gondolod, hogy a Beethoven összessel kellene katalógussorrendben trenírozni a gondolat szárnyalását? (Inkább vonulnék kolostorba, hogy földi életem végéig Bach-kantátákat dúdorásszak:)
Holnap majd n is felavatom az új vasalt surranómat.:)
Ma dvd-vel szórakoztattam magam.
Best of Chris Cunningham (Director's Series)
Olyan klippek mint
Aphex Twin: Windowlicker, Come to Daddy
Portishead:Only You
Leftfield:Africa Shox
Björk:All is Full of love
Majd egy másik
AIR: Eating, Sleeping, Waiting and Playing
Ez egy portréfilm a remek francia együttesről, meg pár nagyon jó klip is van rajta.
Ma aztán adtunk a komolyságnak! Öreg nyugdíjas hifibuzi ismerősömet évek óta nem láttam, erre ma délelőtt összefutottunk a házunk előtt. Tudtam, hogy el van baszva a délelőttöm + az ebéd is!:) Bemelegítés nélkül, azonnal rázúdult a cuccra. Amúgy jellemző, miket kellett berakni...
A legnagyobb sikere persze a Neville Marriner vezette Academy of St. Martin-in-the-Fields-nek volt egy na, na, mivel? Egy 1970-es Decca Négy évszak felvétellel AAD-s cédén...
Hegedűhangban egyébként is verhetetlen vagyok, de az öreg már majdnem bőgött!:)
Főleg a The Dawnra, és a Bending New Coronersre jellemző szerintem, amit mondtam.
A Jazz A Saintgermain lemez az nem az a Saint Germain asszem, mint amiről mi beszélünk:) (De egyébként jó lemez) Régi dalok feldolgozása mai előadókkal. Ez egy jó kis jazz válogatás.
Eric Truffaz-nal azert az ember-zeneszek dominalnak (legalabbis azon a ket lemezen, ami nekem megvan: Mantis es Out of a Dream). St Germain-t egy Best of lemezerol ismerem, Belgradban az egyetem elotti kirakodovasarban igen eros volt a felhozatal ebbol a stilusbol, ott vettem egy par tucat kalozlemezt, elvegre 2 euro volt darabja :-) Nos, ezen a valogatas lemezen 6 albumarol vannak dolgok, amiknek a boritoja is benne van a lemezben. Ezek kozul az erdekes cimu "Jazz A Saintgermain" kozelebbrol is erdekelne, mert a boritoan olyan kozremukodoket sorol fel, mint Angelique Kidjo, Iggy Pop, Dee Dee Bridgewater, azokat meg kulon-kulon szeretem :-)
Ja trombitál, jól, és szempler dobokat használ, és drum n bass és hiphop alapokra építkezik olykor. Ha nem bánod én nem hagyom ki:)
Mixpultos buli..:) ez olyan kis gúnyos volt:) tecc.
Saint Germaint szerintem nem lehet iyen egyszerűen elintézni. Repetitív? Progresszív. Főleg a korábbi lemezeken. Egyébként ezt a véleményt melyik albumáról formáltad meg? Érdekességképpen a Tourist Blue Note kiadvány. Persze ez nem jelent semmit.
Amúgy meg mindenki azt halgat amit akar. Ezen én nemfogok összeveszni senkivel :)
Eric Truffaz trombital, nem is rosszul meghozza, ot hagyjuk ki ebbol a mixpultos bulibol :-)
St Germain-hez volt szerencsem, jo kis fantaziatlan, unalmasan repetitiv muzsika. Meg autoban sem hasznalhato, mert elalszom vezetes kozben, az meg karos az egeszsegre :-)
Stevie! a verve remixed az pont ellenpélda az alább írott dolgaimmal kapcsolatban. Az a lemez (csak az 1 van meg) pont arra készült hogy pénzt csináljanak belőle. AS nyert. Nem kimondottan a verve remixed és hasonlókra gondoltam. Talán Jobb példa Eric Truffaz és Saint Germain. Akik mögött egyébként sok pénz van, de szar lemezt még nem adtak ki. Egyébként egyáltalán nem vagyok oda a fent említett verve remixedért. Kiváló előadók egytől eddig, amikor a saját dolgaikat csinálják. Az a saját zenéjük, ez pedig csak régi jó zenékre ráhúzott "hangzásvilág". Én nem erre értettem ezt a stílusok egyesülése dolgot. Ha azonban az általad említett lemezt vesszük alapul, akkor igazad van.
"Szoval kocsiban hallgatom, de a sznobizmusom tiltakozik :-)"
Egy kis egészséges sznobizmus az jó, csak nem kell a dolgot skatulyákba rakni.
ne aggódj, a média MINDENT bekebelez - ez a létének alapja -, aztán gusztusos trutyi formájában a pofádba öklendezi:)
Van olyan rádióadó, ahol két LP gyaluról megy az adás és élőben mixelik-szkreccselik a zenét váltott dj-kel. Persze a rádió nem fizet a műsorért, a mix-papok meg örülnek, ha megismerik a nevüket, vagy saját lúpot csempészhetnek az éterbe.
van a Verve-nek ez a Re-Mixed sorozata, most mar 2 x 2 lemez. Namost en meg mindig nem tudom, mit gondoljak felole, kellemes es erdekes hangzas, de... kicsit a "Klasszikusok diszkoritmusban" koncepcio arad belole: modern es divatos hangzassal onti le a sajat jogukon teljes erteku jazz klasszikusokat. (Mondjuk a jazz -- mufaji sajatossagainal fogva -- ezerszer alkalmasabb alany a remix-re, mint a komolyzene.)
Szoval kocsiban hallgatom, de a sznobizmusom tiltakozik :-)
"Ez ám a music-paradoxon! Beszállni egy hangkulisszába, amiről esetleg kiderül, hogy csak előszoba egy csomó ajtóval, köztük néhány végtelen nevű helyiséggel.."
Bárcsak én is tudnék ilyen szépeket írni.:) Na elég a fenéknyalásból:))
Véleményem szerint óriási fegyver került az emberek kezébe a pc-s zeneszerkesztő progikkal, és a dj-s teknicsekkel. Nem bánom, ha ezért a kijelentésemért pár ember csak megvetően megmosolyog, egyesek pedig lehülyéznek. Az underground zenekultúra kifogyhatatlan értékekben (csak úgy mint a legtöbb komolyzene, és jazz), melyhez az egymással fúzionáló, majd önálló stíllusokká kiforró dolgok adják az alapot. Persze hogy van szar is. Ez természetes szelekcióval tökéletesen kikopik évek alatt, mivel ezt a területet nem tudja (és nem is akarja?) a média a befolyása alatt tartani.
Ez az ismertség-nem ismertség elég viszonylagos kategória manapság...
Itt alább a 90-be például Eraserhead olv-fültárs belinkelt egy zenét, amiről fogalmam sem volt hogy kik követték el, de ami rajta van egy fiatal lúpharcossal mixelt cédémen, amelyre - többek között - be van húzva az egyik kedvenc, önmagában is megunhatatlan bakelitem, a Cecil Taylor által irányított The Jazz Composer's Orchestra is...
Ez ám a music-paradoxon! Beszállni egy hangkulisszába, amiről esetleg kiderül, hogy csak előszoba egy csomó ajtóval, köztük néhány végtelen nevű helyiséggel..
1 fiatal (ámde neves) barátom, lerakott ide 3 lemezt, kommentár nélkül... Az elsőn egy sebtapasz van a cd-tok közepére ragasztva, és rányomva: peace orchestra. A füzetecske helyén egy homogén drapp hátoldalú 50x50cm-es papír, gondosan összehajtogatva, amelyen egy erdei tisztás panorámája látható, megszámlálhatatlan szeretkező párral (rögtön antonioni filmje, a zabriskie point kattant be), a képen: "love in ninetynine"...
A tok hátulján már az árkód is fűrészjelet mutat!:).. ok, rajtam aztán ne múljon, lemezt a hifibe! Közvetlen fűtésű meredek csőkarakterisztika csajgépet keres - guminők kíméljenek! double drums domination..;;,.,.,;;!...vazze
