szoltam valakinek, egy engedélyes villany szerelőnek és csinált egy szart, jo sok pézért! tehát rosz a tanács!kénytelen vagyok magam helyrehozni a szakember, trehány munkáját! amúgymeg, ha ideáig sem érted mit szeretnék, hagyjuk, köszi
Amit itt taglaltunk, az a jelenlegi, norma szerinti követelményeket idézi.
Van a nem norma szerinti kivitelezés, az a régebbi előírás szerint megvalósult.
Azt jelenti, ha most vizsgálunk egy földelési rendszert amit mondjuk 10 éve telepítettek, azt nem norma szerinti eljárásban kell, hanem az akkori norma szerint.
Ez értelmetlen hablaty. Nem keménykedik a szolgáltató ilyen téren. Egy ember volt itt, Mekk Elek, aki mindig azt javasolta, jelentsék be a balesetveszélyes dolgokat a szolgáltatónál. Én meg mindig azt írtam neki, hogy ne javasoljon ilyent, mert a szolgáltató ezt csak kényszerűségből csinálná.
Viszont valóban van hatósági szerepköre, erről beszélünk, cdsak nem érted. :D.
Lehet hogy mult században a vasrúd engedélyezve volt, nem tudom, de most nem.
Illetve igen, csak kissé bonyolult. A MEE VBF MUBI-tól idézek:
A földelőberendezés kialakítására vonatkozó szabvány: MSZ HD 60364-5-54:2012 A szabvány által előírt földelőberendezés anyagokra vonatkozó követelménye kiegészítendő a magyar gyakorlatra való tekintettel az MSZE 50341-2:2019 szabadvezeték szabvány előírásaival. Ez a szabvány lehetővé tesz nemzeti kiegészítést (NNA), és itt érvényesíthető az, hogy miután több mint ötvenéves magyar tapasztalatunk van abban, hogy az acél korrózióvédelem nélkül is megfelel földelőháló anyagaként (de ez nem gyakorlat tőlünk nyugatra), így ebben a szabványban előírás rögzíti, hogy talajban megfelel a földelő anyagának az acél is!
Konkrétan az említett előszabványban ez van:
HU5 A sok évtizedes, kedvező hazai tapasztalatok, valamint a gazdaságossági megfontolások alapján a hagyományos 20 mm átmérőjű köracél alkalmazása továbbra is elfogadott általános esetben annak ellenére, hogy a földelési szabvány előírásában a tüzihorganyzott, rézbevonatú, rézköpenyes vagy ólomköpenyes kivitelű rúdföldelő szerepel.
De ki ne találd már, hogy jogállami környezetben bemegy pl. konyhádba vagy a melléképületde/műhelyedbe az engedélyed nélkül nézegetni a vezetékeid, készülékeid.
és Miért is tenné?!!! nem az ő gondja+felelőssége az ami ott van. Hanem a tulajdonos/üzemeltetőé.
HA AKAR valamit akkor jogszerűen eljárva. - engedélyt kér és kap a tulajdonostól/üzemeltőtől - bírói ítéletet szerez polgári úton - ügyészi határozatot szerez büntető úton és ha úgy dönt akkor persze - felléphet törvénytelenül éa/vagy önhatalommal is, mint bárki más is... csak akkor viselnie kell a következményt is, mint bárki másnak is...
Értelemszerűen és logikusan is. ----- A szolgálatónak arra van csak ilyen emlegetett keménykedő hatásköre >> ami az ő hálózatát érinti direktben. ----- A jogszabályok más olvasata >> eltévedés, riogatás. A téves olvasatra alapozott tett pedig túlkapás, jogsértés valójában.
Még akkor is, ha az elmúlt évtizedekben az alakult ki a fejekben, hogy: a szolgáltató>>hatóság/hatalom. Nos, nem az !
A saválló anyagoknál a talajba vagy betonba csak a V4A lehet megfelelő, a V2A csak a "levegőben" alkalmazható. De szerintemn kár a hegesztéssel bajlódni, vannak csavaros szorítókapcsok gyárilag ilyen megolodáshoz. Arra kell figyelni a kiválasztásnál, hogy a kapocs is alkalmas legyen a talajban történő összekötésre.
köszi a választ, de nekem, problémás lenne, csöbe behuzni a horganyzott acélt, a kábel jobb megoldás, csak rá kell csatlakozak a szondára, sarusanm ha horganyzott csavart hegesztek a szondára, akkor leég a horgany, de, ha inoxot, az jo lehet, csak, azt halottam, hogy szabványtalan az inox?
Általában a betonba ágyazott vasszerkezetet "kivezetik" egy horganyzott köracéllal vagy laposacéllal egy kötődobozig. Innen saruval, szorítóval, stb. csatlakoztatható már az MKH vezeték, így ellenőrízhető marad.
én a betonba ágyazott vasszerkezetre szeretnék inox csavart hegeszteni és azon keresztűl, bekötni a sarut, ami megy a szekrényhez, elosztohoz. de erre a célra nem ajánlották az inox csavart, vélemény? pedig az inox csavar nem rozsdálna, mint a szénacél csavar,
Úgy érzem keverednek a dolgok. A földelők anyagára vonatkozóan vannak szabványok (pl. : MSZ HD 60364-5-54:2012; MSZ 18014:2019)
A bevonat nélküli acél megfelelő a betonba ágyazva, ha mindenhol körbeveszi 5 cm beton, mert ez biztosítja neki a korrózióvédelmet. Nyilván így talajjal ne érintkezzen, és ahol kilép a betonból, ott már horganyzott anyag legyen.
A horganyzott anyag kerülhet betonba, és talajba is. De egy rendszeren belül nem! A két külön közegbe kerülő anyagnak eltérő galvánpotenciálja lesz, az egyik felzabálja a másikat. Ezt jól leírja a villámvédelemre vonatkozó MSZ EN 62305-3:2011 szabvány, itt kerül képbe a saválló (V4A) anyag, mert az ilyen vegyes rendszerben (betonban-talajban) ezt írják elő. Illetve szintén ez az előírás az agreszív talajok esetén is.
Érdekesség, hogy a villámvédelmi szabvány külön műanyag védőbevonatot is előír a horganyzott anyagok esetében, ahol a vezető a talajból vagy betonból kilép.
Másik érdekesség, hogy a földelőszonda hosszát sajnos meg sem említi a vonatkozó MSZ HD 60364-5-54:2012 szabvány, de bevonat vastagságra bezzeg kitér. A földelők ellenállására tesz "javaslatot" az MSZ 447:2019 szabvány:
Tartályalapba a külön méretezett villámvédelmi földelőkeretet és a 4 sarkán -1 méterről induló 3m-es rúdföldelőket rozsdamentesből írták elő összehegesztve.
A védelmi célnak megfelelő műszaki megoldás az épület alapozásához kötött földelőberendezés. Ennek két kivitele lehetséges
betonalap-földelő, vagy alapozás-földelő A beton vasalásától függetlenül, az alapozás betontestének alsó részében, kimondottan földelés céljából elhelyezett, az épület alatt rövidrezárt hurkot képező földelő, aminek alkalmazásával elmaradhat a betonvasalás egyéb problémákat okozó,
hegesztéssel történő villamos folytonosítás igénye.
betonalap-földelés
Az épület vasbeton alapozásában levő vasalás villamos folytonosításával létesített földelőberendezés.
Az épület alatt rövidrezárt hurkot képez.
Kialakítása tervezést és a villamos szempontokat is teljesítő kivitelezést igényel.
E problémák miatt kevéssé alkalmazzák, inkább nagyobb épületeknél jellemző.
A fenti földelő berendezéseknél a földelési ellenállás értékét nem szükséges méréssel igazolni. A fagyhatár alatti, talajjal nagy felületen érintkező betonalap az épület súlyával terhelt állandó nyomással érintkezik a talajjal. A beton állandó nedvessége jó vezetőképességet, bázikus hatása pedig a vasalásra nézve garantált korrózió elleni védelmet ad. ---------
Betonalap-földelőnek is megfelelő műszaki megoldás...
épület körföldelő Legalább 0,7 méter mélységben - horganyzott köracélnál minimum Ø16 mm - felületvédelem nélküli lapos acélnál 40 x 5 mm - korrózió elleni védelem nélküli köracélnál Ø20 mm minimális méret javasolt.
Ha a földelési ellenállás értéket esetleg javítani kell, akkor az épület sarkainál még rúdföldelők is telepíthetők, a körföldelőre történő földalatti rákötéssel. A földalatti kötéseket, a földelővezetők felállásait (legalább 50 mm hosszban) hegesztéssel lehet kivitelezni, majd bitumen masszával kétszer le kell kenni (gyors korróziója várható!).
Már szerintem többször volt szó itt arról, hogy a keresztirányú méret nem sokat számít. A szakirodalom szerint egy 60 mm-es keresztföldelő (hogy ne legyen kétség, tehát négy darab 30 mm-es szárnya van) ellenállása megegyezik egy 30 mm átmérőjű rúd ellenállásával - azonos hosszon. A 30 mm átmérőjű rúd ellenállása viszont csak 10%-nál is kisebb ellenálláscsökkenést jelent a 20 mm átmérőjű rúdéhoz képest.
Más szempontból viszont a rúdföldelő előnyösebb, a korrózió lassabban eszi át, például.
"Szokott ez sikerülni" De minek szopassam magam? Véssek mellé még egy csövet, hogy aztán látványosan abból kössön be 1-2 méter kábelt csak azért, hogy elmondhassam kijött egy másik szerelő, akinek ezt kifizetem és akkor nem engedtem be az előző szerelőt a lakásba, vagy hol tartunk, mi a vita lényege és miért szopassam magam a hülyeségeiddel?
Néha igen messzire vezet, Az Áramszolgáltató is hozzárak egy Trafóház felujitást+ kábelcserét az épületig. A SzAMKATvM kábelt szeretik cseréltetni --főleg ha csak 100-160Aig jó !
S máris megvannak a 1+xx milliós felújitási költségek. Tudod-e mennyibe kerül a BHTR 400-as?
Ehhhh, az ilyen túlbuzgó nagymarha szakiktól mentse meg a jóisten az ügyfeleket!
Inkább a kóklerektől.
Mert nemcsak a privát ingatlanoknál vannak kókányok, de az ipari részlegen is.
Amikor ki van irva az obo mks 1mm es csatorna és felteszi az obo tartót rá meg a 0,75 ös akármi tálcát költséghatékony címmel, a múszakis elfogadja, mert a tartoba be van ütve az obo logo, a tálcába meg nem.
És többszáz méteren meg leszakad a kábel sulya miatt a nyomvonal, 100 millás kárral.
A fődelés meg életvédelem része. Érdemes játszani vele?
A társasházi méretlen elosztó hálózatának és betápjának "még szabad Amper" kiosztása közös hatáskör. Mert közös tulajdont+erőforrást érint. A közgyülés vagy a nevében+megbízásából a közösképviselő dönt az igény(ek) sorsáról.
----- Tehát, ha a közössel nem jutsz előre, akkor >> a közgyülés elé kell vinni az ügyet. Aztán lesz ami lesz :-)
A társasházi méretlen elosztó hálózatának és betápjának "még szabad Amper" kiosztása közös hatáskör. Mert közös tulajdont+erőforrást érint. A közgyülés vagy a nevében+megbízásából a közösképviselő dönt az igény(ek) sorsáról.
A társasháznak illik tisztában lenni - a MÉG SZABAD Amper mennyiséggel - az olcsón elérhető további Amperrel
Ha nincs képben, akkor jön a szaki és megmondja. Némi pénzért tipikusan... a fizető elvben a társaház. A gyakorlatban meg ahogy alakul a "költség kontra kinek fontos/sürgős" birkózás során.
Nem tudom, DÉMÁSZ területen mi a stájsz, én az ELMŰ-t ismertem 1977-től, akkor már nem nagyon akart a társasházi fővezetékkel foglalkozni a cég. Áramszolgáltatást akart, se szabványoskodást, se semmit. Volt ugyan még a régi idők maradékaként valamilyen statisztikai alapon a fővezetéken levő tartalék teljesítmény becslése, amelyet még gond nélkül kiadtak, de ha azt elérte, akkor kértek a társasháztól (neve meghatározza a funkciót: képviselő) hozzájárulást. Ez már arra volt alapozva, ahogy pár év múlva az egyik öregebb szerelő mesélte: elég lassan ment a villamos ahhoz, hogy írjam címenként hány emelet, hány lakás, aztán otthon megrajzoltam a fővezetéket. Egy nap nyolctól tízig villamosoztam reggel, egy délután otthon ezzel foglalkoztam, kész volt másfél heti munkaidő, soha ilyen jól nem éltem. :D Aztán még ez a kamu nyilvántartás is elveszett az összevonásoknál. Ennyit arról, hogy neki kéne tudni. Dehogy kéne. A törvény meghatározza, kié ez a rész - nem az övé, kivéve, ha elvállalja külön díjért.
Ami a hozzá nem értést illeti, valóban az egyetlen helyes megoldás az alább írottak szerin ezek pirosra pofozása, mert a képviselőnek nem személyében kell ehhez érteni, hanem funkciójában, azaz bízzon meg villamos szakembert, aki majd elemzi a kérdést. Abban biztos vagyok, hogy egyetlen egy regisztrált szerelő sem létrázza végig a házat, méregeti a hosszakat és keresztmetszeteket, meg az összes lakó igénybevezető teljesítményét, hogy aztán majd számoljon - ha ennek költségét hozzácsapja a kuncsaft igényéhez, az úgyis fejreáll, és nem kéri a bővítést. Hát ráírja a regi, hogy megfelelő. Szóval ez a kérdés gyakorlatilag elveszett. Egyszer lehet, hogy leég egy kötés, vagy több, de lehet, hogy nem. Tanácsi házaknál még az ingatlankezelőnél volt lakatfogóval rendelkező villanyszerelő, aki átrakhatott egy-egy vezetékszakaszt más fázisra, ha elkezdett körvonalazódni a probléma, de ugye ezeket a lakásokat eladták a módszerváltás után, hát ez a lehetőség is elveszett. :D
Azért sincs igaza a közös képviselőnek, mert ha netán elfogy az amper és belső bővítést kell alkalmazni, az a közös felujítási pénzből megy, azaz az is fizet akinek jutott, meg az is, akinek nem.
Bő két éve nekifutottam, DÉMÁSZ területen. Társasház, négy emeletes, tégla építésű, egységesen 16A mindennapszaki és 10A vezérelt a lakásokban, B kismegszakítókkal. Amikor nekiugrottam a felújításnak, bővíteni akartam a mindennapszakit 25A-re, ha már úgyis széjjelség van.
Tisztában voltam azzal, hogy a mért fővezetéket (10mm2 alu) cserélni kell, de ez nem ügy, mert kb. 3 méter, a fele a bejárati ajtó tokja fölött, kényelmesen hozzáférhető helyen van. Minden szükséges papír kitöltve, beadva, csekkem is volt a díjról, csak éppen addig kis sem jöttek felmérni, bele sem fogtak, amíg nincs meg a közös hozzájárulása. Ő lepattintott azzal, hogy elvből nem írja alá senkinek, mert egyrészt nem ért hozzá, nem tudja hogy mennyit lehetne összesen bővíteni, másrészt ha nekem aláírja, akkor másnak sem mondhat nemet. Végül is a saját szempontjából logikus az álláspontja, és házon belül sincs vita, hogy valakinek már nem jut.
Átgondolva: tök fölösleges a közös aláírása, hiszen a társasház méretlen fővezetékével tisztában kell legyen az áramszolgáltató, azzal is, hogy lépcsőházanként / lakásonként hány amper van kiadva. Ugyanilyen társasházból van valami tizenpár itt a környéken, egy időben épültek, egy kaptafára, nyilván mindegyikben ugyanazt a szabványt használták. Úgy gondolom, hogy a közöshöz inkább csak a szűk keresztmetszet miatt ragaszkodik a szolgáltató, akadjon meg rajta a történet, ne nekik kelljen veszkődni azzal, hogy vitatkoznak azokkal, akiknek már nem jut.
Amúgy csak halkan jegyzem meg, hogy a meglevő 10+16A is bőven elég. A bojlert elviszi a 10A vezérelt, azzal nem kell foglalkoznom, a többire meg eddig mindig elég volt a 16A. Mondjuk arra figyelek, hogy ne egyszerre kapcsoljam be az összes nagyfogyasztót, de ehhez elég, ha józan paraszti ésszel tervezi meg az ember a házimunkát. Gyanítom, hogy mások is kijönnek ennyiből, nem hallom, hogy pampogás lenne emiatt, pedig elég sok helyen van klíma is, ami nekem mondjuk nincs. Ahogy elnéztem, mindenki ugyanannyi A-ből gazdálkodik, maximum a régebbi klímás lakásoknál cserélték a B megszakítót C-re.
nem megfelelő csatlakozóvezetéket, felhasználói berendezést, mérő helyet használ, vagy azokat az életre, a testi épségre, az egészségre vagy a vagyonbiztonságra veszélyes módon használja
Ha igaz, ez így összesen kb annyit csinál, fél másodperccel(!) a táp megérkezése után húzza meg azt a mágneskapcsolót.
Hogy erre mi szükség van egy fűtés esetén..? ..rejtély..
Talán leverte a kisautomatát a kazán és a szivattyú egyidejű indítóárama, erre egy időrelé+mágneskapcsoló kombóval oldották meg?.. de fél(!) mp? félelmeteseket lehet néha látni..
A1, A2-re megy a tápfeszültség, E program esetén B1 nem kell, amúgy indító bemenet. A három számozott meg egy váltókontakt. Az E amúgy késleltetett meghúzás.
A fűtési körömben a fenti időrelé (?) van bekötve. Ez mit csinál, és mit állítanak a potik? A katalógusban nem találtam (számomra értelmezhető) rajzot.
Az "A2" pontja a bejövő hálózat nulla ponjára megy, a "B1" a fázisra megy, az "A1" és a "18" as pont össze van kötve, és egy mágneskapcsoló egyik érintkezőjére megy.
oké! a problémás helyen, le van ütve egy 1,5 méter körűli 10-es átmérőjű betonvas és, talán gyári szabvány szerinti kötöelemmel, felvértezve, de, kb 1 év után, már láthato rozsda jelei, vannak a köracélon és, innen jött az ötlet, hogy stabilabb csatlakozás kellene a szonda és a rákötött saru közt? azt gondolom, ha kontakt hibás, vagy grünnspanos a szondára csatlakozás, az olyan, mintha nem is lenne szonda idővel? és innen jött az ötlet az inox csavar ráhegesztése a szondára. hegesztő lévén én azt megoldom, hogy a szondára hegesztésben nem lesz hiba, de a haverom azt mondta, hogy szabványtalan az inox csavar? és nem visz át, kellő mennyiségű elektront, ha szükség lenne rá
Ja, aztán honnan készítsem oda? Ahol úgyis bent van az előző a csőben, másik végén rajta az óra és a fél világ és előbb azt kellene kibontani. Nem az a +18 másodperc logisztika lesz zűrös, míg betolja az új vezetéket és akkor nincs vitaalap, hogy mit kért, rövid, nem jó, nem kerek, nem szép a színe, mert olyan lesz, mint kellene. Addig meg a lakáselosztót még én is leverem, hogy hozzáférjen a másik végéhez.
közös képviselő cimbi - ex lakó 15 évvel ezelőttről, kb társadalmi munkában csinálja (valami pü-i igazgató volt utoljára) - jan-ban lesz közgyűlés, majd bedobom neki.
A közös kéménylétrákat is közösből fizettük, egyszerre minden kéményre - most már látszik, hogy lassan mindenkinek kell kazánt cserélni, tehát jó döntés volt - lehet, hogy az áramnál is lehetne valami hasonlót csinálni.
Azt kell majd először megnézni, hogy ténylegesen mennyi lakás van mekkora 1-1 szálon.
Az olyan közös képviselőt el kell hajtani a francba és lecserélni egy másikra.
Neki tudnia kellene az ilyesmit és még jó pár dologgal tisztában kellene lennie. Tudok nem egy esetről is, ahol nagy részben a közös képviselő miatt büntették meg a társasházat a szabálytalanul kihelyezett kamerák miatt is.
Mielőtt nagyon beleéled magad, kérdezd meg a közöst, hogy aláírja-e az áramszolgáltató felé a kérelmedet. Szerintem itt meg is fog állni a történet.
A mienk például kerek-perec kijelentette, hogy senkiét sem, mivel nem ért hozzá, nem tudja megítélni, hogy a társasház hálózata mekkora bővítést bír el. Az áramszolgáltató meg anélkül nem áll szóba, pedig nekik ezzel hivatalból tisztában kellene lenniük.
Milyen dokumentumok szükségesek az igénybejelentéshez?
1. Az igénybejelentő nyomtatvány teljes körűen kitöltve, aláírva.
2. Az igénybejelentés helyére vonatkozó jogcímet igazoló dokumentum. Ami minden esetben 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolat. Amit adásvételi vagy bérleti szerződés mellé is kérünk benyújtani.
3.
Az igénybejelentő azonosítására alkalmas dokumentumok
Magánszemély esetén - személyazonosságot igazoló érvényes okmány (személyi igazolvány vagy vezetői engedély vagy útlevél) - lakcímet igazoló kártya
Társasház esetén Társasházi alapító okirat vagy ingatlan nyilvántartási lap (nem hiteles tulajdoni lap másolat), amelyen a társasházi alapítási kérelem már érkeztetve van.
Cég/gazdálkodó szervezet esetén - 30 napnál nem régebbi cégkivonat - a cégjegyzésre jogosult személy aláírási címpéldánya vagy cégbírósági eljárás során benyújtott, ügyvéd által ellenjegyzett aláírás minta - ha nem a cégjegyzésre jogosult jár el, akkor a kellő alakban megadott meghatalmazás is
4. HA az igénybejelentő bérlő, haszonélvező vagy kevesebb, mint 51 %-ban tulajdonos, AKKOR szükséges az összes tulajdonos és haszonélvező hozzájáruló nyilatkozata is.
HA nem saját nevében jár el az ügyet intéző személy, AKKOR az ügyintézésre vonatkozó meghatalmazás is.
Ha a társasházban villamos felújítás történik a felszálló ágon, akkor ott már kötelező a külön PE és N vezeték használata. Ha pedig már külön van választva az N és a PE, akkor azokat újra egyesíteni tilos. Így ha vezetéket kell cserélned, akkor minden féle képen érdemes külön PE és N vezetőt is behúzni.
Mivel a 10mm2-es alu nem szabványos már, így igen, kötelezhet a szolgáltató a fővezeték cserére. Aluból a 16mm2 a legkisebb megengedett keresztmetszet.
1x32 Amper ésszerűbb a panelben és elég is tipikusan. (ahol adják pl. EON ott az 1x40 Amper a nagy királyság)
Ha mégis 3 fázis... Akkor általában jobb-ésszerűbb nem szimetrikus kiosztás. Amiben EGY fázis jóval erősebb a többinél. 32+16+16 Amper vagy 32+16+10 vagy 32+10+6 stb. stb.
A 6 az a mm2 lenne, vagy vagy 10 így hirtelen már nem emlékszem, lehet, hogy 10.
A lakás órájához 2 vezeték érkezik, és az jön hozzám tovább és az elosztóban történik a PE / N szétválasztás.
Az a kérdés, hogy ha bővítést kérek, akkor mondhatja-e a szolgáltató, hogy külön fel kell vinnem védőföldet, mert ez a legújabb előírást.
Az a szerelő, aki végül nem csinálta meg, ezt mondta, én meg ehhez a részhez így nem tudok hozzászólni.
Illetve a másik kérdés meg az lenne, hogy ha pl kiderülne, hogy 10 mm2 alu a vezeték + ez elbírna 32A-t (nem tudom, hogy elbír-e, tippre igen), szóval ha 10 mm2 a vezeték, akkor a szolgáltató akkor is kötelezhet-e vezetékcserére az óra és az elosztó között.
Az én olvasatomban ha a 10 mm2 alu szabályos + nem kell védőföld +-ban, akkor elvileg elég lenne ha kicserélnék a kismegszakítót, legalábbis ezt gondolnám.
(már ha a ház rendszere elbírja, és talán 3x80 A jön be, és 2-3 lakás lóg 1 fázison 20 v 25 A-rel)
A 3. felek számára, mint pl. az áramszolgáltató akkor vagy tulajdonos amikor bejegyeznek. A széljegy nem jelent semmit... ebből a szempontból, abból még akármi is lehet.
Hanem a SAJÁT szerelőd odakészíti a végét bekütésre készen és CSAK beköti a szolgáltatói/regszerelő a mérőhelyen a plombált térbe. Ez pl. 1 fázis helyett 3 fázis lett, ezért várakozik a bekötésre előkészítve a 4 vezeték ami a mért elosztóból jön.
A szolgáltatói átadási pontjától a mérőhelyekig >> KÖZÖS tulajdon a méretlen elosztó hálózat. Elvben tehát közös költség, ha fizetős dologra van szükség ezen részen. (tehát tuti nem a szolgáltató feladata)
A gyakorlatban viszont gyakran csak az(ok) fizet(nek) aki(k) miatt felmerül a költség. Mivel a többségnek nem érdeke "nekünk jó úgy ahogy van".
Ha a többségnek érdeke, akkor szokott közös költséggé válni :) A kisebbség ellenére is... akik szerint "nekünk jó úgy ahogy van".
Tipp: mivel csak táged árint te fizeted, alighanem. De a pár méter vezeték cseréje általában nem vészes összeg. Nagyobb bajban akkor leszel, ha nem csak te saját szakaszod vékonyka, hanem a további KÖZÖS szakasz is.
Amúgy mi 6 ?! 6 mm2 keresztmetszet >> ~2,75 mm ALU vagy ~6 mm átmérő >> 25 mm2 ALU
------
Földelőnek lennie kell az INGTALANBA VALÓ betáplálásnál >> kötelezően. Innentől van két eset...
A mérőből érkező mért fővezeték vezetékeinek száma eldönti a kérdést.
1. A méretlen elosztó vezetékezés PEN rendszerű Vagyis egyben van vezetve a PE és az N vezeték >> 2/4 vezetékes rendszer. Ekkor neked kell csinálni a saját mért elosztódban egy PEN bontást és ehhez nem kell saját földelőt kiépítened. Azaz a bejövő 4 vezetékből 5 vezetéket kell kialakítani a lakásodban >> a PEN bontása külön PE és N vezetőre.
2. A méretlen elosztó vezetékezés PE és N rendszerű. Vagyis külön van vezetve a PE és az N vezeték >> 3/5 vezetékes rendszer. Ekkor neked nincs teendőd, mivel eleve PEN bontott már a betápod.
Egy mezei horganyzott acélra kihívás A2 anyagminőségű csavart hegeszteni normálisan és tartósan. Legalábbis komoly szakmai tudás kell hozzá és a megfelelően megválasztott technológia.
Illetve a hegesztést illik minősíteni.
Szerintem nem éri meg vele bajlódni, mivel lehet vásárolni villamos szempontból minősített kötőelemet a célra.
Amúgy a szabvány a földelő szonda anyagát korlátozza. A következő anyagok engedélyezettek: tüzihorganyzott acél, rozsdamentes acél és réz.
a bekötésekröl, kérdeznék töled még! a föld szondára, hegesztenék csavart, ami a réz sarut fogadná, de azt halottam, haver mondta, hogy inox csavart nem enged a szabvány, ez igaz lehet? pedig, a tartos jo kontakt, biztosan valoszinűbb, mint egy mezei csavarnál?
Szeretném kédezni, hogy társasházi lakás (panel) adásvételi szerződés megkötés után elindíthatom az áram vételezés bővítését 1x20A-ről 3x16A-re (MGT), ha még csak széljegyen vagyok?
Mire odakerülök, hogy birtokbaadás, kb. 2 hónap, akkorra szeretném, ha meglennének a szükséges engedélyek, befizetések, stb.
Vagy mindenképp meg kell várnom a tulajdoni lapra való végleges bejegyzést, majd ez után lehet elindítani a folyamatot?
Ha nincs több fázisú berendezés a lakásban, akkor az óra alatti 3 KMSZ tekinthető 3 egymástól független áramkörnek. Persze fenn áll az a speciális eset, hogy a 3 KMSZ árama 2π/3-al el van egymáshoz képest tolva. Így lehet tekinteni három fázisúnak is összességében, és elegendő az egy darab nulla vezető is.
Ezt már hiába magyarázod. Nincs egyfázisú áramköröknél közös nullvezető, és kész.
"Mégis milyen jogalapon akarna a szolgálató BÁRMIT is ellenőrizni a mért elosztón belül a MAGÁN területen?!!! Oda még rendőr is csak kellő felhatalmazással... léphet be."
Hááát, arcoskodhatok, hogy de hát mi köze hozzá, de szeretném én ennyire szopatni magam ha a mért vezeték vége ott van bent és mégis csak Neki kellene kihúzni meg begyugni? Ugyanez a gázossal, lehet pattogni, max. volt egy gázórád és kezdheted előről.
Ok, mennyi az a valamennyi? Lakás elosztóba be sem kell kötni, kb. 1.5 méter cső sincs, könnyen átjárható, egyenes egyencucc. Szomszédokban ahogy néztem elég hamar megcsinálták, éppen csak ittam egy sört és pislogtam kettőt. Én meg jelenleg azt sem tudom megint merre lássak neki, hol írjam alá.
Ha a lakás mérőóráig - társasház - mondjuk 6-s alu van a méretlen szakaszon, és 32A-t szeretnék a jelenlegi 25 helyett, akkor kinek kell(ene) cserél(tet)ni a méretlen szakaszt: a szolgáltatónak, v nekem?
Ha nincs védőföld felhúzva a lakáshoz, akkor a jelenlegi szabályok alapján egy bővítéskor kell védőföldet behúzni valahonnan v sem?
Ezeket a szolgáltatói hálózat+felelősség felől kell nézni és értelmezni.
Azaz az "első mért elosztó"-ig !!! nyilvánvalóan.
Hisz onnantól NEM TUDJA a felhasználó a szopgáltatói részeket veszélyeztetni, ugyebár. Mivel - OTT VAN a mért fővezeték végén a kismegszakító >> védelemnek - OTT VAN a kellően vastag mért fővezeték - csatlakozó vezeték eleve a szolgáltató hatásköre és a mérő is
Tehát AZOKRA vonatkozhat csak amik az első mért elosztó és az "utca" között vannak. pl. a mérőhelyi szekrényben vagy méretlen részen elkövetett dolgokra.
--------------- Mégis milyen jogalapon akarna a szolgálató BÁRMIT is ellenőrizni a mért elosztón belül a MAGÁN területen?!!! Oda még rendőr is csak kellő felhatalmazással... léphet be.
A szolgáltatónak kuss van a mért elosztón belül. Az "utca" és mért elosztó kismegszakítója között van csak hatalma.
Dehogynem... jó néhány esetet néztem már végig élőben szurkolva a szolgálatatói szakiknak és várva rájuk. Amikor a sok-sok éves 1 fázisból lett a szép új 3 fázis a napelem miatt >> a régi íves-kanyaros csőben és mérőhelyen.
Némi anyázás, erőlködés, oda-vissza húzigálás, forgatás és kenés árán még mindig sikerült behúzniuk.
Ha nincs több fázisú berendezés a lakásban, akkor az óra alatti 3 KMSZ tekinthető 3 egymástól független áramkörnek. Persze fenn áll az a speciális eset, hogy a 3 KMSZ árama 2π/3-al el van egymáshoz képest tolva. Így lehet tekinteni három fázisúnak is összességében, és elegendő az egy darab nulla vezető is. Ahol a nulla vezető keresztmetszete legalább akkora kell legyen, mint a legnagyobb fázisvezető keresztmetszete. Mondjuk olyat még nem láttam, hogy valahol ezen spóroltak volna. Pl. 32A-ig használható a 10mm²-es réz, 63A-ig pedig a 16mm²-es. Így ha 1*40A +2*32A van az óránál, akkor elvileg elegendő lenne 2 db 10mm²-es fázisvezető és 3*1db 16mm²-es fázis, nulla és PE vezető. De ilyenkor már szokás azt a kettő 10-est is 16-ossal húzni.
"2. Amihez köze nincs a szolgáltatónak Vagyis az "első mért elosztó" utáni belső hálózatot. első mért elosztó utáni (fő)vezeték csere, elosztó variálások, új áramkörök, stb."
Bocs, ez nem így van. A szolgáltató minősítheti a felhasználói berendezést, és ha úgy látja, azt átalakításig ki is kapcsolhatja.
A fele az elosztói üzletszabályzatban van benne:
a műszaki-biztonsági követelményeknek nem megfelelő csatlakozóvezetéket, felhasználói berendezést, mérő helyet használ, vagy azokat az életre, a testi épségre, az egészségre vagy a vagyonbiztonságra veszélyes módon használja, jogkövetkezménye: kártérítés, a rendelkezésre állás szüneteltetése amennyiben a biztonságos felhasználás feltételei a helyszínen azonnal nem állíthatók helyre.
Fele meg a szolgáltató üzletszabályzatában:
...ha a felhasználó magatartása, a felhasználói berendezés állapota a villamosenergia-rendszer biztonságos üzemelését, a testi épséget, vagyonbiztonságot veszélyezteti. Ezekben az esetekben az elosztói üzletszabályzat rendelkezései szerint a felhasználási hely azonnal kikapcsolható
A padlásterünkön a vezetékek eléggé kuszák, pár pici kötődoboz van odaszögelve a kötőgerendákhoz különböző helyeken, onnan pedig csillagpontosan mennek a vezetékek (védőcső nélkül) minden irányba. Jövőre tervezem, hogy az üveggyapot szigetelést lecserélem kőzetgyapotra és ezzel együtt megcsináltatnám villanyszerelővel ezt a kuszaságot. Volt kint egy villanyszerelő, azt mondta, hogy ez így ok, de én valami rendezettebbet szeretnék, mert szigetelés után deszkáznám a padlást, hogy járható legyen.
A kérdésem, hogy mi a szakszerű műszaki tartalom amit elfogadhatok? Pl 1 nagy kötődoboz a padláson és onnan megy minden vezeték védőcsőben? Ha ez fontos info, akkor 2db 5x2.5mm2 jön fel a padlásra, 3 szoba + fürdő + közlekedő vezetékei érintettek, kb 50nm alapterület
A szolgáltatót CSAK az "Első mért elosztó"-ig érdekli a "mért fővezeték" vastagsága.
Tehát, A mérőhelyre (ha elfér benne szabályosan) vagy közvetlenül mellé egy kiselosztó doboz. és Aztán abba bele a FI relé plusz minden fázisokra a kismegszakítók a mérőből érkező rövid új 100 mm2 rézre. A régi "mért fővezeték"-ed pedig ebbe az új dobozba kötöd át...
Innentől - ha egyébként neked elég vastag a régi főveztéked Amper szempontból >> nem kell azt végig kicserélned - ha egyébként neked nem elég vastag >> majd valamikor végig kicseréled ...
----------
Érdemes külön kezelni a részfeladatokat a logisztikában.
1. Amihez köze van a szolgáltatónak Vagyis az "első mért elosztó"-ig terjedő hálózati részt. méretlen vezetékezés, mérőhely, mért fővezeték, első mért elosztó
2. Amihez köze nincs a szolgáltatónak Vagyis az "első mért elosztó" utáni belső hálózatot. első mért elosztó utáni (fő)vezeték csere, elosztó variálások, új áramkörök, stb.
"Jöttek cserélték a plombált kismegszakítót... egy fillérbe nem került."
Nekem ennyi nem elég. Mért fővezetéket is kell cserélni. Egy ideje vergődök vele, de most év végén nem erőltetem, jövőre meg kiderül, szóval nincs meg a 6s mazzag és másholsem biztos, hogy ez a jellemző. Na, ennek így már ára lesz.
A közös z/s nem az ördögtől való és a legtöbb villanyszerelő a tudtán kívül is alkalmazza. Teszem azt, amikor beállnak a fogyasztásmérő órától a lakáselosztóig. Egy-két speciális esetet leszámítva az tekinthető 3 db független áramkörnek közös nulla és PE vezetővel.
Ne hülyéskedjél már. Nincsenek egyfázisú áramkörök közös nullavezetővel. Most buktál meg az iparitanuló iskola második évfolyamán.
Jöttek cserélték a plombált kismegszakítót... egy fillérbe nem került.
A "igénybejelentő"-n a nyilatkozat részt az ismerős villanyszerelő aláírta, ingyen :-) Megj: akinek nincs ismerőse, annak ez némi pénzbe kerül 10-15 eFt a szokásos díja, pestországban picit több.
MÁS TEENDŐ+FIZTENDŐ NINCS alapesetben a CSAK Amper növeléskor 32 Amper/Fázis-ig.
Alapeset.... - nem élet- és tűzveszélyes a meglévő mérőhely >> lehet és maradhat a régi fa szekrény is !!! - legalább 6mm2 réz a MEGLÉVŐ "mért fővezeték" a mérőből az "első mért elosztóig" - a LÉTESÍTÉSE kori szabványak megfelel >> nem kell naprakészre hozni és - legalább 36 mm átmérőjű a csatlakozó vezeték csövezése, ha a szolgáltató netán új kábelt is húz be valami okból
"Talán mert fel sem merült az Amper növelés, ami ugyebár 32 Amperig ingyenes,"
Szolgáltatónál "ingyenes", mellé csak egy vastag melódíjat meg szopószorzót kapsz vele a nyakadba. Januárban nekifutok, majd mondom meddig jutottam. Egyelőre egy alap zárat tetettek a villanyóra ajtajára, az is valami.
Jelenleg a két részes főzőlap az alaptéma, aminek egy test/földelő pontja van.
Plusz van egy villany sütő is mellé... Aminek nyilván van egy másik test/földelő pontja.
Mindösszesen 1x16 Amperes plombált betápról fognak használni mindent >> plusz a lakást is. és A konyhába a 3 darab 16 Amperes sütő-föző rész cuccnak behúztak >> 4x2,5mm2 rezet. - NULLA - VÉDŐVEZETŐ - FÁZIS a főzőlapnak, ami 16+16=32 Amper >> CSAK EGY 16 Amperes kismegszakítón át - FÁZIS a sütőnek, ami 16 Amper >> EGY 16 Amperes kismegszakítón át
------------
HA úgy adja ki akkor mindhez elég lehet az 1 közös zöldsárga is.
De, ettől még 1 áramkör az 3 vezető... erről ment a társalgás. Ezért szerintem ésszerűbb lett volna másként vezetékelni a konyhába vitt áramköröket. Pláne a csak 1 fázisra tekintettel.
Azonban a "jó van az úgy, majd csapkoddja az automatát " elv érvénysült a gyakorlatban.
Talán mert fel sem merült az Amper növelés, ami ugyebár 32 Amperig ingyenes, ha van szabad Amper a szolgáltatói betápon.
A közös z/s nem az ördögtől való és a legtöbb villanyszerelő a tudtán kívül is alkalmazza. Teszem azt, amikor beállnak a fogyasztásmérő órától a lakáselosztóig. Egy-két speciális esetet leszámítva az tekinthető 3 db független áramkörnek közös nulla és PE vezetővel.
Magamnak két független áramkörrel álltam be minden szobába. Egy a világításnak és egy a dugaljaknak. Az 2 fázist, 2 nullát és 1 védő vezetőt jelentett esetemben. Nyilván a PE méretezésénél a nagyobb méret lett választva.
Ahogy a konyhában is egy kötő dobozba fut be az elektromos főzőlapnak és a sütőnek a vezetéke. Oda is csak 1 PE-t vittem, nyilván a vastagabbat.
A szabványok ezt lehetővé teszik, így néha lehet spórolni némi vezetéket.
Lehet, hogy nem akarod, de magyarázatodban leszűkíted a közös védővezető lehetőségét a "belül kétrészes" helyzetre, de a közös védővezető az lehetséges szélesebb értelemben is. Hogy egy jobb példát hozzak, a mi kis 2x4 m-es konyhánkban van az elosztótáblától induló 2 egyfázisú áramkör dugaszolóaljzatokra, egy egyfázisú áramkör a mosogatóra meg egy háromfázisú áramkör a tűzhelyre. Mivel ezek (legalább részben) egy nyomvonalon mennek, lehetséges lenne összesen egy közös védővezető alkalmazása.
Egyszerűen persze ez csak akkor lenne alkalmazható, ha mindhárom áramkör ugyanabban a csőben menne.
Nekem természetesen minden áramkör külön csőben megy, és mindegyiknek van védővezetője, mert én szakmai szempontból nagyon lenézem azokat, akik közös csövet és/vagy védővezetőt alkalmaznak, de nem ez a kérdés.
Egy ÁRAMKÖR az továbbra is 3 vezeték... - fázis - nulla - védővezető és Mindháromnak bekötve kell lennie a "testelt" villamos eszközök esetén.
Az egy másik kérdéskör, hogy: a védővezető lehet közös is, hiszen csak egy bekötési hely van neki. pl. a belül kétrészes főzőlap esetén is, mivel csak egy burkolata van ami rázhat testzárlat esetén.
Vagyis az ilyen főzőlap 1 fázisra beköthető (szerintem) vagy 2 áramkörként >> 5x2,5mm2 réz vezetékkel >> fázis_1+nulla és fázis_2+nulla és védővezető vagy 1 áramkörként >> 3x4mm2 réz vezetékkel >> fázis_1+fázis_2 és nulla+nulla és védővezető és esetleg vagy vegyesen >> 3x2,5mm2 réz és 1x4mm2 réz vezetékkel >> fázis_1 és fázis_2 és védővezető és nulla+nulla vagy vegyesen >> 2x4mm2 réz és 1x2,5mm2 réz vezetékkel >> fázis_1+fázis_2 és nulla+nulla és védővezető
-------------- A tényleges megvalósítás viszont 3x2,5 mm2 réz lett csak éppenséggel. Ami szerintem nem okés a fentiek alapján. ... és akkor még ott van a sütő NULLA gondja is.
DE hátugye az a mondás, hogy: majd a 16 Amperes plombált kismegszakító jobb híján lekezeli a nem okés vezetékezést >> egy áramszünettel adott esetben. Ami azért nem a közös(fözőlap+sütő) NULLA vezeték védelem legjobb módja.
------------- Javításként(szabályosság) és jövőállóság(több Amper) szempontjából illene rendbe rakni a vezetékezést.
Egy védővezető lehet több áramkörnek is a közös védővezetője. Ebben az esetben akár számítással határoztuk meg, akár a már ismertetett táblázatból, a szigorúbb feltételeket kielégítő védővezető méreteinek kell megfelelnie röviden: a nagyobb keresztmetszetűt kell alkalmazni. (A szabvány úgy fogalmaz, hogy a körökben előforduló legnagyobb zárlati áram és kapcsolási idők figyelembevételével kell meghatározni, de mi már tudjuk, hogy mindkettő tényező a keresztmetszetet befolyásolja.) Mit is jelent ez? Ha az egyik áramkör védővezetője 2,5 mm²-es, a másiké 1,5 mm², akkor nem kell mindkettőt vezetni, elég csak egy 2,5 mm²-es.
Tanyán bekötötte a klímás amit be kell. Átrendeztem, lementem a közértbe, hogy akkor ha már bontok pár dolgot átalakítok. Dumálok az eladóval aki ránézésre szakember volt, mondom én raknék egy leválasztó kapcsolót is a klímának, mert az mintha kellene is. Mondta a csávó, hogy ja, amúgy jól gondolom, de most néz, mint az UFÓra, mert általában tojnak rá vagy azt sem tudják mi ez és ennél nagyobb horror dolgokat is művelnek. Gyárban ugye kettő is van, vizet kap, gőzzel mossuk, el kell fordítani a nagy piros gecit karbantartás előtt :-P
Az egy dolog, hogy a 16 Amperes kismegszakító miatt baj nem lesz a gyakorlatban. max leveri az automatát időnként....
és
Egy másik dolog, hogy szabálytalan kókány munka így a vezetékezés-bekötés.
------------
Az meg ésszerű, hogy ha csak lehet kérnék MÉÉÉÉG Ampert.... TÁRSASHÁZBAN >> akkor lehet egyszerűen, ha van még "szabad Amper" az épületben. Egyéni házban ez nem probléma, bármikor lehet.
Pénzbe nem kerül a +Amper viszont használhatóvá teszi az ingatlant. A cél az 1x32Amper, de az is jobb már ha csak 20 vagy 25 Amper lesz a 16 helyett.
Egyrészről nehezen tudom elképzelni hogy lakásban (akár panel vagy kisebb lákás) nem használnak az emberek indukciós főzőlapot, pedig jó eséllyel nincs 32A hálózat és különösen nincs 3 fázis egy kisebb lakásban.
Tehát nem gondolom hogy ez lesz az első lakás ahol egy 4 zónásindukciós főzőlap lenne 1x16A hálózaton, amit igen, ésszel kell használni.
Az egész lakásban a falakban 1.5-es merev rézvezetékek futnak, egyedül a konyhához utólag emiatt húztak be 2.5-es sodort vezetéket, de sajnos csak 4-et: 2 feketét egy kéket és egy zöldsárgát.
Senki nem mondta, hogy a kéken vagy a zöldsárgán fázis fog futkosni.
Tehát adott egy max 16-re biztositott 1 fázissal ellátott lakás (betáp kábel amúgy 6mm2).
A konyhába megy 1x2.5mm kék (nulla), 1x2.5mm zs (védőföld) és 2x2.5mm fekete kábel, ezek ugyanazt a fázist kapják, csak a kapcsolótáblán külön B16-os kismegszakító van előttük.
Ha csak a főzőlapot kötném be, akkor az egyik részére az egyik fázist a másik részére a másik fázist tenném, hogy külön verje le őket ha túl nagy a fogyasztás. De a nulla közös lesz mindenképp. Vagy a főzőlap leirása szerint a közöstve a bemenő vezetékeket 1 fázist kapna csak, a főbiztosítékot meg leveri ha nagyobb a terhelés mint 16A.
Bármit csinálunk akkor se tud 16A-nél többet felvenni, mert a főbiztosíték fog akkor leverni (szerintem).
Az hogy a sütő és a főzőlap nem fog tudni együtt működni világos, mert mindig le fogja verni a főbiztit.
Én azt feltételezem hogy ha nagyobb az áramfelvétel mint 16A, akkor valamelyik biztosíték lever (ha más nem a főbizti) igy a 0-a vezetéken se mehet át nagyobb áram mint 16A.
Rosszul látom?
Azt viszont nagyon jogosnak tartom, hogy ha később egy 32A hálózatbővítés során nem figyelnek akkor a sütő és a főzőlap már fázis oldalon fel tudna venni úgy nagyobb áramot hogy a közös nulla vezető keresztmetszete ahhoz valóban kevés lenne.
"helyes így bekötni hogy a fozolap az egyik a Sütő a másik aramkorrol kapja a fázist, a nulla és a föld pedig kozos?"
NEM helyes !
Minden 1 fázisú áramkör ÖNÁLLÓ 3 vezetékből áll össze. - fázis, fekete vagy barna, szürke, fehér, stb., de kék és zöldsárga nem lehet - nulla, kék - védővezető, zöldsárga
Tehát a leírt kialakítás hibás és marhaság is. Ne bízz villanyszerelést az ilyen hozzá nem értőkre !!!!!
----- Pláne, hogy: A tulajdonos/üzemeltető A FELELŐS!!!!! mindenért, ha baj történik. -----
Ha nem egy fázis lenne, akkor még szabályos is lehetne. Mivel azonban az egész hobelevanc 16A-re van biztosítva, ezért baj nem lesz, (amíg véletlenül nem lesz egy hálózatbővítés) de szabványosnak nem mondanám...
1 fázison a főzőlap 16+16=32 Amper névlegesen >> kevés a 2,5mm2 a NULLA vezetőnek.
Ráadásul a sütő IS ugyanarról a NULLA-ről megy >> pláne kevés 16+16+16=48 Ampernek.
------ Célszerű szétbontani a főzőlapot belül a bekötésnél a 2 fél főzőlap ármaköri részre és úgy bekötni. (lásd: a csatlakozó címkéjét és a főzőlap leírását)
1 fázison Igazából 3 darab 3 vezetékes/eres áramkör kell és mind a három 2,5 mm2 rézből. - főzőlap egyik fele 3 eres 2,5mm2 réz >> 16 Amperig okés - főzőlap másik fele 3 eres 2,5mm2 réz >> 16 Amperig okés - sütő 3 eres 2,5mm2 réz >> 16 Amperig okés
Persze, lehet más megoldás is....
Lehet pl. - egy áramkör a dupla=közös bekötésű főzőlapnak max 32 Amper >> 3x4mm2 réz - egy áramkör a sütőnek max 16 Amper >> 3x2,5mm2 réz
Lehet pl. önszívatás is - csak egy áramkör mindennek max 48 Amper >> 3x6mm2 réz és - helyben kötögeted szét egy helyi elosztóban
-----------------------------
A gyakorlatban is megesik, hogy 30 Amper körül kér a két főzőlap oldal és a sütő egyidőben.
Avagy az 1x16 Amper igencsak sovány .... egy konyhába, pláne hogy van más is ami közben üzemelhet. Meglehet oldani ODAFIGYELÉSSEL, hogy ne csapkodja le az automatát a sütés-főzés gyakran. De, igazából TÖBB Amper kellene az 1x16 Ampernél !!!
Mondjuk 1x32 Ampert kellene bekötni. Amit a szolgáltatódnál lehet kérni. Az első 32 Amper díjtalan az azonos ingatlanon belül. (a többi már 4953 Ft/Amper)
EON Észak-Dunántúl >> EON EON Dél-Dunántúl >> EON ELMŰ >> EON Pest megye >> EON ÉMÁSZ >> MVM ÉMÁSZ
Sziasztok! Villanyszerelés egy kész lakásban az alábbi fejtörést okozta, megköszönöm a szakértő véleményeket. a vezetékelésen már nem tudunk változtatni.
2F+2N bekötésű főzőlap + külön gyári dugvillás 230V Sütő bekotese:
1 fázisú 16A rendszer bejövő oldalon FI relé, utana B16 kismegszakitók, falakban 1.5-es vezetékek.
a kolléga a konyhába behúzott sodort 2.5-es vezetekeken 1 nullát 1 földet és 2 külön megszakitóról 1-1 fázist (gondolom egyiket a fozolapnak a másikat a sutonek).
a fozolap leírás szerint a 2F és a 2N kozositheto 230V rendszerhez.
helyes és így bekötni hogy a fozolap az egyik a Sütő a másik aramkorrol kapja a fázist, a nulla és a föld pedig kozos?
Nem hát, de nem az volt S kérdés, hanem az, hogy ha bezzegkínában is "ugyanaz" van, akkor Aliról miért is nem lehet venni normális AV kábelt Nintendóhoz, vagy témánál maradva egy alap EU-USA dugaszt a konnektorba vagy azt a Manfrotto talpat amit mutattam? Még megy mantra, hogy ugyanaz a gyártó sor, oszt megt a horonyesem akkora benne meg a csavar, mint az eredetiben és teljesen más tervezés?
Szia, nem régiben futottam bele ebbe a videóba, ami az ellenekzőjét bizonyítja, hogy NEM FELTÉTLEN MINDEN esetben van (nagy) különbség az eredeti és az olcsó kínai utánzat között. Bár nyilván egy elektromos eszköz esetében én s feltétlen bíznék meg benne....
"Ugyanazt a szart árulják a szakboltok, mint a piacon."
Ezt írják arra is, hogy ugyanaz van ott is, mint Alitemun meg mert bezzeg minden Kínában készül. Utóbbi igaz, sok minden ott készül, az eleje hülyeség, hogy "ugyanaz". Legyen szó szinte bármiről. Nintendo AV kábelek? Fos az összes. Idehaza érdekes módon az "eredeti" az eredeti. PS2 kontroller? Original, dobozos? Nahh, azt sem veszel Kínából. De egy ilyen vasdarabot nem fognak tudni legyártani és nem azt árulják amit itt meg lehet venni: https://efoto.hu/200pl-gyors-cseretalp-986 Nem egyszerű az élet na. LED tápegység? Pont ugyanúgy néz ki. Hazai 60 wattos kb. 60 wattig terhelhető is. Kínai nem, de legalább kinyúvad. És ránézésre annyi a minimál különbség, hogy amit idehaza veszel a bekötési pontok felett műanyag védőburkolat van. És reggelig sorolhatnánk.
Azért kell a Tescoban venni, ha leég a lakás a karácsonyfaizzótól, tudsz menni reklamálni, ha aliexpresszről rendeled, nem. Nyilván a fizikai, magyarországi boltok nem fognak olyat árulni, ami visszahull rájuk baj esetén, ez nyilvánvaló, nem keresnek egy ócska izzókészleten annyit, hogy szándékosan veszélyeset áruljanak.
Sziasztok! Végülis eldöntöttem, hogy veszek NYY-J 5x10 RM -ből 1-2 métert tanulópénzként (~3300 Ft/méter az ablakon), és megpróbálom betuszkolni a jelenlegi vékonyabb kábel mellé a 42 mm-es belsejű gégecsőbe, hogy meglássam, elkanyarodik-e. Aztán olyan jófej volt a Budaörsi Haluxvill-ben az eladó, hogy azt mondta, nézzük meg először a hajlékonyságát együtt, ne költsek feleslegesen. Sokkal kevésbé merev, mint gondoltam, szóval a tapasztalatlanság miatti felesleges problémázás volt itt a témakeltésem. Köszönöm a segítséget!
De ezekben NINCS 230 Volt szerintem. Csak a tápegységükben van a bementi oldalon. Ami viszont kettős szigtelésű és a kapcsolóüzemű táp miatt leválasztott.
------- Nem lehet az, hogy tévedésben vagy és egy nem is létező probléma miatt parázol ?!!! ------- Nagy az esélye...
Nagyon átmentünk "pongyolába" ha a villamos berendezéseket nézzük
olvasgattam
" A gyártó, forgalmazó és szolgáltató (szerviz, javító, szerelő stb.) köteles megtenni az áru biztonságának megőrzéséhez szükséges minden intézkedést, így köteles különösen a veszély elhárítását, illetve megelőzését szolgáló intézkedéseket végrehajtani."
Ugyanakkor "Magyarországon a szabványok alkalmazása önkéntes - azaz nem kötelező. Ugyanígy, ezen szakmai irányelvben leírtak alkalmazása is önkéntes."
Régesrég az egyik főnököm valami szabvány alkotó bizottságban is ott volt nagyfeszültségű transzformátorok és kábelek témában
Forogna a sírjában ha ilyeneket olvasna
Valamikor volt MEEI, aztán TÜV majd az is eltünt a Váci útról. Áhhh....
Évtizedekkel ezelőtt karácsony előtt kötésig volt a nyugati aluljáró, a bodegák, minden, karácsonyi árusokkal, végeláthatatlan volt a különféle gagyik, fényfüzérek, villogók, égősorok, 230Vról máködő lomok áradata.
Akkoriban minden évben monoton visszatérő karácsonyi hír volt, hogy a fogyasztóvédők mennyi hamis/veszélyes terméket fogaltak le, semmisítettek meg.
Ezt akkorban híradó is mutatta, leginkább is kabaréműsornak illett be: valami aluljárós marinénitől elvett 1-2-3 doboz égősort mutattak, praktikusan ugyanazt, grammra, mikrométerre, szinre, szagra, állagra, dobozra, pixelre pontosan, amiből random tecsóban is egész polcok voltak tele, rogyásig.
Manapság, mióta mindenki minden szart netről rendel, gyakorlatilag a kereskedelmi szabályozók tehetetlenek.
A különféle webáruházak és kínai szemét redisztribútorok, örülhetsz, ha nem húznak le, hogy az amit eladnak az megfelleő, biztonságos, érintésvédelmileg, tűzvédelmileg okés, szóba sem kerül.
A határon, vámon, reptéren talán a fegyer-robbanóanyagot, kábszit kiszűrik (bár azt sem mindig), az gyakorlati képteleség, hogy minden tételt random ellenőrizzenek, a beleöntött teljesen kamu "CE", az valós-e (nyilván sosem az), illetve, hogy nem-e élet és tűzveszélyes.
(nyilván, hogy DE, minden 230V-os kínai szar 99.999%-a pontosan ez, oroszrulett lakástűz és áramütés generátorok)
Talán az idősebbek még emlékeznek, amikor nem egy jobb aluljárós szendvics ára volt egy "bárhány voltos" 5-10A-20A(!) tápegység, hogy ma annyi, annak az oka pontosan ez, el van kenve a felelősség.
Nekem aztán édesmindegy lenne, rendszerint csavarozom. Ha festett felületre kell,és nem használhatok csavart legyen az kötegelő talp,irattartó,stb, elötte nitrohígítóval megkapatom a festett felületet. Erre a mattult felületre nagyságrendel jobban tapad. (ha már tippek és trükkök)
Egyébként csak látszat megoldás,jó átadásig fentmarad. :)
Sajna elég rossz kb 1,5.....3V Dcvel? A 230V viszont , mást ad.
Néha bejön a feszültség függő ellenállás esete is!
Ha ezeket megnéznéd ; egy multiméter 1000V Ac állásban + egy Ledes "próbalámpaval is?
Mármint az L1 ---a multiméter +próbalámpa 1-1 pólusa . a másik felével meg végignéznéd ezeket a mérőpontokat. De csak ha nincs FI/RCD relé az áramkörben , --s senki nem fogdoshatja a fémcsöveket, csapokat se!
Persze lehet ezt 24V-48V -s leválasztó trafóval is .Az legalább nem annyira veszélyes.
Én is mértem. Már régebben is, de nem emlékeztem a mérési eredményekre :)
Jelenleg a következő helyeken van a PE vezető rákötve a vízhálózatra:
-garázsban házivízmű (onnan kb. 15-20 méternyi KPE csövön jön be a házba a víz) -a házban a bejövő pont mellett van a villanybojler (onnan még vas cső indul, a leendő fürdőszobától álltam át a konyha és a kazánház felé PP-R csőre) -kazánházban 3 db keringtető szivattyúval és 1 db csőtermosztáttal
A kazánházban van egy mosdókagyló az ottani csap és a konnektor PE vezetője között 60kΩ-ot mérek. Ott kb. 5-6 méternyi PP-R cső van a legközelebbi fém alkatrész között, ami kapcsolatban van a PE-vel.
A kazánházban van egy WC, annak a csempeszelepe és a kazántöltő csap között kb. 10-15 centi PP-R cső van. Gyakorlatilag egymás mellett van a két fali kiállás, de a falban egy Y elágazással oldottam meg a szerelést. Ott 10kΩ-ot mértem.
Érdekesség képen mértem a csapból folyó víz és a konnektor PE-je között is. Ott 5MΩ-ot mértem. A csaphoz relatív közel 5,2MΩ volt az ellenállás, a csaptól kb. 30 cm-re már 5,8MΩ-ot mértem. A csap és a mosdókagyló között jó nagy helyet hagytam, hogy kényelmesen oda tudjak tenni egy vödröt is :)
Erre lehet hivatkozni, írd be a keresőbe, látni fogod hogyan is kellene. De a kereskedő sem fog zavarba jönni ha nincs ilyen "akkor ne vegye meg" és el is van nintézve...
Ha kifizeti, akkor akár. Ha csak szőrözni szeretne, akkor kapja be. Nálam színpadon szokták mostanában kitalálni, hogy tűzveszélyes aztán jönnek a horror megoldások. Néha úgy meg tudnak hülyülni a biztonsági arcok meg helyi erők, hogy csak nézek ki a fejemből.
Köszi az eddigieket! Szóval ha az NYY-J -t nem tudom behúzni, ami erre való, akkor még mindig a H07RN-F van legközelebb a kívánalmakhoz kivéve, hogy nem állhat vízben folyamatosan, mint az NYY-J. De legalább UV tűrő az MT-vel szemben. Gondolkodtam még több kevesebb eres, vagy kisebb keresztmetszetű NYY-J-ban, nem pont 5G6-osban, de úgy sem találtam finoman sodrottat. Az NYY-J 5G10 RM kábelt meglehet hajtani 25 cm-es sugárban (12x21,1mm), csak a behúzás a kérdés.
Hirdetnek a neten mindenféle 230v-os takaró/kéz/lábmelegitő és hasonló készülékeket
Milyen szabványnak kellene egy ilyen készüléknek megfelelnie, hogy kereskedelmi forgalomba kerülhessen, illetve milyen jegyzökönyv/adattábla készülne róla
Anno az ilyen készülékeket, ha jól emlékszem a MEEI vizsgálta be és adott róla jkv-t. Hol van már a MEEI...
Merthogy vennék hasonló készüléket de hogy adott esetben agyonvágassam a megajándékozottat, most nem akarom :) Nem tudom még, de nyilván minőségi kinai gyártmány az árából itélve
Az EPH egyetlen célja!!! hogy A nem kívánatos feszültség különbséget eltüntesse.
A módszer ehhez nem kívánatos feszültség leföldelése >> az anyaFöldre kapcsolása. Mivel ez rövidzárat azaz >> NULLA Volt különbséget jelent >> ami nem ráz :-)
Minden más hatás- és cél csak ezután jön a képbe ... Mint pl. a lekapcsolás automatikus megoldása.
A manapság használt TN-S rendszerben az a LÉNYEG! hogy MINDEN esetben egy FÉMES >> nagyon kicsi ellenállású "földelés"-t mutat-hazudik be !!! A mindig megbízható működés érdekében....
------------------------------------------------------------- Olyan rendszerben, amiben a NULLA vezető FÖLDELVE VAN, mint a TN esetén. Az anyaFÖLD >> a NULLA vezető is valamekkora mértékben!!! a FÁZIS-hoz képest. -------------------------------------------------------------
Ezért aztán, ************* HA az emberfijja a TN rendszer FÁZISA és az anyaFöld közé kerül VEZETŐKÉPESEN >> MEGRÁZZA az áram :-( ************
Megj: NYILVÁN nem rázza meg a fázis, akkor HA a KÉT érintési pont NEM hoz létre áramkört az emberen át!!! Mert legalább az egyik érintési ponton "szigetelt" az ember... (gumitalpú cipő, műanyag padló, műanyag kád, stb. okán).
Alapvetés, ************ Az MINDEGY, hogy az a FÁZIS/Feszültség ami éppen ráz.... - OTT VAN HELYBEN vagy - MESSZIRŐL KERÜL ODA
Védekezni ugyanúgy kell ellene >> a "leföldelésével" !!!! >>ne tudjon rázni. Azaz el kell érni, hogy az anyaFÖLD-el azonos feszültségű legyen. ************
Ezt a "HIBA ESETÉN >> LEFÖLDELÉS"-t végzi el a PE rendszer az EPH-zás útján. Azaz a zöldsárga >> az életet VÉDŐ VEZETŐ rendszer kiépítésével !!!!
----------------------- MINDEN zöldsárga egyben EPH-zó vezeték is!!!! kivétel nélkül. -----------------------
Két működési esete van, amit az EPH rendszernek amit >> a "leföldelés"-sel old meg.
1. Amikor az elszabadult fázis/feszültség HELYBEN ráz. Mert sikerült megérinteni közvetlenül...
Ekkor a leföldelése=nemráz >> mellékhatásaként jobb esetben a kismegszakító/olvadóbizosító IS működik és áramtalanít IS.
2. Amikor az elszabadult fázis/feszültség MÁSHOL RÁZ >> távolabbról/idegenben. Mert nem helyben van, csak egy vezetőképes valamin át valahogyan eljutott hozzánk és sikerült megérinteni IS. Ekkor a leföldelése=nemráz >> mellékhatása, ha van nem feltétlenül nálunk jelentlezik.
Jelző és működtető kábel ipari rendszerekhez. Száraz és nedves helyiségekben, könnyű és közepes mechanikai igénybevételre használható, csak beltérben. Nem UV álló és nem használható kültéren. Általános felhasználású kábel, csepegő olajnak ellenáll. Flexibilis kivitele miatt alkalmas vibrációnak, mozgatásnak kitett megmunkáló gépek, eszközök bekötésére.Vezérlés- mérés-, és szabályozástechnikában csatlakozó és összekötő kábelként, jelátviteli kábelként ipari gépek és gyártósorok vezérlésénél és felügyeleténél használatos.
Gumikábel: H07RN-F, H05RR-F Gumikábel (GT kábel)
Közepes mechanikai igénybevételnek kitett elektromos berendezések bekötésére, Barkácsgépek betáplálásához, kisebb háztartási gépek bekötésére alkalmas.
A gumikábel jól tűri az időjárási viszontagságokat. Ózon és UV álló anyagból készül ezért tartósan alkalmazható külterületen is.
Háztartásban, mezőgazdaságban, iparban, hétvégi telken is alkalmazható, a pincékben, szivattyú aknákban jól helytállóak a gumikábelek a nedvességtűrés és a jó rezgésállóság miatt.
Jellemzően sokat használt barkács gépek kisebb ipari gépek bekötő kábeleként is használható.
Ha a fém felszálló csőról leágaztatott 3m műanyagcső végén fém csaptelep van. Kézzel elérhetően mindenféle más fémtárggyal(zuhanytálca, radiátor,vizmelegitő , mosógép )
Az "idegen potenciált" nem a vízmelegítő hurcolja be, hanem a gáz vagy vízcső. Így ezek bekötésével kell foglalkozni.
"Műanyag köpenyű fémcsöveket nem szükséges a helyi, kiegészítő egyenpotenciálú összekötéshez csatlakoztatni, feltéve, ha a helyiségben nem hozzáférhetők és ha nincsenek összekötve olyan hozzáférhető vezetőké-
pes részekkel, amelyek maguk nem csatlakoznak az összekötéshez."
Ha te most erre gondolsz, akkor be, vagy a vízcsővön képezzél egy köztes fémes részt a bekötéshez, így akkor már rendben lesz. Ezt nem muszáj a fürdőn belül megtenni:
"Megengedett kiegészítő egyenpotenciálú összekötést létrehozni a fürdőkádat vagy zuhanyt tartalmazó helyiségen kívül vagy belül, lehetőleg közel az idegen vezetőképes részek helyiségekbe való belépési pontjához."
Amúgy pedig ez addig jó így, amíg nem költözik oda egy túlméretes ember.
Ami a pedig azt illeti, az lenne a jó, ha vasból lennének, mert az levezetné így v úgy a rájutó feszültséget. Ellenben a műanyag nem alkalmas erre, így aki benne zuhanyozik, az fogja levezetni....
Szerintem sem kell máshol is bekötni, HA a bejövő rézcsövön ott van az EPH-zás.
Értelmetlen, fölösleges pókhálózás lesz belőle. Ami akár NÖVELI IS az áramütés veszélyét az indokolatlan-oktalan EPH-zással.
*************** Védővezetőzni >> "zöldsárgázni" KÉT alapvető okból kell az ÉLETvédelem szempontjából a saját ingatlanon belül.
1. Azokat a cuccokat kell "Földelni/Testelni" amiknek a BURKOLATÁRA kijuthat KÉSZÜLÉK HIBA (testzárlat) esetén a FÁZIS !!! Ez a zöldsárgázás a "védő-földelő vezető" amit FÉMESEN a készülék e célra KIJELÖLT bekötési pontjára kell kötni.
2.
Azokat a cuccokat kell "EPH-zni" amiknek - az anyaga vezetőképes ugyan, DE ő maga NEEEEM villamos eszköz egyébként >> nincs bele áram vezetve üzemszerűen és !!!! - meg tud rázni az anyaFÖLD-höz képest, mert egy MÁSIK "idegen áramkör" feszültségét hozza oda valahonnan és !!!! - egy a 1. pont szerint védőföldelt villamos eszközzel EGYIDEJÜLEG+REÁLISAN megérinthető !!! mert ekkor az 1. pont védővezetője lesz az >> anyaFÖLD amin át rázni tud egy MÁSIK "idegen áramkör" feszültsége
Az odavezetett MÁSIK "idegen áramkör" megrázó feszültségét AZZAL iktatjuk ki. hogy azt fémesen >>> "LEFÖLDELJÜK!!!!" és kész többé már nem tud ártani :-) Ez a zöldsárgázás a "védő-összekötő vezető" amit FÉMESEN rá kell kötni, célszerű helyen- és módon.
------------------------------------------ Az ötrétegű vízcső ... (szerintem)
Amennyiben vezetőnek tekintjük ! A 2. pontba tartozik HA teljesül az egyidőben megérinthetőség és a megrázás lehetősége is.
Az állítás az, hogy...
2/1. A csőben lévő ALU réteg miatt vezető, ami a SZERELEVÉNYEKNÉL és/vagy a VÍZBE NYÚLVA esetleg érinthető >> vezetőképes.
2/2. A csőben lévő víz miatt vezető, ami a SZERELEVÉNYEKNÉL és/vagy a VÍZBE NYÚLVA esetleg érinthető >> vezetőképes.
Akkor az a következő kérdés, hogy: vajon megtud-e rázni ?! Az anyaFÖLD-höz (ami a >> NULLA/PE) képest az érintése egy "Földelt/Testelt" készülék egyidejű érintésekor ?!
- ha nem tud, mert az anyaFÖLD-től elszigetelt >> akkor HIBA rákötni az EPH-t azaz az >>anyaFÖLD-et egy FÉMES vezetékkel, csak a baj jön közel vele - ha igen tud, mert nem elszigetelt >> akkor rá kell kötni az EPH-t IS azaz az>>anyaFÖLD-et direktben egy FÉMES vezetékkel is biztos ami biztos alapon
.... és aztán jön az a kérdés, hogy
DE akkor, ha valóban kell akkor HOL ?! legyen rákötve az EPH Mivel az egész csőrendszer+szerelvény+víz vezetőnek van tekintve nyilván elég EGY ponton EPH-zni. A szabvány szerint ez a pont az épületbe/ingatlanba való belépés helye a vízvezeték esetén.
Több helyen értelmetlen rákötni az EPH-t, mert vezet eleve a csőrendszer és csak zárt hurkokat hozna létre az extra zöldsárga vezeték pókháló. Ami a kóboráramok- és elektromos zavarok forrása lesz, plusz közeli villámlás esetén jó nagy >> TÚLFESZÜLTSÉG jöhet létre (induktív hatás).
Lehet, hogy te nem érted, a szakemberek értik. A zuhanytálcából elmenő lefolyócső belsejében lerakódott üledék vezetőképes, ha nedvességet kap. A zuhanyozó alanyról lefolyó szappanos-piszkos víz is vezetőképes. Így a testet valamilyen potenciállal - többnyire földpotenciállal - érintkezésbe hozza. Ha EPH-ba van kötve, akkor a hibapotenciálra hozza, azaz minden egy potenciálon van. Ha nem, akkor van a hibapotenciál és a földpotenciál, melyek egyszerre érinthetőek, azaz fennáll az áramütés veszélye.
Nem szitani akarom a tüzet, csak idönként előjön, vannak emberek akinek radikális véleménye van erről. :)
Miközben ugye az uj telepitésű saniterek már nem vasok, a gépészet meg remélen ZS-val rendelkezik.
Nekem példul a kazán a kaddal szemben van. Telepiteskor szempont volt hogy a kádból ne lehessen elérni a kazánt fizikailag. Nem biztos hogy megvalósul ez 100%-ban.
SEMMI >> mert .... --------------- "A vízóráig rézcső van, amennyiben azt bekötöm az EPH-ba, majd innen kizárólag ötrétegűvel megy minden" ---------------
Nem én hoztam elő, Ő kérdezte nemrég, akkor mondtam h olvasson vissza mert erről szól folyamatosan a topic.
Válaszolt neki valaki, de a választ nem fogadja el.
Villanyboilernél nem árt, ha EPH-ba be van kötve a fém tálca szerintem. Lehetne ezt a végtelenségig ragozni, vannak példák meg ellenpéldák, így a gázboilernél is be lehetne kötni, mert abban is van szivattyú ami 230V-ról üzemel, szóval megoszlanak a nézetek erről. Ez szvsz egy gumicsont.
Nem azt kell EPH-ni ami vizzel érintkezik, hanem azt a vezetőképes tárgyat, amit megérinthetel és rajta potenciál lehet egyéb kitétel mellett, meg idegen potenciált hozhat be.
Vagy érintési távon belül van villamos berendezés.
Elvileg a vizen keresztül visszajöhetne bármi is főleg egy tarsasházban. Nyilván nem véletlenül taláták ki de ily' módon a gyalogosokat is bukósisak viselésre lehetne kötelezni mert akár elüthetik őket az autók, vagy fejükre esjet egy cserép.
Viszont, nem volt szó benne ötrétegű csőről, következésképpen, továbbra sem értem, hogy amennyiben az egész lakás vízvezeték rendszere ötrétegű csővel van szerelve, akkor kell-e, és amennyiben igen, úgy miért kell bekötni az EPH-ba például a zuhanytálcát/fürdőkádat, stb. A vízóráig rézcső van, amennyiben azt bekötöm az EPH-ba, majd innen kizárólag ötrétegűvel megy minden, úgy szerintem felesleges bármit bekötni ami a vízvezeték rendszerrel érintkezik pusztán a tény miatt, hogy rajta van a vízvezeték rendszeren, hisz nem juthat el hozzá idegen potenciál a vízvezeték rendszeren keresztül. Vagy nem? De akkor miért nem?
15 m hosszan térkő (viacolor,...) alá fektetett 50/42-es duplafalú gégecsövem (Group System Rotolo MT 50, neten nem találtam, kb ilyen: https://www.mixvill.hu/hu/szerelestechnika/vedocsovek/gegecsovek/corblack-50_42-befuzoszalagos-duplafalu-gegecso-kozmucso-50-m_koteg) van, aminek egyik vége fűtetlen, fedett, jól szellőztetett lemezgarázsban van egylegalább 30 cm sugarú 90 fokkal, a másik száraz, télen 10 fok körüli szerelő helyiségben egymás után 2 db 90 fokos, 25-30 cm sugarú kanyarral. Elvileg száraz a belseje, de sosem lehet tudni. Mondjuk ha most az, akkor valószínúleg az is marad, így UV és víz nélkül maradjak MT-nél? Jelenleg MT 5x1,5 kábel van benne, amit szeretnék 3x25 A szállítására képes, a helynek megfelelő kábelre cserélni. Alapvetően NYY-J 5x6 RE -re gondoltam, de túl merevnek tippelem a behúzáshoz (itt a tapasztalat hiánya ebben témakörben). Sodrott legkisebb NYY-J 5x10 RM létezik, de ez is csak durva sodratú, tehát 5x7=35 db 1,5 mm2-es szálból áll, amiben nem vagyok biztos, hogy hajlékonyabb. Ha ki szeretném próbálni, hogy elmegy-e a kanyarokban egy egy méteres darabbal mondjuk, akkor ki kéne fűznöm az MT-t jóelőre. Nem találtam NYY-J kábelt finoman sodrottban. Egymásnak ellentmondó infókat találtam a H07RN-F gumikábelről nedvességtűrés terén. Ebből az 5G6-ot gondoltam. Kérlek titeket, adjatok tanácsot! Köszi!
ez egy egyszerű kis vezeték, nincs meg fejből, de amennyire emlékszem a vastagságára illetve hogy nyomókapcsolót meg 2-3 kerti lámpát visz, azaz anno arra választották ki, így 1,5-re tippelem +/- egy méret
lsz adjatok nekem tippet, hogy mivel csináljon egy fél-amatőr (ez lennék én) jó munkás ember egy 5 eres vezetékre föld alatti kötést/toldást, úgy hogy az időtálló és költséghatékony legyen?
neten nézegetve találtam, olyanokat mint vízálló tömszelence, aquasit, kiöntő gyanta, stb stb stb, de nem tudom melyik költséghatékonyan a legjobb megoldás, amit én is meg tudok csinálni
(((mielőtt kérdezitek, tudom, hogy nem ideális föld alatt kötni, de az eredeti vezetéket köpenycső nélkül rakták le, így nem tudom áthúzni hosszabbra, felette pedig át kellett rendezni a térkövet, lépcsőt stb és hiányzik kb 30 cm az új helyhez ahová el kell érkeznie, tehát vagy kötök egyet a föld alatt, vagy 2 nap manuális munka, sok 10ezer költség, beton törögetés, járólap törögetés stb stb stb, tehát be fogom vállalni a föld alatti kötés, azzal a kockázattal hogy x év múlva meg kell bontani felette a térkövet, de az már lokalizált lesz és a térkövet könnyebb lesz megmozdítani és visszaállítani )))
ALAPBAN >> JAVARÉSZT az "éjszakai" időszakban kell a bojlereket fűteni. Nem munkanapona csúcsidőszak is völgyidőszaknak (az egész nap >> "éjszakának") minősül. A bekapcsolás alkalmanként legalább 30 perc a völgyidőszakban.
TÉLI időszámítás esetén Naponta legalább 8 órán át kell a vezérlő berendezésnek bekapcsolt állapotban lennie. A 8 órából munkanapokon 5-6 óra lehet "éjjel" 22-06 között. Tehát legalább 3-2 órának kell lennie "nappal" 06-22 között.
NYÁRI időszámítás esetén Naponta legalább 7 órán át kell a vezérlő berendezésnek bekapcsolt állapotban lennie. A 7 órából munkanapokon 4-5 óra lehet "éjjel" 23-07 között. Tehát legalább 4-3 órának kell lennie "nappal" 07-23 között. ***************
"2025. január 1-je után a hálózati engedélyesek rugalmasabb időkeretben működtethetik a külön mért bojlerek vezérlését. Ezzel kapcsolatban az érintett fogyasztóknak ugyancsak nincs külön teendőjük."
Patkányok: BHTR a semmi közepén. Légvonalban tőle 200-250 méterre volt a legközelebbi kukoricás idén, jóval közelebb csak búza volt. A patkányok elhordták a BHTR körül lévő járda alól a földet. Az összes járdalap megsüllyedt vagy billeg. A BHTR teli volt patkány szarral és kukoricával az ősszel. Jól érezték magukat benne, hisz a trafó biztosít egy kellemes hőmérsékletet bent, így télen is. A kábel áttörések pedig tömítve vannak. Kívülről valami gumis cuccal (nem tudom, hogy hogyan néz ki, mert a föld alatt van), a belseje pedig ki van fújva víz szigetelő PUR habbal. Mégis valahol betaláltak a dögök.
Itthon, mivel tartok állatokat is és a prérin lakok, így néha megjelennek. Találtam olyan mérget, amit szeretnek és még nem immunisak rá. Ha látom, hogy van mozgás és nincs kint méreg, akkor teszek ki. Ha az előőrs elpusztul, akkor nem jön velük a család.
Egerek: erősáramú kábeleket még nem rágtak meg, de kültéren kábelcsatornában futó UTP-t már igen. Bement a kábelcsatornába az egér és lerágta a szigetelést az erekről. Mivel kiesett a kommunikáció, így lehetett keresni a hibát.
Darazsak, büdös bogarak és legyek: ahova beférnek és meleg van, oda be is fognak költözni. A gumi szigetelésű kültéri AC szekrény pereme alá is befészkelnek a gumiig. Ilyenkor télen azokba is, ahol alig van hely behúzódnak. Igaz fészket nem építenek, de a disszipálódó hő miatt ott szeretnének áttelelni. Az AC szekrények egy részében pedig van fűtés is, ami vagy hőmérsékletre vagy páratartalomra kapcsol. Így azért a szekrények külseje melegebb jóval, mint a környezet. Nyáron támadnak is a darazsak, ha az embernek meg kell őket bolygatni. De aerosolos sprayből lehet olyat kapni, aminek elég jó a taglózó hatása.
Anyámnak anno teleraktam a padlást ilyen cuccal, leszögeztem hogy ne nagyon tudja - gondolom én vándorpatkány, pedig nincs termény neki semmi - elvinni es elmaradtak a zörgések. A helyi zöldséges tojáskirakást javasolt tűvel megtuningolva vagyállóval. Neki van pellet kazánja es oda előszeretettel akarnak népek beköltözni télire.
Fém szekrényeinkben ugye meg meleg van télen és ha talál az egér egy megfelelő lyukat alul akkor be akar jönni melegedni.
Hivjuk "terményipari" helyszinre lassan 2 hónapja nem tudunk bemenni azaz elgázositották de ugy hogy valami speckószűrős gázmaszk kellene ami nincs de ebben sem akar senki ott mozogni.
Eddig mondjuk 4 nap max. egy hét volt, de nem tudjuk mi lehet ott ami ennyi ideig tart.
"... a megfelelő mennyiségű "rózsaszin teafilter" azaz patkányméreg kihelyezése megoldja a dolgot."
A ház körül sem oldja meg. A kutya-macska kombó sem, bár igyekeznek sajnos a gyíkot,sünt,vakondot,stb (bármi ami mozog és kisebb tőlük) sem kímélik.
Üzemekben is hiábavaló küzdelem a méreg (méreg?) főleg a takarmányipar kábelárkaiban. Ha pusztúl is mindig jön utánpótlás a földekről. Amint hűvösebbre fordul az idő behúzódnak a kapcsolótérbe, kapcsolószekrényekbe melegedni, vezetéket csupaszítani.
Az utóbbi ellen a tömszelencézés volt csak a megoldás, nem egy szekrényt emeltünk fel hogy utólagosan tömszelencézett lemezt aláhelyezzünk.
A kábelakna perlittel való feltöltéssel is találkoztam már. A rágcsáló leülepszik az aljára és feljönni sem tud a felszínére. Sajnos a lepottyanó szerszám,alkatrész is akár.
A kábelköpeny rágása nem jellemző. Optikait csak ott ahol útban volt neki de ott teljesen. Azt a helyet a toldó ember jól behatárolta méter pontossággal.
Ha a fejem fölött van esetleg, de itt éppen befele potyog és pont akkor fordul keresztbe majd mikor ki vagy be akarom tolni-huzni a kábelt.
Többszörös tapasztalat.
Hasonló ötlet a kapcsolószekrény alatti aknák lezárása rágcsálók ellen. Az üregekben bármivel való kitöltés csak pillanatnyi megoldás. Utólag hozzányúlni baszakodás,bosszússág. Ez is többszörös tapasztalat. :-)
Azokon van egy közös pont, valamint egy NO (normál nyitott) és egy NC (normál zárt) pont.
Az NO pont és a COM pont között akkor lesz elektromos kapcsolat, ha a vegyes kazán eléri a beállított hőfokot. Ilyenkor el lehet indítani a keringtetést. Ekkor az NC és a COM között megszakad az elektromos kapcsolat. Az NC pontra kellene kötni a gázkazán vezérlését.
Így egy 4 eres vezetékkel kellene a csőtermosztáthoz odaállni. (A 4. szál a földelés, mert a legtöbb csőtermosztát gyártója előírja a gyártmányuk földelését).
Hogy a gázkazánt miként kapcsolod és még mi fog kelleni hozzá az függ attól, hogy jelenleg hogy van kiépítve a rendszer és, hogy mit vár a kazán bemenetnek.
Itt viszont fontos, hogy ha a gázkazán üzemel, akkor a vegyes kazán ne viselkedjen radiátorként, mert ha átmelegszik a cső, akkor lekapcsolja a termosztát a gázkazánt.
Vegyestüzelésű illetve gázkazán üzemel nálam,van beépítve 2 db keringető szivattyú.
Egy vezérléssel szeretném megoldani azt hogyha begyújtok a vegyestüzelésű kazánba akkor a gáz legyen tiltva.Ha pedig a vegyestüzelés kialszik leég akkor meg induljon a gázfűtés.
Milyen vezérlést tanácsoltok lehet ilyet készen vásárolni??
Ez a szennyvizes cucc (is) jelenleg a ház közös és egyetlen FI-reléjére (CFI6-40/4/003 AC osztály, 4P, 40A, 30mA) van rákötve. Ergó bármi történik a szennyvíz szivattyú áramkörében, oldja a teljes házat... Értem ezt arra is, hogy ahányszor mostanában bepárásodik, annyiszor kattan az ÁVK...
Szóval ha a szivattyú áramkörére külön FI-relét akarok kötni, vagyis kivenni a ház közös FI-reléjéből és sajátot adni neki, akkor arra milyen FI-relé lenne célszerű?
A kismegszakító ebben az áramkörben 16A-es, bár a szivattyú csak 1,1 kW. A ház FI-reléjéhez hasonlóan ugyanolyan jó lehet 2 pólusú verzióban?
Ez jól hangzik. Amikor szivattyút kellett cserélni akkor sem a dugvillás részét húzták keresztül a csövön, hanem a szivattyúnál kötötték ki, majd az újat ugyanott be. Szóval maga a 63-as cső, hogy lehessen a dugvillát is ki-be huzogatni lényegében felesleges...
Na de, ha direktbe kötöm, akkor szükséges még egyáltalán a doboz? Le is zárhatnám azt a részt ahol most a doboz van XPS-el meg lábazati vakolattal, nem?
A csövet is le lehet bonthatóan zárni. Én minden faláttörést bent egy ilyen trutyival tömítettem le, hogy ne szeleljenek a konnektorok a belső oldalon. Eltávolítható, nagyon trutymák, de jobb kint a purhab
A többi szerelvénynél gondolom a szivattyú saját védelmi egységére gondolsz. Igazából az nem tudom minek oda, mert idáig bármi volt, vagy a kismegszakítónál vagy a FI-relénél jelentkezett...
...és a dobozban is több hely lesz. Sokat elvesz a dugalj meg a villásdugó. Ha meg lecseréli páramentesre, az még nagyobb.
De lehetne azt is, hogy -azután amit javasoltál- nem teszi rá a fedelet, viszont egy nagyobb dobozzal lezárja a meglévőt, amin biztosítja a szellőzést.
(Autómnál jártam így, hogy az első indexbúra bepárásodott. Szépen körbe nyomtam FBS-el, tök jó lett, sikerült, nem remegett a kezem közben, de ugyan úgy bepárásodott... aztán furtam az aljára egy-egy 6-os lukat a két szélére, azóta jó.)
A lényeg: ha nem tudod megakadályozni a párásodást, (mert nem fűthető a doboz) akkor legalább biztosítsd a pára kijutását.
Azért te sem szeretnél találkozni betömített csővel ha bontani kell.
Kültéri, nyomtatott panelt tartalmazó dobozokon láttam már szellőztető szelencét,vagy mit.
Majd efotózom. Bár ott a hajnali pára képződés a gond. A teljesen letömített dobozokban,csövekben mindig is lesz pára lecsapódás a lezárt levegő nedvességtartalmától.
Sajnos akár a kültérben lévő doboz beltartalma is képes harmatosodni hideg hajnalokon. Ha nem teljesen lég+párazáró a fedél tömítése. De ez későbbi gond lesz, ha fellép...
Köszönöm az eddigi tippeket, sikerült megfogni melyik áramkör veri napi szinten a közös FI-relét.
A szennyvíz szivattyú külső fali dobozában van a probléma. A szennyvíz tartály és a doboz ugyanis össze van kötve egy 63-as csővel, ebben van behúzva a szivattyú vezetéke a dugvillával együtt.
Na de, ezen a csövön a sokszor meleg szennyvíztartályba ömlő víz visszagőzöl a ház külső fali dobozába, és ott szépen lecsapódik páraként. (Lásd a fényképen, csillog-villog a milliónyi vízcsepp)
És ahogy elnézem, a dobozban egy sima beltéri aljzat van, feltételezem abba szivároghat be a pára és veri az ÁVK-t.
A kérdésem laikusként:
A visszaáramló meleg levegőt nyilván nem tudom megakadályozni. Ha első körben IP44-es vízmentes csatlakozóaljzatra cserélem a mostani fehér megoldást, azzal nagy valószínűséggel ki tudom küszöbölni a problémát?
Talán ártani nem ártasz ha a felsorolt összes fém dolgot bekötöd EPH-ba. De ne írd azt, hogy kell. Mert a szabvány nem írja elő, csak az épületbe bejövő Fém tárgyak, közművek, amik idegen potenciált hozhatnak be. Azokat is csak a belépési ponton.
Nos, az verte ki a bizosítékot, hogy jogosan lehülyéztem azokat... peterch, erbe, XANTi, trebront Akik szerint nem igaz, hogy: kWh / óra = kW azaz teljesítmény.
De, hogy te mit szájkaratézol ezen itt provokáló hülyegyerek módjára, azt mondjuk nem értem...
Tipikusan az összes falikorongot, vízkiállást EPH-zni kellene, mert a víz vezetget áramot, a szerelvények meg jellemzően fémből vannak, vezetők.
Illetve az 5rétegűt mikor kalibrálod és sorjázod, nézd meg jobban, látsz egy fényes csíkot, körben, na az alu réteg benne, tehát vezető.
Ha tövig "feldugod" a fém csatlakozó elemnek, ahogy a szerelési leírások szerint kötelező is, akár össze is érhet.
Illetve van akkora feszültség (mondjuk egy villám picike része is) ami ezeket a tizedmilliméteres szikraközöket röhögve ugorja át sorban, átrohanva az egész vízrendszeren.
A kádhoz, mosdóhoz létezik EPH-ra kötéshez fém gyűrű a műanyag csatornába, szinte mindig kihagyják, pedig kellene a csatornában lévő nedvesség szintén vezeti a delejt.
A vasrács az vitatott, elméletileg be kellene kötni, a gyakorlatban szinte soha nincs, ahogyan a többi nem nagy kiterjedésű fémes épületszerkezetet (pl fém lépcsőházi ajtó) is ritkán EPH-zák.
Gázcső az nem köthető rá akárhol és akárhogy adhoc, megvannak a szabályok, ahogy a gázmérő "áthidalására" is, ebbe a gázbiztonsági csókák is "beleszólnak", nem csak villamos téma.
A készülékek a földelt dugaszukon át, önmagukat EPH-zák, az úgy megfelel.
Spéci "külön földelésről" valami iparszerű környezetben olvashattál, senki nem fog neki az új mosógépen csavarok alá szemessaruval egy külön vezetett zöldsárgát lógatni egy lakásban, ez így ökörség.
A melegvizet, ha kazán, ha villanybojler adja, szintén be kell kötni,... a dugasszal szerelt kazánok érdekes kérdéskör, de igazából zabhegyezésbe lehet csak elmenni, praktikusan meg szoktak elégedni a csatlakozón keresztül földeléssel.
Ezek mind olyanok, hogy sehol nincsenek még kihagyás esetén sem a veszélyességben ahhoz, hogyha pl valami "okos" lapos konnektort épít be, amibe bedugható a földelt dugasz, illetve a másik csapata az "okosoknak" már nem is szarakodik ezzel, beépíti a földeltnek látszót, csak épp nem köt rá EPH vezetéket, merthogy nincs, drága lenne, minekaz...ezek horror cselekedetek, közvetlen életveszélyt jelentenek.
Fi relé minden esetben kötelező, ha már új villamos hálózat épül, felújításra kerül.
Már csak azért is, mert ha levereget, az egy "hibajelző", hogy valami gond van a lakásban az érintésvédelemmel, egy készülékkel, akármivel.
Ugyanakkor a fi relé nem "felmentő", "helyettesítő", hogy akkor majd megmenti akit ütne az áram, tehát kihagyunk ezt meg azt, attól még minden ugyanúgy kötelező, az egy plussz dolog.
"A 18mm fa vázon átvezetett vezetékeknek kell valami védelem pld kidörzsölődés, megtörés ellen?"
Jómagam egy tömszelencén vinném át. Ilyesmin www.onlinevill.hu/tomszelence-m25-x-15-ip68-13-18mm-haupa-250050
"3 fázisú kismagszakító kell e a doboz belsejébe? (a villanyóránál van 1 természetesen)"
Mire gondolsz?!!! ********* Csak a plombált kismegszakító a villanyóránál nem elég. ********* (annak nem az egyes áramkörök túláram/zárlat védelme a fő célja, hanem az üzemi Amper korlátozása a szerződött Amperre)
Az áramköri rendszer úgy épül fel, hogy...
A villanyórából indulva MINDIG kell lennie - egy "Mért Fővezeték"-nek - ami tart az "Első Mért Főelosztó"-ba az áramkörökre elosztáshoz - a főelosztóban FÁZISONKÉNT (legalább és célszerűen) egy kismegszakító plusz egy FI relé fogadja a fővezetéket és - az áramkörök ebből az első mért főelesztóból indulnak el mindenfelé - az egyes áramkörök a SAJÁT MÉRETEZETT kismegszakítóikkal vannak védve a vezetéket túlterhelés=tűzvédelem és a testzárlat=életvédelem céljából
Vagyis, A főelosztóban kell egy megfelelő Amper számú "közös karos" kismegszakító a géped védelméhez és az áramkörének az áramtalanításához. (a motorhoz direktben "C" típusú kellene, de a frekvenciaváltó=túláramkorlát miatt gondolom a "B" való inkább hozzá >> lásd gépkönyv)
A gépnél lennie kell - VÉSZLEÁLLÍTÓNAK a szabványos sárga-piros erre való cucc használata előírás - LEVÁLASZTÓ=áramtalanító=ki_bekapcsoló főkapcsolónak - a tápvezeték végére a gépben, akkor kell rakni saját közös karos kismegszakítót, ha az elosztóban lévő valami okból túl nagy Amperes
Köszi a választ, van zuhanytálca, viszont ötrétegűvel van szerelve, ami ha jól tudom, nem vezeti az áramot, következésképpen találtam értelmetlennek bekötni. Ha rossz a gondolatmenet, akkor javítsátok ki légyszíves; a tanács ellenére bizonytalanság esetén kérdezni fogok, nem válaszolni :)
Ez nem olyan egyszerű kérdés, nem véletlenül óvakodtak a megválaszolásától. Kezdetnek tanulmányozni kéne a frekvenciaváltó dokumentációját, hogy abban mi van a hajtott gép hibavédelméről.
Természetesen csak akkor, ha mindig onnan jár a szerkezet; ha túrázol vele az országban, akkor nyilván a gépre kell szerelni, de visszakapcsolható védelmi készüléket nem a furnérlemez mögé kell szerelni, hanem kívülre, hogy kezelhető legyen, pofás kis, nyitható védőfedél-ajtóval ellátott műanyag szekrénybe.
Szeretnék EPH rendszerrel kapcsolatban információt gyűjteni. Utána olvastam, a netes első találatokon túlvagyok, ezek alapján azt értem, hogy az épületen kívülről jövő olyan elemeket kell bekötni, amik potenciálkülönbséget idézhetnek elő (épületbe bejövő vezető anyagok) az épületen belül földelt vezető anyagokkal, pl. vízcső, gázcső, érinthető vezető anyagú szerkezeti elemek.
Egy társasházi lakás esetén mik lehetnek azok a tipikus dolgok, amiket be kell kötni (egyedi, tudom, de nagy általánosságban)? Én addig jutottam, hogy gázcső, vízóráig a vízcső (utána ötrétegűvel van szerelve minden), és ennyi. Ez így elég karcsúnak tűnik, de nem jut eszembe más, ami az "ingatlanba bejövő, érinthető vezető anyag" leírásnak megfelel, és így kimarad a több weboldalon taglalt zuhanytálca, kád, mosdó, stb (de az ötrétegű miatt én értelmetlennek látom ezesetben). Tényleg csak ennyi lenne, vagy elmúlasztok valamit?
Mi a helyzet egy földszinti lakás ablakai előtt található ráccsal? Vagy a nagyfogyasztók külső fémburkolatával (hűtő, mosogatógép, mosógép, stb); ezek nem kívülről jönnek be, de ezek külön földeléséről is olvasni néha, vagy az már nem EPH, hanem valami más?
"A 18mm fa vázon átvezetett vezetékeknek kell valami védelem pld kidörzsölődés, megtörés ellen?"
Tömszelence a neve. A belső oldalon még meg is kell fogni a vezetéket (elég puha) szigetelő anyagból készült bilinccsel (mint a dugók belsejében látható).
"3 fázisú kismagszakító kell e a doboz belsejébe? (a villanyőránál van 1 természetesen)"
Jól működő túlterhelés- és zárlatvédelem kell, de elhelyezheted ott is, ahol a csatlakozóvezeték indul (aljzat, stb) előtt. (a kismegszakító emlegetése az az alibi, a célnak megfelelő védelem kifejezés az a szakma)
Egy 3 fázisú cuccnak elég a 4 ér. - fázis_1 >> R - fázis_2 >> S - fázis_3 >> T és - védővezető >> "földelés/testelés"
Megj: a kérdés alapján >> JAVASOLT>>kötelező szakember=villanyszaki igénybevétele !!! Mellesleg a jog szerint is. és Javasolt >> munka-és tűzvédelmi szakival is egy egyeztetés.
Mielőtt embert ölsz-rokkantasz, házat égetsz le.
-------------
Az 5.-ik ér a >> NULLA csak akkor kell(ene), ha valami 1 fázisú cucc is van, ami 230 Volt-ról üzemel.
Egy Solax X3-Hybrid-5.0-D inverter, 6kWp napelem, 10kW aksi.
Felmerült ötletként, hogy a ház nagy részét szünetmentesítenénk, backup box, EPS.
Ezt így igazából felmérni sem tudom, hogy mekkora macera lenne. Mi kell hozzá? Hogyan tudom a házat veszély (lakástűz, tűzoltók) áramtalanítani? Mert ugye az óra alatti kismegszakítókkal csak aksira vált a ház. Lehet közös nulla/föld? Egy ilyen rendszer földfüggetlen, mint a 230-as aksis inverterek? Ha van valakinek ilyen otthon, egy leírást szívesen olvasnék tőle
Egy kis segítséget szeretnék kérni. Nem vagyok villanyszerelő csak szeretek barkácsolni.
Egy gépet építek jelenleg ami 3 fázisú frekvenciaváltón keresztül hajt egy 3 fázisú 2.2 kw-os motort. A 3 fázisú fali csatlakozó dugót megvettem, de csak 4 eres vezetékem van itthon. A tervezett gép favázas de vannak rajta fém elemek.
Hogyan illene biztonságosan bekötni a fali csatlakozó dugót lehet e használni hozzá a 4 eres vezetéket vagy mindenképpen javasolt az 5 eres?
Ha védőföldet hova kössem a gépre? Kell e raknom három fázisú kismegszakítót raknom a gépbe, vagy nem szükséges?
A gép burkolata 18 mm vastag rétegelt lemez, ezen keresztül kell bevezetnem a 380V-ot, milyen módon vezessem át a vezetéket? A 18 mm vastag anyag miatt egyáltalán van e szükség valami gumi átvezetőre és igen akkor milyen kell?
Hááát... kár, hogy nyilvánvalóan csak egy kekec faszfej az, aki így gratulál és csak ezért ír ide életében először. De te tudod, mit mutatsz meg magadból.
Bizony ám... pl. arra is képes, hogy magasról leszarja az olyan zokniagyú vidéki segédszerelő seggfej-tuskókat mint pl. te is.
Mindazokat akik sokadxor küzdenek itt némi vállveregetésért >> a libsifalkában előbbre lépésért.
----- De, Sajnos neked még-már ez sem megy...
Látatóan inkább lefelé haladsz egy ideje a saját falkádban is. Kiismerték a nagydumával leplezett közel nulla agyi szinted, mész a helyedre. A szemétbe az érdektelen-ostoba senkik közé lassan, de biztosan.
Akkor is, ha ilyen tuskó beszólásokkal igyekszel még pontokat gyűjteni, mint ez a mosatni is pl. Mert rád is érvényes, hogy: "Nem adhatok mást, csak mi lényegem." (Lucifer, Madács)
Tudod Ő ILR nem annyira sikeres. Olyan megnemertett zseninek tartja magát. Most itt próbál elirmerést kicsikarni magának, saját igazát elismertetni es ha ezt nem kapja meg a lelke akkor mindenre is képes ...
okés!, szoval kondenzátor hatás miatt lehetséges a probléma? de, mindez valahogy összeköttetésben van a földeléssel, azaz, annak problémájával is talán? mivel, a garázs potenciálja, már nem biztos, hogy kellően füldhatásu a garázs földelő szondájának gyengesége miatt? és, amikor locsolom, vagy esik az eső, a vizen keresztűl, jobban földelődik a garázs fém szerkezete? vagy nem igy lehet?
Mostmár jobb... vagy küldjek egy fúziós plazmareflektort a további önfényezésedhez ? Ami egyúttal a sötétséget is oszlatja a toronyban.
---- Látom beakad beakadt a több nick téma >> fixa idea ez nálad >> ami zakkantság egyik közismert fajtája. ----
Kár, hogy éppen te voltál- és vagy annak a faszkalap libsi falkának az egyik oszlopos tagja amelyik sportot űz mások kitiltásból a moderációja útján. Szánalmas köcsög embert mutat, az amikor aztán az aljas módszere eredményével revolverez valaki....
Istenem, komolyan, mint a dedóban. 60 felett tényleg itt tartasz basszus ?
Hagyjuk, hogy szokás szerint magad felé torzítod a valóságot, az fel se tűnt gondolom, hogy pl a hőhídnál 3 hsz-al később PONTOSAN és szóról szóra azt magyaráztad, amit én előtte, de én vagyok a barom. Az ohm törvényen lovagolsz, mert egy szakaszra számítottam, nem oda-vissza, tehát ergó (a te kis korlátolt világodban) még osztani sem tudok. A jelen kérdésben sem értetted meg mit kérdezek (DC-AC különbség), az infót megköszöntem, de hagyjuk is, mert a tököm kezd nagyon tele lenni ezzel az egésszel. Csukj le, hidd el, én nem fogok nicket váltani 2 naponta, szóval egyszerű lesz. Ne olvasd amit írok, ne reagálj, ballisztikus pályán szarom le a véleményed meg a végtelen nagy arcod.
Alternatíva lehet, hogy FB-re költözöl, ott rengeteg rokonlélek agresszív nárcisztikus barom van, jól fogod érezni magad, ha már a kultúrált emberi kommunikációt nem sikerült elsajátítanod tévedhetetlen polihisztor létedre. (mélyen kussolsz persze a saját tévedéseidről, mert a milliónyi új nick mögött már ki emlékszik ezekre?)
PS: elnézést a topictól és a moderátoroktól, természetesen töröljétek nyugodtan az egész "beszélgetést" mert tényleg nincs sok értelme
"Amikor az alura rápréselsz egy sarut akkor az kifolyik alóla? Nem. Tökéletes kontakt évtizedeken keresztül."
Alumíniumnál sosem lesz problémamentes semmi. Ilyen préselt sarunál inkább a roskadás az elsőrendű kellemetlenség, az angol szakirodalomban stress relaxation.
Lássuk a tényeket pl. tfe_tng állítólag mérnök úr esetében... a villanykarról.
Csak így fejből. - Ohm törvény nem ment - hőhíd fogalma nem ment - napelemek kapacitív hatását elképzelni sem tudta - stb. stb. stb. ki emléxik már azokra... visszakereshetők
De azért az észt osztotta és osztja mindig és mindenkinek évek óta. Hát ez azért nagyon gáz, még egy nagyarcú büszkelibsi mérnök-infostól is.
Felejtsd el az érvéghüvelyt. Az a legtöbb Wago esetén nem használható.
Ha tömör vezetékeket kell összekötni, akkor a Wago 2273-as sorozata használható. Ha van benne alu, akkor kötelező a hozzá való paszta használata. Én olyankor az összes helyet ki szoktam nyomni, nem csak azt amibe az alu kerül.
Ha van sodrott vezeték is, akkor a 222-es sorozat használható, szintén kötelező hozzá a paszta
A 221-es sorozatot tilos aluhoz használni. Pasztával se használható. Az gyönyörűen elég, ha alut csatlakoztatnak bele.
Ha pedig nagyok a keresztmetszetek, akkor megfelelő fővezetéki sorkapocs használható.
Valamint szeretném felhívni a figyelmedet, hogy alumínium vezeték csak 16mm² felett használható a jelenleg érvényben lévő szabványok szerint.
Valamint a hazai jogszabályok szerint villanyszerelést csak szakképzettséggel rendelkező személy végezhet vagy szakképzettséggel rendelkező személy felügyelete mellett lehet végezni.
Az alu amúgy is egy alattomos dög. Ha túl volt terhelve vagy laza volt a kötés, akkor nagyon ki tud merevedni és törik mint a ropi. Oxidos, rossz a kontakt. Lehet, hogy össze se fognak érni, ha normálisan vissza vannak vágva a vezetékek.
Hát, ez no comment. Nyilván az egész bolygón nincs hozzád fogható ember, mindenki pusztuljon az utadból.
Hagyjuk, hogy mekkora faszságokat beszélsz, aztán ráadásul linkeled a cáfolatot (5kWp mezőknél releváns - kurvára nem, 3x akkora mezőnél egy fázison valóban). Mindegy is, menj, áruld tovább az örökös ingyenáramot szaldóval, hátha van még valaki aki elhiszi neked.
Hogyan szabad (kell) az alumínium vezetékeket csatlakoztatni a rézvezetékhez.
A ház egyik részén az összes vezetékezés még alumíniumos, az új rész pedig már rézzel van vezetékezve. Gondoltam a WAGO csatlakozóra dea ott milyen speciális fajtát kell vennem?
Informatikus a lelkem ... A BME a villanykaron képezte (képzi még?) az infosokat.
Mondják mérnök-informatikusnak is őket, de azért vannak kétségeim a mérnöki-műszaki tudásukat látva. Látva az ott végzettek szintjét pl. fizikából, anyagismeretnől, elektronikai alapokból, digitális technikából.
Jómagam nem hiszem, hogy jogos a mérnök titulus az info mellé.
Nos, okoskatörp ... ma gratis segítek rajtad... megint.
Pedig villanykarosként azaz műszaki mérnökként erről is kellene legyen fogalmad erről is.
----------------- Pláne, ha éppen a begyakorolt ostoba módszerrel provokálsz, észt osztasz nagy arccal. Ciki ez így rád nézve már sokadszor beégetve magad.
Házi feladat, kiszámolni, hogy a földfüggetlen napelemcella - amúgy egyenáramú - feszültsége és az anyaföld potenciálja mennyire tölti fel a képzeletbeli kondenzátort, illetve mennyi lesz az itt folyó áram erőssége. Azt engedjük is el, hogy ez mit számít az inverter szempontjából.
Áram-védőkapcsolók Ha a napelemes váltakozó áramú tápáramkör védelmére RCD-t használnak, az RCD az EN 62423-nak vagy az EN 60947-2-nek megfelelő B típusú legyen, kivéve, ha: az inverter a váltakozó áramú oldal és az egyenáramú oldal között egyszerű elválasztást biztosít; vagy a berendezés egy transzformátor különálló tekercseivel egyszerű elválasztást biztosít az inverter és az RCD között; vagy az inverterhez nincs szükség B típusú RCD használatára a gyártó nyilatkozata alapján.
A több fi relét a betáp ponton osszuk el, ha párhuzamosan van.
Mindegyik fi relének külön nullája van, amit elmenő ágon is be kell tartani a hozzá tartozó áramkörök esetében. Ha csak egy is keresztbe van, leoldás történik.
Az AC tipus Ac áramra való. Az A tipus már némi DC-t is elvisel és az inverterre meg kapcs üzemre ezek kellenek.
"a lakáseloszto fireléjétől jon és megy ki a garázs felé és, őtközben van mégegy firelé sorbakötve"
????? Ez így konkrétan az elmebaj maga... két darab(!) egymás után fűzött(!) firelén keresztül táplál vissza az inverter a villamos hálózatba?
Remélem ez csak valami félreértés így, de ha mégis ez van, hogy ez így nem szabályos, hivatalos és jogszerű, az biztos.
"alakul az a kondenzátor hatás, amit mondasz"
Váltóáram az egy érdekes dolog, a tranzformátor két tekercse is "el van szigetelve", mégis feszültség van a szekunder oldalán.
Ott a mágneses tér viszi át gerjesztéssel az energiát.
Egy kondenzátor esetén az elektromos tér miatt azon át "látszólag" áram folyik.
Ami nem is olyan látszólagos, hiszen az elektronok szépen beáramlanak a kapacitás fegyverzeteire, majd amikor az áramirány megfordul, "átszaladnak" ellenkezőleg.
Remekül meg tud rázni az áram akkor is, ha nem vagy galvanikusan bekötve az áramkörbe, mondjuk nem fogsz egy földelt fémtárgyat, csak támaszkodsz a falnak vagy hasonló.
A kondenzátor >> két vezető réteg között egy szigetelő réteg.
-----------------------
pl. vezetőréteg (napelemcellák a napelemben) szigetelő réteg (üveg/műanyag cellaburkolat) vezetőréteg (fémkeret és az anyaFöld a zöldsárgázás miatt) megj: ...és nálad a garázs FÉM tető+oldalfalak is >> ami alapban is ront a helyzeten
Amikor vizes a cellaburkolat az eső/locsolás miatt akkor >> megnő a kondenzátor hatás. Mivel a vízréteg a fémkeretet kitölti >> megnő a vezetőképes felület >> több áram tud elszivárogni.
"A garázsban lévő áramköröknek KELL egy külön GARÁZS FI-relét bekötni >> életvédelemi célból. Mivel a 3x2,5 mm2-nek a házban lévő FI relé hatókörén kívülről kellett indulnia a garázs felé az inverter miatt."
3x2,5 mm2 a lakáseloszto fireléjétől jon és megy ki a garázs felé és, őtközben van mégegy firelé sorbakötve, azt nem érte, ha ki alakul az a kondenzátor hatás, amit mondasz, az mitöl tud kialakulni?, hisz a napelem keretek, galvanikusan jol el vannak szigetelve, magátol a szilicium panelektől?
0. Minden engedélyezett HMKE inverterben van saját belső RCD (FI relé) ami az inverter SAJÁT kimenő vezetékét ellenőrzi.
Azaz védi magát az inverter ... és véd az esetleges fázis>>anyaFöld/zöldsárga hiba/érintés esetén.
-----------------------
1. Az inverter termelő kimenete >> az OLYAN, mint a szolgáltató bejövő vezetéke !!! Tehát: az inverternek >> a FI relé HATÁSKÖRÉN kívűl kell lennie ugyanúgy, mint az utcai vezetéknek.
************* Vagyis: az inverter termelő kimenetét a FI relé és a villanyóra közötti >> "mért fövezeték"-re kell bekötni. *************
Az a 3x2,5mm2 vezeték honnan indul ?
HA jól értem... ez esetben. A 3x2,5mm2 vezeték induló végének KELL (kellene) MÉG a FI relé mögül indulnia a ház elosztóból a garázsba. Azaz a ház FI reléjének a kihagyásával kell megérkeznie a garázsba.... célszerűen egy "garázs elosztó" dobozba.
lásd: a tájkép ábrát a végén
2. A garázsban a "garázs elosztó" dobozban kell megoldani az inverter és garázs áramköreit.
A garázsban az elosztó dobozban kialakított zöldsárga csomópontba bekötni mindent ami "összeföldelendő". - a vezetéken a házból beérkező zöldsárgát - a helyi vascső földelőt (10 mm2 réz, de a fémgarázs lehetséges villám részárama miatt a 16 mm2 sem árt) - a fémgarázs szerkezetét - napelemek rögzítő szerkezetéről direktben lehozott zöldsárgát - az inverter AC doboz zöldsárgát - az inverter DC doboz zöldsárgát, ha van DC doboz is - a garázs áramkörök zöldsárgáit
és
A garázsban lévő áramköröknek KELL egy külön GARÁZS FI-relét bekötni >> életvédelemi célból. Mivel a 3x2,5 mm2-nek a házban lévő FI relé hatókörén kívülről kellett indulnia a garázs felé az inverter miatt.
lásd: a tájkép ábrát a végén
--------------- Megj: manapság célszerű- és ajánlott az AC típisú FI relék helyett A típusú FI relét használni. Pláne, ha indokolatlannak tűnő leoldások vannak... Inverter esetén az A típusú kell inkább eleve, bár gyakran okés a meglévő AC típusú is >> szerencsés helyzet-állapot kérdése.
----------------
Az eső/locsolás növeli a napelem-anyaFöld közötti "kapacitív szivárgó áram"-ot >> mivel egy kondenzátor jön létre valójában. és
Mivel a FI relé (ha jól értem) hatáskörében van az invertered >> hát bizony szívathatja olykor a FI relét ez a "kapicitív szivárgó áram".
A napelemeket locsolgatni > nem jó ötlet!!! egyébként >> vízkövesedés. Ha mégis-mégis >> akkor esővízzel/lágyvízzel ....
Rajz kellene ide, és pontos tipusok, pl inverter micsoda.
Nekem zavaros, ez valami visszatápláló konfig, hogyan van "belekeverve" a háztól érrkező 230V szolgáltatói hálózat, hol a fi relé, hogyan bekötve, hol mi van földelve, avagy mi hogyan van "nullázva".
A napelem tábla jellemzően egészen máshol, más pontenciálon van, az inverter előtt, messze-messze a fi relé előtt, tehát minimum érdekes, merre megy körbe az áram, ami leveri a fi relét.
Nem a földelés értéke kivitelezése a probléma, Hanem a beázó kötés /doboz stb. Leromlik a Szigetelési ellenállás , igy lessz szivárgó áram , s lemegy a FI/RCD relé.
adott egy napelemes rendszer! 2 string van, de nincs használva egyszerre ,csak az egyik! van firelé, az inverter után, ami szeret lemenni, ha esik az eső, vagy netán meglocsolom, slaggal a paneleket! ez a jelenség, mindkét stringnél elő, elő fordul! nem hinném, hogy, mindakét string rosz lenne, bár, ki tudja??az egyik string panelei zsir ujak, az ősszel lettek telepitve. a véleményetekre lennék kiváncsi. én azt gondolom, hogy talán a földelés lehet itt is a baj?, a stringek egy fém garázson vannak, ami egy háromnegyedes vizcső kb 3 méterre leütve a földbe, van földelve, a talaj homokos. a ház, kb 15-20 méterre lehet a garázstol és, jön a ház felől,2,5-ös rézkábelen a fázis-nulla és zöldsárga. a züldsárga rá van kötve a garázs fém szerkezetére
A hogyan tegyünk szerelvényt a szigetelésre, (termodinamikalag is megfelelően) nem egy kevéssé érdekes vagy ritkán felmerülő, gyakorlati, szerelési, kivitelezési kérdés, ---->eddig a villanyszerelés része.
Ez mostanra elment totál elmebeteg léggömbhámozó személyeskedébe és leugatásba, az tény.
Én abba is hagytam, mert semmi értelme bizonygatni, hogy mennyi szómágia és tévképzet van ezzel kapcsolatban, nemhogy a villanyszerelők, de a komplett építőipar esetében, ahol a valóságban már az "utólag bedunsztolás" is egy rossz szükségmegoldás, ..
...viszont villanyszerelési kérdések szinte minden "becsomagolós" esetben fel fognak merülni, így vagy úgy.
honnan ismerni fel a "vénhülye komcsi nyugger"-t? - észérvei nincsenek, tehát személyeskedik..
enyike vagy, kispöcsükém.
de hogy adjam alád a lovat: a te minecraft világodban az EPS is hőhíd, hiszen a műa.hártyái hőhidat képeznek a légbuborékok között. vagyis az EPS önmagában hőhíd. na ebbe köss bele :)
"jellemző részekhez" = pl. eps rögzítő szeg?? mert az része a fal jellemző szerkezetének. ahogy jellemző az ablakpárkány, a távtartós klímarögzítés, a belső képszeg, belső falhorony és a külső falikapcsoló is.
egyedül a nagyméretű mérődobozokat tudom elfogadni hőhídként, ha van olyan bolond, aki besüllyeszti, de nem tesz mögé legalább vékonyabb hőszigetelést.
ill. az általad nem említett építész f.szságokat (vb.gerenda kivezetése tornáchoz, stb).
a fal jellemző részei a hőszigen átmenő rögzítési pontok is. ami nem jellemző: az az átmenő falhorgony, belső acél ellenlemezzel.. na ez már pontszerű hőhíd.
de hőhíd-e az EPS ragasztó? mert ugye az pont/perem felrakással hőhíd, mert ahol nincs ragasztó, ott jobban szigetel!
egy ház nem azért épül, h tökéletes és homogén hőszigetelő burok legyen, hanem h éljenek benne, használják kívül/belül. ami ehhez kell, az a "jellemző szerkezet".
az ajtó/ablak ténylegesen is hőhíd, gondolom a te házadon egyik sincs
egyébként sajtreszelővel vitatkozom.. kínáltak neked pezsgőt okoskodásért: menj el és mérd ki ott a "hőhidadat". egy fürdő LED lámpa többet fogyaszt egy nap alatt, mint a kapcsoló alatti "hőhíd" éves energiavesztesége.
van egy kis mekkelek feelingem, csak más/fejlettebb stílusban. én feladtam.
nem kérdezem h "mi nem érthető ezen", nem anyázlak, nem mondom, h "ennyike", vagy h általános iskolai értelmi szinten elég lenne gondolkodnod, vagy hogy ne pofázz bele olyanba, amihez fingod sincs és csak lovagolsz a szavakon.. azt csinálsz amit akarsz. ez az EPS-be épített "kapcsoló-hőhíd" senkit nem fog megölni, senkit nem fog elszegényíteni, úgyhogy nekem mindegy
A hőhíd:olyan terület, ahol a jellemző részhez képest gyorsabban elszökik a meleg.
Mi nem érthető ezen?!
----- Vagyis pl. a hőszigetelésbe - beütött szög, csavar, dűbel - beépített szerelő doboz, mérőszekrény, akármi - a nála jobb hővezető (=rosszabb hőzigetelő) részek, indítósín pl. - a valami okból gyengébben megoldott hőszigetelésű helyek
mert egy 30cm tégla + 20cm EPS falból hiányzó 6cm átmérőjű EPS lyukat te a házon belülről meg nem mondod, h hol van.
még műszerrel sem. energiavesztesége pedig közel nulla.
főleg h az a lyuk egy lezárt légtér. (ugyanugy mint az EPS hab is, csak az kisebb zárt légterekkel dolgozik)
ilyen alapon az EPS rögzítő műanyag dűbel is hőhíd.
nem difegyenletekkel meg NASA műszerekkel kimutatható 1m2 felületen 0,01C-fokkal csökkenő belső falhőmérséklet indokát hívjuk hőhídnak, hanem az az építőipari hőhíd, ami már bentről is jól behatárolható lokális falhőmérséklet-különbséget okoz. pl. téglafalas kádár kocka hőszigmentes vasbeton koszorúja.
kimérhetetlen a hűtőhatás, ami ott jelentkezik. Tehát NEM viselkedik hőhídként.
Ajánlok egy fogadást: eljössz hozzám egy üveg pezsgővel a zsebedben, és akármilyen hőmérőt, kamerát, bármit használva beazonosítod, hogy hol van a van a fal külső oldalán telepítve az aljzat - kettőt adok neked! Ha bukod - megvan Szilveszterre a családi pezsgőm!
Időszakos/eseti párásodás, nedvesedés/beázás valahol-valamiben amiben ott van a villany... Esetleg rovar, egér, ilyesmi.
és/vagy
Alkalmilag gondot okozó szigetelési hiba valahol a vezetékben/készülékben ami néha testel az anyaFöld/zöldsárga rendszer felé.
-------------------
Az is megesett már a villanyszaki rokonnal, hogy: a terasz fali lámpája eső után több nappal szívatta a FI relét olykor-olykor. Mert annyi idő alatt ért el oda a víz, ha elért >> ahová nem kellett volna egy hőszigetelés repedésen át. Ráadásul mint kiderült, csak akkor, ha kettős együttálás volt éppen :-( - elég sok eső esett ahhoz, hogy idővel lejusson a lámpáig a nedvesség és - a mozgás érzékelő fel is kapcsolta a lámpát a kritikus=beázott időszakban
"Valahol olvastam, hogy akár telefontöltők is tudnak ilyesmit produkálni, ha bedugva maradnak anélkül, hogy rá lenne csatlakoztatva a telefon. Ez igaz?"
Úgy érted, hogy a FI-relé egyre-másra leugrál, de feleslegesen bedugott berendezéseidet hagyod feleslegesen bedugva?
Led szallagnak alkalmasint nem a tápját kapcsolod le, leválasztva a 230V hálózatról egy billenőkapcsolóval...legalábbis ez a ritkább..így súlyos gyanusítottak, mivel mint írod, már valamiféle "tüneteket" is mutatnak.
Telfontöltő önmaga nem feltétlen csinálja,..de azért szokták kihúzni, hogy egy tényező biztos ami biztos ki legyen lőve.
Ez a keresés másik (idegörlő) útja, ami gyanus, azt lekötni, kihúzni, likvidálni, nélküle élni, és figyelni, elmúlik-e a leveregetés.
Pont itt látszik, a hálózat "kora" teljesen mindegy, minden "játszik", ami be van dugva, be van kötve.
csak jó lenne megérteni mik okozhatnak ilyen "tünetet"... :)
Bármi :)
Csökkenő valószínűségi sorrendben:
- beázó fogyasztó
- megsérült szigetelésű fogyasztó/vezeték
- több, üzemszerűen szivárgó árammal járó fogyasztó együttesen
- elfáradó ÁVK
Ha nem produkálja a jelenséget folyamatosan, akkor reálisan nem lesz más módszer, mint több részre szedni az áramköröket, és külön ÁVK-ra kötni őket. Az első két opció esetén amelyik ÁVK lekapcsol, azon lesz a hibás áramkör. A harmadik opció esetén előfordulhat, hogy sikerült a szivárgó áramköröket szétszedni, és külön-külön már nem lesz elég a lekapcsoláshoz.
Sok ilyen van, rengetegszer előfordul, eléggé tipikus eset.
Sokszor valami olyasmi, amire egyáltalán nem gondolnak, egy ház esetében millió ilyen van, lehet.
Fő "elfelejtett gyanusítottak" az ilyen kazán, kertiszivattyú, garázskapu, motoroskertkapu, fészerbe átvezetett áram, kinti lámpa, mozgásérzékelős lomok, stb,stb,stb
De egy öregebb hűtőszekrény, döglödö klíma, vagy belül már oszladozó mosógép, szárító, stb simán tud ilyet.
Ezek kívülről lehetnek hibátlanok ,tiszták, újszerűek, a belső szigetelések és ázások stb állapotát kintről nem látni!
Célszerű nulladikra a relé csere, nem egy ökör ára, hátha csak fáradt már.
Ha megoldható, akkor szétosztással vagy hamar megtalálható, vagy legalább csökkenthető a kár, probléma, kiesés. (nem minden "ver le", így nem sötétben kell végigbóklászni felkapcsolni, nem megy le a hűtő is, stb)
A "szakaszolás" minden esetben és kizárólag két darab külön firelé bekötésével, és soha-soha ne "átmeneti kiiktatással" történjen!
(mert ezek "mindörökre" úgy szoktak maradni, téves biztonság képzeletét, és emiatt hatványozott életveszélyt előidézve)
Ha ez a leverődés pár óránként, napi többször is van, annak örülhetsz, mert ezek sokszor abszolut random jellegű, napi kettő avagy hónapokon át semmi közt ingadozó dolgok, azokat iszonyú feladat "elkapni", megszüntetni.
Az egész ház és az elektromos hálózat is pontosan 3 éves, az elmúlt 1-2 hetet leszámítva eddig ilyen probléma nem volt. A hálózathoz semmi nem került utólag beépítésre vagy módosításra.
Valahol olvastam, hogy akár telefontöltők is tudnak ilyesmit produkálni, ha bedugva maradnak anélkül, hogy rá lenne csatlakoztatva a telefon. Ez igaz?
A házban összesen két színes LED szalag van ami betegeskedik, de a leoldás pillanatában egyik sem volt bekapcsolva. Lehet pár éves hálózatban olyan jellegű hiba, ami ezt generálja?
Sziasztok! Egy érdekes és számomra érthetetlen problémával találkoztam a napokban. Minden nap, először kora hajnalban, majd napközben is, látszólag teljesen random leold a ház FI reléje. A leoldás után szinte azonnal vissza is kapcsolható, vagyis semmi sem "fogja". A leoldás pillanataiban teljesen más áramkörök voltak használatban, tehát sohasem egyezett, hogy ki lehessen zárni melyik kismegszakító áramkörén lehet gond. Mit lehet ezzel kezdeni? Ha csak egy pillanatnyi áram csavargott el, és semmi sem fogja meg a FI relét, akkor hogyan lehet kiszűrni a hiba okát? Van valakinek tippje, vagy találkozott ilyesmivel?
Tehát, ha jól értem, akkor az egyetlen hiba(?) a gondolatmenetemben a penész volt. Amúgy stimmel, saját bevallásod szerint is. Az egyetlen dolog, amibe bele bírtatok kötni (mintegy 20 hozzászóláson keresztül) az a penész volt, de azért a toronymagas szellemi fölényedet(!) muszáj volt fitogtatni, annak ellenére, hogy pont nem álltam beléd és elismertem a megoldásod jóságát.
Meg lehet csinálni, csak ott meg az éghető anyagra rögzített villamos eszköz minimális szabályt kellene hozni.
Azaz, csővel átmész a dobozig a fán keresztül és ezeket a nyekenyóka kiperforált dobozokat nem teheted rá. Olyat kellene ami zárt hátul, pl a régi muds65 doboz vagy hasonló
Szerencsére kimaradt az életemből a szigetelt falra süllyesztett szerelvény. Sőt inkább a már szigetelt falra utólag kellett inkább felszerelni falikart,reflektort,reklámtáblát...stb.
Csakis a fa kocka felcsavarozása jöhetett szóba.Az azt felerősítő csavar mélyen besűllyesztve hogy tartson. Erre bármi tartósan felcsavarozható, a felszerelt akármi rendszerint kitakarja a fa felületét.
A linkelt kiemelőt szüllyesztett szerelvényhez azért megvenném,homlokzaton alig kell több mint 2-6db. Bár sziszegnék az ára miatt.
A táblázatból látható, hogy a tömör fa nagyjából a modern téglákkal azonos hővezetési képességekkel rendelkezik.
Ezek a falazóelemek már önmagukban, tehát külső hőszigetelési réteg nélkül is teljesítik a minimális elvárásokat. Persze javíthatók, javítandók, hogy olcsóbb legyen a fűtés-számla.
Tehát egy 38-as falazóelemre felfúrt 7 cm vastagságú fadarab úgy viselkedik, mintha ott egy 45 cm-es falazóblokk lenne. Az erre felhelyezett 5 cm-es polisztirol réteggel semmi esetre nem viselkedik hőhídként.
Az eltérés hőtechnikailag néhány százalék csupán.
Azt már írtam, hogy egy tenyérnyi foltról beszélünk, 1 ndm-nyi felületről (vagy kisebbről), nem hatalmas felületekről.
Ez azt jelenti a gyakorlatban - tekintettel hogy nem csak lineáris hővezetés történik, mert pontszerű az eltérés, tehát körben, gyűrűszerű a hatás - hogy a belső falsíkban kimérhetetlen a hőmérséklet eltérése a környezeti fal hőmérsékletétől. Az eltérés a mérési hibahatárnál kisebb.
Ennyit erről, mérnök úr!
A téma túl van hájpolva, hogy közérthető legyek.
1000 %, hogy egy szerelődoboz a külső falsíkban elhelyezve NEM eredményez a belső oldalon sem páralecsapódást, sem penészedést. Még akkor sem, ha átüti a teljes szigetelést, mint a mély szerelődoboz esetében. Ha meg a javasolt párnafa-polisztirol kombót alkalmazza, akkor meg 2000%!
***************** A penész feltétele >> a ~75% fölötti páratartalom és/vagy a nedvesség tartós jelenléte, néhány napig legalább... Semmi más!!!! épületfizikai feltétele nincs. ****************
pl. A városi legendák elelnére >> NEEEM kell hozzá hideg felület, amit hőhídnak is mondanak. Remekül el van a penész a fasza meleg, de párás-nedves helyen is, sőt jobban is szereti a hidegnél.
--------------------------------- Normálisan használt- és eleget szellőztetett lakásban NIIIINCS 75% páratartalom tartósan. Pláne nincs harmat=nedvesség.... Ezért penész sincs és nem is lesz :-) ----------------------------------
1. Hogyan lehet elérni, hogy legyen penész?
Nos, Elsősorban a szellőzésen való túlzott spórolással!!!!!! Amikor tartósan magas bent a páratartalom >> 75% fölötti bent. Ilyenkor már érezhetően pára- és oroszlánszag van bent, kintről a friss levegőről belépve :-( és A túl magas pára%-ban bizony a meleg helyeken is lesz penész pár nap múlva... mindenen is.
2. Hogyan lehet elérni, hogy kisebb benti pára%-nál is legyen penész?!
Hát csináljunk a kisebb pár%-ból nagyobbat !!!! ott ahol penészt akarunk. Nade hogyaaaaan...?
Hagyjuk kihűlni és/vagy hűtsűk le ELÉGGÉ azt a felületet ahol penészt szeretnénk nevelni. A hidegebb levegőben ugyanis megnő a pára% az eredeti benti meleg levegő pára%-hoz képest. Sőt megeshet, hogy 100% esetén ki is csapódik a pára egy része a levegőből >> harmat=folyékonyvíz formájában.
------------- Sikeres lesz tehát a penész nevelő módszer.... HA sikerűl a benti kisebb (pl. 45%-os) páratartalmú levegőből ~75%-ost vagy még többet csinálni. A kívánt pára% növeléshez szükséges hidegebb hőmérséklet. Kikereshető a levegő hőmérséklet>>pára% táblázatból.
és
A igazi csúcssiker az, ha sikerül elérni a 100% páratartalmat is. Amikor a vízpára=vizgőz egy része már>> harmat képében folyékony vízzé válik és akár láthatóvá is válik a hideg felületen, ablaküvegen, falon, bútoron, padlón, stb. A harmathoz=vizesedéshez szükséges hideg felület hőmérséklet. Kikereshető a levegő harmatpont táblázatból. ---------------
Persze szándékosan nem szokás penészt termelni...
DE!!! gyakran alakulnak ki a fűtött benti térben ELÉGGÉ HIDEG részek itt-ott-amott.
pl. Amikor a gyengén hőszigetelt falhoz, padlóhoz, plafonhoz túl közel kerül a bútor. A szoba meleg=fűtött levegője ezért nem/alig tud áramlani fal, padló, plafon mentén. Ami ezért >> jóval hidegebb marad!!! a szoba levegőjénél és a közelében nem/alig áramló levegő is. Ahol hidegebb maradt >> ott megnő a pára% netán harmat=vizesedés is lesz. ...és idővel jön a penész :-(
Mi a megoldás ? Hát a melegebben tartott fal, padló, plafon ! - erősebb fűtés >> melegebb fal, padló, plafon, bútor - jusson el hozzá a benti meleg levegő >> magas bútorláb a bútor alá, elhúzás a faltól, légrés a plafon alatt, szekrényajtó nyitvatartása/szellőzőzése - a benti pára% csökkentése >> TÖBB szellőztetéssel >> ami kiviszi a benti pára egy részét a szabadba Megj: a régi ablak/ajtó huzatos >> állandó szellőzés, a kémény is állandó szellőzés a nyilt lángos cuccok esetén Ezek az állandó szellőzések szűnnek meg a tőmítésekkel!!! kémény lezárással/lebontással és Jön a benti magas pára% >> penész balgáéknál, akik nem szellőztetnek eleget >> mert "kimegy a meleg a szellőztetéssel" Nagyon balgáékat pedig a CO meg is szokta gyilkolni... a kellő szellőzés híján.
Az igazi fasza megoldás azonban, az amivel elég SOKKAL kevesebbet fűteni/szellőztetni. A fal, padló, plafon, ablak >> ERŐŐŐŐŐSSSS hőszigetelése.
A hőszigetelés során azonban ellehet követni egy kibaszott NAAAAGY hibát :-( Azzal, hogy egyes helyeken jóval gyengébb a hőszigetelés, mint a többin !!! A ilyen elbaszott hőszigetelésű >> áthűlő részek neve az, hogy >> HŐHÍD
A hőhídas helyek sajnos >> ÁTHŰLNEK azaz, belül jóval hidegebbek lesznek a benti levegőnél. ... és ezzel kész is helyi penészgyár az ehhez ELÉÉGÉ áthűlt=hideg benti részeken.
Plusz az áthűlés >> energia veszteség is, mert >> a hőhídon át nagyobb tempóban szökik ki a benti meleg, mint máshol.
Belátható, hogy Penész CSAK az ELÉÉGÉ nagy erejű HŐHÍD esetén lesz!!! Mert csak az tudja ELÉGGÉ hideggé tenni a falat/ablakot, padlót, plafont bent.
A gyengécske-kicsi hőhídak csak energia veszteséget okoznak, penészt nem tudnak okozni...
***********
Mindehhez láthatóan elég a 8 osztály fizikája... sőt igazából kevesebb is >> némi logika és józanész.
- a több kilogramnyi falazatot - aminek közepes/gyenge a hővezető képessége - jó vastag hőszigetelés is van rajta kívűl
- egy néhány cm átmérőjű - elég jó hőszigetelő falú (műanyag>> 0,13 W/mK) - gyakorlatilag a szabadtéri végén lezárt végű - csőben kültéri levegő áramlás gátolt cucc
Képes azon a féltenyérnyi helyen >> HARMATPONT alá hűteni a fal belső=fűtött oldalát ?!
----- Nos,
Ez marhaság.
Fizikából és logikából megint egyes, leülhetsz.
---------- Nos észosztó uram, tutira nem lesz penész a szóbanforgó esetben. ----------
Okoskodsz, pedig. Nyilvánvalóan fogalmatlan vagy a témához, mint az Ohm törvényhez is. Tudod ... amit BME villanykaros létedre azaz műszaki DIPLOMÁVAL napokig nem értettél.
Eleve egy ostobaság, képzelgés a "veszélyes hőhíd" ilyen ad-hoc formája.
Ha egy eredetileg sem penészedő, nem hőhidas épületet, szerkezetet, miegyebet, becsomagolunk, akkor normális esetben nem keletkezik attól harmatpont alatti falszakasz, terület, hogy valahol akár teljesen "kihagyjuk" a szigetelést.
Hiszen szigetelni részlegesen is szoktak, egy-egy hidegebb falat, eleve hőhíd gyanus szerkezeti részt, áthidalót, stb.
Az olvtárs megint összevissza képzelődik, aminek egészen minimális valóság alapja lehet, de teljesen más okokból.
Pl amikor hirtelen nagyon "lecsomagolnak" "bedunsztolnak" egy öreg épületet, ott nem várt komplikációk adódnak, de ott nem a szigetelés hibái, hanem pl a sokkal magasabb belső páratartalom, hőmérséklet, teljesen eltérő légcserélődési profil miatt kezdenek olyan helyek vizesedni, amik előtte sosem.
Műanyag ablakok beépítése után számtalan esetben ezeken szinte liter számra folyik a víz, amíg előtte a kis huzatos faablakkal sosem hasonló gond nem volt.
Ha ehhez a "bezáráshoz" hozzáképzelünk egy ötletszerű összevissza szigetelést, ott már nyilván nem csak az ablak, hanem esetleg egyes falak is elkezdenek kondenzációsat játszani, amíg a házat előtte szépen átjárta a huzat és semmiféle ilyen probléma nem volt.
Az épületszellőzés és termodinamika egy összetett valami, nem úgy működik, hogy valahol gyengébb a szigetelés, ha ott csepeg a tenyérnyi foltról a víz belül, több centi tégla, vakolatok és minden más ellenére.
Eleve a falnak önmagának is van egy hővezetése, nem tud egy 10cm2 helyen fokokkal hidegebb lenni a belső oldal, ez az egész egy iszonyatos blőd marhaság, amik pontosan azoknak a legendaépítéseknek a része, amivel a kivitelezők meg szokták indokolni az összes fasságot, rémisztgetve a megrendelőt, aki inkább mindent lenyel ,mert különben "hiába csináljuk" meg "csak ez a jó különben hőhidas lessz" meg "ezer házat szigeteltem már csak tudom"..
A valóság az, ha valaki 10éven át dűbelezi a hungarocellt a falakra, a világon semmit nem fog tudni a termodinamikáról ettől, a fúrógép a kézben az nem a tankönyv és nem az egyetemi padsor.
Minden ma felhasznált villanyszerelési anyag "önkioltó" szerinted?
Vagy hogy kell ezt az újabb baromságot elképzelni?
DE te legalább felhoztál egy értelmes érvet, sok oldal vergődés meg hőhidazás, meg egyéb faszkodás után, hogy attól drága ez a szar talpasdoboz, mert speciális tűzvédelmi előírásoknak tanusítottan megfelel, szemben az átlag minden sarkon kapható gyakorlatilag hulladék bármivel.
Mondjuk én ezt az egészet zárójelbe tenném, mert a szigetelésre használt anyag hasonló jellemzői is csapnivalóak, tehát mikor több köbméter kvázi éghető (sajnos általában igen jól is égő) műanyag-habba csomagolunk egy téglaépületet, vajmi kis jelentsége van kobcentikben mérhető doboznak, csövezésnek, szerelvénynek.
Tudod, megint az van, hogy nem érted, amit olvasol. A te megoldásodra egy rosz szót nem szóltam, de ha kiemelsz egy meglévő dobozt egy csővel a falból, az bizony hőhidas lesz, amit a másik kolléga javasolt.
De hajrá, megint nem mondtál semmi konkrétumot, csak előjött belőled az állat, szokás szerint és bután osztod az észt.
---------- Nos észosztó uram, tutira nem lesz penész a szóbanforgó esetben. ----------
Okoskodsz, pedig. Nyilvánvalóan fogalmatlan vagy a témához, mint az Ohm törvényhez is. Tudod ... amit BME villanykaros létedre azaz műszaki DIPLOMÁVAL napokig nem értettél.
Nem értem hogy jön ide a gerendaház, miért releváns az észak, de az biztos, hogy 200, 1000 vagy 1000nm-en is egy tenyérnyi hőhíd fog csinálni mondjuk penészfoltot meg egyéb ilyen nyalánkságokat a belső oldalon. Ha neked ez belefér, akkor hajrá.
B+, mégegyszer mondom, nézz meg egy ilyen cuccot. NÉZD meg mielőtt elsírod itt a nagyhalált. Egy tekercs átlag filamentből kinyomtatsz talán 1,5-2db ilyet. Utána meg szopsz a műgyantával, de állítod hogy olcsóbb lesz. Nem, nem lesz. (a nyomtató árát hagyjuk). 4db 10-es tipli tartja a falban, 3-4-5mm-es anyagvastagságról beszélünk, tömör ABS. Nem kell ropi kiemelő, akkorára vágod, amekkora a szigetelésed, benne van a forma hungarocell, hogy ne legyen hőhíd. Még az átlag szigetelő is elboldogult azzal, hogy körbefaragja.
Annyit mondtam, hogy ez egy jó cucc, amire páros lábbal álltál belém mindenféle fasz indokokkal.
Drága. Az. Anno is az volt. De soha többet semmi gondom nem lesz vele, összességében pedig epszilon tétel volt az építkezésben.
Én szalmabábozok, miközben te igyekszel az érvelésemet kifodítani, jelesül, hogy ezért egy "kurva nagy mocskos lehúzás ez", mert a drága egyedi gyártásban olcsóbbra jön ki. Én ennyit állítottam.
Mintha egyszóval is írtam volna ,hogy valaki akinek ilyen kell nyomtasson magának.
Igen, én tudnék nyomtatni magamnak, de ugye -mint rávilágítottak- az sem lenne beépíthető, hiszen nem rendelkezik a Szent Megfelelősséggel.
A "nyomtató által csinált", műgyantával impregnált, majd kikötött cuccra miután felszerelted a falra, ráállhatsz, el fog bírni, sőt napi jelleggel "létrának" járhatsz rajta, ha jól esik.
De ez már teljesen egy mellékszál mellékszáljának a nem is tudom micsodája, lényegtelen, mert nem erről szólt a dolog, hanem arról ,hogy ez a klasszikus 180ezres taxi ferihegyre, 500ezer ft-os üveg pezsgő kategóriája.
Ott is bele lehet állni, és bizony nem kisdarab uriemberek hamar meg is magyarázzák majd neked, hogy igénybe vetted, ki kell fizetni,... de valahol mint azok, ez is a csalás és a nettó lopás határán lehet.
A videó bal oldalának a közepét tekintsd már át... Csak a miheztartás végett.
De továbbra is szalmabábozol, egyetlen dologra sem sikerült reagálnod, amit írtam, igazából egyetlen célod van, hogy belémköss, a kezdetektől fogva. Nyilván a magyar lakosság 99,999%-nak otthon van egy már megtérült és fillérekbe kerülő 3D nyomtatója, annyira eszméletlenül releváns az elképzelésed (azt hagyjuk is, hogy pont egy ilyen idomnál mennyire kegyetlen sérülékenyek a 3d nyomtatványok).
A gányolást meg megint hagyjuk, mert ott volt 2 jó, stabil megoldás villamos szempontból, csak éppen az egyik hőtechnikailag nem volt az igazi, de hétszentség, hogy bármelyik stabilabb, mint egy 10 éves nyomtató által csinált cucc. A megfelelőségi nyilatkozat pedig egy mellékszál volt, de most épp ebbe (is) kapaszkodsz.
De most ügyesen ezzel lőssz vissza, szándéksoan beállítva, hogy na, ez egy "fogalmatlan tiktokker", aki fogalmatlanul kerítéseket épít, de csak azért beszél hülyeséget, mert "véletlen engem igazol".
Ember, nem érzed, hogy nem is égsz,... lángolsz!?
Szegény "kérdező" kapott sokféle tippet, rengeteg gányolást, pár talán élhetőbb "áthidaló" megoldással...ha akar okoskodik, ha akar, elkölt egy százast ezekre, mert jaj nehogy kiszakadjon, meg a tanusítvány is fontos(!?!?), lelke rajta, az ő pénze.
Én csak halkan, zárólejben jeleztem ,hogy a világ egyik legnagyobb lehúzásába hajtjátok éppen bele, mermilesz ha kiszakad, megez, megaz, bibií én megbírtam venni, stb,stb..
..de nem, nem lehet elengedni, mert mindenáron be kell bizonyítani, én vagyok a hülye.
Tehét ha gipszet, fadarabot, stafnit, tehénszert teszel alá, az lehet, az jóvanaz, mer' a "villamos alkatrésznek" megvan a minden tanusítvány is.
A stafni-purhab-gipszbög lószar meg nem "villamos berndezés" tehát akkor így minden fiszifasza.
A hivatalos helyek amik ilyet kérnek el nem tudom gondolni mik lehetnek, ha állami céghez, amikor pölö ~leszakad a lámpa, kijön valami gyorsszolgálatos segédmunkás, és odatákol valamit, ami épp a táskájában van.
Igazából ez is arról szól, papírgyártás, a papírgyártók(ez vagy jelen esetben te) és a lehúzás különféle stációiban hasznot lefölözők javára.
Mellékes. 4 számjegyű az ár, a kolléga triggerelődött, innentől nem lehet eltéríteni, egyébként is van 3d nyomtatója, ami már kitermelte az árát. Vannak ilyenek.
Neeeee... Látom ismét megfogtad a lényegi részt :)
> Szavak jelentésével(!) nem vagy alapvetően tisztában
Persze. Tudod, arra felénk kevertek bele mészt is, az meg már malter, de hagyjuk, ha már találtál a tiktokon egy videót ami téged igazol. Akkor biztosan úgy van. De ha már a fogalmaknál tartunk:
Tehát 80 volt leárazva 10 éve, mostani szemmel fillérekért, de én vagyok a hülye a százezrekkel. Mondok neked szavakat: infláció, reálérték ilyesmik. Csak ha már felhoztad a témát.
Harmadszor is leírom, azt csinálsz amit akarsz. De szegény kérdező vegyen most fillérekért (2-300k alsó hangon) egy 3d nyomtatót, amivel kinyomtat 5db távtartót, azzal szemben, hogy neadjisten kiad 40k-t ezért a cuccért ? (ami nagyon nem 3d nyomtatott minőség), mert NEKED már visszahozta a nyomtatód az árát és különben is találtál egy gipszkarton dobozt, ami pont nem jó ide ?
A nyomtatót majd ~10 éve vettem, asszem' akkori 80e körül mentek, az akkor még létező (valós) 30%os karácsonyi leértékelésben rendeltem meg,.. mostani szemmel visszanézve... kvázi "fillérekért".
Rég "nullára dolgozta" magát a gép, milliókat(!) keresett, ha így nézem, a Te filozófiáddal, már csak az áram, idő, filament a kötségem.
Pont ilyen alap dolgokra vettem, rólam ne vegyenek le több 10ezret egy alakos műanyagért, vagy akkor egy kartonlap, plexi, kupak, fadarab, valami szar van a helyén pl. a kocsiban, meg facsavarok mindenben, stb.
Visszaérve a "doboz témára" :
Ennek a viccnek meg még "szépnek" sem kell lenni, egy falba tett szerkezeti elem, a leggyatvább anyagból, a
legkopottabb, legócsabb szerzsámban, tényleg nulla költséggel lehet "okádni", hisz kit érdekel ha nem tized pontos, ha sorjás, foltos, ha elszineződött, "csúnya"? Senkit.
Igen, lehet stafnizni, faragni ,egy darab lefolyó csövet is odatákolhatsz, lomospiacon talált karácsonyfartalpat, a gányolási lehetőségek határtalanok.
Még mindig az egyedi nyomtatás az, ami a legjobb, "leggyáriasabb" eredményt adja.
Ez btw, "ugyanaz a fejezet", mint a ~100ezres "villanyóra dobozok", gyártva 50centből, kínában, de 10oldalnyi "hivatalos megfelelősséggel", majd 5-6 évente cseréld, mert mattra, sárgára, levelesre rohad a napon.
Bassza meg mindenki, mert ilyen "drága" dolgot mer ajánlani egy publikus fórumon (éppen szóróm a hamut a fejemre, bizisten), bezzeg te, a hős, egy párszazezres 3d nyomtatóval megoldod, szinte ugyanannyiért anyagban (vagy kicsit drágábban).
Halkan merem csak megkérdezni, de láttál már ilyet közelről ? Megfogtad, megtekergetted, ítéletet hoztál fölötte ? Nyilván igen, sőt, megtervezted, kiszámoltad, hogy mennyi lenne, szóval biztosan nem a levegőbe beszélsz. (oh, wait...)
Azt hagyjuk, hogy a 100x (!!!!444!!!) olcsóbb megoldásod pont nem arra való, amire kellene, erre elkezdesz jönni a gyártó beker költségével (ez elég tipikus) amit összevetsz a kínai filament árakkal (csak fingod nincs az anyagmennyiségről), elfelejtve a minden egyebet, a lényeg, hogy neked legyen igazad.
Mondom mégegyszer, lassabban: Azt csinálsz amit akarsz. Ezért nem kell telesírni az internetet, az sem elegáns, hogy másokat basztatsz, akik nem azt akarják csinálni amit te. Volt 2-3 javaslat, ebből kettő teljesen fasza volt, a tied meg pont nagyon nem.
100x ára "önmagához" képest van ennek a szarnak, a 60ft-os dobozon is van haszon bőven ezen meg 90% haszonkulcs, kb.
Én, ha valahova PONT ilyet akarnék, nyomtanték magamnak, ABSből, plusz megmártom 2k műgyantába, kb félkilós kalapáccsal "nem lehet szétverni" a kész terméket, amit így készítek el.
S ennek a költsége nincsen ennyi, műgyantástul! Itt bukik le a lehúzás szintű rablóárazás, hogy valami olyan árban van, a kispari gyártás, egyéni szarakodás, ami drága és körülményes, mégis töredékére jön ki.
Btw pont ezért annyi, mert aki 10millákért szigetel egy x*100milliós palotát ,az tudják ,hogy megveszi, tehát akkor ennyiért adja, guccsi táska effektus.
A kitéped meg jajmilesz, az nem reális, mikor a vakolt falból a csak belegipszelt dobozt kitéped, akkor azt hogy javítod? Az is levisz misungot, színt, mindent, marad egy luk, pont ugyanez.
"Azért az ilyen 100x árú lehúzó témák helyett,..."
Nem is értem, miért nem használod ki ezt a piaci rést?! Ha jó drágán, 5x drágábban legyártod, mint a Kopos, adod hozzá képest fél áron, akkor is 10x-es nyereséged van! Tiszta biznisz!
Amit linkeltél, az marhára nem erre való! Először is gipszkarton vagy lambéria burkolat szükségeltetik hozzá! Egyébként is egy meglévő dobozra építi rá, gondolom ezért csak 60-as. Ha jól látszik a képen, akkor ráadásul nem teljesen zárt, azt azért én hungarocellbe nem raknám bele csak úgy. A tetemes hőhídról már ne is beszéljünk!
Hát, akkor használd egészséggel. Egyébként a 650Ft-hoz képest a 7-8000Ft az nem 100x-os árdifferencia, csak szólok.
Nekem bejött a KOPOS, anno amikor vettem kb fele áron volt a mostanihoz képest. Gyakorlatilag nulla szívással, pillanatok alatt fel lehet rakni, vastag ABS anyaga van, ha egyszer fent van, az isten nem fogja leszedni. Hőhídmentes, atomstabilan tart.
Amiket linkeltél nem ekvivalensek vele, a dobozt el sem tudom képzelni, hogy mi tartja meg a szigetelésben (ha az a két kis karom lenne erre hivatott, akkor jajjjj), azok a magasítók pedig működnek (többnyire) 1-2 szintre, de aztán olyan mintha ropiból építenél várat.
De nézzük csak. Adott mondjuk egy építkezés, vagy "csak" egy szigetelés. Már ez utóbbi is simán 10m+ költség. Kell a falba mondjuk 5-10 ilyen szerelvény. 40-80e Ft plusz költséggel számolhatunk ebben az esetben. Az még egy százalék sincs... Az alternatíva, hogy egyszercsak véletlenül kitéped a falból a konnektort, ami mondjuk még a színt is megsérti, akkor azt hogy a bánatba fogod javítani ?
De nem akarlak meggyőzni, úgy csinálod ahogy akarod, de nézd el nekem, ha én is.
Jómagam csak egy 2 cm vastag deszkadarabot vagy 19-es OSB darabot ágyazok be a hőszigetelésbe szendvicsként.
A beágyazott osb/deszka nem lazul-szakad ki a hőszigetelésból :-) Mivel több cm mélyen van a habban és nagy vonalhossz mentén kellene elnyírnia a habot/purhabot. Ezért jól terhelhető lesz...
Az osbhez/deszkához csavarozott aljú és a habb abepurhabozott doboz is jól tart >> benne a konnektor/szerelvény is :-)
HA falon kívüli szerelvény kerül ide, akkor a színezés után a beépített osb/deszka elérhető facsavarral, remekül tart.
Bonusz: nem okoz érdemi hőhídat a hőszigetelésben. és Jól TŐMÍT is a kipurhabozás miatt >> nem járkál a hideg levegő ki/be a hőszigetelés között-alatt.
**************************** A hőszigetelők nem észlények... ebből kell kiindulni !!! Rájuk csak darabolást+ragasztást szabad bízni tipikusan :-(
---ezért---- A hőszigetelők alapban csak körbe hőszigetelik a védőcsövet, ami kilóg a falból a hőszigetelés síkján túlra 10-15 centivel. ****************************
A már felrakott hőszigetelést lehet aztán okosítani...
Előkészület. A szükséges méretű osb/deszka darab levág (1-es doboznak ~15x15 cm pl.) és A védőcsőnek kifúr (~5 mm-rel nagyobbra a csőnél)
Megj: beépítés előtt az osb/deszka két sík felülete pormentesít !!! hogy >> jól ragadjon a tiszta felület. Illetve szükség szerint átcsiszol+pormentesít, hogy >> jól ragadjon a tiszta-friss felület. Az OSB gyári felületét szinte mindig érdemes kissé átcsiszolni a jó ragasztáshoz.
Beépítés. - a szükséges méretű üreg berajzol és kivág-kivés a hőszigetelésből - a szükséges mélységig (doboz mélység + bő 2cm az osb/deszkának)
- az üreg aljába PUR hab csíkok, a védőcső köré is egy karika - a kifúrt osb/deszka a védőcsőre ráhúz - néhány 80-as szöget az üreg oldalába szúrva szintbe állítható (doboz mélységre) - az osb/deszka oldalainak a körbe PUR habozása, a védőcsőnél is
Kötés után... - szögek ki - szükség szerint a PUR hab fölösleg levág - az üregbe doboz vastagságú XPS hab darab bele PURhaboz telibe - néhány 80-as szöget ferdén a habokba szúrva szintbe állítható (a hőszigetelés síkjába)
(az XPS hab a nem bogyós lábazati hab, erősebb a bogyósnál és nem morzsálódik, jobb vele dolgozni a faragáskor)
Megj: a hőszigetelőket kb. eddig lehet használni, ha a KEZÜKBE ADOD a kifúrt osb/deszka lapot és elmagyarázod a lényeget. De a zömük igyekszik elhajtani >> "nem szobrászok vagyunk, majd a villanyszerelő" vagy ha megcsinálja akkor "háááát a szobrászkodás feláras", ami jogos.
Kötés után... - szögek ki - szükség szerint PUR hab fölösleg levág - szükség szerint síkba csíszol
- doboz helye ~5 mm ráhagyással berajzol és kivág-kivés az XPS-ből az osb/deszkáig
- doboz alja az osb/deszkához csavaroz néhány facsavarral (3-al a síkja jól beállítható a hőszigetelés síkjába) - a doboz körbe purhaboz
Kötés után... - szükség szerint PUR hab fölösleg levág és - lehet szerelni a doboz használatával
Megj: a hőszigetelők egy részét lehet használni erre is, ha a KEZÜKBE ADOD a dobozt és elmagyarázod a lényeget. De a zömük igyekszik elhajtani >> "nem szobrászok vagyunk, majd a villanyszerelő" vagy ha megcsinálja akkor "háááát a szobrászkodás feláras", ami jogos.
------------
Leírni több idő volt .... mint megcsinálni egyet :-)
Nálam összesen 2db ilyen van a házon (3 dobozos), az is a teraszon hátul, és ebből az egyikbe dugaljak mennek. A többi helyen mozgásérzékelő kapcsol, bent tudom fixre kapcsolni. Közlekedésre nem kell kapcsoló, arra pont jó a mozgásérzékelő, bent meg annyi kapcsolót teszel amennyit szeretnél, ha fixen fel akarod kapcsolni.
A lámpa már más tészta, ha stabilan akarod a felra tenni, azt a szigetelés szerintem nem tartja meg rendesen (nálam nincs az oldalfalon lámpa) Oda ez való: https://www.acreedor.hu/Kopos_MDZ_KB
A házam kívülről szigetelve lesz hamarosan hungarocellel. Még előtte szeretném odavezetni a kültéri lámpák vezetékét a falra, hogy később már a szigetelés után csak fel kelljen erősíteni és be kelljen kötni a lámpákat. Most simán a homlokzatra raknék csövet, amiben elvezetem a vezetékeket.
MÜII-es védőcső megfelel homlokzatra erősítve a 12 centis szigetelés alá? A kapcsolókhoz, lámpa kiállásokhoz rakjak egy 90 fokos kanyart, lógassam ki a csövet és ha majd megvan, hogy pontosan meddig ér a szigetelés, akkor vágjam le a fölösleget és fúrjam bele a hungarocell szigetelésbe a szerelvénydobozt pl a kapcsolóknak? Vagy ilyet rá lehet bízni egy átlagos homlokzatszigetelő csapatra?
Úgy jött ki az öt vezeték, hogy a két fehér volt a két főtekercs külső vége.
A belső közös pont, a harmadik fehér varnisba dugva volt összekötve az indító kondival.
Az indító kondi meg a segédfázis tekercsre ment közvetlenül (fekete).
Ez lógott a levegőben, és kondi miatt egyenáramú ellenállás sem volt mérhető.
Megfogadtam a tanácsod, és leforrasztottam a kondit a méréshez.
Így már világos lett, hogy ki-kivel van.
Az eredeti rajz szerint helyet-cserélt a segédtekercs és a kondi - ez zavart meg. Most a rajz szerint kötöttem be - és működik. Fix, és kiválasztható forgás-iránnyal.
De az eredeti felállás is működött volna, csak a két fehér mellé - a választott forgásiránynak megfelelően oda kellett volna kötni a harmadikat, a feketét.
Tehát az egyik fehér + a fekete a fázis, a másik fehér a nulla - jobbra forgás.
Vagy
Az egyik fehér a fázis és a másik fehér + a fekete a nullára - balra forgás!
Annak is igaza volt, aki mondta hogy a kondi-segédtekercs nem kapott áramot - ezért volt véletlenszerű az irány.
Köszi mindenkinek a segítséget!
A tolókapu ma elkészült, jöhet a motoros rész.
Tud valaki vezérlő elektronikát, rádióst javasolni?
Ez akkor igaz, ha az infra csinálja a vezérlést, huzatod vele az elengedésk. relét és azon a zárón keresztül az ütemadó tápot kap ami a szelepet inditja
Szerettem volna ha infra kapcsolóval megnyitok egy szelepet majd 3sec alatt kinyílik,ès megàll.ezutàn 15sec múlva újra megy 3sec ès elzàr.ezutàn az infra kapcsoló betàpja megszakad,ès a relèje elenged.ezutàn újra kap betàpot ès minden alaphelyzetből indul.sajna nem bírom ősszeokoskodni. :-( minden verziót meghallgatom legyen az ötlet eszköz vagy rajz...
"Azt újra ellenőriztem, hogy véletlenszerűen forog jobbra vagy balra.
Ha a bekapcsolás pillanatában megforgatom a motor tengelyét - akkor arra forog."
A kondenzátor >> a kezed .... belöki a forgást a fix irányba.
-------------
Mivel most kézzel be kell lökni a kívánt irányba >> a kondenzátor nincs sorban a segéd tekercssel (ami a 8 Ohmos elvben). pl. mert nem a 2 fehér a betáp vagy mert eltört/szakadt/kontakthibás valamelyik vezetéke/kötése
Ezért, Belökés híján (kézzel vagy a kondival) véletlenszerű lesz az irány....
Lehetne így pl. a mért Ohmok alapján >> lásd rajz.
De ehhez nem passzol az az állításod, hogy "A feketéhez, ami együtt van velük - semmi, szakadás."
A többi passzol fehér >> fehér 14 Ohm (15 Ohm?)
varnish >> egyik fehér 8 Ohm fekete >> kondifekete 30 Ohm (14+14 Ohm?)
Ezekkel mi van? varnish >> felete ??? Ohm
kondifekete >> egyik fehér ??? Ohm kondifekete >> másik fehér ??? Ohm
fekete >> egyik fehér ??? Ohm (biztosan szakadás ahogy írtad? fekete >> másik fehér ??? Ohm (biztosan szakadás ahogy írtad?
Lehet, hogy célszerű lenne a kondiról leforrasztani a varnish vezetéket és úgy kimérni a tekercsek végeit... Ekkor a kondi nem zavar és a varnish >> másik fehér is mérhető lesz.
A tekercsek így a kondi nélkül tutira kimérhetők-kiokoskodhatük a mért Ohm-ok alapján. Utána a kondi két vezetéke is kimérhető, hogy melyik tekercs végekre is van kötve (0 Ohm mérhető)
Én egy bistabil relét vezérelnék a nyomógombokkal.
Annak előnye, hogy nincs energia fogyasztása csak amikor állapotot vált. További tulajdonsága, hogy áramszünet esetén megőrzi az utolsó állapotát, hogy ez pozitív vagy negatív tulajdonság, azt mindenki döntse el maga.
Ha sok lámpát kell kapcsolnia, akkor egy megfelelően méretezett mágneskapcsolót vezérelnék vele. Ha önmagában is elég a relé teljesítménye, akkor viszont nem bonyolítanám a dolgot.
Igazából az árlistát amit a múltkor néztem, abban több mint ezer féle kapcsoló szerepel, szerintem abban benne van a keresett példány is, csak mivel ott nem közöl kapcsolási programot, nem merném megrendelni vaktában.
A katalógusokban csak kb 100 kapcsolási verzió szerepel, azok közt nincs.
mi annak az aramkornek a neve es a kozponti egysegnek, mikor sok billenokapcsolom van es sok lampam. Barmelyik billenokapcsolobmegnyomasa az osszes lampat le vagy felkapcsolj idokorlat nelkul ( tehat kicsit hasonlit a lepcsohaz villagitasra de nem az)
van egy kozponti valami is a dobozban ami minden billenokapcsolo megnyomasakor kattan egy hatarozottat
olyan erzesem/tippem van mintha minden elem ide lenne bekotve
szoval milyen rajzot keressek, milyen neven? Koszi
A motorból három vezeték jön ki, arról üzemeltették. Feltételezem, hogy ment...
Egy fehér mipolán-csőben volt két fehér és egy fekete vezeték.
Ezen kívül a kapcsolódobozban volt a kondi. Egy fekete és egy varniscsőbe húzott fehér vezetékkel.
Ezek össze vannak forrasztva a kondi kivezetéseivel, és le is szigetelték őket, semmihez nem csatlakoztak.
Közvetlenül a motorba mennek.
Cseréltem elemet a műszeremben, most kicsit más értékeket mutat, de az arányok nem változtak.
Az ellátónak feltételezett két fehér közt 14 Ohm van (ezt két napja 27-nek mértem, de szar volt az elem).
A feketéhez, ami együtt van velük - semmi, szakadás.
A kondi varnisos vége és az egyik betáp fehér közt 8 Ohm (20 volt legutóbb), míg a betáp feketéje és a kondi másik vége (az is fekete) 30 Ohm (41 volt).
A kondi jó, 6,05 uF a mérés szerint.
Képtelen vagyok beazonosítani, hogy mi minek felel meg az eredeti tábla szerinti kapcsolásban.
Azt újra ellenőriztem, hogy véletlenszerűen forog jobbra vagy balra.
Ha a bekapcsolás pillanatában megforgatom a motor tengelyét - akkor arra forog.
Elképzelhető, hogy van olyan felhasználás, ahol ez nem gond, de én egy tolókaput működtetnék vele - ott ez nem nyerő...
Rajzold már le, hogy ez a szerinted kétféle megvalósítás a fizikai valójában miben különbözik... mert szerintem amit te kettő lehetőségnek gondolsz, az pontosan ugyanúgy néz ki (és ebből fakadóan nem is működhet másképp).
Alighanem megvan bütykölve belül az eredeti vezetékezés... magyar viszonyokra.
Olyanra, hogy 230 Volt-ról és mindig az egyik irányba induljon el FIX-en. Ezért jön ki CSAK 3 vezeték >> ennyi elég ehhez.
----
Kikötném az indító kondenzátort (jegyezd meg hogyan volt bekötve >> kelleni fog majd).
A 3 vezeték végből kikeresném azt a 2-t amelyik 40 Ohm-ot ad >> 230 Voltos főtekercs. Az eredeti bekötési rajzon ez a white=fehér és red=piros, ha jól látom. Magyarföldön az egyiknek (red) kék>>NULLA a másiknak (white) (fekete>>FÁZIS színe kell(ene) legyen. Legyen az a kék ami a kondenzátorra nem volt rákötve a 2-ből, az eredeti red. Ha megvannak, át is jelölném őket ilyen színűre egy-egy darab színes zsugor csővel vagy szigetelő szalaggal. Ott ahol a motorból kijönnek és bekötő dobozban is a végüket.
A maradék 1 vezeték a >> segéd/indító tekercs vége. (bízva abban, hogy aki kihozta a csak 3 vezetéket jól fixálta az eredeti brown=barna vezetéket belül) Az eredeti bekötési rajzon ez (az alkalmazott fix forgásiránytól függően) az orange=narancs vagy yellow=sárga, ha jól látom. Át is jelölném nem kék és nem fekete színűre egy darab színes zsugor csővel vagy szigetelő szalaggal.. Ott ahol a motorból kijön és bekötő dobozban is a végét.
Megvan a minimum szükséges 3 vezeték ... Lehet bekötni a kondenzátort.
Az egyik lába ez a vezeték (az eredeti orange vagy yellow) Jobb esetben ez volt a kondenzátor egyik lábára kötve eddig is.
A másik lába az vezeték ami az eredeti white volt. Jobb esetben ez volt a kondenzátor egyik lábára kötve eddig is. (ezért most nem kell keresgélni, hogy melyik is ez) ------- HA a kondenzátor OKÉ-s akkor így majd el kell indulnia és mindig azonos irányba kell forognia. -------
Megvan a motor+kondenzátor bekötése ... Lehet rákötni a hálózati 230 Voltot is >> egy kapcsolón át !!! biztos ami biztos. --------- 3 vezetékkel kell a hálózatra kötni ---------
- védővezető(zöldsárga) a földelési/testelési pontra >> életvedelem testzárlat esetére
- FÉZIS(fekete vagy barna) >> az eredeti red >> ami most a kondenzátorra van kötve
- NULLA(kék) >> az eredeti whitw >> ami nincs/nemvolt a kondenzátorra kötve
Szerintem... Ez lehet a helyzet (a sárga keret a rajzon >> motor fémháza)
HA nem indul így, akkor - lehet rossz a kondenzátor (elég öreg már, jó helyette a hengeres motor kondenzátor is) - lehet kontakt hiba valahol - mégsem így van vezetékezve...
**************** A FI relét nem érdekli, hogy a rajta átvezett vezetékek közül az áram melyik vezetéken merre jön-megy éppen. CSAK AZ érdekli, hogy: ami bejött a FI relén át >> az ki is menjen a FI relén át hiánytalanul. ****************
Na mindegy, azért mondjuk ki végre (nem értem az ide járók mértéktartását ez esetben), hogy az általad idézett szakirodalom ostobaságot ír. Már maga az, amit Szakmókus ír a próbagombról, szakembernek elég megerősítés kellene, hogy legyen. Aztán ez: "megegyezik a nullavezetőben folyó árammal, és ezt az egyensúlyt figyeli az áram-védőkapcsoló" ez azért nem jó, mert egy ilyen szerkezetnél külön kéne figyelni a fázisvezetők és a nullavezető mágneses terét, a neten meg rengeteg ÁVK részletkép van, és egyiknél sincsenek a vezetők semmiféleképpen sem elkülönítve, külön vasmagon, stb.
Itt van egy 4 pólusú ÁVK bekötési rajz, hogy hogyan kell nullavezető nélküli rendszerben bekötni:
Mekk Elek jut eszembe, aki nem hitte el itt, hogy az ("rendes") ÁVK működéséhez nem kell a 230 V, kijelentette, hogy ezt kipróbálja. :)
A grafikonodból és a magyarázatodból azt a következtetést vontam le, hogy ha párhuzamosan van a fázis és nulla vezető, akkor a vezetékben nem folyik áram.
Soha nem gondoltam, hogy ez ennyire gazdaságos megoldás.
Kérdés, mi jelen esetben a szakirodalom. Ez titok?
Egyébként nem kell egy csavarhúzós fél órát sem erre fordítanod, elég, ha ezt a gondolatmenetet elfogadod:
Akárhány fázis nullával vagy nem nullával működtet valamit, hibamentesen, akkor a folyó áramok csoportosíthatóak befolyó és visszafolyó áramokra, melyek (megfelelően összegzett eredőjének) összegének egyformának kell lennie. Ha az eredők nem lennének egyformák, akkor vagy belenyomunk az áramkörbe áramot, vagy elveszünk belőle áramot.
Pl. annyi fajta van, hogy biztosan van ilyen eredetileg is, közöttük, csak itt nem közöl kapcsolási programot. Tanuló koromban (25 éve) mintha valami 6008+1
"Mert a másik felét látom ; Ha az alvállálkozás nál a Fönök, vagy valaki villanyszerelő , na akkor annál a cégnél még a takaritó nő is szerelhet villanyt!
Legalább is ezt szajkózzák a fővállalkozók is."
Ne higgyél el mindent.
Vannak olyan részek, amelyek nem önálló tevékenység körében végezhetóek (azaz szakfelügyelettel)
pl. Villamos gépek és készülékek karbantartása, üzemeltetése, telepítése
Van amely még úgysem
pl. Épületek erősáramú és gyengeáramú áramköreinek kivitelezése, javítása, karbantartása.
"Ha van jogosultságod villanyt szerelni (mert szakképzetlen személyek nem nyúlhatnak villanyhoz idehaza), "
Mert a másik felét látom ; Ha az alvállálkozás nál a Fönök, vagy valaki villanyszerelő , na akkor annál a cégnél még a takaritó nő is szerelhet villanyt!
Üdv!
