Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Magyarország honvédelme és biztonsága EU, NATO, és világviszonylatban.
Minden, ami a MH helyzetét befolyásolta a közelmúltban, befolyásolja a jelenben, és befolyásolhatja a jövőben.
Aktív és inaktív katonák, rendvédelmiek, és a honvédelem iránt elkötelezett civilek klubja.
Az USA (és talán Izrael) is rájött, hogy a Predator nem csak célmegjelölni jó, hanem ennyi erővel egy Hellfire is rámehet, amit indítani tud. (De akár egy hőlégballonon is lóghat Hellfire, nem a hordozóeszköz számít.)
A Predator esetén azért van ebben ráció, mert igen hosszú időt tud eltölteni a célzónában, és megvárhatja a célpontra való ideális támadás lehetőségét. De háborús esetben ilyen célra túl kicsi a fegyverterhelése (2db Hellfire). Már készülnek a pilótanélküli harci gépek, amelyek szépen elviszik a célkörzetbe a bombákat/rakétákat, ott a pilótanélküli felderítő repülőgépek kijelölik ezeknek a célt, és kész - mindenkinek megvan a maga feladata, a felderítő UAV megkeresi is kijelöli a célt, a fegyveres UAV meg szépen fölémanőverez, és kioldja a bombát...
Én itt már a tűzvezető rendszerek kapcsán vitáztam, talán Tüzérrel, mert informatikusként elosztanám az eszközök feladatait szintekre. (Nem biztos, hogy az lőne, aki észlel.)
Ez oké, de konkrétan a Gripen esetén ez nem játszik. Ilyen esetbe inkább olyan tüzérségi lőszerek kellenének, amelyek a végfázisban irányított harci fejjel rendelkeznek. Sajnos ilyesmink (tudtommal) nincs..
Az az OH-58D Kiowa. Neki a rotoragy feletti "turbánban" infravörös és hagyományos kamera, lézeres távolságmérő és lézeres célmegjelölő van, radar nincs. Van adatkapcsolata, így lézerirányítású fegyvereket rávezethet a célra.
coirm írta: Fordítva is működik... Egy kedves SpecOps alakulat megfesti a célt(vagy megadja a GPS koordinátákat), és rávezeti a bombákat. De olyan nincs, hogy egy repülőgép festi meg a földi erőknek(talén A JSTARS tud ilyet is, de nem biztos), bár nem rossz az ötlet.
Ilyesmire akartam felhívni a figyelmeteket, hogy az eszközökben lévő számítógépek kommunikáltatása és feladat-megosztása meglepő sikerhez vezethet...
Az USA (és talán Izrael) is rájött, hogy a Predator nem csak célmegjelölni jó, hanem ennyi erővel egy Hellfire is rámehet, amit indítani tud. (De akár egy hőlégballonon is lóghat Hellfire, nem a hordozóeszköz számít.)
Én itt már a tűzvezető rendszerek kapcsán vitáztam, talán Tüzérrel, mert informatikusként elosztanám az eszközök feladatait szintekre. (Nem biztos, hogy az lőne, aki észlel.)
Cifu írta:Az AH-64D esetén a Longbow rendszerre gondolhatsz,
Nem, nem, a Longbow-t ismerem, nekem rémlik egy (talán fegyvertelen) könnyű helikopter, aminek az AH-64D-hez hasonló rotoragy feletti radarja van, és kijelöli a célt a többieknek. (Bár lehet, hogy őt pont a Longbow rendszer tette feleslegessé)
Pontosan erről van szó: ilyen téren "célpontfestőnek" már jobbak a különleges alakulatok előre tolt egységei, helikopterek, vagy újabban az UAV-k. Ezek mindegyike olcsóbb és egyszerűbb, mint egy drága vadászgépet csak erre a feladatra használni.
Az AH-64D esetén a Longbow rendszerre gondolhatsz, ez ugye egy miliméter hullámhosszon működő radar, amelyet a rotoragyra szereltek egy "turbánba". Nem kell az egész helikopter felfedni az ellenségnek, elég, ha a radar rálát a célpontra, és a radarvezérlésű Hellifre rakétákkat az már rávezeti. Ha jól emlékszem valami olyan stratégiát okoskodtak ki, hogy egy rajba 1 radarral felszerelt és 3 "kopasz" gép van, mivel a radar elég drága mulatság. A radarral felszerelt gép felderíti és beméri a célpontokat, a másik három feladata végülis "csak" arra korlátozódik, hogy elindítsa a rakétát...
Fordítva is működik... Egy kedves SpecOps alakulat megfesti a célt(vagy megadja a GPS koordinátákat), és rávezeti a bombákat. De olyan nincs, hogy egy repülőgép festi meg a földi erőknek(talén A JSTARS tud ilyet is, de nem biztos), bár nem rossz az ötlet.
az Apach -nál (AH64 széria A és D - Longbow) úgy működött, hogy az irányzó a kis kamerájával keresgélt, nagyított-kicsinyített, kibökte a célt arra rávitt egy olyan kis sarkokból álló izét, egy gombnyomással rögzítette, lézerrel megmérte a célt, majd ha lőtávolon belűl volt akkor indította rá a Hellfire rakétát. Innéttől már ment a dolog magától. Ugyan ezt meg lehetett csinálni a társadnak a rakétájára is, valamit rendelkezésükre álltak a OH58 Kiowa helikopterek, akik képesek voltak a kis irányzó gömbjeiket kidugni terepfedezék mögé és úgy célravezetni. A Longbow változat (AH64D) szintén képes ilyesmire.
Valmi ilyesmi rémlik. Ja igen meg tudta csinalni az egész célzás, bemérés, indítás mizériát a hőkamerán keresztül is.
Cifu írta: Tudsz te ilyen fegyverrendszerről? Mert én nem...
Lehet, hogy nem létezik, de véleményem szerint technikailag megoldható. Szerintem nem is különösebb kihívás, persze komoly fejlesztő csapat kell hozzá. Az, hogy katonailag célszerű, avagy sem, majd Ti megmondjátok. Én csak arra akarom felhívni a figyelmet, hogy nem kötelező a teljes harcfeladatot egy eszköznek végrehajtani. El lehet különíteni a megjelölés és a megsemmisítés szintjét. (Mintha az Apache-oknak is volna egy könnyűhelikopert segítőjük célmegjelölésre...)
A földi eszközök is hordozhatják a rakétákat, a Gripennek elég célozni, és a kilőtt földi eszköz rakétáját saját radarral rávezetni.
Tudsz te ilyen fegyverrendszerről? Mert én nem...
Ha meg már a földről indítanak páncélosok ellen támadást, arra kismillió lehetőség van, pl. önirányító résztöltetes tüzérségi lövedékek.
(Még mielőtt leb*sztok, két Gripen között tudomásom szerint létezik feladatmegosztás. Az egyik kikacsolt radarral képes a másik radarjával célozni.)
Valóban lehetséges - légi célok esetén. Tehát egy ellenséges gépre úgy indít el egy AIM-120 rakétát az a Gripen, hogy nem kapcsolja be a radarját, tehát nem árulja el magát (a bekapcsolt radart azonnal jelezi az radarbesugárzás-jelző, a viszonylagos iránnyal együtt).
A Gripenekről jut eszembe: miért lényeg a Gripen fegyverhordhatósága? A földi eszközök is hordozhatják a rakétákat, a Gripennek elég célozni, és a kilőtt földi eszköz rakétáját saját radarral rávezetni. Nem tudom, miért van néha az az érzésem, hogy Mo-n egy repülőgép önállóan felküzd és megsemmisít... Mért nem lehet az eroforrásokat szétosztani??
(Még mielőtt leb*sztok, két Gripen között tudomásom szerint létezik feladatmegosztás. Az egyik kikacsolt radarral képes a másik radarjával célozni.)
Az viszont valóban érdekes felvetés volt itt a topicon, hogy mi páncélosokat küldünk Irakba, hogy elősegítsük a terrorizmus ellenes küzdelmet. Azonban itthon éppen azért nem nagyon tartunk páncélosokat, mert nem használhatók az új évezred kihívásaival szemben, mint amilyen pl. a terrorizmus....akkor most hogy van ez?
"az országot ostromló ellenség" Hmm. Magyarország Erôd:))) Majdnem ugyanaz, mint bunkereket építeni és népi csapatokkal feltölteni, erre céloztam az albán példával.
Nos, én mint hozzá nem értő a körkörös védelemmel kapcsolatban nem bunkerek, erődítmények kiépítésére gondoltam, leginkább arra, hogy az országnak rendelkeznie kellene azon, a célnak megfelelő mennyiségű és minőségű honvédelmi erőforrásokal, amelyek segítségével az országot egyszerre akár több oldalról is ostromló ellenség támadását meg lehetne állítani.
Kis nosztalgia, a'la haderőreform...ki emlxik mi volt 1990-1998 közt???
bocs, ha hosszú...
forrás : Magyarország a XX. században
II. Honvédelem és hadügyek
...a rendszerváltozás a hadseregben már 1989-ben megkezdődött. Júliusban a rendfokozat utáni „elvtárs” megszólítás „bajtárs”-ra változott (egy évvel később pedig „úr”-ra), megszüntették a szocialista versenymozgalmat és döntöttek a néphadsereg állományának 9%-os csökkentéséről. A Politikai Főcsoportfőnökség átalakult Nevelési és Szociálpolitikai Főnökséggé, s ugyancsak megszűnt a politikai helyettesi intézmény. Októberben feloszlott az MSZMP néphadseregi bizottsága, megtiltották a hadseregen belüli politizálást, engedélyezték a katonák szabad vallásgyakorlatát. Megkezdődtek a NATO és a Varsó Szerződés között leszerelési tárgyalások, valamint a magyarországi szovjet csapatok csökkentése.
A kormány 1989. november 30-i határozata szerint további 20–25%-os csapatcsökkentést kell végrehajtani, a néphadsereget nemzetközi haderővé alakítani és a diszlokációt egyenletessé tenni. Kettéválasztották a vezetést, melynek feladatát a Honvédelmi Minisztérium és az újonnan létrejött Honvédség Parancsnokság végezte december 1-jétől. A hónap végén megindulnak a hadsereg segélyszállítmányai a romániai felkelők támogatására. A gépkocsioszlopok kizárólag gyógyszert, vért, orvosi eszközöket, élelmiszert, ruhaneműt vittek, s azokat fegyvertelen katonák kísérték. 1990. március 15-től a haderő hivatalos neve Magyar Honvédség.
Az 1990 és 1995 közötti időszakban a minisztériumon, vezérkaron és a parancsnokságon belüli átszervezések mellett a fő hangsúly a csapat- és fegyverzetcsökkentésen volt. A NATO 16 és a Varsói Szerződés 7 államának 1990. november 3-i egyezménye értelmében a honvédség összesen 835 harckocsit, 840 tüzérségi eszközt, 29 önjáró hídverőt, 1700 gyalogsági harcjárművet, 180 harci repülőt és 108 harci helikoptert tarthat rendszerben. 1995. november 15-ig e korlátozásnak maradéktalanul eleget tettek. Ugyanezen időpontig több mint 200 hadrendi és hadrenden kívüli szervezet szűnt meg, többek között 7 gépesített lövészdandár, 2 tüzérdandár, 1 harckocsidandár, 5 légvédelmi tüzér-, illetve rakétaezred, 2 páncéltörő tüzérezred, 3 műszaki ezred, a harcászati rakétaosztályok, a közlekedési dandár, számos híradó, rádiótechnikai, ellátó, egészségügyi, műszaki zászlóalj, a katonai szállítási igazgatóságok, különböző intézetek. A hadműveleti-harcászati rakétadandárt szintén felszámolták, illetve átfegyverezték sorozatvető tüzérezreddé. Leszervezésre kerültek a fegyvernemi kiképző központok, így a tartalékos tiszti és tiszthelyettesi képzés a főiskolákra került át. Az újonnan felállított egységek zöme vezetésbiztosító vagy elektronikai harc-alakulat. Megalakították a honvédség első légimozgékonysági zászlóalját is. Korszerűsítették a katonai közigazgatást, kialakították a hadkiegészítő parancsnokságok új struktúráját. A hadi költségvetés szűkössége miatt jelentős fejlesztésekre nem került sor, ez alól csak az 1993-ban beszerzett MIG–29-esek jelentenek kivételt.
hadseregen belül továbbra is számos negatív jelenség volt tapasztalható. Ezek egyik jellemzője, hogy a tisztek erkölcsi megbecsültsége után az anyagi is katasztrofális szintre zuhant: a kezdő fizetések összege éppen eléri a létminimumot, de a hosszabb ideje szolgáló és magasabb rendfokozatú, beosztású tisztek javadalmazása is elégtelen. További problémát mutat a sorkatonai szolgálatra – mely 1990 őszétől már csak 12 hónap – való alkalmasság kérdése is. Amíg az 1960-as évek közepén a sorozóbizottságok előtt megjelenő fiataloknak csak valamivel több mint 6%-a volt alkalmatlan, illetve kizárólag szakszolgálatra alkalmas, addig 1995-ben ez az arány már elérte a 35%-ot! A bevonultatottak közül is jelentős számú katonát kell leszerelni idő előtt a legkülönfélébb okokból. A Katonai, később Tábori Lelkészi Szolgálat megszervezésével viszont megvalósult a hivatásos és sorállomány lelki gondozása és mód nyílt a polgári szolgálat vállalására is.
Az egyik legfontosabb szervezeti változás volt a csapatok életében, hogy 1991-ben megszűnt az 5. hadsereg-parancsnokság, s bázisán létrejött a Szárazföldi Csapatok parancsnoksága. A gépesített hadtestek helyett Katonai Kerületek alakultak, parancsnokságaik elhelyezése és hadrendi számaik azonosak voltak a korábbi hadtestekével. Az ugyancsak megszűnő veszprémi 1. légvédelmi hadtest helyén felállt a Légvédelmi Parancsnokság, a Hátországvédelmi Parancsnokság pedig Budapesti Katonai Kerületparancsnoksággá változott. A határországvédelmi alakulatok megszűnésével megkezdték a honvédelmi dandárok felállítását, melyek ténylegesen csak mozgósításkor kerülnek feltöltésre, tartalékos állományból. A fenti szervezetek zöme nem volt hosszú életű, mivel az 1994/95-ben kidolgozott hadseregreform értelmében újabb átszervezések történtek. A fejlesztési ütemterv rövid távú szakaszát 1998-ig, a középtávút pedig 2005-ig kell megvalósítani.
1995. december 15-ével a Szárazföldi Csapatok Parancsnoksága helyett létrehozták a 4. gépesített hadtestparancsnokságot, a tatai 1. Katonai Kerület megszűnt. A kaposvári 2. és a ceglédi 3. Katonai Kerületparancsnokságok helyén az azonos számú gépesített hadosztály-parancsnokságokat alakították meg, a Légvédelmi Parancsnokság helyén pedig a 2. repülő- és légvédelmi hadtestparancsnokságot. A Budapesti Katonai Kerületparancsnokság átalakult Központi Rendeltetésű Szervezetek Parancsnokságává úgy, hogy csapatai, struktúrája zömében változatlan maradt. Megkezdték a szintén tatai 25. „Klapka György” Harckocsidandár átalakítását önálló gépesített dandárrá, mely alakulat a terv szerint a honvédség első NATO-kompatibilis csapatteste lesz. A szervezés befejeztével egységi hadilétszámúra lesznek feltöltve.
1995 decembere óta – ugyan más politikai körülmények között – ismét idegen csapatok állomásoznak Magyarországon. A NAT boszniai béketeremtő akciójában részt vevő Amerikai Egyesület Államok haderőinek légi- és utánpótlási bázisa Taszáron és Kaposváron, a dán, norvég, svéd, finn és lengyel alakulatokat magába foglaló ún. Északi Dandáré pedig Pécsett található.
Egy F-22 Raptor ára (diszkont, NATO tagnak) ha adnának egyáltalán: $ 200,000,000
77*200= 15,400 M$
15,400*185 = 2,849,000 M HUF
Ez TÍZ évre a teljes honvédelmi költségvetésünk, ha minden igaz.
S akkor fegyverzet, kiképzés, üzemanyag, reptér, földi irányítás stb....
S akkor csak a légierőről beszéltünk...s csak a veruházásról...
Hát, elég esélytelen !!!
üdv:
TGR
Alapforrás:
A jövő évi büdzsé nagy vesztese a honvédelem lehet, a tervezett kiadások az ideihez képest nyolc százalékkal 282 milliárd forintra mérséklődnének. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kormány nem teljesít egyes, a NATO tagságból eredő kötelezettségeket.
Ez a "körkörös védelem" az antalli ökörség eredményeképp maradt ránk. Úgy faszság ahogy van. Látszik, hogy aki kitalálta még az évezredek óta érvényes alapelvekkel (az erôk koncentrációja, mozgásban lenni, megkeresni a gyenge pontokat és támadni) sincs tisztában, hanem valami maoista pamfletbôl tájékozódva gondolta el mérhetetlenül ostobán az tényleg körkörös védelemre épülô bunkárháborús albán modell magyar változatát.
Igen, szikével is igaz. A fejesek baltával faragják le a honvédelmet, míg a honvédeknek a megmaradt szikékkel kellene fát vágniuk az új helyzetben. Elhiszem amúgy, nem kell nagyon erôsködni, tudom, hogy szinte semmi használható nem maradt, amivel az "átsodródók lázálma" kivételével bármi ellen fel lehetne venni a harcot.
Tehát a válaszaitokból úgy tűnik, hogy még egy csak szárazföldi csapatokkal támadó ellen ellen sem ér semmit brutális légierőnk.
(Érdekes a 70-es években amikor volt valami 140 vadászgépünk tudomásom szerint a légvédelem repülőgépes alakulatai volt a nevük, most az életképes 8 (?) db gépünket légierőnek csúfolják!)
2000 januárjában 5 db Iraki földi célt támadtak ami és angol gépek. A cnn szerint 250 gép vett részt a támadásban 50 a földi célok ellen, 200 fedezte őket.
Ebből én mint amatőr azt gondolom, hogy ha van 20 (14) gépünk akkor az csak békefeladatok végrehajtására képes. Kiképző rep, gyakorló rep, eltévedt civil gépek terelgetése. Arra pedig a mig 21 is jó!
Ja és valaki azt mondta, hogy a Grippen egy nagyteljesítményű sportrepülőgép.
Egy ami srác szerint jó kis gép csak nincs "ereje".
Tudtok valamit a Gepárd nehézpuskákról? Esetleg angol nyelvű oldal?
Valahol azt olvastam a honvédség vett 30 db-t.
Használjuk valahol? Esetleg külföldi missziókban?
Pl. Hamburgerék visznek-e ilyet?
Magyarország és a fegyveres konfliktus dologról az a szomorú véleményem, hogy a NATO csak olyan balhéban fog minket segíteni amibe a tagságunk miatt keveredtünk. Amibe úgymond "saját jogunkon" kerültünk azt nekünk kell majd megoldanunk.
Még soha nem fordult elő, hogy a szomszédainkal való vitában a "nyugat" nekünk adott volna igazat! A max amit várhatunk, hogy nem segítik az ellent.
És a szakértők ugye azt mondják, hogy egy jelentősebb konfliktus nem alakul ki hirtelen.
Ha arra gondolok, hogy a SZU felbomlása vagy a Jugó polgárháború előtt két évvel valaki elmondta volna mi fog történni azt diliházba csukták volna.
Ennyit a szakértők előrejelzéseiről.
És ha tíz év alatt a semmiből létre tudunk hozni egy hadsereget akkor marha ügyesek vagyunk!
Ha barmelyik szomszed orszagban az ott elö magyar kisebbseggel szemben atrocitasok törtennenek, akkor elsösorban a diplomaciaii eszközök maradnanak. Igaz, hogy a mai vilagban az diktal a diplomaciaban is, aki mögött komoly gazdasagi es katonai potencial all. Ha ilyennel nem rendelkezik egy orszag, akkor kb. ennyire is veszik komolyan azt, amit mond. Ez a ma müködö realpolitika alapelve. Ilyen helyzetben ismet jön a mar sokat hangoztatott valasz: majd a NATO biztositja a megfelelö katonai hatteret.
Mas: Meg 2000-ben eleg benfentes nemet köröktöl hallottam, hogy Mo is kap a lengyelek mellett Leo2A4-eseket. A hir kacsanak bizonyult.
Mas: Több külföldi katonai szakertö ugy veli, hogy a hagyomanyos hadseregeknek nincs jövöjük. Szerepüket sokkal inkabb az 1-2 nehez elemmel kiegeszitett rendörseg fogja atvenni a jövöben. Mi mindent megteszünk ennek erdekeben, ez is bizonyitja, hogy milyen korszerüen gondolkozunk! :)) Kar, hogy sokan a vilagban ezt maskent latjak meg mindig!
