A fantáziám szabadon csapong e témakörben, amit egyesek mosolyogva tolerálnak, mások meg azt hiszik, hogy komolyan bele akarok avatkozni a tudományba és sértve érzik magukat. Nékik üzenem, hogy sajnálom.
Azzal, hogy válaszra ingerellek benneteket, nagy tudásúakat, már elértem a célomat. Viszont az ilyen alpári válasszal túltoltad a bicajodat, az ingerküszöbömön. Nem a bunkóságodra vagyok kíváncsi, azt nem kell villogtatnod. Tanulhatnál mmormotától.
Elhinni sincs mit ezen az eszmefuttatáson, de gúnyolódni sincs mit rajta. Elvégre igaza lett az alkimistáknak is, tényleg lehet aranyat csinálni más anyagokból.
Ezt nem tudom, de nincs ötletem se milyen kísérletet kellene megpróbálni. úgy esetleg, ahogy írtam, hogy hagyományos energia forrás és egy ilyesmi valami csak mint "kapaszkodó" használva.
Egy messze földre illatozó józan paraszti tértolás akkorát trottyant a csillagközi űrhajó téridő buborékába, hogy a vele szinkronizált térhúzás egyből benyeli, s parányi kvantumidő alatt fénysebességre gyorsítja. Ennek következtében a semminek megfelelő alapenergiát tartalmazó, mérhetetlenül gügye, de folytonosan megújuló dumád közegellenállás nélkül csusszan bele a levegő kvantumos alaprezgésébe.
A téridő egyetlen kvantuma is tartalmaz energiát, méghozzá a kvantumidő leteltével megújulót. A végtelen struktúrája is folytonosan megújuló energiát tartalmaz. Ennek a kinyerése, felhasználása szerintem, csak az IDŐ manipulációjával lehetséges. Az egységes kvantumidő két fázisát, a forrás és nyelő fázisokat azonosnak vesszük, de minden szomszédos kvantumnak eltolódik a sajátidő kezdőpontja, a másikéhoz képest, ami az alaprezgését adja a végtelen nagy struktúrának. Ha egy csillagközi űrhajó nyugalmi tömegének megfelelő energiát tartalmazó térfogatú, diszkrét téridő halmazt (térenergiát), egyidejűvé „eltolódásmentessé” tudunk szinkronizálni, akkor az űrhajó előtt térnyelés fázisú, mögötte térforrás fázisú lesz az adott méretű halmaz, vagy buborék. Ez akár fénysebességre gyorsíthatja az űrhajót közegellenállás nélkül. (Viszont a kormányozására még nincs jelentkező.) Másként fogalmazva, egy mérhetetlenül parányi téridő kvantumot akkora méretű buborékká növelünk, amiben elfér egy csillagközi űrhajó. :)
Ha valóban létező ez a dolog, szerintem mozgatásra használható, de az energiának valahonnan kell származni hozzá hagyományos forrásból. Csak a Newton 1. törvényt hekkeli meg.
Vagy egyszerűbb is lehet ez a dolog? Kíváncsi lennék ha egy mérlegen két erős mágnes vákuumban forog egymással szembe? Tuti, hogy nem csökkenne vagy növekedne a súlya a forgás iránytól függően? Mindegy milyen tört százaléknyit.
Szerintem ez a lényeg, vagyis az üresnek látszó nem üres. A téridő kvantumai, forrás és nyelő „üzemmódban” működnek, méghozzá mérhetetlenül rövid kvantumidő alatt. Egy olyan űrhajó, amely térhajtóművel működik, a józan paraszti ész szerint, a térnyelővel húzza, a térforrással tolja magát. Méghozzá a kvantumidőhöz tartozó sebességgel, ami valószínűen gyorsabb, mint a fény sebessége.:)
" Ennél sokkal izgalmasabb ötlet volt, hogy az előttük lévő teret anyaggá alakítva átpumpálták a hajtóművön, majd a hátuk mögött engedték ismét térré visszaalakulni. "
Ennél sokkal izgalmasabb ötlet volt, hogy az előttük lévő teret anyaggá alakítva átpumpálták a hajtóművön, majd a hátuk mögött engedték ismét térré visszaalakulni.
Az biztos, hogy nem egy világkormány, amely létrehozza a világbékét, végkép eltörli a múltat és egyenlővé teszi a Nobel díjas agysebészt, az analfabéta 40 IQ munkanélkülivel?
Majd eccer ha unatkozok kiszámítom, (-: hogy hogan is alakulna az energia mérleg, ha mágnes csapda gyűjti és maga a jármű mozgása sűríti a hidrogént? Mert néhány % c-vel már szerintem van fúzió valami konfúzorban, csak nem tudjuk, hogy több vagy kevesebb energiát szolgáltat mint amit elhasznál.
1960-ban vetette fel Bussard a róla elnevezett ramjet ötletét. Lényege, hogy a csillagközi hidrogént szedné össze menet közben, és az ennek fúziójával nyert energia hajtaná. Az előnye, hogy így nem kell magával vinni és a rossz irányba gyorsítani a magával hurcolt üzemanyagot, így el lehet kerülni a képtelenül rossz tömegarányt.
A dolog persze teljesen reménytelen belátható időn belül.
Szerintem se, most a "lapos a föld" szellemisége következik, sötét babonák amik terjednek. ami érdekes esetleg, hogy míg anno a vallás táplálta a különböző hiedelmeket most meg a tudomány. Vízhajtású autó, nullponti energia, más örökmozgók, de eltitkolt rák gyógyszer stb... is ide tartozik.
Viszont ember járt a Holdon, ennyi volt a küldetésünk. Majd igen, 1000 év múlva valaki tudjon mutogatni oda, hogy ő tudja, hogy ott emberek jártak ....és felvilágosodás, reneszansz stb.... és magasabb osztályba lépés de az már atianyaggal, fúzióval ki tudja mikkel. (-:
A Naprendszer teljesen más, sokkal könnyebb feladat. Fúziós reaktorral (vagy akár hasadóval, ha ki nem tiltják a zöldek) simán megoldható, legalábbis elvileg. Hogy aztán sikerül-e belátható idő alatt, az más kérdés. Arra sincs garancia, hogy a civilizáció érdeklődése megmarad az űrkutatás iránt.
Fénysebességgel is évtizedekig kellene utazni, de annak a 10% is sok. Ilyesmihez nagyon nagy létesítmény egy falunyi valami kellene. ....ha lesz ilyen egyáltalán. a naprendszeren belül meg egy hagyományos atomreaktor is megtenné ...éppen.... szükségből, ha már csak azon múlna mi legyen az üzemanyag.
hidrogén van az űrben is. nem tudom, biztos kiszámolták már mennyi gyűjthető be 1 fényévnyi űrből egy elképzelt hengerből.
Az a sci-fikből ismerős kép, hogy duruzsol egy kis reaktor egy piszkos nagy hajóban, mint mondjuk a dízel egy óceánjáróban, egyszerűen nem reális. Egy ilyennel nem lehet eljutni a csillagokhoz és visszatérni.
egy csillagközi jármű az nem egy kabin hanem akkora létesítmény amiben az a 100 tonna hidrogén éppen úgy nem sokat nyom mint ha csak 1 tonna antianyag lenne mert az egész vagy 1000 tonna
Sajnos nem ilyenek az arányok, feltéve hogy nem akarsz évezredekig utazni. Még antianyaggal is ijesztően kevés lehet a hasznos teher az üzemanyag tömegéhez képest, fúzióval meg reménytelen még a legközelebbi csillag is. Oda-vissza útra meg főleg reménytelen.
na igen, de hát volt vasút a nagy gőzösökkel is a dízelekkel is van az elektromossal is.
Szerintem ahogy írtam, egy csillagközi jármű az nem egy kabin hanem akkora létesítmény amiben az a 100 tonna hidrogén éppen úgy nem sokat nyom mint ha csak 1 tonna antianyag lenne mert az egész vagy 1000 tonna. Szóval ezen nem múlik az. Szóval a felszabadítható energia mellett már a fúzió esetén is elhanyagolható az üzemanyag tömege. Hidrogént meg tud begyűjteni menet közben is.
Az antianyag reaktor hiába egyszerűbb ha a tárolása meg végül is ugyan az mint a magfúzió ha mágnes tórusz tokamak. Sőt ha megoldanák a lézeres megoldást még egyszerűbb, az egész rendszer lehet, hogy még tömegben is kisebb mint az antianyagos. (úgy tudom az nem jön össze, nem sikerül úgy meglőni a lézerekkel, hogy ne eldőljön mint egy zsák hanem egyenletesen összenyomódjon.)
