Ügyvéd írta, 4 példányban (1 nálam, 1 nővéremnél, 1 az elhunytnál, 1 az ügyvédnél) benne van hogy minden ingó és ingatlan vagyonát ránk hagyja, nem állt kényszer alatt, ez a jól megfontolt döntése stb. Pecsét, tanuk.
Keresztanyám elhunyt, minden ingó és ingatlan vagyonát rám és a nővéremre hagyta (50-50%) a végrendelete szerint. Gyereke nincs, keresztapám már régen meghalt, egy élő huga van. A végrendeletben (ügyvédnél íratta) amiben ránk hagyja mindenét ott van hogy kötelesrészre jogosult leszármazója nincsen.
A hagyatéki kérvényen fel kell tüntetni a hugát? Úgy gondolom mivel van végrendelet, nem örökölne és csak bonyolítaná az ügymenetet. Megtámadni biztos hogy nem akarja a végrendeletet. Vagy be lehet írni (mert mi van ha utána néznek) de mivel van végrendelet ezért nem számít hogy van egy élő huga.
Láttam hogy linkelték az illeték kalkulátort, annak a számítása mennyire valós? Esetleg lehet-e kérni az illeték csökkentését mert elég lepukkant a lakás (panel lakás, 40 éve nem történt ott semmi állagmegőrzés) akár helyszíni szemlével is.
Köszönöm a "tavaszi hóvirág" jeligére adott válaszát, de kérdésem lenne még. Ha jól értettem - idézek a válaszából - "a testvérének a gyermeke lesz az örökös" Ezt értsem úgy hogy az elhunyt édesanyjának a testvérének a gyermeke, de csak ez és nem az elhunyt édesapjának a testvére gyermeke is örököl. Ha fele-fele az öröklés, akkor a kérdésemre a válasz kielégítő, mivel én az egyik fél érintettje vagyok. Köszönettel: Tavaszi hóvirág.
Ez a vagyon ági vagyon, hiszen az elhunytnak a felmenőjétől hárult rá, ingyenesen. Amennyiben azonban a felmenője meghalt nem tud vissza háramlani. Ha a szülő vagy annak leszármazói is kiestek, akkor a nagyszülő, az ő kiesése esetén pedig a távolabbi felmenő örököl, de csak azt a vagyontárgyat, ami róla vagy felmenőjéről hárult az örökhagyóra.
Az ági vagyon létének további feltétele, hogy legyen a törvényben meghatározott ági örökös, mivel ha nincs, akkor az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb vagyonával esik egy tekintet alá.
Leírásod szerint nincs a törvényben meghatározott ági örökös - ezért az egyéb vagyonnal egy tekintet alá esve- a legközelebbi felmenő testvérének a gyermeke lesz az örökös- magyarul nemcsak az apai oldalról, anem az anyairól is - egyenlően.
Segítséget kérek a következőkben leírt szintén örökléssel kapcsolatban. Első unokatesvérem váratlanul végrendelet nélkül elhunyt. Nem volt házas, gyermeke nincs. Szülei szintén elhaltak. Édesanyjának van egy testvére, aki az ő nagynénje. Most jövök én a képbe, én első unokatestvére vagyok az elhunytnak, mivel az édesapja az én nagybátyám volt.
Az öröklés tárgya az a családi ház amiben az elhunyt lakott, s ezt a házat az édesapjától örökölte egyedül. A ház nem volt a szülők közös vagyona, mivel a nagybátyám a születésétől itt lakott az én nagyszüleimmel, tehát ez apai vagyon mindenképpen.
Mit várhatok a hagyatéki tárgyalás után. Jogosult vagyok-e vagy vagyunk e a házra a nagynénivel együtt, ez a kérdésem.
a kedvezményezett nem örökös, tehát annak a kiesése esetén az életbiztositás az örökség tárgya. ( magyarul a kedvezményett jogutódja nem örökli azt, amit a kedvezményezett nem kap meg - mert meghalt. )
Sajnos aktuális lett egy hagyatéki eljárás nálunk is.
Szerencsére van végrendelet, mindenki elfogadta, ezzel nincs gond. Viszont van egy életbiztosítás, amelynek egyik kedvezményezettje már elhunyt, így annak örököse lesz a jogosult rá. Ott nincs leszármazott, így valószínűleg az elhunyt kedvezményezett testvére lesz az örökös, akit viszont égen-földön nem tudunk fellelni. Tudom, ez a jegyző dolga, de ilyenkor mi a helyzet: amíg elő nem kerül, vagy más módon tisztázódik a helyzet, addig áll a teljes hagyatéki folyamat, vagy ezt külön hagyatéki eljárás keretében később is le lehet rendezni?
itt tv.: ( van egy halom mentesség/kedvezmény de ez a kérdésre nem vonatkozik )
Az öröklési és az ajándékozási illeték mértéke
12. § (1)40 Az öröklési és az ajándékozási illeték általános mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az egy-egy örökösnek, hagyományosnak juttatott örökség és a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18%.
(2)41 A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az öröklési és ajándékozási illeték mértéke 9%.
- termőföld ( mint egyéb ingatlan 18 % lenne- de termőföldnél az általános illeték felét kell fizetni - ha földműves vagy 1/4-edét ) azaz ha nem vagy földműves 9%
- nem befolyásolja
- nem számít ( amire gondolsz az adásvételnél van )
mindennek megvan a maga jogkövetkezménye, hogy ki meddig él ez a legnagyobb rejtély - szóval én itt ennél többet nem tudok segíteni neked- ( nem biztos, hogy a kedvenc ügyfelem lennél :))) )
Van itt egy probléma. Az ajándékozást csak 5 évig lehet visszakövetelni. Tegyük fel, hogy az örökhagyó most kifizeti ajándékkal az egyik örököst azzal a feltétellel, hogy a másik javára lemond az örökösödési jogról. Tegyük fel, hogy az örökhagyó csak 20 év múlva hal meg. Ebben az esetben, ha az ajándékozott mégis érvényesítené az örökösödési jogát, akkor az ajándékot már nem lehet visszakövetelni. Tehát az általad javasolt ajándékozási megoldás nem tűnik jónak. Mit lehet akkor tenni?
köszönöm, még az a kérdés, hogy ki lehet tanu? bárki lehet tanu? hány tanu kell, kettő? Milyen adatokat kell megadni a tanuk esetében, gondolom név, születési dátum és hely, valamint lakcím elég. Nekünk a közjegyző azt mondta, hogy a dokumentum neve legyen "örökösödési megállapodás".
3. a két tanús szerződés az bizonyító erejű magánokirat,az ellenkező bizonyitásig bizonyítja azt ami benne foglalt. nem attól bizonyíték, hogy tanúk élnek-e, hanem attól, hogy a két tanú aláírta. ( max akkor lehet megdönteni ha írásszakértő igazolja, hogy az aláírás pl. nem tanúktól vagy a felektől származik )
4. ki meddig él? ugyan- na ez aztán nem kiszámítható
De a helyzetben nem ezt kell csinálni.
Kell egy ajándékozási szerződés a pénz összegről.
Erre hivatkozva kell egy Öröklési jogról lemondó szerződés
A kettő birtokában kizárt, hogy a későbbiekben báminemű probléma legyen.
P.S. jahh és nem árt az esetlegesen kieső örökös helyén öröklő leszármazókról is említést tenni.
Üdv, segítséget szeretnék kérni. Örökösödési szerződést írunk, amelyben az egyik örökös (gyermek) lemond a másik javára azzal a feltéltellel, hogy egy adott pénzösszeggel az örökhagyó kifizeti a szerződés aláírásakor. A szerződést az örökhagyó és a lemondó örökös aláirja és még két tanu. Az örökös valószínűleg még sokáig fog élni, legalább 20 évig. Mi van akkor ha ennyi idő alatt meghalnak a tanuk? Ez esetben is érvényben marad a szerződés? Hogyan lehet ezután bármit is bizonyítani vele? Tehát meghal a két tanu, és meghal az örökhagyó. Csak az örökösök marad életben. Van egy papír, amit elvileg megtagadhat a hagyatéki tárgyaláson az aki lemondott. Mit lehetne ilyenkor tenni? Ki lehet tanu egy ilyen szerződés aláírásakor? Milyen feltételei vannak egy ilyen érvényes írásbeli szerződésnek?
Ahol meghalt, azon a településen állították ki a halotti anyakönyvi kivonatot. Tehát ott kezdesz - aztán ott vették fel a hagyatéki leltárt ( iratmásolatot kérsz )- ezen iratból kitűnik melyik közjegyző járt el - innen pedig közjegyző felkeresés. Ennyi időn belül már minden levéltárban van, de majd útba igazítanak, hogy melyik levéltárhoz kell fordulni, jogi érdeket kell valószinűsíteni, ( történet rövid tömör leírása- születési anyakönyvi kivonatod másolata - apád halotti anyakönyvi kivonat másolat ) és aztán egyszer csak hónapok múlva a kezedben lesznek az iratok. :)
HA volt egyáltalán hagyaték. ugyanis a nemtörödős apukák a gyerekeiket úgy hagyják ki, hogy már életükben lerendezik azokkal a gyerekkel, akikkel törődnek :(
Édesapám 1981 ben halt meg. Engem senki sem értesített róla. Igaz hogy apukám nem törödött velem én 43 éve láttam utoljára most 71 éves vagyok. Egy dologra lennék kiváncsi hogy az öröklésből hogyan tudott ki hagyni a két féltestvérem? És esetleg ezt hogyan tudnám meg? Hogyan juthatok hozzá a hagyatéki jegyzőkönyvhöz? Már csak kíváncsiságból.
1. Provi benyújtja a hitelező igényét, akkor ezt a tartozást is megöröklik.
2. A közjegyzőnek lehet mondani, hogy a kölcsönszerződés hamis okirat, de ő ezt nem fogja elbírálni ugyanis nem bíróság és nincs is ránk írva, hogy mi meg vagyunk az igazmondó juhászok.
3. Ilyenkor akinek ez érdekében áll, a szerződést mint hamis tartalmú okiratot meg lehet támadni bíróságon illetve amin okirathamisítás gyanúja van - azt csak a rendőrség tudja kivizsgálni.
4. Ergo feljelentést lehet tenni - addig meg áll a hagyatéki eljárás.
5. HA "csak" a tanú személye lesz a hamis - nem volt ott és nem ő írta alá- ez magában a kölcsön tényét nem fogja annulálni. Nyilván megvizsgálható a kölcsönvevő aláírása is- kérnek a múltból írásmintát - otthoni irományait - és meg tudják állapítani, hogy mi a helyzet. Ha ő írta alá, ettől még a kölcsön kölcsön lesz- max nem bizonyitó erejű az okirat- ez azt jelenti, hogy maga az okirat nem bizonyítja a kölcsön tényét- hanem azt más formában a Provinak kell bizonyítani. Itt mondjuk előszedhetnek befizetési bizonylatokat az eddigi részletekről, mert ugye azért nem fizet senki havi x összeget senkinek, ha nem kapott kölcsönt.
6. Az ügynök persze ettől szorulhat - munkahelyét tuti veszti ( ha még ott dolgozik - büntető jogilag is felel, de általában ezeket az ügyeket mediálásra utasíthatják - illetve felajánlható és az ügyész jóváhagyhatja - és akkor egy bocsánatkéréssel esetleges károkozás megtérítésével vége - pont nem rég volt ilyen ügyem. )
Még egy kérdésem lenne! Az elhunyt apósomtól, most a kezembe került egy kölcsönszerződés a P. betűs uzsorás gyorskölcsön cégtől. 250ezer kölcsönre 72 hét alatt 513ezret követelnek. Biztosítás nincs a kölcsönön, így ez is a hagyatékot terhelné. Engem, mint az elhunyt veje semmiben nem érintett volna, csak az esetleges örököst a feleségemet. De most hogy olvasom ezt a kölcsönszerződést az aláírás után az eggyik tanú én vagyok rajta. Nem én írtam alá, ott sem voltam a szerződéskötéskor, máig tudomásom sem volt erről a kölcsönszerződésről. Az aláírásomat aláhamísították, a lakcímemet és a nevemet ráírták. A másik tanu pedig a kölcsönadó cég nevében eljáró ügynök.
A szerződéskötéskor tehát maxumum két személy volt jelen. A Kölcsönadó ügynök és a kölcsönvevő (elhunyt). Bár ezek után a kölcsönvevő személyében sem lehetek biztos (már elhunyt).
Ha bármilyen szerződés (tartalmától függetlenül) valótlan aláírást tartalmaz, hogy lehet bizonyító erejű? Ezen kívül gondolkozom, hogy okirathamísítás miatt bűntető feljelentést teszek az ügynük ellen, hogy visszaélt az adataimmal.
Ok . persze. egyebkent mèg annyi h nem a testver "javàra "mond le - mert az ajandekozas lenne - a visszautasitassal tul.kepp kilép az örökös körből -mintha nem lenne.
Köszönöm a segítséget! Hasznos volt. Az etikai részébe nem mennék bele, azzal csak az vitatkozhat, aki ismeri az előzményeket 12 évre visszamenőleg.
Az idősebbik örökös részéről szerintem elég etikus, hogy visszautasítja a testvére javára az örökséget, ami még a tartozások kiegyenlítése után is jelentősen több. Ha menne minden a normál "úton", akkor az etika azt diktálná, hogy mindenki örököljön, majd lakáseladás, és mehetne a kisebb az utcára.
Hagyatéki hitelezői igénnyel léphet fel, mivel már kifizetett összegről van szó, a visszafizetési határidő elvileg azonnali- de adhat határidőt- amit gondol- mivel nem volt szerződési alapja - ezt Ő határozza meg. ( mmint, aki viselte a költséget.)
( más kérdés, h azzal, hogy apámat eltemetem, mondanám-e , hogy mínuszban vagyok? - de ez csak számomra etikai vagy erkölcsi kérdés - vedd úgy nem is mondtam - a joghoz nincs köze. )
Apósom nemrég hirtelen elhunyt. Két lánya örökös. Van hitele kb. 500ezer forint, készpénze nem volt, és a bankszámlája is negatívban. Az elhunyt nevén van egy kis értékű lakótelepí lakás 2/3 része. Ezen ingatlan 1/3 része pedig a kisebbik lányáé. Ingóság jelentéktelen értékű. Tudomásom szerint a "hitelezők" követeléseit a hagyatékból le fogják vonni. Az idősebbik örökös (nagyobbik lány) vissza szeretné utasítani az örökséget, így tudomásom szerint autómatikusan a másik örökösre száll (testvérére) az örökség, aki egyébként a szóbanforgó ingatlanban lakik.
A temetési költséget kb 360ezer forintot, viszont teljes egészében az idősebbik fizette. Tehát, ő nemhogy örökölt volna, hanem még jelentős plussz kiadása származott, a másik örökössel szemben.
A kissebik, bár megígérné, hogy rendezi a tartozásokat és a temetési költséget, az örökségért cserébe, de ezt esélytelennek látom a testvérével szemben. (Sosincs pénze, mert tékozló módon élt eddíg is)
Kérdés, hogy a hagyatéknál, mikor visszautasítja az idősebbik örökös az örökséget. A temetési számláit ezzel szembe beteheti-e a követelések közé? "Beálhat-e' a hitelezők sorába a bank mellé, ezzel a 360ezer forintos követelésével a másik örökös felé?
Ha ez így működő képes, milyen határidőt lehetne kikötni a tartozás rendezésére, vagy milyen biztosítékot lehetne kérni? Például széljegyzet az ingatlan tulajdoni lapján, ahol szerepel a tartozás, stb..?
