Háztartásban, MÜ III-as védőcsőben 3 eres 1,5 mm2-től 4 mm2-ig terjedő kábelvastagságok esetén van arra szabály, hogy egyszerre hány kábel vezethető ugyanabban a védőcsőben? Az még nincs eldöntve, hogy falba süllyesztve, vagy azon kívül lesznek elvezetve - ha ez befolyásolná a dolgot (?).
"nem váltunk keresztmetszetet ismételt biztosítás nélkül, mert a suliban azt tanították neki."
A suliban egész biztosan nem ezt tanítottak neki (és én sem mondhattam ilyesmit)
viszont amióta kijött az iskolából, azóta az összes szakmailag retardált kollégája ezt énekelte a fülébe a népdalkörben/ kocsmában/ internetes fórumokon, ami persze erősebben hatott az agyára, mint bármilyen iskola.
Ők azok az önkéntes törvénycsinálók (lustaságból szabvány-átértetelmezők), akik itt a fórumban is kórusban nekem támadnak,ahányszor én más népdalt éneklek, mint amit ők hallottak annak idején a kocsmában (ismeretlen forrásból). Végül is sokkal egyszerűbb kórusban okoskodni, mint egyénként önállóan gondolkodni :)
Ezért vannak a tanfolyamok, iskolák, tervezési, alkalmazási útmutatók. Ezért kell(ene) papírja lennie a villanyszerelőnek.
Nem kell nekik jogászkodni, éppen elég ha azt a pár 10 dolgot aminek nem annyira világos miért kell úgy csinálni azt elfogadja hogy így kell és kész. Így tanították, így mutatták, ez van a könyvben.
És akkor nem agyal hogy 1.5 mm2-nél vékonyabb keresztmetszetet miért nem húz be, miért úgy kell szétválasztani a PEN-t ahogy.
Aki pedig az átlagnál érdeklődőbb annak soha nem látott lehetőségi vannak az internetnek hála hogy otthonról a kanapén ülve tágítsa a tudását.
Egy villanyszerelőnek a szabványokat a törvényekhez hasonlóan kellene olvasnia és ÉRTELMEZNI (mi volt a szabvány alkotó célja?).
Az biztosan nem (jó) szakember, a akit zavar, ha valaki egy szabványt jogi szövegként közelít meg.
Számos szbványt durván félerértelmez a szakemberek nagy többsége, mert nem gondolkoni (csak pl más szakemberek szokásaira, mondásaira hivatkozni) sokkal kényelmesebb, mint megérteni egy szabvány szöveget.
- először is, az alább felsorolt lehetőségek tűz- vagy robbanásveszélyes helyeken nem alkalmazhatóak, illetve ahol van előírás, ami tiltja.
- másodszor is, azért volt bennem az az emlék, hogy ez itt valahogy nem jó, mert a szabvány úgy fogalmaz, hogy túlterhelésvédelemnél elhagyható, akkor, ha...; zárlatvédelemnél meg elhelyezhető másutt akkor, ha - és gondoltam, ennek utána kéne nézni, van-e oka az eltérő fogalmazásnak. De mindegy, egyéb telefonos segítség hiányában folyamodhatunk a MEE Érintésvédelmi Munkabizottságának (neve épp változott) értékeléséhez, ők sem mondják azt, hogy ez a kettő egyforma, hanem csak a szabványt idézik irodalmiasan:
A túlterhelésvédelmi eszközök elhagyhatók: − A fogyasztói oldalon lévő vezetékrendszerben a kereszt-metszetnek, az anyagnak, a szerkezetnek vagy a szerelés módjának a változása esetében is, ha a tápoldali védelmi eszköz erre is hatásos túlterhelés-védelmet nyújt. A tápoldali túláram-védelmi eszköz a leágazás védelmét is biztosítja.
A zárlatvédelmi eszközt az általános előírásoktól eltérő módon is el lehet helyezni a következők szerint:
A keresztmetszet-csökkenés (vagy egyéb változás) miatt a tápoldalon elhelyezett védelmi eszköz esetén, ha az olyan üzemi jellemzővel bír, hogy megfelelően ellátja a fogyasztói oldal vezetékeinek zárlatvédelmét is.
Itt a baj az, hogy 100 magyarból 45 túl keveset ért bele, 45 túl sokat, 5 teljesen félreérti, a maradék öt meg nyaral. :)
Az EPH az nem tudja azt a feladatot teljesíteni, hogy földpotenciálon legyen. Nem is az a célja. Az a célja, hogy ha az ember egyszerre érinti meg a villamos berendezés testét, meg valamilyen fémszerkezetet, akkor ne kapjon veszélyes áramütést a potenciálok különbözőségéből. De annyi volt, amennyit az ember megérez a helyi földpotenciálon állva, ez nyugodtan előfordulhat, mert sem a csatlakozási ponton a földelés, sem az EPH, sem a védővezető nem abszolút nullára hűtött szupravezető, szóval Ohm bátya a háttérben bólogat. Ezeket a tényeket a szabványok olyna értelemben is elismerik, hogy veszélyes helyeken kell hely EPH is, mert a harmadik emeleten élőnek a kapulajbeli összekötés lehet, hogy adott helyzetben kevés.
Olyan megtörtént eseteket, melyeknél a kellemetlen érzés megvolt valami gikszer miatt, itt már többen is leírtak.
Közben megnéztem jobban újra, a 3*10 az valójában 3*16 (bakony szürke kismegszakítók...) és ha jól láttam, akkor bizony a mérőórától elég combos szálak futnak a szekrény teteje felé.
Ezt a cserét ki és mikor végzi? Mindent egyben a napelemes kivitelező, vagy még előtte a regisztrált villanyász?
Nálam júniusban cserélte az EON a 40 éves fa szekrényben az órát ad/veszre, szintén "csak" napelem miatt. Ha majd Ampert akarok bővíteni, akkor kell új szekrény.
Van földelő szonda, a szekrény alatt egy kötődobozban hozzáférhető a kötése, azt nyilván ki lehet mérni, hogy milyen állapotban van.
A mérő alól kijövő vezetékek vastagsága legalább 6 mm2 réz vagy annak megfelelő alu vezetékek-e? HA netán nem azok akkor cserélendők a FI reléig.
A mért vezetékre gondolsz? Minden alu az akkori szokások szerint és biztosan nincs 6mm2, emlékeim szerint 4mm2-nél vastagabbat még a villanybojlerhez sem használtak anno.
Szemre jó állagú-e szekrény?
A frontját pár éve cseréltük, elég jó állapotú és rend is van benne.
Ezt a lentit olvastam, kösz, remélem, sikerül e mentén mozogni a szakemberrel is, akit még csak most keresek.
Nem kell szabványosítani semmit... vélhetően. Sőt hozzá sem kell nyúlnod.
***** Mert ami alkalmas a vételezésre az NYILVÁNVALÓAN alkalmas a betáplálásra is. ****** ÚGY AHOGY VAN, HA!!! NEM növeled az Ampert. Azaz marad a 3x10 Amper továbbra is.
Mivel a 3x10 Amper alapján jó réginek sejtem... Meg kell nézni, hogy
1. VAN-E földelő szonda és az helyesen van-e bekötve. HA nincs vagy nem helyes pótlandó-javítandó.
2. A mérő alól kijövő vezetékek vastagsága legalább 6 mm2 réz vagy annak megfelelő alu vezetékek-e? HA netán nem azok akkor cserélendők a FI reléig.
3. Szemre jó állagú-e szekrény? Ha van benne tárolva mindenféle nem odavaló cucc azt kiszedni, pláne ami éghető is. A pókhálót és port is, ha ütött-kopott egy átfestés se árt.
----
Amennyiben lesz Amper növelés is akkor sem feltétlenül kell szabványosítani. Mivel a MEGLÉVŐ szekrény is jó eséllyel alkalmas a növelésre.
Erről a regisztrált szerelő dönt, keresni kell olyat aki nem akar mindenáron lehúzni párzsáz ezer Ft-ra fölöslegesen.
Te vagy aki folyamatosan szidod az összes szerelőt, vallalkozót, törvényhozót, mindnekit aki nem te vagy.
Megint egy ilyen hülye szerelős általánosítással jöttél ide, villogtatva hogy te vagy az orákulum.
Ezt is nevezhetnénk személyeskedésnek.
Ha ezeket a negatív, lenéző dumáidat kihagynád akkor mondhatnád el magadról hogy szakmai témáról akarsz beszélni, nem csak a rajtad kívüli világot fikázni.
Próbáld ki, és figyeld meg hogy rögtön másképpen fognak hozzádállni amint leszállsz a magas lóról.
Visszaolvastam itt szabványosítás témában, de az alapján nem tudom eldönteni, mi is a helyzet. Ház külső falában hagyományos szekrényben egy 3 fázisú mérő 3*10A kismegszakítókkal, FI relével és egy vezérelt mérő. Megoldható lehet-e helyben a szabványosítás, ha arra nem bővítés, hanem napelem telepítése miatt van szükség? Előre is kösz.
