Who111
2006.07.22
0 0
888
14 milliárd év = 441504000000000000 másodperc periódusidő.
f = 1/T, vagyis: 2,2649851416974704645937522649851*10-18 Hz
(~2,265 attoHz, de lehetne 2265 zeptoHz is.)
Mondjuk csak virtusból számoltam ki, sok értelme nincs, mert ebben az
esetben már régen nem fényről beszélünk.
Előzmény: habár (886)
habár
2006.07.21
0 0
885
Én például könnyen elképzelem, hogy a mi zárt univerzumunk, egy sokkal tágabb, ritkább, "öregebb " világmindenség része, számos hasonló között. Semmi nehézséget, aggodalmat nem okoz bennem e képzelet, sőt még nevetek is a növény és állatvillágon, amelyeket mindez nem érdekel. Világmindenség, amelyben akármilyen fények bolyonghatnak? Én nem szorítanám be a mindenséget egy BIG BANGBA. De LITTLE BANG, csak tessék, ahányszor jólesik.
Előzmény: habár (884)
Who111
2006.07.21
0 0
882
Ebből a szempontból szerintem teljesen mindegy.
Ha a hullámhossz látszólag változik meg, akkor látszólag megváltozik
a frekvencia is. (Doppler effektus, vagy vörös eltolódás)
Ha meg látszólag elég hosszú lesz a hullám, akkor látszólag megszűnik
fénynek lenni. :-)
A világegytem meg nem tágul, de ez már tényleg a magánvéleményem.
Valamilyen effektus van, de az nem tágulás.
Olyan nincs, hogy valami minden vonatkoztatási rendszerből nézve, mint
origóból tágul. Ráadásul ami egyre távolabb van, az egyre jobban.
Valami fizikai tényező hatással van a mérésre.
Egyébként meg nem tartom magam szakértőnek a területen, úgyhogy nyugodtan
lehet hülyézni, persze csak finoman. :-)
Szerintem, ha valaki hülyeségeket beszél folyamatosan, ám egyetlen egyszer van
egy jó ötlete, amit ki lehet dolgozni, akkor már megérte.
Előzmény: TEODOR (881)
TEODOR
2006.07.21
0 0
881
Honnantudod hogy a frekvencia a forrás sebessége miat változik meg vagy a detektor sebessége miat , honnantudod meg az indulási frekvenciáját ?
Ha mindenfelől minden irányból észlelúnk vörös eltolódást egyforma mértékben akkor mi voltunk az ösrobbanás közepében?
Előzmény: Who111 (878)
Who111
2006.07.21
0 0
878
Szia habár! :-)
Igazság szerint az én csökevényes agyamban a hullámhosszból számolható
a frekvencia, és vica-versa.
Ha a fény hullámhossza megváltozik, kötelező megváltoznia a frekinek is.
Például a 2m-es hullámhossz megfelel 150 MHz-nek.
hullámhossz = fénysebesség / frekvencia
(Szerintem, bár lehet, hogy mióta suliba jártam haladt valamit a tudomány.) :-)
Továbbra is figyelek.
Rád is.
Előzmény: habár (875)
Gézoo
2006.07.21
0 0
877
Kedves Habár!
Érdekes dolgot vet fel a megközelítésed: Mi van akkor ha "egyszer csak" pl. 60e9
éves periódusidejű fotonsorozatot detektálunk, miközben a metagalaktikánkban
pl. 13e9 éves a legrégebbi foton??
Akkor honnan jöhetett az öreg fotonok sorozata...
Előzmény: habár (876)
habár
2006.07.21
0 0
876
Gézoo
gratula, Te válaszoltál. A hullámhosszra.
Hogy elfogadom, vagy nem, gondolkozom rajta, mert ehhez univerzum modellek kapcsolodnak.
A valószinűség számitást nem keverném a hullámjelenségekkel.
Előzmény: Gézoo (873)
habár
2006.07.21
0 0
875
Kedves
Who111
Még én is jobban megértelek, és figyelek reád, mint Te énrám, ami csúcs.
Egész másról írtam, nem a ferkvenciát, a hullámhossyat növeltem.
Van e hullámgossznak felső határa, volt a kérdés, bár nem pontosan.
Olvsad el, úgy válaszolj, azt megköszönöm.
A z idővel igazad van. De érthető volt a kárdés, az utalás így is.
Előzmény: Who111 (871)
Gézoo
2006.07.21
0 0
874
Szia!
Azért én ezekkel az egymásba fonódó hullámterjedésekkel óvatosabban
fogalmaznék... Hullám vivő közeg nélküűűűűűl...
az éter szemlélet rejtett elfogadására utal... talán nem kellene.. lehet, hogy nincs is éter... akkor pedig mi hullámoznhatna..???
Előzmény: Who111 (871)
Gézoo
2006.07.21
0 0
873
Szia!
Induljunk onnan, hogy ha valami c-vel kocog, akkor számunkra sem hullám, sem tömeg nem lehet... Hiszen nem lehet haladási irányú vastagsága...
(Miért nem? Nos azért mert a vastadsághoz az eleje és a vége között legalább
akkora távolságnak kellene lennie, hogy ez elejéről és a végéről
a haladási irányra merőlegesen elindult fotonokat különbözönek
{különböző időben indultnak} értékelhessük...)
A hullámok akkor mik lehetnek??
Nos, ha láttál-hallottál már sörétszórással vagy homokszórással működő
berendezést, akkor tudod, hogy az egyesével beérkező "koppanások"
számunkra egy hullámszerű jelenséggé olvadnak össze...
..vagy úgy ahogy a harkály kopog a fa törzsén...
Valahogy így lehetne a fotonok becsapódási sorozatait is tekinteni..
Egymást követő, egymástól kissé eltérő "irányú" kicsiny pálcikák sorozata...
Ha elegendően sok érkezik, (és az 1 A-s áramnál 1,6e19 db az már kellően nagy db-szám, ) akkor folyamatos hullámnak-hullámfelszínnek érzékeljük...
Pedig csupán nagyon sok, egymást követő, piciny "koppanás" érkezik...
Miért hullám szerű a hatása?
Nos, gondolom tudod, hogy a kibocsájtó elektronok (vagy más töltött részecskék),
egyesével küldik ki saját fotonjaikat... így az elektronok mozgása, mozgásállapota,
fázishelyzete megjelenik a kibocsátott fotonokba zárva...
Ezért a beérkezéskor pusztán átadják az elnyelő elektronoknak a "hozomá-
nyukat"... így megjelenéskor számunkra ismét hullám típusú jelenséget okoznak...
Innen a kérdésedre a válasz: Csak akkora lehet a legkisebb freki, amekkora
legnagyobb periódus idő létezett eddig...
Ha 13e9 év akkor annyi.. ha több akkor meg amannyi...
Előzmény: habár (869)
Who111
2006.07.20
0 0
871
Hát az már ELF-nek is hosszúhullám! :-)
Fény alulról kb. 450nm-es hullámhossztól létezik, mint olyan.
Alatta (frekvenciában) úgy hívják, hogy elektromágneses sugárzás.
Felette meg röntgen sugárzás.
Tehát ilyen hullámhosszú fény nem létezhet.
Egyébként meg pusztán azzal, hogy egy elektromágneses sugárzás
frekvenciáját megemeled a pl. 220nm-es tartományba, akkor láthatóvá
válik fényként. Tehát a fény egyértelműen elektromágneses sugárzás.
A váltakozás annyiból igaz, hogy minden EM sugárzás egymásba fonódó
összekapcsolódott elektromos és mágneses terekkel terjed.
(Először létrejön egy elektromos tér, erre derékszögben egy mágneses tér, stb.)
Egyébként meg idővel nem lehet frekvenciát megadni, csak periódusidőt. :-)
(Ami a frekvencia reciproka, vagyis ugyanazon két érték között eltelt időben
napok születnének, és hunynának ki. Extrém helyzetben persze ebből is lehet
frekit számolni, de nem sok értelme van.)
Inkább abból kéne kiindulni, hogy amit anyagnak látunk az a különböző
erőterek, haladó és állóhullámok egymásra gyakorolt hatása.
Ezt itt többen nagyon jól látják.
Az anyag illúzió. (Szerintem.)
Előzmény: habár (869)
habár
2006.07.20
0 0
870
Olvasgatom a fotont astroján.
Még nem értem egészen.
A fény tehát a c,d részecskékből áll, amelyek töltés tulajdonságúak.
A tömeg tulajdonság fékezéskor keletkezik.
Hát, még rágódom.
Előzmény: Astrojan (858)
habár
2006.07.20
0 0
869
Arra gondolok, hogy ha Univerzumunk zárt, ahogy gondolom, mi történik benne az olyan fénnyel, amelynek hullámhossza nagyobb, mert frekvenciája kisebb, mint, 14 MRD év.
Egy ilyen fénysugár egyáltalán létezhetne?
Hiszen úgy nézne ki, mint egy macska, aminek a füle-farka be van fogva egy satuba.
Akkor viszont az elméletem szerint 14 Mrd évig tömeg lenne, utána meg csak töltés, energia.
Töltés-tömegsűrűség, csak nagyon lassan váltakozva.
Így bizony az anyag is fény, vagy macska füle- farka lenne.
De tényleg, Gézoo, neked tudni kell, milyen egy 30 Mrd év frekvenciájú fény?
Vagy 1500 Mrd év. Csak úgy, kapásból.
Előzmény: habár (868)
habár
2006.07.20
0 0
868
"Látom még mindig a fénnyel vagy elakadva... "
De most már nemecsek én.
És nemecsak a fénnyel.
Előzmény: Gézoo (867)
habár
2006.07.20
0 0
865
"Ezáltal úgy vélem, éppen a töltések az anyag (C- és D+), a gravitonok az anyag (A és B), valamint az energia az anyag."
Hát valami ilyesféle lehet.
A fény meg ezek váltakozása.
Vagyis nem elektromágneses hullám.
Nemcsak az.
Előzmény: habár (864)
habár
2006.07.20
0 0
864
De veletek sajnos, nem tudom ezt a kérdést körbejárni, ahogy kellene.
Mert sok mindent nem tudok, amit Ti. És Ti sokat nem, amit én.
És ez a kettő sohasem egészítheti ki egymást.
Előzmény: habár (863)
habár
2006.07.20
0 0
863
Ezért hivatkozom arra, hogy SŰRŰSÉGLÉPTÉKŰ UNIVERZUM.
Ezért nyitottam topikot: SCHWARZSCHILD képlet: áramlási kritérium?
Hogy folytonos világot is vizsgálhassak.
Előzmény: habár (862)
habár
2006.07.20
0 0
862
A tömegsűrűség: folytonos.
A tömeg meg : pontszerű.
Olyanok ezek, mint a diszrét, és analitikus matematika.
Mindkettőnek van szerepe, és létjogosultsága.
És azért kár csak az egyiket erőltetni mindenütt.
A diszkrétet.
A tömeget .
Előzmény: habár (861)
habár
2006.07.20
0 0
861
Amúgy, ha nem feledkezek meg róla, én mindig tömegsűrűségről, vagy töltéssűrűségről szoktam írni. Ezeket ugyanis a tér tulajdonságaiként foghatom fel.
Fekete dobozok ezek, akár örvényt is tartalmazhatnak.
De tehetik, mert a fekete doboz- térbeni képződmény.
Előzmény: Astrojan (858)
habár
2006.07.20
0 0
860
Nincs kifogásom az ellen, hogy közös alapja legyen az amúgy átváltható tényezőknek. Azért is írtam, hogy amit "anyagnak gondolok".
Természetesen, én is kóstolgatom ezt a lehetőséget.
Sőt, egy másik magyar outsider- tudós, ha jól emlékszem Benkő a neve?, nagyon érdekes giroszkopos kísérleteket is végzett e témakörben.
Kár, hogy itt nem jelentkezett, de jól is tette, mert kinevették volna.
Azért próbálkozom állandóan azzal, hogy ezeket a képleteket vektorhelyes formában, a geometriához minél közelebbi formában írjam le.
Amelyben a tér nem r^3, hanem (R2xR3)*R1 skalár.
Mert ebben a képletben az előjel a tagok sorrendjétől függ, és ebben felületvektorok is szerepet kaphatnak, amelyeken keresztül áramlás definálható.
Ezért mondom, hogy az
a=G*M/r^2 képlet ugyan lehet pontos, de nem helyes.
Ez egy se nem vektor, se nem skalár képlet.
Előzmény: Who111 (859)
Who111
2006.07.20
0 0
859
Elolvastam a modelledet, és nagyon jónak találom.
Bár a gravitonok létezése számomra kérdéses.
A tehetetlen tömegre nagyon jó a giroszkóp elv alkalmazása. :-)
De mi van akkor, ha teljesen elhagyjuk a részecske fogalmát?
Az energia ugyanúgy foroghat (lásd forgó EM mező).
Egyszerűen állóhullámoknak tekinthetnénk a részecskéket.
(Az elektromágneses sugárzás pedig haladó hullám.)
Az állóhullám kialakulása bizonyos rezonanciát feltételez.
Ez viszont energiát von el a környező térrészből.
Két test összekötő vonalán az energiahiány nagyobb lesz, mint az
egyéb irányokban, ezért úgymond "vonzás" alakul ki a két test között.
Mivel nincs részecske, minden test tisztán energiából áll.
Ezért, ha az egyik test elvonni igyekszik a másiktól energiát, akkor maguknak a
testeknek kell közeledniük egymáshoz, hiszen ők is energiák.
Szóljatok, ha nagyon nagy hülyeség!
Előzmény: Astrojan (858)
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!