Én is pártolnám....mindkettőt! Mármint a női hossszútávot és a ff extra távot is.Meg kéne adni a lehetőséget azoknak is, akik ebben profik.Szerintem is álmot kergetnek, akik ebben bíznak, de hátha idővel.....addig is marad külföld.
Pártolom én is a női hosszútáv visszaállítását, még ha nem is az lenne a Magyar Bajnoki futam akkor is. egyetlen dolog ami nem mellette szól az esetleges alacsony résztvevőszám, illetve a mezőnyhöz viszonyított lassabb teljesítés ami miatt ódckodnának a megrendezése ellen.
Ezenk kívül évek óta várom, hogy valamelyik maraton rendező bevállaljon egy extrém távot, mondjuk egy hosszútáv plusz középtáv, ez együtt most is lett volna úgy 160. Igaz itt sem lenne tolongás a rajtvonalon. Először, de aztán kinőné magát, mint Salzkammer, ahol talán ha 50 en voltunk a rajtvonalnál az első években, idén pedig már 300 körül fogjuk nyomni a 200Km-et. Ez olyasmi mint az Ironman, egy elég is lenne belőle egyszer az évben. Álmodozom, addig is Salzkammer még bő 10 nap.....
Vártam már ezt a megmérettetést. Az égiek is kegyesek voltak hozzánk, ami nekem fontos, mert nagyon nem szeretek sárban menni. A verseny a pihenőhetemre esett, így tettre kész voltam már napokkal előtte, éreztem az erőt :) Minden klappolt. Viszont megfogadtam, nem fogom nyomni az elejét, bármennyire is csábítóan könnyed paprétig a beton. Dobogókő 1.ig nyugodtságra ítéltem magam.
Szombaton nagyon bölcsen felvettem a rajtszámom, melynek helyességéről a 40m-másnap reggeli sor győzött meg.
Szammert vasárnap becsomagoltam a kocsiba, parkolás, bevásároltam pár zselét, szeletet, aztán összekotyvasztottam a frissítőm. Idővel sajna megcsúsztam, így a bemelegítés 10perce redukálódott.
A beszólítás utáni tömegjelenet olyan amilyen, szerencsére sikerült befészekelem magam a többiek közé, így talán nem indultam annyira hátulról, valamint a hátsó váltóm is túléte a felvezető kört.
A betonon Ködmön egy agresszív disznó módjára teper el mellettem, se lát se hall :). Nem engedek a kísértésnek, tartom magam. Utólérem Krilint, kicsit kerülgetjük egymást, aztán faképnél hagy. A távolból felderengett Pinyó kidolgozott felsőteste is, de ekkor sem tört ki belőlem az állat :). A terepes részen persze masszív tolás következik, de az is lehet, hogy nem is bírtam volna itt feltekerni. Na majd egyszer megnézem, még sosem próbáltam. Pulzus itt azért rendesen megugrott, sodort magával az emberáradat :). Sajna a lefelé elég lassú lett, de legalább nem dugultunk be nagyon. Gyors frissítő, majd az egyik kedvenc részem következett kisrigó után. Próbálok nyugton maradni, nehéz megállni, hogy ne nyomjam úgy, ahogy a csövön kifér. Itt-ott kellemetlenül meredek, nem fáj, de a pulzusom eléggé felnyomja. Szentkereszti lefelén sajna beszorultam, így gyökkettő, de innentől kedzve már nem panaszkodhattam arra, hogy feltartanak, hiszen következett a katonasírok. Először Anettet, majd Hédit is utólérem. Innen nagyjából együtt mentünk Dobogókőig. Hamarosan feltűnt előttem Kálmán Gábor is.
1. Dobogókő 1:49 (2 órát terveztem, basszus már megint bekedztem volna?) Gyors kulacsolás Anikóval, középtáv kiritkul előlünk, majd meglépek Gábor elől. A lefelén elmajszolok egy kókuszos coffeines powerbart, ami nagyon fincsire sikeredett. Ilyet lehet veszek nasinak is :)
Jó darabig hosszútáv feeling, sehol senki. Picit oldalra néztem -persze mikor máskor - egyből telibe is trafáltam egy követ a hátsó kerékkel, melyen gumancsára kereszet is vetettem egyből. Túlélte...húú. Aztán piliszentlélek fölött végre jöttek szépen sorban a sporik. Itt kicsit összefolyik a kép, de volt combos fölfelé, sok dózerút, némelyik nyomvályús, amit utálok. Krilin az út szélén a belsőjén hegyezi a fülét :), a meccs így sajna elmaradt vele. Egy KTMes arc kegyetlenül ereszeti előttem, meg-megúsztam mögötte, aztán 2 megdobós puklin firkult egy nagyot, így ő is mögém került. Patakátkelés (ez azért combig ért, még a leggázlóbb gázlónál is durvább volt :) majd hamarosan jött a maróti frissítő. Voltak ott vagy öten. Nem sokat tököldőtem, így elsőnek vágtam neki dobogókő 2.nek. Többiek a nyomomban.
a terep jól megy. Bár itt-ott meredek, szorgalmas kis mókusként teszem a dolgom, hamarosan mindenki eltűnt mögöttem. Előttem egy mediteches arc eléggé belassulva, de csak 3.nekifutásra tudom megelőzni, mert 2x is túldobta a váltó kistányér helyett a láncot. Grrr. Ezt még egyszer megcsinálta velem, amit szörnyű szitkokkal illettem, majd lehiggadtam, s inkább odafigyeltem a váltásra, kicsit ellentartottam lekattintás során.
Még mindig nagyon megy a felfelé, semmi belassulás, Időben igen jól állok. A tetőig még két arcot leszedtem.
2. Dobogókő 3:43. Perfekt frissítésben részesűltem, nagy elánnal vetem neki magam a maradék 48km-nek :). Piros kereszten sajna egy light firkába keveredek, annyira laza volt a talaj, hogy kisodródtam. Felkentem a harci port a féloldalamra, de nem vészes, gyerünk tovább! 2 hosszútávos előttem terheli. Egy OKE-s és egy Biondos. Laktáton kényelmesen utólérem őket, majd picit meglógtam előlük a lefelén. Pilisszentlászlón végre Pinyot is befogtam (aki szerintem addig abban a hitben volt, hogy előtte megyek valahol :))), majd villámgyors frissítés (köszi Brigi) mert a Biondos srác ellépett, kihagyva a frissítőt. Aztán elhagyott valamit, amiért vissza kellett kutyagolnia, így ő is elmaradt. Paprétig könnyedén megyek, s innentől elkezdtem emelni az intenzitást. Órámra nézve látom, hogy HP már a célban sütkérezik :)
Fitt vagyok, pedig ilyenkor már rendesen szoktam szenvedni. Hamarosan utólérem Pádár Andrást is. Beáll mögém jó darabig együtt vonatozunk. A terep szerintem király, kicsit aggódtam ettől a szakasztól. Pepike KO, így nem csatlakozott 3.nak. Még jobban odalépek neki, már nincs sok hátra. Utolsó frissítő után maxra kapcsoltam, András is leszakad, bár ebben akkor nem voltam biztos, mert nem néztem hátra. A vár után a lefelé überállat, de csak ésszel jöttem le, nem akartam összetörni magam. Lent a hosszú bitumenen már magányosan terheltem, se előttem se mögöttem senki. A dunaparti homokozás érdekes szinfolt, cél, majd 1L víz azonnali legurítása feneketlen torkomba.
Harangék szerint 5.39et mentem, én 5:35öt mértem a kaputól.
40. hely abszolutban. Jó! Elégedett vagyok a tegnapi napommal, ennyit tudok, maradt még kraft a végére. Kár, hogy nem tartott tovább :) Végre nem tekertem el magam már az elején és a frissítést sem csesztem el. Kb 15-20 embert szedtem le 1. Dobogókő-től. Semmi görcs nem volt egész vereny alatt, csak pozitív gondolatok kavarogtak a fejemben. Élevztem minden egyes percét!
Azért a hátam beállt rendesen, de a lábaim ma is frissek ahhoz képest.
A 3 hónap gyorstalpaló ennyire volt elég. Meglátjuk, 2 hét múlva mire lesz elég.
HR AVG:161 (83%)
Még egyszer köszönöm a frissítést, és a szurkolást!
Életem (eddigi) legkeményebb 13 km-e, azaz XTERRA futó szemszögből. Sokáig úgy volt, hogy megyek Halál 50-re, de egy héttel a verseny előtt Bringabandában egy futót kerestek XTERRA váltóhoz. Saját csapat, úgyhogy gondoltam hajrá, most hétvégén úgyis szeretnék menni Rákóczi 50-re majd ott bepótolom elmaradt első ultrámat... Nos lent Visegrádon szembesültem avval, hogy elég erős csapatba kerültem Szűcs (Kovács) Fatima úszott (1500m), Torma Gergő MTB-zet (42km), én meg futhattam (13km). Fatima 17-18 perc alatt meg is érkezett, Gergő első kör után első volt. Elkezdett egy kis egészséges (vagy egészségtelen? :) verseny drukk kialakulni bennem: "nem lehet hogy rajtam bukjon el...". Majd megtörtént a váltás. Röviden a futópályáról: Nem tudom mennyire ismeritek a Visegrádi fellegvárhoz vezető kék jelzést. Odáig kellett elfutni (kb 2km), majd ott fel. Az első pár száz méter, az lépcsőzés volt (uff!), majd kb 2 km meredek felfelé. Nem tudom milyen szintemelkedés lehetett, de nagyon kegyetlen volt. Bár még így is az első körben sikerült 3 embert megelőznöm, egy pedig engem. Felérve a csúcshoz pedig a kék rom jelzésen robogás lefelé. Így volt egy kör kb 4,5 km s ebből kettőt kellett megtenni. (persze zárójelben hozzáteszem a futás idejére a nap is kisütött. Sütött? Tűzött ezerrel!) Nos második körben márcsak "erős gyalog tempóban tudtam a felfelét leküzdeni". Előttem futott egy srác, de gyakorlatilag ugyanolyan tempóban mentünk. Másodszorra is felértem - két nagy levegő vétel -aztán robogás lefelé. 9km-nél úgy tűnt, hogy meg lesz az 1órás szint -de ekkor még nem tudtam mi vár rám, mivel nem ismertem előre a pályát. Az utolsó 2 km-n még egy pici szint volt benne, de ez még elment volna, az utolsó km-n bevezettek minket egy patakba, s ott kellett futni. Bevallom férfiasan, itt összetöretem egy picit, csak futtotam- futottam, de valahogy sosem akart vége lenni. Cipőm tele itta magát vízzel, olykor elsüllyedtem a patak mederben, néha mosolyogni kellet volna, mert fényképeztek, pulzusom az egekben, a nap égetett, mi kellhet még.... De aztán egyszer csak két kéz nyúlt le értem oldalról, hogy ott fel kell menni... Hirtelen nem is tudtam hogy mi van... Aztán "már csak be kellett" futni a célba. A vége 1:06 lett. Nagyon kemény volt, de megérte! Köszönet a csapatnak mégegyszer!
Előszöris gratula minden teljesítőnek és a sok dobogósnak, akik ügyesen állták a sarat és alaposan belehúztak.
Egy kérdésem lenne: hosszú távú férfiaknál a Kocsis Levente név az Emesét takarja? Nagyon szép időt ment. Utána még 40 pasi jött be, ha ez ő volt. És pont a nőket akarják kivágni hosszú távról?
Csajok, ha lesz valami tüntetés ezellen, szóljatok be a Száguldó Virágok topikba, csatlakozom hozzátok.
Na végre megtaláltam a jelszavam.... Eddig nem volt meg, azaz nem tudtam, hogy mit kellene beírni, anyira szétcsúsztam a versenyen....
Köszönet mindenkinek, aki segített. Személy szerint nagy köszönet Jimmynek, akinek frankón megszerveztem a napját reggel 6-tól este 9-ig. Így nem mehetett csajozni. :-)))) Köszi, hogy pont jókor jöttél reggel, mikor én az összeomlás szélán álltam a panzió koyhájábanm, ahol pillanatokkal előtte a 6 kulacsom a földön landolva kiborult... Köszinet Anikónak, Dórinak. Nem ugrottak be a beugratós kérdésemre, hogy hol a zselém, hisz nem is adtam nekik zselét. Köszi Zsoltinak, aki Pmaróton frissített, s már fél szavakból értette, hogy csokit kell a számba nyomni, azt hiszem ennek a jelentős részét azonban kiköptem, mert menni és inni kellett. Köszi Gyurinak, aki bár nem BB-s, de mindenre felkészólve a kritikus szakasz előtt a technikai zónában sár gumis kerékszettel várt....
Gratula az Xterrásoknak és a maratonozóknak.... Ákos és Gyuri majdnem sikeresen elérték az abszolult utolsó helyet, de erre még gyurniuk kell. :-))))) Erdmények itt:
És persze gratuila ezúton is! tényleg vicces volt, amikor az utolsó frissítőnél elhúztál, a helyiek meg hüledeztek, hogy "némá hogy megy, ez egy őrült, meg se állt":)
Gratulálok HP, szuper voltál! Én már csak a befutó előtt 100 méterrel tudtam neked szurkolni, akkor én még nem tudtam hogy áll a meccs. De lesben álltam a fényképezővel, és reméltem hogy egy sárga sisak bukkan fel a motoros mögött. :-) Fotók hamarosan.
Csak most látom, hogy milyen szép eredmények születtek tegnap az xterrán. Pedig ha dicsekedtetetk volna vele, akkor személyesen tudtam volna gratulálni!!
Na nem baj, akkor most így a neten keresztül gratuláció. Ügyesek vagytok!
Nekem a mai nap egész jól sikerült. Majd szerintem írok beszámolót. Addig nem árulom el, hogy hányadik lettem :-) Ha meg esetleg nem írok, akkor örök homály fogja fedni. Esetleg még az is lehet, hogy megírom a beszámolót, és titkosítom 80 évre. Aki kivárja, az megtudhatja. :-)
Nagyon köszönöm a mai segítséget a Tündérkommandónak, Horváth Zsoltnak, Jimmynek, Bicó nővérének és egy számomra isemeretlennek (talán BB-snek?), akik a mai napon etettek itattak a pályám és nagyon kiválló információkat szolgáltattak a verseny állásáról.
Gratulálok a DM versenyzőknek, több Magyar Bajnokunk is lett!! többet nem is írok, majd ők maguk személyesen.
Részemről elég nyögős volt az első 50Km, éreztem a tegnapi derbit, még ha nem is nyomtam szombaton full gázon, akkor is. Aztán a második Dobkő mászáson kezdtem magamhoz térni, az addigi vánszorgásból. Innen pár embert leszedtem, jól ment, kicsit dinamikusabb voltam. Porzott minden, meleg volt, sokat kellett inni. A verseny elején a várt kavarodás megvolt, a pár bíró nem nagyon tudta kordában tartani a tömeget. Egyébként ok volt. Helyezést nem tudok. Aztán még volt egy tekerésem haza Visegrádról, a Salzkammeres felkészülés jegyében.