Én be is vezettem, csak nem az egész térre, hanem csak a fénykorpuszkulára magára, útja során csak azon belülre. Az éter: váltakozó töltés+anyag, de csak a KORPUSZKULÁN BELÜL. Így nem lehet vele ellenvetés.
Azt elfogadom, hogy apró korpuszkulák sokasága valamely hullám formát rajzol ki. De ez csak a forma. A hullám lényege: az oszcilláció két állapot között. Az pedig nem azonos a hullámalakú korpuszkulával. Tehát hallani se akarom azt a szót tőletek- hullám. Mert Ti valójában korpuszkuláról beszéltek.
A rádióhullámok is fotonokból állnak, csak nagyon sokból és nagyon kis energiájúakból. Azért is kell a vételükhöz olyan anyag (pl fém) amiben könnyű az elektronokat elmozdítani.
Csakhogy van egy probléma a rádió hullámokat alkotó fotonokkal. Éspedig az, hogy lehetetlen megmérni őket, mert az energiájuk kissebb mint ami az atomok és az elektronok hőmozgásából adódik.
Meg abban is különbözik a normál fénytől a rádióhullám, hogy polarizált és a koherenciahossza nagyon nagy. Olyasmi mint a lézer.
Az EM. hullám ott nincs anyag átalakulás keletkezés meg semmisülés ott csak energia szintekben történő változások vannak ezek tisztán hullám terjedések .
Tudod, én a fénnyel csak azért foglalkozom, mert egy ponton kapcsolódik valamely "kozmológiai" elképzeléseimhez. Így érdekes, hogy van e tömege, gravitációja stb. De a mélylélektanát nem igen értem. Főképpen nem ismerem a kapcsolódó jelenségeket, tehát ... Várom a döntéseteket. (4/5-dös többség a nyerő)
Nem a billentyűzeted a rossz. Velem is így van. Én minden betűt leütök, tudom, (mint egy szorgalmas kocsmai verekedő a cimboráit) de rendszerint éppen a magánhangzók hiányoznak? Miért pont ők? Ha elmulasztom az ellenőrzést, annyira hibás, hogy csak akkor értenek meg...:-)
Értem a kétséged. Hogyan lehet valami hullám, és korpuszkula egyszerre? És úgy próbáltam volna megoldani, hogy az egy olyan korpuszkula, amelyben önmagában vannak hullámjelenségek, amelyek útközben belül játszódnak le, mondjuk a hullámhosszán belül, de zavarásra kiterjednek. És a hullámjelenséget az EM-GI átmenet okozza benne. Mert GI nélkül nem hullámozhatna, csak hullám alakú lenne, de akkor fucs a hullámnak. Ezt a fonalat se veszik fel. Sebaj. A problémánk többszáz éva ugyanaz, a megoldáson bíbelődünk.
Gézoo Csak kérdem Lehet valahogy csak egy fotont kibocsátani? És megnézni, van e interferenciája? .... Egyébként én a pontszerű valami hatását mégis az egész térre kiterjedőnek tartom, egyfajta "mezőként" fogva fel.
Például kivetithető így egy adott pont tömege is, térbeli sűrűségi átlagot képezve. Vagyis hogy a pont hatása kiterjed a térre, sőt az egész univerzumra is. Bármely parányi pont- tömegnek az egész univerzumra vetített átlagsűrűsége lehet . Pontosítva, ha megadsz egy bármely másik pontot az univerzumban, akkor a köztük lévő távolsággal, mint sugárral, tér képezhető V=4(PI)/3r^3. Ami a másik pontra érvényes "vonatkoztatási tér" a tömegpont körül. És az első piciny pont tömegét ezzel a térrel osztva adódik az ő vonatkoztatási térsűrűsége a másik pontnál. Amiből az alábbi képlet szerint a másik pontnál okozott gravitációs gyorsulása is.
a(g)= G*(ró)*r
Vagyis bármely pont hatása bármeddig kiterjed.
És az összes tértbeli pont által okozott hatások összegezve okozzák az univerzumunk eredő gravitációs mezőjét. Ami korántsem nulla, hanem hepehupás, gödrökkel, és halmokkal, valamint kiugró csúcsokkal.
Valaki segítsen ki, mert nem bírtam követni a topicot ( lehet, h az egy másik topic volt )...
A fotólemezzel elvégzett egy réses kísérletben, alacsony fényerősségnél mondjuk 1 szemcse színeződik el / sec., akkor az azt jelenti, hogy a fény kvantumos, vagy a kvantumosság és az, h vmi részecskékből áll, az mást jelent?
