Az idézett cikkel több probléma is van (a vérlaikus megfogalmazású címén kívül).
Az meg a te totális kompetenciahiányodat mutatja, hogy ezeket a hibákat nem vetted észre, és ostoba módon lobogtatod a hülyeség magyar bulvárcikket.
Az első és legfontosabb, hogy nem KISZÁMÍTOTTÁK a kutatók a foton súlyát, hanem MÉRÉSEKET VÉGEZTEK. Ami mérések olyan ultrabrutál pontosak voltak, hogy a hibahatáruk 9,52 × 10-46 kilogrammnál van.
A kutatók NULL eredményt mértek ki, ami a hibahatár becsületes figyelembevétele esetén azt jelenti, hogy a foton tömege kevesebb kell legyen, mint az alkalmazott mérési módszer hibahatára.
Az egy másik alapszintű ismeret, hogy az egzaktul nulla tömeget LE - HE - TET - LEN mérésekkel kimérni, mivel minden egyes reális mérési módszernek szükségszerűen van hibahatára is. Ha a módszer NULL eredményt hoz ki, akkor a becsületes kutatók csakis annyit jelenthetnek ki, hogy a vizsgált paraméter kisebb kell legyen a mérési módszer hibahatáránál.
A foton tömegét (nem a súlyát!) már számtalan méréssel igyekeztek meghatározni. Minden egyes esetben NULL eredmény született, és a kutatók annyit jelenthettek ki, hogy a foton tömege kisebb kell legyen az alkalmazott mérési módszer hibahatáránál. A mostani mérés is egyike ezeknek a vizsgálatoknak. Ugyanúgy csakis annyit állapítottak meg, hogy a foton tömege kisebb kell legyen a mostani mérési módszer hibahatáránál. A foton tömege elméleti fizikai megfontolások alapján egzaktul nulla. A hibahatárokkal megvert mérések sokadik változata csupán annyit tett, hogy lejjebb szorította azt a maximális tömegértéket, amivel még esetleg rendelkezhet a foton. De majd jönnek még pontosabb mérések, és jó eséllyel még tovább szorítják le a nullához a foton maximális LEHETSÉGES tömegét. Viszont nem fogják tudni a mérések azt bizonyítani, hogy a fotonnak egzakt nulla a tömege, mivehogy minden mérésnél ott van az a fránya hibahatár.
Amiről te, a nagy kutató, nyilvánvalóan ezidáig nem is hallottál.
A relativitás elmélet, illetve elméleteknek, mert ugye több is van belőle, vannak tovább pontosítandó hibái. ( tömeg nélküli elemi részecskék, a fény súlya még is van? stb) Ez mára egyértelműen kiderült. A tudósok is dolgoznak rajta. De alapvetően egy hasznos és jó tudás, csak nem elég pontos, a mai tudásunkhoz.
Ennek is megvannak az emberi pszichikai okai:
A Dunning-Kruger hatás általánosan igaz? Inkább kamu, mert számos kontrollkísérlet cáfolta. Továbbá Dunning és Kruger 2000-ben Ignobel-díjat kapott a munkásságáért. Mert képtelenek voltak felismerni, mennyire is nem értenek, sem a tudományhoz, sem a pszichológiához. A valóban tudományos kontroll kísérletekből meg az ellenkezője jött ki. A görbe is ellenkezője. Eleinte a és sokáig nincs önbizalom. Aztán az fokozatosan megjön a tudással. Felfelé ívelő görbe. A sok tudással meg megint lefelé ível, mert az illetők rájönnek az adott terület hibáira is már. Amikor ezeket már korrigálni is tudják, akkor megy ismét felfelé a görbe.
"Különben is a lelaposföldezésma már csak egy ahhoz hasonló általános szitokszó, ami egykoron a lepogányozás, leeretnekezés, vagy a leparasztozás volt. Legújabb "divat", a le-trollozás és le-nárciszozás."
A narcisztikus személyiségzavar eléggé gyakori. Persze általában enyhébbek az esetek, mint a tied.
"Extra módon nem vagyok hipnábilis."
Ó! Dehogy nem vagy.
Te saját magadat vezeted meg. Már évtizedek óta egy magadnak bemesélt hamis álomvilágban élsz, ahol te vagy a világesze zseniális nagy kutató, és mindenki hasraesve csodál téged, és issza a szavaid bölcsességét mint az égi mannát.
Pedig semmihez sem értesz, és egy nulla nímand vagy, aki hűdenagynak képzeli magát.
Ritka fejlődési rendellenességem van. Extra módon nem vagyok hipnábilis. Tehát a legtöbb ember befolyásolható, irányítható és hipnotizálható is.... Nos én meg nagyon nem.
Ellen-könyvet logikusan csak akkor adnék ki, ha a marhaságai elérnék a mémes terjedés egy bizonyos küszöbét. Tehát tömeg befolyásoló, vagy tömegesen terjedő hatása lenne. Ennek a matematikai valószínűsége igen csekély. Hiszen már itt is kiszúrják, hogy betegesen logikátlanok a gondolatai.
Én előszőr csak a sebességekkel foglalkoztam,hogy mekkora erővel lehet egy tömeget megmozdítani egy bizonyos távolságon egy bizonyos idő alatt. A fénysebesség úgy kerűl be hogy a tömegnek mekkora energiája van. példáúl,ha felrobbantod mekkora a hatótávolsága.
„És még csodálkozunk, hogy miért nem érti a Hold nem-forgását.”
Mivel a Hold 28 naponként megfordul a tengelye körül, legalább is a Földről nézve, az egyéb viszonyítási pontokat már hanyagolhatjuk. A Naphoz viszonyítva minden égitest megfordul egy kerület megtétele után. Hol található az a pont, amihez viszonyítva forog minden mozgásban lévő objektum?;-)
Gondoltam, mert kellőképpen képzett vagyok pszichológiából is.
Nos pont emiatt nem lesz neked soha sem megjelenő könyved.
Ami mondjuk kap egy hasonló számot is, amit a könyvek kapni szoktak:
" ISBN: 9786156191991 "
Ami által nemzetközi könyvkereskedelmi és könyvtári forgalomban is részt vehetne.
Ha meg tévednék és még is megjelenne, valami csoda folytán, az "Áltudomány-e a relativitáselmélet? " témakörben, saját magam fúrnám meg és tenném köznevetség tárgyává a tartalmát. Egy ellen-könyvben.