Jól kérdezted, csak a válaszom első mondatát – ezexerint – nem értetted meg. A jereváni rádiós viccekre utaltam: van valami hasonló, de így, ahogy van, abszolút nem igaz.
Igen, pontosan így (erre a megoldásra nem gondoltam).
Egyszerűbben is feltehettem volna a kérdésem. Valóban arra lennék kíváncsi, hogy a nemesi előnév illetve cím része-e a névnek.
A számítógépes betűkről: Való igaz, a tördelőprogramok, mint pl. a QuarkXpress korábbi verziói a hiányzó metszés helyett hamis betűképet jelenítettek meg. Ezt most is megteszik, de legalább figyelmeztetnek rá. Ehhez a munkához sikerült egy szép betűt találnom, amelyben van valódi kiskapitális és ugráló számok is.
A megengedő szabály tudtommal nincs direkt formában megfogalmazva, hanem a példaanyag utal az engedményre, pl. a 187. szabály felsorol "egyszavas" intézményneveket: belügyminisztérium - belügyminisztériumi. Az Osiris Helyesírás a 216. oldalon azt írja, hogy a hosszú intézménynevek esetében a szótagszámlálási szabály "figyelmen kívül hagyható", ez azonban nem szabály, csak rezignált belenyugvás.
1. A GRÓF KÁROLYI ISTVÁN alakot úgy kellene értenünk, hogy az összes verzális betű helyett kiskapitálist gondoltál? Ez lehetséges, de nem nagyon értelmes, mert a verzális-kurrens különbséget nem lehet jelölni.
Játsszuk ki a felület bénaságát betűmérettel. Így gondolod?
GRÓF KÁROLYI ISTVÁN, KÁROLYI ISTVÁN gróf, ZSUZSANNA asszony, KÁROLYI-díj
Bár nem sok értelmét látom ennek, de ez így jó. Eguyetlen vitatható pont van, hogy a név elé írt gróf a név részének tekintendő-e. Én annak tekintettem, és azért írtam kiskapitálissal, kurrens alakkal kezdve.
Arra is érdemes figyelni, hogy a számítógépes kiskapitáűlisok gaykran hamisak, ezért jobb kerülni.
Én is szeretnék egy kis segítséget kérni. Éppen egy könyvet tördelek, s úgy gondoltam, a személyneveket kiskapitálissal írom. Mivel itt erre nincs lehetőség, verzállal mutatom meg, hogyan gondoltam. Íme: GRÓF KÁROLYI ISTVÁN, KÁROLYI ISTVÁN gróf, ZSUZSANNA asszony, Károlyi-díj. Helyes ez így?
Bár lehet, hogy valaha olvastam erről a megengedő szabályról, egyáltalán nem emlékszem rá, annyira nem, hogy az egész szabályzatot át kell néznem, ha meg akarom találni. El is tudom fogadni, hogy így van, de azért rögtön az Állatfarm jutott eszembe, az egyenlők meg a legegyenlőbbek.
Igen; és ha a legközelebbi helyesírásreform előtt kikérik erről a véleményemet, akkor is ezt fogom mondani. (Na jó, ez mondjuk nem annyira valószínű, de jobb mindenre felkészülni.)
Ha jól értem a hozzáállásodat: a képzők se számítsanak bele a szótagszámlálásba? Hisz az érvényben lévő szabályok alapján: élelmiszeripar vs. élelmiszer-ipari, gépkocsivezető vs. gépkocsi-vezetői stb. írandó.
Különben is furcsán hatna, hiszen az értelmi tagolás ez: vendéglátóipar-i, hiszen az -i képző az egész vendéglátóipar-ra vonatkozik, a vendéglátó-ipari forma viszont ennek az ellenkezőjét sugallja, vagyis hogy a vendéglátó és az ipari szavakat kapcsoljuk össze.
Ám intézménynevekben írható "helytelenül" is. Ugyanígy a közgazdaság-tudományi is. Az -ügyminisztériumok meg köznévként is felmentést kapnak a 6-3-as szabály alól... Meg még az akasztófáravaló, a fizetővendéglátás és bizonyos földrajzi nevek képzős alakjai, pl. fehéroroszországi.
Némi magyarázatra lenne szükségem. Megtudná nekem valaki mondani, hogy a vendéglátóipari szót miért kell egybeírni?
Mindenütt úgy látom, hogy az ilyen iskolák nevében egyben szerepel, mégsem értem, mert bár egybeírandó lenne, de mivel 7 szótagú (3 elemből áll, -i képzős, amit meg a szótagszámláláskor figyelembe is kell venni), a szabályzat szerint kötőjellel kellene tagolni.
Némi magyarázatra lenne szükségem. Megtudná nekem valaki mondani, hogy a vendéglátóipari szót miért kell egybeírni?
Mindenütt úgy látom, hogy az ilyen iskolák nevében egyben szerepel, mégsem értem, mert bár egybeírandó lenne, de mivel 7 szótagú (3 elemből áll, -i képzős, amit meg a szótagszámláláskor figyelembe is kell venni), a szabályzat szerint kötőjellel kellene tagolni.
