"A fénynek önmagában nincs tömege, de impulzusa van, azaz nyomást gyakorol az útjában lévő dolgokra. Ha egy ismert tömegű belül ideálisan tükrös üres dobozba fényt töltünk, akkor a doboz egésze nagyobb tömegűvé válik.
Ekkor ugyanis a doboz mozgásállapotának megváltoztatását a benne lévő fény hasonlóképp akadályozza, mintha gázt töltöttünk volna a dobozba."
Igen.
"A fénnyel töltött doboz súlya is nagyobb gravitációban, mert a fény lenti - lefele ható nyomása nagyobb a fent felfelé hatónál."
Ez nem igaz. Egyszerűen az m2c4=E2-p2c2 összefüggést használód a teljes rendszerre vonatkozóan. A fénynek nulla a tömege, de ha egy nulla teljes impulzusú dobozra(tömegkközéppontja nyugalomban van:ez a tömegközépponti rendszer) íród ezt fel, amikor szummap=0, így (szumma m)c2=(szumma E) képletet kapjuk, ahol szumma m, a rendszer eredő tömege a fal-fény együttes rendszer tömege. De a fényé továbbra is nulla, mert nem igaz, hogy szumma m=mfal+mfény ,mivel a tömeg additív.
Tömegközépponti rendszerek eredő tömegére, és eredő energiájára mondta ki a tömeg enegria ekvivalenciáját.((szummaE)=(szummam)c2, amikor szummap=0) Általános esetben ez nem igaz. Főleg a fénynél nem, ahol az energia az impulzussal ekvivalens, itt a tömeg nulla.(E=pc).
Nem mert ,ha ki is lövöd mondjuk a rakétát 260 000 km/s-al akkor is a relativisztikus sebességösszeadási képletet használva, a fénysebesség alatt maradsz. Ne a klasszikus Galilei-féle sebessösszeadási képletet használd, mert az csak kis sebességek esetén jó közelítés!!
Az elektron tömege mondjuk kb. 1840-szer kisebb, mint a protoné. Vagyis a protonhoz képest az elektron tömege eényleg elhanyagolhatóan pici, de nem nulla.
A fotonnak pontosan nulla a tömege.
"Tulajdonképpen mindegy, hogy fénysebességen hogy öregednék, ha tömeg nem mehet fénysebességgel nem? :) (Ha madár lehetnék sas legyek vagy sólyom?) Oly mindegy.."
Ha egy nulla tömegű, fénysebességgel haladó foton lennél, akkor számodra egyáltalán nem múlna az idő. Ezt biztosan lehet tudni.
"Ha a fénynek nincs tömege akkor nem csak energia? (Ezt már csak úgy..) Merthogy eddig azt a benyomást keltették róla, h anyagi részecske.."
A relativisztikus mechanikában, az energia és az impulzus és a tömeg nincs olyan szóros kapcsolatban, mint a klasszikus mechanikában.
Például el lehet felejteni, hogy p=mv, E=1/2mv2+V összefüggéseket. A fontos összefüggés az:
m2c4=E2-p2c2
Ezt hívják tömeghéjfeltételnek.
Attól mert a tömeg, az energiának nem kell nullának lennie. Az energia képlete, a nulla tömegű esetben:
E=pc. Ez az összefüggés a m2c4=E2-p2c2 képletből kapható, ha m értékére 0-t írsz.
Aha!:) De a válaszom ugyanaz, mert egy makroszkopikus mágneses test kvantált energianívói ugyanolyan módon kvantálódnak, mint az atom vagy az atommag. Vagyis a Schrödinger egyenletben levő potenciál olyan, hogy az egyenlet mellé ki kell tűzni, hogy a fizikai valóságnak eleget tehessen a hullámfüggvény. Ezért elégíti ki a Schrödinger egyenletet csak diszkrét megoldás. De a mező, hogy folytonos vagy kvantált az teljesen más dolog hatására jön létre, mint a kvantummechanikai rendszerek előbb említett kvantátsága.
Ha másoknak magyarázol fizikát, vagy csillagászatot, akkor ezzel nagyon fejlődhetsz. És elgondolkozhatsz olyan problémákon, ami esetleg nem merül fel a suliban, és saját magad, könyves segítségek nélkül foglalkozhatsz vele.
"Ha egy ismert tömegű belül ideálisan tükrös üres dobozba fényt töltünk.."
Meg ne sértődj, de nekem erről a mese jut eszembe amikor befalazzák az ablakot a hideg miatt, aztán zsákban viszik be a fényt. Komolyabbra fordítva. Ha lecsapom egy tükrös doboz fedelét. Akkor : 1: A fény még időben kiugrik? vagy 2: piszok gyorsan elnyelődik többmilliárd visszaverődés után?
3: elvileg valóban eltelik bizonyos időegység amin belül tól-tolig valóban cikázik benne a befogott fény?
"A "látom" helyett a "mérem" szó kellet volna oda."
Egyrészt mérni is csak a bejövő fényt tudod. (Oldalrol elvileg nem is láthatod.. de nekem naturális, képzetlen fantáziám van erről.)
Min1. Szóval a bajom nem csak a megfogalmazással volt. Én ezt nem értem:
Van egy fénnyalábom ami két ponton áthalad. A megtett távolságból, a mért időből kiszámítom hogy 300e km/s a sebessége. (A mérés technológiája is teljes relytély előttem...) No ez megvan. Aztán elképzelek vmit ami a nyalábbal szemben halad, és rá van telepítve két mérőpont ahol a fény áthalad. Te azt mondod, h a fény A és B pont közt 300e km/s-al halad át, így ha az A és B pont 'tartókonzolát' megtolom a fény irányába pl 0.34km/s-al akkor a két pont közt a fénynyaláb ugyanannyi idő alatt haladna át? (A szembe mozgó testben a fény rövidebb utat tesz meg, mivel a test kilépő pontjának helyzete változik a belépés pontjához képest. Ezért elvileg hamarabb kell kilépnie. Akkor viszont relatív(!!) gyorsabb benne.) neeem? :)
A tömeg/töltés arányt elég egyszerű megmérni elektronsugár elhajlásával elektromos és mágneses mezőben.
Ahhoz hogy ebből egyenként is tudni lehessen a tömeget és a töltést, valamelyiket külön meg kellett mérni.
Ez először Millikan-nek sikerült. Apró elektromosan töltött olajcseppek mozgását figyelte meg elektromos erőtérben. Az ötlet lényege, hogy az olajcseppek 1,2... stb vagyis egész számú elektron töltését hordozhatják, így a mozgásuk elemzéséből ki lehet találni, mennyi lehet 1 elektron töltése. Részletesen pl. itt: http://www.ibela.sulinet.hu/atomfizika/millikan/millikan.htm
Egyszerűen nem igaz amit állítasz. Csak nyomod a mantrát, de nem reagálsz ellenérvekre. Pl. miért negatí a fénnyel végzett MM kísérlet eredménye? Hogyan egyeztethető ez össze szerinted azzal, hogy hanggal végezve pozitív?
Be kell látni, hogy a trollkodás sokkkal jobban megy neked mint a fizika..
Először is, a Nap körül ellipszis pályán haladó Föld, a Nappal még véletlenül sem ad jó közelítéssel IR-t., Sőt, ebben a Nap-Föld rendszerben egyik tag sem.
A Föld egyébként sem távolodik, vagy közeledik a Naphoz viszonyítva 30 km/s sebességgel, hanem a pályamenti sebessége, azaz kb. az érintő irányú sebessége ennyi.
Ha pedig a Föld egy pontjáról figyeljük meg a Nap relatív mozgását az égbolton, akkor 904 778 684 233,86 m -t tesz meg 24*3600 sec alatt.. azaz 1 047 1975,512 m/s a Nap látszólagos kerületi sebessége. Így ez a relatív megközelítés sem lehet IR. Még végtelenül rövid időszakaszra sem.
Ezekből következően a javaslatod rossz. Nem csak elvi hibás, hanem csak hibából áll.
Hogyan lehetne méréssel igazolni a más IR-ben nyugvó forrásból származó fény sebességének állandóságát?
Tudod már többen látták a Napot az égen. Néhány tudós bácsika azt is kiszámolgatta, (már jó régen) hogy mintegy 30 km/sec sebességgel mozgunk a Naphoz képest. (Ez pl egy mozgó fényforrás hozzánk képest, és nagyon jó közelítéssel inerciarendszernek tekinthető. Hogy ez a Gézoo fizikában is így van-e azt nem tudhatom.) Egy rövidebb ideig, pl egy néhány perces mérés erejéig a Föld nagyon jó közelítéssel szintén inercia rendszernek tekinthető. Ha már most egy többszörösen is igazolt állítást ismét ellenőrizni akarsz, hát tied a pálya.
A hülyeségeidet meg viseld büszkén, ne akard a szarodat fényezni. Gyakorlatilag minden jellemző bélyegétjét bemutattad amitől trollnak lehet nevezni téged. Légy rá büszke. Életműved első elismerése.
Néhányan biztosan lesznek akik megsímogatják a fejedet, és őrőmmel fogadják azt a sok okosságot amit ide ömlesztesz. Örülj nekik, mert ők a tettes társaid. (Feltéve pesze, hogy tisztában vagy azzal amit művelsz. Mert amennyiben nem vagy tisztában munkásságoddal, akkor te csak egy áldozat lennél, és a téged biztatók, fejedet símogatók lennének perverzek.)
Úgy választottad meg a kísérleti elrendezést is, a mérési utasítást is, a definíciókat is, hogy egyetlen esetre, az előre-hátra haladó hullámok esetére a specrelhez hasonló legyen az eredmény. De ha semmi mást nem teszel, mint pontosan ugyanebben az elrendezésben ferdén haladó és valami oldalsó tükörről visszaverődő hullámok futási idejét is megnézed, az már teljesen más lesz mint ha fénnyel végzed.
Nem véletlenül emlegetem az MM interferométernek megfelelő elrendezést. Ha valóban meg akarod érteni, elemzd ezt közeghez képest állandó sebességű hullámokkal, pl. a kedvenc vízhullámaiddal. Mindjárt meglátod, mi a a baj: pozitív eredményt ad.
Kissé elnagyoltad. Találsz pár dolgot ami hasonlít, és ebből feltételezed az azonosságot - amiről szó sincs.
Megint csak a MM kísérlet a legkézenfekvőbb. Ha a vízhullámos meg a fényhullámos világ szerinted ugyanolyan matematikával építhető fel, miért van objektív eltérés a kísérlet kimenetelében?
Azért teheti ezt az SI, mert értelmes mennyiség az amit így definiál. Alkalmas egy csomó mindenre, nem vezet ellentmondásokhoz és így tovább.
A vízhullámos v_idő definíció nem felel meg fenti a kritériumoknak.
Azt gondolom, nem látod világosan, miből jött ki a specrel. Úgy tűnik, azt gondolod, csak valamiféle trükk, ami azért van mert furcsán definiálták az időt.
Nem így van. A világunk olyan, hogy nem a Galilei, hanem a Lorentz trafó szimmetriája jellemző rá. Ez egy nagy különbség, és teljesen objektív. Nem függ attól, milyen definícióval határozzuk meg, mit nevezünk időnek.
Nemigen kell ezen számolni, ilyen definícióval persze hogy konstans.
Itt az a gond, hogy az így definiált valami, nevezzük mondjuk "v_idő"-nek, nem nagyon alkalmas semmi olyanra, amire mi a máshogy definiált időnket használjuk. Pl. csak a szembe jövő hullámokra lesz igaz ez a konstans sebesség (ha a szembe jövő hullámokat írod elő a mérési utasításban mint időmérőt), a hátulról jövő hullámokra már nem igaz. Hasomlóan nem igaz a keresztben haladó hullámokra, sem a csónakban elhelyezett lavórban levő hullámokra. Azért írtam, hogy egy így definiált v_idő nem sok mindenre jó.
