- Add elő az ikerparadoxon értelmes magyarázatát. Szívesen meghallgatom.
- Nincs magyarázat, csak paradoxon. Tehát a kérdés a következő: Hogyan lehetséges, hogy mind az egyik, mind a másik ikertesó azonos IQ-val rendelkezik, de míg az egyik azonnal megérti a relativitáselmélet ikerparadoxonának lényegét és feloldását, addig a másik meg már évtizedek óta agyal rajta a haladás legkisebb jele nélkül?
Először is azért, mert az koordináta rendszereket az ember találta ki, így fizikailag nem léteznek, tehát tényleges különbséget sem okozhatnak az ikrek életkorában.
Másodszor meg azért sem, mert a Földön maradó ikertesó rendszere sem "inerciarendszer", hiszen a Föld nem egyenesvonalon mozog, hanem ellipszis pályán kering. Ráadásul nem is egyenletesen, hanem változó sebességgel.
Arról nem is beszélve, hogy már Einstein is elismerte, hogy "inerciarendszerek" nem léteznek: "Nem ismerünk olyan szabályt, amellyel inerciarendszert találhatnánk."
Szóval ezt sokadszorra is bebuktátok.
Persze, akinek beégették az agyába az "inerciarendszert", az már csak ebben tud gondolkodni.
Az sem zavarja, ha ilyen nem létezik.
Egyszóval, az "inerciarendszer" fogálmára épülő relativitáselmélet tiszta áltudomány.
"Hogyan lehetséges, hogy mind az egyik, mind a másik rendszerbeli megfigyelő a másikat ugyanannyival lassabban látja öregedni, mégis amikor újra találkoznak az egyik fiatal lesz, a másik meg olyan vén trottyos, mint te?"
Úgy lehetséges, kedves Micimackó, hogy az alap ikerparadoxonban az egyik megfigyelő az elejétől a végéig egyetlen egy inerciarendszerben volt, míg a másik kettőben: egy "elutazósban" és egy másik irányú "visszaérkezősben".
Azaz, a csekély értelmű medvebocsok kedvéért: a kettő megfigyelő története qrvára nem szimmetrikus! Úgyhogy az is bolond, aki ilyen esetben azon csodálkozik, hogy a megfigyelők eltelt ideje eltér.
Hogyan lehetséges, hogy mind az egyik, mind a másik rendszerbeli megfigyelő a másikat ugyanannyival lassabban látja öregedni, mégis amikor újra találkoznak az egyik fiatal lesz, a másik meg olyan vén trottyos, mint te?
Belső ellentmondások vannak az elméletben (logikai hiba)
A relativitáselmélet tele van logikai buktatóval.
Elég sok logikai hibát kielemeztünk már itt, de nem árt feleleveníteni.
1. A relativitáselmélet szerint a fény az üres térnek, vagyis a semminek a hullámzása.
2. A relativitáselmélet szerint minden sebesség csakis relatíve értelmezhető, vagyis nem létezik abszolút sebesség. Azonban a fénysebesség mégis abszolút állandó.
3. A relativitáselmélet szerint az egymáshoz képest mozgó rendszerekben az idő lassabban telik. Az A rendszerből nézve a B rendszerben telik lassabban az idő, de a B rendszerből nézve meg az A rendszerben telik lassabban az idő. Ebből származik az időparadoxon, vagy óraparadoxon, vagy ikerparadoxon, amelyet soha senki sem tudott értelmesen elmagyarázni. Még Einstein sem. Max Born szerint ez egy "tudományos csoda".
Folytathatnánk a sor akármeddig.
A relativitáselmélet a legegyszerűbb logikai vizsgán is megbukik.
A fizikának igen szigorú a feltétel rendszere és az egyik, ha nem a legszigorúbb a tudományágak közt. Bármit valaki el kíván érni a fizikában, új dogot, vagy változtatást, annak a megfelelő formában publikálnia szükséges és az által kitenni a tesztelés, azaz a leellenőrzés lehetőségének. Aztán a teszteléseket állni kell. Ez történhet kísérletekkel, bemutatott és működő berendezésekkel, továbbá a már megszokott módokon. Az hogy valami csak leírva, van, az nem elégséges. Itt még persze publikációs szinten leírva sincs. Az index fórumán megjelenő, szuperfizika jelenség egyértelműen nem fizika. Irodalmi műfajilag inkább a következőkbe illeszkedik bele: konteo, fantasy, sci-fi, metafizika, mese, vallás-mitológia, áltudomány. A Microsoft Copilot MI szerint: "marginális filozófiai spekuláció
4. A szuperfizika mennyire tudomány?
tudomány; A tudomány a tekintély/hatalmi/többségi elveket elvető módszertan, aminek az alapja a logika, az ok okozati összefüggések, a helyes érveléstan és a bizonyíthatóság. Fő eleme a kritikai vizsgálat és a tesztelés. A tudomány módszertana, ha valami nem működik leírásának megfelelően, akkor pontosítja azt, vagy elveti. Csak az a tudomány, ahol a tudományos elvek és módszertan maradéktalanul van betartva. Ha csak úgy nagyjából, na az még, és pont az áltudomány definíciója.
Mivel a SzuperFizika jelenség, a tudomány egyik ismérvét sem tartja be, holott minden be kellene tartani egyszerre, ezért nem tudomány. Viszont mivel ennek ellenére még is annak hazudja és vallja magát, ezért áltudomány.
Az első nagy hibája a relativitáselméletnek, hogy nincsenek jól megalapozva az alapfeltevések, és emiatt hibásak is.
1. A relativitáselmélet kiinduló ötlete az volt, hogy mivel a Michelson-Morley kísérlet nem tudta kimutatni a Föld haladó mozgását a fényközegben (akkori nevén az éterben), ezért Einstein szerint fényközeg egyáltalán nem létezik. Ezt 15 év múlva Einstein felülbírálta, és azt mondta, hogy éternek mégiscsak léteznie kell, mert nélküle nem terjedne a fény.
2. Az éter kiűzetése vezette el Einstein a másik két tévedéshez:
- ha nincs éter, akkor az éterhez köthető kitüntetett rendszer sem létezhet, vagyis a rendszerek egyenértékűek
- ha nincs éter, akkor a fény sebességének minden rendszerben ugyanannyinak kell lennie
A rendszerek egyenértékűségét maga Einstein cáfolta meg, amikor az étert visszahozta. Hiszen ha van éter, akkor az éterhez kötött rendszer is létezik, ami kiemelt jelentőségű, vagyis bukik a rendszerek egyenértékűsége.
A fénysebessé állandósága pedig csupán Einstein "megállapodásán" alapul, amelyet a Doppler jelenség helyből cáfol.
semmifizikus - de azért szólj, ha már letettél bármit is az asztalra -, az nem úgy megy, hogy valaki rally-ász akar lenni, és berúgja a garázsajtót megkérdezni, hogy melyik a gáz, melyik a fék, és mi a fene az a kuplung.
Mert te ebbe éled magad bele permanensen - jó bohócmóka, ahányszor csak előadod.
Hogyan teszi helyre Einstein (fiatalkori) tévedéseit a Szuperfizika?
- A fénysebesség nem állandó. Az univerzumban hely szerint változik.
- A fény nem az üres térben hanem egy valóságos fényközegben terjed.
- A fénysugár nem részecskékből (fotonokból) áll, hanem kb. 3 méter hosszú hullámszakaszokból. Ezért kvantumos a fény.
- A fénysebesség a fényközegben minden irányban ugyanannyi, de a fényközeghez képest mozgó rendszerben már más érték. Az űrállomáson kimérhető lenne az eltérés.
- A fénysebesség értéke mozgó megfigyelő számára más, mint az álló megfigyelő számára. Ez okozza a Doppler jelenséget mozgó megfigyelő esetében.
- A fénysebesség nem felső sebességhatár, elérhető és túlléphető.
Így fest a jövő fizikájának a fényre vonatkozó része.
semmifizikus, már a címét sem érted Einstein elméletének:
A ... relativitás elmélete, azaz:
minden jelenséget, történést valamely, de mindig csak egy rendszerhez képest nézünk, tárgyalunk.
Hiába csapsz le, mint gyöngytyúk a takonyra a c+v és a c-v kifejezésekre. Azokat mindenáron egymáshoz képesti sebességeknek akarod értelmezni. Olyan pedig a relelmben nincs, lásd fent.
De miért ne volna, hiszen egy teljesen hétköznapi, józan kifejezés: egymáshoz képest. Azért, mert ez azt jelenti, hogy egyszer az egyik rendszerből nézve, aztán a másik rendszerből nézve. De egyszerre nem nézhetünk a két rendszerből semmit a relelmben (sem).
Ezt már 7.,8.-as tanulók megértik, abszolválják, te meg semmit, semmifizikus. Pedig nem is kell "reál tárgyi" extra érdeklődés, hajlam hozzá. Ez "csak" egy szép gondolati gyakorlat, lépcsőfok a fogalmak világos értéséhez, használatához. Mondjuk egy magyar nyelvtan órán is kiváló anyag megbeszélésre.
Egyáltalán nem fórumos, odamondogatós túlzás, hogy logikai adottságok és képességek terén te megrekedtél valahol az alsó- és felsőtagozat határán, de már ahhoz képest is kóros tünetekkel, zsákutcákkal. Semmi, de semmi nincs tőled, ami ezen túl mutatna.
"fénysebesség állandósága" nem állja meg a helyét, hiszen a Doppler jelenség fizikai értelemben és matematikailag is cáfolja."
A valóságban a Doppler kifejezetten igazolja a relativitáselméletet, hiszen a Doppler eltolódás mért értékeit éppen a relativitáselmélet Lorentz transzformációjával lehet pontosan kiszámolni, még kis sebességeknél is sokkal pontosabban, mint a nem relativisztikus Galilei transzformációval.
Így aztán amit a Doppler jelenség cáfol, az a te fizikai és matematikai kompetenciád. De azt nagyon!
Minél többet kukorékolod a hülyeségeidet, annál világosabban cáfolja.
"Einstein (sok egyéb neki tulajdonított ökörség mellett) nem állította, hogy a fény sebessége pl. minden anyagban egyforma."
Valóban nem. De ilyet nem is mondott senki.
Ő azt állította (először a specrelben), hogy a fénysebesség vákuumban mindig, mindenhol, a mozgó megfigyelő számára is ugyanannyi.
Később az áltrelben már azt mondta, hogy a gravitáció miatt a fénysebesség hely szerint változik. Tehát a mindenhol már nála sem igaz.
Valószínűleg az sem igaz, hogy mindig ugyanennyi volt, ezt azonban nem tudjuk ellenőrizni.
De a legnagyobb tévedése az volt, hogy szerinte a fénysebesség az álló és a mozgó megfigyelő számára is ugyanannyi. Ha ez igaz lenne, akkor a mozgó megfigyelő is ugyanazt a fényfrekvenciát érzékelné, mint az álló megfigyelő. Vagyis, nem létezhetne a Doppler jelenség.
Azt is állította, hogy a fény "pontban lokalizált" részecskékből áll. Ezt nevezték el később fotonnak.
Ez is ellentmond a tapasztalatnak, mert ha a fény részecskék áramlása lenne, akkor a fénysugár sebességének függenie kellene a fényforrás mozgásától, aminek éppen az ellenkezője igaz.
Azt is állította, hogy a fény a közeg nélküli (éter nélküli) üres térben terjed. Ezt az állítását később felülbírálta, és azt mondta, hogy "... a tér éter nélkül elképzelhetetlen, nélküle nem terjedne a fény".
Szóval a fénnyel kapcsolatban egyetlen egy állítása sem igaz Einsteinnek. Kivéve azt, hogy valamiféle fényközegnek mégiscsak léteznie kell.
Nem értek az egészhez, de van egy olyan balsejtelmem, hogy Einstein (sok egyéb neki tulajdonított ökörség mellett) nem állította, hogy a fény sebessége pl. minden anyagban egyforma. Indoklásul előadom, hogy Einstein nem volt hülye.
Nem lehet, hogy itt a "fénysebesség" (vákumban, etc.) mint természeti állandó és a "fény sebessége" mint adott esethez tartozó egyedi mennyiség összetévesztése forog fenn?
Ott tartottunk, hogy az Einstein-féle "fénysebesség állandósága" nem állja meg a helyét, hiszen a Doppler jelenség fizikai értelemben és matematikailag is cáfolja.
A valóságban a fénysebesség változó érték:
- a különböző anyagokban
- a mozgó megfigyelők által mérve
- a gravitáció változása szerint
Vagyis, a valóságban szó sincs semmiféle állandóságról.
