Ez kizárólag az 5 éves időszak lejárata utáni lehetőségekről szól, közvetlenül nincs köze a TBSZ-hez. TBSZ lejárata után az eszközök normál számlán mennek tovább, és bekerülési árként a zárónap árfolyama illetve az eredeti bekerülési ár közül a magasabbat kapják meg. Ekkor lehet úgy dönteni, hogy valaki realizálja a veszteségét egy drágán megvett papíron, ami már sima ETÜ ügylet.
(A megvalósítási nehézségek ott kezdődnek, ha részkivételt szeretnél, azaz csak 1-2 mínuszos értékpapír ügylet kivételét az 5. év végén. A szolgáltatók egy része nem tud egy adott értékpapíron belül HIFO szerinti kivezetést végrehajtani, csak FIFO szerintit, vagy ha ez nem passzol, akkor mindent ki kell venned.)
BUX-ból kiszálltam csúcs körül, a maradékot pár napja pakoltam át kötvénybe. Az Orosz + Kelet Eu részvény alap is ment 24 %-ot idén, jövő héten döntök hogy mi legyen az ottani pénzemmel:
Adózási kérdés. Egyszerű példa! Ha 2019-ben 120-ezer ft nyereséges ügyletem volt,és 100-ezer ft vesztesége,akkor a különbözet azaz a 20-ezer ft után kell 15%-os SZJA fizetni?
Ne feledjük, hogy tavaly ilyenkor kb. -20% mínuszban ültek október elejéhez képest az (amerikai) indexek. Ha azóta semmit nem csináltak (volna), akkor is 52wk high lenne, Egyidejűleg a -20%-ban ülnénk. Tavaly októberhez képest SnP500 kb. 9%-t emelkedett
A trenddel utazni kell. A trendfordulót eltalálni persze nehéz, nem szól előre a piac. Sokan ezen az elmúlt években sokat "buktak", azaz nem használták ki az égig érő fák szelét.
Legyünk optimisták! :) Európa az usákokhoz képest még tán nem túlárazott. Hány éve is vár a világ egy összeomlásra? Talán épp az attól való félelem miatt nem realizálódott eddig mégsem a fordulat. Biztos jönni fog, de az ideje és mértéke kérdéses, és ne feledjük, manapság elég nagy "fékek" vannak a nemzeti bankok oldaláról. mintha ők (is) félnének egy "összeomlástól".
Létezik valami olyan oldal, ahol lehet látni hogy adott időszakban (1 nap, 1 hónap, fél év, 1 év) mennyit zuhantak az EU-s részvények? Vagy ahol jó beszállási lehetőségeket tudnak ajánlani?
Euro-s részvényekből ti milyeneket vennétek, itt is van A és B kategória?
Nagyon szomorú, hogy ide jutott a magyar tőkepiac.Egy vicc, ami a Mészáros papírokban folyik, tulajdonképpen semmi másról nem szól az egész, mint a kisbefektetők megkopasztásáról.
ha az instrumentum minuszos, akkor a tbsz-ből kivonva a minusz megmarad, a normál számlán fel tudod használni adócsökkentésre.
ha az instrumentumot minuszosan (de még a tbsz-en belül) eladtad, akkor meg pórul jártál, akkor azt a mínuszt nem tudod már adócsökkentésre felhasználni.
Bocs, most látom, hogy 2. pontnál tévesen írtam az előző hozzászólásban. Nem a teljes hozamra kell adót fizetni részkivétnél, hanem a kivont érték arányában.
Annyira pongyola fogalmakat használsz, hogy nem értem a kérdéseidet, csak találgatok, hogy mire gondolsz, így ne csodálkozz, ha nem tudok jól válaszolni! Jobb lenne, ha a szabályban mutatnál rá arra, amit nem értesz.
Igen, a kérdést feltevőnek feltehetően igaza volt abban, amit gondolt, bár ő is elég pontatlanul fogalmazott. Tehát „mínuszos tételen” olyan értékpapírt értesz, amelynek a tbsz-ből kivonáskori piaci értéke kisebb a szerzési értéknél (most tekintsünk el a short és származtatott pozícióktól - mert annak a kivonása nekem sem lenne teljesen világos, de majd ha erre jár egy szakértő, akkor mesélhet erről is:)). Tbsz-ből kivonáskor ebben az esetben a szerzési érték megmarad, a későbbi pozíciózáráskor ezzel kell számolni.
„a példa: beteszek 1 milláért vett részvényt”
Tbsz-re? Honnan? Nyesz-ről? Vagy ez tbsz-újrakötés?
Vagy pénzt tettél be, és a tbsz-en vettél részvényt? Úgy írd, légy szíves, hogy egyértelmű legyen.
„de ha eladtam, akkor mi van?”
Mi lenne? Realizált veszteséged a tbsz-en. Csodák nincsenek.
azért kérdeztem meg tételesen, erre hozod a szabályt.
inkább a magyarázata kellene..
ha jól veszem ki akkor az a mondás hogy igaza volt az eredeti felvetést tevőnek, ha van egy minuszos tétel és az lesz a részkivét tárgya akkor a mínuszát megtartva kapod meg a részkivét után, azaz utána immár a normál számlán az instrumentumot eladva érvényesítheted a veszteségét.
így van ez?
más kérdés, de ehhez kapcsolódik: mi van abban a szerencsétlen példában ahol nincs meg a végén a veszteséget összehozó instrumentum, csk a veszteség-
a példa: beteszek 1 milláért vett részvényt, 5 évig nem mozdul, egy hónappal a lejárat előtt napi 10 százalékot esik. 50 százalék bukónál eladom hogy ne essek még tovább. letelik az 5 év, van 50 százalék bukóm az eredeti befizetéshez képest, DE nincs meg az instrumentum.
mert az eredeti felvetés szellemében akkor a bukót akkor érvényesíthetném ha meglenne az instrumentum (azt jól részkivonnám a végén). de ha eladtam, akkor mi van?
Az a baj ezzel, hogy ha bonyolult dolgokról egyszerűen szeretnénk beszélni, akkor abból félreértés lesz. Akkor lehet egyszerűsíteni, ha minden körülmény ismert. Érdemes az egész paragrafust elolvasni, hogy minden érthetővé váljék.
1. „mi van a 2 fél adózásával”
Ez mit jelent?
Egyrészt a lekötési hozamra fizetsz szja-t.
Másrészt a kivont értékpapírok a későbbiekben a „normális” szabályok szerint adóznak (pl. etü., kamat, osztalék, szocho).
2. Ugyanaz, mint a 1.: a teljes lekötési hozamra kell adót fizetni a 3. év végén, de az 5. év végén ez 0.
3. Mi az, hogy átfordul? 3. év után semmi nem változik, csak a feltörés esetén fizetendő adó mértéke. Az 5. év utáni „újrakötésnél”:
bb) a pénzügyi eszköz tekintetében befizetett pénzösszegként a pénzügyi eszköznek az ötéves lekötési időszak megszűnésének utolsó napján irányadó szokásos piaci értéke vagy a megszerzésre fordított összeg közül a nagyobbat;
teljesen igazad van abban hogy nem kellett volna találgatnom. a jövőben nem fogok.
le van írva.
csak erősen szaknyelven van írva.
annak a kedvéért aki szintén nem érti, meg az én kedvemért légyszíves magyarítsd már!
1,ha megszüntetem bármikor a tbsz-t (az egyik fele mondjuk nyereséges, a másik mondjuk veszteséges instrumentum), mondjuk az egyszerűség kedvéért 2 évvel a kötés után, akkor mi van a 2 fél adózásával
2,ha részkivétet kérek a végén a plusszos vagy a minuszos instrumentumra
3, ha nem kérek részkivétet, az egész átfordul, de a fele plusszos, a fele minuszos
4, ha lejár az egész
kösz.
jogi ügyben jogászt szoktam kérni meg, adóügyben meg adóhoz értőt. egyszerűbb és jobb lesz az eredmény mintha tippelünk, így igaz.
Hosszabb találgatás-vitatás előtt érdemes lenne a jogszabályt megnézned. (Ez a szabályrész a kezdetek óta érvényes.)
Szja tv. 67/B. §
(9) A lekötési időszak megszűnését, a lekötés megszakítását követő időszakra tartós befektetésből származó jövedelem az adott szerződés alapján nem állapítható meg, a megszűnés, a megszakítás napját követően keletkező tőkejövedelemre - jogcíme szerint - a rávonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy
a) ha betéti kamatjövedelmet kell megállapítani, a lekötési hozam részeként figyelembe vett betéti kamatkövetelést figyelmen kívül kell hagyni,
b) ha a jövedelmet szerzési érték figyelembevételével kell megállapítani, a megszűnés, megszakítás napján irányadó szokásos piaci érték, illetve a megszerzésre fordított összeg közül a nagyobb vehető figyelembe,
c) adókiegyenlítés ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség esetén akkor érvényesíthető, ha az a megszűnés, a megszakítás napját követően kötött ügyletekből keletkezett.
