Konyhának 250x280-as kicsi amennyiben tényleg használják is, nem csak melegítésre. Először Afrikában volt szerencsém 4x5m-es konyhához. Eleinte furcsállottam, de bevált. Nem protokolláris ismerősökkel sokszor ott jöttünk össze (amíg az asszonyok szendvicset gyártottak, főztek stb.) pedig volt 3 ennél nagyobb szoba is. Amellett az asszony(ok) is szívesebben tevékenykedett/tevékenykedtek a konyhában, mert nem maradt(ak) le semmiről. Ha van hely érdemes nagy konyhát csinálni. Az amerikai konyha vitatható, mert szagelszívó nélkül ételszag van és nem maradhat mosatlan edény.
Én kb 280x250 es konyhát gondoltam, Alul -fölül L alakba szekrények, és a felsők plafonig érnek majd. lehet lesz benne sziget is. Papíron elfér, de majd ha már látom a végét eldöntöm. Lesz benne hely bőven, ha meg nem férne be valami, ott a H.T.
Itt arról van szó, hogy a födémnek van egy monolit vasbeton és egy e,gy. gerendás része. (bár nem olvastam teljes mértékig vissza). Továbbá a felülborda is gerenda és a födémből ki nem lógó rejtett gerendát is sokat láttam. A födém egy sávja volt gerendának vasalva.
Ha monolit lenne, nem kellene a gerenda, főleg az általad említett felülborda egy esetleges padlástér beépítésnél. Egyik ötleteddel agyonvágod a másikat
Meséld már el ha síkba van a kiváltó alja a födém gerendáéval, azt minek hívjuk? Még kitaláljátok, hogy aki a rajzot készítette fingja sincs a statikáról
Sok mindent meséltél már és amikor besokaltál nevet változtattál. Mi is volt az előző?
E gerenda lesz a nappali étkező között, tető le lesz szedve és betonkoszorú megy körbe + egy uj tető.
A fűrdőkádnak hasonlót gondoltam mint amit küldtél csak nem volt olyan a progiba. A 90 ablak nem biztos elférne, de a 60x150 csincsilla üveggel nem lehet gond. 😁
Végülis a wc n lehet kb 15 cm nyerni.
A köd nem zavar egész eddigi életemet falun éltem le, és ez nem fog változni. Emiatt nem zavarnak a falusi dolgok.
A H. T. Re amiatt gondoltam a külső ajtót, ha esetleg fával akarnák fűteni megint, a gáz helyett. A vegyestüzelésű kazán helyét kialakítatom (annyi fa ol meg egyéb izé van a telken + a régi tető, hogy szerintem 3 évig simán elfűtenék vele) bár végülis a konyhán is be lehet vinni azt a heti max 10 kosár fát.
A két terasz ajtó között fix ablakokra gondoltam, így is lenne 3 nyitható. A dupla teraszajtó valószínűleg az esetek nagy részébe csak bukóra lenne nyitva, viszont a néhány alkalomnál nagy szívástól mentene meg. Pl űlőgarnitura étkező asztal bevitel. Én ezeket szeretem kivinni festéskor. Meg alapvetően kerti partykon valószinűleg használatba lenne. Nyáron havi 2-3 szokott lenni, igaz körforgás van.
Nálad valami nagyon félrement. Írtam, hogy még a kulcslukat is betömöm, mert még annak a fénye is zavar. Rendes hálószobánk van, 18 nm-rel. Tudod, ez az a fal, ami fából van és mindössze 10 cm vastag, de azt képzelted óla, hogy ez egy főfal...De amikor kijövök a nappaliba, - tudod óriási ablakok - akkor látom, hogy ködben úszik a falu hát azt nem szeretem... Kár, hogy nem tudod értelmezni a mások által leírtakat... illetve, csak rosszindulatúan félreértelmezni, mások szavait a saját hülyeségednek megfelelően kiforgatni.
Ki beszélt itt arról, hogy merre van köd és merre nincs? Ez megint az agyszüleményed ostobasága. Ha megkerested volna a készülőben levő nappalim fényképét, akkor látnod kellett volna, hogy kb DDNY és DNYNY-i irányban van tájolva. Ebből következik, lehet, hogy számodra nem teljesen világos, hogy északkeletre nem látok ki. Tanuld meg, merre vannal a világ égtájai... Még azt is tudnod kellene, hogy domboldalban lakunk, a falu ( nagyközség ) felett kb. 50 m-rel, tehát, amikor a faluban köd van, akkor egyáltalán nem biztos, hogy itt is az van.
Egyébként, a kereskedők nem tudnak semmit sem rámsózni, amit nem akarok. Tudod, már nyugger vagyok és régen benőtt a fejem lágya, még akkor is, ha te megpróbálsz a végtelen butaságodból eredő rosszindulattal befeketíteni.
Látom, belőled továbbra is süt a rosszindulat... Sok barátod lehet, Jenőke... Nem vagy egy irígylésre méltó 1-én...
"akik szeretik azt, ha reggel felkelnek, kinéznek a nappaliból és azt látják, hogy minden szürke, úszik a ködben,"
Én eddig azt tapasztaltam, hogy (gyakorlatilag mindig) ha köd van egyik irányban, akkor a másik irányban is. Gondolom felétek nem így van, azért írsz ilyeneket. Másik az, hogy nem szoktam a nappaliban aludni. Van elég egyéb helyiség is. Ha ott szoktál hát az a te dolgod. Egyébként pedig a hozzászólás szerint már megtanítottak a kereskedők arra, hogy szerintük mi a jó neked. Én magam szoktam eldönteni, a többieket meghallgatom (már akit) és úgy döntök ahogy nekünk tetszik. A többieket meg megkérdezem, hogy van-e macskájuk?
Szerintem is túl sok a külvilág felé vezető ajtó. Bejárati ajtó + konyhánál lévő 90-es teraszajtó bőven elég, ez utóbbi is akkor kell inkább, ha kint esztek a teraszon, de az étel bent készül. A dupla ajtó teljesen felesleges, kazánházra szintén, hacsak nem fával akarsz fűteni...
A hthelyiségnél a direkt udvari ajtó nem igazán kell, konyhán át jó az.
(plusz hideg, plusz betörési hely és drága is)
A nappali-előszoba átjáró akkor mutat jól OPTKAILAG-szemre, ha a nyilásnál a fal arányosan VASTAGNAK látszik és falnak, azaz a jobb oldalon is van egy 25-30-cm es faldarab.
Ezt az előszoba szekrény jobb oldalán tudod kitrükközni.
Ilyesmire gondolok (ez egy 150 széles boltív)
A bejárati folyosó lehetőleg legyen 120 cm széles minimum >> 2 ember éppen eltudja kerülni egymást! a szekrény előtt is.
(a még több, még jobb...)
A wc+fürdő szélesség és az előszoba szekrény mélysége, ahol össze lehet szedni a szükséges centiket, talán.
Biztosan vannak, akik szeretik azt, ha reggel felkelnek, kinéznek a nappaliból és azt látják, hogy minden szürke, úszik a ködben, stb... Ezek azok az emberek, akiknek még azt is meg kell tanítani, hogy mi is a szép, mi a jó, stb. Na, erre valók a kereskedők... Az emberek többsége még azt sem tudja, hogy mi neki a jó... Végül is nem vagyunk egyformák...
Az elképzelésed nagyságrendekkel jobb lett mint az enyém :)
Átrajzoltam az ötleteid alapján, a saját igényeimet figyelembe véve. Az archicadembe nagyon gyér a bútor választék, így a konyha nagyon felületes, de kb ekkora fog kelleni. Az előszobán kellet kicsit szabni mert nem fért el egy normális mérető előszoba fal (gardrób).
Nem mindenki szereti a déli és nyugati ablakokat, mert nagyon meleg is tud lenni. Van klíma is, meg hőszigetelt ablak is, de azért a fene tudja. Hálószobának jobb a keleti vagy északi. Ha a nappali jelen esetben azért van így mert így sikerült akkor újra kell gondolni, ha szándékos akkor a tulajnak így tetszik, az övé.
A középső verzió egész jó, de biztosan nem tennék a déli és nyugati helyre alárendeltebb fürdőszobát, meg WC-t. Ezeket cseréld meg a Szoba3-mal. ( Már ha méretarányos helyen van a bejárati ajtó. Ha nem, akkor még többe fog kerülni...) Így lenne két déli fekvésű szoba, napsütötte, meleg, stb. A szülői háló keletre néz, de ez nem olyan baj. Van aki azt szereti, ha reggel a hasára süt a nap... Én még a kulcslukat is betömtem, mert csak teljesen sötétben tudok aludni.
Az utolsó elrendezés is egész jó, különösen, ha tudod, hogy talán egy idősödő szülő is veled/veletek fog lakni. Ekkor lenne egy elszeparált szobája, ahol egyedül lehet, mégis közel van a nappali, ahol azért folyik az élet. De a WC-t, a fürdőt meg azt a szobát az előbbieknek megfelelően megcserélném.
Egyébként én ezt az egészet elfelejteném... ez olyan sokba fog kerülni, hogy drágább lesz a leves, mint a hús... De ha most egyedül mész oda, akkor azért néhány év biztosan eltelik, mire készen kell lennie, tehát van idő befejezni. Ezeket neked kell átgondolni.
Az zajos szobákat okozna és a messze lévő szoba se jó, ha pl. két kicsi van, plusz a messze lévő maradna túraútvonalas a házon át így is.
Hamarjában...
Elsőre inkább talán a hthelyiség+konyha+étkezőt raknám a nappali bal oldalára.
A fürdőt pedig a közép zónába.
A főbejárat pedig a WC fölött a terasz sarokba kerülhetne... a fedett teraszon át.
A wc pazarlóan széles, 100x145 bőven elég neki, szerintem és máris kialakítható egy előszoba, amiből felül egy 150 széles boltíven át tárul fel a nappali.
A konyha-étkezőből maradna egy 90-es ajtó a teraszra, így
- kiszolgálható a terasz a konyhából kajával, piával
- könnyen kijut-kiül a háziasszony is és a nappaliban lévők is
- elérhető az udvar is direktben rövid úton a konyhából a nappali koszolása nélkül és a szemét is kijut rövid úton
- feltöltető a konyha (bevásárlás) direktben az udvarról/autóból
A 3,75 széles nappali nem nagy dobás, de elfogadható határeset, mert így az átjáróház funkciója már jócskán csökken.
Mivel a háló/fürdő/wc és az érkező/távozó és szobából-teraszra forgalom is a központi közlekedő térben zajlana.
A wc/fürdő egy zsilipen át szeparálva, nemhalaltszik ki semmi és szagfogó is.
A nappalin át már csak a hthelyiség és a konyha-étkezőbe/ből forgalom történne.
Szobák fentről lefelé
Szülői háló
Pici-kicsi gyerek vagy vendég
Nagyobb gyerek, vagy idős
---
A déli fal a nagyház részen is kihasználatlannak tűnik, egy nem szép üres 10 méteres fal pont a napos oldalon?
Pont ott ahol bejön az utcáról az emberfijja és a vendégei, ahol besütne a nap?
Összedobtam a fenti ötletekről egy tájképet...
------------------
De nyilván atulajdonos-lakó által átgondolandó az egész... hisz ő lakja, amit kialakít.
Sajnos az L alak keskeny kisház szárnya azért eléggé meghatározó, korlátozó.
Azért kérdeztem, mert nálam 30cm EPS van a terven a 8cm esztrich alatt. Aggódom, nehogy az évek során leereszkedjen. Arra gondoltam, hogy az alsó 20cm az150 es EPS lenne, felső 10cm pedig 100as. Amúgy beszéltem anno az Austrothermes műszakiakkal, és azt mondták nem kell külön lépéshanggátló (L2) a rétegrendbe, mert ugyanazt tudja a sima at- n100 is zaj szempontból.
Jogos amit írsz, ötleteltem kicsit lett +3 (4,3,2)verzió. Az elsőt kihúztam. A 4.-nél eszem bejutott a háztartási helységgel kapcsolatban, nem árt ha onnan közvetlenül is ki lehet jutni a házból. Ide tervezem a gázkazánt, HMV tároló, mosógép, szárítógép, egyéb vackok. Egyedül fogok beköltözni, emiatt mindenben egyedül döntök. Ez jó is meg rossz is egyszerre.
Ha leszedem a tetejét és újat csináltatok koszorúval + víz szigeteltetem a falakat még akkor is kb 1-2 millióval kevesebbe van, mint egy korabeli kockaház a környéken. Tehát ez így még mindig jónak tűnik vétel szempontjából... de ettől függetlenül vannak kételyeim.
Ezek az ötleteim, ha nagyon nem bírok vele keresek egy tervezőt :P
ne kíméljetek :) A bútorozhatóságot is figyelembe vetem. Melyiket érdemes tovább fejleszteni, ha...?
Ez az előszoba-közlekedő!-konyha!!!-nappali és nappali-konyha-közlekedő-szobák útvonal.
De főleg a szoba-közlekedő-konyha-nappali-teraszajtó-fürdő útvonal... gáz!
Mondjuk a konyha legalább közel van szobákhoz a zajjal-szaggal eygütt, de a fürdő bezzeg messze, mint Makó Jeruzsálemtől.
Túraösvények, keresztül-kasul olyan zónákon amiken nem kéne át közlekedni.
Majd kiszaladsz neglizsében a fürdőbe miközben a konyha-nappaliban ki tudja ki-mi van éppen és amúgy is közel 15 méter séta kezedben a ruháddal, ha nem maradt a fele szobában.
Vagy éppen hancúr után átsétálnak a lakók a házon a fürdőbe...
Vagy hogy lesz?! az élet ebben a házban.
Mivel 3 lakószoba van... gyerek is van/lesz a képben?
HA még pici-kisebb akkor azt hogyan kezeled le a 15 méteres szoba-fürdő távon..
Cipeled kakisan, hányásosan, szaladgálsz oda-vissza cucciért a gyerekkel együtt?
Komolyan ez a nagy ötlet?
Ez így szerintem egy extrém vacak, használhatatlan alaprajz.
Ebbe kár pénzt ölni....
-----
Végig kell gondolni az életed napi működését!
A ki-mikor-hol-mit-miért-honnan-hová mozog kérdését.
Aztán ahhoz kell igazítani a funkció elrendezést>>alaprajzot!
Ha nem adja ki legalább tűrhetőre, akkor meg a meglévő épület nem alkalmas a célra... ennyi.
Azokat az árakat már én is néztem de eddig bárhonnan kértem ajánlatot 1M alatt nem volt 240x240-es emelő-toló! Ott valami nem kerek az árakkal szerintem! Mielőtt annyival kalkulálsz kérj egy árajánlatot nehogy koppanás legyen a végén.
Lemezeket (alapokat is) szabad szélén merevíteni kell, mert ott nagyobb az igénybevétel. Lemezalapnál fagygerendának is hívják. Előfordulhat, hogy a teherhordó talaj mélyen van, ilyenkor a padlófödémet a sávalapokra támasztják amiket levittek a teherhordó talajig. A padlófödémet pedig vasalni kell.
Az eredeti terv rosszul van tájolva, utóbbi teljesen jó. Ez ilyen saját ötlet, és csak kicsit tudok rajzolni archicadbe. a nyílászáróknak nem tudom megjeleníteni a méreteit. Ablakozás nem végleges ötlet, lehet a nappaliba 400x240 dupla tolóajtó lesz, még barátkozom az árával... nem hiszem hogy megér 500000-et. Gondoltam arra is hogy 150x240 es BKNY teraszajtó mellette mindkét oldalon 120x240 BK ablak
Az én esetemben a legnagyobb összefüggő lemezalap két fal között 4,5x9 m, így az úthengernek elég macerás lenne ott mozognia. és a fal mellett közvetlenül valamint a sarkoknál nem tudná megcsinálni, bár oda elég lenne a lapvibrátor is, de azért a bejutás sem egyszerű
Megnézte a házat, az mondta az alap jó a falak jók, de a tetőt födémmel le kell szedni, mert néhány helyen vannak repedések a falon beül és szerinte felül több helyen csúszik szét (érdekes kívül nincs repedés). Emiatt beton koszorút kell rátenni és új tetőt... szóval még így is megérheti megvenni. Csak azt a 3 millát jobb lett volna nem elkölteni. A tetőszerkezetre azt mondta jó állapotú, de nem olyan a szerkezete amit fel lehetne emelni a koszorú berakásáig. :((
Ezen kívül azt javasolta, hogy a beton aljzatot ne törjem fel, hanem használjam szerelőbetonként, mivel a külső lábazati kőburkolat jóval magasabban van mint a belső padló szintje.
A 2 első szobában parketta van ezt kellene csak kavicsozni és betonnal szintbe hozni a többi helyiséggel. Ezen a ponton van némi megtakarítás. És innen indulna a vízszigetelés, szigetelés, végül ajzat beton. A belmagasság -25 cm, de a koszorúval vissza lesz hozva.
A fa tető szerkezet meg akkor fa födém és valószínűleg marad a lemez burkolat, de most már nem vagyok benne biztos.
A lábazaton, szerinte a vörös terméskövet vétek leverni, megmondom őszintén nekem jobban tetszene rajta a lábazati szigetelés. Ráadásul hiába emelem meg a padló szintet 25 cm-el a kő még mindig magasabban lesz legalább 10-15 cm-el... 50 cm-t meg nem akarok emelni rajt. -> le lesz verve.
/megjegyzés: min 5-6 éve nem volt kifestve. tehát ha lejavítják a falakat belül, meg egy tisztasági festés és senkinek sem tűnik fel. Így legalább nem okoz meglepetést/
Nagyméretű lemezalapoknál kötelező megcsinálni a tömörítés terhelhetőségének a tesztjét (ezt jegyzőkönyvezni kell és csak ezután önthető ki a szerelőbeton, amire a vasalást szerelik) egy viszonylag kisméretű hidraulikus erőmérővel, de kell neki egy nagy ellensúly, ami persze egy ilyen munkálatnál adott, hiszen ott van egy legalább 15 tonnás úthenger, annak az egyik oldala alá szokták behelyezni az erőmérőt.
Az általános álás után, egy útgyaluval szépen legyaluljuk egyenesre az gödröt, aztán jön 2o-25cm vastag törtkő, ami rétegesen el van teritve és minden 7-8 cm a úthenger megjár. A fekete földnél (esetleg 2o% agyaggal benne) nagyon nehéz kihozni a tömörítési terhelhetőséget, kb. előre tudjuk, hogy hol fognak mérni és azon a területen még egy fél napot járatjuk az úthengert. A szerelőbetont földszáraz C8--as betonnal öntjük, az tömörített felületre rá kell hajtson a 8x4-es billencs és kiönti a betongyárba megkevert anyagot, amit aztán egy homlokrakodó terít szét (majd lapvitorral megdöngöljuk azt is). A tömörítés olyan kell legyen, hogy a 8x4-es keréknyoma nem maradjon meg.
Persze egy nagy lemezalapnál teljesen más nyomásokról van szó mind egy sávalalapos lakoháznál, de szerintem nagyon nehéz tömöríteni megfelelő mértékben egy lapvibrátoral, mert egy kis úthenger nehezen fér be, rámpát kell neki késziteni, hogy átmenjen a lábazaton, meg a belső sávalapokon is.
Szóval ez a 8cm gyengén vasalt megoldás több sebből vérzik sajnos. A kérdése az, hogy több ezer háznál hányan mérették meg? Mert az alapozási tervbe írja, hogy mekkora kell legyen a terhelhetőség minimális értéke.
Egyébként másoknak elrettentő példaként írnék arról, hogy egy 1 négyzetméteres mellékhelységben is mekkora problémákba lehet belefutni:
-kiszedtem a wc kagylót mert gondoltam, hogy lejárólapozok alatta és nem kell íveket vágnom a járólapba: nem jött be, egy kúpos betonöntvény volt a wc alatt ami gondolom a kagyló stabilizálására szolgál és nincs kedvem széttörni
-a wc lefolyó csöve körül nem járólap hanem valami műanyag lemez volt a padlón és a falon is, felszedtem, a cső körül feneketlen lyuk, (ez a cső az első emeleten van, alattam szomszéd) nem tudom, hogy egyáltalán ki merhetem-e tölteni bármivel is és ha még is kitöltöm rá tudok-e alapozni (bár oda nem lépne senki, szóval kb. a járólapot kéne csak elbírnia)
-több ismeretlen vascső futott a misungban, ezek körül gyakorlatilag sima homok volt csak, egyik ilyennél tört fel az eredeti járólap is, nem tudom mit fogok itt érni a betonjavítómmal ami félig a csövön, félig az ismeretlen szilárdságú talajon fog álldogálni (nem mertem 10 centinél mélyebbre "ásni" bár a homok/por már eltűnt)
-egy másik ponton egy függőleges vascső le volt festve a járólap fölött de a csempét feltörve és a misungot eltávolítva totál rozsdás a járólap szint alatt. Körülötte meg volt körben sötétedve a misung mintha eresztene a cső vagy valami. Remélem "csak" a rozsda volt.
-az eddigi trendek alapján legalább kétszer annyi ideig fog tartani és kétszer annyiba fog kerülni mint gondoltam :D
Na felszedtem a járólapot, a laza részeket feltörtem az alapról, portalanítottam és lekentem mélyalapozóval majd másnap jött ez a betonjavító amit linkeltem.
Baromira benéztem mennyi kell belőle, most úgy látom, hogy a 25 kilós zsák közelebb van az igazsághoz mint az 5 kilós amit vettem ha vízszintesre akarok hozni mindent. (ez után még egy aljzatkiegyenlítőt is ráöntenék)
A kérdésem az, hogy szerintetek a megszáradt betonjavítóra rá lehet kenni további réteget(vagy rétegeket) másnap vagy túl sima?
A tömör-ülepedett talajt ne lazítsd fel fölöslegesen!
CSAK a tetejét "borotvád" le róla, ameddig kell....
Ledöngölöd a mégis fellazult felső réteget.
Megcsinálod a kavicsfeltöltést és letömöríted.
Ügyelj rá, hogy minél síkabb legyen a teteje.
Berakod a vashálót, szüksége szerint átfedéssel toldva, összedrotózva vékony kötöződróttal (natúr, nem horganyzott vasdrót!)
A falaknál körben ~3 cm-t hagysz vasháló mentesen.
Ahol épp betonozol megnedvesíted a kavics réteg tetejét, de csak éppencsak! nem kell tocsognia, csak ne legyen száraz.
Földnedvesnél picit hígabb legyen a beton (magától ne adjon fel vizet csak a lehúzó léccel való ütögetésre).
Kezdésnek a munkairányba (a beton betermelő ajtónál végezz majd) eső két fal mellett ~30-40 cm széles vezetősávot készítesz.
Vízszintben és a jó magassági méretre! kialakítva egy 2,5-3,0 méteres lehúzóval, kényelmes, ha a lehúzód vízmértékes is.
Közben a hálót ne feledd el megemelni, annyira, hogy 2,5-3,0 cm beton kerüljön alá...
A padló/falsarokban megcsinálod a holkert is egy kis betonból egy sörösüveggel formázva az ívet (kb. negyedkör kell), ha nem kenhető cucc lesz a vízszigetelés.
Kenhető cucc esetén nem muszáj, mert mehet ide majd rugalmas szalag.
Ha széles a helyiség kellhet még 1-2 vezetősáv, olyan kiosztásban, hogy cirka 2 méter széles legyen egy betonozási munkasáv.
Ekkor a 2,5-3,0 méteres lehúzó léccel tudsz boldogulni.
Közben ahogy haladsz a hálót ne feledd el megemelni, annyira, hogy 2,5-3,0 cm beton kerüljön alá...
Elhúzod a munkasávokat szépen síkba a vezetősávokkal....
A padló falsarokban megcsinálod a holkert is egy kis betonból egy sörösüveggel formázva az ívet (kb. negyedkör kell).
A kész betont másnap óvatosan nedvesíted és még 3 napig.
Aztán megvárod amíg megköt és nagyjából kiszárad (újabb 7-10 nap nagyjából, látni fogd rajta amikor már oké.)
Mehet rá a vízszigetelés, össze dogozva az alap/fal közöttivel!
Ha kész, akkor megcsinálod a csövezéseket... (ha sérül valahol a vízszigetelés, akkor az kijavítod, csöveket rugalmasan tömítve viszel át a falakon)
A falak aljára körben felrakod a rugalmas csíkot (legalább 1 cm vastagot) a leendő padlóburkolat szintje fölé egy kicsivel.
Beszabod a csövek közé a padlóba való hőszigetelés első rétegét (egy hőkés istenkirály ehhez !).
Ez a réteg olyan vastag legyen, hogy a csövek fölé érjen kicsivel a teteje.
Az üregeket kiöntöd zsákos hungarocell gyönggyel vagy (morzsolsz magadnak amennyi kell hungarocell hulladékból) vagy kifúvod purhabbal (ezt a kötés után síkba vágod).
Rárakod a 2. réteg lépsállót kötésben eltolva az elsőtől.
(ha nincs cső a padló alatt , akkor 2 egyforma vastag réteg habot raksz le, kötésben eltolva)
Annyi lépésállót rakj, hogy 3 cm maradjon az AT-L habnak is!
Rárakod záró rétegként az AT-L habot is, kötésben eltolva.
Azaz: pl. összesen 18 cm hab esetén
- 10 cm lépés álló közte csövekkel
- aztán 5 cm lépésálló második rétegnek
- és végül 3 cm AT-L hab a tetejére
Letakarod a habrétegeket a technológiai fóliával, ami a falnál érjen fel a majdani padlószint fölé.
A kifóliázott teknőbe megcsinálod a padlófűtés+betonozást, azaz az aljzat betont.
Megcsinálod a padlóburkolatot is.
A padló burkolat tetejénél körben síkba vágod a fólia+rugalmas szalagot, szikével.
A rést rugalmas tömítővel (szilo/akril) kikened szükség szerint a burkolattal síkba.
Felragasztod a szegőt/lábazatot a falra, a padlóhoz rugalmasan tömítve-csatlakoztatva (sziló/akril).
Hát így valahogy... bár sokszor nem készül ilyen precízen :-(
Tehát, ha a jól értem, akkor a döngölt kavicságyra rámegy az építkezési fólia, majd körbe rakom a határoló falak alját a 8 cmes szerelőbeton vastagságába AT-L2 20 mm polisztirollal (azért nem a 0,5 cm diletációs szalagra gondoltam, mert inkább biztosra megyek és had tudjon tágulni az a beton, ha akar. Főleg úgy, hogy fő és tartófalak közé kerül). A kavics ágyat milyen vastagra célszerű kialakítani, ha a 25-t szerinted lehet csökkenteni?
A mixer jön és beönti a C16/24 KK betont, egy kőműves megpróbálja vízbe húzni. Ha ez megvan akkor jöhet a vízzárás, mivel a közel 60 éves ház, feltételezem, a főfalak vízzáró rétege már nem tömít rendesen ezért megcsináltatom utólag.
(falak kis méretű lyukacsos téglából vannak, a 25 ös fal két sor kis méretű tégla mert pucolással 28-30 cm. A 38 cm meg egyértelmű, pucolással 40-42 cm)
A sarkokban körbe ragasztom a holker szalaggal, ezután lekenem a bitumen alapozóval és rámelegítem a bitumen tekercseket, összedolgozva az utólagos fal szigetelésekkel. A holker szalagra is rá lehet melegíteni a bitument vagy azt a részt ki kell hagyni??
Következik a szigetelés, azért gondoltam a eps 100 12 cm-re mert ez volt a 2018-as előírás, és nem nevezném olcsónak. A fent említett eps és az eps g 100 14 cm között van 1500 ft/m2 eltérés, ami csak 150000 ft, így összes 520000 ft. És akkor erre kellene rátenni a 2 cmes AT-L2-t a jól értem? Ez még kb 55000 Ft.
Majd ismét építési fólia, majd betonháló a padlófűtésnek, szintén körbe rakva a fal alja a beton vastagságában AT-L2 vel, és az 5-6 cm estrik vízszintbe varázsolva egy vagyonért.
Falak:
Ezekre az úszó betonokra kerülne néhány gipszkaron fal, az első két szobából 3 lenne kialakítva, ezenkívül egy háztartási helyiség és egy wc lenne így megoldva. A terhelés miatt gondoltam erre a megoldásra. A lehető legtöbb tégla falat tartom meg.
Amikor elküldtem akkor vettem észre, hogy meglévő ház átalakításáról van szó. Amit írtam az új háznál igaz teljes mértékben. Abban azonban igazam van itt is, hogy 8 cm-be vas az értelmetlen. Aki előírta statikus -szerintem ő is tudja - a viták elkerülése végett írta be. Ha a talaj tart, akkor nem kell vas. A válaszfal alatti gerenda az régi trükk, most is működhet, de gerendát csinálni nem sokkal olcsóbb mint vastagabb lemezt. A válaszfal alatti gerendának az a hátránya, hogy ha valamiért át kell alakítani az alaprajzot akkor föl kell törni az alaplemezt, hogy gerendát lehessen a válaszfal alá tenni. A süllyedésekről annyit, hogy nekünk még azt tanították, hogy kb. 2 év alatt zajlik le a süllyedések nagy része. Egyébként az épület addig süllyed ameddig áll. Csak egyre kevesebbet.
Az a jó, hogy házak ezreinél működik helyesen a megoldás az ilyen túlaggódások ellenére.
A titka, hogy:
A talaj+kavics tömörítést rendesen meg kell csinálni. A padló/fal sarkokban a vízszigetelést holkeresen kell megoldani vagy még jobb rugalmas hajlaterősítő szalaggal.
a beton és a falak közé gondoltam 2 cm eps-t, a szigetelés és diletáció miatt.
(dilatáció lesz az inkább)
---
Az úsztatott padló köré/alá...
Rugalmas cucc illik pl. a zöldcsíkos AT-L hungarocell vagy az e célra gyártott rugalmas szalagok (polifoam, hungarocell).
A normál hungarocell cellaszerkezete "merev" ezért átviszi a padló hangokat a falakra.
Ugyanezért kell/célszerű a padló alá is egy réteg zöld csíkos AT-L hab is (pár cm vastag rétegben).
(a zöldcsíkos AT-L és a hungarocell peremszalag esetén a gyártás során összetörik a cellák héját így rugalmassá válik a cucc, a polifoam helyből rugalmas)
összedolgozva az utólagos vízszigetelés lemezeivel (erre lehet nincs szükség).
A szerelőbeton arra való, hogy azon szereljék össze a vasbeton padlólemez (min. 15 cm vtg.) vasalását.
Vastagabb lemezalapoknál az elvárás az, hogy a szerelőbetont síkja vízszintes legyen, mert min. 2.5+2.5 cm (vagy több) a beton takarása a vason és az alap teteje vízszintes kell legyen, ha a szerelőbeton nem vízszintes és az alap területe nagy, bemegy még 2o köbméter beton és senki nem veszi észre. Pluszba a takarás is lehet, hogy több lesz a felső részen, mert a egyforma vastag poloskákat (távtartókat) szerelünk a vasalás alá.
Vegyél egy 6 méteres 1oox5o zárszelvényt. Támaszd fel a két végét. És fordítsd a lapjára.
Üld rá a közepére, majd fordíts az élre és ülj rá újra. Mikor hajlik le jobban?
Nem kell repülőgépmérnökit végezni, hogy számot adj, hogy egy réteg vas semmit se ér.
Az Eurocod vezette be ezt a 8cm vastag betontpadlót, vagy mi ez, mert szerelőbeton a lemezalapnál kell, aljzatbeton meg a finiszpadló alá, de azt is odaírták, hogy mekkora kell legyen a tömőritett törtkő terhelhetősége. Azt ki méri meg? Mert kell a mérőhengernek egy 1o tonnás ellensúly is.
"Amiatt gondoltam a 8 cm szerelő vasbetonra, mert ez alapvetően egy úszóbeton lenne a meglévő főfal, tartófal és megmaradt válaszfalak között. Emiatt gondolom a teherhordó szerepe is kisebb.
A beton alá persze megy az építési fólia, és a beton és a falak közé gondoltam 2 cm eps-t, a szigetelés és diletáció miatt.
Erre megy rá a vízszigetelés: alapozó és bitumen lemez GV45 rámelegítve a sávalapra is. És összedolgozva az utólagos vízszigetelés lemezeivel (erre lehet nincs szükség). "
Ennek a megoldásnak a hatása az alábbi. 8 cm beton az tényleg szerelőbeton, de fölösleges bele a vas és fölösleges a 8 cm is. A szerelőbeton arra való, hogy azon szereljék össze a vasbeton padlólemez (min. 15 cm vtg.) vasalását. Azért hívják szerelőbetonnak mert azon szerelik a vb. lemez vasalását (ne sóderen vagy puszta földön kelljen csinálni, mert az kiszívja a vizet a betonból és az árt a betonnak). ITT HÍVOM FÖL A FIGYELMET, hogy minél TÖBB VÍZZEL KEVERIK A BETONT ANNÁL GYENGÉBB LESZ A MINŐSÉGE, REPEDNI FOG. A kivitelezők a minél hígabb betont szeretik, mert minél hígabb annál könnyebb vele dolgozni. Ha a kivitelező könnyen bedolgozható betont szeretne akkor meg kell követelni a plasztifikátor használatát. Nem sok kell belőle. Ha az általad szerelőbetonnak nevezett betonizét a sávalapok KÖZÉ öntik az annyit ér mint halottnak a beöntés. A helyes megoldás az az, hogy fölfekszik a sávalapokon ÉS ALSÓ FÖLSŐ vasalás van a 15 cm. (!) vtg. lemezben. Ezt azért kell így csinálni mert különben a vb. lemez mindenképp külön fog mozogni a sávalaptól, a válaszfalak összerepedeznek és egy kis "szerencsével" a szigetelést is eltépi. Ha meglévő szigeteléshez kell csatlakozni akkor mindenképpen lyrával kell (dilatáció). Az e.gy. hegesztett hálót lehet kötözni, de minek. A szokásos megoldás az az, hogy a keresztirány vasakat összeakasztják. Ha 2 kocka átfedés megvan, akkor az teljesen megfelelő. A helyes az ha az összeakasztott vasak NEM egymás mellett vannak. Ha egymás mellé teszik toldásnál a vasakat akkor azzal CSÖKKENTIK a teherbírást. Az MSz (már nincs érvényben, de jobb mint az EUROCODE) csak lakóépületeknél tűrte az összedrótozott vasakat, a hídszabályzatok már nem. Kérdés, hogy milyen téglából van a 25 cm-es válszfal és ebből mennyi a vakolat.
elkezdet a Hő(szigetelés) fórum olvasást 2017. nov-tól, már túl vagyok kb 600 hozzá szóláson. A szigetelésről nem sokat tanultam, viszont a páráról és a szellőztetésről rengeteg hasznos infó volt eddig :). Ha van időm olvasom tovább...
Igen vasbetonról lenne szó, csak nem részleteztem.
8x150x150x2150x5000 -es táblák, min dx40-es átfedéssel, azaz min 32 cm. dróttal egymáshoz kötözve és 2-3 cm-el felemelve a talajtól (ehhez a zsalu kő darabokat ajánlották, vagy kisebb betondarabokat).
A sávalapok közé 25 cm sóder kerülne letömörítve, alatta megmarad az eredeti talaj.
Amiatt gondoltam a 8 cm szerelő vasbetonra, mert ez alapvetően egy úszóbeton lenne a meglévő főfal, tartófal és megmaradt válaszfalak között. Emiatt gondolom a teherhordó szerepe is kisebb.
A beton alá persze megy az építési fólia, és a beton és a falak közé gondoltam 2 cm eps-t, a szigetelés és diletáció miatt.
Erre megy rá a vízszigetelés: alapozó és bitumen lemez GV45 rámelegítve a sávalapra is. És összedolgozva az utólagos vízszigetelés lemezeivel (erre lehet nincs szükség).
Majd következne az EPS 100 12 cm vastagon, majd ismét építési fólia. Még egy réteg betonháló 6 mm átmérővel, valószínűleg 150x150 (200x200), a padlófűtés méretezésén múlik. Végül 5-6 cm vastagon estrik beton amit lézeres szintezős emberekkel csináltatok meg, a vízszint miatt. Ide szintén gondoltam a 2 cm eps-t a fal és a beton közé :)
Ez a művelet előzetes számításaim szerint kb 1.600.000 Ft bruttó, amibe csak a betonozásért fizetek munkadíjat.
A fal vízszigetelése kb 10000 /m (38cm) x 31 m + 8000/m (25 cm) x 21 m = 478000 Ft bruttó. A ház később hozzáépített része 25-ös falból épült, de az a fura hogy a ház teljes területén minden válaszfal 25-ös
Ez így igaz. Másképpen mondva a húzott vas és a nyomott beton öv súlypontja közti távolság (a nyomott betonöv magassága max. a fele a húzott vas súlypontja és a nyomott beton betonacéltól mért távolabbi része közti távolságnak. Ha veszek 8 cm vastagságot akkor 3 cm a betonfedés , marad 5 cm, ennek az öt cm-nek a fele 2,5 cm, ez a nyomott betonöv magassága (legfeljebb, mert számolni kell a ténylegest) és ebből a belső erő karja 3,7 cm. Mindenkinek a fantáziájára bízom, hogy 2,5 cm beton 3,7 cm-es karral hajlítva mit tudhat.
A 100-as teherbírása 100 kPa azaz 100 kN/m2 azaz 1 kg/cm2, 10% összenyomódásnál. Egy szekrényláb simán tud lenni 50-100 kg/láb és ez már bőven meghaladhatja a névleges teherbírást (főleg ha vékony a szigetelésvédő beton) A beton szétosztja a pont szerű terhelést, azt szokták mondani, hogy 45 fokban. Ha nem szeretnék 10% összenyomódást akkor nem használhatom ki teljes mértékben a 100kPa névleges teherbírást. Az biztos, hogy 10 t/m2 teher nem lesz rajta, de kis területen előfordulhat a többszöröse is. Mindenki döntse el maga, hogy lesz vagy nem lesz ekkora terhelés a padló egyes területein. Ebbe az 1 kg/cm2-be beszámít a rákerülő beton vagy/és egyéb rétegek súlya is, bár azok nem olyan nagyok.
nem a legjobb megoldás, de összképbe normálisan néz ki, és ennél olcsóbbat nem igen tudok, ami jó is. 20 év gari van rá. A zsindely kb a duplájába kerül, a cserepet pedig nem hinném, hogy elbírja.
a fal szigetelésének már én is túlzásnak érzem a 20 cm-t csak hát az új házra ennyit írtak elő, gondoltam ide is ennyi kell.
38-as fal 16 cm eps grafittal már így is U=0,17 , ami szintén bőven átlépi a 2018-as előírást a U=0,24-et.
padlóba pedig 12 cm lenne a szigetelés, megy rá a padlófűtés. Emiatt jó mélyre kell ásni... 8 cm szerelő beton, 12 cm szigetelés, 6 cm ajzat beton.
A födém szigetelve lesz: Most 280 a belmagasság stukatúros pucolással, gipszkarton szerkezettel 260-ra le lesz hozva, a nádat valószínűleg vissza szedem,és megy bele a szigetelés.
rétegrend belülről a padlástérbe:
gipszkarton
párazáró hőtükrös fólia
vázszerkezet
20 cm üveggyapot
5-8 cm zárt légrés
födém gerendák közé 10 cm üveggyapot
páraáteresztő fólia
eredeti palló burkolat vissza rakása a födém tetejére.
Emiatt a tetőre nem sok meleg jut már ki, a szigetelés megfelel a 2021-es előírásoknak is, a 2018-as 22 cm körül van.
Igen azt tudom 110 Ft/kg az átvételi ára, 1 m2 pala kb 6,5 kg x 180 m2 = 1170 kg pala x 110 Ft/kg =128000 Ft + szállítás. A szállítás szerencsére nem nagy költség csak 20 km-re van tőlünk az átvevő hely így 15-20000 ft-ból el is viszik.
Facebook csoportból szereztem a 700000-es árat a bontásra és szállításra, nem sikerült vissza keresnem, nincs rá árajánlatom. Állítólag a palát szakembernek kell leszednie, tehát nem szedhetem le a haverjaimmal. A művelethez szükség van bontási engedélyre és bontási big bag zsákokra,a bontott pala tárolásához.
Elvileg akkor szabadul fel az azbeszt ha kalapáccsal verik le a tetőről, tehát elvileg egyesével kell leszedni (szerintem az ezzel foglalkozó cég tuti szétveri, de ez az ő bajuk). ha leverik akkor a tetőszerkezetre és a födémre hullik rá az azbeszt, szerintem ez nagyon nem jó! Mert a födémet a szigetelési munkálatok miatt tovább kell bontani, így az azbeszt bekerül a szigetelés közé is.
A tető szerkezet jó állapotban van. kb-20-30 db pala és néhány kúpból helyrehozható lenne. Ha lehet megtartanám a vázszerkezetet, mert kb 10-14 cm átmérőjű vörösfenyőből készült. Szerintem egy bramac cserép rendszert nem bírna el. ahhoz elég "gyenge" szerkezetnek látszik. Ami a korszakból adódó kialakításnak köszönhető. kb 40x40 paláról van szó.
Neten nézegettem és a rétegrend a következő :
pala marad (kb 700000 ft leszedni és kidobni, eladni nem nagyon lehet mert többnyire összetörik)
egy réteg tetőléc
tetőfólia
egy réteg tetőléc
cseréplemez
munkadíjjal anyaggal szintén netes árak alapján 3200-4500 ft/m2 + áfa, nagyjából 170-180 m2 tetőfelület lehet, max 1 millió (ereszt is néztem benne van e)
Viszont itt jön a probléma a szigeteléssel, amit előzetesen 20 cmbe határoztam meg. Na ehhez min. ennyit kell kilógatni a tetőt aminek a dőlésszöge 40-45° lehet, hogy ne nézzen ki furán.
Előzetes számításaim alapján 7,5-8 millió lenne fűtés kész állapotban, villany nélkül. Ebből csak a tetőfedésen a fűtésen lenne munkadíj, meg a villanyon ha kapok egy árajánlatot egyszer.
Utólagos vízszigetelést is néztem 10000 ft/m körül van és 52m a kerület =520000 ami nincs benne a fenti árba
De szerintem burkolásra kész állapotba 8-ba meg kéne állni.
3-3,5 milliót számoltam bútorokra és burkolatokra. A bútorok esetén az egyik legjobb haverom asztalos szerencsémre :)), ha segítek neki anyagárba meglesznek.
Az hogy rombusz az az alakjára vonatkozik. Volt vala a rombusz úgy 1935 -ig majd jött a szabványos négyzet pala-
A kockaházon csak az utóbbi lehet ( Hacsak nem bontottat tett fel az építtető )
Rossz e a pala ?
Valamikor kitűnő tetőfedő anyag volt. A rombusz és barnaszínű nagyon strapa bíró az élettartalma legalább 100 év. aztán 48 -tól úgy 65 ig gyártottak silányát, mivel a hosszú szárú azbeszt helyett a rövidszárút tették bele. Ennek élettartalma max. 30 év, vagy annyi sem / utána némileg javult a minőség. Ma már nem gyártják mivel az azbeszt rákkeltő.
Még valami.
Ha kifog valaki egy kiadós jégesőt, régi vagy új pala, annak annyi.
Palából ám nem mindegy, hogy melyik, és ez azt hiszem, nem derült ki. A rombuszpala tényleg megbízhatatlan, gyenge, rendszeresen van vele baj. A hullámpala viszont általában ameddig fenn van, addig jó. Már ha nem össze-vissza rakták.
a szigetelésre meg a többire a 12M bőven elég még okosan a feléből is megvan.
viszont a fő gondod a palatető. az fos és ezt mindenki tudja. és ne letakard hanem hanem ha komolyan tervezel a házzal szedesd le és rakassál mást, cserepet vagy bármit.
A 3 rétegű üveges ablakot hanyagolnám. Olyan nehéz tőle az ablakszárny hogy a vasalatok nem bírják el.
A palára se rakj lemezt. Át kell fúrni és a por ott köt ki a tüdődben, plusz meg is repedezhetnek. A palát hagyni kell úgy ahogy van vagy komplett lecserélni.
A Homlokzati 20cm már elég combos. Befér az eresz alá?
Ha hirtelen kell a munkát elvégezni akkor mindenhol csak ilyenek vannak. A normális szakik be vannak táblázva kb 1-1.5 évre. Ha meg nincs időd kivárni akkor maradnak a kóklerek. Minden esetre a következő házamnál már okosabb leszek én is.
Itt szerencsére ekkora baj nincs! 3 kőművestől kértem ajánlatot mind a 3 jövőre fel tudná húzni a házat! Ez mindhárom megbízható jó szakember hírében áll úgyhogy remélem nem lesz velük semmi probléma!
Az árak itt is szórnak de erre számítottam is! :-)
Ha megteheted, akkor örülj a szerencsédnek. Itt (Kecskemét) már sajnos annak is örülni kell, ha valaki elvállalja egyáltalán...Az meg már orgazmussal ér fel, ha ki is jön.... és végül a mennyekben érzed magad, ha szarul is de valamit azért félig-meddig elvégeztek, hogy aztán Te magad csináld meg rendesen utánuk...mert a haladós nagyját nagyjából megoldják, a többit leszarják, "így szoktuk","azt nem is szoktuk", stb. De még aznap fizess kp. ban. A naplózás majd meglesz....
Annyira nem durva, én nem igazán találtam 4 évvel ezelőtt embert aki hajlandó lett volna 2000 Ft/m2 + anyagköltség áron vakolni. Egy brigád volt, de azokat nem szívesen ajánlanám senkinek sem. (Miskolc)
Nekem olyan kérdésem lenne, hogy aljzatbetont emeleti szinten hogyan kell/lehet szakszerűen feltörni?
Van egy ház amit szívesen megvennék, teljesen alá van pincézve, de én a földszinten padlófűtést szeretnék, a pince plafonját meg hőszigetelném, de ha ez így nem működik akkor lehet meg se venném a házat.
Igen, anyagokkal együtt vékonyvakolat. Gipszesre annyit tudok, hogy az ajánlat szerint mennyezetre lett volna gipszes vakolás 4e/m2. Ezt végül nem kértem, mert elég jó lett a zsaluzás, majd festő glettel csak....
Korábban már írtam egy uj építésű házzal kapcsolatban. Azóta a terv elkészült. Statikai és egyéb dolgok nincsenek, telek meg megvan.
Ha minden jolmegy hozzájutok kb 2 héten bellül egy 63ban épült kisméretű téglábol épült pala tetős kocka házhoz amibe hátrafe betoldottak, mint ahogy sok másik házba. Piaci értékének kb a harmadábol. 😎 Nettó 96 m2, a jelenlegi nettó 73 m2. Így mérete akkora mint amit épiteni szeretnék.
A kérdésem az lenne milyen módon érdemes szigetelni, kb 12 millióból elkészülhet. Ebbe benne ajzat szigetelés kb 15 cm, födém kb 30cm, falakra gondoltam a 20 eps grafitot. Nyilászárók meg 93 mm tok 3 réteg üveggel. Pala tetővan rajta ez maradna és lemezelném.Viszont valahogy be kell toldani mert max 12 cm fér be az eresz és a fal közé.
Ennek az előnye nem kell e napló így csinálhatok szinte mindent én és haverjaim, tetőre nem megyek fel.
Kb 10-15 milliom megmaradna ha lenne😅😅
És lesz 2 házam egyik hitel mentes a másikon meg kb 5 millio hitel
Ha nemválna be eladhatom és megépithetem az eredeti elgondolást mert a telek is marad
Már levonultak. A brigádvezetővel kellett -volna- "sakkozgatni" ezen, meg az eltulajdonított holmijaimmal, de közben már túl is vagyok a megbeszélésen az igazi CEO-val.
Ezen a szinten éppenhogy csak érintettük a m2-eket, egyáltalán nem azon volt a hangsúly...Szóval minden OK. Kölcsönösen előnyös lett a vége.
persze igénytől is függ, de egy ilyen olcsó ajánlatot kaptam volna annó, akkor földhöz vertem volna a seggemet, és azóta is fütyürésznék az utcán...nálam kb. 4x ennyi a "realizálódott" a végére.
(ép.tervező:~500e,művezető:~200e,gépész:~300e,villany:~300e), egy nyeregtetős br.90m2 tetőteres ház, semmi extra.
a gépi vakolóim a vakolt m2 felmérésekor nem vonják le a nyílászárókat, mondván, hogy nem szokták, mert párkány vakolással úgyis ugyanannyi m2 jönne ki, nem bonyolítják...viszont a nyílászáró párkányoknak (ajtók is és ablakoknál is) csak a két oldalát vakolták, tehát alul fölül nem nyúltak a párkányhoz, az nincs bevakolva sehol. Pár helyen nincs bent ablak, ajtó, ott még az oldalát sem.
Ha pontiosan kiszámolom, akkor 10m2 a különbség, az 30500HUF. Nem akarok kötekedni velük, kifizetem, mert örülök, hogy végre megvan. DE! Ha valamiért mégis vitára kerül a sor, akkor szerintetek ezt megemlíthetem, erősíti az "alkupozícióm", vagy tényleg el szokták hagyni, és akkor meg én leszek a hülye szarrágó....
Voltunk tervezőnél, a köv. költségeket írta nekünk: tervezői árajánlat 150000 Ft, kivitelezéshez kötelező művezető 80000 Ft, gépész és villamos tervezés 40000+ 40000 Ft. Plusz az apró(térkép stb).
Ez elfogadható ajánlat, vagy lehet alacsonyabbat is találni?
Ilyen -a többiek mellett- egy segíteni próbáló hozzászólás, törvényszerű hogy ez nem mindenkinek sikerül.
A terem falát halltex panelekkel borítom be, ezt nagyon sokan használják erre a célra a jó akusztikai jellemzői miatt. Erről van szó. Gondoltam arra is, hogy ezt teszem fel, de ez is d-s2-d0 besorolású anyag, így nem az igazi.
A gipszkarton A2, a beletöltött ásványgyapot A1, ezek nem jelenthetnek igazán gondot.
De ha már tűzvédelem, a te javaslatod sem az igazi annyira.
Így két lehetőség marad: befestem matt feketére (nem túl szép, nem a legjobb), illetve létezik lángmentes szövet is, ami erre a célra tökéletes. Megnézem ez mibe kerül, de mivel nem kell túl sok, lehet ez a megoldás marad.
Kicsit jobb adatokkal volna értelme statisztikát számolni is, de a megugrás az számszerű tény ezen is. Több országot meg kell nézni, ha ott is megtalálható az emelkedés, és egybe esik a használati cikknek álcázott kínai tűzgyújtók érkezésével, akkor az összefüggés is ténykérdés.
Az adatsor nagyon úgy tűnik, hogy alátámasztja az eredeti szakértői nyilatkozatot (aminek a forrását nem tudnám felidézni). Gondolom, ha fatüzelés okozta, akkor más országokban másképp alakult volna, és ebből a szakemberek nem arra a következtetésre jutottak volna, hogy a kínai lámpák okozzák. Én nem látok okot kételkedni a következtetésben, ennek a görbének a láttán pedig pláne nem.
Méghozzá jobban szemügyre véve egy évtizeden át 6000-7000 között volt. Azóta pedig csak az a kérdés, hogy mennyivel van 7000 felett: kicsivel - vagy őrült sokkal.
Ekkora kiugrásról nem tudtam én se, de hát ne menjünk el a számok mellett, csak abban az éveben sok ezer lakás leégett egy ilyen kicsi országban. Gyakorlatilag mindenkinek az ismeretségi körébe jutott egy lakástűz.
De vajon minek tudható be ez a rengeteg tűz abban az egy (két) évben?
Nem tudom, hogy ez az információ ledekre vonatkozott volna. A kínaiak tipikusan nem szigetelik el a pólusokat az izzóikban, ilyenkor a középső szál hozzáér a menethez. Lehet, hogy ez volt a kiugró év. Az adatsor kíváncsivá tett.
A LED-ek eléggé kritikus határon működő diódák, pont a fényhasznosítás hatékonysága érdekében. A legsarkalatosabb problémájuk a hőleadás megoldása szokott lenni. Ehhez vegyük hozzá, hogy egy kínai telefontöltő önmagában sem egy lakásbiztosítás, hát még ha valaki a szőnyegre tenné. A lakástüzek száma egyébként épp a kínai fényforrások elterjedése óta ugrott meg. Közismert a kínai karácsonyfaégő is, amibe a 230V-os kábelt semmi sem rögzíti, hanem a forrasztáson lötyög.
Akárhogy is nézzük, ez az installáció első hallásra nem épp a biztonságot juttatja az ember eszébe. Rossz esetet feltételezve te még csak-csak vagy bennégsz, vagy kimenekülsz, de a szomszédaid lennének, akik füstmérgezésben szörnyet halhatnának, ha egy váratlan részletre, egy távolságra, egy átütő áramkörre, vagy más kínai meglepetésre épp nem gondoltál a tervezésnél.
Az a helyzet, hogy az égőket és a lámpatesteket rendkívül alaposan megtervezik tűzbiztonsági szempontból, szabványok mentén, amit szakemberek hada állított össze rengeteg információ alapján. (Legalábbis a civilizált országokban gyártott termékek esetében.)
Egy dekorációs oldalon azt olvastam -ahol pont gipszkartont fedtek be- hogy mezei tapétaragasztó tökéletesen megteszi. Mármint ami textiles tapétákoz való.
Van egy Pattex Palmatex nevü ragasztó, ebből van 5 literes vedres kiszerelés.
Ezt úgy csinálnám, hogy 3mm vastag HDF lemezre ráragasztanam a szövetet Pattex-el, azt meg tudom oldalni egy munkaasztalon pontos méretre szabva a HDF-et (kartonsablon szerint, előzőleg kivágva a lámpák helyét is)- esetleg az éleken visszahajtva a szövetet, aztán azt ragasztanám fel egy Moment nevű (fa-beton) ragasztóval- de azt meg kell nyomtatni. A lámpákat kiszerelném, aztán vissza a helyükre a HDF felragasztása után.
Meg lehet probálni direkt a gipszkartonra is, de az illesztéseket nehéz lesz összevágni.
Olyan szövetet válassz ami nem nyúlik és sűrű szövésű.
Ti mivel ragasztanátok szövet anyagot gipszkartonra?
Készítettünk egy helyiségben a mennyezetnél körben egy spot lámpákat is tartalmazó dobozolást, de ezt be kéne vonnom fekete anyaggal, és nem festéssel. Milyen anyag lenne erre jó?
a glettelt, csiszolt és portalanított fal önmagában is megfelelő felület? Mármint ahhoz, hogy lakjak a házban miért lenne kötelező kifesteni? Személy szerint, nekem simán jó a 'matt' fehér felület + sok festék tartalmaz különféle jó kis vegyi anyagokat.
Jól gondolom, hogy Dörken és Gutta között műszakilag lényegében annyi a különbség, hogy előbbin már ott a geotextil szerű fátyol, utóbbi mellé pedig még azt is oda kell tenni felhelyezéskor.? Vagy?
Régen nem volt csemperagasztó! (Éppen annak az elődje a mischung) A csemperagasztó lényegesen gyengébb, mint a mischung. A mischung az egy beton lényegében, csak aprószemű, hogyha sok benne a cement, akkor ténylegesen is egy beton. Nagyon nehéz mischunggal dolgozni, precíz munkákat végezni, mert kevergetés után pár másodpercen belül megülnek a homokszemcsék, mint a vízparton, és nem pépként viselkedik, mint a habarcs, hanem szinte megszilárdul. Állandóan meg kell újra keverni.
A csemperagasztó is nagyjából ebből áll, csak vannak benne mindenféle műanyagok, hogy lekvárszerűen kenhető legyen. Amikor nem kell kenni vagy utólag állítgatni, olyankor ennek nincsen szerepe.
Még egy különbség, hogy a csemperagasztóban levő szerves anyagok képesek penészedésre, a mischung pedig tiszta kőzet.
Kevertek alig nedves, gyakorlatilag száraz homok-cement keveréket.
Amit pár cm vastagon terítve elhúztak síkba, léccel.
Erre a síkba húzott rétegre került egy vékony réteg tejfölszerű misung (nedves cement+homok keverék).
Ez volt az ágyazó-ragasztó réteg.
Ebbe igazgatták bele a padlóburkoló lapokat.
Kötés után (~ 1 hét locsolgatás) fugázták fehércementtel.
Így 27 év után egy sem kong vagy vált még el a cirka 60 m2-ből.
Ha mégis kong/elválik akkor a készítéskor hibázott a burkoló.
-----
Helyes lerakás esetén felszedéskor nem a padlólap válik fel az ágyazó misungról, hanem a lappal együtt jön az ágyazó misung réteg és az aljzatról válik le inkább.
Azért kérdeztem mert a régi csemperagasztó, fuga és misung hármasból ez utóbbi tűnt a leggyengébb láncszemnek, a csempét még most is nehéz volt letörni.
Muszáj misungot használnom kitöltéshez? Vagy más anyag nem is tapad hozzá? Azért kérdezem csak mert ahogy nézem ez nem valami modern anyag úgyhogy ha lehet már újabb anyagokat használnék, összesen pár négyzetméter lesz a járólap az egész lakásban, pár ezer forinton nem múlik.
Nem jól fogalmaztam, a talaj alatt ezt az anyagot értettem (misung?) ami a csemperagasztó alatt volt, amúgy egy régi társasház egyik emeletén van. Látok benne egy fém vízcsövet is menni.
Ha betont kéne rá tennem abból otthon ki lehet keverni ilyen 1-2 kilót ami ide kellhet?
Ma úgy döntöttem, hogy egy 1 négyzetméteres helységet (wc) megpróbálok lejárólapozni és ha jól megy haladok nagyobb felületek felé.
Mivel a régi járólap helyenként törött volt és mozgott elkezdtem felszedni de sajnos nem csak a járólap és a csemperagasztó jött fel hanem helyenként a "talaj" is. Lett pár olyan 10x10 centis, kb. 3cm mély lyuk. Én aljzatkiegyenlítővel készültem csak de gondolom ebbe nem önthetem bele hanem valami komolyabb lépés kell előtte, hogy kijavítsam a talajt. Tippre az az anyag lehettett a csemperagasztó alatt amit a gugli "misung" (homok+cement+víz) néven dobott ki nekem. Maga a csempe meg úgy az egész épület amúgy elég szocreál, úgyhogy nem lehet valami modern technológia. Csinálhatok fotót is ha úgy érthetőbb.
Mit kenjek a talajra mielőtt egyáltalán ráönthetném az aljzatkiegyenlítőt?
Láttam olyant is (zalakarosi kistó körüli "sétaút"), ahol a kislyukú csibehálókat (vagy hasonlót) valamilyen műanyag szegmensekben rögzítették a földre, és arra ment a sóder. Gondolom így jobban "helyben marad."
Volt kavicsos udvar már rég, de 15 éve abbamaradt a karbantartása. Akkoriban sokkal nagyobb autóforgalom volt mint manapság. Aki a legtöbbet használja az udvart a kutya. Max. meg kell neki szokni, hogy ha nagyon futkos akkor az böki a mancsát. Kertben a ház előtt kulé kavics van kerti lapokkal. Megtanulta hamar, hogy a lapokon érdemes járni. Ilyen lapos lerakással tervezek egy járdát az udvarba is.
Elhiszem meg tudom a fű jó megoldás lenne. De ehhez ki kellene szedni 25-30 cm mélyen a földet, újra jó földdel tele, min. 1 de jobb 2x gyomirtó majd a füvesítés. Kutya miatt ezt nehéz megoldani.
Marad most az, hogy a legrosszabb helyen maradék fű kiszedve, tereprendezés, majd arra nagy majd apró kavics.
Ha teheted alsó rétegnek nagyobb murva, majd lapvibrátor és a tetejére apróbb, megint lapvibrátor. 10-10 centi, minimum. (ha van bármilyen kavicsod, azt is ezek legaljára beteheted. (A döngölőbéka nem jó erre!!)
Nem lesz vele bajod, olyan lesz, mint a beton. Én nemrég csináltam kosárpályát gumilappal, betonszegéllyel.
Nekem a két csík nem elég, mert ha kiszáll bárki bármelyik oldalról akkor a sárban tocsog. Azt szeretném, ha 4-5 cm le lenne szedve a földből. Ezáltal az foltban megmaradt fű eltűnne, nem hajtana ki a kavics alól később.
Én is ebben a cipőben (is) járok, mert kicsi a telek, keskeny az oldalkert és nem akarok telibe betonozni/térkövezni, mert akkor csak a globális felmelegedést segítem meg a kertét is. Így ha drága ha nem, én sejtköveket fogok a járda mellé tenni a kocsibeálló két nyomán, hogy a fű ki tudjon nőni közte, így nem lesz sár, de nem fog az udvar annyira felhevülni (remélem).
Ha az olcsóság és tartósság is számít szerintem a murvás cucc a nyerő. Én kiásatnék két csík tükröt a kocsinyomon (60cm szélesek min) és 5-10 cm elég is lehet, de hátha van valkinek erre pontosabb ismerete.
Tehát: van egy udvar amit nem akarok térkövezni. A fű kezd kipusztulni és valami olyant akarok ami volt 20 éve. Kavicsos leterítéssel, hogy ne a sárba kelljen járni. Mi a jobb?
Tipikus kulé kavics és tetejére apróbb murvás? Vagy inkább egy vastagabb murvás leterítés?
Heti 1 alkalommal egy Ford szgk. ki meg bejár rajta ennyi.
Ott irta egy hozzászólás a tegnap este, hogy 1 cm hevenyedik a bejárati ajtaja síkban (nyáron kifli kifele, télen befele) és 5oo euró volt az ára, a felülete talán 2.5 négyzetméter, azaz 2ooeuró négyzetmétere.
Ez egy viszonylag márkás profil.
De ezzel a hevenyedéssel az a termék egyáltalán nyilászárónak tekinthető?
Azzal villog minden PVC forgalmazó/kivitelező, hogy német technológiával dolgozik.
Menj el a németekhez, nézd meg hány épületen van PVC ablak. 15 éve még voltak, de kicserélték az összest.
a rossz és az elfogadható PVC ablak között kb. 7oe forint/nm a felár.
De nem csak a hőszigetelésről van szó, vannak csúnyán és szépen kivitelezett ablakok, a kivitelező gyártási technologiájától, illletve a profilrendszer anyagától függően.
Természetesen ha ma egy lakóépületben még nyílászárócsere után is szeptembertől áprilisig tartana a fűtési szezon, akkor ott valami nagyon el volna rontva. 4 C az integrálja a szeptember-áprilisnak. Rövidebb fűtési idény esetén alacsonyabb.
A 0,8-as és 1,1-es hőátbocsátás között nem a fűtésköltség az igazán mérvadó különbség, hanem 1,1-es értékekkel gyakorlatilag nem teljesülhet egyszerre két kritérium: - egészséges páratartalom áll fenn a lakásban - sosem jelentkezik párakicsapódás a nyílászárókon
Most hirtelen elgondolkodtam a 0,8 kontra 1,1-en. 2,5 m2-es átlag ablak/ajtó mérettel és 1 fokos téli kinti átlaghőmérséklettel számolva (legyen mondjuk 4 hónap, 120 nap, a franc se fog kiintegrálni egy szeptember-áprilisi hőmérsékleti görbét :-) ) ez:
0,3*2,5*20=15 W/nyílászáró, ami 10 ajtó-ablak esetén a négy hónapra 15*10*120*24=432 kWh. Na, ezt kell mindenkinek kitalálni, hogy neki megéri, vagy sem? De szóljatok, ha rosszul számoltam.
Sima alap ketretegu uvegezessel, alapabb profillal olcsobb lett volna persze.
A ketretegu alaphoz kepest +30%-ert kaptam egy joval korszerubb konstrukciot. a Solarguard egy fonyeremeny! egesz nyaron 3x ha bekapcsoltuk a legkondit, azt is paraelvonas miatt. (redonyok nincsenek is egyelore, talan jovore)
Persze hovisszanyeros szelloztetorendszer megvan, szunyoghalo nincs es nem is lesz. Ablakot nem nyitogatunk ;)
15cm EPS a falakon, padlason 20cm.
Ismeros fiatalokat nem tudtam meggyozni a Climaguard-os ablakuveggel kapcsolatban... Majd leengedik a redonyt. Jah, nyaron, mikor lenne eleg feny, akkor is sotetben elsz, hogy ne folj meg.
Én is végigjártam az ablakos témát, és az a véleményem, hogy az egész ablakos "szakma" egy hatalmas paraxtvakítás..
Én sztem a legalapabb, legolcsóbb-még azért nem gagyi-ablakot kell megvenni, rá műanyagredőnyt, szúnyoghálót, oszt csókolom. Energetikailag eleve kb soha meg nem térülő beruházás. NEkem egy régi vas bejárati ajtóm volt (van), amit nem akartam gagyi műanyagra cserélni, így inkább megtuningoltam kicsit :) Hőszigetelés, design, tömítés. Persze nem egy etalon, meg lehetett volna csinálni profibban is. Most csak azért vettem új ajtót, mert be lett építve a terasz. A lehetőségekhez képest a legolcsóbbat kerestem, hogy azért még valahogy kinézzen. Nem vagyok jól eleresztve pénzzel mellesleg :) Fa ajtó jobb lett volna, de egyrészt drágább, másrészt nem tudom a műanyag ablakokhoz hogy ment volna?
Nekem még mindig úgy tűnik, hogy inkább 0,82 - 0,83 az, ami mára megfizethető. Persze tizedesre kerekítve ez már 0,8... Emlékeim szerint a vonatkozó -- német -- szabvány elvárásának 1 W/m2K fölött megfelel a tizedes pontosság, de 1 W/m2K alatt meg kell adni a századot.)
kell szerelni a három oldalára rúdzárakat, a felső sarok felől is egy sarokváltót és kb. a magasság 1/3-ig le kell engedni ott is egy rúdzárat, aminek két záródarabja van.
Amúgy a minap magyarázta itt a topikban jopofan, hogy manapság a PVC ablak (elfogadható áron) Uw=o.8.:))))))))))))))))))))))
Fürdőszobában gipszkarton álmennyezet szerintetek kivitelezhető úgy, hogy később ne penészedjen az álmennyezet és az eredeti mennyezet közötti rész? A szellőzés nem jó, mert kis méretű bukóablak van. Ventilátoros szellőzéssel működhet a dolog? Hogy oldanátok meg?
Valamennyire vetemedik a hideg/meleg idovel. amikor kinn es bent is 20 fok van, szepen sikban van a tokkal.
Telen ugy gorbul az ajto, hogy kifli lesz, a kozepen majdnem fel centit szokik a toktol. Nyaron forditva lesz kifli alaku, a kozepe felfekszik a tokra, de a teteje es allja elhajlik.
Ertem en, hogy ez altalanos fizika, a hotagulasok miatt, de ez igy szar...
be kell kurnom az ajtot telen, hogy becsukodjon.
4 pantos, egyebkent komoly konstrukcio...
Masnak mennyit 'kiflisedik' a bejarati muanyag ajtaja?
Szerintem az ár miatt illetve amiatt, hogy 25cm alatti falvastagságot csak vb. pillérekkel engednek itthon az meg macerásabb mint a falazás! :-)
Mi ha jövőre építkezünk akkor 25-ös Silka + 20cm grafitos lesz a fal! Ami nem vékonyabb mint a 30N+F + 15cm EPS de sokkal nagyobb a hőtároló tömege a hanggátlása meg nem is egy kategória! :-)
Az én kérdésem viszont inkább arra vonatkozna, hogy miért nem 15-ös vagy 20-as Silka, vagy tömör/kislyukú téglából építik a családi házak túlnyomó többségét?
Ami a külső falakat illeti, (akár főfal akár nem), az OTÉK szerinti max. 0,24 W/m2K hőátbocsátás -- kell a használatbavételi engedélyhez -- és a gazdaságosság lehet a szempont.
Ahol sok a hely, vidéken, vagy legalábbis agglomerációban kertvárosi környezetben, érthető ha pl. a 38-as K-tégla + vékonyabb szigetelés irányába mozdulnak.
Ahol nincs hely, pl. a belvárosban ott az elvesztegetett telekfelülettel is érdemes számolni, és azt is figyelembe véve alighanem jobban jársz mondjuk a 30-as K téglával és kicsit több szigeteléssel...
Olyankor van viszont a kisebb ház. 20 cm különbség a falvastagságban az körbe 40 centivel kisebb házat jelent, sőt ha van középfőfal, akkor az egyik irányba 60 cm-vel.
Azért az komoly pénzre rúg, a tető, koszorú, hőszigetelés, alap, vízszigetelés ennyivel kisebb.
a lemezprofil felső falcát be kell vésni a hőszigetelésbe és egy spéci szilóval tömíteni a hézagot (egy Sika termék jó oda), a profilok illesztéseit össze kell falcolni tisztességesen. Keress gyorsan egy szakit, mert amit a képen látok az be fog ázni, de nagyon. Aki ezt feltette, azt felejds el.
Sajnos készen olyan falcsatlakozó profilt nem kapsz- aminek elég széles a felső falca, hogy bevésd, le kell hajlítani egy bádogossal az oda valót- az tudja miről van szó.
Mediterrán stílusú házra most került fel a külső hőszigetelés, ennek végeztével a földszint és az emelet között található "előtető" tetejére felkerült egy vízvető. Nem vagyok szakértő, de első ránézésre egy kissé furcsa lett a végeredmény. Fotókat csatolok. Szerintetek ez így "jó"?
Illetve miért nem akarnak az emberek 15%-kal olcsóbban építkezni, mindenkinek van felesleges pénze?
Hiszen a vékonyabb fal olcsóbb is, de a fő különbség, hogy minden irányba kisebb házat kell építeni. 20 centi falvastagság az 10%-kal kisebb házat (vagy nagyobb lakóterületet) jelent.
Avagy nem gondolok valamit jól? Azért nincsenek ebben a kérdésben reakciók, vagy pedig annyira magától értetődő dologgal jövök?
Az a gond a tisztán cementes zsákos esztichtekkel, de akár a kézzel kevert betonokkal is, hogy min. 5omm vastagságba lehet kiönteni. Másképp reped, nem köt rá a fogadó felületre, stb.
Van egy termék, amiben gipsz is van keverve a cement mellett, azt ki lehet önteni 2o-8o mm vastagságba és önterülő is (valamilyen szinten- azaz kell neki segíteni az öntéskor, le kell húzni egy 3 méteres vonalzóval). Ezt egy rétegbe is ki lehet önteni a te esetedben, nem kell rá önterülő.
Baumit Alfa 2ooo a neve, de más gyártónak is van hasonló terméke, pl. a Ceresintnek is van. Mi ezt sokat használtuk a felújításoknál, palettás kiszerelésbe a Baumit Nivelo Quatro árának a felébe kerül.
Az Alfa 2ooo-nak kell egy tapadóhíd és teljes portalanítás, egy nyeles padlótisztitó késsel át kell járni az egész felületet, azaz le kell választani a kiöntött aljzatról azt, ami levállik. Tapadóhidnak olyan fajta kell, ami nem nedvszívó felületre jó, sajnos az se olcsó.
Nemtom, ha már ki volt öntve egy réteg aljzat, de mindenképpen ellenőrizném a vastagságát, mert még 5-6cm 2 tonna/köbméteres fajsúlyú anyagot nem biztos, hogy megbír a födém, ha a pl. a téglafalak is terhelik. Jó lenne tudni a vasalását is a födémnek és a beton osztályát is. A vasalását ki lehet deríteni utólagosan is, a beton meg látszik hogy milyen, ha feltőrsz egy négyzetmétert az aljzatbetonból.
Igen, azt elfelejtettem írni, h a dübel fejeket már végig síkba kentem. Elment vele egy csomó időm, de muszáj haladni.
Rendben, akkor próbálom úgy szervezni, h lehetőleg minél magasabb legyen a hőmérséklet még idén, mert ahogy írod is, a fizikai sérülésnek is ki van téve így a felület.
Off, amúgy te a Prohardveres Parci vagy, vagy semmi közöd hozzá? : -)
építsd meg a belső falakat, lesz egy folyosó hosszába, ami nem sík, azt folytatod az folyosó ajtóktól be a szobákba.
Ha egy összefüggő tér, akkor ki kell számolni, ha a födém kibír egy vastag aljzatbetont, de valószinű, hogy nem.
Akkor marad a könnyüszerkezetes padlószintelés. Párnafák, osb vagy csóré PAL és meleg burkolat, vagy bentonyp és hideg burkolat. Csak így az egészet megemeled legalább 8-9 cm-vel.
Üdv ! Jah jó lenne megcsinálni ,de ez a "mechanikai "sérülés a falon ezt nem tudom hová tenni ! Ha totál kész van akkor is "mechanikailag"könnyen sérül mivel relatíve puha anyag ! Én sem tudtam a csatornám teljesen lefesteni ,mert nem mertem neki támasztani a létrám ameddig a végére nem tudok valami felületnövelő dolgot ráeszkábálni !:)
Van nekem egy tetoterem beton fodemmel ami nagyon nem vizszintes.
A haz ket vege fele vagy 4 cm-rel magasabb a szintje mint kozepen. A haz amugy kb 10m hosszu.
Mit csinaljak hogy legyen az egesz szinten egy vizszintes aljzatom?
Aljzatkiegyenlitesre gondoltam, de ez a 4 centi nagyon sok anyagot igenyelne.
Rabetonozni meg azert nem merek, mert annak a minimum vastagsaga 4 cm, igy a szelen 4, kozepen mar 8 cm beton kene, raadasul vesztenek is a magassagbol, meg rengeteg anyag kene.
Üdv !Ha nem lesz hidegebb ,akkor adalék nélkül is jó kéne legyen és ha megcsinálják hamar átszárad az anyag mert vékonyan kerül feldolgozásra ! De szerintem az sem baj ha csak tavasszal állsz neki ,mert valószínű az UV télen nem tudja bántani, sőt nehéz elképzelni hogy más külső körülmény kárt tudna okozni a szigeteléseddel !:)
SOS segítsetek kérlek, lelépett féltávon a kőművesem az épület hungarocellozása közben. A táblák fentvannak, én már becsiszoltam 200 m2-t és be is dübeleztem pár nap alatt.
Viszont hálózást nem vállalnám be, nem is szakmám, de a másik brigád csak a jövő héten tudja megoldani. Az időjárás nappla 7 fok, éjjel 0-1.
Mit gondoltok, megcsináltassam, vagy várjak tavaszig? Addig azért az UV meg öli a hungarocellt, nem kéne így hagynom, nem?
Vagy létezik fagyálló adalék a hungarocell ragasztóhoz? (Knaufos ragasztót vettem)
Köszi, ezt én ismertem. Viszont ezt, ha jól látom, ugyanúgy kell használni, mint bármilyen fugázót. A térkőnek viszont érdes a felülete, arról nem tudnám letakarítani a felesleget.
Úgy bizony, lehet hogy otthon dolgozik, ehhez telefonál, orvosi praxisa, ügyvédi irodája van, vagy betegségből lábadozik. Egyeztetni kell a bonyodalom elkerülése végett. A munkálatokon belül pedig differenciálni. A távoli szomszédok érdekében is, 7-9-ig vakolás, ragasztás, festés, hajlítás; 9-től vésés, vágás, bontás.
Most burkoltam le a kis teraszunkat 4cm-es térkővel (10x20cm-es), ragasztottam.
A következőre gondoltam, javítsatok ki, ha hülyeség, mert semmi tapasztalatom vele:
Besöpröm a hézagokat a bele való apró szemű kaviccsal, majd feltöltöm vízüveggel, illetve a tetejét is bekenem. A cél az lenne, hogy egyrészt ne koszolódjanak el a fugák, másrész ne hordjuk be az apró kavicsot a lakásba, harmadrészt a nedvesség se tudjon bejutni a betonba...
Vélemény? Sosem használtam még vízüveget, így lehet nem is jó ilyen célra...
Amúgy elgondolkoztat, és általában nem értem ezt a falvastagság kérdést. Még talán nem találkoztam egyetlen olyan építkezéssel sem, ahol a beltér mérete ne lett volna sarkalatos, gyakran ki is centizve, gondoljatok a folyosók, egyéb terek méreteire, "helytakarékosságra". Nem ritka, hogy eközben a ház külső alapterülete is ki van centizve a beépíthetőségi százalék miatt.
Ehhez képest mit látni mindenütt? - 38-as, 44-es főfalakat - még középfőfalat is óriási, vastag porotherm blokkokból falazva, ahol semmiféle hőszigetelésre sincs pedig szükség beltéren, statikailag tartani meg a 15 vagy 20 centis mészhomok vagy kislukú tégla is tartana - 40 centi széles parapetfalakat, amik pedig az ablak súlyán kívül mást nem is viselnek - porotherm blokkokból a nyeregig felfalazott tűzfalakat még a hidegpadláson is
De mi értelme lehet ennek? Van egyáltalán haszna az ilyesminek? A századelőn a polgári házak parapetjét amikor falazták vékonyabbra építették ott a falat, az ablak alatt volt egy tíz centis beugró. Annyival is kevesebb anyag kellett, annyival is nagyobb lett a beltér, annyival is kisebb terhet jelentett a szerkezetre, és később még a radiátorok is pont berakhatók voltak helyfoglalás nélkül. Négyszeres haszon. Ma, amikor pedig majdnem minden házban van radiátor, sokkal fukarabbul bánnak a négyzetméterekkel, drágább az anyag - a parapetfalat mégis 44-es téglából építik. Holott mára már a hőszigetelő szerepe sincsen, mert van rajta úgyis szigetelés. Egy középfőfal milyen megfontolásból készülhet 38-as (de akár 30-as) téglából. Főfalakat miért habkönnyű, ámde szekrény szélességű blokkból raknak, még a földszintes háznál is? Egy földszintes házat koszorúval még 14 cm-es kisméretű téglafal is biztonsággal megtartana 100 évig... nem jól gondolom?
30-as a fal 25x25 az oszlop, 25x25 vagy 25x35-os a gerenda a fal tetejen, ebbe be va kotve 13-15 cm a monolit fodem. Nem biztos, hogy csak tolt az a falazat.
A oszlopra es a gerendara kivulrol szerel 5cm szigetelest, utanna mindenre 15-ot, eleg az...
Közben kiderült, hogy csak "business as usual", már megint bevettem a olvasásgátlómat. A vasbeton pilléreken van 5 centi, a 30-as falon (nincs leírva, hogy pontosan milyen vázkerámia, csak az, hogy 30-as) 15 centiEPS van, az meg 0,17-et ad. Az már okésnak tűnik.
Hő- és hangszigetelések
- Falszerkezet típusának megfelelően 5 cm vtg. Austrotherm kiegészítő hőszigetelés kerül elhelyezésre a vasbeton födémek, koszorúk, gerendák, pillérek, vasbeton merevítő falak külső térrel érintkező teljes felületén.
- A homlokzati falak hőszigetelő rendszerrel kerülnek kialakításra, 15 cm hőszigetelő maggal.
Kis k-ra gondoltam, amiből az U lett. Csak pályalhagyóként nem követem a változásokat, úgyhogy nekem a beton épp csak, hogy nem B szabvány szerint megy, az acél meg a Csellár-Szépe szerint. (Olyan öreg vagyok, hogy engem Szépe még tanított.) :-)
Az egyik kollégám újépítésű lakást venne, és átküldte nekem a műleírást, hogy ugyan, olvassam már át. Szokásos beruházói/kivitelezői minimum, de mindegy, ez a műfaj ilyen, ha jobbat akarsz, fizesd ki a pluszt. Viszont a falazaton kicsit meglepődtem. Vasbeton vázszerkezet, és 30-as vázkerámia 5 cm EPS-sel. De ez még K értékben is csak 0,31, mennyi lesz erre az U, ha 1,1-es ablakok vannak, plusz a vasbeton "rontó" hatása? 2019-es átadásra nem él még a U=0,24-es szabály?
Újépítésű épület teremgarázsában az egyik támasztó vasbeton oszlopra szeretnék felszerelni valamit, kb 2 db 8-as csavarral a széles felületére. Az oszlop 50-60 cm széles és kb 30 cm vastag, és kb 5 m-enként van (szóval nem ez az egy tartja a házat).
Kisebb dolgok (gondolom kisebb csavarokkal), mint kamerák, meg CO érzékelők már vannak felfúrva más ilyen oszlopokra.
Semmit nem találok erre a neten, hogy lehet-e vagy nem, és statikust nyilván nem fogok hívni erre.
Valakinek van ezzel kapcsolatban tapasztalata, vagy tudása? Lehet-e gond két lyukból?
A mi megoldásunk kb. a második képed szerinti lett végül. A lényeg, hogy a tényleges falad (vasbeton koszorú az ábrán) minél jobban el legyen hőszigetelve a külvilágtól.
A tok/toktoldó nem helyettesíti a megfelelő szigetést, egyszerűen más a funkciója....ezért szükség szerűen ott lesz is hőveszteség, amivel számol is mindenki....
Legegyszerűbb, hogy gondolatban berajzolod a kültérből a falhoz (nem a tokhoz/toldóhoz) vezető legrövidebb utat mindenhol(nem egyenest!)....
A felső ábrádon így a redőnytok bal felső sarkától a falba nagyon rövid úton eljuthatsz, tehát az várhatóan nem a legjobb megoldás lesz.
Az alsó ábrán a redőnytok jobb alsó sarkából a tokon keresztül érintjük a falat. Ez pedig a "szükségszerű" rossz. Ezért kell a toknak is a legjobbnak lennie, lehetőleg hőszigeteltnek.
Vannak előírások. Az ÉKN (vagy hívják most bárminek is) még érvényes. Ebben egyértelműen benne vannak, hogy hogyan kell kiszámítani. Például kisebb lukakat (úgy emlékszem 1m2-ig) nem kell levonni, úgy kell számolni mintha teli fal lenne. (Az utóbbi időkben ipari csarnokokkal foglalkozom, már nem mindenre emlékszem biztosan) Meg kell nézni az ÉKN -ben (azt hiszem most ÉMIR a neve).
Köszönöm válaszod, én a következő két ábrát találtam redőny témában, ebből az első alapján készítettem el a redőny koncepciómat, mivel a második kép már a szigetelésbe tolt ablakbeépítést vizsgálja.
A redőny sem mindegy, hogy milyen, az is tud ludas lenni. Alapesetben 1 cm rés van a lamellák között, ami nem engedi be fölülről a napsütést, viszont beengedi a fényt. A másik típusnál hiányoznak a rések, és 2-3 mm-es szellőző csíkok vannak, nyilván nem helyette, mert azok fényt nem engednek be. Ez utóbbi típusnál van az, hogy a tulajdonos mégiscsak szeretne valahogy élni a lakásban, és jobb híján félig leengedi a redőnyt, hogy annyira ne tűzzön be a nap, de még maradjon fény.
Nekem is vannak ilyesmi ablakaim. Déli és nyugati homlokzaton. 15 éve vannak ott. Eddig egyik sem repedt meg, pedig sokszor - főleg nyáron - félig le van engedve a redőny, hogy legyen némi fény és ne jöjjön be a meleg. Elgondolkoztató, hogy az első ablakot 10 évig nem zavarta a hőtágulás a második pedig egy évig bírta. Ez egy egyre erősödő folyamatra utal. Nagyon könnyen lehet - ahogy sr1 írta-, hogy egy csavar feje nyomja az üveget. Azonban ez nem mond ellent a folyamatnak. A különböző okból származó mozgások (szél cibálja, hőmozgás, fa tartók száradása, alaptest mozgása) miatt a csavar jön elő. Ennek kéne utána nézni.
még annyi, hogy sokszor le lettem már "oltva", ///itt a fórumon is///, hogy nem kell feltalálnom a spanyolviaszt, mert a gyártóknak kész megoldásaik vannak a dolgokra/ csomópontokra....
csakhogy az életben azt tapasztaltam, hogy a gyártóknak legtöbbször nem a jó megoldás az érdekük, hanem a profit....ennek érdekében sokszor megtévesztik a vevőket a termékek promótálásánál...
szóval észnél kell lenni, végiggondolni több oldalról is a kínált lehetőségeket....
Hasonló (30n+f klíma profi+20cm grafitos EPS) házat építek éppen.
A redőnyt én nem vakolhatóra választottam végül, lehet nem lesz trendi, de így mögötte(!!!) tudok szigetelni a falon az ablakkeret körül (homlokzati síkra tett ablak).
A redőny mögé PIR-t fogok tenni, mert így is csak a keret vastagsága (93mm) ami odafér.
Kérdeztem, és szigetelésre tehető redőnytokot nem is gyártanak....(lehet még ki sincs találva...), pedig az lenne az igazi....
de ugye az "ablakosok" szeretik összekötni a redőnyt az ablakkal, mert így egyszerre szerelhető, eladható, az illesztések könnyebben megoldhatóak....
(így is elég sokat elbíbelődnek a beállításokkal (vízszintes/függőleges/tekeredés/dőlés stb....)....
Ha belegondolsz maga a redőny szerkezet nem hőszigetel, így az ablaktokig hőszigetelés nélkül jut a levegő, ott az ablaktok (vagy toktoldó) kamrákon átjutva (mint egyetlen vékony hőszigetelés) hidegben hűti a fal azon részét.
Itt nem az egész üveg kapja a hőt, hanem van egy árnyék-napsütés határvonal, ott keletkezhet feszültség. (Alsó rész kb 80 centin nnapsütést kap, felső rész kb 100 centin árnyékban. És emellett lehet ott gy csavar is. Amit vagy beljebb, vagy kijjebb kéne tekerni... Műanyag ablak, ha jól rémlik itt pattintós az üvegléc, a tok rögzítő csavar nem tudom hol lehet.
20 cm szigetelésnél akár kijjebb is teheted a redőnyt, így nem kell toktoldó és a szigetelés is jobb lesz a redőny mögött. Tehát pl. 4 cm szigetelés kerülhet a redőnyláb/doboz és az ablak/fal közé, aztán jön a redőny 14cm-e, majd 2cm eps fedés (ha vakolható tokos). Én így csináltam, persze nem nagyon láttam még máshol... :)
Egy 6x7 méteres, 15 centi vastag és egy 2,5X2,5 méteres, 8 centi vastag lemezalapot csinálok betonból a kertembe vasalva, előbbit fagarázsnak, utóbbit kerti szerszámosháznak. Péntekre rendeltem mixerbetont, c16-24 kk-t, viszont most felénk hideget jósolnak, szombat és vasárnap reggel is elképzelhető -1, -2 fok. A betonozást nem szeretném halasztani, mert jó lenne, ha össze lehetne rakni a garázst a keményebb téli hideg előtt.
A fagy ellen úgy gondoltam védekezni, hogy egy réteg fóliát teszek a betonra, rá otthon felelhető, hőtartó dolgokat - plédek, ágyneműhuzatok stb. - majd még egy réteg fóliát. Kérdésem, hogy ez elég védelmet nyújt a fagy ellen? Illetve milyen fóliát használjak?
Épülő új házunkba tavasszal érkeznének az ablakok, melyek a fal külső síkjába kerülnek majd beépítésre. Szeretném ezt a lehető legjobb minőségben megcsináltatni, a legjobb koncepció szerint, így ebben kérném segítségetek. Próbáltam végig olvasni a komplett fórumot ablakbeépítés témában, ami alapján két koncepciót (redőny nélkül, és redőnnyel) rajzoltam, érdekelne a véleményetek.
A házban nincs egyetlen klasszikus áthidaló sem, a koszorú úgy lett megtervezve, hogy önmagában kiváltsa az ablakok/ajtók feletti áthidalót. A külső szigetelés 20 cm EPS lesz, valószínűleg grafitos. A belső párkányra azért tettem Heraklithot, mert itt a fórumban találtam egy nagyon szimpatikus, cserépből készült belső párkányt, ami nagyon megtetszett.
Kérdéseim:
1, A redőnytok toktoldóval lenne felrakva, aminek hőhidasságát a mögé rakott kőzetgyapottal próbálnám ellensúlyozni. Ilyen kőzetgyapot szigetelést raknék a két függőleges belső kávára is. Van ennek értelme?
2, Írtátok, hogy a alulra is érdemes Heraklithot tenni, mert a párkányt jól tartja. Ezt pontosan hogy is kellene?
Ráteszem a téglára a Heraklith táblát, ami annyit lóg ki, amilyen vastag a szigetelés. Erre ráteszem az ablakot, majd előröl és hátulról ráteszek még egy Heraklith lemezt? Vagy mi takarja majd el a purhabot?
egy ekkora üveg hőtágulása nem nagy. De ha süti a nap sokat, ha megnézed egy kicsit messzebbről, akkor homorú képet kell láss, amikor kitágúl. Rosszúl szerelt üveghomlokzatokon látszik, csak azok sokkal nagyobbak mind a te ablakod és vastagabbak is.
Mivel fix, én arra gondolok, hogy hozzáér valahogy egy csavar, ami nincs teljesen behajtva és ha egy kicsit megmozdul, az eltőri. Amikor a hőtágulástól feszül meg az üveg, akkor széttőrik teljesen, sőt, az edzett berobban. De ez a repedés elindult egy pontból az üvegléc alatt.
Én rétegelt fa ablakot gyártok és a üveglécet egy spéci szegbelővővel rögzitjük, ami az üvegléc szilikonnutjából felfele megy a ablakprofilba, azaz nem látszik a vége. Az pisztolyt rá kell helyezni az üveg síkjára.
Meg szokott történni, hogy a szeg valahol félremegy és megsérti az üveget. A szegnél, pont a szélétől (azaz az üvegléc alól) az üvegszerelvény meg szokott repedni, egy-két év alatt.
A többit is így használom, de ott nem merült fel ez a gond. Azon gondolkodom, hogy magasságban, szélességben ha egy mm-rel kisebb ablak készülne, az segítene-e. Talán nem feszülne be. Ez hülyeség? Vagy nem tudom, hogyan lehetne javítani a tokon csere nélkül..
Értem. És csak ezt az ablakot használod így? Mert nem írtad, hogy a többinél is előfordult volna...
Csak azért kérdem, hogy hátha az egyes gyanúm a kettessel gyanúmmal kombinálva eredményezi a repedést....és akkor elegendő lenne csak az egyik körülményt megszüntetni/elkerülni, orvosolni....
csak még annyi kéretlen tanács, ami eszermbe jutott, hogy egy picit mindig masszívabbra építsd be a kádat az elképzelt sima kádban ugyörgős ázáshoz képest....
ugyebár nagyon sokféle haszálata létezik egy kádnak... ami a "nem konvencionális", mégis teljesen általános használat....hogy konkrétabb legyek....pl. fiatal házasoknál közös zuhany közben (elött/után)...stb...gondolom érthető.....;)
Lehet igazad lesz a hőtágulással, mértem, néhány centin, az árnyék-fény határnál (redőny miatt), 14 fok különbség adódik.. (42 fok a melegebb)-. Az üveg fém belső keretét mérve, infrás hőmérővel..
A 3. megoldás felé indultam el, előlapot még nem raktam fel. Főleg nem fúrtam bele a padlóba. Az alátámasztáson gondolkodom. Mi a véleményetek, ha ytong alá valami hotmelt szerű ragasztót tennék, amit le lehet szedni nyom nélkül?
Csak nekem már meg van a kád... Nem szerettem volna eldobni a 10 év garit, ezért is vettem nem 20-30ezer Ft-os kádat, hanem Wellis-t... Na de ez van :)
Van még egy (nem túl gyakori) kombináció, amikor a kád gyártója ad habszivacs alátétet, és a kombinációra garanciát. A Bauhausban is találkoztam ilyennel, nem extrém drágán.
Az én kád beépítésem még bonyulúltabb kérdésnek tűnik nekem, mert akril sarokkád, de mögötte a fal, alatta padló csempével van burkolva. Én hogyan rögzítsem szerintetek?
Az Ytong perem meg van csinálva a hátsó részekhez + a kád alatt (az ülőfelület teljes egésze alatt) ott az Ytong (és a gyári láb is)... Az Ytong és a kád pereme, valamint az alja és az Ytong között 3-4cm közötti rés van hagyva (mivel nem tudtam, hogyan is csináljam meg)...
Holnap akkor kiemeljük a kádat a helyéről, a peremhez megy a flexibilis csemperagasztó. Teljesen hagyjam megszáradni, ami ugye pár nap is lehet (a zsákon azt írja, hogy száradási idő 24 óra, terhelhető 7 nap), vagy 24 óra múlva mehet bele a víz, majd alá az alacsony tágulású PUR-hab? A 3-4cm-t kinyomhatom egy rétegben is?
Akkor hogyan is csináljam? A peremet körbe felfalazva, csemperagasztóval rögzítve? Alját kis térfogat növekedésű (kis tágulású) PUR-habbal, vagy azt is flexibilis csemperagasztóval?
Szerintem hibátlan megoldás erre valószínűleg nem lesz. Mondom, az akrilkád a kádak Trabantja. Vagy működik, vagy nem, de inkább műanyagból nem lehet megfelelő kádat csinálni. Ha meg már megvan, akkor jön ez a kínlódás vele.
Ezt értem, hogy be kell építeni... De ha ráköt a ragasztó/PUR-hab a kád aljára, akkor veszik a 10 év garancia. Ha véletlenül gyártási hibás a termék - ahogy olvastam, előfordul, hogy az akril és az üvegszál elválik egymástól -, akkor kidobtam ~90 ezer Ft-ot...
Ezért szeretném úgy megoldani a beépítést, hogy az alja ne legyen fix, csak alátámasztva legyen... A körbefalazás és csempézés megengedett, attól nem veszik a garancia...
Az xps laptól ugyanúgy kongani fog, ha nem jobban. Normális esetben ezeknek az alját bitumennel kellene lekenni, hogy kádként viselkedjenek, és pur habbal kiönteni. De persze a gyártónak. Micsoda dolog az, hogy a vevőknek egyenként kell kísérletezni, hogy használhatóvá tegyék a terméket.
Alacsony tágulású, ha minden igaz, akkor kétkomponensű habbal szokták kiönteni. És vízzel nagyon megtölteni, egyes pur-habos történetekből extrapolálva még ekkor is rétegenként purhabozva, mert nem biztos, hogy a leterhelés minden esetben elég.
Nem szeretném a teljes alját alátámasztani, kikenni :)
Csak az ülőfelület alá, ahová PUR-habot szoktak nyomni alátámasztásként... (a két láb közé gondoltam, szerintem már az is bőven jó, ha ott alátámasztom plusszban)
Most alá van már téve 1 nagy Ytong fektetve, így a kitöltendő rés már csak ~3,5cm.
Szóval oda van csemperagasztó menne úgy, hogy fóliát rakok a kád aljára, vagy pedig a terhelhető XPS lap...
Szerintem ahhoz a konyhai zsugorfólia vagy a csomagolófólia is megfelelne, viszont a csemperagasztót nem teljesen értem, egy kád alá szerintem egy-kétszáz liter anyag bemegy.
Csak azért gondoltam, mert a kád alatt a levegő hidegebb lesz, mint a kádtest, mivel az átmelegszik...
Lehet, hogy nem okoz ilyesmit, csak valamiért eszembe jutott, hogy hátha.
Akkor elvileg megcsinálhatom úgy is, hogy egy 1-2 mm vastag fóliát rakok a kád alá, és úgy fektetem a csemperagasztóba, hogy ne kössön a kád aljára a ragasztó, viszont így alá van támasztva a közepe is?
Viszont eszembe jutott, hogy a kád aljára rakott fólia miatt nem lehet, hogy a kádba engedett melegvíztől pára csapódik majd le a kád és az alján lévő fólia között?
Esetleg a fólia helyett használjak lépésálló XPS lapot? Van 2cm vastag táblám még 2 db. Ezt tudnám rögzíteni flexibilis csemperagasztóval az Ytongra úgy, hogy apróbb táblákra vágva támassza alá a kád alsó részét...
Vagy még van kb. 2 négyzetméter 6-7mm vastag gumilapom...
Köszi a tippet, egyre jobb :) Lehet benne valami, hogy múlt évben is decemberben repedt el, tehát fűtési szezonban...
Felteszek pár képet, kívülről feltűnt, mintha valami fémen feküdne az ablak, nem tudom mi lehet. Gondolom a burkolók nem végeztek teljes munkát anno. Ma hozok egy fémkeresőt, megnézem érzi-e a csavarokat.
az egyik, ha mindkétszer kb. ugyanabban az időjárási körülményben történt, akkor a hőtágulás miatt lehet, ha a tok túl mereven van rögzítve a tartószerkezethez, és nem tud mozdulni. (műanyag hőtágulása kontra tartószerkezet hőtágulása), ezért a tokokat mindig úgy rögzítik, hogy tudjon -megfelelő mértékben- dilatálni. (Ez esetleg ennél a toknál csak részben teljesül...)
a másik, hogy amikor mi vettük az ablakainkat+redőnyöket, akkor a gyártó figyelmeztetett, hogy mindig legyen vagy teljesen felhúzva, vagy lehúzva a redőny, mert ha "megsüti" az ablak egyik részét a Nap, akkor a takart rész és a nem takart közt kialakulhat akkora feszültség, hogy megreped az üveg. Állítólag sok ilyen esetük van.
a keret nem tudja eltőrni a fix ablakot, hézag van a keret és az üveg között, ki van ékelve az ablak műanyag ékekkel, de nem ott vannak az ékek, ahol ez az üveg betőrt.
Az üveglécet egy nut tartja, az rugalmas.
Ha kinyitod a nyiló ablakot és nagyon erőssen meghúzod a sarkát lefele, az eltőrheti az üveget, de mindig az éknél indul el- ha ki nem szakadnak belőle a zsanért rögzitő csavarok- hiszen a műanyag ablak nyilószárnyát úgy állitod be vinklibe, hogy ékeled az üveget.
A PVC ablakot a tolvajok ki tudják nyitni, úgy, hogy az üveget nem törik el, annyit enged a profil, hogy be tud nyúlni egy szerszámmal és eltolja a rúdzárat a bütyöktől. De hozzá kell férjen a belső falchoz, tehát elég sokat kell engedjen a ráma.
A Wellis kádnál megengedett, hogy előlap helyett fel legyen falazva és csempézve.
Egyedül az alsó részét nem szabad fixre beépíteni, mert ez jár garanciavesztéssel.
Tudom, hogy ez lenne az ésszerű, hogy beépítem fixen, hiszen így nem mozdul el, alá lesz támasztva rendesen. De mi van, ha gyártási hiba van a termékben? Kidobtam ~90ezer Ft-ot...
Ezért szeretném úgy megoldani az alátámasztást, hogy ne bukjam a garit... Arra is gondoltam, hogy mi van, ha a felfalazást megcsinálom flexibilis csemperagasztóval (ez körbe megengedett), az alját viszont úgy fektetem ragasztó ágyba, hogy az alátámasztás meglegyen a lábakon kívül is, hogy egy vastag fólia réteget rakok a kád aljára (pl. 3M ragasztószalaggal), így a csemperagasztó nem köt a kád aljához, kivehető, nem hagy nyomot, és megmarad a garancia is... Elvileg nem tud elmozdulni így sem, mert a kád lábak + a körbefalazás a helyén tartja...
Mondjuk a szél, ha jól gondolom, kifelé húzza. Mint a repülő szárnyat felfelé. Meg kint csökken akkor a nyomás, asszem. De mondjuk olyan szél van, kerti széket simán eltolja méterekre.
A tok és a fal között nem látszik repedés, gondolom tapéta van, az jobban takar. Volt-e korábban a megrepedt üveg közelében a fal és a tok között elválás?
Favázas, nagy paneles a ház szerkezet. Fütyülős szelek sajnos vannak erre. Ütés szinte kizárt, kanapé felső széle fölött van a repedés, nem lehet véletlen megütni.
Köszi a tippet! Megnézem a csavarokat is, talán a kézi fémkereső megmutatja.
Az gyakori, hogy félig van leeresztve az a redőny. Talán húzza a keretet az automata, ami rá van csavarozva. Persze magában nem kéne így tennie, a többi alaknál nincs gond.
Ezekután arra is figyelek, teljesen le legyen engedve a redőny, ne csak majdnem...
Hogy kiderült, hogy könnyűszerkezetes az épület kicsit módosítottam a gyanúmat. Az elsővel 10(?) évig nem volt baj, a második egy év után ment tökre az vagy a tokrögzítés elégtelenségére vagy a a tartószerkezet meggyengülésére (pl. kiszáradt a faváz és lötyög) utal. Vagy mindkettőre. Ha tényleg a belső üveg repedt meg az inkább szélnyomás lehet, a belső üveg lesz tőle húzott. Mindenképpen rendellenes mozgás okozhatja.
Az akril kádak többségével komoly gondok vannak, már a konstrukció szintjén. A műanyag kád ugyanis nem polikarbonátból van, ami erős lenne, hanem plexiből, ami egy mechanikailag gyenge műanyag.
Egy kádat, legyen az bármiből, körbe kell csempézni. Ennek a funkciója a vízelvezetés és a fix pozíció még fémkádaknál is, hogy a kád ott maradjon, és úgy. Az esztétikus fürdőszoba szintén nem valósítható meg enélkül.
Ezzel szemben az akril kádak legtöbbje esetén nem vállalnak garanciát. Az akril kád mozog, huppog, mint egy lavór. Körbe kell csempézni őket, ez nem kérdés. Ez úgy-ahogy mérsékli az instabilitást. Fontos a purhabos kiöntés is, a kettő már elfogadhatóan stabilizálja a kádat. A tömeggyártók azonban, mint mondtam, nem akarnak garanciát vállalni, ezt azon a módon érik el, hogy betarthatatlan feltételeket szabnak, ilyen a beépítés tilalma. Az ürügy nem is alaptalan, a plexi nem bírja a feszültséget, ezért ha a csempe nem egyenletesen támasztja és közvetlenül, akkor törhet. Tömítőanyag jelenthet megoldást műszakilag, persze a műszakilag helyes megoldás mentesíti a forgalmazót a garanciaviselés alól.
A műanyag kádak másik hibája, hogy gyerekes háztartásokban nem igazán alkalmazhatók, hiszen karcolódnak. A plexi nem bírja a matchboxot, értelemszerűen.
Az elvileg ajánlott beépítési mód (nyilván egy vicc, amit ki kellett találni garanciális feltételek teljesítésére), a kád lábakra helyezése, amitől az akrilkád nyeklik, a vízelvezetésre pedig egy ormótlan műanyag háromszöget adnak vízvetőnek, ami a mosókonyhában még elmenne, fürdőbe nincs ember, aki betenné. Alapvetően az akril nem alkalmas anyag kádnak, illetve ha a gyártó átvállalná a plexi alkalmatlanságának a kockázatát, akkor megfelelően beépítve jó volna, a karcállóságot leszámítva.
Az XPS lap nem szünteti meg a kopogást, kongani fog ugyanúgy.
Az akril kádak többségével komoly gondok vannak, már a konstukció szintjén is. A műanyag kád ugyanis nem polikarbonátból van, ami erős lenne, hanem plexiből, ami egy mechanikailag gyenge műanyag. Egy kádat, legyen az bármiből, körbe kell csempézni. Ennek a funkciója a vízelvezetéz, a fix pozíció még fémkádaknál is, hogy a kád ott maradjon, és úgy. Az esztétikus fürdőszoba szintán nem valósítható meg enélkül. Ezzel szemben az akril kádak legtöbbje esetén nem vállalnak garanciát. Az akril kád mozog, huppog, mint egy lavór. Körbe kell csempezni, ez nem kérdés. Ez úgy-ahogy mérsékli az instabilitást. Fontos a purhabos kiöntés is, a kettő már elfogadhatóan stabilizálja a kádat. A tömeggyártók azonban, mint mondtam, nem akarnak garanciát vállalni, ezt azon a módon érik el, hogy betarthatatlan feltételeket szabnak, ilyen a beépítés tilalma. Az ürügy nem alaptalan, a plexi nem bírja a feszültséget, ezért ha a csempe nem egyenletesen és direktben támasztja, törhet. Tömítőanyag jelenthet megoldást műszakilag, persze a műszakilag helyes megoldás mentesíti a forgalmazót a garanciaviselés alól. A műanyag kádak másik hibája, hogy gyerekes háztartásokban nem igazán alkalmazhatók, hiszen karcolódnak. A plexi nem bírja a matchboxot, értelemszerűen. Az elvileg ajánlott beépítési mód (nyilván egy vicc, amit ki kellett találni garanciális feltételek teljesítésére), a kád lábakra helyezése, amitől az akrilkád nyeklik, a vízelvezetésre pedig egy ormótlan műanyag háromszöget adnak vízvetőnek, ami a mosókonyhában még elmenne. Alapvetően az akril nem alkalmas kádnak, illetve ha a gyártó átvállalná a plexi alkalmatlanságának a kockázatát, akkor megfelelően beépítve jó volna, a karcállóságot leszámítva. Az XPS lap nem szünteti meg a kopogást, kongani fog ugyanúgy.
Lehet még az is az ok ha könnyűszerkezetes, hogy az ablak tokja nincs eléggé rögzítve azon az oldalon ahol reped és mozog valamitől. (lehet szél is) meg kéne kézzel lökdösni a tokot mindkét oldalon, hogy egyformán mozog-e?
Köszönöm. Holnap csinálok képet. Könnyűszerkezetes a ház, az ablak fődig ér. Mellette két ugyanolyan. Csak az üveg lett cseréivé, a keret maradt az eredeti. Nem tudom milyen áthidaló lehet felette, az egész szakasz fölött. ( ez gyakorlatilag egy fordított U alakú kiugró, aminek minden oldala ablak. A távolabbi szára fix, a közelebbi terasz ajtó.) Összesen 5 ablak, az ajtóval együtt.
Egy fénykép alapján nehéz abszolút biztosat mondani. Miután mind a kétszer ugyan az történt az azt valószínűsíti, hogy nem az ablakban van a hiba. Az üveg középen tört el, ahol összenyomódásra a legnagyobb az oldalirányú elmozdulás. Ez az épület adott részének a mozgására utal. Ha egyszerű süllyedés lenne az nem törné el (föltehetőleg) az ablakot, mert az alja teteje egyformán mozogna. Kéne fénykép az ablak környezetéről, kívül-belül. Van rendes kiváltó az ablak fölött? Elég hosszan fölfekszik a falra? Nem túl rövid a falszakasz amire támaszkodik? Egy ablak kiváltója támaszkodik rá? Nincs valami nehéz teher az ablak fölött?
Köszönöm, kerítek képet. Ne hozd rám a frászt, ha csak egy ablak reped, az nem inkább a keret lehet? És ha több, akkor süllyedés? A repedésről van képem. Mindkétszer ugyanúgy történt kb.
Elöregedett a műanyag és a gyártáskor belekerült feszültség megteszi kötelességét.
Jó lenne fénykép a repedt ablakról és a környezetéről vagy egy alaprajz az épületről amin föl van tüntetve a repedt ablak. Azért ha a többi ablak nem reped akkor az elsőt valószínűbbnek tartom.
Sziasztok! Segítséget kérnék. Van négydb. kb egy méter széles, 170 centi magas ablak. Műanyag tok, fixek. Az egyik egy éve elrepedt. Csere után egy évre megint. Belső réteg (3 rétegű), és kb. ugyanabból a pontból indult a repedés. (A redőny automata alatt 20 centivel kb.) Mi okozhatja, és mit kéne tennem, hogy legközelebb tovább bírja? Az első elrepedésig kb. 10 évig rendben volt. Köszi a tippeket....
Igazából már megvan körbe/alul az Ytong alátámasztás, de 3-4cm hézag van a kád pereme/alja és az Ytong között... Leginkább abban vagyok bizonytalan, hogy mivel töltsem ki ezt a hézagot.
Akkor alul marad a PUR-hab (bár ezt is mondták a Szatmáriban, hogy a PUR-hab reakcióba lép a kád anyagával, és el fog gyengülni az alja - bár ez szerintem baromság).
Jobban járok az említett Flexifoam-mal, mint egy sima mezei PUR-habbal? Leírás szerint jobban bírja a mechanikai torzulást, de hogy valójában így van-e + elvileg nem olyan nagy a térfogat növekedése sem. A vízzel való feltöltést csak félig, vagy a kádat teleengedve ajánljátok?
A peremet nem célszerű flexibilis csemperagasztóval megcsinálni? Az elvileg valamennyire vízzáróvá is teszi a peremnél a kádat, nem? Persze szilikon tömítő kerül a peremhez...
Akril kád beépítése előtt állok (nehéz mestert találni, ahány embert kérdeztem, mind mást mond).
Szóval adott egy Wellis Palma akril kád, lábakkal, zóval semmi extra. 1-2 napon belül be kellene építenem, de több megoldást is olvastam. Alapból a gyártó azt mondja, hogy ha nem csak a lábakat használjuk, akkor elveszik a 10 év garancia. Beleálltam a kádba, nem egészen tartom így hosszú életűnek a dolgot (97kg vagyok)...
A fix habarcságyba való ültetést sem tartom egészen jó ötletnek, mert ugye a kád anyagából adódóan a meleg víz hatására valamekkora mértékben tágul (mármint az anyag szerkezete), így ha az akril hordozó réteget fixen "leragasztom" (a külső hordozó héj üvegszálas cucc), akkor szerintem az akril réteg el tud válni idővel a héjtól...
A másik megoldásnak a PUR habot találtam, de ugye ennél az a gond jön elő, hogy ha összenyomódik a hab (kikeményedés után), akkor nem igazán nyeri vissza az alakját, tehát nem támaszt már rendesen. Esetleg találtam még olyat, amit a Soudal gyárt (Soudal Flexifoam), ez elvileg elég rugalmas, 50%-ban képes a torzulást elviselni, az alakját visszanyerni... Ez jó megoldást jelenthet? Esetleg nem bántja az üvegszálas testet a PUR-hab???
Most olvastam olyasmiről, hogy kezdik használni az XPS szigetelőlapot ilyen alátámasztásnak. Néztem délelőtt üzletben, de ez sem tűnik túl rugalmasnak, ahogy megnyomtam a szélét, szinte ugyanúgy benyomva maradt... Vagy van lépésálló XPS, és ezzel oldjam meg?
Az öntapadós helyett akkor viszont lehet, hogy átkenem még pár rétegben bitugéllel az ajtó körül.
Amúgy is lett ebből kenve (kellősítőnek) körben a falra.
Úgy láttam, hogy bitugél a legolcsóbb kenhető emulzió, (ami a mezei lakosság számára -tüzépen- elérhető) esetleg van valakinek olcsóbb (de műszakilag hasonló) anyagra tippje?
(most visszaolvasva csak az egyértelműség kedvéért, a kisebbség alatt nem cigányságot, egyéb népességet értettem, csak az "ellenvéleményen" lévőket, (nyugdíjasok, telekleadásra kötelezettek stb.) akik természetesen úgy akarnak utat építeni az utcájukba, hogy a jelenlegi státuszukban ne következzen be változás (ne kelljen fizetni, leadni stb...)....emiatt inkább azt hangoztatják, hogy akkor ne legyen út, de persze reménykednek, hogy azért lesz út valahogy....)
Nem kérdőjelezem meg amit írsz, nyilván léteznek kis hazánkban mindenféle -jól kitapintható- érdekszövetségek, stb.
Csak megjegyzem, hogy sokszor van lényeges eltérés műszaki tartalomban, kivitelezési minőségben, stb... két ajánlat között.
Erre érdemes odafigyelni, mert az olcsó ajánlatról később kiderülhet, hogy drágább. Ezt úgy általában értsd (mert általában igaz, és gyakori!), ne a saját esetetekre, mint mondottam nem kérdőjelezem meg, amit írtál.
Pl. útépítés terén most van folyamatban lévő ügyben tapasztalatom. Félve, és tartva az önkormányzattól, korrupciótól, a feladat lehetetlenségétől, stb...tehát félelmekkel és indulatokkal táplálva nekilódultak az utca útépítésébe. Eddigi tapasztalata, hogy kellemesen csalódott....(Persze ez még változhat...)...de úgy tűnik a "kerékvető" nem az önkormányzat, hanem az utca lakóközössége, illetve onnan is csak a kisebbség...de szerencsére találtak megoldást az önkormányzattal karöltve....
Azt írod "kellett", tehát akkor mindez már megtörtént?
Csak tippelem, hogy nem. Nekem is volt ilyennel dolgom, és előre iratják alá a lemondási szándéknyilatkozatot, hogy véletlenül se maradjon a tulajdonodban a közterületen lefektetett közmű.
Amíg építed, addig engedik a közterület használatát, de jogilag valóban a Tiéd a "középítmény" arra az időre, tehát Te felelsz érte (ha valami anyagi kár, egyéb baj történik építés közben....).
Ha minden rendben a létesítéseel, akkor vidáman lemondasz a köz javára....
Ez tudtommal mindenhol így van, és nem is igen fog változni, hiszen egy-egy ilyen beruházás/fejlesztés mindig az odaköltözők/ott lakók érdekét szolgálja, az Ő ingatlanuk értéke fog jelentősen növekedni....
A később jövők, ha jó szomszédok (rendes népek), akkor nyilván kialakulhat egy utca, egy jó lakóközösség, ezáltal egy kultúrkörnyezet stb, ami szintén jelentősen befolyásolja a lakóingatlanod értékét.
Természetesen sok egyéb szempontból vizsgálva is előnyt jelenthet egy közműlétesítés, másik oldalról pedig tulajdonképpen a szolgáltatónak adsz "többletmunkát" a jövőre nézve, hiszen a fenntartás és karbantartás ezután már az ő dolga/költsége. (Az más tészta, hogy tulajdonképpen azt a pénzt is a köztől kéri el szolgáltatási díj, stb formájában....).
Szóval az egészre úgy tekints, mint egy később megtérülő beruházásra.
A finanszírozásban pedig szerintem érdemes próbálkozni pl. az önkormányzatnál.
Általában helyi szinten léteznek támogatási lehetőségek, de ezt mindig a megfelelő(!) személy(ek)kel kell egyeztetni.
Ebben az esetben az új alapnál nem lesznek viszont műszaki problémák? Úgy értem, ahol az új alap a régivel találkozik, ott külön fog mozogni az épület? Vagy van az összekötésre technológia, ami ezt meggátolja?
A betonkerítésünk alsó kb 30cm-es szakasza esőzés után állandóan vizes, ezért arra gondoltam tennék az alap mellé dörken lemezt, hátha megoldaná a problémát. A kérdésem az lenne, hogy milyen mélyre kell ezt levinni? Az alap kb. 80 cm mély lehet, le kell ásnom teljesen az alap aljáig vagy elég kevesebb is? Gondolom a kerítésnek se tenne jót, ha most végig kiásnám az alap aljáig.
Egy részben statikai, részben meg talán hivatali nyűgben mit mondanátok?
Egy vegyes falazatú fészer újjáépítésén gondolkodunk. Oldalhatárosan épült, közel a telekhatárhoz, vagy pedig éppen a telekhatárra, nem tudom pontosan, mert ugye ott csak a házfal van, kerítés pluszban nincs. Az egyik része egy lepukkant földszintes lakás, a másik részéből garázst kéne csinálni.
Az alapozásról semmit nem sikerült még kiderítenem. De nincsen az épület elrepedve. Építéshatóságilag a telek túlépített, ezért a bontás/újraépítés tudomásom szerint nem jöhet szóba, az újraépítést már nem engednék az épület elbontása után.
Egyáltalán milyen módon lehet ilyenkor felújítani egy düledező falat és épületet?
A falak kb fél méter vastagok. Esetleg (hogy a szomszéd telkére se kelljen átterjeszkedni), megvalósítható lenne egy lábazati magasságban elhelyezett "koszorú" bevésése a falba? Tehát a jelenlegi fal külső síkjában 20 cm bevésést készíteni, telerakni vassal és kiönteni betonnal körbe. Utána a rossz részeken kijavítani-cserélni a falat, végül fölülre is tenni egy koszorút?
Szenny és ivóvíz bekötés ügyben tudna segíteni valaki?
Gerinchálózatot kellett tovább vinni, hogy a telekre be legyenek kötve a közművek, még tűzcsap is kellett, több milliós költséggel...
Úgy hallottam, hogy ezután önként dalolva mondhatok le az önkormányzat/vízmű javára, akik nem fizetnek semmit, örüljek, hogy oda költözök :)
Jól van ez így? Hogy szól a törvény? Van e valami szerződés pl, amit megkötve az önkormányzattal legalább az utánunk rácsatlakozók fizessenek közmű fejlesztési díjat vagy akármit?
igazából én is heratektát vettem, aztán majd lecsupaszítom....
(nem lehet egyik tüzépnél sem heraklith-ot kapni itt sem...:(....sőt, van ahol kerek perec megmondták, hogy idén már nincs áruhozatal...kiárulják a készletet még idénre....gondolom megtehetik, biztosan pörgött a bolt ez évben....)
Én csak elkértem abból a boltból, ahol vásároltam, így nem tudom mennyire profi. Nem tűnt annak... :) Ilyesmi volt.
Ötrétegű csövekkel kellett itt-ott összehozni, azokhoz való menetes kulcsos idomot vettem, a süthető idom meg a PP-R csőre került, a kettő közötti menetre meg mehet a loctite. Arra ha jól emlékszem azt mondták, hogy visszafelé is lehet kcsit tekerni, koorigálni ha szükséges, nem lesz baj.
Nekem a sütős idomokkal volt bajom inkább, mert bár bolondbiztosnak mondták, el lehet rontani. Ha túlmelegíted, belül rendesen le lehet szűkíteni a cső keresztmetszetét. Ha nem, akkor nem lehet rendesen összetolni, vagy nem áll egyenesen. Ott ha összetoltad, nincs korrekciós lehetőség, mert esetleg megszakad az anyag folytonossága. Remélem amit a falba (GK) így raktam be, az nem enged majd el soha...
Én úgy értettem, hogy a a nem profi a 30e alatti gépek, a profi pedig valahol efelett. Pl. kölcsönzőben elérhető gépek.
Kényelmesebb lenne saját gépet venni, mint kölcsönözni, de nem tudom, hogy az extol kategóriájú mennyire lesz használható...
A csőrendszerek találkozásánál gondolom fémbetétes idomokkal dolgoztál, használható loctite, vagy sem? Az egyik gyártó azt írja, hogy erősen meg kell húzni hozzá az idomot, amitől tönkre mehet, a teflont ajánlja helyette, de arról még jót nem hallottam sehol...
A vízvezeték egy részét ilyen sütögetős idomokkal csináltam, nulla előképzettséggel. Nem sikerült minden elsőre, ami az idomoknál elég gáz, mert nem nincs lehetőség javítani.
Nem manzárdról van szó, csak asszimetrikus nyeregtetőről (egyik oldal meredekebb, 45°-os). Egyik "térdfal" ~1,7m magas, a másik pedig ~2,5m magas (eleve kétszintes ("tetőtérbeépítéses") re lett tervezve a ház.) Ezeken a "térdfalakon" vannak ugye a talpszelemenek, beszigetelve, fóliázva. Egyik oldalon a függőleges térdfalon csak egy ~7cm magas "csík" (~9m hosszan) amit el kell "tüntetni" a ferdetető (gipszkartonozva lesz) alatt, a másik oldalon egy ~19cm magas csík (értelem szerűen az is kb. 9m hosszan).
A fedélszék függőleges fa oszlopai amúgy is benne vannak a fenti válaszfalakban, tehát azok hálózva lesznek a gépi vakoláshoz.
Azt nem fér bele a fejembe, hogy a talpszelemenekhez miért nem lehetett volna a szigetelésre+párazáróra belülről simán deszka borítást tenni, és azt lehálózni?
MŰE-m vetetett velem heraklith-ot. Ami szerintem kb. egy behálózott gyalulatlan deszkának megfelelhet vakolás szempontból, bár lehet tévedek....
És igen, Ő is a vízszintes repedést mondta, hogy az idővel meg fog jelenni a vakolatban két függőleges összeeresztésnél. (nyilván másként mozog a fa, mint a tégla, beton)
Ez ellen én az üvegszálas fátyolcsíkkal "védekeznék".
(Mint megtudtam EPS, XPS, egyéb azért nem célszerű, mert vakoláskor ahhoz nem húz úgy az anyag, mint a téglához, betonhoz, és lötyi marad, míg az alját(téglán) már simogatnák....)
pp-r vízcsővel van itt valakinek tapasztalata? Hozzá való, nem profi (extol, extol premium) hegesztőgéppel? (vizes topikban is feltettem a kérdést, mert nem túl gyakran fordul elő a téma...)
két lehetőség van: lehálózód drivittel és polisztirén ragasztóval az egész térdfalat, vagy lekened egy nagyon jó mélyalapozóval (Mapei ECO Primer Grip)- ez gyorsabb megoldás. Csak ebben az esetben , kell valamit csinálni, hogy az illesztésen a vakolat ne repedjen. Le kéne gúzolni vékonyan az egész térdfalat és vakolóháló szerelni, az a kéket, aminek 1ox1o-es rácsa van.
Abban az esetben, ha a manzárdról van szó és igényes munkát szeretnél:
A talpszelemen felett valahol kezdődik a ferde gipszkarton mennyezet. Ott képződik egy él, a ferde sík és a függőleges sík metszetében. Azt tökéletesen egyenesre nehéz kihúzni, ha pl. hosszú. Van szögbe állítható glettnek való élvédő, azt kéne használni.
Akkor a talpszelemen burkolatát nem vakolnám. Szerelnék rá még két réteg giszkartont (az elsőt ragasztanám és kiszintelném a térdfal után), az képez egy spalétot, azt élvédőzni alulról (csak az élvédő egyik szárát vissza kell vágni). Az élvédő alá a vakolatba belehúzol egy vékony nutot, mondjuk egy cm széleset .
Megjelenik két párhuzamos vonal a falon, az egyik a nut a másik a ferde sík és a függőleges sík metszete.
Akkor nem látod a hibát a ferde sík és a függőleges sík illesztésében (ami nyilvánvaló csak akkor egyenes, ha a
Aki egy ilyen kérdésre ennyire tökéletes és pontos választ mer adni, az csak nagyon okos lehet! Gratulálok! Nagy eséllyel már megvilágosodott és mindentudó. Ja, a felelősségtudata is óriási. Valószínűleg remekül meg tudna élni építési táv-szaktanácsadásból, de csak távolról és csak emelt díjas telefonon. Mint hajdanán Gyurcsok távgyógyításból. Amennyiben a kérdező megfogadja, bizton sokkal előrébb jutott a válasszal. Vagy mégsem? Döntse el mindenki maga.
Én valamiért nem tudtam annyit nevetni az ezen szálban megejtett hozzászólásaidon mint te.
Gondolom te sokkal kevesebb sorban és energiából tudnád megírni, hogy miből érdemes most házat építeni és miként? Lehet van már kész egyen házterved is ami jó mindenkinek, nem? Ne tartsd vissza magad, írd/rajzold megide, minden mást meg ki kell töröltetni.
Most nincs kedvem, de lehet írok még 20 sort, amiben a kérdezőnek semmi konkrétummal nem fogok szolgálni, de téged valamiért baromira zavar, de azért sokat nevetsz rajta.
Nagyon mások vagyunk, más a véleményünk is. Nekem ez.
Majd 30 sor lett elbaxva beszólásra megjegyzem.. :) Miközben 10 sorba össze lehetett volna foglalni a kérdést :) vagy beszúrni egy ábrát. ahogy én is tettem. Nem is kell írni semmit, egy ábra és kész.
Na most megint írtál 8 sort kioktatásra, ahelyett h leírtad volna a tető rétegrendet :)) 8 sorba az is belefért volna, és akkor nem vég néküli vitákat olvasnánk, hanem szakmai dolgokat :) Ja, ha visszaolvas akkor is ilyenek talál, mert ezelőtt x évvel is ugyanez ment, olvas vissza blablabla.. Visszamehetünk akár a fórum indulásáig is, a többi meg kitörölhető nem? :)
Elvagy tévedve, de nagyon messzire. Semmi közöd hozzá, és szerencsére egyáltalán nem te szabod meg itt, hogy ki mire milyen választ adhat!
Az információ érték. Itt megtalálható, de tudni kell élni vele. Az ennél butább, általában gagyizó olcsójánosok akik a közösségtől csak kérdezni tudnak, de oda soha semmit be nem adó faszoktól engem is kiver az ideg. Főleg azoktól, akiknek az visszaolvasási ajánlás után az iq szintjük még a balra található kereső használatát, vagy a visszalapozást sem teszi lehetővé. Mit várnak itt az ilyenek? Ingyenes és kötelező azonnali magas szintű tanácsadást?
Ezzel a hozzáállással csak tovább csökkenthető az itt megjelenő fórumtársaktól információk mennyisége és minősége... Jó lesz az, ha mérnöki témában majd “bakterhelyettesvoltamdemárrégennyugdíjas” fórumtárs válasza lesz a leghitelesebb?
Remélem kezded érezni, hogy miért vágják ki a sorból messzire azokat a kudarcokat a bableveses ételosztásról, akik ordibálva balhéznak az egész csülökért a tányérba, valamint második fogásra roston steaket követelnek? Erősen tudni kéne már ennyi itt eltöltött idő után, hogy mi az ami jár...
Másik fórumban válaszoltam neki, kb ugyanannyi karakterrel, sőt, ha mindhármotokét veszem, akkor harmadannyi karakterrel, mint amit ti beszólásra szántatok :))
Ez valami emberi hülyeség, h nemcsak írásban, de szóban is, valaki nem tud normálisan válaszolni, hanem ugyanazt az energiát, amit normális válaszra is használhatna, beszólásra használja.. :)
Be kell zárni a fórumot, csak olvashatóvá tenni, ennyi :) Mi a faxnak írtok egyáltalán??? Hisz minden le van írva évekre visszamenőleg, szal kuss mindenkinek :))
Lehet, hogy pont annyi helye lesz a tágulásnál, de azért én nem bíznék ilyesmiben. A másik, hogy az a nút nagyon jól jön, ha egy-egy elfelejtett hálózati zsinórt, vagy antennát, vagy UTP kábelt el kell rejteni.
Termeszetesen en is ugy csinaltam, ahogy kell... viszont kesobb vitaba keveredtem valakivel ez miatt, es mikor szamitasokkal probaltam bizonyitani, arra jottem ra, hogy a beton kb annyit ossze is megy kotes, szaradas kozben, mint amekkora helynek kell lenni a tagulashoz.
Tudod, azok, aki itt tanáccsal segítenek, ingyen, saját idejükből, egy idő után megunják, hogy 1735834. alkalommal kell ugyanazt leírni.
Egyszerűen bunkóság, ha valaki a minimális fáradságot sem veszi. Mondjuk ez itthon mára normává vált. Fizetni szakembernek meg szintán büdös, fórumon, azonnal mondják meg a frankót.
Különösen akkor aranyos az egész, amikor valaki olyat kérdez, amire egy korábbi kérdező miatt ott van a válasz ugyanazon az oldalon...
Normális emberek a kereséssel kezdik, mert jó eséllyel meg fogják találni a választ. A bunkók meg nem, mert nehogy már ezzel töltse az idejét. Vagy egyszerűen túl hülye a kereső használatához.
Az elfogadható és tisztességes, amikor valaki leírja, hogy bocs', most nincs időm végignézni, bocs' ha már volt.
Hát, ez a lusta emberek hozzáállása. Sokkal egyszerűbb megkérdezni valamit és majd mondanak rá valamit. Miután a kérdező nem ért hozzá, simán elhiszi... A probléma akkor van, ha belefut egy olyan esetbe, amikor meg sem kérdezi, mert azt hiszi, hogy érti... És a végén még az is kiderül, hogy a szakik, akivel megépítteti azt a valamit, szintén nem értenek hozzá, de az építtető nekik is hisz. Így fordult elő nemrég, hogy a padlófűtés csöveket nem úsztatott betonba rakták, hanem faltól falig betonoztak... aztán jöttek az ötletek, hogy sikítóval vágjanak nútot a fal és a beton közé...
Valamennyit meg kell érteni épületfizikából. Ha erre valaki képtelen, akkor ne akarjon építkezni, pláne a mostani "nagytudású" szakembergárda mellett.
Majd pont arra ér rá bárki is, h évek fórumos anyagát átolvasgassa.. Ennyi erővel be is lehetne zárni minden fórumot, hisz minden ott van az elmúlt x évben, úgyhogy kuss mindenkinek :)
Ilyesmi lesz... fa, vagy UA profil. Nem merem furkálni a lambériát, mert a 3 légrés mögött ott az párazáró fólia! Állítólag tetőtérben a falat nem lehet fixen a plafonhoz rögzíteni: a falak tetején oldalsó hosszanti megtámasztás van, fölötte rugalmas purhab (Soudal Flexifoam)
A falak 12,5cm NF ytong, drótozva vannak. Az ajtó egyedi gyártás lesz.
Több féle megoldás is lehet, az ajtót úgyis egyedileg kell legyártani. Megfelelően erősre épített tok azt a pár centi téglát el kell, hogy bírja. Az épület többi részének az ismerete nélkül gyakorlatilag szinte lehetetlen ennél többet mondani.
Ez így értelmetlen. Az ajtó tokját valamilyen formában föl kell vinni a ferde vonalig (szarufa?), az ajtó fölötti háromszöget meg valamivel ki kell tölteni.
Lényegében semmit, fölötte van egy trapéz alakú kis terület, amit be kellene falazni valamivel: - és azt tartaná az áthidaló. (kb 5db ytong válaszfaltégla, vagy gipszkartonból készült szerkezet alapját adná)
Azért egy ajtónál jó ha van felette áthidaló, nem?
Tetőtér, kb 42° tető, ytong válaszfal, lambéria belső burkolat.
"Úgy adja ki", hogy a ferde fal mellé kell tennem egy ajtót. A bal oldali "pillér" egy masszív ytong tömb, csövek, vezeték stb miatt nem tud elérni a ferde tető alján lévő térdfalig. A lambérián, párnafán át oldalról meg tudom támasztani, nem is ez a gond.
215cm (ez a minimum) magasságban lenne az áthidaló itt 15cm a felfekvés. A másik oldalon bekötöm az ytong válaszfalba, nem gond.
Kérdés: mivel az ytong elemmagas (Peá) válaszfal áthidaló ide nem fér be, de az Ptá se (az 12,5cm magas)
ebben az esetben rakhatok-e be kerámia áthidalót, esetleg egy kicsit háromszögesítve a sarkát.
Az áthidalóra még 45cm 10-es ytong menne, ha lehet. ( így már nyomottöves lenne?)
Esetleg ha az ajtóbelsőt megerősítem UA profillal, akkor az áthidalásban nyerhetek +4cm-t?
Vagy milyen megoldás lehetne? Az ajtó fölé valami gipszkarton váz? A plafonon itt pont nincs párnafa, ahhoz nem nagyon tudnám rögzíteni a profilt.
Meg tudná esetleg valaki mondani, hogy az építési engedély meghosszabbításának mennyi az illetéke? Már bőven megkezdtük az építkezést, csak csúsznánk pár hónappal a befejezéssel. Illetve ilyenkor egy vagy több évre hosszabbítanak?
Na légrésről teljesen megfeletkeztem 😒🔫, de jelenlegi házamba raktam. Így kicsit mássab a helyzet.
Párazáro fóliát természetesnekvettem mint a glettet a gipszkartonra.
Nekem és ismeretségi körömbem bőven megfelel az egy réteg. Éppen úgynéz ki mint a duplán rakott. Ez főlé megy közvetlenűl a könnyűszerkezetes rendszerlemez, amibe a 10x1,3 as csövek vannak rögzítve. Majd a légpárnás hőtükörfólia. Légrés kb 4-5cm. A gerenda közé 15 cm gyapot, amásik 15cmt még meg kell álmodnom hova tegyem, gerenda alá vagy főlé. Ehhez kell csinálnom egy winwat számolást.
Lehet, hogy kötelező de egyik ismerősömnél sem csináltak 90cm-nél mélyebb alapot aki mostanában építkezik/építkezett. A statikus is akivel beszéltem 50cm széles 90cm mély alapot mondott amikor nemrég beszéltem vele.
Nem, akármilyen a talaj kötelező a min. 120 cm. A talajmechanika mondhat nagyobbat, kisebbet semmilyen esetben sem. Más, az agyagos talaj - ha réteg kicsit is ferde és nincs benne elég mélyen az alaptest - ideális csúszda az épületnek vagy egyes részeinek. Vizsgáltam már ilyen épületet, hogy mitől reped. Nem gyakori, de létezik.
Megmondom őszintén monolit födémet nem számoltam végig mert már a felénél láttam igen sok lesz...
Saját háztervem alapján
Nettó 96 m2
15x15 8m gerenda 20 db
Tetőléc 256 fm
Direktfüggesztő 320 db
Gipszkarton 100 m2
Csavar 800 db
Ez így munkadíj nélkül kb 530.000 Ft bruttó. Aztán higy a gerendákat bebetonozzák a koszorúba vagy ráteszik tervező előirásain mulik. Én most előbbivel számoltam hirtelen a legelső árral amit kidobott a google +10%ot ráraktam. A gerenda és a bramak léc is kezelt gomba ellen. 60mm direktfüggesztőkkel.
Nekem ezen nem lesz munkadij megcsinálom haverommal, gerenda szintezéssel együtt. Ácsok meg folytattják. Gerenda közepén nézve 80 cm osztással.
A szigetelés meg. . Nekem 35 cm üveggyapot lesz. Itt a brutto területtel kell számolni 440000 Ft. Szintén a legelső árral. Szóval egy bruttó 126 m2 ház fa födém nagyon jó szigeteléssel, de használhatatlan padlástérrel kb 1 millio +munkadíj
(ez egy tervezési előirások nélküli számitás, mert sajnos még nincs meg a végleges terv, de a nagyságrendek nagyon jól látszanak belőle. Ha valhova kell kereszttartó akkor hosszabb direktfüggesztők kellenek)
Lehetséges hogy már min 120, de ezt biztosan ugyis a talaj szerkezet vizsgalata után lehet megmondani. Ezért nem foglakozik ezzel a témával nagyon a tervező. Pl az én telkemen van kb 60 cm termőfőld alatta agyag mészkő keveréke minimális homokkal.
Nagyon szépen köszönöm a hasznos kommenteket, és linkeket amiket küldtetek. Beleásom akkor magam a témába.
Valaki írta előttem, hogy nettó 100 m2-nál legalább +1m Ft a betonfödém (fafödém helyett). Hát meg kell gondolni... Földszintes házban gondolkodunk, kb. nettó 130 m2 körül.
Fa födém egy nettó 100 m2-es házra kb 1 millióval olcsóbb a vas betonnál. Fa tartósságára lekezelve 100 évet mondanak. A téglafal kap egy vasbeton koszurút és ezzel igen csak stabillá válik (ez a vas beton födémhez is kell). Viszont a fa födém esetében nagy távoknál E gerendákat is szoktak alkalmazni az összefüggő helyiségek határvonalánál. Emiatt tervezéstől függően lehetnek belógások a mennyezeten, persze ezt a gipszkarton el tudja takarni, vagy az e gerenda síkjára lehozni. Nálam 260 lesz a belmagasság.
Fa födémbe, a gipszkarton fölé is lehet betenni plafonfűtést, felette pedig igényeknek és előírásoknak megfelelő vastagságú üveggyapot.
Tető dőlésszögénél a 35°-ot mondanám ideálisnak, a napelemek miatt ha szeretnél. Így a padlástér eléggé szűkös lesz.
Az alap általában 80-90 cm mély amely talajviszonyok miatt ettől eltérhet. Szélessége tégla esetében: a tégla szélessége +10-10 cm, azaz 30 as falnál 50 es alap. A szigeteléshez nem méreteznek alapot, csak a tető kinyúlásához.
Szigetelés: 20 cm eps ára megegyezik többnyire a 16 eps grafittal. A felrakásához szükséges anyagok is kb egy árba lesznek, mert a 20 hoz a dűbel és indítóprofil jóval drágább, mint a 16 oshoz. A ragasztó esetében pedig kb 100-150 pluszt jelet zsákonként (25kg) a grafitos javára.
Fűtés esetében minden lehetőséget számításba vettem, költségek, megtérülés stb... Padló és plafon fűtésem lesz modulációs kondenzációs gázkazánnal, ami a meleg víz ellátást is megoldja. Én 15-25 évig nem akarok várni, mire végre kinullázódik a befektetésem. Általában 15 évet nagyobb meghibásodások nélkül elmennek ezek a kazánok, utána meg felteszek valamit a kiválóan működő vizes rendszer fűtésre... A fentről sugárzó hő egyfajta plusz hőérzetet ad, emiatt kb 2-3 fokkal alacsonyabb hőmérséklet is elegendő lehet a házba. Fokonként kb 5-6% energia megtakarítás van. A háztartási energia szükségletére pedig lesznek napelemek kb 2 KWp szükséges, ez legalább 7-9 év alatt megtérül. A plafon vizes cső hálózatos fűtése, hűtésre is alkalmazható, megfelelő eszközzel kiegészítve (na ez jelenleg drága). Klíma jóval gazdaságosabb befektetés jelenleg.
Repedezni a monolit is repedezik, csak a repedések normális esetben nem koncentráltan jelentkeznek. A nagy faltávolság ott is gond (lehajlás, mozgás). Viszont több szakértelmet követel a kivitelezése.
Szép sík felület ad plafonként, elég jó párafékező alapban, elfér benne a csövezés egy része, nem repedezik, jó hangfogó, erősebb kisebb vastagságban is, a nagy faltávolság sem extra gond.
- belmagasságnál 250cm vagy 280cm a szabvány? vagy erre milyen előírások vonatkoznak? "
250cm a minimum, de az katasztrófálisan alacsony. A 270-280 cm belmagasság az egy tűrhető kompromisszum. Ha más szempont nincs, akkor szerintem a belmagasság akkora legyen legalább, hogy egyenesen előre nézve ne lássam a plafont, de minimum 270 cm. (nagyobb helyiség, nagyobb belmagasság)
A fa födémet én nem szeretem. Magyarországon a vb. födém családiházhoz jobb, tartósabb és jobban egyben tartja az épületet, fafödémnél ez gyakran probléma.
Tárolást se nagyon érdemes tervezni a tetőtérbe, ha mégis akkor se sokat 10-20 esetleg 30 m2-t
(a lomokat ki kell dobni őrizgetés helyett, a valóban szükséges dolgok meg elférnek 10-15 m2-n is tipikusan...)
Tetőnek, ha nincs kötöttség ~30 fokos az optimum, lehetőleg naaaagy déli vagy ehhez közeli írányú ( DélKeleti... DélNyugati) tető felülettel (napelem!!! a közel nulla energia igényhez).
Úgy 50-60 m2 árnyékmentes és mindenféle kiálló dolgoktól (kémény pl.) mentes tetőfelület célszerű.
---------
Kezdésnek....
Olvass át ezekből a fórumokból 4-6 évet és képben leszel.
Ha 15-öt mérsz vakolattal, az nem nagyon lehet 12.5 téglafal, mert az 1-1.5 centi vakolatot jelent, ami kb lehetetlen, levakolva a kisméretű tömör téglafal olyan 16-17cm, talán több is ha 2.7 méternél magasabb a fal.
Nemtom mikor építették a házat, de a II világháború után elterjed a salakbetonból öntött válaszfal (ami sokkal könnyebb volt mind tégla válaszbal), ami eredetileg 8-1o cm vastag, de mivel deszkával volt zsaluzva, a vakolattal 15-16 cm falvastagságot mérsz. Arról a csempét se lehet lebontani.
Tapasztalat alapján kérném segítségeteket, javaslataitokat a következők kapcsán... Úgy néz ki, mégis új építésű ház mellett döntenénk a meglévő felújítása mellett...
- betonfödém vagy fafödém: egyszintes házban gondolkodunk, úgyhogy a fafödém elég lenne. tetőtér beépítés nincs tervben. azonban megfelelő szigetelés mellett egy betonfödém jóval kedvezőbb tud lenni a fűtésszámla tekintetében. nyáron hidegebb, télen melegebb. és kis keresgélés után azt láttam, hogy nincs nagy árkülönbség a kettő között ("...Monolit vasbeton födém 13.000Ft, a fafödém már 11.000 Ft/m2 áron...")
- grafitos polisztirol szigetelés m2 árkülönbsége kb. 20% a sima polisztirol homlokzati szigeteléshez képest (12 cm vastagságnál néztem). Kb. ennyit lehet vele nyerni is. 200 m2-nél ez nagyjából 150.000 Ft többletköltség egy családi házra, ha csak az anyagköltséget nézem. úgy tudom, egyebekben, munka, egyéb kiegészítők tekintetében nincs változás. jól kalkuláltam?
- hálószobákban laminált padló helyett szőnyegpadló tűnik szimpatikusnak. jelenlegi lakásunkban is laminált padlót raktunk, de egyből szőnyeget fektettünk rá. akkor miért ne legyen alapból szőnyegpadló?
- a tető dőlésszögét mi befolyásolja? vagy mitől függ, hogy egyes tetők laposabbak, másikok magasabbak? beépítést nem tervezünk, csak tárolást
- belmagasságnál 250cm vagy 280cm a szabvány? vagy erre milyen előírások vonatkoznak?
3:
Az eredeti terv rosszul van tájolva, utóbbi teljesen jó. Ez ilyen saját ötlet, és csak kicsit tudok rajzolni archicadbe. a nyílászáróknak nem tudom megjeleníteni a méreteit. Ablakozás nem végleges ötlet, lehet a nappaliba 400x240 dupla tolóajtó lesz, még barátkozom az árával... nem hiszem hogy megér 500000-et. Gondoltam arra is hogy 150x240 es BKNY teraszajtó mellette mindkét oldalon 120x240 BK ablak
A kék UA profil, a zöld, meg a narancs milyen legyen?
Tetőtér, kb 42° tető, ytong válaszfal, lambéria belső burkolat.