néhány tízezer forintod van szigetelni, akkor is vegyél vastagabb polisztirolt (tíz centit minimum, vagy 8 centi grafitosat), és hálózás-glettelés helyett fesd le homlokzatfestékkel (a napfénytől mindenképp meg kell védeni) és az első télen annyit spórolsz a fűtésen, hogy futja majd tavasszal a befejezésre.
Részben van már szigetelve a lakás. A beköltözés előtt a vasbeton plafon miatt a vakolatra felkerült 3 cm vastag szigetelés belülre. Akkoriban sem idő sem pénz nem áll rá hogy kívülről szigeteljek. Azóta eltelt egy tél és bizony éreztem hogy az északi fal hideg. És sajna kapott is egy kis penészt. A hőhíd jeléenleg az északi falon van. A többi a védett folyosóra vagy a melléképületben van ami szigetelt. Az 5cm még talán belefér a keretbe. Utána nézek természetesen. A hőhíd ellen belső szigeteléssel védekezek. Még nem laktuk be az egész lakást és télen nincs felfűtve 3 szoba. Azokat a meleg részektől el tudom szigetelni.
Felmerült, hogy külső hő-fényvédő rolót szereltessünk fel 4 éve beépitett ablakainkra. (2 db 1750x1575, 1 db 945x2470-erkélyajtó, 2210x1590, és 1060x1590).
A szakemberektől kérdezném, hogy nagyságrendileg milyen költségekre lehet számitani pl. BP-en?
A lakás délnyugat-nyugati fekvésű és kiemelkedik a közvetlen környezetéből, azaz kellően süti a nap, veri az eső és a szél. (szoktak lenni nagy viharok a környékünkön)
A Renson-ról láttam videót, hogy jól birja a kiképzést. (meg a Harol-ról is).
Praktikus kérdés az, hogy áramszünet esetén, hogy lehet mozgatni pl az erkélyajtóra szerelendő rolót? pl a Renson Fixscreen 100 EVO M1.
Több, mint a semmi, de 5 cm a minimum, ha már szigetelsz. Részlegesen szigetelni veszélyes, mert komoly hőhídak alakulhatnak ki, illetve a pára is kisebb felületen csapódik ki, és jöhet a penész.
Lenne egy olyan kérdésem hogyha kívülről szigetelem az északi falamat de csak sajnos 3cm vastagon annak mennyi az értelme. Sajnos az elkövetkező években nem lesz rá annyi keretem hogy 15 cm vastagot tegyek rá. Az északi falam elég védtelen. Dupla telekre néz és a szomszéd ház elég messze van.
A színező vödrös vakolatot mindegy melyik kereskedőtől veszem , hiszen a gyártó fogja ugyis kikeverni , a megrendelés és szín alapján ? Vagy nem jól gondolom ? ( Kingstone )
Ha a hab másodperceken belül eléri a végleges méretét, akkor mi a célja az 5-10 perc pihentetésnek?
Nem azt írtam, hogy a végleges, hanem hogy gyakorlatilag a kész méretre :)
A pihentetés meg nem azért kell, mert még dagad félórán át, mint a jó f**z, hanem azért, mert ha frissen rácuppantod a falra, akkor még mászhat szanaszét. Ha kicsit már megbőrösödött a hab és úgy nyomod a falra, már nem megy sehova.
Egyébként hülyeséget írtam, nem 5-10 perc, csak 2-3.
nemtom miből lesz a párkányod. én gres lapokból rakom és nem hálózom alá. a greslap elég kemény ahhoz, hogy jobb teherelosztó, mint a glettelés. ha bádogos csinál neked ereszt, ahhoz szerintem két külön rétegben is kellene (egy centi vastag glett, két réteg üveghálóval), hogy ne roppanjon be, amikor pl ablakmosáshoz vagy függöny akasztáshoz valaki rálép.
de ez csak az én józan eszem, lehet, hogy szélesebb ismeretekkel rendelkező építészek mérnökök tudnak valamit amit én nem
Külsö párkánynál, az EPS-t be kell hálózni-glettelni a párkány alatt vagy mehet rá egyből purhabbal? Fal glettelésekor kihagytam, élvédőt sem tettem oda mert minek, ott lesz a párkány. Tehát az ablak a külső síkon van(ill 2 centivel beljebb), és szinte teljesen az EPS-re feküdne a párkány.
"Egy szigetelet ( födém, aljzat, külső, egy jó padlófűtés) háznál milyen szellőzés kiépítése javasolt? Hővisszanyerősre nincs pénzem,"
A légcsere legyen akkora, hogy a lakásban a széndioxid szint ne legyen magasabb 1000 ppm-nél, ehhez többnyire fejenként 30 m3/h légcsere szükséges. Tehát ha pl négyen vagytok, akkor 120 m3/h.
Hővisszanyerés nem szükséges, anélkül is lehet tökéletes a levegő. Legolcsóbb megoldás: aktív elszívási pontok és passzív légbeejtők olyan elhelyezésben, hogy a lakás minden helyiségében cserélődjön a levegő.
"ha a konyhában , fürdőben , külön wc-ben lassú járatű elszívás"
Lehet mindenütt külön ventilátor is, de össze is lehet kötni csővel az elszívási pontokat. Az utóbbi olcsóbb, mert a legolcsóbb, de már használható+csendes elszívó ventilátorok hozzávaló fordulatszám-szabályozóval együtt 30-40e Ft körül kezdődnek.
"minden ablakra higroszkópikus szellőzés?"
A lakáslevegő az alacsony széndioxid szinttől lesz jó. A széndioxidnak semmi köze a levegő páratartalmához, tehát felejtsd el, hogy a páratartalom mondja meg neked, hogy mennyi legyen a szellőzés. Az ablakokra/falakra fix légbeejtőket tegyél, ne páraérzékelőseket.
Lehet 120-as volt amit én béreltem (mert110-es cső simán belement), fúróval együtt volt 1 napra 7000Ft.. de olyan gép volt, hogy 2 kézzel alig bírtam el..
Belülről kifúrtam hosszú fúróval
Kívülről meg első körben lassú menettel, ütvefúrás nélkül míg a hőszig tartott, majd ütvével..
(amúgy ha sérül is kicsit hőszig tökmind1, hisz karima úgyis eltakarja... legalábbis nálunk/szerintem..)
Annyi volt a szépséghibája, hogy 40-es tömör tégla fal, + 6 cm cell-t nem vitte át (10 cm -el volt rövidebb..), így belül is kellet porolni egy kicsit..
Az állást megcsinálni hosszabb ideig tartott, mint kifúrni vele a falat...
Nagyjából téglalap alaprajzú, aszimmetrikus nyeregtetős felújított családi házunk homlokzat szigetelésére eddig nem igazán találtunk jelentkezőt.
A probléma forrása bevallottan az, hogy mivel szerkezetileg elő van készítve a tetőtér beépítésére meglehetősen magas. Konkrétan a két oromfal magassága kereken 10m. Az állványozás várható költsége nyilván magas, ezen annyira nem akadtam el, viszont úgy tűnik ennek ellenére az állvány hiánycikk, szóval inkább egyszerűbb munkákat vállalnak (aranyásás időszaka).
Hirtelen az az ötletem támadt, hogy mi lenne, ha csak az 1-ik alacsonyabb (még mindig 4m, de az már talán emészthető) fal lenne most szigetelve. Ez azért lenne előnyösebb mert itt van 1 nyitott konyha aminek különböző okok miatt tapasztalat szerint nagyobb a hőigénye mint a többi résznek.
Nyilván nem esztétikus, ill. gondolom később nehezebb lehet hozzáilleszteni a többi szigetelést.
Kérdés milyen nehézséget okozhat ez még, vagy teljesen hülye ötlet?
Egy szigetelet ( födém, aljzat, külső, egy jó padlófűtés) háznál milyen szellőzés kiépítése javasolt?
Hővisszanyerősre nincs pénzem, a kisebb készülékekben nem bízom.
Elegendő lehet, természetesen normál életvitel mellett ( azaz nem 10óra napi főzés és 100kg/napi ruha mennyiség szárítása ), ha a konyhában , fürdőben , külön wc-ben lassú járatű elszívás+ minden ablakra higroszkópikus szellőzés?
Én anno úgy csináltam, hogy feljelöltem a falra a szellőzőcső átmérőjét. Körbefurkáltam 10-es vagy 12-es fúróval. Mikor ezzel megvoltam a szigetelést körbevágtam szikével, majd a téglában összevéstem a furatokat. A belső oldalra szerencsére nem kellett vigyáznom, mert festés előtt voltunk, de arra készülj fel, ha kintről fúrsz belül sérülni fog a fal. Kívülről semmi nem látszódott meg miután feltettem a szellőzőt.
Illetve egy jó tanács, amit nekem is mondtak, hogy a csövet, ami a falba került lejtessem meg kifelé, hogy ha belever az eső vagy kicsapódik a pára ne a lakás felé csurogjon.
Először vágd ki szépen kör alakban a külső üvegszövet hálót a vakolattal (pl aprófogú KESKENY (fém)fűrészlappal vagy recés élű keskeny késsel), utána csinálj egy kör alakú lyukat a hőszigetelésbe. Ezután már hozzáférsz a tégla fal mindkét oldalához.
hőszigetelt házra (12 cm EPS) hogyan fúrjak (szellőzőnek) kb 12 cm átmérőjű lyukat anélkül, hogy megsértsem a hőszigetelést...?
30 cm vastag téglafal, tehát gondoltam, hogy a fél méretes fúrószárral kintről megfúrom a lyukközepet, majd schnitzerrel kívülről ügyesen körbevágom az EPS-en a megfelelő lyukat, és aztán...?
A Soudal Easy-t biztosan tudom ajánlani, én is azt használom. Kinyomás után gyakorlatilag a kész méretére dagad másodperceken belül, kis pihentetés után (5-10 perc) mehet a helyére, egy mm-t nem fog tovább dagadni.
A kiadósságáról nem tudok nyilatkozni, én nyomtam, mint süket a csengőt :)
Kösz a válaszokat, ragasztó purhabbal fogom megoldani.) Semmi esetre sem szeretném ha bénább lenne a házam :) Normálisan ragasztom majd, és precízen összeillesztem, dolgoztam már amúgy ilyen habbal, az OSB-ből készült oromfalamra ezzel ragasztottam a lapokat.
Errol beszelek. Kell belole 5. Az tizezer, plusz a melo vele masik tizezer. Es ha nem csinal sablont vagy siet, nem lesz tokeletes az illeszkedes. Sporolt 30ezret ahhoz kepest ha eladta volna felaron, es lett egy kicsit benabb haza.
Két sík felület telibe ragasztásánál valószínűleg sokkal költséghatékonyabb és erősebb a (fogazott glettvassal a teljes felületre felvitt) zsákos ragasztó.
többfélét próbáltam én is. a soudal, a tytan és a thermomaster jó. a teka és a mester ragasztóhabból sokkal kevesebb jött ki, mint amit állítottak magukról. a soudalnak van valami olcsított verziója, sudabond easy vagy ilyesmi, nem tudom miben különbözik a soudatherm-től, egy palackot próbáltam és nem mértem a különbséget.
de itt nem is a falra történő ragasztásról beszéltem, hanem két, méretpontos és sík tábla egymáshoz ragasztásáról, amire egész vékony hurkákat elegendő kifújni és utána a két lapot szorosan összenyomni. ilyen használat mellett szerintem 15 m2-re is elég egy tytan753
Nem tudom, te hogy csináltad, de én itt szidtam ezeket a xarokat, ugyanis 7m2-re se volt elég egy palack.. Ráadásul xarok is voltak, kidagadtak.. Ami nekem bevált az a sima soudal szerelőhab, ami majdnem feleannyiba kerül. Azzal vártam 2-3 percet, felcuppantottam a falra, és nem dagadt ki.. És elég erősen is ragaszt sztem.
ha nemrég hálóztad le, akkor még nem lehet túl koszos vagy repedezett vagy málló
nekem a (saját kezű) hálózás-glettelés után a felölet nem volt elég szép a vödrös szilikátos vékonyvakolathoz, ezért kapott még egy (háló nélküli) vékony réteg glettet, csak a simaságért. na azelőtt be lett vizezve a fal és borús időben készült, máskülönben (a vékonysága miatt) megégett volna.
Szakik, vakolás előtt kezeljem a hálózott felületet vmivel? Sima zsákos vakolattal vakolom, majd utána festem. Van itthon vmi alapozó, festéshez vettem anno :) vagy elég ha leslagolom kicsit?
Nem. A csíkot, csíkokat berakom, és mivel nem egyszerre teljes vastagságban szigetelem, hanem legalább kettő, így a következő rétegnél ott egész táblát használok. Nem tartom hülyeségnek ezt a háromszögben berakást, (kőzetgyapotnál) csak feltételes a dolog. Ne legyen sok hulladék, ennyi.
nekem eszembe se jutott az ablak felső széléhez vízorros élvédőt rakni, nem tudom miért. talán elég nagy az eresz túlnyúlás, ritkán fog annyira beverni az eső, hogy ott víz csorogjon le.
a hálós élvédőt meg úgy kell felrakni, ahogy "adja magát", én a fal széléig kentem a ragasztót, elsimítottam a fogassimítóval, és ebbe nyomtam bele az élvédőt, meg is maradt a helyén.
azán leengedtem a hálót, lefelé halszálkában lazán belesimítottam a fogazott ragasztóba (kesztyűvel), és utána simogattam el a glettvassal.
Én nem szeretném kidobálni minden egyes ferdén vágott tábla sarkát. Azt meg főleg nem szeretném, hogy a ferdén vágott deltarock határozza meg a szarufák tengelytávolságát, hogy elég széles legyen, de közben ne legyen sok hulladék. A szarufák távolságának lehetősége nem 5 cm.-en belül mozog, hogy ez univerzálisan mindenhova jó legyen, minimális hulladékkal. Tudom el lehet fordítani rövidebb és hosszabb irányba is, de a két megoldás között is van egy méret, ahol sok hulladékkal jár a beépítés. És ez sem polisztirol, de polisztirolról nem is találtam képet, ahol szarufa közé rakják. Amúgy abban igazad van, hogy erről a gyárilag ferdén vágott gyapotról nem is hallottam még. Én legalább 2 rétegben raknám eltolva. Persze jó illesztéssel lehet 1 réteg is.
Amúgy a háromszögbe vágás jó megoldás. Ha szigetelésre nem is, de legalább lesz egy csomó levágott háromszög.
Ugyanis a háromszöget összetolni csak úgy lehet, ha a kettő együttes szélessége növekszik. Tehát semmire sem megoldás. Két oldalra sem, nemhogy négyre.
Vághatod háromszögbe, amivel ahogy írtad 2 oldala megoldott, de ugye egy téglalapnak, négyzetnek 4 oldala van még mindig. Arról nem beszélve, hogy a polisztirolnak (szarufaközbe rakásnál) a kőzetgyapottal szemben csak hátránya van.
A polisztirol nem kicsit drágább (még az EPS 30 is) rosszabb hőszigetelő, PUR-habozás nélkül lehetetlen pontosan beilleszteni, tehát plusz munka. Arról senki nem beszél, hogy ha nem fújod ki habbal, akkor az 1 cm.-es hőhíd nem csak a hőveszteség miatt káros, hanem ha nincs másodlagos szigetelés, akkor az belül állandó páralecsapódást jelent, ami penésszel jár, ha a szarufa mellett van az 1 cm. akkor az összes esetleges szarufák közötti pára ott fog lecsapódni, (mivel ott tud kívülről áthűlni) és a fa kimondottan szeretni a nedves környezetet. Legalább annyira, mint a gomba, penész stb, amik mind szeretik a fát.
Még kőzetgyapotból is egy adott vastagságú szigetelés is úgy készül, hogy 2 vagy több réteg átfedéssel.
Manapság már a 7,5x15 (leggyakoribb szarufaméret) szarufa tetejét keresztbe felülről, vagy alulról 5x5 vagy 5x10 stafnival/padlóval bepárnafázzák és az közé is szigetelést raknak, hogy a fa ne találkozzon a külső és a belső hőmérséklettel egyszerre.
Aki polisztirollal szigetel szarufaközt, annak hajrá.
"a szigetelés alatt a falfelület majdnem olyan meleg, mint a lakótér.
ez igaz is -- a szigetelés alatt. de ahol az indítósínt rögzítjük a falra, ott NEM lesz olyan meleg."
Két lehetőség van:
1: az indítósínnél azért kevésbé meleg a fal felülete mint másutt, mert a falban áramló hő készakarva nem áramlik arrafelé (bemondta a hőrádió, hogy a falban az a környék no-go zóna)
2: a falban a hő ugyanúgy áramlik arrafelé is, de arról a részről az alumínium csík tiszta erőből szívja kifelé a hőt (és a gazdi fűtés-forintjait), ezért hűvösebb a fal ott.
Talán ha az alumínium nagyobb felületen érintkezik a külső levegővel, mint amennyi a fal felülete, és a hőátadás is egész jó a fal és az alu közt (mondjuk szilikonpasztával ragasztod fel), akkor igen. De ha csak alulemezt ragasztasz a ház falára, szerintem ugyanaz marad. A hűtőbordának is az a lényege, hogy megnöveli a felületét a hűtendő eszköznek.
Végy egy jó vastagon hőszigetet falat, legyen X az éves hővesztesége.
Üss át a hőszigetelésen jó vastag vas szegeket, a hegyük benn a falban, a külső végük kinn lógjon a külvilágban. Ettől a fal hővesztesége mérhetően leromlik.
Most húzd ki a szegeket, csak a lyukak maradjanak a hőszigetelésben.
Kérdés: szerinted nem lesz semmi különbség a szegekkel átszúrt és a szegtelen (csak lyukas) hőszigetelés jósága között?
Ha fél négyzetméter szigeteletlenség évente ötezer forint pluszt jelenet , akkor a 120 négyzetméter szigeteletlen falfelület ? Egymillió kettőszázezer lenne a fűtésköltség ?
Na igen, régebben én is csodálkoztam, hogy nem jöhet ki annyi, én (ez csak megérzés) inkább úgy számolnám az indítósínt, mintha azon a felületen nem lenne hőszigetelés, viszont mivel az alu tényleg elég jó hővezető, ezért a teljes sín-fal csatlakozási felület számít, nem csak az alu 0.1 mm vastagsága. De azért a fal-indítósín közti hőátadás sem tökéletes, úgyhogy még ennyire sem rossz a helyzet.
Ha pl. a teljes szigetelt falfelület 120 m2, és van körben 50m indítósín, akkor úgy számolnék, hogy kb. 50m*1cm, azaz 0,5m2 nincs szigetelve a házon. Ez tuti nem 5000, inkább 500 Ft/év, vagy még kevesebb.
"Két háromszöget vágsz, összetolod őket a szarufaközben, a kilógó csúcsokat levágod."
Plusz munkaórák: plusz forintok
Ráadásul ezzel még csak a két oldalsó él illeszkedési problémáját oldottad meg, egy hasábnak viszont hat oldala van: ettől még alul+felül+elől+hátul még lehet huzatos.
A gyapotot viszont okos ember minden irányban kicsit pluszosra méretezi (vastagságban is), így az üreget bármiféle extra bűvészkedés (és extra munkafázis) nélkül is maximálisan ki fogja tölteni.
"1 milliméteres résben milyen kéményhatás alakul ki."
Ferde tetőben akár 5-8 méter magas is het az az 1 mm-es rés, így meleg oldalon a tetején, a hideg oldalon az alján már komoly (több pascal-os) lényomás lehet, ami már tolja a levegőt rndesen.
Egyébként szerintem naivitás eps szabásakor mindössze 1 mm-es résekről álmodozni :)
"merugye az indítósín (ami szerintem pénzkidobás) hőveszteségéről is merengtünk annak idején és hát jelentéktelen"
Évente 5-7.000 Ft extra veszteség csak annak jelentéktelen, akit nem zavar a 200.000 Ft-os éves gázszámla sem. Ahol viszont 50.000 Ft körül van az éves fűtésköltség orr 6000 Ft már szabad szemmel is jól látható összeg.
"a konnektorban felejtett mobiltöltők jutottak eszembe."
Egy év 8760 órából áll, tehát minden, ami folyamatosan kap energiát, wattonként és évente kb 300 Ft-ba kerül.
Vannak olyan wattok, amiket egyszerűen (automatizálva) meg lehet spórolni és van amiért meg kell dolgozni. Én pl a mobiltöltők kikapcsolásával nem fáradok, de pl a TV kikapcsolása automatikusan áramtalanítja az erősítőt/hangfalakat, a számítógép pedig a nyomtatót+monitorokat+hangszórókat+stb.
EPS-t azért 3-4 centinél nagyobb pontossággal lehet szabni. de van egy ravasz módszer.
1. fél centivel kisebbre vágom az EPSt (szürke EPS-t, ha már).
2. körbefújom pisztolyhabbal.
3. voilá.
forrástól kb jövő tavasszal cserélem az üveggyapot szigetelést a tetőben grafitos EPS-re (az egész héjalás át lesz rakva: nagy meló -- tervezgetem a technológiát, hogy folyamatosan lehessen haladni vele, egyszerre csak néhány szarufaközt megbontva -- a régi-új határán kell valahogy megoldani az esőbiztos zárást)
Tehát ha pl egy szarufa köz 95 százalékosan van kitöltve EPS-sel, az nem azt jelenti, hogy ott kb 5%-kal gyengébb a hőszigetelés a 100%-os kitöltéshez képest,
az is lehet, hogy az az 5% rés akár 50%-ot ront a helyzeten.
Ezért kell ilyen helyeken rugalmas anyagú hőszigetelést alkalmazni,
ráadásul túl kell méretezni a szabásnál, hogy ne csak éppenhogy kitöltse az üreget, de körben mindenütt feszüljön is neki az üreg falainak (minden lehetséges légáramlás blokkolása).
Persze EPS-t is lehetséges ennyire precízen szabni/rakni, de aki erre képes, az vagy időmillomos, vagy autista :)
Te is tudod, hogy egy levegővel teli üregnek mennyire vacak a hőszigetelése, mert az üreg meleg oldalánál felmelegedő levegő folyamatosan felszáll benne, a hideg oldalánál lehűlő lefelé ereszkedik, tehát az üreg egy hőcserélőként működik. Minél magasabb az üreg, annál intenzívebbek ezek a hőszállító áramlatok**. Laikus szemében hülyén hangzik, de itt is NYOMÁSkülönbségekről beszélhetünk éppúgy, mint pl a radiátoroknál vagy a kémények belsejében.
Ha egy ilyen "hőcserélő üreg" közepébe beteszünk egy nagy hőszigetelő tömböt (vagy pl teleszórjuk laza törmelékkel), azzal talán csak egy kicsikét sikerül lelassítani az üregben ezeket a hőcserélő légáramlatokat (az anyag saját hőszigetelő képessége alig tud érvényesülni, mert "fúj a szél" körülötte).
(***oldalfali hőszigetelésnél pl a vízszintes réseknél szerintem még 5-8 mm-es rés sem sokat ront, de a függőleges réseknél már a 2-3 mm-est sem árt utólag kifújni habbal, mert méter magas légoszlopban könnyen beindul a levegő intenzív körforgása)
Ezen hő-szállító légáramlatok miatt nem tekinthető komoly hőszigetelésnek, amikor polisztirol gyöngyökkel szórunk tele egy üreget (a gyöngyök között folyamatosan áramolhat a levegő),
még nevetségesebb elképzelés, amikor polisztirol törmeléktől vár valaki komoly hőszigetelő hatást (gyakorlatilag "fúj a szél" a törmelékek közötti üregekben).
Elek, mióta téged itt látlak, mindig is a milliméteres résekben kialakuló kéményhatásoktól óvod az építkezőket :) ami azért testvérek között is az irodalmi túlzás kategóriája.
hát igazából a beton vízzárósága szerintem attól javul, ha kicsi a vízfölösleg, ahhoz pedig jó folyósítószer kell. bár amit a vízzárásról olvastam, abban van varázslás is
korábban a kemikál plastol cnf vagy ncf vagy ilyesmi nevű szert használtam, az is sokkal jobb, mint a semmi, de már a mapei dynamon is többszörösen lekörözte.
"simán lehet szarufaközbe tenni EPS-t, semmi akadálya."
Senki sem mondta, hogy nem lehet.
Az a baj, hogy
- ha a luknál nagyobb eps-t vágsz le, akkor nem tudod belegyömöszölni, mert nem elég rugalmas (a gyapot viszont rugalmas, ezért abból a lyuknál nagyobbat nemcsak lehet, de nagyobbat KELL vágni)
- PONTOSAN a lyuk méretű és alakú eps-t lehetetlen leszabni (hogy ne legyen körülötte sehol egy milliméteres rés sem)
- a lyuknál kisebbet persze könnyű leszabni, de a légrésben a kéményhatás miatt kialakuló forgó HŐ-SZÁLLÍTÓ légáramlás lerontja a hőszigetelés hatásfokát (a levegő által szállított hő megkerüli a hőszigetelést).
simán lehet szarufaközbe tenni EPS-t, semmi akadálya.
(A beszabása is egyszerű feladat.)
Ha valaki meg már nem lát egyenesen, mert fél a tetőn és ezért előtte bevitte a szervezetébe a megfelelő adagú bátorító nyugtató védelmi folyadékot, annak meg ott van pl. a Bachl szarufaközé helyezhető EPS-e. (Vario Tech)
ja és a dynamon kötéskésleltető hatását is észrevettem, az egyik utolsó (fél) keverésnél véletlenül megdupláztam az adagot és még másnap is puha volt a beton, kezdtem kétségbeesni, de harmadnapra elkezdett rendesen meg kötni, a felülete meg olyan sima lett mint egy gres lap (egy kis szakaszon ház körüli járdát csináltam, 0-10-es sóderből).
...és nem csak bedolgozni sokkal könnyebb, de a szerszámokat, keverőgépet eltakarítani is. tavaly padlóburkolásnál a fugázóanyagba is kevertem kicsit, úgy nem kellett masszírozni, hanem csak önteni, befolyt szépen a lapok közé.
bevált, nagyon jó volt, de öcsém építkezni kezdett és már a sávalapozásnál elfogyott az egész, és a síkalapozáshoz egy viprex (ha jól értettem a telefonban) nevű anyagot vásárolt kannás kiszerelésben. lassan nekem szükségem lesz rá megint.
Elemes, van még a betonfolyósítóból ? Bevált a szer ? Jó lehet az még ? Nekem is van még elég sok a Sika-ból, de 1 évet írnak felhasználhatóságra. Én nemsokára kipróbálom, mert betonoznom kell. Kíváncsi vagyok jó-e még. Beszéltem olyannal, aki használt ilyet, és azt mondja, 2-3 évig jó, de 4-5 év után már nem.
A tetősíkot általában a szarufa adja meg. De mindegy, ezzel a szarufaközbe, falszerkezetbe polisztirolt nem ügyben egyetértünk. Lehet raknak nagyobb sűrűségű paplant falszerkezetbe. Én olyan paplant, amit össze lehet tekercselni nem raknék be. Kizárólag táblásat. Azért félek ennyire a páralecsapódástól, mert láttam olyan nyaralót, ami egyik felén kb. 40 cm. másik felén kb. 120 cm. meg volt emelve betonpillérekkel, és teljesen körbe volt zárva betonyp lappal nulla szellőzéssel. Persze alulról kapta a földből a párát és megtámadta a házi könnyezőgomba. Olyan volt mintha vattacukor kúszott volna végig a fán, de a beton részeken is. Favédelmi szakértő is megnézte, hogy milyen gomba lehet, és mit lehet vele tenni. Mikor meglátta, mondta, hogy házi könnyező, és vetett rá egy keresztet, azt mondta kuka az egész. Így is lett, zárt konténerbe vitték el a komplett faházat megsemmisítésre. Igaz ennek semmi köze a szarufa vagy a falszerkezet közötti szigeteléshez, és a fa sem lett lekezelve semmiféle védőszerrel, csak azért írom, mert a fa nagyon jó anyag, szinte örök élet, de be kell tartani a szabályokat. Sajnos a fatelepen áztatott faanyag kezelése sokszor szinte semmi nem ér. Ahol összeér a fa, ott nem éri a vegyszer, ha jön eső, az egészet lemossa, mert az olcsóbb kimosódó szereket használják. A nyári vágású frissen vágott fa olyan vizes, hogy semennyi szert nem szív fel.
és mekkora a fűtésszámlád? nekem évi átlag 1600 m3 gáz ment el a szigetelés előtt, azóta 900 körül (fűtés + konyha, a melegvizet villanybroyler csinálja).
A kazán visszakötése nekem 250 000ft-ba kerül, ha puffert is veszek, akkor 450 000ft. Szigetelni ennyi pénzből maximum a födémet tudnám, de az már kész van.
A falak normális minőségű szigetelése színezés nélkül sk. munkával 1-1,5 milla, ha mindent beleszámolok. Plusz a tetőhöz is hozzá kell nyúljak, ami még plusz 500 000, mert azt nem tudom megcsinálni magamnak.
Szóval most vagy nem csinálok semmit és spórolok kb. 2 évet mire összejön a szigetelés, vagy bekötöm a vegyeskazánt és már most télen is spórolok és úgy is 2 év mire összejön a pénz mert amit most elköltök, azt megspórolt gázszámlán. Szigetelés után pedig lehet, hogy teljesen ki tudom váltani a gázt.
Évekig tárolnom és szárítanom már nem kell, mert szárazon jön, 10-12%-os nedvességtartalom, plusz hasogatni sem nagyon, mert nem nagyon vannak benne nagy darabok. A szállítást a cégem megoldja, így nekem nem kerül semmibe. Egyedül a fa elpakolása, kazán rakása és tisztán tartása kerül időbe, de ez szerintem nem egy olyan bonyolult és megterhelő dolog. A régi házunkban is fával fűtöttünk és nem volt vele bajom.
Szarufaközbe valóban butaság, mert szinte senki sem képes polisztirol lapokkal igazán jól (huzat-mentesen) kitölteni egy szarufaközt, milliméter pontosságú szabásra viszont csak egy időmilliomos vagy egy autista képes :) ha pedig utólag habbal fújjuk ki a hézagokat, az erősen megdrágítja a dolgot
"Viszont a könnyűszerkezetes vázszerkezetének távolsága még a szarufák távolságánál is kisebb."
"Vegyes kazán lesz bekötve, vagyis a régi visszakötve. .... megspórolok 100-150 000ft-ot."
Egy ismerősnek kiszámoltam, hogy ha marad az ezer éves gázkazán és a vegyestüzelés kialakítására szánt összeget inkább okosan hőszigetelésre költi, azzal kb ugyanannyit takarít meg évente, viszont a hőszigetelést nem kell évekig szárítgatni, hasogatni, szállítani, pakolásztni, stb.
Még az ingyen fa is sokba kerül annak, aki nem élvezi a tűzifával szopást való bíbelődést.
Nem paterolok ki semmit a házból. A gáz kazán marad a házon belül a jól megszokott helyén. Vegyes kazán lesz bekötve, vagyis a régi visszakötve. A fa azon kívül, hogy pakolni kell és feldolgozni ingyen lesz, amivel ha jól számoltam a szezon több mint felét bőven ki tudom fűteni. Szóval azzal együtt, hogy részben az utcát is fogom fűteni, megspórolok 100-150 000ft-ot.
"""Márpedig olyan szerkezetekben, ahol nem kis térközöket kell kitölteni, hanem nagy felületet burkolni, számos helyen alkalmazzák az EPS-t is"""
A szarufaköz, ami 85-100 cm. között van, az mióta számít nagy felületnek ? Most megint jöhetsz azzal, hogy edig nem volt szó szarufáról. Ilyen ez a magyar nyelv, nem 1 db. szóból áll. Viszont a könnyűszerkezetes vázszerkezetének távolsága még a szarufák távolságánál is kisebb. Ilyen helyre NEM RAKUNK EPS-t, mert hőhidas lesz, pont a faszerkezet, a fa mellett, ahol lecsapódik a pára, és elrohasztja a fát.
Részemről befejeztem, mert ennek már semmi érdemi része nincs.
Köszönöm szépen a válaszod, és Mekk Elek Ezermesternek is. Egy kérdésem lenne még. Hogyan lehet megoldani a szigetelést, ha a lábazati szigetelés nincs szintben az aljzattal? Nem lenne jó, ha víz a padló helyett a falon kúszna fel.
"mert szarufák közé, falszerkezetbe a tartók közé nem raknak EPS-t."
Nem bizony. De honnan kerültek ide a szarufák? A 84693-as bejegyzésedben még nincsen egy fél szarufa sem. Márpedig olyan szerkezetekben, ahol nem kis térközöket kell kitölteni, hanem nagy felületet burkolni, számos helyen alkalmazzák az EPS-t is
"Én azt mondtam, hogy tekercses üvegpaplant nem lehet. "
Nem azt mondtad. A 84693-as bejegyzésedben a "tekercses" szó sem szerepel. Egyébként tekecsesben is gyártanak annyira merev üveggyapotot, ami mehet akár függőleges falba is, nem fog megrogyni.
"Az táblás, formatartó, merev üveggyapot tábla."
A 84693-as bejegyzésed szerint kizárólag a formaartó kőzetgyapot lehet függőleges vagy ferde, az üveggyapot bármilyen formája alkalmatlan oda.
"Biztosan van aki a tekercses paplant is berakja függőlegesen. Annak gratulálok. "
Léteznek falba / ferde tetőbe való tekercses üvegyapot termékek is.
Ez csak annak burleszk, aki nézni. Aki csinálja, annak sírás. Szerintem is rohadt körülményes. Minden egyes keverésnél takarítás, ha többet öntesz, ha kevesebbet..... Csak elgondolkodtam rajta, de kőzetgyapot lesz.
Ennek nézz utána, mert szarufák közé, falszerkezetbe a tartók közé nem raknak EPS-t. 99,9%-ba nem.
Ki mondta, hogy nem lehet üveggyapotot berakni falszerkezetbe ? Én azt mondtam, hogy tekercses üvegpaplant nem lehet.
Sőt azt is írtam, hogy táblás formatartó üveggyapot tábla berakható.
Ami a képen van, az még mindig nem üvegpaplan, nem tekercses szigetelés. Az táblás, formatartó, merev üveggyapot tábla.
"""Az olcsó, könnyű, laza 16 kg/m3-nél kisebb testsűrűségű üveggyapot, vagy a 20-25 kg/m3-nél kisebb testsűrűségű kőzetgyapot hőszigetelés beépítését a későbbi károk elkerülése érdekében tehát nem javaslom, különösen a függőleges falszerkezetekben nem, mert az bizonyos idő elteltével kisebb vagy nagyobb mértékben, de valószínűleg lecsúszik, tömörödik
mert világszerte sok millió "szerkezetbe" mégiscsak EPS-t tervezetek mérnökök, aki ezek szerint mind hülyék voltak :)
"mert lehetetlen teljesen "légmentesen" beilleszteni"
Nincs is szükség légmentes illesztésre.
Ha valahová 70 ezer forintért lehet 100 százalékos hőszigetelési jóságot elérni, de ugyanoda 16 ezer forintért lehet 97 százalékos jóságot elérni, akkor 100 okos emberből 100 a gyengébbik változat mellett fog dönteni. Az energiatakarékosság a takarékosságról szól.
"Üvegpaplan pedig legfeljebb vízszintes felültre rakható, mert a saját súlya alatt megrogyik, lecsúszik a falon belül, és felül lesz egy 10-20-30 akárhány centis semmi."
Nem olcsó. Annyi különbséggel, hogy az árlistához képest én megkeverném és beönteném a helyére. Ez nem tudom anyagárban mit jelent, hogy amit szórnak az mennyivel drágább, és mennyi ebből a munkadíj. Az sem mindegy, mennyire könnyű vele dolgozni. Gondolom elég kapkodós a keverés után. Vannak kompozit boltok, megkérdezem milyen késztermék m3 árban vannak. Jó lenne, de szerintem kőzetgyapot lesz belőle.
Nem álmodoztam róla, csak annyi pénzem van, hogy gondoltam leöntöm az udvarra is 50 centi vastagon.
EPS-t soha nem rakunk szerkezetbe, se fal, se tetősík, mert lehetetlen teljesen "légmentesen" beilleszteni. Lehet, hogy árulnak ilyen céllal (mintha láttam volna leírásban) de aki berakja, az jobb ha most abbahagyja a szakmát és nem csinál több kárt. Üvegpaplan pedig legfeljebb vízszintes felültre rakható, mert a saját súlya alatt megrogyik, lecsúszik a falon belül, és felül lesz egy 10-20-30 akárhány centis semmi. Padlózatba jó lehet az üvegpaplan is. Falba, és ferde tetősíkba egyetlen ésszerű megoldás létezik, ez a táblás formatartó kőzetgyapot, vagy a táblás formatartó kemény üveggyapot. Vagy persze a az öntött PUR-hab. A különbség a szálas szigetelés és a hab között, hogy a habnak lényegesen kisebb a hővezetési tényezője, azaz jobb hőszigetelő. Mindössze ezért érdekelt volna az ára, de ha ennyibe kerül, akkor az az ami biztosan nem lesz.
Az a baj, hogy aki sokat keres, az csak focistának látszó tárgy, mert megtévesztő a jelmez (mint a farsangon) ami rajta van.
"Önthető PUR-habot keresek könnyűszerkezetes ház falszerkezetének és padlózatának kiöntéséhez."
Amiről álmodozol, az köbéterenként 60-90.000 Ft, miközben ugyanoda jó lehet a 20.000 Ft-os grafikus EPS, a 16.000 Ft-os fehér EPS, de talán még a 6.000 Ft-os üveggyapot is.
Persze ha nem balak vagy, hanem politikus, esetleg focista, akkor a pénz nem számít, ebben az esetben viszont nem kell hőszigetelni sem :)
Önthető PUR-habot keresek könnyűszerkezetes ház falszerkezetének és padlózatának kiöntéséhez. Gondolom a zártcellás jobb megoldás lenne, de nem tudom, hogy árban ez mit jelent a nyitott cellással szemben. Egyáltalán drágább-e. Leírják, hogy milyen jó, meg szép, csak épp egy kész, kikeményedett m3 árat, és térfogatsúlyt nem írnak sehol. Illetve van a mester 2k A+B 2 kg. / 10.000 ft.-ért, amiről van videó youtube-on, ahol látszik, hogy mekkora a végleges kikeményedett mennyiség. Az nekem szemre úgy tűnik, hogy ezen az áron olvaszthatnék aranyat is, és kiönteném azzal, az se lenne drágább.
Szóval ha tud megoldást, térfogatsúlyt, árat, stb, azt szívesen venném. És esetleg ha valaki csinált már ilyet, azt is meghallgatnám, hogy mennyire körülményes ez, mire kell figyelni azon kívül, hogy az ember ne ragadjon bele a habba.
A hőszigetelés lényege a különböző hőmérsékletű felületek közötti nemkívánt hővándorlás akadályozása. Tehát a hőszigetelés jósága/ vastagsága arányos legyen a két dolog közötti hőmérséklet KÜLÖNBSÉGÉVEL.
Ha egy 20 fokos hőmérsékletű lakás és az 5 fokos átlaghőmérsékletű külvilág (15 fok átlagos különbség) közé 15 centi vastag hőszigetelést tatunk optimálisnak, akor milyen vastagon hőszigetelnél egy talajban futó fűtéscsövet (50 fok hőmérséklet különbség)?
"A háztól 4 méterre van a melléképület, ahol a kazán van."
Igen sokan minden évben komoly pénzeket dobnak ki az ablakon azzal, hogy a kazánt és a fűtéscsöveket úgy telepítik, hogy ezek felületi hulladékhője nem a lakást, hanem a külvilágot fűti. Láttam már olyan házat is, ahol a fűtésköltségnek TÖBB MINT FELE volt elpazarolva folyamatosan.
Lehet, hogy most okos ötletnek tűnik a csúnya kazánt kitenni a kert végébe és a csúnya fűtéscsöveket a lakáson kívül vezetni, de ha azt mondom, hogy ez az esztétika neked tíz évente kb egy millió forint plusz fűtésköltségedbe kerül, akkor is jó ötletnek tartod?
Persze azt is mondhatod, hogy ez anyagilag nem zavar téged, hogy neked megér évente mondjuk száz ezer forintot, hogy a lakásban sehol ne láss csöveket/kazánt...
Ezzel kizártad a válaszadók 99 százalékát (én sem vagyok szakember).
"A víz persze szép lassan megeszi az akkor lerakott keményfa parkettát"
Régen a parkettát kátrány-szerű ragasztóval ragasztották le a betonhoz, ami egyben vízzáró réteg is volt.
"Mondta, hogy ha egy szintbe lett volna a lábazati szigeteléssel, akkor még össze is lehetett volna olvasztani,"
Akkor is össze lehet kötni a két vízszigetelést, ha nincsenek egy szintben. Van, ahol ennek elmulasztását nagyon megbánják később.
"a nehézlemezre rögtön rátette a laminált padló alá való vékony puha szivacsot, és már ment rá a laminált padló"
Az úsztatott laminált padló teljesen jó megoldás szerintem. Ha a nehézlemez szagot vagy valami vegyszert bocsát ki magából, akkor tennék közéjük még egy fóliát is. Mondjuk ha nem spórolsz a fóla minőségével (pl: 0,2mm vastaság!) és a szivacsfólia sem a legszarabb vékony fajta, akkor szerintem a nehézlemez akár el is hagyható.
Kénytelen vagyok egy szakaszon a külső falon vinni. A háztól 4 méterre van a melléképület, ahol a kazán van. A két épület között a földben megy majd a cső 1 méter mélyen alaposan szigetelve. A telek lejtőssége miatt a ház azon részénél, ahol a cső bejönne 1,3 méter magasan van a belső padlószint. A belső padlótól 10-15cm-re jön majd be a cső és ott megy tovább. A padló feltörése és újra megcsinálása nem opció, mert aránytalan többletköltséget jelentene egy 35m2-es nappali újjáépítése.
Az alábbi aljzatszigetelési móddal kapcsolatosan szeretnék szakemberektől véleményt kérni. Van egy a hetvenes években épített hagyományos kockaházam. Beton lábazat, talajszinten és a lábazat tetején bitumenes vízszigetelés, és téglafal. Az aljzat a szokáson beton, mindenféle vízszigetelés nélkül. A víz persze szép lassan megeszi az akkor lerakott keményfa parkettát. Szeretnék egy olcsó, egyszerű vízszigetelési módot találni. Egy pár házzal arrébb lakó szomszédnak említettem ezt. Neki ugyanilyen háza van. Azt mesélte, hogy ő úgy oldotta meg a problémát, hogy felszedte a parkettát, aljzat kiegyenlítővel szépen rendbe tette az betont, és arra nehézlemez szigetelést fektetett le. Mondta, hogy ha egy szintbe lett volna a lábazati szigeteléssel, akkor még össze is lehetett volna olvasztani, de neki erre nem volt lehetősége. Aztán erre a nehézlemezre rögtön rátette a laminált padló alá való vékony puha szivacsot, és már ment rá a laminált padló. Azt mondja kiválóan működik a dolog, és a falra sem kúszik fel a víz. Ez nagyon megtetszett nekem is, pláne, hogy olcsó, gyors, és egyszerű. Nos ezzel kapcsolatosan érdekelne a véleményetek.
Szerintem elég pazarló lenne kint vinni a fűtéscsövet, miért fűtenéd a kertet? Nagyon komoly szigetelés kellene rá (drága is). Ha hosszú a kör már lehet a 2.helyiségben kevés lesz a meleg. Emberek milliói felnőttek fűtéscsövek látványával a beltérben, ráadásul ezek is fűtik a belteret. Ha annyira nem szeretnéd látni a csöveket vidd a padlóban vagy a mennyezetben. Odáig be lehet vésni a falba is. Gondolom nem 2 Ft lesz az alakítás, jó lenne jól megcsinálni. Még nem hallottam senkit, hogy kint vitte volna. A miénken 20 cm grafitos lesz, de eszembe sem jutna még erre sem rábízni...
Tévedsz, ha azt hiszed, hogy folyamatosan jegyzeteket készítünk az összes pince-felületed összes rétegrendjének összes variációjáról, hogy ahánysor benyögsz egy változtatást, csak elővesszük a jegyzeteinket és máris tudjuk az összes többi réteget.
Tehát MINDIG kérjük a TELJES rétegrdet, pl "anyaföld - 5 cm kavisc - 7 cm vasalt beton - bitumenes lemez - 10cm XPS - eps ragasztós üveghálós vakolat - helyiság légtere".
Egy újabb ötlet-kérdés! A Henekel-es által javasolt Ceresit és páraáteresztő vakolat helyett esetleg nem lenne jó 3cm XPS belülről? Most körbe tégláig-betonig le van verve a vakolat. Erre fel lehetne ragasztani, felvinni a fal vízszintes szigetelése fölé. Rá a háló-vakolat-szinezés, szép is lenne, kicsit hőszigetelne is. Ez párazáró, és akkor a lábazati külső lenne páraáteresztő kőzetgyapot. Ez megoldás lehet?
A 4*7cm csupán általam van kreálva. 30cm a kiásott padló, erre már behordtunk kb 6-7cm 16-32-es kavicsot, erre kerül kb 7-8 cm C20-as beton a 8-as hálóval. erre kerülne a bitumenes lemez, majd az 5+2 cm lépésálló. Ezen lenne egy fólia, majd erre menne a következő kb 7-8 cm C20-as beton réteg 6-os beton hálóval. Erre mondtam,h 4*7cm . Ennyi helyem van. Ez így jó?
A föld bolygót talán annyira nem fogom fűteni, csak egy helység lesz állandóan fűtve, mázlimra ott mélyebben volt a sávalap, oda tudok 12cm lépésállót tenni. A többi helységből egy ritkán, többi nagyon ritkán lesz használva, sima raktár lesz. Nem lakás célú lesz a szuterén.
Az oldalfalra a vízzáró (és páraáteresztő) Ceresitre a Henkeles tanácsadó javasolta a szárító páraáteresztő vakolatot, eljött, megnézte, fényképezgetett, és ezt javasolta, mint már írtam többször.
Ha jól értem akkor itt nálam az a probléma,h a Ceresit bár vízzáró, de páraáteresztő, erre még szintén páraáteresztő vakolat kerül. Nyilván a fal mindig kap alulról vízutánpótlást, szóval kiszáradni nem fog, ezáltal valószínűleg lesz egy magas páratartalmú szuterénem. Jelenleg is pont ez az egyik problémám. Ezen nem segít,hogy kifelé is tud menni a pára, ha kőzetgyapot lesz a lábazaton az XPS helyett páraáteresztő vakolattal-színezéssel? Most kifelé is le van zárva, kőburkolat van rajta (ez lekerül).
Mi a javaslat? A jövő héten már betonozzuk a szerelőbetont...
Ezt igazi szakember hordta össze neked vagy valami humorista?
Mi az a "belső teknő 4*7cm felosztással"?
Valaki azt javasolta neked, hogy 5 centis hőszigetelésen keresztül (padló)fűtsd a Föld bolygót?
Tudod-e, hogy sok vízzáró anyag ugyanakkor kiválóan átereszti a párát? Mert ahányszor a páráról kérdezünk, te mindig a vízzáró anyagokat kezded sorolni.
Ki és milyen indokkal találta ki a bitumen réteg mellé a speciális (=marhadrága) magas páraáteresztésű vakolatot?
(Még) egy kérdés, a vízszintes bitumenes lemezes szigetelés helyett nem lehet vízzáró szerelő betont önteni? Az adalék kevesebbe kerülne a betonba mint a szigetelő lemez! Akkor csak a sarkokat kellene összedolgozni a fallal.
Nos igen, úgy várok választ,h még a kérdést sem tudom jól megfogalmazni...
Nálam a lakótér alatt egy fűtött műhely, és három ritkábban használt helység lesz, ezek egyedi elektromos fűtéssel. Az alap nedves törmelékes beton. Az itt javasoltak alapján belső teknő lesz, nálam 4*7cm felosztással. 7cm 16-32-es kavics, 7cm C20 szerelőbeton 8mm-es hálóval, bitumenes lemez 10cm-re felhajtva az oldalfalra, 5+2cm lépésálló átfedéssel (lehet benne a fűtéscsövekkel), és újabb 7cm C20-os beton de itt már csak 6mm-es hálóval. Az oldalfalra a teljesen vízzáró Ceresit CR90 kerül két rétegben, majd javító páraáteresztő vakolat gondolom ha esetleg mégsem jönne össze mindenhol tökéletesen a CR90.
A ház oldalfali külsőszigetelése a terv szerint 12cm grafitos és 10cm XPS. Bár itt ki lett fejtve h a víz nem gond a beton aljzatban, de a ház lábazatán a külső csatári (át nem szellőző) kő leverése után én mégis 10cm kőzetgyapot tennék fel a páraáteresztés miatt.
Ez így jó lehet?
Igazából elkészül egy vízzáró belső teknő, (talán feleslegesen a drága szellőzős vakolattal még bevakolva,) és az a kérdésem,h a nedves lábazat oldalfalára kívül a páraáteresztő kőzetgyapot menjen, h egy irány azért legyen a nedvességnek, v ez felesleges, nyugodtan zárjuk be XPS-el?
kívül páraáteresztő vakolat , aztán bitumen, aztán fal? mert ugye ennek semmi értelme, hisz a bitumen megfogja a párát és vizet, arra van, akkor tökmindegy milyen a külső vakolat, kár páraáteresztőt csinálni, hisz honnan lenne ott pára?
Kérdezz meg valami építészszakit, ez még laikusként is sántít.
Szép magas lesz a páratartalom abban a pincében, ha nem lesz elválasztva a talajnedvességtől egy párazáró réteggel (sőt éppen ellenkezőleg, jó páraáteresztésű anyagokat alkalmaztok).
Az lesz! Eddig több oldalról kontrollálva jókat írt elő, egyedül a nagy sarokkád alatti födém alá teszünk be az előírt egy db 120-as I helyett kettőt, persze valószínűleg teljesen feleslegesen.
Most néztem h ráadásul C20 és 8-as háló a statikus által előírt.
Akkor ez kevés? Növelni kell a vastagságot? Sajna kötött a belmagasság miatt, nem szeretnék sok magasságot veszíteni, így 220cm lenne a kész belmagasság (mint eddig is)!
Nálam a lakótér alatt egy fűtött műhely, és három ritkábban használt helység lesz, ezek egyedi elektromos fűtéssel. A ház oldalfali szigetelése 12cm grafitos. Az alap nedves törmelékes beton. Az itt javasoltak alapján belső teknő lesz, nálam 4*7cm felosztással. 7cm kavics, 7cm C26 szerelőbeton 8mm-es hálóval, bitumenes lemez 10cm-re felhajtva az oldalfalra, 5+2cm lépésálló átfedéssel (lehet benne a fűtéscsövekkel), és újabb 7cm C26-os beton de itt már csak 6mm-es hálóval. Az oldalfalra a Ceresit CR90 kerül két rétegben, majd javító páraáteresztő vakolat ha esetleg mégsem jönne össze a CR90.
Bár itt ki lett fejtve h a víz nem gond a beton aljzatban, de a ház lábazatán a csatári (át nem szellőző) kő leverése után én mégis 10cm kőzetgyapot tennék fel a páraáteresztés miatt.
A fali külső hőszigetelés alja szerintem a lakótér padlószintje alatt 40-80 centire végződjön. Ez alatt már nem kell hőszigetelés (persze tehetsz, ha nagyon akarsz).
Persze kell hőszigetelés a lakótér padlójába vagy a pince mennyezetére.
"a földszint kb. 1.2m magasan kezdődik, alatta pince van. Elég a talajszintig lemenni, vagy itt is célszerű a talajszint alá 0.5m-rel (vagy mélyebben?)"
Nemhogy a talaj alá felesleges lemenni, de ennyire magas lábazat alsó része is maradhat akár teljesen hőszigeteletlen, a lakótér hőveszteségét gyakorlatilag nem befolyásolja.
"mert a ház alatti pincében télen sem volt hidegebb 10C-nál."
A pince a meleg nem kis részét valószínűleg a felette lévő lakásból (a lakók pénztárcájából) lopta. Erről sürgősen le kell szoktatni, vagy pince plafon, vagy lakás padló hőszigetelés segítségével.
A hőszigetelést milyen mélyről célszerű csinálni egy olyan háznál, ahol a földszint kb. 1.2m magasan kezdődik, alatta pince van. Elég a talajszintig lemenni, vagy itt is célszerű a talajszint alá 0.5m-rel (vagy mélyebben?)
Azért merült fel a kérdés, mert a ház alatti pincében télen sem volt hidegebb 10C-nál.
A pince sóskúti mészkőből van falazva, majd a pincefödémen (szuterén?) van a PTH 38-as falazat.
Mivel a párkányokra nálunk virágok kerülnek, így normális párkány helytt egy műanyag lapot hajtatok párkánynak és az van szilo tappancsba rakva és nekinyomva az ablaknak.
A falba süllyesztett radiátorok feletti párkányokkal én is ezt terveztem, de tudd, a műanyag párkányok szinte biztos,h belül üregesek! Szóval én inkább szűkebbre veszem, beljebb engedem az ablaktól kb egy cm-re, így remélhetőleg teljesen jó lesz!
Pár szál fózolt hajópadló, szegőléc, dekopírfűrész, két liter nagyon laza fröccs (mondjuk etyeki olaszrizling), öt liter fapác/lazúr, egy imakönyv és egy kötszeres doboz. Meg pár apróság
Ahol nem kell terhet tartani, csak hőt szigetelni, oda elég buta ötlet az ytong :) százféle anyag létezik, ami százszor jobban hőszigetel nála.
De ha
- a ház fala kívülről durván jól van hőszigetelve
- és a radiátor háta mögött is szép tempósan tud áramlani a fűtőlevegő (nem toltuk rá a radiátort a falra)
...akkor nem biztos, hogy jó befektetés extra hőszigetelést tenni a radiátor mögött a fal belső felületére. Szar hőszigetelésű háznál viszont szinte kötelező akadályozni, hogy a radiátor a levegő mellett a mögötte lévő falat is fűtse.
"A 3 rétegű melegperemes hiper szuper ablak is párás lesz alul?"
Nem csak az ablak a lényeg, hanem a légáramlás és a külső-belső hőmérséklet különbség is. Ha az ablak alsó felét nem is érinti a felszálló meleg levegő és ugyanakkor odakint mínusz marhasok fok van, akkor valószínűleg még a 200.000 forintos passzívház ablak alján is megjelenik a pára olykor.
Mindig elfelejtitek, hogy a hőszigetelés télen nem fűt és nyáron sem hűt. Fűteni és hűteni nekünk kell, a hőszigetelés csupán könnyebbé/olcsóbbá teszi a dolgunkat. Ha erről megfeledkezünk, akkor a világ legjobban hőszigetelt ablaka is párásodhat belülről.
Lehet jobban jártam volna ha csemperagasztóval falazok.. :D Az legalább tényleg ragaszt.. Ez a falazóhabarcs elég érdekes egy anyag.. Alig vesz fel vizet, qrva sok por kell bele h ne legyen hígfos.. Apró kaviccsal van tele mint a beton(minek?), és furán is viselkedik, rárakom a téglát összenyomódik, utána le kell vennem valamiért, már alig lehet újra felhasználni, mert besűrűsödik, mintha kimenne belőle a víz.. Létezik h rárakod a téglát és egyből kiszívja a vizet?? vagy a tégla súlya kinyomta a vizet, kijött a víz a kifolyó anyaggal.. (?) Egyébként nem volt alapból sűrű az anyag, ha meg még hígabb akkor az összes kifolyik a tégla alól..
Rárakok egy 5x10es pallót a fal tetejére, a szélső gerendákhoz fogatva, lefúrok a falba amilyen hosszan tudok, és csavarok vagy vmi vasak bele, +purhab a palló és a fal közé. Azt hiszem ez lesz a legjobb megoldás.
Am lehet jobban járok ha purhabbal ragasztom a téglákat :) Ami majd az ablaknyílás mellett megy felfelé. Faxom taknyoljon a g.ci habarccsal..
Mert te hogy építetted volna be? Utólag jobb lett volna a könnyűszerkezetes, de azért lett tégla, mert sokkal kevesebből kijön, mivel a téglát úgy szedtem össze egy (sztem illegális) lerakóból :) Míg könnyűszerkezetnél meg kell venni a gerendákat, sarokvasakat, csavarokat, OSB-t.. Többszöröse lett volna.
Viszont nem gondoltam volna, hogy ilyen fika a ragasztóhabarcs.. 1.5-2 napja próbából egy betondarabra ráragasztottam egy féltéglát, ma kézzel könnyedén leszedtem.. Igaz még a közepe nem száradt ki fullra ránézésre(sötétebb volt), de akkor is..
Ezek után nem értem miért fikázzák a könnyűszerkezetes házakat, amikor sokkal masszívabbak.. Téglánál meg mindenféle hókuszpókusz kell h ne dőljön le.. Meg taknyoljál habarccsal, vakolattal, betonnal..
Amúgy nekem az emeleti oromfal is futóra rakott tömör tégla, de ott olyan habarcsot használtak, hogy olyan mint a beton.. Van egy darab összehabarcsolt két tégla, le se lehet kalapálni róla, meg nem mállik. A megszáradt zsákos habarcsot meg kézzel szétdörgölöm B+...
Mind1 akkor az lesz, hogy dróttal megpróbálom stabilizálni, és fölfelé meg csinálok egy favázat az ablaknak, ami a gerendához és az eredeti házfalhoz lesz rögzítve.
"A téglafalra gondoltam am h hozzápurhaboznám a gerendákhoz :)"
A ragasztóhab csak tiszta (pormentes) felületeket köt össze rendesen. Nem hiszem, hogy túl steril lesz a tégla és a gerenda felülete, miközben a közelében mindenfelé habarccsal csapkodsz.
Én bevernék egy-egy (pl.kampós) szeget szeget a két fa oszlopba (a habarcs-csík vonalában) és egy vasdróttal összekötném őket, oszt jöhet a követező tégla-sor.
Már ha egyáltalán eszembe jutna téglával+habarccsal+vakolattal+stb napokig görcsölni egy olyan 1 m2-es lyuk lezárásán, amit fával kb fél óra alatt le lehet zárni ;)
Az első sor hab tetszik, a járólap szinte végig alá lesz támasztva. Az ajtó és a járólap között hagynék egy kis rést (mongyuk 4-5 mm), a végén kinyomva valami rugalmas trutymóval, ez egyrészt dilatáció/mozgástér, másrészt ezt a kicsi hőhidat is tovább csökkenti.
A ferdeséget folytatnám a második sor habon is
és akkor valószínűleg nem is kéne erősítő vasalás sem oda.
"természetesen háló kerül a teljes felületébe"
A vasalás a betonnak mindig a HÚZOTT oldalába kerül, tehát amelyik oldala a várható terhelés hatására "domborodni" akar (pl födém esetén az alsó oldal akar domborodni). Ezért a járdáknak az alsó részébe szokás tenni a vasat. Ha viszont egy nagyobb betontömbből kiálló vékonyabb rész letörését akarjuk akadályozni, akkor az a vasalás a kiálló vékony beton-rész felső rétegébe tevődik (mert a törés vonalán a beton felső oldala akar domborodni). Remélem érthető vagyok, nem vagyok szakember.
Hát amennyire lehetett, mindenhova tettem habarcsot :) Őszinte legyek, ennél xarabb falakat szoktam látni :) Merevítést nem tettem bele, szted kellene? Nem csak éltéglához kell? Fúrjak a szélső téglákba tokrögzítőt? Avagy dróttal átlósan kívül-belül átkötöm a falat.
Az ablak melletti felfutó tégláknál meg arra gondoltam, tokrögzítőcsavarral minden másodikat a gerendához fogatom, a másik oldalról meg az ablak lesz belecsavarozva, így merev lesz.
A falazóhabarcs lényege, hogy mint ragasztó egyetlen összefüggő tömbbé ragassza az egymásra pakolt téglákat. A te faladon elég sok helyen kifelejteted a ragasztót a téglák közül és ahol tettél is, ott sem volt mindig cél, hogy a ragasztás a két tégla között teljes/maximális felületen történjen :)
Ha feltételezzük, hogy ez a falacska mégis egységes masszív tömbbé ragad össze, gondoskodtál-e arról, hogy ez a tömb nem fog egyben kidőlni a két fa oszlop közül? Tehát rejt-e a habarcs legalább itt-ott a fa oszlopokba félig beütött szegeket? esetleg a szegek között húzódó vas drótokat?
"A gerendához purhabbal ragasztanám"
Az occsó purhab csak térkitöltő és gyenge ragasztó anyag, viszont az alacsony dagadású ragasztóhaboknak komoly erejük is van, ráadásul jó hőszigetelők is. Ha jól csinálod, akkor a két oszlop közé behabozott ablakod még akkor is rezzenéstelenül a helyén marad, amikor a falacskád kidől alóla :)
Aki 1 kW csúcs hőigényű házba 12 kW-os hőszivattyút vásárol, az meg is érdemli. Okos ember 1 kW-os házba max 2 kW-os hőszivattyút vesz. Persze ilyen kis teljesítményút meg nem gyárt senki (reális áron), tehát okos ember passzívházba nem vesz semmilyen hőszivattyút :)
Nem lesz túl gyenge egy mindössze 6 cm vastag, de 20 cm széles alátámasztás nélküli beton-csík?
Ha az a ferdeség nem megy lejjebb (hogy vastagabb legyen a beton), akkor kb a 6 centis beton felső 2. centijénél tennék egy betonháló-csíkot (min 30 cm széleset, a közepe a várható törésvonalra kerüljön)
Egy 5 kilos glett 1000 ft felett van.. Míg egy 25 kilos vakolat 1000-1100.. Az egyik falam igen xar, amit először gletteltem és dübeleztem :) Na oda kell vastagabb anyag telibe. A többi az nem rossz, ott sztem elég lesz egyszer áthúzni a vakolattal.
Miért lenne drága ? Ragasztóval telibe gletteled a falat , simára csiszolod , a megmaradt nagyobb hibákat megint csak ragasztóval flekkeled . A kültéri glettel csak a durva csiszolás karcait , meg a ragasztó pórusosságát tünteted el . Egy fangli glettel 4-5 négyzetmétert is áthúzhatsz .
Egy kis falazási kérdés: felhúztam futóra rakott lyukacsos téglából a parapetfalat a terasznál. 90 centi magas. kb 160 hosszú a fal. Ja, amúgy faszerkezetes, a tégla csak vázkitöltő lenne. Majd ablakot szeretnék tenni a falra, arra gondoltam hogy 25 centi hosszú a tégla, a fal két végére felhúznám egymásra rakva, és akkor 110es ablak beférne. Tehát az lenne a kérdésem h így egymásra rakni lehet a téglákat? Vagy inkább ne?
A gerendához purhabbal ragasztanám, meg arra gondoltam, hogy az áthidaló fa gerenda lenne, hozzácsavarozva a két szélső gerendához, a téglára meg habbal ragasztva, vagy csavarozva. Arra is gondoltam h az egymásra rakott téglák és az ablak közé még tennék vmi fát, ami az áthidalóhoz lenne kötve.
Néhány embert bármire rá lehet beszélni, de tömeges elterjedés csak akor várható, ha olcsóbb lesz, mint a szokásos elektromos fűtőkészülékek (nem lesz olcsóbb).
Ráadásul mivel közvetlenül a felületen van (a hő egy-, vagy akár túlnyomó részét hátrafelé adja le), ezért külső oldalfalra nem is javasolnám (mint minden falfűtést), mert az oldalfalakon sokkal gyengébb a hőszigetelés, mint a födémen lehet. Felületfűtés csak mennyezeten igazán okos dolog, mert az oldalfaladat csak 15 cent vastagon tudod hőszigetelni, ráadásul drágán, miközben a födémedre akár 40-60 cent üveggyapotot is tehetsz fillérekért, ezért a mennyezetfűtés nem kívánt hővesztesége töredéke lehet a falfűtéshez képest.
De ha annyira jól leszigetelt házról van szó, akkor tényleg mindegy, viszont nem igazán látom be mi értelme ilyen festékkel kínlódni, pár fűtőszál és kész. Hatásfok ugyanaz.
Na jó, a 2,5 millió túl sok egy passzívház hőszivattyús fűtéséhez, akkor a megtérülés (első egy forint tiszta nyereség) napja 50 helyett legyen 30 év múlva (ha még életben vagy, akkor bonthatsz egy 1 forintos pezsgőt ;)
De addigra a hőszivattyú úgyis csere-érett lesz, tehát mégiscsak 50 év :)
"100% hatásfok). Így fűteni árammal a legdrágább, a hőszivattyú sokkal hatékonyabb"
Ne feledd, hogy ha rohadt jó a hőszigetelésed, akkor szinte teljesen mindegy, hogy mivel fűtesz. Egy 100 m2-e passzívház éves fűtésigénye mindössze 1500 kWh. Ezt hőszivattyúval meg lehet oldani 12.000 Ft-os éves fűtésköltséggel, de akkor a fűtésrendszered 2,5 millió forintba került. És akinek van számológépe, az dönthet a "drága" tiszta elektromos fűtés mellett (60.000 Ft/év), viszont az elektromos fűtést akár fillérekből is ki lehet hozni, az így megtakarított 2,5 millióból közel 50 évnyi árkülönbség kijön!!!.
Manapság már mindenki ismeri azt a fajta fűtést, amikor a falban/mennyezetben elektromos fűtőszálak vannak elrejtve. Ez a cég most azt találta ki, hogy magát a festéket teszik vezetőképessé, tehát a festékben fog folyni az áram, maga a festék fog melegedni. Az a baj ezzel a találmánnyal, hogy ahhoz, hogy a festék felülete egyenletesen melegedjen, ahhoz technikailag meg kell oldani, hogy a feszél minden tenyérnyi felületén kb uganakora áramerősség haladjon át (rengeteg beépített csatlakozási pont vagy hosszú fém csíkok kellenek a festett felület széleinél). Ennek megoldása többe fog kerülni, mint a leg-pofátlanabb árú elektromos fűtőpanelek. Ezt a fejlesztők is tudják, tehát ez vagy egy (értelmetlen) luxus termék lesz néhány gazdag balek számára, vagy innovatív cég látszatát keltve új befektetőket, rézvényeseket akarnak magukhoz csalogatni :)
Nem nagyon látom mi értelme ennek, olyannak tűnik mintha simán fűtőszállal vagy fűtő fóliával fűtene (100% hatásfok). Így fűteni árammal a legdrágább, a hőszivattyú sokkal hatékonyabb.
Sziasztok.A homlokzati eps szigetelő táblák közt itt ott van 1-2mm rés az illesztéseknél,amibe nem célszerű hogy a ragasztó közé menjen.Ez érdemes kikenni valamivel?Purhabot ajánlották,de azt elég macerás oda bekenni.Valami más jó lehet?
"Tudok nem egy olyan helyről (a művelt és gazdag nyugaton), ahol kb. negyedévente takarítják a redőnyt, mégpedig csavarhúzós ronggyal:)"
Úgy látszik, hogy kiszámolták, hogy olcsóbb nekik ablakonként évente négyszer egy óra anyázásos kézi munka, mint négyszer egy-egy perc pl egy magasnyomású mosóval. Vagy nem számolták ki, de nincs számológépre sem pénzük szegényeknek.
"Xps-re lehet burkolni, vagy érdemes rá pár cm beton?"
Az xps bármilyen keménynek is tűnik, egy icipicit mégiscsak rugalmas. A csak részben alátámasztott kerámia lap viszont egy icipicit sem hajlandó meghajlani. Ezért én az xps felső 10-20 centijét fokozatosan elvékonyítanám ferdén (2-3 centisre), hogy azon a részen a beton vegye át a hab helyét a beton öntésekor. Így közvetlenül a járólap 90-95%-a alatt már teherbíró beton lenne, lejjebb 10-20 centivel viszont már teljes értékű lenne a hőszigetelés.
A térkő viszont elég vastag+erős+nehéz, annál 75-80%-os alátámasztás is elég lehet, ami akár xps elvékonyítás nélkül is megvalósulhat.
Viszont a vastagon nekitolt térkő a küszöbnél egy hőhíd, ennek hatását megpróbálnám csökkenteni, pl a térkő ferde elvékonyításával (ebben a háromszögű üregben is XPS, vagy bármilyen ZÁRT CELLÁS hab legyen).
Szakik, az úgy jó lesz ha a leglettelt EPS-re sima vakolatot húzok majd lefestem? :) Ez csak 1100 ft a 25 kilo, nem 6-7e mint a színes vakolat... Ami amúgy mivel tud többet? Jó, vmivel biztos jobb me műgyanta meg mittudoménmi van benne, de feltenni is macerásabb.
Sziasztok.Homlokzati szigetelésnél olyan gondom van hogy a 10cm eps nem mindenhol fér el(kapubejáró),csak kb 3-5cm hely van,Xps ből milyen vastaggal lehet pótolni az eps-t?
"A betonról az asszony jobban tudná az ablakokat/redőnyöket kívülről megpucolni."
A legtöbb ablakot belülről is lehet pucolni, a redőny meg ötévente egyszer 10 perc, szerintem butaság körülbetonozni egy házat csak emiatt.
"A kavicsos előírás vagy minek rakják?"
Szakadó esőben nyers talajról sár fröcsköl fel a lábazatra, a kavicsról meg tiszta víz, ráadásul a kavicsos felület durva, egyenetlen, ezért a felfröcskölés menyisége is sokkal kisebb. Ugyanez igaz sűrű növényzetre is (pl füvesített felület).
"Ott még az eső is jobban leszivárok a betonjárdáról meg lefolyik az előkertbe."
Ha a járda és a fal közé teszel egy drain lemezt (csak nehogy fordítva tedd oda :), az is egy lefolyási lehetőség.
VEttem új habarcsot, az valamivel jobban kötött, de másnap reggel azt is viszonylag könnyedén felütöttem :)) Na mind1, akkor ezek szerint ez így normális. Amúgy csemperagasztóval nem lehet falazni? :)) Van elfekvőben :) A habarcs meg elfogyott, 3 sor után..
Köztudott, hogy én vagyok a világ (egyik) legokosabb embere, mindazonáltal NEM vagyok semmiféle építészeti szakember, úgyhogy én itt csak okoskodó, bosszantó magánszemély vagyok.
"Fa födém salakkal ( mondjuk deszkát még nem találtam,"
Valószínűleg valami zárt betonfödém (vagy horcsík téglafödém) lehet a salak alatt és nem deszka. Ellenőrizd.
"Egy része pakolható és járható legyen."
A pakolós-járós részt gyapot helyett EPS-ből csinálnám (csupaszon, semmivel sem letakarni!!!).
"Páraáteresztő fólia?"
Ha a tető soha nem csepeg, akkor pénzkidobás lenne.
"30 cm gyapot milyen?"
Óccsó.
"Lehet nagy a kavarc a fejemben, de ha lennél kedves valahogy így leírni nekem:)"
Nem értem a kérdést.
"oldalt milyen vízszigetelés kell, ha kell?"
Szerintem kell. A falban lévő vízszintes vízzáró réteg magasságáig. Bármilyen odavaló anyag.
"Lábazat vízsszigetelés ( mivel) +xps+ szilikonos vagy műgyantás?"
A lábazati vízszigetelés közvetlenül a lábazatra kerül, a hőszigetelés ALÁ.
"Nagy gáz, ha nem bontjuk meg a lambériát és toljuk fel a szigeteláést a cserépig?"
A jó hőszigetelésben NINCS EGY CENTI MEGSZAKÍTÁS SEM, SEHOL!!!! tehát a födém hőszigetelésnek és az oldalfali hőszigetelésnek össze kell simulniuk egymáshoz, szorosan, mégpedig lehetőleg teljes vastagságban.
"Most akkkor az ablakokkal mi légyen?"
Ha más (pl esztétikai) okok nem indokolják, akkor (tehát csak energetikai okok miatt) én nem cserélnék ablakot (nagy költség, csekély haszonnal). Ha mégis cserélnék, akkor valószínűleg az új ablak külső síkja egybe esne a tartófal külső síkjával, vagy kitenném az egész ablakot a hőszigetelésbe.
Az a kis párkány csak annyit ront a helyzeten, hogy a radiátorból felfelé emelkedő meleg légáramot kicsit "eltolja" az ablaktól, ezáltal az ablak alsó része egy kicsivel hidegebb lesz, ezért nagy hidegekben hajlamosabb lesz a belső párásodásra.
Arra mindenképpen ügyelj, hogy a radiátor teteje és a kis párkány között maradjon bőven hely (min. 10-15 centi) a felfelé hőáramlás számára.
Sziasztok! A házikónkba az ablakok alatt a konvektorok helyét bemélyesztették, illetve a 4 ablakból 3-nál igen, egynél nem. Praktikus lenne ha így maradhatna, nem lógna ki a falsíkból a radiátor. Szóval a kérdés az, mennyire rossz ez a megoldás! A mögötte levő vékonyabb fal talán kevésbé gond, hőszigetelés lesz kívül, de a légáramlást is korlátozza a felette levő belső párkány! Oda esetleg egy 45'-os terelőlap segíthet? Vagy szellőző a párkányba?
"Gondolom az nem normális h kézzel kis erővel le tudom szedni a téglákat"
Ez teljesen normális.
A mezei falazó habarcsban a mész a "ragasztó". Úgy működik, hogy az oltott mész a levegő széndioxid tartalmával érintkezve mészkővé alakul. Amíg a habarcs vizes, addig a mésznek nemigen van lehetősége találkozni a levegő széndioxidjával. És itt ne csak a habarcs külső felületére gondolj, hanem a közepére is, annak is ki kell száradni, hogy oda is juthasson széndioxid.
Poros felülethez semmi sem ragad. A sár kiszáradás után szintén por lesz. Szerintem legalább erős vízsugárral porold/sarald le a bontott tégláidat. Legjobb lenne magasnyomású mosó (az minden laza szemcsét eltávolít), de talán jó lesz a sima kerti slag is, ha erősen ráspriccelsz a ragasztandó felületre.
Elkezdtem rakni a falat, 2 sort raktam le tegnap, de vissza kellett szednem mert nem kötött rendesen.. Gondolom az nem normális h kézzel kis erővel le tudom szedni a téglákat.. A falazóhabarcs lehet h már nem volt jó, mert vagy fél éve tárolgattam a szabadban, igaz tető alatt, de fagy érhette.. Ez lehetett a gond? Mondjuk a téglákat sem pucolgattam különösen(aránylat tiszták voltak amúgy, persze némelyi8ken volt némi sár, azt úgy nagyjából lekapargattam, de régi habarcs vagy ilyesmi az nem volt rajta, esetleg por).
Ha még 500 db dübel van hátra, akkor okosabb új fúrót venni a kopott helyett. De ha már csak 10 darab dübel van hátra, akkor komolyan meggondolnám (fúróvásárlás helyett), hogy hogyan lehetne elvékonyítani egy icipicit a dübel hegyét (a téglába menő pár centit).
A soklyukú téglák lyukai közötti belső elválasztó falak néha igen gyengék, ugyanakkor a tégla külső fala erősebb valamivel. Ezért a dübeleket sokan úgy szokták méretezni, hogy a téglában elég csak 3 centi, ennél hosszabb dübel pénzkidobás szerintük.
Vagy jobban be kell fúrni.. Én 160ast raktam a 10 centishez, és én is jártam így, h beütéskor nem ment be a sík alá. Meg még az csináltam h csempe lyukfúróval előre besüllyesztettem az EPS felületét. Így jobb volt. De enélkül is be kéne mennie.
Üdvözlet mindenkinek.Szilikát falon 10cm eps,milyen hosszú dübel lehet az igazi?180 as próbáltunk,de 10 ből három-négy nem igazán jól süllyeszthető. Nem igazán lehet beütni(visszarúg) egy párat,igy kint marad a sikon.Még a fúrószárra is gondoltam,hogy lehet hogy egy picit nagyobb furatot csinál mint kellene.Mit javasoltok?Fúrószár csere,vagy hosszabb kellene?
A megkötés után is eléggé lágy marad a bitugél ahhoz, hogy egy erős nyomás szét tudja tolni (persze lehet, hogy nem öt perc alatt ;). Én tennék mellé valamilyen komolyabb kátránypapírt is.
Én mint nem-szakember ezt gondolom: ahol a vízzáró réteget "kilukasztja" a rá nehezedő súly, ott valószínűleg megszakadhat a vízzárás folyamatossága. Arra gondolok, hogy a bitugélt szétnyomva annyira összeérhet/összenyomódhat a felső és az alsó anyag, hogy közöttük megindulhat a kapilláris vízáramlás azon a ponton. A veszély annál nagyobb, minél kevésbé egyenletes a tehereloszlás (pl egyenetlen berton alapon téglatörmelék falazat). Két teljesen sík (pl egybe-öntött) felület között nem tartanék ilyesmitől.
Szakok, bitugélt lehet fal alá kenni? Terasz beépítés lenne bontott téglával. Van itthon vmi ezeréves kátránypapír, ez a vékonyabb fajta sima, vagy ez is elég? meg van még amit a tetőről szedtem ki, ez vastagabb meg homokolt, de könnyen szakad.
Az xps lapok közötti illesztési vonalakon kapillárisan víz szivároghat az eps magba, ahonnan aztán soha az életben nem fog kiszáradni, mert a magot párazáró xps veszi körül.
Talán még az is jobb, ha az egész lábazatot eps-ből csináljuk egy vízzáró, de páraáteresztő védőréteggel: igaz, hogy a védőréteg hibáinál megszívhatja magát vízzel, de legalább van esélye a kiszáradásnak.
"megjegyzem, az austrotherm expert fix lábazati szigetelő, ÉS Eps."
Néhány tulajdonságában meg sem közelíti asz XPS-t, viszont árban igencsak megközelíti. Ezért nem számolok vele mint létező termékkel, komolytalan számomra.
Ha három oldalról veszed körbe az EPS-t (kétoldalt, és alul), akkor miért nem kap vizet (pl csapóeső) fentről?
Ha így körbeveszed, körberagasztod vízszigetelő anaggyal az eps-t, akkor meg igazából csak kipárológni tud onnan a víz, ami meg megintcsak hőelvonással jár. Ami meg még rosszabb lehet, ha télen belefagy a nedvesség, szétnyomva, roncsolva az anyagokat.
Pontosan az alagút effektus az, ami miatt szinte tökmindegy, hogy hol van az ablak, mert ez az alagút nem az ablaküveg és a külső falsík között van, az alagút valójában a belső falsík és a külső falsík között van. Tehát hiába tologatod ki-be az ablakodat egy VÁLTOZATLAN MÉRETŰ alagútban, egyik pozícióban sem kerül több fény a szobába.
Az ezen tévhitet erősítő képeken a kívülről érkező fénysugarak vonalait hosszabbítsd meg egyenesen befelé a szoba belsejébe és megérted, hogy miről beszélek.
Igen,így már jó! Kátrány biztosan nincs, 28 éve már bitumennel szigeteltek!Szigetelésen a lábazat függőleges szigetelését gondoltam, nem a vizszinteset a falak alatt. Ha vizesedést, salétromot látsz tutira nincs szigetelve.
Szia. Pedig igaz, minél jobban kint van annál több a fény!!!! Egyszerű oka van, a fény nem csak merőlegesen esik az ablakra, hanem sok féle szögben, ami függ a nap ablakhoz viszonyított állásától! Na most a szögben beeső fénynek útban van a káva (alagút effektus).
A lábazat alatt van kátrány, csak ugye ki tudja milyen 28 év után.. Van egy kis terasz, aminek egy az alapja a házzal, annak a lábazatán látszik csak salétromosodás.
De akkor az működne, hogy a 30 centi xps fölé a lábazatra 2 centis xps, utána meg az EPS? Tehát mellé :)
Nem működő képes, hacsak nincs vízszigetelve a lábazatod. Azért kell xps mert az zárt cellás, nincs vízfelvétele, tehát az összes lábazati felületre az kell.Tehát a teljes lábazatra xps kell! Olyat azonban lehet csinálni vastag szigetelésnél (15- 20cm), hogy fel ragasztol 2cm xps-t ,rá megfelelő vastag eps-t, rá megint 2cm xpst, de az eps aljára is kell ragasztani.Így három oldalról xps veszi körbe az eps-t, tehát képtelenség hogy vizet vegyen fel!! Aki magának csinálja a szigetelést, megéri kicsit dolgozni vele. Saját magamnak is így csináltam, 18cm xps helyett !!! 18cm xps-nek már elég jó ára van!!
Szakik! 40 centis a lábazatom, működőképes lenne az az ötlet, hogy az XPS lapokat elfelezem, így kapok 2x30 centit, és 30 centis magasságban ragasztom fel így őket? A maradék 10 centire az XPS és a homlokzati közé meg benyomnék EPS-t? Így feleannyi XPS-t kéne vennem..
Majdnem pontosan számoltál. Én mostanában úgy szoktam saccolni, hogy a kézhez kapott nettó órabérnek kb a kétszerese a cég teljes bérköltsége, tehát óránként nettó 1000 Ft-tal számoltam.
állítólag az a hülye, aki nem kérdez, mert akkor sosem tudja meg, szóval mit jelent a finisz? a fineszt értem, a finish-t is, de a finisz, ismeretlen, segítsetek már, ne haljak meg hülyén
Rettentő szarul dolgozhatnak a szakemberek azon a bolygón, ahol amikor azt mondják egy házra, hogy "kész van" és levonulnak, akkor még átlag 400 órányi javítgatnivaló marad utánuk.
Én biztosan nem nyugodnék addig, amíg ezt le nem tornászom 30 óra környékére. Ha alkalmazott, akkor munkaidőn kívül jöjjön vissza kijavítani saját szarát, ha külsős alvállalkozó, akkor az utólagos javítgatás munkadíját utólag kifizettetném vele.
Persze az is lehet, hogy annyira olcsón dolgoznak, hogy anyagilag jobban megéri utólag 400 órát javítgatni utánuk és hibátlanul dolgozó szakemberek (akik után nem kell javítgatni) sokkal többe kerülnének.
Én élek az építkezési ipar normális dimenziójában. 25 éve nem mentem csődbe. A minőséget mindig megfizetik és mindig van munkája annak aki képes a minőségre, mert elmegy a jó híre.
Természetes az is, hogy nem dolgozik olcsón, így csak azokkal tárgyalok, akik ezt elfogadják.
Itt és minden építkezési fórumon az indexen azon agyaltok, hogy miként lehetne SK vagy nagyon olcsón kihozni egy nagyon jó minőségű épületet, de az lehetetlen.
És mindenkit megnyugtatók, hogy + 2millióba kerül egy kész ház befejezése. És akkor nem kap agybajt az ügyfél, hogy keveset kapott a pénzéért.
Én elhiszem, hogy szükség lehet ilyesmire, de 400 munkaóra utólagos javítgatás még egy 16 tantermes iskolán is gyanúsan sok lenne, nemhogy egy családi házon.
Lapszik, hogy halvany gozotok nincs, hogy mit jelent atadni egy lakohazat egy igenyes ugyfelnek, aki ezt meg is fizette. Nem a muszaki ellenornek adjuk at, hanem a fizetovendegnek, meg a felesegenek/ hibalista nelkul.
Az osszes szakvallakozo befejezte a munkajat, beallitott minden berendezest, az ajtosok es az ablakosok beallitottak az epuletasztalossagot. Folyik a melegviz meg a padlofutes, mukodik a futotestek, klima, szellozes ha van, taviranyitoval nyilik a garazsajto. A lampak is egnek.
A szakvállalkozó addig nem megy el , amíg tökéletesen és tejesen el nem végzi az adott munkát , addig nincs kifizetve a munkája . Nehogy már külön kelljen fizetni egy kifizetett munka javítását . Vagy felétek nincs műszaki ellenőr , építésvezető aki figyel erre ?
"Egy elvileg befejezett jobb minőségű (nagyobb) lakóházban, a belső munkák javítása ... egy 3-4 emberes finiszhez értő csapatnak kb. 3 hét munka."
Egy elvileg BEFEJEZETT házban még van 400 munkaóra utólagos javítás? (800.000 Ft kidobott bérköltség!) És ez szerinted teljesen normális?. Ezt csak viccből írtad ugye?
Ha nekem lenne építő csapatom, akkor az ilyen javításokat munkaidőn kívül csináltatnám meg velük (persze olyan fizetést kapnának, hogy még így is megérje nekem dolgozni: ne legyen érdemes hibázni).
"Aztán jöhet a takarítócég, az is dolgozik 3 napot, 4 emberrel"
Ez a másik vicc: egy TELJESEN ÜRES ház kitakarítása (profi csapatnak, profi felszereléssel) 100 munkaóra?
Tudod-e menyi egy ablak tisztítása egy jól felszerelt profinak? Üveg felületenként 1 perc.
"Telibe az egész kávan egészen a belső falsíkig,vagy kombinálva ytonggal?"
Az ablak belső síkjánál beljebb már nincs haszna az XPS-nek, viszont ha tovább folytatódik a fal belső síkjáig, akkor néhány plusz munkafázist megtakarítasz, tehát időt=pénzt spórolsz.
"Többször olvastam itt a fórumon,hogy hanggátlás szempontjából problémás lehet a csak xps."
Az ablakot tekintsd egy nagy rezgő membránnak, amit a külvilág zajai próbának megrezgetni. Ez a membrán minél merevebb kapcsolatban van a körülötte lévő nehéz téglafallal, annál kevésbé tud berezegni, tehát annál kevesebb zajt fog átengedni magán. Tehát zajszigetelés szempontjából az a legjobb, ha az ablakot betonnal öntöd körbe :)
"Nem tudom mennyire zavaró ez,kell e egyáltalán foglalkozni vele."
Egyik környéken egyáltalán nem kell foglalkozni a zajszigeteléssel, a másik környéken meg fontosabb lehet a jó hőszigetelésnél is.
Bármilyen egyszerű és jól optimizált tervet kivitelezel, van egy csomó apró részlet, amit szépen meg kell csinálni, másképp szart se ér az egész.
A falazás+vakolás+glettolás az megy- talán függőbe is lesz minden él és spalét, ha a falazás jó, de már egy padlóburkolat illesztés és a faliszegők, egy él a falicsempén, egy szépen megcsinált belső ablakkönyöklő szaktudást igényel és ezért drága. Ezek az apró dolgok arányaiban olyan sokba kerülnek, hogy ezen áll vagy bukik a profit. Egy elvileg befejezett jobb minőségű (nagyobb) lakóházban, a belső munkák javítása (amikor minden szakvállalkozó kikotródott az épületből: lámpák és kapcsolók feltéve, minden fűtőtest a helyén, mosdók berendezve), egy 3-4 emberes finiszhez értő csapatnak kb. 3 hét munka.
Itt van egy hiba, ott van egy hiba, ezt kell még kiszilózni és ráfesteni, ott van egy hiba a padlócsempe fugáján, olyan apróságok, hogy talán senki se veszi észre. De aki beköltözik, az idővel mindent észrevesz.
Aztán jöhet a takarítócég, az is dolgozik 3 napot, 4 emberrel. Utánna lehet bútorozni.
Ha nekem ilyen befektetői építő cégem lenne, akkor olyan ház-típusterveket készíttetnék, amelyek nem a téglagyárak érdekeit szolgálják, hanem költség-optimailizáltak, tehát számomra a maximális profitot teszik lehetővé. Persze az, hogy lehet SOKKAL olcsóbban is építkezni, annak felismeréséhez kellene egy kis IQ...
Na ott a határidő übereli a minőséget, főleg mert a "bekenjük sárral, jó lesz az úgy" módszerrel készülnek.
Az újat megtekintő család meg úgy van vele, hogy első sorban örül az újnak, bízik a csodákban, és még ha valami nyilvánvaló hibára bukkannak is, akkor is max. azt gondolják, majd idővel megoldják (általában a feleség ambiciózusabb, és sokszor a férje képességeit is túlbecsüli, de sokszor a férj is többet gondol magáról, vagy csak nem mer ellenkezni az asszonnyal....végül győz a "kipróbáljuk így, és ha nem válik be megoldjuk idővel" struccpolitika...)
nem azt mondom hogy mindig, de túl sokszor és túl sokan költöznek furcsa kompromisszumokkal teli környezetbe, a "kulcsrakész" jól csengő ígéretével....
Az a baj, hogy szerintem még az emberek sem mozdultak el erre. Elég sok házat néztem meg a környékünkön építés közben, illetve amerre járok és látok ilyet, mindig figyelek. Nem igen emlékszem most arra, hogy láttam-e olyat, ahol a téglafal külső síkjára helyezték volna el az ablakokat. Szinte mindegyik esetében beljebb volt.
Persze azt nem tudom, hogy ki mennyire éli át az építkezést, mennyire ássa bele magát a részletekbe, így lehet, hogy egyáltalán nem néz utána a dolgoknak.
Máképpen fogalmazva: okos+ügyes+lelkiismeretes ember öntapadós fóliával és/vagy ragasztószalagal felszerelkezve kb két órányi munkával megspórolhatja egy abalaknál a drága RAL rendszer (10 perces) alkalmazását.
Tehát abban az esetben, ha okos+ügyes+lelkiismeretes ember vagy, akkor az a kérdés, hogy hány forintot ér meg 1 óra 50 perc idő-megtakarítás :)
"Ugye nem gondolod komolyan, hogy aki RAL beépítéssel kapcsolatban tesz fel kérdést, az nincs tökéletesen tisztában azok szerepével."
Azt gondolom, hogy azok alkalmaznak RAL rendszert, akik
- vagy nem értik, hogy mire való (ezért nem merik mással helyettesíteni),
- vagy sokkal többet számít nekik az idő (a villámgyors ablakbeépítés), mint a RAL rendszerre elköltött pénz.
"a vonal mentén egymásnak ragasztott RAL szalagoknak elvben semmi értelme"
Igen. A rajzodon az esővíz ellen védő (külső) szalag olyan helyen van, ahol soha az életben nem lesz víz. Vagy ha mégis odajut, az már régen rossz :)
"elég egy teljesen (kívül-belül) párazáró réteg, ami lehet egészen más anyag, nem kell drága RAL szalag."
A belső RAL szalag a belső párafékező réteg folyamatosságát garantálja. Ha meg tudod oldni másképpen, hogy a párazáró rétegben ne legyen megszakadás az ablakkeret szélénél, akkor nincs szükséged belső RAL szalagra.
A külső RAL szalag a víz bejutását akadályozza az ablakkeret körül, miközben a pára kijutását nem akadályozza. Ha ezt meg tudod oldani nélküle is, akkor nincs szükséged külső RAL szalagra.
"Tehát új építésnél miért nem 1% a hagyományos beépítés, és miért nem "nyomják" a műszakilag jobbat az arcunkba."
Mert még mindig az a hivatalos álláspont, hogy "vegyél jó téglát és akkor nem kell hőszigetelés" amikor is hülyén nézne ki a házon kívüli ablak. A másik elterjedt álláspont az, hogy "mivel a tégla is hőszigetel, ezért elég 5-8 centi hőszigetelés" ekkor szintén hülyén nézne ki a falon kívüli ablak.
Ezeket az "álláspontokat" a sok ezer tervező számítógépeiben lévő előregyártott típustervek határozzák meg (a téglagyárak küldik nekik ajándékba, persze véletlenül drága téglából van mindegyik): az ügyfél beesik az utcáról, a tervező ügyesen rábeszéli valamelyik típustervéhez hasonló házra, az ügyél távozik, a tervező előveszi az ügyfél elképzeléséhez legközelebb lévő típustervet, készít róla egy másolatot, egy óra alatt átalakítja az ügyfél igényeire, vár két hetet, majd közli az ügyféllel, hogy máris elkészült a terv, mindössze háromszáz ezerért.
Ha a tervezők számítógépeibe bele tudsz varázsolni olyan olcsótégla + külsőablakos típusterveket is, amelyekkel szintén tudnak három kilót keresni egy óra alatt, akkortól kezdve tömegesen meg fognak jelenni a külső ablakos házak is és érdemes lesz a gyártóknak ráállni a termékre.
Persze mindez nem igaz, csak én találtam ki és viccből írtam ;)
Nem ez a kérdés. Hanem az, hogy ha teljesen egyértelmű tudományos tényállás hogy a szigetelésbe homlokzatra tett ablak elrendezés előnyösebb a hagyományosan beépítettekkel, akkor miért nem mozdult már arra sem az építészek részéről, sem a gyártók részéről az iparág. Tehát új építésnél miért nem 1% a hagyományos beépítés, és miért nem "nyomják" a műszakilag jobbat az arcunkba...
Nem a kérdésre válaszoltál. Ugye nem gondolod komolyan, hogy aki RAL beépítéssel kapcsolatban tesz fel kérdést, az nincs tökéletesen tisztában azok szerepével. Csak hogy valamit te is megérts, az itt a kérdés, hogy a vonal mentén egymásnak ragasztott RAL szalagoknak elvben semmi értelme, elég egy teljesen (kívül-belül) párazáró réteg, ami lehet egészen más anyag, nem kell drága RAL szalag.
"valaki felvilágosíthatna, hogy miért nem gyártanak annyival szélesebb ablaktokokat, hogy csak szemből fel kelljen fúrni a homlokzatra"
Mert az ablakok 99 százalékát NEM falon kívülre szerelik és azért az egy százalékért egy gyártó sem fog új termékcsaládot piacra dobni.
Örülj, hogy már készen lehet kapni vas tartókonzolokat (rozsdamentes acélból mondjuk még nem láttam) legalább már nem kell házilag barkácsolni meg horganyoztatni.
Egyszerűvé fog válni a dolog, mihelyt megérted a két szalag célját:
- a belső szalag a fal belső PÁRAZÁRÓ rétegének folyamatosságát intézi: légmentesen összeköti a falon belül lévő párafékező réteget az ablakkal
- a külső szalag páraáteresztő, de VÍZZÁRÓ anyagú, feladata, hogy az ablak szélén az esővíz ne tudjon beszivárogni az ablakot körülvevő tartó/merevítő/tömítő habba, és/vagy a hab és az ablakeret közötti résbe.
Tehát ha a rajzodon nem csak az ablak szerepelne, hanem az ablak melletti hőszigetelés is, akkor egyből látnád, hogy hol a legjobb helye a külső szalagnak.
valaki felvilágosíthatna, hogy miért nem gyártanak annyival szélesebb ablaktokokat, hogy csak szemből fel kelljen fúrni a homlokzatra, miért kell a purenittel is küzdeni még pl itt:
igen, falon kívüli konzolos felehyezésre gondolok (eddig is arról írtam).
Nem tudom mennyire érthető, de metszetben a két szalag kb. egy + jelet formálna, a bal oldali vízszintes száracska és a felső függöleges mondjuk legyen a belső szalag, a másik kettő meg a külső, és a + jel közepén érnek össze egymással szemben a ragacsos felükkel....
(sajnos nem enged képet feltöltene)
Lehet nincs sok értelme, de neten azt látom hogy csak odateszik.
azt jól gondolom, hogy a konzolos illesztésnél az ablaktok -beépítési- méretének nagyobbnak kell lennie, mint a falnyílás méretének?
Úgy gondolom, hogy ha pont megegyezne a méretük, tehát elvágólag találkozna a két sarok, akkor a külső szalag és a belső szalag éppen egy vonalban találkoznának.
"A légtömör falszerkezet egyik kulcs kérdése, hogy milyen színvonalú a külső vakolat."
Lószart. A falakon ki szoktak alakítani egy párazáró (párafékező) réteget, legtöbbször a fal BELSŐ felületénél. A párafékezés feltétele SOKKAL szigorúbb, mint a légzárás feltétele, tehát ahol van egy párafékező réteg, annak a falnak a légzárása is meg van oldva. Ennélfogva a fal külső oldalán a vakolás a fal légzárását nemigen képes befolyásolni.
"A házak nagy részénél a csupasz téglafalra megy fel a szigetelés, és a hideg párás levegőt csak a belső vakolat állítja meg."
Ha
- a külső hőszigetelés miatt a tartófal teljes vastagságban kb szobahőmérsékleten van
- és a belső párafékező (párazáró) réteg miatt alig (egyáltalán nem) jut pára be a falba
akkor miféle hideg+párás levegőről beszélünk a fal belsejében?
"Az a kérdésem, hogy csak a téglák találkozásánál vonal mentén vakolni ugyanolyan hatásos, illetve van e valami speciális vakolat vagy habarcs, ami erre kivételesen alkalmas?"
Nem vagyok szakember, de szerintem a külső fugák kitöltésére/durva glettelésére akármilyen egyszerű vakolóhabarcs megfelel. Akkor nem mindegy a minőség, ha a nem csak a fugákba, hanem a téglára is kerül, mert akkor ehhez a habarcsnak kell hozzáragadni a ragasztónak, ennek a habarcnak kell tartani a hőszigetelést.
"a vázkerámia bordázott rész (a "likacsos"); erre lehet közvetlenül RAL szalagozni?"
Igen.
Nem az a lényeg, hogy a szalag alja tömítse a tégla összes függőleges lyukát :) hanem az a lényeg, hogy a párafékező réteg folyamatosságában ne legyen megszakadás. Nálad a belső vakolat a párafékező réteg. Ha a RAL szalag légmentesen (páramentesen) összeköti ezt a vakolatot az ablakkal, akkor a szalag elérte a célját. A téglához odaragadás csak amiatt kell, hogy a vakolat biztosan fölé kerüljön (legyen egy kis átfedés). Ragasztás előtt a tégla legyen pormentes.
Ha a belső párafékező réteg egy párazáró fólia lenne (pl könnyűszerkezetes háznál) ott a RAL szalagot ezzel a fóliával kellene összeragasztani, hogy megvalósuljon a párafékező réteg folyamatossága.
"De te akkor most kérlek mond el mit értek félre, mit beszélek mellé!"
Írtam, hogy jó lenne tudni, hogy milyen távol van egymástól az alap alja és a pince mennyezete. Azóta te több bejegyzésben beszéltél sokmindenről, de arról egy szót sem, hogy ez a kettő mennyire van egymástól. Csak most adtál rá választ.
Volt kint a statikus, minden mehet, nem mentünk mélyebbre a kiásással mint lehet! Szerencsére kint volt a műszaki ellenőr ismerősöm is, klasszul megvitattak mindent! Én meg jegyzeteltem, írásban pár hét múlva kapom csak meg, sajna mindenki teljesen el van havazva. Egy faláthelyezésnél kért még egy szemlét, és két helyre I gerendát írt elő (fürdő alatti helységben a sarokkád alá, és egy ajtó feletti áthidaló volt repedt, azt is kibontatta). Kicsi megnyugodás!
"hanem az a fő kérdés, hogy mekkora a távolság a beton alap alja és a mennyezet között. Abból levonsz 10-15 centit (öntött betonpadló ami szétnyomja / megtarja az alap alját) és szerintem abban a belmagasságban reménykedhetsz"
A beton alap alja 250cm-re van a menyezettől, ebből szeretnék az eredetivel egyező 220cm-ert, remélhetőleg ez menni fog. Holnap megnézi reggel a statikus, és elmondja ha gond van.
De te akkor most kérlek mond el mit értek félre, mit beszélek mellé!
A kérdés az, hogy az ablak alján a belső oldalon van a téglasor teteje (parapet) , ami ugye a vázkerámia bordázott rész (a "likacsos"); erre lehet közvetlenül RAL szalagozni?
Szerintem kívánna egy kis misungot, de jobban belegondolva lehet hogy tényleg nincs értelme.
A légtömör falszerkezet egyik kulcs kérdése, hogy milyen színvonalú a külső vakolat. Ezt mindenki megspórolja, mert nem olcsó mulatság kívülről is levakolni a házat, habár ez lenne a helyén való. A házak nagy részénél a csupasz téglafalra megy fel a szigetelés, és a hideg párás levegőt csak a belső vakolat állítja meg. Az a kérdésem, hogy csak a téglák találkozásánál vonal mentén vakolni ugyanolyan hatásos, illetve van e valami speciális vakolat vagy habarcs, ami erre kivételesen alkalmas? Köszi
A RAL belső (párazáró) szalag a téglához van ragasztva és fölé (rája a tetejibe) jön a vakolat. A képen a piros vonal a belső szalag, verputz = vakolat, a ferdén csíkozoztt rész a tartófal (tégla), a pöttyös a hőszigetelő:
"Ajánlom szíves figyelmedbe. Jah és várom, hoigy megszakértsd:D"
Mindkét cikk a szokásos elterjedt tévhittel indul, miszerint minél kijjebb van az ablak, annál több fényt kap a szoba (szerintem nem igaz, de hát nekem csak 200 az IQ-m ;) Az persze igaz, hogy hőszigetelés szempontjából jó dolog, ha kint van az ablak, hangszigetelés szempontjából viszont rossz, ha kint van.
"construmán azt a tippet kaptam, hogy a pth profi rendszerű falaknál a külső oldalon szükséges legalább egy kis vékony habarcsos "kitöltés"/"
Olyan tippet senki sem adott, hogy ha már mindenképpen hőszigetelsz, akkor mi francért nem olcsóbb téglával építkezel? Lehet, hogy száz ezer forinttal vastagabb hőszigetelésért cserébe egy millióval kevesebbet kellene költeni téglára.
A rések kitöltése hasznos a hangszigetelés, a légzárás és a hőszigetelés szempontjából is. A téglák felületére nem muszáj kenni semmit, elég, ha rések ki vannak töltve. Tulajdonképpen a fal réseinek durva glettelése habarccsal, (nem vakolás!!!) ezt megérti az a szaki is, aki még soha nem csinált ilyet.
itt is felteszem a kérdésem, hátha többn lógtok itt:
construmán azt a tippet kaptam, hogy a pth profi rendszerű falaknál a külső oldalon szükséges legalább egy kis vékony habarcsos "kitöltés"/ "elhúzás"/"behúzás" a függöleges résekbe a téglák között.
(Vagy a drágább megoldás egy teljes vékony külső vakolat.)
Ezután jöhet csak a hőszigetelés.
Kérdésem, hogy ez mennyire "gyakorlat", mi az elvárható a szakitól?
Most építkezünk, és nem akarok túl nagy elvárásokat támasztani, de fércmunkát sem akarnék teljes áron beszopni....
Másik kérdésem, hogy RAL szalagos, külső homlokzatra konzolosan biggyesztett ablakoknál a PTH30 ablaknyílást (tehát a belső "párkányokat" körben) be KELL előtte vakolni+simítani? (ha nincs vakolva, akkor ugye a tégla lyukacsaihoz kellene ragasztani)
Esetleg ennél a módszernél is érdemes körben szigetelni ezt a "párkányt", mint a hagyományos beépítésnél?
Ugyanúgy tudsz rá bármilyen redőnyt rakni, nem is értem, miért ne lehetne....
Van értelme, hogy ezt javasolják, ugyanis így nem áll fenn az a hőhíd, ami általában szokás, hogy az ablak mellett 1-3 cm hőszigeteléssel "fordulnak" csak be ami sokkal kevesebb a homlokzati vastagságánál. Így szépen rámegy az ablak szélére a szigetelőanyag, és nincsenek gyenge pontok. Szerintem van értelme, én is a (HŐ)Szigetelések topicban olvastam.
Amúgy ma "öröm hírrel" kezdődött a napom. A felújítást végző vállalkozó lemondta a munkát, mondván, hogy a kőműves csapat kb. fele a tegnapi nappal felmondott. Szóval most sos-ben keresek Bp-re megbízható, szépen dolgozó vállalkozót...... ami, tudom, hogy kb. nem lesz. De ha netán mégis....
A házat a keresztapukámék építették, kőműves testvérével, mind e mellett azért sok ijesztő dolog van... De azért azt gondolom nem mentek lejjebb, mint ahogyan szabadott.
223-225 cm volt a belmagasság, ebből lett a kiásás után a 250cm, és 220cm szeretném ha megmaradna.
Bár a mennyezet persze nem egyenes, de körbe a falak mentén nagyjából 250cm lett mindenhol.
Most az oldalfali szigetelés előkészítése jön, kifugázni a téglák között, lesz munka! Közbe jönnek a vizesek a szennyvízcsöveket betenni, hogy mehessen majd a kavics és a szerelőbeton.
Itt nem az a kérdés, hogy az előző tulaj hülye volt vagy sem. Ha ő lejjebb ásott, mint szabad lett volna, azzal te ne takarózz.
Az is lehet, hogy azt mondja majd a statikus, hogy ezt a szar alapot a külső föld nyomása bármikor beroppanthatja ezért tessék visszatölteni a helyiséget a beton feléig-háromnegyedéig. És hiába panaszkodsz neki, hogy de te ezt a házat "nagy pincével" vetted, kiderülhet, hogy ha nem akarod, hogy összedőljön a házad, akkor az a helyiség valójában nem helyiség, csak egy pl 140 centi belmagasságú tároló .
Szerintem nálad most nem az a kérdés, hogy az előző tulajnak meddig volt bátorsága leásni, hanem az a fő kérdés, hogy mekkora a távolság a beton alap alja és a mennyezet között. Abból levonsz 10-15 centit (öntött betonpadló ami szétnyomja / megtarja az alap alját) és szerintem abban a belmagasságban reménykedhetsz, ha az akciót olcsón, extra alap-megerősítés nélkül szeretnéd megúszni.
Lehet nem fogalmaztam egyértelműen! A szuterén belmagassága most is pontosan 220cm, és ennyi is marad, illetve még ennél is kevesebb lesz mert a fűtetlen helységekben lesz még 10cm szigetelés is a mennyezeten. Nem tervezem összedönteni a házat! Pontosan ugyan az a magasság lesz visszatöltve mint amennyit kiszedtünk, csak most a 4-5cm beton és alatta föld helyett a szokásos rétegrenddel érjük el az eredeti magasságot!
Ma volt kint a holnapra ígért építész hölgy, semmi problémát nem látott, de ő is mesélt összedőlt házról...
A statikus csak pénteken tud jönni, remélem tényleg jönni fog!
Neked az az álmod, hogy 190 méter mély alapon belül utólag 230 centis pincét alakíts ki házibarkács módszerekkel, úgy, hogy ehhez ne kelljen milliós beruházással az alapot is mélyítened/megerősítened.
A fizika viszont leszarja a te álmodat és azt mondja, hogy ha meg akarod spórolni az alap megerősítését, akkor talán a fejedre szakad a ház.
Okos szakember talán tud nemtúldrága megoldást a problémára, de csak olyantól fogadj el tanácsot, aki írásban adja és a nevét is adja mellé.
"A ház egyébként bár 64-ben épült a látható anyagokból"
64-ben is volt olyan mester, aki tudott szerezni olcsó ukrán cementet, aminek a zsákjára 400-as volt ráírva, de a valóságban jó, ha 80-as volt (az ilyen betont véső+kalapács helyett csavarhúzóval is lehet bontani)
64-ben is szokás volt megspórolni a beton mozgatását/csömöszölését öntés közben (a csömöszölt beton rendesen körülfolyja a beledobált törmeléket)
és 64-ben is szokás volt leszarni, hogy az alap egyetlen összefüggő betontömb legyen (egyidejű öntés), ha közbejött egy hétvége vagy egy alkoholgőzös fizetésnap, akkor a félig megkötött betonhoz odaöntjük a többit a jövő héten
Tudom, hogy a rutin és az évek az alapvető válasz, de hátha mégis kaphatok segítséget a kérdésemre.
Megcsináltuk a házunk szigetelését és most a hálózást csináljuk. Az a bajom, hogy nem tudjuk szép simára behúzni a felületet. Van esetleg valami trükkje?
A keverési arányt betartom az ágyazónál, felkenem a falra, rámegy a háló, belesimítjuk a ragasztóba majd próbáljuk elhúzni. na ekkor nem lesz szép a felület. Amikor próbálom simítani akkor felhúzza az anyagot, csíkos lesz és gödrös.
Van olyan alapvető hiba amit elkövethetek? Túl sok vagy kevés anyag, sok vagy kevés víz stb.?
A félelmem nekem is meg van, csütörtökön remélhetőleg jön is a statikus!
Eddig mindenki azt mondta, h a sávalap aljáig le lehet menni. A ház egyébként tényleg nagyon szemétből készült, de ha visszatölteném a törmelékes beton feléig pont 150cm magas lenne a szuterén...
Beszámolok mit mondanak, egy műszaki ellenőr és egy statikus fog jönni.
A ház egyébként bár 64-ben épült a látható anyagokból és persze lehet,h csak a csodának köszönhetően, de eddig egyik sarka sem süllyedt meg ennyi idő alatt sem sehol.
