A Kr. e. XIII. században rejtélyes új nép tűnt fel a Volga és a Duna közötti térségben. Kevéssé látszik hihetőnek, hogy az említett szkíta közösség légüres térben, ősnemződés útján keletkezett volna, mégis, némely modern szerző – a régészeti leleteknek, a történeti, nyelvi adatoknak fittyet hányva – szinte ezt sugallja. Kik voltak ők, akiknek nevét az ókori görögök nyomán aztán még seregnyi hasonló életmódot folytató, lovas harcmodort űző etnikumra alkalmazták? Csak úgy hipp-hopp ott termettek a semmiből a mai ukrán és dél-orosz sztyeppéken és a történelem színpadán? Szerencsére nem mindenki hisz a hús-vér szereplőkre ráerőszakolt fantasztikus mendemondákban. A lakatlan pusztákon való gondviselésszerű megjelenés tézisét a mélyrehatóbb történeti elemzések halomra döntötték. Kiderült, hogy a szkíták emlékanyaga a Hettita Birodalom etnikumainak hagyatékával mutat szinte a végletekig menő hasonlóságot. Csakhogy a hettiták állítólag „kihaltak”, köddé váltak. Előbb az ún. tengeri népek Kr. e. XIII. századi támadásai züllesztik szét a birodalom államgépezetét, majd Kr. e. 717-re utolsó támaszpontjukat, Karkemiš városát is beveszi II. Šarru-Kenu asszír király. Valóban így történt? És mi következett azután? A topic erre és a hasonló kérdésekre keresi a választ. A már létező Kik voltak a szkíták? rovat tágabban értelmezett szkítaságával szemben azonban – elkerülve számos félreértést – ezúttal csak a „valódi” szkítákra koncentrálunk, azokra, akik előbb Anatóliában, majd a Kr. e. XIII. századtól Kelet-Európa pusztaságain éltek. Elképzelhető, hogy közülük is csupán a „basziléioi”, azaz „királyi” csoport volt azonos a korábbi kis-ázsiai birodalomszervező hatti néppel. A többi sztyeppei szkíta közösséget talán a hajdani birodalom behódolt vagy csatlakozó népei és a helyben talált őslakosság adták.
Ez szerinted mi, direkt kiraktam a linkbe, hogy a szarvasfigurákat:
"In 1988 an expedition, headed by professor Pshenichnyuk, discovered more than 600 articles of ancient Sarmats, including 26 gold deer figures, in the north of the Orenburg region (8 deer figures were in a poor condition)."
És végül a kurgánokat feltáró régész, Anatoly Pshenichnyuk biográfiája:
Pshenichnyuk A.H. Zolotoy kurgan u sela Filippovki na Yugznom Urale // Skifi. Parigz, 1994. (Na francuzskom yazike).
Pshenichnyuk A.H. Kul'tura rannih kochevnikov Yugznogo Urala. M., 1983.
Pshenichnyuk A.H. Nahodka veka // Pamyatniki Otechestva. 1997. ą 38.
Pshenichnyuk A.H. Ranniy gzelezniy vek. Drevnie kochevniki na Yugznom Urale // Istoriya Bashkortostana s drevneyshih vremen do 60-h godov XIX v. Ufa, 1997. S. 46-60.
Pshenichnyuk A.H. Raskopki "carskogo" kurgana na Yugznom Urale: Preprint / BNC UrO AN SSSR. Ufa, 1989.
Pshenichnyuk A.H. "Carskiy" kurgan na Yugznom Urale // Nauka v Rossii. 1999. ą3. May-iyun'. S.27-33.
Pshenichnyuk A.H. Carskiy kurgan u s.Filippovka na Yugznom Urale // Yadkyar. Vestnik AN RB. Gumanitarnie nauki. 1995. ą 1 . S.126-136.
Pshenichnyuk A.H. Epoha rannego gzeleza (razdeli: Savromatskaya kul'tura (VI-IV vv. do n.e.), Sarmatskaya kul'tura (IV v. do n.e.- IV v. n.e. // Arheologicheskaya karta Bashkirii. M., 1976. S. 22-25.
Pl. egy idézetet arról, hogy az a két filippovkai szarvas szarmata. Lehet, hogy szarmata, nem vitatom ennek a lehetőségét. De én legalább mutattam az ellenkezőjére véleményt. És az nem a sajátom volt.
Például felismerek egy nemezmunkát. Nem keverem össze a szkítáka a hettitákkal, tudom kik voltak a szpartakita uralkodók, különbségek tudok tenni a szkíták és a szarmaták közt, mi kell még?
Szarvas egy pazürüki szőnyegen
Noin Ula, hettita háztartási felszerelések
Noin Ula
Pazürük
Szkíta szarvas
Szkíta szarvas
Ez is Pazürükből való
Hatti kétfejű sas Alaça Hüyükből...
...és madárábrázolás Pazürükből
Szeldzsuk kétfejű sas
