Részletek a Kik voltak a szkíták? rovatból:
Egy Nézz körül nevű user idézte a National Geographic magazin 2006. február 14-i számát (11465):
Szibériai szkíták – az arany mesterei
Barbárok az ősi sztyeppéről? Félre az előítéletekkel! Egy nemrég feltárt 2700 éves sír tanúsága szerint a hírhedt lovas népnek meglepő érzéke volt a finom aranyművességhez is.
Pavel Leusz fölnézett a négy méter mély gödör aljáról az odafent álló három régészre. „Van egy kis gond, fiúk – jelentette be. – Ki kell hívnunk a rendőrséget!”
Leusz egy kurgán, azaz sírhalom ásatásán egy rönkfalú sírbolt belsejébe kukkantott be az imént a szibériai Tuva Autonóm Köztársaságban. Két csontvázat és tompán fénylő aranytárgyakat látott. Tömérdek aranyat!
„Először egy arany gorytust láttam meg – idézte föl később –, majd újabb aranytárgyakra lettem figyelmes.” (A gorytus tegez és íjtok egyben.) Volt ott egy kisebb és egy súlyosabb melldísz – másfél kilós, mint utóbb kiderült –, két vésett arany fejdísztű (30 és 35 centiméter hosszúak) és több aranyberakásos tőr. Csillogó, kisebb-nagyobb fémtárgyak borították a kamra alját.
Leusz tapasztalt régész, tucatnyi nyarat töltött már oroszországi ásatásokon. 2700 év után most ő pillanthatott be először ebbe a kamrába – a homályos múltú szkíta nép egyik királysírjába. Ezek a nomád, vad harcosok Közép-Ázsiában éltek az i. e. 9. századtól, kultúrájuk innen terjedt tovább nyugat felé, a mai Dél-Oroszország és Ukrajna, sőt Németország területéig. Végül a kereszténység korának kezdetén fokozatosan eltűntek a történelem színpadáról.
Leusz velős megjegyzése hallatán az expedíciót vezető Konsztantyin Csugunov – a szentpétervári Állami Ermitázs Múzeum régésze – lemászott a gödörbe, hogy a födém rönkjeinek résein keresztül egy ámuló pillantást vethessen a leletre. Fürgén követték őt a kutatótársai: Hermann Parzinger és Anatoli Nagler, a berlini Német Régészeti Intézet régészei. „Istenem! – kiáltott fel Nagler, amikor bekémlelt az üregbe. – Igazad van. Ki kell hívnunk a rendőrséget!”
Szarmata (11466):
A legtöbb szkíta aranytárgy a Pontus-vidéki görög mesterek munkája. Barbár ízlésr szerint, barbár megrendelésre készített antik görög munka! Ilyen pl.: a híres Kul-obai edény, szolohai fésű, stb., stb....
Kavkaz (11467):
Itt Tuvai leletekről van szó. Azok közt nincs görög munka!
Najahuha (11468):
Ma már a nemzetközi világ óvatosabban bánik a SZKÍTA aranytárgyak görög-műves megfogalmazásával, ugyanis mint a Kr.e. 5-6 századi , belső-ázsiai szkíta aranykincsek is mutatják, a szkítáknak létezett saját fémművessége.
Több tanulmányban fölmerült már, hogy a görögség nagyon sok fémmegmunkálási technikát és motívumot vett át a SZTYEPPEI népektől, viszont nincs kizárva, hogy bérmunkában, megrendelésre ne gyártottak volna ilyen tárgyakat....
Ulam-burias (11469): A legtöbb szkíta aranytárgy a Pontus-vidéki görög mesterek munkája. Barbár ízlésr szerint, barbár megrendelésre készített antik görög munka!”
Mások ezt másként magyarázzák.
Sokkal valószínűbb, hogy közös forrásból táplálkozott a szkütha és a görög művészet: az anatóliai–transzkaukáziai motívumkincsből. Kis-Ázsiában őshonosak voltak a szkíták, és kisebb közösségeik már a Kr. e. XIII. században, nagyobb tömegeik pedig a Kr. e. VIII–VII. században hagyták el a térségek. A görög (és persze etruszk) orientalizáló stílus döbbenetes egyezése az urartui bronzok stílusával, a kis-ázsiai formakinccsel eléggé elfogadott és közismert.
Vagyis a görögök motívumaikat, művészeti stílusukat jelentős részben pont a Hatti Birodalom népeitől merítették!
A magyar akadémikus körökben is gyakran idézett Wolfgang Helck pl. 34 oldalon keresztül sorolja az urartui, lurisztáni, észak-szíriai hurri, sőt a kimmer és korai szkíta előzményeket a helléneknél. Mindezt megtalálod Die Beziehungen Ägyptens und Vorderasiens zur Ägäis bis ins 7. Jahrhundert v. Chr. c. könyvében (Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt, 1979, 188–222. o.).
Keleten kél a Nap c. ötrészes sorozatában (Püski, Bp., 1994, 831–832. o.) Götz László más szerzőket is említ. (Egyben kitérve arra, hogy a szkítáknál ugyancsak gyakran emlegetett perzsa hatásról már csak azért sincs értelme beszélni, mert pl. a jellegzetes szkíta állatstílus már jóval II. Kuraš – a Méd–Perzsa Birodalom viszonylatában I. Kuraš – fellépése előtt jelentkezik…)
A sztyeppei kultúra nagyfokú lenézése, az akadémiai nézetek slendrián, a tényeknek fittyet hányó, ösztönös felböfögése visszhangzik a soraidból, amely semmi esetre sem alkalmas arra, hogy a szkíták eredetét és valós történetét megnyugtatóan tisztázza.”
Kavkaz (11470):
Nagy hülyeséget írtál. :)
Ulam-burias (11471):
Elismert nemzetközi véleményeket idéztem.
Az, hogy te ezt egy keresetlen szóval intézed el, a kutyát nem érdekli...
Quedrák (11472):
A szkíták Anatólia őslakosai? Én úgy tudom, hogy a kimmerek, és a szkíták északról támadták, pont ezeket a területeket a Kr. e. VIII.-VII. században.
Szarmata (11473):
Természetesen nem azt mondtam, hogy nem volt fémművességük, de a kiemelkedő darabok nagy része a görög készítmény.
A tuvai példányoknál pedig nem ártana a kínai eredetet vizsgálni!
Szarmata Kavkaznak (11474):
Csatlakozom!
A szokásos agresszív, demagóg reakció!
Inkább nem kommentálom...
Szarmata Kavkaznak (11475):
Csatlakozom!
A szokásos agresszív, demagóg stílus!
Inkább nem kommentálom, semmi értelme....
Szarmata (11476):
Sajnos Götz - aki mellékesen egy sikeres bécsi fogorvos volt, történészetet, nyelvészetet, régészetet soha sem tanult! - sok esetben megmaradt a "vasárnapi történészek" szintjén.
Én egy ilyen összetett kérdés esetében nem hiszem, hogy pont ő lenne a mérvadó forrás!
Szarmata (11477):
Ha volt közös forrás, az max. az indoeurópai rokonság szintjén.
Inkább a későbbi egymás mellett élés nyomán lehet közös - főként görög hatású - vonásokat felfedezni.
Kadasman-Turgu Quedráknak (11478):
Rosszul tudtad.
Kadasman-Turgu Quedráknak (11479):
Mint történész anno én is tanultam ilyet, de az nem jelenti azt, hogy úgy is volt.
Én nem fogadom el.
Sok nemzetközi szaktekintély sem fogadja el.
II. Burna-burias (11480):
"Inkább nem kommentálom..."
Ne is, semmi szükség rá.
Ha konkrét cáfolatokkal hozakodsz elő, az talán többeket érdekel...
II. Burna-burias (11481):
"Sajnos Götz - aki mellékesen egy sikeres bécsi fogorvos volt, történészetet, nyelvészetet, régészetet soha sem tanult! - sok esetben megmaradt a »vasárnapi történészek« szintjén."
A szokásos magabiztosság.
Nézzük csak...
1. Nem fogorvos volt, hanem bőrgyógyász.
2. Bécsben az egyetemen több féléven át hallgatott régészeti és őstörténeti stúdiumokat.
3. Nem Bécsben, hanem St. Pöltenben működött, ott is szerzett orvosi diplomát.
"Én egy ilyen összetett kérdés esetében nem hiszem, hogy pont ő lenne a mérvadó forrás!"
Nem őt idéztem, hanem utaltam Wolfgang Helckre.
Götz pedig, Borisz B. Pjotrovszkij Urarturól és Henri Metzger Anatóliáról szóló könyvére is, egyebek mellett.
V.A.Z.E. (11482):
"Ha volt közös forrás, az max. az indoeurópai rokonság szintjén."
:DDDD
Fel kéne előbb nőni a feladathoz, kispajtás...
Tiszteletes úr (11489):
A kínai krónikák világosan megírják, hogy a hunok őseitől tanulták a kultúrát. A régészeti leletek ezt alá is támasztják.
Valami hasonlót a görögökről is tudunk, csak ők a szkíták őseitől, a hattiaktól, hurritáktól és a lurisztániaktól tanulták pl. a fémművességet.
Tiszteletes úr (11490):
Kedves szarmata!
Ezzel a mellébeszéléssel nem bújhatsz ki az érdemi válasz elől. Igaza volt Burna-buriasnak, amikor konkrét választ kért tőled. Mert te és a hasonszőrűek csak jelzőkkel halmoztok el minket, érvekkel nem.
Én speciel kíváncsi lennék a legmagasabb szintű régészeti álláspontodra is, ha nem kímélnél meg tőle annyira. Csak vágj bele bátran s akkor kiderülhet, hogy mit ér.
Így látatlanban még azt gondolná valamelyik gyanútlan olvasó, hogy nincs is ilyen magasabbrendű, földi halandók számára alig érthető tudományos álláspont, s a rá való hivatkozás sem több puszta finnugrista porhintésnél.
Kavkaz a Tiszteletes 11489. hsz.-ára válaszul (11491):
Nagy kár, hogy a történelemfórumon nincs nap hozzászólása topik!
Najahuha (11492):
Kedves Tiszteletes úr !
Igen, gyakorlatilag erről van szó.
Kavkaz (11499):
…az Altaj vidékén (is) készített tárgyaknak vannak párhuzamai a Fekete-tenger mentén, mint ahogy hazánkban is és közép-ázsiában is.
Szarmata (11500):
Én csak azt nem értem, hogy miért zavar egyeseket, hogy a szkíták a görögöktől vettek aranytárgyakat?
Tiszteletes úr Kavkaz 11491. hsz.-ára (11504):
Egy újszülöttnek minden új. De jobb, ha hozzáfogsz a források olvasgatásához.
Kavkaz (11505):
Inkább arról van szó, hogy minden hülyeséget lehet überelni. Csak néha még meglepődök, hogy tényleg!
Tiszteletes úr (11506):
Semmi zavaró nincs abban, ha a szkíták a görögöktől átvettek valamit.
Az azonban zavaró, ha ezt bizonyíték nélkül (vagy a bizonyítékok ellenére) is feltételezik arra alapozva, hogy a szkíta csak másodrendű lehetett.
Holott éppen az ötvösség az egyik terület, ahol a szkíták kiemelkedőt alkottak.
A márványtemplomok terén viszont a görögök álltak jobban.
Tiszteletes úr Kavkaznak (11507):
Csak azért nevezed hülyeségnek, mert nem ismered a kínai krónikák megfelelő állításait.
A műveletlenséget mifelénk nem lehet jelzők osztogatásával eltüntetni. Ahhoz pl. olvasni kell.
Kavkaz (11512):
Ez európai szkíták aranytárgyainak jelentős része görög egy másik jelentős rész eredeti szkíta és egy kissebbik Acheamenida perzsa munka.
Turtur (11513):
Na és a tuvai aranyakat is a derék görögjeid állítottál elő? |
Sztyeppei hatti ezüst tükör
Szkíta lovas
Szkíta lovas egy bronz övdíszen
Tli falu környéke
(A Nagy-Kaukázus déli lejtőin, a Tlidon folyócska szurdokvölgyében)
Ataiasz sztyeppei szkütha uralkodó érméje
Pazürük, I. kurgán
Az Ak-Burun (Kercs mellett)
Előkelő szkíta nő a sztyeppéről – rekonstrukció
M. M. Guraszimov rekonstrukciója egy sztyeppei hatti vezér arcáról
Bocs', ez így helyes...
Szkíta arany sisak