Azért ez egy kicsit arra emlékeztet, mint amikor a "chip" magyar megfelőléjét kerestük égen-földön, míg végül rájöttünk, hogy tulajdonképpen nem is használjuk olyan gyakran ezt a szót, inkább processzorról, memóriáról, ROM-ról, IC-ről beszélünk a gyakorlatban (az újságírók és népszerűsítőirodalom-szerzők persze használják a 'lapka' szót) Vagy amikor a 'hompage' helyett megalkottuk a 'honlap'-ot, de a '(web)szájt'-ra már nem maradt erőforrás, az maradt, ahogy volt.
Egy válaszoló kerekperec kijelentette, hogy "a puffer nem letezo szo, altalanos iskolai szamtechtanarok hasznaltak 15 eve". Ékezet nélkül? Pólóra vett övtáskával akar edukálni, e...
Kedves LvT, megkérdezetem. A válaszolók mindegyike a buffert használja, bár többen a puffer szó hallatán elbizonytalanodtak, hogy magyarul inkább azt kellene használni. Mindegyik buffernek ejti. Egy válaszoló kerekperec kijelentette, hogy "a puffer nem letezo szo, altalanos iskolai szamtechtanarok hasznaltak 15 eve". Azt is kijelentette, hogy a másik szakterületen használt "puffertartály" is marhaság, ugyanúgy mint a cd lemez, csak talán még egy kicsit jobban :)
Ezen kívül a tör. -din toldalék labiálisan illeszkedik: kerekített mgh.-s tő után maga is kerekített mgh.-t tartalmaz, pl. görmek ’látni’ > gördün ’<tényleg> láttál’. Ha tehát meg is engednénk, hogy az eredet ragozott igealak legyen, akkor is *gölödün (~ *gölödön) lenne várható gölödin helyett.
No, azért ez az ajakműködés szerinti illeszkedés újabb keletű dolog a törökben. A középkorból olyan példák maradtak fenn, mint köprüszi 'hídja/hida' (mai nyelven köprüsü, vagy pl. Gárdonyinál topcsi 'tüzér', maiul topçu. (Nem mintha a gölödin török eredetét akarnám erősíteni.)
connection Look up connection at Dictionary.com c.1385, from O.Fr. connexion, from L. connexionem, from connectere "to fasten together," from com- "together" + nectere "to bind, tie" (see nexus).
nexus Look up nexus at Dictionary.com 1663, "bond, link, means of communication," from L. nexus, pp. of nectere "to bind," from PIE base *ned- "to bind, tie" (see net (n.)).
Amennyire ismerem az oszmán török nyelvet (ide értve elsősorban a könyvtáramban lévő török nyelvi anyagok ismeretét), a -din végződés – mint valóságos toldalék – csak az ún. bizonyossági múlt idő egyes szám második személyében fordul elő, pl. vermek ’adni’ > verdin ’<tényleg> adtál’. A ragozott igealak voltából következően ebből nemigen lehet a magyarban főnév. Ezen kívül a tör. -din toldalék labiálisan illeszkedik: kerekített mgh.-s tő után maga is kerekített mgh.-t tartalmaz, pl. görmek ’látni’ > gördün ’<tényleg> láttál’. Ha tehát meg is engednénk, hogy az eredet ragozott igealak legyen, akkor is *gölödün (~ *gölödön) lenne várható gölödin helyett.
A -din végződés a felszínen lehetne -d tövű (szótári alakjában -t végű) névszó birtokos esete is, pl. cet ’előd, nagyapa’ > ceddin torunu ’nagyapa unokája’. Azonban a fenti két ellenvetés itt is fennáll: nehezen lesz ebből alanyesetű főnév, valamint ez a rag is labiálisan illeszkedik, pl. dört ’négy’ ~ dördün ’négynek a(z); (hold)negyed’.
A nevek végén megfigyelhető -din arab eredetű összetett nevek utótagja, pl. tör. Nasreddin ’Naszreddin’ < ar. Naṣr ad-Dīn ’a hit győzelme’, Selahaddin ’Szaladin’ < ar. Ṣalāḥ ad-Dīn ’a hit igazsága’; vö. jövevényszóként tör. din ’hit, vallás’.
Köszönöm, márcsak azért is, mert valaki a társaságban erősködött, hogy a gölödin nem lehet más mint török, tekintettel az ö-kre és a -din végződésre. Én ugyan rögtön ráküldtem a GoogleTranslate-re, de hogy ott nem talál ilyen török szót, az nem végső bizonyíték.
Részemről az igény valós. Mikor a mostani munkahelyemre beléptem, meglepett az a nyelvi mikrokörnyezet, amelyben pl. a default szó ejtése /difó/. Ez tényadat, de nem mondhatnánk, hogy stabil szaknyelvi alak. Ezért fontos a szélesebb körű megfigyelés.
Ami a buffer szó /buffer/ ejtését illeti, azt látni kell, hogy kontamináció (alakkeveredés) eredménye. Az ejtésnek /baf(f)er/-nek kellene lennie, az u-zás az eredetibb puffer hatásának tudható be. Mivel az én környezetemben általában „fonetikailag várható” a-s magyarosodás történik dump /damp/ ~ kidumpol /kidampol/, jumper /dzsamper/, runtime /rantájm/ stb. – különösen felmerülhet az a felvetés, hogy a /buffer/ alak éppen nem stabil, hanem a buffer forma eltávolításának, (pufferré való „átoltásának”) során keletkezett köztes forma.
A kérdésed előtt a szót nem hallottam, google-izva ’esik, vmire kenődik, tönkre megy’ jelentéseket találtam a gyér előfordulása mellé. Ha formálisan nézzünk a fikkan szó hangtestét, akkor az -an/-en mozzanatos képző miatt valóban hangutánzó, hangfestőnek tűnhet. Azonban az ilyeneknél a tő rendszerint megjelenik önálló indulatszóként, illetve létezik -ag/-eg/-ög gyakorító képzős változata, vö. kopp! ~ koppan ~ kopog, ropp! ~ roppan ~ ropog, pukk! ~ pukkan, mukk! ~ mukkan ~ makog. A másik, kevésbé gyakori lehetőség, ha a szótő maga is ige, ilyen pl. a bukik ~ bukkan.
Azonban én nem tudtam adatolni a *fikk!, ill. *fikog (*fihog, *fakog, *fukog stb.) alakokat, így úgy vélem, nem erről van szó. További szempont még az, hogy az i-s tő mély hangrendű illeszkedése miatt ennek igen ősi tőnek kellene lennie: így már történeti adatainak is kellene lennie. A gyér adat és a találtam szövegkörnyezet alapján én ezt szlengszónak vélem, és ennek megfelelően szlenges, játszi szóalkotásnak vélem.
Hasonló jelentésű ige a szintén szlengeredű (el)taknyol. Úgy sejtem ez képződött újra a takony = fika szinonimapárral játszva. Adatolható is az elfikál ige a google-lal ’elesik’ jelentésben. Ez utóbbira a nyikkan ige hathatott tovább, amely meg- igekötős származékának a szlengben van ’tönkremegy’ jelentése. Tehát: taknyol × fika > fikál × nyikkan > fikkan.
A kérdezted gölödin szót az EWUng. gölődény címszó alatt tárgyalja, és az alábbi formákban adatolja: kölödör (1684), klődör (1763), kölödőr (1767), gölődör (1784), gölődény, gölödin (1838), mai nyelvjárási gödőlény, güllödör.
Ezt a német Knödel ’gombóc’ szó átvételével magyarázza (kn : d..l > [kl : d..l > ] kl : d..r hasonulási lépéssel); ugyanennek a későbbi átvétele a knédli (1972). Maga a n. Knödel a n. Knoten ’csomó’ (vö. még a. knot, sv. knut ’ua.’) kicsinyítőképzős származéka.
Én is „szakmabeli” lennék, és együtt dolgozom olyanokkal, akik még dolgoztak az első hazai számítógépekkel, és olyanokkal is, akik a minap végeztek.
Ennek ellenére nem tudnék Kis Ádám 6739-beli „szokták ezt magyarul 'buffer'-nek mondani, nem csak 'baffer'-nek?” kérdésére válaszolni, mert annyira nem hallok a gyakorlatban /b/-s ejtést. (Lehet, hogy csak rossz megfigyelő vagyok.)
Aki (akinek a környezete) használja a buffernek (v. buffernak?) írt variánst, az nem válaszolna a kérdésre?
Az én tanárom meg a vámon akadt el egy készülékkel, amit a vámos nem volt hajlandó printer-nek nevezni, ezért kiíró lett a neve az iratokban... úgy látszik, még nem ismerték (oké: nem használták ilyen értelemben) a nyomtató szót.
Hajajj, hogy úgy van... persze helyi változatokkal, például nálunk az öreg motorosok csak német doksit olvastak, ezért máig is 'kommandó' nevezik sokan a parancsot.
(Note: "Gyakorlatilag a változások olyan gyorssá váltak, hogy mire lefordítottak egy könyvet, gyakran elavult lett." de sőt, sokszor a fordítók szent hevülete tett komolytalanná értékes könyveket... van is egy topik erről valahol)
Akkor mint szakmabeli (informatikus) hadd jöjjek a saját emlékeimmel :) A rendszerváltás körül az öreg szakik a buffert puffernek mondták. A '80-as évek szakkönyveiben kizárólag a puffer szerepelt. Akit érdekel, szívesen előbányászok néhány akkori szakkönyvet. A PC korszakkal a számítástechnika beömlött, és magával hozta az angol szakirodalmat is. Gyakorlatilag a változások olyan gyorssá váltak, hogy mire lefordítottak egy könyvet, gyakran elavult lett. Ez hozta be a buffer szó tömeges használatát. Tiltakozom azonban az ellen, hogy a puffer lenne a magyar a buffer meg az idegen, nem meghonosodott változat. Számomra ez a szóhasználat ma kb megmutatja, hogy valaki '90 előtt tanulta az informatikát, vagy utána :)
Köszönöm LvT a kiegészítést. Az 1987-es adat jó lehet, de nincs kizárva ennél korábbi előfordulás sem. Ez azért lehetséges, mert az MSZ 7788 Az adatfeldolgozás fogalmai szótár, amely 1984-ben jelent meg, de az anyaga 1974 és kb. 80 között készült, az angol
buffer megfeleltetéseként a közbenső tár, puffertár (m), mémoire tampon (fr), Pufferspeicher, Puffer (n), буфферная память (o)
alakokat sorolja fel. Így az angol és az orosz együttes hatása miatt előfordulhatott nnyersfordításokban.
Az orosz apropóján még feltenném a kérdést, szokták ezt magyarul 'buffer'-nek mondani, nem csak 'baffer'-nek?
Köszönöm mindkettőtök szorgos kutatómunkáját, bár be kell vallanom, hogy nekem a kettő továbbra is tökéletesen felcserélhető szinoníma marad, valahogy úgy, mint a tejföl~tejfel, vagy a vesszőspont~pontosvessző.
Kis Ádám megelőzött. De látom, kiegészítettük egymást, mert ő az MNSz.-ben vizsgált. Én ez utóbbit azért nem néztem, mert -- szerintem – már eleve nem megy annyira időben vissza, hogy a stabilizálódás kérdésében mérvadó válaszokat találhatnánk benne.
Többes számot használsz: „vettük át őket”. Ebből azt a következtetést vonom le, hogy valamiféle félreértés lehet köztünk.
Kis Ádám csak a buffer szóalakról beszélt. Erről állítom, hogy ezt mostanában és az angolból vettük át. Ennek az egyetlen szónak azonban csak egyes szám dukát: „vettük át őt”.
A puffer szó az, ami régebbtől fogva átkerült (és nem az angolból, hanem németből): erről Kis Ádám sem állított negatívat.
Annak belátására, hogy mikor került magyar nyelvi környezetbe a buffer forma, nehéz pozitív bizonyítékot hozni: a Magyar Történeti Szövegtárban (MTSz) nincs egy adata sem. (Ennek nyilvános elérését l. < http://www.nytud.hu/hhc/>).
Ez azonban negatív bizonyítéknak szerintem elegendő, annál is inkább, mert a szópár puffer tagjának itt 15 előfordulása van, az első 1806-ból. A mai jelentésében pedig 1918-as az első adat.
Nem lehet mondhatni, hogy az MTSz-ből a szaknyelvi szegmens kimaradt, mert a puffer informatikai értelemben vett használata is adatolható innen 1987-ből (Pajor Gábor: Az IBM PC-ről kezdő felhasználóknak. 2. A szoftver).
A magam részéről ezt a negatív bizonyítékot elég erősnek tartom. Most jöhet valaki, aki tudja adatolni a buffer szót valamely nem mai napi forrásból.
"mindenesetre biztos, hogy nem mostanában, és nem az angolból vettük át őket"
Ez nagyon hangzatos kijelentés.
Azonban a rendelkezésre álló nyelvi referenciák szerint a puffer szó meglehetősen régen része a magyar nyelvnek - irodalmi előfordulás 1806-ból, Verseghytől.
A Magyar Nemzeti Szövegtárban a buffer alaknak 31 előfordulása van, a legkorábbi 1996-ból. Valamennyi egyértelműen számítástechnikai szövegkörnyezetben, és számos példában a közvetlen szövegkörnyezet is angol eredetre utal.
Magam 1973 óra foglalkozom szémítástechnikai szövegekkel, nemcsak magyar, hanem angol nyelvűekkel is. Ennek alapján bátran merem állítani, hogy a buffer alak a magyarban angolos, azaz angol eredetű és nem is vált magyarrá (magyar változata a puffer).
Ha nem adsz adalékot arra nézve, hogy nem mostanában (szvsz 1996 az igencsak mostanában van), és nem angolból vettük át, addig hadd naradjon a topon az én állításom.
Amit meg a szóengedélyező bizottságról írtál, megerősítve LvT-t, csak annyit, hogy felőlem az és ott használja a buffer szót, aki akarja*. De ettől még nem lesz magyar. Majd ha nagyszámban megjelennek például a továbbképzett alakjai, és spontán módon részt vesz szóösszetételekben, közelebb lesz ahhoz, hogy magyarnak tekintsük.
-----
*Kivéve a kiadómnak dolgozó szerzőket és fordítókat, mert náluk kijavítom. Azonban az infdormatikát phd-szinten űző szerzői nem szoktak ragaszkodni ehhez a szóhoz.
> Adott esetben a buffer szóalak nem vonható be egy olyan elemzésbe, amely a magyar szavak szóeleji b ~ p alternációját (ennek lehetőségét) elemzi.
Ezt akár el is hiszem, bár azért jó lenne vaalmi elemzéssel alátámasztani... annyi mindenesetre biztos, hogy nem mostanában, és nem az angolból vettük át őket.
