A Kr. e. XIII. században rejtélyes új nép tűnt fel a Volga és a Duna közötti térségben. Kevéssé látszik hihetőnek, hogy az említett szkíta közösség légüres térben, ősnemződés útján keletkezett volna, mégis, némely modern szerző – a régészeti leleteknek, a történeti, nyelvi adatoknak fittyet hányva – szinte ezt sugallja. Kik voltak ők, akiknek nevét az ókori görögök nyomán aztán még seregnyi hasonló életmódot folytató, lovas harcmodort űző etnikumra alkalmazták? Csak úgy hipp-hopp ott termettek a semmiből a mai ukrán és dél-orosz sztyeppéken és a történelem színpadán? Szerencsére nem mindenki hisz a hús-vér szereplőkre ráerőszakolt fantasztikus mendemondákban. A lakatlan pusztákon való gondviselésszerű megjelenés tézisét a mélyrehatóbb történeti elemzések halomra döntötték. Kiderült, hogy a szkíták emlékanyaga a Hettita Birodalom etnikumainak hagyatékával mutat szinte a végletekig menő hasonlóságot. Csakhogy a hettiták állítólag „kihaltak”, köddé váltak. Előbb az ún. tengeri népek Kr. e. XIII. századi támadásai züllesztik szét a birodalom államgépezetét, majd Kr. e. 717-re utolsó támaszpontjukat, Karkemiš városát is beveszi II. Šarru-Kenu asszír király. Valóban így történt? És mi következett azután? A topic erre és a hasonló kérdésekre keresi a választ. A már létező Kik voltak a szkíták? rovat tágabban értelmezett szkítaságával szemben azonban – elkerülve számos félreértést – ezúttal csak a „valódi” szkítákra koncentrálunk, azokra, akik előbb Anatóliában, majd a Kr. e. XIII. századtól Kelet-Európa pusztaságain éltek. Elképzelhető, hogy közülük is csupán a „basziléioi”, azaz „királyi” csoport volt azonos a korábbi kis-ázsiai birodalomszervező hatti néppel. A többi sztyeppei szkíta közösséget talán a hajdani birodalom behódolt vagy csatlakozó népei és a helyben talált őslakosság adták.
Kézai Simon Gesta Hungarorum című művében a következőket írja: „Ethele király … A viselet módjában és alakjában mind maga mind nemzete a médok módját tartja vala.” A görög történész és filozófus, Xenophon (c. Kr. e. 430) szerint [Xenophon] a médek jellegzetes öltözete volt egy mellen pánttal összefogott köpönyeg, egy övvel összetartott, hosszú ujjú ing, a szűk nadrág és süveg.
A hegyes süveg (amit szoktak kun süvegnek is nevezni) hettita eredetű, később átvették a szkíták is.
Nem "kutattam" utána , de a (tirrén avagy nem-görög) makedónok-nál van egy Mygdon szál ,amire elözményt legközelebb mintha Megiddo-ba látnánk. Kifejezetten Nagyon hasonlatos nevü néptörzs a Myrmidon , akik Achillessel ostromolták Tróyát . -Achilles a Fehér szigetröl származtatott ; jelenleg megfeleltethetö Macaronesia-val ami egy elmerült szigetcsoport Gibraltárnál -.
Elméletileg nem kizárható hogy a Makedón a gétával rokon vagyis így beléphetnek a történetbe a Massza-géták.
"Szongott Dénes ( örmény nevén: Vahan Anhaghth Astvatzaturian)"
Szongott Kristóf, a híres szamosújvári örmény történész-tanár dédunokaöccse. 1957-ben veszi fel családja eredeti nevét, Astavatzaturian, amelyet II. József törölt el 1784-ben, s kényszerítette a családra annak német tükörfordítását: Sohn-Gottes.
Ígéretünkhöz híven folytatódnak előadásaink, melyek
tematikusan felépítve, mindig aktuális
kiállításunkhoz mérten
az adott témában,
kiállításunk
anyagát
átfogóbban bemutatva, témájához kapcsolódóan
részletesen felépített. Előadónk ismét
Debrecenből érkezik,
szkítakutató
régész-
történész!
Vitába szállt a borsó a nyúllal.
Kantot fordítottak épp nagy bravúrral.
Filozofálgattak, de a borsó nem értette.
Vesztére, mert a nyúl kifejtette.
Kocka Károly – állati rímvers
ELŐADÓ: Scholtz Róbert Gergely
„régész-történész”. 2005-ben a Szegedi József Attila Tudományegyetemen diplomázott történelem és régész szakon. Fő kutatási területe a Kárpát-medence és az eurázsiai sztyeppe szkíta kora. Szakdolgozatát a Szkíta kori Alföld-csoport fegyverzetéről, valamint I. Dareiosz perzsa király európai szkíták ellen vezetett hadjáratáról írta. A szkítákkal, a történelem „első” lovas-nomád népével 2001-ben a„Hatalmasok viadalokban” c. vándorkiállítás rendezésekor találkozott. A kiállításhoz megjelent katalógusban Csongrád megye szkíta kori lelőhelyeiről értekezik. Az egyetemi évek után kilenc évet dolgozott terepi régészként a nyíregyházi Jósa András Múzeumban, ahol több szkíta kori település és temetkezés feltárását irányította. Kutatásairól magyar és angol nyelven jelentetek meg szak-, és ismeretterjesztő tanulmányok, valamint folyamatosan tart előadásokat, kiállítás megnyitókat az érdeklődőknek. Legutóbb a tiszavasvári Vasvári Pál Múzeumállandó kiállítását tervezte újra, ahol Magyarországon elsőként egy szkíta harcos életnagyságú rekonstrukcióját is elkészítették.
„A szkítákkal egyetlen európai nép sem állhatja ki az összehasonlítást, sőt még Ázsiában sincs egyetlen nemzet sem, aki megmérkőzhetne velük, ha összefognak.”(Thukydides, i.e. 431)
Előadások:
1.: „Legendás állatok”2016. december 28. szerda 18.00 óra
Adatok a szkíta állatstílus kialakulásához és elterjedéséhez
Az eurázsiai sztyeppét a Kr.e. 1. évezred első felétől kezdve azonos kultúrájú és életmódú népek népesítették be, akiket egységesen szkítának nevezünk. A szarvasok népének művészete, a szkíta állatstílus a helyi jellegzetességek mellett fő vonásaiban egységes szellemi hagyományokat, azonos gyökerű kultúrát őriz. A történelem első nomád népének kultúrájáról, művészetéről földbe zárt emlékeik mesélnek, melyek halottaikkal együtt hosszú időn keresztül a dombtúrók martaléka volt. A régészeti előadás során a megmentett szkíta remekek mesélnek készítésük helyéről, idejéről és technikájáról.
2.: „A Szkíta-perzsa háború(k)”2016. december 28. szerda 20.00 óra
Az eurázsiai sztyeppe nomád népei a Kr.e. 1. évezredtől kezdve meghatározó szerepet játszottak a történelemben. Az ókori földműves civilizációk északi határainál feltűnő „első” nomád népet, a görögök szkítának a perzsák szakának nevezték. Az írott forrásokban I. Dareiosz (Kr.e. 522-486) hadjárata vet először fényt rájuk. A kortárs Hérodotosz mellett több klasszikus író is megemlíti a hadműveleteket, ám a hadjárattal kapcsolatban számos probléma is felmerül. Azoknak az érdeklődőknek szól ez az előadás, akikben már korábbi olvasmányaik/tanulmányaik felkeltették az érdeklődést az ókor e két nevezetes népe iránt, valamint azokhoz is, akik szívesen élnének át izgalmas antik hadtörténeti kalandokat.
3.: „Szkíta legendák a régészet tükrében” 2016. december 29. csütörtök17.00 óra
Régészeti kalandozások az ókori írók történetei nyomában
Az eurázsiai sztyeppe első nomád népének kultúrája jelentékeny hatást gyakorolt a szomszédos földműves civilizációkra. A görög és római költők, művészek gyakran használtak fel szkíta motívumokat, vonzották őket a szkíta mondák hősei, a szkíták történelme, hagyománya, szokásai, erkölcse. A régészeti előadás e 2500 éves legendák „aranyló” világába invitálja az érdeklődőket.
4.: „Hérodotosz a hazugság atyjának” nyomában 2016. december 29.csütörtök 19.00 óra
Régészeti kalandozások a „történetírás / hazugság atyjának” nyomában
A Kr.e. 5. században élt Hérodotosz történetei évezredek óta ihletik meg a költőket, írókat, művészeket; az alkotóművészek ma is gyakran merítenek munkáiból. A történetírás atyjának tartott, kisázsiai férfi feljegyzéseit gondosan tanulmányozzák a tudósok, s gyakran fordítják idegen nyelvekre, így magyarra is. Az előadás Hérodotosznak az eurázsiai sztyeppe nomád népeiről szóló fejezeteibe repíti az érdeklődőket a régészet eszköztárának segítségével.
„Nem kevésbbé fényes volt a kiindulásuk, mint birodalmuk, s nem fényeskedtek jobban férfiaik, mint asszonyaik hadi erényekben.”
„A skythák nemzetét mindig igen réginek tartották.”
„Az egyptomiak mindig a skythákat tartották régebbieknek.”
Szerintem az "uralkodó" elnevezésre ösnépeink szerint más és más szavakat használtunk:
Magyar Adorján s Tomory Zsuzsanna után szabadon:
Kir - al - K-R gyök áz alapja. MA szerint "kuruc", körösi (bocs az ékezetért, de idekinn nincs hosszú ö. ü) népeink legföbbje.
Császsár - Sz-Sz gyök, MA szerint "szemere" vagy "sumer" ösnépünkké.
Kaiser - K-S gyök, széki ösnépünkké.
Bán - "pannonjainkké".
Basa - "besenyöinkké", akik azonosak a fekete erdei suábokkal (Tacitus).
Stb...
Régi világunkban számos rokon értelmü szavunk volt. Az emberek addig sorolták ezeket, míg a másik meg nem értette. Most magam is így vagyok vele itt külhonban. rengeteg szóra ismerek rá. Persze országunk közelsége miatt ez sem meglepö.
"De vannak még több ezer éves hiteles bizonyítékok arra, hogy inkább szkíta nyelv a magyar, mint finnugor! Például Szongott Dénes ( örmény nevén: Vahan Anhaghth Astvatzaturian) az Akadémiánk által semmibe vett, viszont világszerte elismert nyelvészünk kutató munkássága:
Elképesztő nyelvtudása még ugyancsak polyglott munkatársait is elkápráztatta. Magyar és örmény anyanyelvén kívül az alábbi nyelveket beszélte magas fokon: Olasz, veneto-i, francia, spanyol, portugál, katalán, gallego, león-i, román, német, angol, holland, flamand, svéd, dán, izlandi, ír, kimru (welsh), finn, észt, lív, orosz, lengyel, ukrán, cseh, szlovák, szerb, bolgár, albán, új-görög, perzsa, kurd, hindi, grúz, csecsen, török (számos közép-ázsiai rokonnyelveivel), új-héber, arab, kopt.
A kihalt nyelvek közül a pun nyelvnek elsőszámú tudora volt, de nagyon jól ismerte az ó-görög, latin, ó-örmény, ó-perzsa, ó-arab, szír, ó-héber, ó-egyiptomi, szanszkrit nyelveket is. A hun-szkíta nyelvemlékek felderítésében és összegyűjtésében oroszlánrészt vállalt. " "http://filozofia.wplanet.hu/tag_va.html
Ha nem érezném lényeges markernek , nem fárasztanám magam , de van még a Főnícia nevezetű sötétló itt, akiket folyamatosan az őstörténet kapcsán állandóan körül"torpedóznak" de koncepcionálisan nem érintik vagy jóformán elhallgatott, ...pedig ha csak kultúrvonatkozásban , vagy akár mint rabszolgakereskedők , vagy a korszak globális telepeseiként tekintünk rájuk. [ a mindenki által közismert és megmagyarázatlan - túl az óperencián "szófordulat" is érthelmezhetőbb ilyen szemüvegen át tekintve ]
Mintha ugyanolyan megfejtő kódot kínálnának számunkra (én azt tippelném hogy akár népművészet, néprajzos vonalon is), mint a mai korban mondjuk az angolszász kultúra térképe.
Eleve nézzük kiejtés szerint, hogy a mai ÉLŐ nyelvünkben milyen jelentései vannak a ugye a FŐ szótövünknek is, hierarchiailag :)
Lehetséges hogy a főzés, szakácsművészet se elhanyagolható , de nem annyira hangsúlyos mint,
pl.
1.EMBER,
2.FEJ,
3.elő- és utótag /asztalFő/,
4.FŐNÖK
5. (?fontos, átv. lényeges)
nem elhanyagolható , ha a többi ismert körülmény közé vagy mellé illesztjük.
Ennél sokkal nyakatekertekebb dolgokat taglalnak sokszor fejezeteken keresztül
Ha nem ismered Mészáros Gyula munkáit, ne beszélj róla, ez a javaslat minden más tételre is vonatkozik. Amit nem ismerünk, azt kutassuk, vizsgáljuk, de ne nyilatkozzunk róla úgy, mintha ismernénk.
A Hattu ország Hatti népének nyelvét alig ismerem. Az biztos, hogy nagy rokonsága van a mai magyar nyelvvel.
A Hatti, a Szumer és Szkytha egy nyelvcsoport, sok nyelvjárással. A Szumer/Sumer legalább 8-9 nyelvjárással bírt, délről észak felé. Amint haladunk északra, egyre tisztábban beszéltek magyarul, vagyis szavárdul. Az akkádok meg magyar szókincset használtak, mert magyar eredetűek voltak.
Mezopotámia területén magyarok laktak, észaskról érkeztek a tájra. Kr.e. 3.500 körül délről egy ismeretlen nép érkezett, akiket őseink nem irtottak ki, hanem összeolvadtak velük. Ez a nép Keletről, vagy Afrikából érkezett, még nem tudtam azonosítani pontosabban. Unug magyar, El-Obeid a jövevény nép telepe.
A szkytha terület óriási, sok neve van népünknek, 108-nál sokkal több. A hármas csoport, a szkytha, szumer, hatti csak egy megjelenése népünknek, mivel ennél sokkal nagyobb volt a magyarul beszélők elterjedtsége.
Nagyon bosszantó, ha valaki nem tud magyarul írni, olvasni, nem ismeri számírásunkat, továbbá a genetikához sincs kanala. De azért nagy öntudattal beszél.
A magyar önfeladás olyan mértékeket öltött, hogy az elképesztő. Kapjátok össze magatokat!
The name Tyras (=Dnieper) is from Scythian tūra, meaning "rapid."
A Dnyeper nevet viszont már a szarmatáktól származtatják, ami megfelel a "birtoklás" időrendjének. A szarmaták a szkítáktól foglalták el azt a vidéket.
Raczky, Kalicz és D.T. Price kutatásaiból ma már tudjuk, hogy a szkítáknak i. e. 6 ezer körül hatalmas birodalmuk volt, különféle népekkel, köztük európai típusú és ázsiai típusúakkal is.
T. Douglas Price és munkatársai tollából (Price et al., 2001) alapvető jelentőségű munka látott napvilágot a nagy tekintélyű Antiquity című régészeti szaklapban. Ebben a szerzők a legújabb stroncium izotópos (izotóp: ugyanazon kémiai elem kicsit más atomsúlyú változata) vizsgálatokkal kimutatták, hogy a történelem előtti Európa első magas műveltsége, a vonaldíszes kerámia kultúrája a mai Magyarország területéről indult ki i. e. 5700 körül, mégpedig nem egyszerűen a kultúra terjedt el, hanem a népesség, bár csak szórványosan, kis csoportokban kivándorolva. A Rajnához pl. i. e. 5500 körül érkezett meg. A vándorlók többsége magas tudással bíró fiatal nő. Ez a tény a korabeli Kárpát-medencei társadalom anyajogú (idegen szóval: matriarchális) jellegére éppúgy utal, mint a kimagaslóan magas tudás meglétére. A kimagaslóan magas tudással bíró személyeket az ős- és az ókorban mágusoknak nevezték. Ha tehát a korabeli Kárpát-medencében ki-magaslóan magas tudású nők éltek, akkor itt volt a mágusnők európai központja. A mágusok a médektől (Hérodotosz, i. e. 440/1989, 266.), illetve a szkítáktól (Dodds, 2002, 115.) erednek. A nők kiemelkedő szerepe a tudományos és vallási életben szintén a szkíta kultúra jellemzője (Davis-Kimball, 2001, 243.). A legújabb régészeti tények azt mutatják, hogy a vonaldíszes kerámia kultúrája a mesterségesen szűk időkorlátok között (pl. i. e. 800–450; Kemenczei, 2002, 67.) elgondolt szkíta kultúra lényeges jegyeit hordozza. Tekintettel arra, hogy a szkíták egyik fő központja éppen a Kárpát-medence volt, felmerül a gondolat, hogy az itt élt nép legalábbis évezredes múltra tekinthet vissza. Ezt a gondolatot már régebben felvetettük (Grandpierre, 1979). Ezzel összhangban, az újabb kutatások egyre határozottabban támogatják a népek folytonosságának elméletét (Alinei, 2005).
Az alapvetően ázsiai típusú népek illetve az alapvetően európai típusú népek (a magyar ez utóbbiba tartozik) között ezért lehetséges szignifikáns egyezés a genetikai markerekben. Így például a magyar (honfoglalás kori sírok kutatása alapján!), avar, hun, japán, perzsa, török népek közötti genetikai egyezés. Az urali vagy ugor markerek, minden keveredés ellenére, a mai napig sem nagyobbak a magyarokban 0,6%-nál, míg az ázsai markerek 20% felettiek. Ilyen arány semmilyen más európai népnél nem található, kivéve a szárdokat (Hideo Matsumoto).
Milyen összefüggésben van ez a szkítákkal? Nos a japánok, magyarok, hunok, törökök ősei pontosan az egykori szkíta birodalom területén éltek. Ami nem is volt nehéz, tekintve, hogy szinte egész Ázsiát és Európát magában foglalta. Ám ősi írással csak igen kevés nép rendelkezik, ezek közül egyik a magyar (rovásírás). A boszniai piramisban talált írás (több mint 6 ezer éves), kísérteties hasonlóságot mutat az ősi székely rovásírással. Ez nem csak arra enged következtetni, hogy a szkíta birodalom tagjai voltak őseink, de nyilvánvalóan egyik vezető nemzete voltak. Nyelvünk pedig, a legújabb kutatások szerint rokonságban van a gael, iráni, kínai, szanszkrit, hun nyelvvel is.
