„Egész életemben az anyagot kutattam, de rá kellett jönnöm, a hagyományos értelemben vett anyag valójában nem is létezik. Az anyag egésze kizárólag egy olyan erő hatására keletkezik és marad fenn, mely az atom részecskéit rezgésbe hozza, és végül parányi naprendszerét összetartja. Az univerzumban minden, ami létezik, energia által jön létre. Azt kell feltételeznünk, hogy az energia mögött egy tudatos elme létezik, ami a mátrixot megteremti.” Max Planck (1858 - 1947)
IGe : Az első fele az idézetnek nagyjából helyes, de a második fele már inkább vicces és nevetséges. "Mátrix" film mémjéből lett szóhasználat időparadoxon, ja és Max Planck nem volt buta .... tudta, hogy JahveZsidóSátánIsten és annak avatárja ZombiJézuska kitalált alakok.
" Ha nem csap bele a villám a Galvani által drótkerítésre akasztott békacombokba, akkor hol tartunk a bio- elektromosság ismeretében? "
Kb. 50 éve mi azt tanultuk, hogy rézdrótból készült kampókon lógtak az erkély vasrácsán, és a combok a vasrácshoz érve összerándultak. Villámról nem volt szó, viszont akkoriban már létezett valami dörzselektromos gép, amit Galvani használt a kísérletezéshez - a Wiki szerint.
Galvani kísérletein okulva Alessandro Volta feltalálta a galvánelemet. Ez megint újabb kísérletezésekre adott lehetőséget, pl. évek múlva a dán Oersted tanár az áram hőhatását mutogatva észrevette, hogy az asztalon felejtett iránytű reagál az áramra.
A részecskék, amik olyanok is mint a hullámok, esetleg pusztán számítások isten számítógépében. Minden számítás véges számú cellákban történik. Sok tér cellában történő számítás ad ki egy-egy részecskét. Minden cella számítási szabálya ugyanaz. Hasonlóan mint a conway élet játék vagy a sejtautomaták:
Ennek az egy cellának a számítási szabályának ki kell adnia az összes részecske, kölcsönhatás tulajdonságait. Igazából sok cella adja ki.
Az anyag definícióját szerintem, esetleg ennek a cellának a működése adja. De mi lehet a cellák szabálya ami minden részecskét és kölcsönhatást kiad? Be kell adni egy mesterséges intelligencia neurális hálózatnak a cellák tömegének viselkedését, ahogy a valós világban történik ahogy az anyag viselkedik. Majd kihámozhatjuk ebből a szabályt. Mintha a Covai életjátékban azt adnánk meg a hálónak mi a cella állapota most és arra tanítanánk a kimenetét, hogy mire jut. A szabályt a hálózatnak kellene kitalálnia. Ebben az esetben biztos ki is találna, ha folyamatosan mutatnánk neki az első állapotot és a következőt. Mutatni kell nek mi van és minek kell történnie.
Hát ha lottózol, akkor rossz oldalon próbálkozol, mert nem tanultad meg, miként lehet kihasználni a véletlenben rejlő lehetőségeket. Azok bezzeg tudják, akik az ilyen játékokat működtetik.
Ahhoz Galvani is kellett. Minden nap millió és millió más ember előtt is lejátszódnak érdekes események, de nem figyelnek fel rá, amelyeknek nem járnak utána, miközben néhány náluk tehetségesebb, tanultabb társuknak szeget üt a fejébe. És még akik el is kezdenek foglalkozni a dologgal, azoknak is csak egy apró töredéke jut számottevő eredményre.
A véletlen csak a nagyon felkészült emberek számára jelent elég segítséget.
Ugyanazokból a szavakból - nyelvtani szempontból helyesen - nagyon sok állítást össze lehet rakni. Ezek egy kis része - de még mindig iszonyatosan sok - olyan, hogy nem önmagában is értelmetlen, csak éppen a valóságban nem úgy van. Emiatt nincs sok értelme azzal próbálkozni, hogy sikerülhet érdekes, figyelemre méltó állításokat tenni véletlenszerűen, a tárgyra vonatkozó ismeretek nélkül.
Érteni a szavak jelentéséhez kell, meg azok helyes sorrendbe rakásához. Meg ahhoz, hogy mit hol kell keresni a jól tájékozottsághoz. Na meg a mások által kitalált, megalkotott dolgok helyes interpretálásához. Ettől máris okosnak látszik az illető megszólaló. Én vállalom a tudatlanságomat, mert nem akarok hamisan okosnak látszani. Lehet, hogy provokatív kérdéseket, vagy bugyuta bemondásokat teszek, de ezzel nem hagyom elsüllyedni a topikot.
Nem hiszem. A végtelen sok értelmetlen dolog (mivel sokkal több hülyeség lehetséges mint értelmes) között elsikkadna, észrevehetetlen maradna a jó. Pl. ha véletlen szövegek generálásával próbálnánk meg megalkotni fizikai képleteket, elég hamar kijönne mondjuk az E=mc^2. Mégse ez a fizika művelésének legsikeresebb módja, mert milliószám jönnek ki képletek, és nem lehet tudni, melyik váltja meg ezekből a világot.
Bizonyára a hozzám hasonló fantáziáló ember ötlete volt a kormánykerékbe szerel légzsák, hiszen semmi nem adódik magától. Habár a semmi adott egy univerzumot, csak úgy magától.:)))
Egyből rájönnél, miért nem tetszik a szöveged azoknak, akiknek van valami alapműveltsége fizikából, ha olyasmiről olvasnál összezagyvált cikket, amihez értesz valamit.
Pl. autózás témakörben valaki nekiállna arról értekezni, hogyan kellene a kormánykerékre szerelt biztonsági öv hatásfokát GPS-szel javítani. Minden rendben, létező szakkifejezések, nyelvtanilag rendben van, ez is van olyan jó mint egy másik.
Azért gondolkodsz így, mert a rendes fizikai cikk pont ugyanolyan érthetetlen számodra, mint a halandzsa. Emiatt nem érzékeled a különbséget, azt hiszed, mindegy.
A mai tudomány, már ami a fizikát illeti olyan, mint egy hosszú sorban álló tömeg a kifizető hely előtt. Mindenki türelmetlenül várja, hogy sorra kerüljön. Aki a sor elején áll, azzal bíztatja a mögötte lévőt, hogy megéri várni, mert nincs más kifizetőhely. Aki a sor végén áll, az meg abban bízik, hogy megnyitnak egy másik kasszát is. Ebből gondolhatod, hogy én is a sor végén állok. Ami a karattyolást illeti, egy jó szülő abból is megérti a gyerekét, ha akarja.:)
Egy nyugalmazott részecskefizikus,(iszugyi) által jelzett összetett részecske, a stabil Neutron, csak gravitációsan hat a környezetére. Ez lenne a sötét-anyag, amely a galaxisok hiányzó tömegét pótolja és magyarázatot ad a szélső csillagok anomális sebességére. Legfőbb célom a kíváncsiságom kielégítése. :)
„Arról nem is beszélve, hogy a spirálkarok (DGy szerint) valamilyen okból felfénylő csillagokból állnak.
Vagyis csillagok nem csak a spirálkarokban vannak, de ott fényesebbek.”
Amennyiben a galaxis egy diffúz sötét-anyag „ködben” található, a csillagok által keltet szél elfújja szemünk elől a ködöt. Mivel a spirálkarban sűrűbben vannak a csillagok, a fényük is erősebb még a ködön át szemlélve is.
Gondolkodni, modellezni, következtetni lehet több különböző fázisban levő esetből. Nyilván nem olyan megbízható, mint várni pár százmillió évet, de sok szempontból praktikusabb. :-)
a sötét anyag még kevésbé lép kölcsönhatásba (még inkább keresztül megy) mint a normál anyag.
Egyetlen fénykép alapján ezt hogyan lehet megállapítani?
Ha folyamatában meg tudnánk figyelni egy ütközést, tudnánk mozgó felvételt csinálni róla, akkor meg lehetne állapítani. Akkor láthatnánk, hogy gyorsabban áthalad egymáson, vagy inkább visszapattan.
"a látható anyag és a sötét anyag nem ugyanúgy viselkedik."
A látható anyagok közül az ionizált gázfelhők viselkednek csak másképp, mert azok között EM kölcsönhatások lépnek fel, amelyek némileg fékezik az egymással szemben haladó felhőket. De a látható csillagokba tömörülő anyag ugyanolyan kölcsönhatás nélkül fűződik át egymáson, mint a csak gravitációs lencsehatása révén észlelhető sötét anyag.
