"HA RÁ van kötve... miként ráz? A zöldsárga EGYEN potenciálon tartja."
Pl az utcáról bejövő PEN vezető több helyen is rosszul érintkezik (kötési pontok akár több ohmos átmeneti ellenállással) + a földelő szonda jósága is az utolsókat rúgja. Egy ennyire gyenge földelésű csillagpontot egy izmosabb hősugárzó simán el tud húzni az egyik fázis irányába mondjuk 20 vottal.
It jön a lelkiismeretes (ám önálló gondolkodásból felmentett :) villanyzerelő, aki kiépíti az EPH-t eközben egy jóvastag zöldsárga dróttal EGYENpotenciálra hozza a zuhanytálcát és az immár 20 voltos csillagpontot,tehát a zuhanytálvára ráköti a 20 voltos feszültséget a szép zöldsárga dróttal.
Mari néni pedig beeleáll az imár 20 voltos zuhanytálcába, megérinti a fürdőszoba falát (ami 20 éve vizesedik, ezért VALÓBAN le van földelve, tehát valóban nulla voltos) és meállapítja, hogy "ráz a fal".
Vagy a zuhany vízcsapja ráz, mert a ház csőhálózata nem lett bekötve az EPH-ba, hiszen ötven méternyi, a kertben elásott csőben folyatódik.
Ez a táblázat tipikus példája azoknak a villanyszeralőknek akik szaktudásukat kívülről bemagolt szájról szájra terjedő népdalokra alapozzák, önálló gondolkodás helyett. Mert ha csak életében egyszer, csak egy percig is végiggodolná, hogy miért pont azok a számok szerepelek a táblázat első oszlopokban, abban a pilanatban rájött volna, hogy miért vannak oolyan furcsa számok az utolsó oszlopban :) De hát van, ainek a gondolkodás fizikai fájdalmat okoz, ők örülnek, ha rendszeresen lekussolhatnak mindenkit maguk körül, mindig a megfelelő buta "népdal" szövegére mutogatva :)
Én az élvilágítást nem "JELZŐFÉNY"-nek tekintem, hanem irányfénynek. Tehát a sötétben botorkáló ember a fény felé nyúljon (magát a fényt nyomja meg), ha világosságot szeretne. Jelzőfények azt nevezném, ahol a fény nem irányít, csak valami extra információt közöl. Mivel külön jelzés nélkül is úgyis tudjuk, hogy sötét van, ezért nem nevezném JELZŐfénynek :)
olyan épületben, ahol három fázisú a betáp és a terhelés aszimmertikusan oszlik el, ilyen épületekben nem ritka az "elmásott" nulla pont, ami valójáben nen nulla voltos feszültségű, hanem távolabb van a tényleges földpotenciáltól. Ha egy ilyen ponttól adunk nullát a teljesítmény mérőnek, az arányosan pontatlanabbul fog mérni.
"a fogyasztásmérő kapcsain megjelenő fázis és nulla táplálja a fogyasztót."
Még precízebben:
a fogyasztásmérő kapcsain pont az a fázis és és pont az a nulla legyen, amelyek ténylegesen táplálják a fogyasztót.
Mivel mindkét esetben a fogyasztásmérő kapcsain megjelenő fázis és nulla táplálja a fogyasztót.
Csakhogy amit én kifogásoltam, az az a megoldás volt, hogy lehet-e a mérő kapcsaira másik nullát kapcsolni, mint a készülék nulla kapcsára. Ekkor ugyanis, ha már magyarázni kell, a nullavezetőn eső feszültségesés nem vonódik le a feszültségből, amit a mérő lát. Tehát a mérés hibás.
Nem én minősítek, a villamos mérések tárgy minősít.
A kapcsolók hátulján van a bekötési rajz és attol jobbra a szélén található egy vékonyka ábra, hogyan van "ON" helyzetben a kapcsoló. (eddig ezt észre se vettem)(2020-as Új Sedna katalógus 29.oldalán található a bekötési rajz képe, amin jobb oldal szerepel is a helyes ON pozició)
Ezek szerint "ON" pozíció a Schneidernél, ha a kapcsoló billentyű alsó része van benyomva, és "OFF" ha a felső része van benyomva !!!!
Így a jelzőfényes kapcsolóknál lent van a jelzőfény, ami "OFF " pozicióban (tehát a felső rész van benyomva) világít.
Nincs ázsiai verzió vagy régiós különbség. Mindenhova ezt szállítják. ( Ahogy látom a Merten és Asfora család is ilyen. Mintha a Legrand is ilyen lenne)
Úgy néz ki eddig rosszul szereltem kapcsolókat. Bár szívesen megkérdezném a tervezőmérnököt, hogy mi alapján tervezte így a kapcsolókat :)
Szerintem már megkaptad párszor a választ, még ha nem is ezt szeretnéd hallani!
Viszont ezzel az újabb rajzoddal tovább bonyolítod a helyzetet! A PEN szétválasztásnak a mérőhelyen kellene lenni, de ha már nem ott van, akkor legalább nem kellene keverd a nullát és a PEN-t. Ugyanis jó eséllyel a lakáselosztóig PEN megy!
Közben rákerestem erre a fordított kapcsolóműködésre és úgy néz ki Malájziában és néhány ázsiai országban az a természetes, hogy ha fel akarsz kapcsolni egy lámpát , akkor a kapcsolón az alsó részt nyomod meg, tehát lefelé kapcsolod. Ha meg le akarod kapcsolni a lámpát, akkor meg felfelé kapcsolsz. Megkérdeztem a Schneidert, hogy nem -e véletlenül egy ázsiába szánt szállítmányt sikerült vennem- egyenlőre várok a válaszukra.
Mindenesetre , ahogy látom a jelzőfényeknek a kapcsolón alul kellene lennie, de így meg a kapcsoló működése kissé fura, hogy a lámpák felkapcsoláshoz a kapcsoló alsó részét kell lenyomni. Sehol nem találtam olyat, hogy egy kapcsolónak hogyan kellene "on" és "off" pozícióban lennie. (lehet olyan ez, mint a billenő csengőkapcsolóknál: a régieket felül kellett megnyomni, ezeket az ujakat meg alul kell nyomni)
"Milyen feszültség az, ami más nulláról jön, mint a mérő kapcsa?"
Például egy rendes kötőelemből ami garantálja, hogy nem lesz gond a nullával ami 3f-nál ártalmas. Sok helyen látok a nulláról csupán leágazást készíteni a mérőnek és ezt az indokot hozta fel minden esetben a szakember.
Milyen szinű a jelzőfény? Kék, vagy piros? Ez utóbbi esetben ellenőrző fényről van szó, ami akkor világít, ha fel van kapcsolva a kapcsoló. A kék jelzőfény pedig akkor, ha nincs. Nálam a piros, tehát ellenőrző fény felül van. Jelzőfénnyel nekem csak alternatív kapcsolóm van, és úgy szereltem be, hogy alul legyen. Rég volt, de gondolom azért tettem így, mert a normál kapcsolónál is alul van.
A táblázat amper értékeivel nincs bajom, leginkább az utolsó oszloppal van. A táblázat szerinti amper értékből 5 %-ot levéve vagyunk kb az új szabvány szerinti ampereknél, persze a csoportbeosztás egészen más, szóval inkább azt lehetne mondani, hogy eme régi táblázat szerinti legkisebb értékből levéve 5 %-ot, jutunk el az új szabvány szerinti legkisebb értékhez.
