"Pl. nem vagy köteles jobbra tartani, ha az úttes jobb oldala, ahol amúgy közlekedned kellene, közlekedésre nem alkalmas, mert el van jegesedve. De persze ez esetben elsőbbséget kell biztosítanod azok számára, akik a saját oldalukon közlekednek. [...] De amúgy az egész offtopic, mert nincs útépítési ill. úttervezési vonatkozása."
Abban az esetben nem lenne off, ha a biztonságosan szükséges mértékű jobbra tartást lehetetlenné tevő ok, ami a jobbra tartást lehetetlenné teszi, nem más, mint az útburkolat jobb szélének balesetveszélyesen kátyús állapota, mert ebben az esetben -- túl azon hogy emiatt következett be a baleset, és így emiatt az autós akár az útfenntartó-útkarbantartó vállalatot is beperelheti -- az útfenntartónak útjavítási feladatai lesznek a balesetveszélyes útburkolatrész kijavítását illetően.
Amikor az útnak az útpadka melletti burkolatrésze jegesre van fagyva, az csökkenti a csúszásmentesen és ezáltal balesetmentesen használható burkolatrész szélességét, amely így az útburkolat teljes szélességéhez képest útszűkülethez hasonlít. Ilyen körülmények között pedig egy előrelátó autós automatikusan az útszűkületre vonatkozó szabályokat kell, hogy alkalmazza!!
A felsorolás egy része RMT (Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány) szintű, más része engedélyezési terv szintű.
A (39457)-ben fejtegetett gondolatmenetéhez visszakanyarodva, éppen az RMT-ben alakítják ki a felek számára legelfogadhatóbb nyomvonalat. Az engedélyezési terv már konkrét nyomvonalra vonatkozik, csak úgy kap építési engedélyt. A technológia pedig nem engedélyezési terv szintű, hanem kiviteli terv szintű. Egy technológiaváltás az építésvezetőre tartozik, de egy nyomvonal módosítása nem.
A helyszíneléskor valahonnan kimérték az úttest középvonalát. Akkor én sem figyeltem, hogy honnan, hiszen le volt fagyva az út mindkét széle. A középvonal vagy ott van, vagy nyerünk 30 cm-t. A határozatban szövegesen is benne van, hogy a hozzátartozóm féknyoma a képzeletbeli középvonalon innen kezdődik, és az út széle felé tart. A másik félnek nincs féknyoma, mert megállás nélkül továbbhajtott (szerintünk még cserbenhagyás is). A vita most azon van, hogy ott van-e a középvonal, ahová berajzolták a sünök. Eziránt érdeklődtem, nem a kresz szerinti felelősségről.
A helyzet papíron egyszerű, a valóság alighanem bonyolultabb.
A jobbra tartási kötelezettség szempontjából csak az úttest számít, a padka nem. Mintha nem is lenne padka. Továbbá, szabálysértési ügyben nem az ártatlanságot, hanem a bűnösséget kell bizonyítani.
A te ügyedben viszont alighanem más tényezők is szerepet játszanak, még ha te az úttestre ill. a jobbra tartásra is hegyezted ki a kérdést. Senki nem köteles a saját biztonságát veszélyeztető módon közlekedni, és kifejezetten tilos úgy közlekedni, hogy mások biztonságát veszélyeztesd. Ezek a szabályok akkor is érvényesek, ha más jogszabályokkal ellentétes viselkedésre ösztönöznek. Pl. nem vagy köteles jobbra tartani, ha az úttes jobb oldala, ahol amúgy közlekedned kellene, közlekedésre nem alkalmas, mert el van jegesedve. De persze ez esetben elsőbbséget kell biztosítanod azok számára, akik a saját oldalukon közlekednek.
Az ügyet, véleményem szerint, ketté kell bontani.
1., A te családtagod büntetése. Itt érdekes lenne tudni, hogy pontosan milyen szabálysértés miatt is büntették meg, ez a leírásodból nem derül ki.
2., A másik résztvevő féllel szembeni kártérítési igényed (a gyakorlatban nem ő, hanem a biztosítója fizetne, de ez itt most másodlagos). Itt neked kellene bizonyítanod, hogy ő egyrészt szabálytalan volt, másrészt, hogy ezzel veszélyeztette a te családtagodat, és hirtelen fékezésre ill. irányváltásra kényszerítette. Na, ez nem lesz egyszerű, ha a felvételről nem látszik egyértelműen, hogy mettől meddig tart az úttest. A leírásod alapján azt gondolnám, itt elég szerények az esélyeid.
De amúgy az egész offtopic, mert nincs útépítési ill. úttervezési vonatkozása. Bár így is érdekesebb, mint Dimelo kilencszáztizenkettedik teljesen azonos tartalmú hozzászólása.
Száraz úton evidens, hogy honnan mérjük ki az út középvonalát. Az úttest mindkét széle jeges.
Egyébként a két padka szélessége között azért van ilyen eltérés, mert valamikor volt egy nagy felújítás, műszaki átadáskor derült ki, hogy nincs meg az előírt szélesség, és utólag több helyen betoldottak a padka terhére.
Ezenkívül a baleset még kölcsönös jobbra tartással és az út szélére történő (még biztonságos mértékű) lehúzódással, és egymás mellett csökkentett sebességgel (az útszűkület és a jeges útfelület miatt egyaránt!!) és fokozott óvatossággal történő elhaladással is elkerülhető lett volna.
Ezt a balesetet szerintem egyértelműen az útviszonyoknak megfelelő vezetésre és az elsőbbségről az útszűkületben történő lemondásra vonatkozó szabályok megszegése(!) okozta.
Hogy a szabályok áthágásából következett-e be a baleset, avagy sem, arra vonatkozóan támpontot nyújthat a KRESZ további két szabálya:
Az egyik ilyen szabály:
Tilos megállni, a forgalmi és a műszaki okból történő megállás kivételével: -->
a) ahol a jármű fényjelző készülék vagy jelzőtábla jelzésének az észlelését akadályozza,
b) ahol a jármű és az úttesten lévő záróvonal vagy a jármű és az úttest másik szélén álló jármű között legalább 3 méter széles hely nem marad,
Ebből a szabályból ui. kiviláglik, hogy a KRESZ mit tekint olyan széles önálló forgalmi sávnak, melyen már a sáv szélességéből adódóan biztonságosan lehet közlekedni: az olyan széles sávot, amely legalább 3 méter szélességű.
A másik ilyen szabály: -->
Vannak helyek, ahol az út olyannyira keskeny, hogy az úton az egyik forgalmi sávra kiteszik az "Elsőbbség a szembejövő forgalommal szemben" nevű, míg az ezzel ellenkező irányú forgalmi sávra kiteszik "A szembejövő forgalom elsőbbsége" nevű jelzőtáblákat. Itt a táblák által szabályozott forgalmi rend az út szűk szélességi viszonyai miatt úgy szabályozza a forgalmat, hogy ha egyszerre ér az ilyen helyre két, egymásnak szembe jövő autó, akkor annak van elsőbbsége (azaz az haladhat tovább megállás nélkül), amelyiknek az "Elsőbbség a szembejövő forgalommal szemben" nevű tábla van kitéve; míg a másik, vele szemben közlekedő autónak, amelyiknek "A szembejövő forgalom elsőbbsége" nevű tábla van kitéve, kötelezően meg kell állnia akkor, ha ott azon a helyen szembejövő forgalmat észlel (mivel ott a szembejövőnek vele szemben elsőbbsége van), azaz a szembejövő autó részére ezzel az autóval a táblák által biztosított elsőbbséget kötelezően meg kell adni.
Ehhez kapcsolom még:
1. az útviszonyoknak megfelelő közlekedés szabályát,
2. és a jobbra tartási kötelezettség szabályát,
3. továbbá a kölcsönös udvariasság alapján történő elsőbbség-meghatározás elvének a szabályát,
mivel a részben eljegesedett út annyira le volt szűkülve, hogy ott minimum az egyik autó (de inkább mindkét autó kölcsönös!) jobbra történő lehúzódása szükséges a biztonságos közlekedéshez, azaz itt a leszűkült utat úgy kellett volna tekinteni, mintha arra az egyik irányban az "Elsőbbség a szembejövő forgalommal szemben" nevű, a másik, vele ellentétes irányban pedig "A szembejövő forgalom elsőbbsége" nevű jelzőtáblák lettek volna kihelyezve, továbbá a szűkületben a jelzőtáblák hiánya miatt a kölcsönös udvariasság alapján történő elsőbbség-meghatározás szabályának az elve alapján az egyik autósnak villantással jeleznie kellett volna hogy elsőbbségéről lemondva elsőbbséget biztosít a vele szembejövő autó számára a szűkületben, amely másik autó pedig csak az elsőbbségről való lemondás jelzésének fogadása után haladhat tovább, majd ezután a szűkületben magára maradt, elsőbbségéről előzetesen lemondott autó haladhat tovább (de: csakis az elsőbbséget kapott autó eltávozása után).
Ha ezeket a szabályokat együttesen és az egymással logikusan szabályozott összefüggések szerint alkalmazták volna, akkor a baleset elkerülhető lett volna, mivel ez esetben az egyik autó lemondott volna elsőbbségéről(!!!), ezt jelzi, a másik megvárta volna ennek jelzését(!!!), és majd csak ezután haladt volna tovább.
Ennek a szabálynak az alkalmazása a jeges útviszonyok miatt bekövetkezett útszűkület miatt lett volna szükséges, mivel ott emiatt nem volt meg(!) a két forgalmi széles (= 2×3 méteres) útszélesség jégmentes(!) állapotban.
Az úttest széle nem látszik, le van fagyva. Kb. egy sáv szélesség száraz az út közepén. A sünök figyelmeztetésben részesítették a nagyon közeli hozzátartozót, a szerintünk vétkes féllel nem foglalkoztak. A szabálysértési előadó faszbukk ismerőse a szerintünk vétkes fél gyereke. Ügyvédünk van.
Nem én voltam, hanem egy nagyon közeli hozzátartozóm. Anyagi kár történt, személyi sérülés nem. Szerintünk a másik fél jött át a sávunkba. A hozzátartozó elrántotta a kormányt, és becsúszott az árokba, a másik fél pedig megállás nélkül megszökött. Kamera rögzítette, ritka autó, ritka típus, rendszám is megvan. Tanú van. Azt elismerte, hogy akkor ott járt. Mást nem. A helyszínelésnél ott voltam, a jelek szerint a nagyon közeli hozzátartozóm féknyoma helyszíneléskor felrajzolt képzeletbeli felezővonalon innen kezdődik, és az árok felé tart. A fotókat a múlt héten megkaptuk. Azok is ugyanazt tanúsítják. A mi oldalunkon keskenyebb a padka.
Ezt mind tudom. 60 cm különbség van a két padka között. Szabálysértési ügyben kellene, ezért nem mindegy. Az úttest széle jeges, nem látszik sem a padka sem.
a) Út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetőleg magánterület (közforgalom elől el nem zárt magánút).
b) Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt - része; a gyalogút azonban nem járda.
c)Úttest: az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló része.
d) A menetirány szerinti jobb oldal: az úttestnek az a része, amely - a menetirányt tekintve - az úttest útburkolati jellel megjelölt vagy képzeletbeli felezővonalától jobb oldalra esik. Egyirányú forgalmú úton és körfogalmú úton az úttest, továbbá osztottpályás úton a menetirányt tekintve jobb oldalra eső úttest teljes szélességében menetirány szerinti jobb oldalnak tekintendő.
e) Forgalmi sáv: az úttestnek egy gépkocsisor biztonságos közlekedésére elegendő szélességű - akár útburkolati jellel megjelölt, akár meg nem jelölt - része.
f) Leállósáv: az útnak az úttesttel azonos szintben levő, attól útburkolati jellel elválasztott és útburkolattal ellátott része.
f/1. Kerékpársáv: az úttesten útburkolati jellel kijelölt - kerékpárosok egyirányú közlekedésére szolgáló - különleges forgalmi sáv.
g)Útpadka: az útnak az úttest mellett levő, útburkolattal el nem látott része.
Van egy út 4,6 m aszfaltozott útburkolattal. Az egyik oldalon a padka 0,4 m, a másik oldalon 1,0 m. Felezővonal nincs felfestve. A jobbra tartás szabályainak vizsgálata során honnan számoljuk az úttest középvonalát?
Ugyan a tanszéken én úttervezést nem tanítottam, de mint a mérnökképzés tematikájáért felelős, természetesen emlékszem részletekre, ha nem is pontosan.
Ha egy útépítő mérnököt (is) az érzelmei vezérelnek munkája során, akkor rá kell bízni a cégnél :
- a munkavédelmi oktatásokat,
- a tűzvédelmi továbbképzéseket,
- és szabadság nyilvántartást.
Az M6-os alagútjairól - érzelmi alapon - írhat az újságíró, csinálhat belőle humoreszket a humorista, beszélhet róla szívből jövően a fodrász/cipész/cukrász, mert az dolga.
Egy útépítő mérnök számoljon.
A számításai alapján éppen kijöhet, kihozhatja, hogy alagút nélkül olcsóbb ha kap még 10-16 hónapot.
"Ha útépítő vagy közlekedésmérnök is feleslegesnek gondolja, akkor ott nagy a baj."
Ez bizony marhaság. Én ugyan nem közlekedésmérnök vagyok, hanem programozó, de ha hülyeséget látok egy programban, akkor teljesen joggal mondhatom, hogy az úgy hülyeség, még akkor is, ha a megrendelő akarta kifejezetten ezt.
A 39445-ben írtál valamit, ami, úgy néz ki, hülyeség. Ez nem baj, előfordulhat bárkivel.
Utánba viszont, ahelyett, hogy annyit írtál volna: "bocs, ez így nem teljesen stimmel", mindeddig 7, teljesen összefüggéstelen hozzászólásban magyarázod a bizonyítványodat.
A 39445-ben írtál valamit, ami, úgy néz ki, hülyeség. Ez nem baj, előfordulhat bárkivel. Utánba viszont, ahelyett, hogy annyit írtál volna: "bocs, ez így nem teljesen stimmel", mindeddig 7, teljesen összefüggéstelen hozzászólásban magyarázod a bizonyítványodat.
Ami azért is különösen bosszant engem, mert konkrétan azt én is úgy gondolom, hogy (ellentétben adiaboli vitaindító hozzászólásával, ill. két másik, a topicban szinte kizárólag politikai témájú hozzászólásokra képes topictárs hozzászólásaival) ennél a két beruházásnál alapvetően nem volt, ill. az akkoriban szokásosnál nem volt nagyobb a korrupció.
Van rá egy többé-kevésbé előkészített terv, elképzelés, nevezzük akárminek.
Erre az előzetes akármire már elköltöttek 1-2 milliárd kemény, magyar, királyi forintot, és kb. 8-12 hónap munkát.
Ok.
Erre felmerül, hogy jó lenne megvizsgálni, még 3-4, B,C,D,E és F változatot.
Az 3-4-szer még 6 hónap.
Ok.
De annyi nincs.
Egy fő-fő beruházó főnöknek, legyen ez az ember bárki, valóban okozhat pár álmatlan éjszakát, hogy ha megvizsgáltatná a B,C,D, E, és F változatokat is, akkor talán jobb megoldásra jutna, mint most a kezében lévő negyed kidolgozott A változattal.
Ez igaz.
De ha valóban jó fő-fő izé Ő, akkor azt is tudnia kell, hogy nincs se ideje, se pénze megvizsgáltatni, és elő-kidolgoztatni a B,C, D, E, és F változatot.
Nekifog és megépíti az A változatot és tűri, hogy kevésbé felkészült humoristák úgy 10-15 évig még rajta élcelődjenek.
Az indoklásod olyan volt, mint a náciké a nürnbergi perben. Parancsra tették. Ez "szakma" semmi másban nem érdekelt, mint abban, hogy minél több km2-t leaszfaltozzon, minél több tonna betont bedolgozzon, keresletet gerjesszen, és a kapacitások ki legyenek használva. A társadalmi hasznosság pedig nem érdekes. Pont ezt a mentalitást szoktad szapulni.
