"és egy mágnestekercs, ami zárlat esetén AZONNAL lecap
Ha a kismgszakítón átfolyó áram (akár egy pillanatra is) túllépi a gyári zárlati áram-értéket, abban a pillanatban elfelejti, hogy ő B vagy C"
Azért ez egy szakmai fórumban eléggé laza értelmezés, szvsz.
A műszaki életben az "azonnal", "egy pillanatra" nem értelmezhető. Helyette nyilván időintervallumok - sőt karakterisztikák vannak megadva. Ami pedig azt illeti, hogy a kismegszakító "elfelejti" hogy B vagy C: ha a két eszköz sorba van kötve, akkor az áram , ami kialakul, ugyanaz. Ha a kialakult zárlati áram nagyobb, mint a B saját felső határa, meg a C felső határa, akkor az adott eszköz reakcióidején belül (ami ugye nem egy pontos időtartam, hanem megintcsak egy tartomány), mindenképpen oldania kell. Ha a két eszköz leoldási ideje VÉLETLENSZERŰEN egybeesik, akkor nem kizárt, hogy mindkettő leoldjon. Az áram még a leoldás közben is folyik, az ívkioltás sem hiszem, hogy azonnali lenne. Ezek végtére is felhúzott rugós mechanikus szerkezetek, elég sok paraméter adja a végső reakciót.
(Sőt, ha a C karakterisztikájú kioldási ideje egy kicsit rövidebb, akkor hamarabb szakítja az áramkört, a B meg nem old ki. Nem azért, mert így tervezték, hanem mert így sikerült, vagy ilyenre kopott, öregedett. )
"Megjelenik a vezetéken pl egy 80-100A-s tüske, ez a B-t már nagyon zavarja de a C-t még nem?"
A kismegszakítókban kétféle érzékeő van
- egy lusta/lassú bimetál, ami a "normál" áramot figyeli, ennek a "lustaságát" határozza meg a B/C karakterisztika
- és egy mágnestekercs, ami zárlat esetén AZONNAL lecap
Ha a kismgszakítón átfolyó áram (akár egy pillanatra is) túllépi a gyári zárlati áram-értéket, abban a pillanatban elfelejti, hogy ő B vagy C karkterisztikájú és azonnal lecsapódik.
A kapcsolóüzemű tápegységek (pl számítógép) hajlamosak a bekapcsolás pillanatában bazinagy áramot felvenni.
Ellenben két, (három) feszültségesést kéne számolni. Az egyik a motor L3-on eső, a másik a fűtés N-en eső feszültsége. L3-on is kiszámolható és N-en is kiszámolható, ez az érték, és a fűtésnél a kettő összeadandó.
(itt alapképletek helyett gondolkozni kell, a gyök3 és a 2*l felejtős...) :D
Ha az óra alatt van egy B(16) típusú kismegszakító és a házban az elosztó táblán C(13), akkor mi lehet annak a magyarázata, hogy mondjuk egy számítógépet + hasonló dolgokat tartalmazó elosztó (lassú) bekapcsolásakor levág az óra alatt a B?
Megjelenik a vezetéken pl egy 80-100A-s tüske, ez a B-t már nagyon zavarja de a C-t még nem?
B kioldási karakterisztika: B karakterisztikával rendelkező túláramvédelmi készülék esetében a késleltetés nélküli elektromágneses gyors kioldó a névleges áram 3-5 szörösére van állítva. Vagyis egy B10-es kismegszakító esetében azt fogja jelenteni, hogy a késleltetés nélküli pillanatkioldó 30A és 50A közötti tartományban fog megszólalni. Jellemzően ohm-os fogyasztók túláram védelmére alkalmazhatóak, mint például elektromos tűzhely, hőtárolós vízmelegítő vagy elektromos fűtőkészülékek stb.
C kioldási karakterisztika: C karakterisztikával rendelkező kismegszakítók késleltetés nélküli gyors kioldója a névleges áram érték 5-10 szeresére van állítva. Ez azt jelenti, hogy C10-es kismegszakító gyors kioldója 50A és 100A közötti tartományban fog megszólalni. C karakterisztikájú védelmi készüléket érdemes használni az induktív jellegű és kapcsoló üzemű tápegységekkel rendelkező fogyasztók vezeték védelmére. A háztartásokban is számos induktív fogyasztó fordul elő, ilyen készülék például a mosógép és mosogatógép, légkondicionáló berendezés, szagelszívó, hűtőszekrény mikrohullámú sütő stb.
D kioldási karakterisztika: D kioldási karakterisztika esetében a késleltetés nélküli kioldó már a névleges áramérték 10-20 szorosára van állítva. Ebben az esetben a D10-es kismegszakító gyors kioldója már 100A és 200A közötti tartományban fog működésbe lépni. Első sorban ipari felhasználása a jellemző. Fogyasztó csoportok vezeték védelmére alkalmazzák. Háztartási jellegű felhasználása a legritkább esetekben lehet indokolt.
A megadott szabványpont érdekelne . Mert tételes előirást nem találtam erről.
A Villnyszerelők Lapjában van ilyen;
C kioldási karakterisztika: C karakterisztikával rendelkező kismegszakítók késleltetés nélküli gyors kioldója a névleges áram érték 5-10 szeresére van állítva. Ez azt jelenti, hogy C10-es kismegszakító gyors kioldója 50A és 100A közötti tartományban fog megszólalni. C karakterisztikájú védelmi készüléket érdemes használni az induktív jellegű és kapcsoló üzemű tápegységekkel rendelkező fogyasztók vezeték védelmére. A háztartásokban is számos induktív fogyasztó fordul elő, ilyen készülék például a mosógép és mosogatógép, légkondicionáló berendezés, szagelszívó, hűtőszekrény mikrohullámú sütő stb.
De ez csak mint figyelem felhivás érdekes, konkrét köze nem sok van a szabványhoz.
Hát, azt a pár éves (10?) projektet, amivel minket is felengedtek az EU kábelekre. Legyen rendben az infrastruktura, a freki, a fesz, a jóég tudja még micsoda.
HVDC az teljesen jó megoldás, de akkor majd leböknek pár oszlopot arra a jelentéktelen távolságra ? Mondjuk tuti találnak majd valami vállalkozókedvű vállalkozót, aki megoldja :)
Adott egy 3 fázisú motor, és egy fűtőtest ami 1 fázisú. feszültség esés számításásnál okozott nekem kisebb fejtörést.
a fűtőtest az L3 fázisra van kötve. 1.kiszámoltam a motor Hatásos áramát, és összeadtam a fűtőtest áramával 2.kiszámoltam a motor meddő áramát. 3.kiszámoltam az eredő áramot, ami csak a L3 fázis vezetéken fog folyni a fűtőtest miatt. L2 és L1 vezetéken csak a motor árama folyik.
4.kiszámoltam a feszültség esést, ami az L3 fázis vezetéken esik. (úgy gondolom, ha ezen folyik a legnagyobb áram, ezen fog esni a legnagyobb feszültség, ezért érdemes erre méretezni, hiába folyik a többi vezetéken kevesebb áram)
5.Motor felől nézve az egész feszültség esést, nem biztos hogy érdemes dolog volt megszorozni gyök 3-al ugyan is ez nem lesz valós eredményem, mert máskép vannak megterhelve a fázisok. 6.szintén ugyan ez, csak 2 vel kell itt szorozni mert 1 fázis.
Gyakorlatilag aszimmetrikusan terhelt a 3 fázis. Ezért nem tudom hogyan számoljam ki a feszültségesést.
Ma hallottam, hogy állítólag szabvány írja elő, hogy a kapcsolóüzemű tápok elé C karakterisztikájú kismegszakítót kell tenni... Ez nekem teljesen új volt, de örömmel venném a hozzáértők véleményét a kérdésben.
Konkrétan az irodai szerverszobában egy rack szekrény lóg B16-on. Sose vágta még le, de az érintésvédelmi felülvizsgáló szerint ez szar, mert muszáj lenne a C karakterisztika. Mit gondoltok ?
PS: Nem elek, nem tesszük a routert a könyvespolc tetejére. De még a dell/hp szervereket sem, még akkor sem, ha sokkal olcsóbban tudsz összekukázni egy pc-t, ami felfér a könyvespolcra.
A jelenségnek csak áttételesen van köze ahhoz a karakterisztikához.
Kismegszakítónál a zárlati kioldás az azelőtt megtörténik, mielőtt a szinusz nulláról felfutna a maximumig. Ez energiakorlátozást jelent, melynek mértéke függ a kismegszakító névleges értékétől, a kioldási jelleggörbétől és a maximálisan megszakítható teljesítménytől.
Például a 6000 A-es zárlati szilárdságú kismegszakítónál a maximálisan átengedett energia a 16 A-es C-nél 42000, a 32 A-es B-nél 45000. Ampernégyzetszekundum.
Ezek már túl közel vannak egymáshoz, vagy mindkettő leugrik, vagy egyik valamelyik. De ha véletlenül a 16 A-es C az 10 kA-es lenne, akkor meg nagyon is jogos, hogy a B 32 ugrott le.
Függ az érték még egy számtól, a zárlatkorlátozási osztálytól, de az nagy valószínűséggel minden kapható kismegszakítónál a 3-as (külön szám a készüléken).
Köszönöm a linkelt PDF-et, rengeteget tisztult a fejemben a dolog. Lesz akkor beszerezve pár T3-mas szintű, konnektor mögé helyezhető kis cucc is a drágább eszközöket tápláló konnektorokba, nem is tudtam, hogy van ilyen. Még szerencse, hogy annó süllyesztett kötődobozokat rakattak be.
Meg szeretnem kerdezni a szolvaltato alltal felsgerelt 32 A kismegszakito utan bekötök egy 16 amperes C kismegszakitot, az aramkörben zarlat keletkezik a fazis es a nulla összeért, a szolgaltato 32 amperes megszakitoja leold de az általam utana bekötött 16 amperes nem...
Ez a túlfeszültségvédelem ez viszonylag új tudomány, mondjuk, hogy ebben a mai formájában 25 éves. Az elején valóban kellett a három fokozat, mert a technika ott állt. Az első fokozat szikraköz volt, a második varisztor, a harmadik meg dióda. Ahogy a fokozatok jöttek, úgy csökkent az energia, amit el tudtak nyelni (illetve az 1. viszaverni). Ráadásul, a működés úgy volt összehangolva, hogy mindegyik fokozat beindulásához az kellett, hogy a hátrébb elhelyezkedő fokozat beinduljon. Tehát a közvetlenül a védendő számítógép előtt elhelyezkedő 3. fokozat beindult, így az odáig elvezető vezetékszakaszon feszültség keletkezett, mely elérte a 2. fokozat indítási küszöbét, az is beindult, satöbbi.
Viszont az elejétől kezdve az volt az álláspont, hogy az 1. fokozat csak akkor kell, ha van esély rá, hogy a villámáram a maga szépségében jöjjön befelé, ez meg két esetben lehetséges:
1, szabadvezetékes betáplálás van, abba csap a villám
2. az épületen villámhárító van, abba csap a villám
Az azóta eltelt 25 évben a technika sokat fejlődött, megjelentek az egy dobozban két fokozatok, satöbbi. Ami azelőtt ugye lehetetlen volt, mert előbbi mondatok értelmében kellett bizonyos vezetékhossz a két fokozat között, illetve annak hiányában egy fojtó.
Így ma az a helyzet, hogy ajánlatos olyan gyártó termékeit beépíteni, amely gyártó ad normális beépítési segédletet - nyilván ezek csak a saját gyártmányaira érvényesek. Keverni meg végképp nem ajánlatos.
Ilyen cég gyakorlatilag kettő van, az OBO és a DEHN. Egyéb okok miatt az OBO nem a kedvencem, de ők meglépték azt a gyönyörű húzást, hogy a MABISZ-szal közösen kiadott füzetben vannak benne a variációk, amely füzet azt a hitet kelti az emberiségben (bennem is), hogy az aszerint kiépített túlfeszültségvédelem esetén a biztosító nem tud kekeckedni.
A kutyaság persze megvan, például van olyan modern T1+T2-nek elkeresztelt gyártmány, amelyikben a T1 rész az olyan kis kapacitású, hogy csak a bottal és zöld szemüveggel bebotorkáló nyugdíjas villámot fogja meg, szóval bármelyik gyártó termékeinél észnél kell lenni.
Az előbbiekben feltett kérdés és válasz (ér-e magában valamit) tehát pontosan úgy van, hogy T2 és T3 (T1 nélkül) a közeli, meg nem túl távoli villámáram elektromágneses tere által keltett feszültségek és áramok kezelésére van.
T2 hiába van magában olyan, ami mögé nem kell T3, általában nagyobb feszültséget enged, mint a T3.
Minden olyan KELL Magyarországnak, aminek segítségével közpénzt lehet magánzsebbe kilopni, vagy amire ezer milliárdos hitelt lehet felvenni külföldről (és a kölcsönző banktól vastag kenőpénzt/jutalékot felmarkolni).
