Ebben igazságod van, én azzal kapcsolatosan fogalmaztam meg, hogy az EPH minimális keresztmetszete 2,5mm2, tehát ha úgy vesszük akkor megfelelhet, viszont az is igaz, hogy a bojler burkolatát-ha a készülék földelésbe van kötve-úgy kell tekinteni, mintha be lenne kötve az EPH ba.
Jobb híján a MEE volt Érintésvédelmi Munkabizottságának (neve változott most) állásfoglalása érvényes, mely szerint EPH vezetőnek felhasználható a védővezető elosztók közti szakasza.
Másfelől meg Mekk Elek (szintén MEE, de mégsem ugyanaz) az első mondatában írja, hogy EPH-ba fémszerkezeteket kell bekötni (azaz: nem villamos készülékek testét mert azt a védővezetőbe kell).
Szóval attól, mert valami 2,5 mm2 keresztmetszetű, még nem feltétlenül EPH. Mint ahogy általános iskolában tanultuk, minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár.
Az EPH nevű extra földelésbe a nagy méretű fém tárgyakat kell bekötni.
A bojleren biztosan van olyan földelés rákötési pont, ahol rákötheted.
Ezek után már csak az a kérdés, hogy az öt centis falikorongot, vagy a műanyag csövet tekinted nagy méretű fém tárgynak?
Ezzel kapcsolatban nekem is van egy kérdésem: igaz-e, hogy ha a bojlert energiával ellátó kábel keresztmetszete legalább 2,5 mm2-es (tehát a kábelben lévő zöldsárga vezető is ilyen vastag), akkor azt a bojlert úgy lehet tekinteni, hogy az már be van kötve az EPH-ba?
Sziasztok, hideg- és melegvíz csővel (pontosabban csak a fali koronggal, mert műanyag cső) bárhol csatlakozhatok az EPH-hoz vagy érdemes direkt a bojlernél ezt megtenni?
Az önkisülésre gondoltam, mert tavaly megvettem az újakat, de még nem raktam bele, mert még jól működik. Karácson körül lesznek 3 évesek amik benne vannak.
A kérdésnek nincs értelme :) Az új elemben gyárilag van X mlliamperóra energia. Ha a zongorád évente X/5 energiát használ el belőle, akkor az elem 5 évig fogja bírni.
Ezt módosítja még az elem önkisülése, ami erősen gyártási minőség és környezeti hőmérséklet függő, az internet tele van önkisülés (self discharge) adatokkal.
"leszámítva azt, hogy néhányban kifolyt a ceruzaelem"
Rengeteg különféle elemet alkalmaztam már hosszú évekig, de pl alkáli elem nem folyt ki nekem egy sem. Mindig azok az elemek folytak ki, amelyeket a kedves ügyfél szerzett be, természetesen mindig a lehető legolcsóbbat/legszarabb minőségűt
Nem ismerem a Bosch vezérlőt, csak most néztem utána a neten, hogy mit tud. Az elektronikus termosztatikus szelep darabonként ~30 eFt, a várható élettartama 10+ év (az általam leírt rendszerben 2010 óta mennek hasonlók (45 darab, Honeywell) problémamentesen, leszámítva azt, hogy néhányban kifolyt a ceruzaelem, de ki lehetett tisztítani.
Mivel a termosztatikus fejen is be tudsz állítani egyedi napi és heti programot, bőven megtérülhet a befektetés és a kényelem sem egy utolsó szempont...
"a klímák általában soha nem mennek együtt, vagy a klíma soha nem éri el elméleti max felvett teljesítményét - teljesen felesleges leírni, mert a rendszert arra kell méretezni, hogy - minden csúcson megy, egyszerre órákat sokáig"
Egy 3,5-4 KW-os fűtő klíma a maximálishoz közeli teljesítményen 4-5 ampert eszik, értelemszerűen csak olyankor dolgozik így tartósan, amikor odakinn rohadt hideg van.
Mint köztudott (szakmai körökben) a kismegszaatók bimetálja a névlegesnél lényegseen több áramot átenged meglepően hosszú ideig (akár órákig) akkor, ha az a kismegszakító hideg környezetben van.
Namármost amikor a villanyóra szekrényben mínusz tíz fok az átlaghőmérséklet, akkor nyugodtan feltételezhetjük, hogy egy "B" karakterisztikájú 16 amperes kismegszakító még 20-30 amper folyamatos terhelés hatására sem fog másodpercek alatt lecsapódni,sőt, ha tartós az a mínusz 10 fok a környezetében, akkor ez a H tarifás kismegszakító lecsapódás szerintem egy hónapon belül sem várható :) thát pl 3x5 amper terhelés meg sem kottyan neki.
"A vezérelt + normál áram 1 elosztó tábláról megy, vagy kettőről?"
Ezt nem tudom megmondani... Hol látható ez? Én csak annyit látok, hogy a villanyóra szekrényben van egy vezérelt áram mérőóra (16A), felette a - felirata szerint - hangfrekvenciás vevő, illetve van egy normál mérő (3x16A), felette meg persze a kismegszakítók, amelyek a különböző fogyasztókhoz tartoznak.
Node ... a 13,5 Amper az miért is gond a 16 Amperes kismegszakítónak?!
---
Példát hozol rá, hogy 12 kW is jó lehet bőven. Aztán jössz azzal, hogy ne elemezzem a való világ szerinti üzemet.
- minden csúcson megy, egyszerre órákat sokáig (worst case vagy üzemszerű állapot, ahogy tetszik). Dehát elbírja .. te magad számoltad ki!
- tényleg csak annyi áramot vesznek fel, amennyit a papíron számoltunk. Miért is kéne másra számítani ?!!!
- esetleg ha ez sem elég, akkor szükség lehet még később bővítésre is akár Ez egy TOTÁL MÁSIK kérdéskör ! HA!!! a későbbi bővítés reális >> BELÁTHATÓ időn belül. AKKOR megfontolandó, hogy mi legyen már a kezdéskor... Egyébként fölösleges előre beruházni, arra ami várhatón nem lesz/kell majd soha.
- meg van az összes olyan dolog, milyen átmérő vezeték, mennyi kör, stb, stb, ami szintén időnként körbe szokott itt futni a tervezéses beszélgetéseknél)
Ezekre is igaz az előző... van reális esélye belátható időn belül? Igen/Nem a döntés ennek a függvénye.
Persze lehet előre építeni családi atombunkert is.
a "B" tarifához teljesen külön mérőóra tartozik, teljesen külön védőcsőben és teljesen külön vezetékezéssel és csak az arra kötött fogyasztók használhatják. (ráadásul azt hiszem nem is lehet "konnektoros" hanem csak direktbe rákötött fogyasztó).
vagyis bejön a mérőóraszekrényedbe a méretlen vezeték, ott kettébontják a méretlent, és lesz egy egész napos "A" és egy vezérelt "B" mérőóra, és onnantól két teljesen külön saját hálózata lesz mindkettőnek.
A vezérelt "B" tarifás mérőóra azonban nem enged folyamatosan át áramot, hanem csak akkor amikor szól neki a szolgáltató, hogy engedjen át. Ezt napi 8 órában, rendszerint két adagban adja, szinte akkor, amikor ő akarja (általában van egy napközbeni 2 óra és egy éjszakai 6 órás intervallum).
A hálózat lekapcsolása miatt csak az ON/OFF kapcsolgatást jól tűrő fogyasztókat érdemes rákötni (ezek az Ohm-os fogyasztók: hagyományos villanybojler, hőtárolós villanykályha, stb).
Azért éri meg, mert ha pl. a család elhasznál napi 100liter melegvizet, akkor azt
felmelegitheted
1) "A" tarifáért is, a fogyasztás előtt fél másodperccel (pl. átfolyós vízmelegítő),
2) vagy felmelegítheted a kedvezményes "B" áron is akkor, amikor adja a szolgáltató az áramot, a bojler betárolja a meleget (kevés veszteséggel), és te akkor fogyasztod el belőle, amikor akarod.
ugyanez a "matek" az azonnali villanyfűtés és a hőtárolós kályhával is.
van aki szerint a nagy hőfokú (tehát kicsire méretezett villanybojler) vesztesége kb. annyi, mint az "A" és "B" tarifák közti különbség. tehát elég fontos a jól méretezett tárolókapacitás és a tároló jó hőszigetelése.
az hogy mikor ad rá áramot, azt nem csak az EOn dönti el, hanem jogszabályi keretei vannak (tehát kötelező neki napi 8 órában, és min. 2 órákat egyben adni (ha jól emlékszem), de a percre pontos időpontokat nem határozza meg a jogszabály. nagyon régen egész hétvégén volt "B" (péntek éjszakától hétfő reggelig).
Ehhez képest más a "H" tarifa: az is ugyanúgy külön mérőóra és külön hálózat, de állandóan ad áramot, és csak az elszámolásban jelentkezik, hogy a téli félévben kedvezményes.
Ehhez képest a GEO is külön mérőóra, de ez nem folyamatos, hanem van napközben 2 óra áramszünet (ezt csak fejből, erre emlékszem).
a "B" és a GEO arra szolgál, hogy ne csúcsidőben fogyassz olyan fogyasztókkal, amiknek mindegy, hogy egy napon belül mikor jutnak energiához. és ezért csúcsidőben nem ad áramot (ezekben a mérőórákban lévő relé nyit, fémesen leválaszt)
Megnéztem egy klímát, és azt látom, hogy ha visszaosztom a hűtő/fűtő teljesítményt (3,5 - 4) a SEER/SCOP (6,2 - 4) értékkel, akkor nekem ebből az jön ki, hogy a fűtésre megy (mehet) el nagyobb áramfelvétel, a leadott teljesítmény itt konkrétan 1 kW, csúcsban >> 4,5 A (4,35).
Tehát 3 ilyen klíma - 12 kW fűtőteljesítmény - 13,5 A.
Ha rosszul okoskodom javítsd kérlek!
"Azaz hideg időben is 9-10 kW klímát elvisz a 16 Amper szinte biztosan.
Pláne, hogy a való világban kb. kizárt a teljes egyidejüség a maxban. Sőt maga egyidejú max használat sem jellemző még hideg időben sem."
Szerintem az ilyen kiegészítő feltételeket - a klímák általában soha nem mennek együtt, vagy a klíma soha nem éri el elméleti max felvett teljesítményét - teljesen felesleges leírni, mert a rendszert arra kell méretezni, hogy
- minden csúcson megy, egyszerre órákat sokáig (worst case vagy üzemszerű állapot, ahogy tetszik). És tényleg csak annyi áramot vesznek fel, amennyit a papíron számoltunk.
- esetleg ha ez sem elég, akkor szükség lehet még később bővítésre is akár
- meg van az összes olyan dolog, milyen átmérő vezeték, mennyi kör, stb, stb, ami szintén időnként körbe szokott itt futni a tervezéses beszélgetéseknél)
Papíron - ideális esetben - természetesen kibírja, de én biztos hagynék rá bőven az említett okok miatt.
Ettől függetlenül természetesen mindenki azt csinál, amit akar :)
A kismegszakító ettől pár Amperrel többet is elvisel hosszú ideig, ha úgy alakul néha. Azaz valamivel 4 kW fölé is kerülhet a max.
----
A tél zömében tuti 3 fölött lesz a COP amivel >> 11-12-(15) kW klíma is lehet.
Hideg időben sem megy a COP érték érdemben 2,5 alá jellemzően egy valamire való klíma esetén. Azaz hideg időben is 9-10 kW klímát elvisz a 16 Amper szinte biztosan.
Pláne, hogy a való világban kb. kizárt a teljes egyidejüség a maxban. Sőt maga egyidejú max használat sem jellemző még hideg időben sem.
Marad az indulási áramfelvétel... ami az inverteres cuccoknál azért nem extrém. Plusz nem túl valószínű, hogy minden klíma éppen egyidőben akarna elindulni. Ha mégis akkor is a 16 Amperes kismegszakító rövid időre bőven 20 Amper fölé is mehet.
Avagy a 16 Amperes kismegszakítóval a való világban 8-10 kW klíma, sőt tán még 12-(15) kW is elketyeg szerintem. Ami bizony akár 3 darab 3-4 kW-os gép is lehet... ahogy azt elek mondá.
A vezérelt + normál áram 1 elosztó tábláról megy, vagy kettőről?
Mert azon is ment a vita talán egy időben - + én is úgy tudom, de ez nem releváns - hogy kettő kell.
És szeparáltan külön körök a a két hálózatnak.
Az említett illetőnél két tábla került kiépítésre - ezeréves régi fxs volt az előző, tehát mindenképp hozzá kellett nyúlni - és külön körre kerültek a légkondik a második elosztótól (és mivel ismerték egymást a múltból, azt is gondolom - más ajánlatokat is megnézve - hogy nem elsősorban a lehúzásról szólt a történet a szerelő részéről).
(Teljesen mindegy milyen megoldást választasz - olyat próbálj kitalálni :) - ami 10-15 évig talán jó lesz. Illetve azt is kell számolni, hogy ha most x a költség, és 5 év múlva hozzá kell nyúlni akármi miatt, akkor ott meg többszörösen kifizetheted azt, amit most megspóroltál).
(Most mondjuk 1 misi a telekhatárra rakott mérő, hoznak egy törvényt, hogy jan 01-től kezdve, bármilyen módon hozzányúlva a hálózathoz, ezt kell megvalósítani.
Valszeg az 1-ből rögtön 2-3 lesz + megnyúlik a kiépítés ideje is még jobban, és ha így nézed az 1 millió már nem is fog olyan soknak tűnni.)
Már ha fog most találni valakit, aki tényleg megcsinálja ennyiért, csak az elméletekből nem lesz H tarifa.
(Komolyan gondoltam az elnézést kérést, semmi extrát nem látok benne)
Én meg valójában a kérdező arra a kérdésére válaszoltam, hogy mi van akkor, ha szabványosítani kell a mérőhelyet (2). A szekrény valami 120-140e Ft volt és várni kellett rá 1-1,5 hónapot.
(a másik Elek javaslatot - 3 db 3-4 kW klímát meghajtja 16 A-ről - inkább nem kommentáltam.
Ilyenkor jön az, hogy ő úgy számolt: az összes klíma a házban az elosztótól 2 m-s távolságra helyezkedik el - toldás nélkül direkt vezetékezésekkel külön körön - és sohasem megy csúcson - amikor fűtésre is kellenek - egyszerre az összes.
Természetesen az összes klíma csak annyi áramot vesz fel, amit a papírja alapján kiszámoltunk - nem többet - és semmiféle biztonsági ráhagyással, vagy előrelátással (kevés a klíma db szám, ezért bővítés lehet szükséges) nem kell kalkulálni.
Lehet, hogy valójában a 16A még sok is, ha kiszámoljuk még 1x, és bevezetünk még 1-2 kiegészítő szabályt)
Üdv! Olvasva az írásaid elképzelhetőnek tartom,hogy érdemi segítséget tudnál adni! Adott egy Bosch 2500 kazán és egy bosch ct200 -as vezérlő . A fűtés egykörös . A vezérlő a közlekedőben van felszerelve ami szinte egylégtér a napoali-konyhával és vannak a szobák na most a szobaajtókat napközben mikor nem vagyunk otthon csukni kell ,mert van kisállat ami nem mehet be azokba a helyiségekbe . Ha jól gondolom a vezérlőn beállított értéket ilyenkor a leginkább a nappali és közlekedőben lévő radiátorok segítik elő az adott érték eléréséhez. És itt jönne a kérdésem ,a bosch ct200- hoz léteznek okos termofejek amik a vezérlő el kommunikálnak Érdemes lenne beruházni ezekre a termofejekre és azokba a szobákba ahol csukva van az ajtó napközben felszerelni? Nyerek e valamit vele ,vagy sem?
3 °C az borzasztó sok. Ha valaki 23 °C-ban érzi magát kényelmesen, akkor 23-26 intervallumban a 26 °C-ban meg kíván dögleni, illetve 20-23 intervallumban a 20 °C-ban úgy érzi, megfagy. Egy hét ilyen kezelés, és átlagember úgy távozik a végtelenbe, mint a Tom és Jerry végén a macska. MMG termosztátos lakásokban pedig sokan éltek, a hőtárolós kályhák divatjának idején például.
Hanem csak a jövőt jósló!!! és E miatt képes akár a mozgó célon is EGÉSZ JÓL RAJTA MARADNI. HA a mozgó cél NEM mozdul HIRTELEN nagyot a követés közben. Ha igen akkor a PID is mellé lő a célnak.
----
Fűtés esetén a PID tájkép szinten.
1. P proporcionális=arányos paraméter és kazán teljesítmény beállító.
Ez a kazántól kért fűtési teljesítmény beállítása a MIN/KI és a MAX kakaó között. (on/off kazán üzemmód esetében a bekapcsolási időaránnyal szimulálható a teljesítmény állítása)
Attól függ a beállítandó értéke, hogy mennyire van éppen távol a céltól a fűtés. Ha pl. 23 fok a fűtési cél érték és - még 22,5 fok van bent, akkor nem kell sok kakaó a kazánból - már csak 6 fok van bent, akkor meg jöhet a max kakaó a kazánból
2. D differenciáló=céltévesztés várható MÉRTÉKÉT figyelő paraméter és P (kazán teljesítmény) korrektor
Attól függ az éppen beállítandó értéke, hogy a P paraméter változatlansága esetén a cél eltalálható-e?!
A felmelegedési tempót figyelve 3 eset lehetséges Továbbra is ugyanúgy fűtve - pont meglesz a 23 fok és aztán tartja a kazán >> nincs teendő - több lesz 23 foknál >> lentebb kell venni a kazánt mégpedig ideje korán, mielőtt túlfűt - kevesebb lesz 23 foknál >> fentebb kell venni a kazánt mégpedig ideje korán, mert sosem lesz 23 fok
A felmelegedési tempó a felmelegedési görbe differenciálja >> érintője matek szempontból. Ami jóslatként mutatja, hogy a cél helyett mi lesz a tény, ha a P (kazán teljesítmény) nem változik! (végül is ez az amit elek említ jövőbe látásként)
A jóslat alapján a P (kazán teljesítmény) növelésre/csökkentésre kerül a MIN/KI és MAX között, ha nem ezeken áll éppen.
Az 1. P és 2. D működés elég ahhoz, hogy: a CÉL közelébe érjen a fűtés és ne lőjön durván mellé.
3. I integráló=picihiba összegző és P (kazán teljesítmény) korrektor Általában a P és D csak arra elég, hogy a CÉL közelébe érjünk nagyobb eltérés nélkül. De a célt nem lehet vele pontosan eltalálni.
Ezért a CÉL HIBÁJA "hosszabb időn át" összegzésre kerül és ha - tartósan a cél alatt maradtunk, akkor időnként egy PICIT nagyobbra állítja a P (kazán teljesítmény) értéket. - tartósan a cél felett maradtunk, akkor időnként egy PICIT kisebbre állítja a P (kazán teljesítmény) értéket. Ezzel átlagosan jobban a CÉL-on tartva a fűtést.
Ez eddig a PID szabályozott fűtés nagyvonalakban.
(és minden más PID alap működése is, pl. az autók adaptív tempomatjáé is, vagy a CNC gépek robotok pálya kezelésé is)
A lényeg pedig mindig a P I D paraméterek HELYES értéke egy adott feladathoz. Jól "kiszámíthatóan" viselkedő rendszereknél ezek lehetnek fix érték, amit a hozzáértő kezelő beállít és kész.
----
De vannak nem jól "kiszámíthatóan" viselkedő rendszerek is és/vagy nem hozzáértő kezelők is.
.... és ekkor jön be a képbe az ÖNTANULÓ PID !!!
Ami több-kevesbb CÉL követési-elérési tapasztalat alapján KIISMERI a rendszer lehetőségeit-határait. és A MÚLT tapasztalatai alapján IGYEKSZIK az éppen HELYES P I D beállításokat kitalálni magának a jelenben.
Azonban SOHA NEM garantált, hogy a jelen és pláne jövő azonos a múlttal... Ezért az öntanulós PID is eltudja hibázni a célt adott esetkben.
Pláne, ha a változások erősebbek és/vagy véletlenszerűek!!!
Ilyenkor ISMÉTELT öntanulásba kell kezdenie a PID-nek.
Az öntanulása pedig nem is lesz igazán sikeres, ha a változáok gyakoriak és jelentősek. Mert ekkor állandóan elkúrja a célt és csak tanul, tanul, tanul... (mint pl. az okosbojler is a rendszertelenül fürdők esetén)
****
Ugyankkor a fűtés lehet stabil és jó is vagy lengedező vacak is. Mindhárom módon ... a körülmények összjátékától függően ! - sima buta - PID - öntanulós PID
Persze az öntanulós PID-nek van a legjobb esélye, ha nincsenek gyors és jelentős változások!!
De gyakran teljesen jó tud lenni a sima buta is... vagy a fixes PID is.
Valaki segítene megérteni a "B" tarifa gyakorlati hasznát? Az EON-nál az összegzett ára átlagfogyasztásig 23,52 Ft/kWh az "A1" 35,293 Ft/kWh-jával szemben, vagyis értem, hogy ~50% a spórolás. Erről olvasva mindenhol az jön velem szembe, hogy a gyakorlatban hőtárolós berendezések esetén (pl. bojler vagy hőtartós kályha) éri meg. Gondoltam magamban nagyon jó, úgy is villanybojlert tervezünk felszerelni. Na de... Az EON oldalán a következő olvasható:
"A vezérelt méréssel naponta legalább 8 órára biztosítunk villamos energiát, előre nem meghatározott időszakokban."
Tehát előre nem tudhatom sosem, hogy mikor tudok 50%-ot spórolni, és ha jól értem, ez nem kötelezően egybefüggő 8 óra, hanem naponta összesen 8 óra. A bojler jó esetben ~2, rossz esetben ~5 óra alatt felmelegíti a teljes víztartalmát (amire viszonylag ritkán van szükség), amit elsősorban az esti zuhanyzás során használunk el. Tehát értelmezésemben célszerűen este 8 és éjfél között lenne a legnagyobb szükségem erre a tarifára, nem pedig a nap többi szakában - abból indulok ki, hogy mivel az EON nem meri nevesíteni ezt az időszakot, ezért nem is ekkor biztosítja a kedvezményes díjszabást.
Kettő kérdésem lenne:
Mivel mindenhol az jön szembe velem, hogy ez hőtárolós berendezés esetén éri meg, ezért feltételezem, hogy csak ezek a berendezések veszik igénybe ezt a tarifát. Na de honnan tudja a villanyóra, hogy csak ezeknek a berendezéseknek számolja olcsóbban az áramot, és a porszívó/TV/stb-nek ne? Vagy ez csak így van hirdetve, de amikor napi 8 órában ez a tarifa él, akkor az egész ház a kedvezményes tarifával kapja az áramot?
Miért éri meg erre a tarifára kiépíteni egy mérőhelyet akkor, ha az EON dönthet úgy (és mivel nincs megkötés miért ne döntene?), hogy az aktuális csúcsidőszakokon kívül biztosítja csak ezt a tarifát? Vagyis pl hajnalban, amikor alig üzemel elektromos készülék.
A hőmérséklet tartásához a helyiségben elhelyezett radiátorokat kell szabályozni. Ehhez a radiátorra kell termosztatikus szelepet szerelni. Ez mindenképp analóg szabályzó. Az egyszerűbb verzióban egy bimetál nyitjaázárja a szelepet, a beállított és a tényleges hőmérséklet arányában;
Ez tehát egy tiszta P, azaz proporcionális szabályzó.
Pontosabb szabályozást ad az elektronikus termosztatikus szelep. Itt a szelepet egy kis szervó állítja.
Alapesetben a szelep nyitásának mértéke a beállított és a tényleges hőmérséklettel arányos. Ez egy P – proporcionális, arányos szabályozás. Ha a hőmérsékleteltérés továbbra is fennáll, akkor a beavatkozás mértékét elkezdi növelni; I, azaz integráló funkció. Ha hitelen változást érzékel, akkor nagymértékű azonnali beavatkozást, „elébevágó szabályozást” végez. Ez a D, azaz differenciáló funkció. Innen van tehát a PID elnevezés.
Ha egy lakás több radiátora is egyszerre nyitni vagy zárni kezd, akkor a fűtési rendszerben nyomásingadozás lépne fel. Ennek elkerülésére lehet alkalmazni egy állandó nyomású, de változó szállítási teljesítményű keringető szivattyút:
A lehető legkisebb hőveszteség érdekében a fűtővíz hőmérsékletét a még elégséges legalacsonyabb szinten kell tartani. Ehhez figyelembe kell venni a külső hőmérsékletet és a rendszer visszatérő ágában lévő vízhőmérsékletet valamint a napi/heti fűtési programot. Ezt a kazán által szállított meleg víz és a visszatérő ág „hideg” vizének keverésével állítja be a fűtésvezérlő.
A kondenzációs kazán optimális működéséhez a meleg víz hőmérsékletét 35 és 55 fok között kell tartani, de semmiképp sem engedhető 63 fok fölé, mert akkor jelentősen romlik a hatásfok. Ezt a feladatot a kazánvezérlő látja el.
Ez szintén egy PID szabályzó, amely a fűtésvezérlőtől kapja a szükséges teljesítményadatot és a kazán égőjének teljesítményét lángmodulációval, az égő teljesítményének szabályozásával végzi.
Az fűtésvezérlő és a kazánvezérlő kapcsolatát egy buszkonverter biztosítja.
Ez lehetővé teszik, hogy nagyobb teljesíményigény esetén több kazán is láncba fűzhető legyen.
A rendszer indítását, az egyes komponensek megfelelő sorrendben való bekapcsolását a fűtésvezérlő végzi.
Napelemes rendszert nem terveztem egyáltalán, mert egyrészt olyan költség, amit végképp nem szeretnék ide beletenni (mégha növeli is az ingatlan értékét).
A H tarifa merült fel, de egyrészt vannak kétségeim, hogy mikor és hogyan változtatnak rajta a jelenlegihez képest, mert pontosan tudjuk, hogy itt minden 2 nap alatt megváltozhat, a kiszámíthatóság sajnos zéró, másrészt amikor tavaly egyéb villanyszerelés felmérés és ajánlat miatt volt itt legalább három szerelő (Elmű-regisztráltak), akkor egymástól függetlenül mondták, hogy ezekben a szekrényekben és mérőpontokon már nem enged a szolgáltató ampert sem bővíteni, csak szabványosítással együtt, ami meg tetemes összeg.
Szóval mégis felmerül a kérdés, hogy akkor H tarifát tényleg lehetne-e a vezérelt helyére tenni?
Annyi probléma mégiscsak van, hogy az egyik lakásban a vezéreltről megy a bojler, de nyilván a normál mérő fázisainak egyikére át lehetne kötni, de akkor a kérdés az, hogy mennyivel növelné a számlát a bojler működése (feltehetően kisebb lenne ez a növekedés, mint a helyette immár H tarifán működő két klíma fogyasztása. A másik lakásban jelenleg használatlan a vezérelt, átfolyós gázos vízmelegítő szolgáltatja a meleg vizet, bár ott is elgondolkodtam a bojleren, mert ugye a gáz sem feltétlenül biztos.
Tehát ha - tételezzük fel - a H tarifa csak szabványosítással együtt elérhető és lakásonként ez 5-6-700 ezer forint költséget jelent mindennel együtt, akkor az jelenleg off-os.
Az ON/OF és PID szabályozó működése közötti különbséget jól - és érthetően - szemlélteti ez az Omron demó videó. 32 perctől végig nézve bárki számára érthető lesz a PID szabályozás lényege. https://www.youtube.com/watch?v=zcIgy-LmfQY&ab_channel=GuitarAuto. A japán bácsi mindkettő demo készüléket fűtésre kapcsolja. A kék színű készülék PID módban van, és a közben bekapcsolt tune funkció hatására éppen "betanul". Látható, hogy a folyamatosan világító tune szimbólum mellett az out1 szimbólum nem állandó jel / szünet arányban villog, és ez által precízen tartja a beállított értéket. A fekete készülékben levő kontroller esetében még alacsonyra állított hiszterézis mellett is jelentős ( akár 10%) a hőmérséklet túl lengése. A sikeres betanulást a kijelzőről eltűnő tune szimbólum jelzi. És ez csak kettő darab egyszerű demó berendezés.
Nem véletlenül írtam, hogy valaki a jelenleg meglévő 16 amperes éjszakai villanyóráját szeretné SZINTÉN 16 amperes H tarifás órára lecserélni.
Úgy tudom, hogy ha a H tarifás óra felszerelése után továbbra is pont ugyanannyi amper lesz a házban, mint amennyi előtte volt, akkor a várható költségek kiszámításánál az "amperdíj matek" kifejezésnek nincs semmi értelme, mivel változatlan áram esetén az amperdíj nulla forint lesz. Ezért is érdekelne, hogy milyen további forint-tételek segítségével lehet ebből 500.000 forint összköltség.
Úgy tudom, hogy a régi MMG termosztát gyári hiszterézise 2 fok. Ha ennek ellenére a lakásod hőingadozása soha nem érte el a 3 fokot, akkor vagy csoda történt, vagy rossz a hőmérőd, vagy óriási a lakás hőtároló képessége + villámgyors a fűtőrendszered reagálási sebessége.
Nekem egy tényleg buta MMG-s szobatermosztát van felszerelve, ugyanis az ellenállásos szűkítés sem működik, mivel nem húztam a termosztát helyére nullavezetőt. Úgy 1990 óta működik. Sosem volt 3 fokos lengés.
Fojtóra tippelek. Vegyél bele elektronikus előtétet és biztos gyújtással villogás mentesen elmegy még jó darabig, van aki szerint a régi csövet is begyújtja az elektronikus előtét amikor a hagyományos már nem.
1. Igénybejelentés+papírmunka és a PLUSZ Amperdíj azaz a >> Hálózatfejlesztési díj megfizetése. Jelenleg 3900 Ft/áfa=4953 Ft/Amper Szolgáltatói ügyintézés lehet intézni sajátkezüleg is, de tipikusan a regszerelő csinálja (0)-15-20-(40) eFt díjért a papír részét.
Amperdíj matek... Összadod az ÖSSZES majdani plombált Ampert ami az ingatlanon lesz az ügymenet végén. - normál tarifa "A" >> nappali áram - kedvezménye tarifa "B" "H" "GEO"
Levonod a majdani összesből a MÁR MEGLÉVŐ ÖSSZES plombált Ampert. HA a már meglévő összesen kevesebb mint 32 Amper akkor helyette 32 Ampert vonsz le.
Ami maradt a levonás után arra kell megfizetni a fejlesztési díjat.
Megj: a már meglévő plombált Amperek tetszésed szerint átrendezhetők a tarifák között.
A lehetséges gyakorlati választások fázisonként 6 10 16 20 25 32 40 50 63 Amper 3 fázis esetén NEM kell azonos Ampernek lennie minden fázison, lehet akár 32+16+6 Amper is. A 6 Amper már pl. elvisz egy 2,5-(3,0) kW-os klímát ...
Megj: 32 Amper fölött kicsit nyűgösebb az élet! vannak nehezítő szabályok. Ha nem muszáj nem érdmes 32+32+32 Amper fölé menni.
2. A csatlakozó vezeték >>utcai vezeték az ingatlan CSATLAKOZÁSI határig. Alapban a szolgáltató költsége, adott esetben részben fizetős is lehet. (nagy távolság és/vagy légvezeték helyett KÉRT földkábel, lista az EON honlapon, de máshol is ennyi, egységesen) https://bekapcsoljuk.eon.hu/lak_layout/lak_uj_bekapcsolas_info/dijak
3. A mérőhely és az ELSŐ MÉRT elosztó kialakítása. Az ügyfél költsége. Néhány tízezer Ft >> meglévő mérőhelyen megoldható a bővítés és Akár 400-700 eFt között is lehet >> új dobozolások, vezetékezések Tipikusan 150-250 eFt, ha nem kell mindent is átépíteni.
- ha kell ilyen is akkor a csatlakozási határ és a mérőhely közötti még MÉRETLEN, de már "saját" vezetékezést, szerelvényt - a mérőhely dobozolást/mérőszekrényt - a mérő alól induló plombált MÉRT vezetéket az első mért elosztóig tarifánként - az ELSŐ MÉRT elosztót tarifánként >> szerelő dobozt, benne a FI relével és minden fázison a vezeték fogadó kismegszakítót A mérőhelyet magát gyakran az ügyet intéző regszerelő csinálja meg, így nincs mibe belekötni.
4. A további villanyszerelés az első mért főelosztó utáni részen... Az ügyfél saját költsége. Nem kell hozzá regszerelő
-----
Amikor egy MEGLÉVŐ bekötésen kell BŐVÍTENI tarifát/fázist/Ampert Akkor lehetséges egy kedvezőbb megoldás is. HA alkalmas rá vagy alkalmassá tehető rá a meglévő mérőhely.
Ilyenkor nem feltételnül kell mindent átépíteni, szabványosítani... Erről a regszerelő dönt és a szolgáltató bólinthat rá. Ésszerű a kevésbé kocka/lehúzós regszerelőt keresni/megtalálni.
Elek lécci hanyagoljál már ilyenekkel, please! Köszi!
Állandóan kötözködni szoktál, a hsz-m legelső sora egy 2-st tartalmazott, találd ki, hogy mit jelentett, vagy mire utalt.
Egyébként meg menj oda a kérdezőhöz, csináltasd meg neki 100e Ft-ért - de ha lehet, akkor kevesebbért, hiszen valójában csak drótokat kell kötözgetni - mindenki örülni fog neki, és utána számolj be, ha sikerült. (Természetesen az elnézést kérésemet meg fogod kapni!)
Ha van itt gyakorló villanyszerelő, akkor a segítségét kérem.
A pincénkben van 2 db nagyon régi, kb 25 éves 3 csöves armatúra. Az egyik már egy éve feladta a harcot, elromlott az utolsó cső is, korábban egyenként (pár év különbséggel) a másik kettő.
Most a nyáron ugyanígy járt a másik is, az évek folyamán elfogytak a csövek.
Vásároltam 2 db új csövet, ez egy kicsit vékonyabb, mint a régiek. Az egyikbe behelyeztem, mindhárom aljzatban prímán működik.
A másikban ugyan begyullad, de olyan iszonyú berregéssel, hogy le kell kapcsolni, Próbáltam gyújtókat cserélni, volt itthon tartalék, meg a másikból is beraktam de csak berregett.
"Szóval azt kellene kimatekoznom, hogy megéri-e beruházni H tarifás mérésre (beruházás költsége + H tarifás fogyasztás vs. jelenlegi állapotban várható fogyasztás költsége)"
Nehéz, illetve nem fog menni (én is agyalok rajta).
Szerintem idő kérdése - 1-3 év - hogy megszívassák a napelemeseket, és ma Mo-n sajnos mindennel lehet számolni, csak a kiszámíthatósággal nem.
+ ott van az, hogy 3 havonta kavarnak v kavarhatnak az árakkal (gáz, villany), a következő felülvizsgálat elvileg a jövő héten lesz (okt 1).
Simán kinézem, hogy rohan a nép kiépíttetni a H-t, mondjuk 5-10 éves megtérüléssel számolva, és pár év múlva módosulnak a dolgok pont annyira, hogy az min a duplája lesz (tehát nem éri meg).
Az elmúlt 12 év tapasztalata alapján eddig úgy tűnik, hogy erősen a (vastag) szigetelés + nyílászáró csere volt a nyerő.
Pest megye, Elmű Hálózati Kft.-hez tartozik a terület.
Most lett felszerelve 2db 3,5kW-os inverteres hőszivattyú klíma. Van a vezérelten kívül a faszekrényben 3x16A. Ezek most simán elegendőek, elég jól sikerült elosztani a három fázisra a fogyasztókat (pl. 1-1 fázisra került 1-1 klíma, amiken nem igazán van "komoly" fogyasztó).
Tehát most ez így jelenleg rendben, de azért ár és költség függvényében elgondolkoztam a H tarifán a klímákhoz. Mégiscsak 23.-Ft/kWh (jelenleg) a 70.-Ft/kW helyett (a kedvezményes keret elmegy a normál háztartásra).
Ja és a kiépítés duplán számolandó, ugyanis egy ház (épület), de két egyforma és különálló, külön mért lakásból áll a fentiekben leírt villanyóraszekrénnyel, mérőkkel. Azaz összesen 2db vezérelt és 2db 3 fázissal bíró normál mérő.
Szóval azt kellene kimatekoznom, hogy megéri-e beruházni H tarifás mérésre (beruházás költsége + H tarifás fogyasztás vs. jelenlegi állapotban várható fogyasztás költsége)
Külső házfalra szerepelt telepítés, kb olyan, mint amit az egyik olvtárs időnként be szokott tenni, tehát kívül van minden a falon + földelés.
Teljesítménybővítéssel - ha érdekes megkérdezhetem, hirtelen olyan 100-120e Ft rémlik - ez kb 600-650e Pest déli részén, talán még nem kötötte át az elmü.
Ha nem kell bővíteni, akkor lehet, hogy megállsz 500 körül, bár kérdés, hogy szeretnéd átvariálni a 3x16-t - meg akarsz hajtani 3-4 klímát (?) eccerre, akkor annak a 16A valszeg nem lesz elég - illetve ha variálsz, akkor hogy fognak számolni (tehát pl ha a 3x16 helyett szeretnél 2x25-t, akkor mennyit kell érte fizetni pluszban).
Ismerősnél 2x25 v 32 lett kiépítve tehát 2x1 fázis van, de elvileg át lehet variálni 3 fázisra is később (talán 5 eres kábelekkel történt a kiépítés az elosztókhoz).
(Én is gondolkodom rajta, de nekem olyan járdaalattátfúrós kellene + megnézem most télen, hogy mennyire más klímával fűteni a sima gázhoz képest)
"A legprimitívebb mechanikus hőfokszabályzókat leszámítva minden elektronikus termosztát PID-szabályzó és ennél több nem is kell"
Ez nem igaz. A sokak által sztárolt tized fokos hiszterézisű elektronikus termosztátok és a "trendi" okostermosztátok (okosház-termosztátok) közül szinte egyik sem nem képes a PID "jövőbelátásra" (tisztelet az elenyésző kivételnek) egyszerűen akkor kapcsol, amikor a hőmérséklet már elérte a beállított fokot.
Eezek a termosztátok valóságban nem tudnak többet, mint a legprimitívebb mechanikus hőfokszabályzó, alacsony hiszterézissel. Magyarul: nulla tudású szar termosztátokat adnak el világszerte balekoknak arany áron. A szerencsétlen rászedett buta balek meg dicsekszik országnak-világnak, hogy "az én szuper termosztátom 0,1 fokos hiszterézisű", arról persze nem beszél, hogy ettől még 3-4 fokot ingadozik a lakása.. :))))
Nem kizárt, hogy a vezéreltet át lehetne alakitani H-ra, és maradhatna a faszekrényben. Regisztrált szerelő tudná megmondani. Különben új szekrény stb. 4-500e Ft is lehet.
Tudja-e valaki, hogy hozzávetőlegesen mennyibe kerül a H tarifa megigénylése és kiépítése:
1. Alapesetben (amikor alkalmas a mérőhely H tarifa "telepítésére")
2. Amikor szabványosítani is kell a mérőhelyet, mert úgy 35-40 éve lett a villanyóra kialakítva (persze azóta a mérőket cserélte a szolgáltató) Jelenleg a villanyóraszekrényben van egy vezérelt mérő, meg egy normál 3 fázissal (3x16A).
A teljes szerelési/kivitelezési/anyagköltség és szolgáltatói díjak érdekelnének nagyságrendileg.
ha egy termosztát a"beállított határérték elérésekor ki vagy bekapcsolja a készüléket," az NEM PID szabályozás, hanem az "elektronikus butatermosztát" (az egyszerű mechanikus termosztátok elektronikus változatának) rövíd leírása.
A PID szabályozás működési elve számos helyen le van írva az interneten,
sajnos egyik leírás sem azzal a céllal készült, hogy könnyen érthető legyen :)
"ha nem okoskodtam hanem hagytam tanulni egészen pontos lett"
Ez nagy bölcsesség: alapszabály, hogy ne is próbád megérteni, hogy egy öntanuló termosztát mikor miét kapcsolja a be/ki a fűtést, néhány nap "öntanulás" után egyszer csak azt veszed észre, hogy hogy "ismeretlen okból" egy jó ideje atom stabil a hőmérséklet a lakásban.
Amikor még lelkesen figyelgettem, hogy mit csinál a REV24, akkor egyszer azt vettem észre, hogy kb 1 perre bekapcsolta a 30 kilowattos (fix teljesítményű) gázkazánt, majd kikapcsolta. Ez az 1 perc hőtechnikailag teljesen érthető volt (enyhe téli idő volt) és persze az eredménye is optimális lett, tehát a termosztát bármit is csinált, azt jól tette :)
Köszi, még gondolkodom valamennyit az optimális eszközválasztáson.
A kazán egy egyszerű Ferolli turbós kombicirkó.
Szóval nem annyira szofisztikált a rendszer, külső hőmérőt még valahogy meg tudnám oldani, a kérdés az, h az esetemben mennyit tenne hozzá a történethez.
Hajlok a Siemes felé, ami viszont inkább érdekes, h nem túl bő a választék.
Siemens, Honeywell, Baxit-t talált még.
Pedig árban nem is sokkal drágábbak, mint egy csicsás "trendi" :)))) digitális mókuselhomályítós termosztát.
A túl lendülés egyik megoldása a rendes termosztát mellett a külső hőmérő amitől függően az előremenő hőfokát tudod változtatni! Nekem egy Remeha termosztátom volt évekig ami ezzel is kalkulált és ha nem okoskodtam hanem hagytam tanulni egészen pontos lett. Ha nekiláttam egyszerre lehetőleg 3-4 paraméter folyamatosan változtatni mert majd én tudom... na akkor volt káosz!
Azt ugye nem gondolod komolyan, h az említett Beryl és a linkelt Siemens termosztát ugyan azt tudja, mert szerinted PID mindkettő és kész?
A Berylben van egy NTC, aminek a jelét feldolgozza a panel és a beállított határérték elérésekor ki vagy bekapcsolja a készüléket.
Pont úgy, mint egy buta mechanikus termosztát, csak kisebb toleranciával.
Míg a Siemensben van egy mikrokontroller egy algoritmussal, ami megvalósítja az "öntanulási" folyamatot, kisimítja a lehetőségek szerint a hőmérsékleti hiszterézist.
"Ezek a csodatermosztátok... a gyengén hőszigetelt házakba kellenek ?"
Felfűtési és lehűlési hőmérséklet túllendülések azoknál a házaknál szoktak nagyon zavaróak lenni, amelyekben a fűtőrendszer hőleadó résznek nagy a hőtároló képessége (hőtehetetlensége). Ilyenek pl a nagyon vastag (nagy tömegű) padlófűtések és a hatalmas vízmennyiséget tartalmazó (eredetileg gravitációs keringetésű, marhavastag csövezésű) radiátoros fűtések.
Tehát ahol a fűtőrendszer hőtárolása jelntős a lakáséhoz képest, ott segít legtöbbet az öntanuló termosztát. No meg olyan házakban, ahol a hőtermelő berendezés fix,állandó (nem modulálható) teljesítményű.
Az öntanuló csodáknál sokkal lényegesebb a termosztát megfelelő elhelyezése a helyiségben. A legprimitívebb mechanikus hőfokszabályzókat leszámítva minden elektronikus termosztát PID-szabályzó és ennél több nem is kell...
Sokan hiszik azt, hogy a jó alacsony termosztát hiszterézis majd megvéd az akár több fokos felfűtési és lehűlési hőmérséklet-túllendülésektől. Ez sajnos csupán tévhit (alap fizika).
Okostermosztát helyett vegyél inkább öntanuló termosztátot, a kettő NAGYON nem ugyanaz.
Én a Siemens REV24-et szeretem alkalmazni, ha a beállításától bepánikolsz, szívesen segítek.
Nagy bűn, szabálytalanság vagy maradhat ha a csillárkapcsolóhoz a fázist feketével, de a kapcsolt fázisokat már kékkel viszem tovább és wagozom a kötődobozban a kéket a feketére amely végül a lámpatesthez megy?
Szerintem minden átkötés egy-egy potenciális hibaforrás,
a legjobb az "egyetlen csomópont / egyetlen közös réz tömb" logika, ami bármiféle (később esetleg meglazuló vagy megbontott) áthidalás nélkül is teljesíti az elvárt feltételeket.
Az már csak hab a tortán, hogy a linkelt képeken lévő nulla sín NEM ugyanaz a nulla sín, mint az eredeti kérdezőnél. (a FI relé két külön oldaláról van szó)
Ha jobban megnézed, akkor a három ábra közül egyik sem valósul meg!
Amúgy ez itt már eléggé lerágott csont, érdemes visszakeresni.
Amúgy azért a nullát ágaztatjuk le, mert ha valami probléma van a kötéssel, akkor nem az van, hogy nem lesz védőföld a rendszerben, mint ahogy ti csináljátok.
A szabvány nem mond ilyet. Tehát ez egy TÉVES ÁLLÍTÁS...
Hát dehogynem mondja. :D
Tehát nem téves az állítás.
Ez van a szabványban:
Hacsak nincs a PEN-vezetők csatlakoztatására szánt speciális csatlakozókapocs vagy -sín, a PEN-vezetőt a védővezetők számár biztosított kapcsokhoz vagy sínekhez kell csatlakoztatni
Csináltam gyorsan egy egyszerű rajzot, hogy akkor ha jól értem a dolgot így lenne megfelelő a bekötés? Szerintem a villanyszerelő is ezt a verziót mondta, hogy helyes.
Jelenleg úgy van bekötve, hogy az inverter nullája (kék vezeték) a kép bal alsó sarkában lévő nulla sínre (kék sín) van kötve.
Üdv! Nálam fővezetéki sorkalocs van , a 3fázis innen indul a 3 lakás elosztóba és van szintén még egy fővezetéki sorkapocs ahol a földelés és a bejövő nulla közösítve van ! Innen minden elosztóba 4 ér megy a z elosztókban van szétválasztva . Az inverter szintén a fővezetéki sorkapocsban van megkötve ,tehát Fi relé előtt , de az inverter nullája és védővezetője szintén a fővezetéki sorkapocsba ( ahol összevan fogva a földelés és 0 )
Ne feledjük, hogy egy 30 milliamperes FI relé észre sem veszi, ha az átmenő nullvezetőn mindössze pl 1-2 milliamper folyik át. És egy jól megcsinált inverter valószínűleg bármikor képes annyira szimmetrikus energia fogyasztóként /termelőként viselkedni, hogy a nullvezetőjén ne folyjon szinte semmi áram.
Elképzlehető-e, hogy egy ilyen inverter annyira precíz elektrnonika, hogy pillanatnyi kimenő/felvett áramai a három fázison mindig szinte tökéletesen szimmetrikusan oszlanak el, tehát a nullvezetzőn soha nem folyik szinte semmi árama, legalább is egy FI relé érzékenységéhez képest? Pl mindössze 1-2 milliamper nullvezető-áram nyugodtan átmehet egy FI relén, az nem lesz ettől picit sem ideges.
HA az inverter egyik vezetéke SEM megy ÁT a FI relén, AKKOR jó.
----
A leírásod szerint a PEN bontás azaz TN-C >> TN-S váltás. Az első mért elosztóban történik meg... ehhez. ----
A mért vezetékek érkeznek a mérőből >> 3Fázis és PEN (4 vezeték) >> TN-C még. Plusz a földelőről a PE zöldsárgája is, így lesz összesen 5 érkező vezeték az elosztóban,
A bejővő PEN bontása >> 3Fázis és N és PE (5 vezeték) sín/csomópont kialakítása >> TN-S már.
Van tehát - 5 vezeték a hálózat felől és - 5 vezeték az inverter felől
A zöldsárga PE nem kérdés az mindig >> MIND a PE sínre/csomópontra megy direktben.
Az inverter 3Fázis és N a hálózat 3Fázisra és az N sínre kerül direktben. Tehát az inverterből érkező 3Fázis és N vezeték NEEEEM megy át a FI relén !!! Még a FI relé elé van bekötve, de már a PEN bontás utánra.
A FI relén ÁT menő vezetékek >> 3Fázis és N (4 vezeték) UGYANIDE csatlakozik az INVERTER is >> 3Fázis és N (4 vezeték), a PE kikerüli.
FI relé Kismegszakítók és egyéb cuccok. Vezetékek
Megj: az inverter vezetékeit - védeni kell kismegszakítóval - 4 vezetékes leválasztás kell neki (3fázis és N)
Ha messzebb van az inverter az elosztótól, akkor az inverter vezeték mindkét végére kell lekapcsolási lehetőség.
Tájkép - PEN bontás - inverter bekötés >> az inverter N még nincs bekötve a képen a kék fővezetékibe - FI reléhez vezeték indítás
A napelem 3 fázisú inverteréből jön egy 5 eres vezeték a fő kismegszakító szekrénybe. A 3 fázis a FI relé elé, a fő fáziselosztóba van kötve, a föld a PE sínre, a nulla az N sínre. Így kötötte be a napelemes cég kivitelezője.
Most volt kint egy villanyszerelő egyéb elektromos átalakítás miatt, és azt mondta, hogy ez így nem jó, az inverterből jövő nullát is a PE sínre kellene kötni, nem az N sínre, mivel a fázisok is a fi relé elé vannak kötve. Jelen állapot szerint az inverter fázisai nem mennek át a FI relén, míg a nullája igen és ez így nem jó.
Egyébként a bejövő PEN vezeték szétbontása a PE sínen történik meg, innen megy a nulla a FI relébe, majd a FI relé kimenő nullája a nulla sínre.
Eddig egy év alatt nem volt gond se a FI relével se az inverterrel, így nem tudom hova tenni a dolgot. Most jó így vagy átköttessem vele?
Az alapelv nem rossz, szerintem is minél több amper van egy fázison, annál kevésbé kell aggódni a lakóknak azon, hogy a nagyáramú fogyasztók (mosógép/tűzhely/sütő/vízforraló/kenyérsütő/kávéfőző/satöbbi) közül mit mivel nem szabad egyidőben használni (a 3x16 amperes háztartások örök visszatérő problémája ugye).
Én pl egy házba 1X63 vagy 1x80 ampert szerettem volna, de nem hivatalosan közölték, hogy ne erőlködjek, mert egy fázison 1x40 A-nál többre nincs esély, hogy megkapom.
Ezek vegyesen mennek falban csőben, álmennyezetben falon kívül csőben és 4-5 dobozon mennek át kötés nélkül. Az áramkörök fele nem megy huzamosan nagy terheléssel (lámpa, mosogatógép, hűtő/mikró) és ezek kényelmesen elfértek 4 csőben, de van ahol rövid szakaszon be vannak szuszakolva 3-ba. De nem tud menni egyszerre az összes, elméleti maximumokról beszélünk.
Ahol lehetett 1,5-2,5 megy egy csőben, a pillanatnyi fogyasztás nagyon rövid ideig éri el a korrekcióval csökkentett értéket (egyszerre előmelegíted a sütőt maxon, 4 rózsán főzöl, mikrózol, épp hűt a hűtő és még a mosogatógép is fűt).
De ha összesen van 45A betápod, akkor elvben sem tudod elérni a 6*16*0,5=48A-t, ami a 6 áramköröd elméleti maximuma lenne
Az MSZ EN 60204 13.2.4 (Azonosítás színnel) szerint fekete szín a AC-DC tápáramkörökre vonatkozik.
Az egyenáramú vezérlő áramkörökhöz kék.
Tápáramkör az nem vezérlés.
Viszont olvasom hogy: AJÁNLOTT. Ezáltal nálunk nem kék a 24VDC hanem jelenleg lila,de bármi más szín lehetne ami nem összetéveszthető más áramkörök színeivel.
Az éjszakai alvás utáni "megvilágosodás" során én is hasonlóra jutottam...
Az egész házban van 32A, amit bővítünk majd kb 40-50A körülire, mondjuk 45A-ra. Ez az amivel az egész ingatlan gazdálkodhat, vagyis ha a 6 áramkört tervezném 16A-ra, akkor önmagában ezek igényelnének 6*16=96A-t, aminek jó ha a fele rendelkezésre fog állni.
A javaslatod alapján ha 13A-ra vannak biztosítva az áramkörök, akkor az elméleti maximum 3 áramkörön 3*13=39A, és egy negyediken 6A. Három áramkörre a csökkentő tényező 0,7, vagyis a megengedett 11,2A-val szemben az elméleti maximum elérhető 13A lesz. Ez már így laikusként közelebb áll az bevállalhatóhoz, főleg, hogy ezek mind elméleti maximumok amik rövid ideáig állnak csak fent, feltételezve, hogy az ingatlanban nincs más fogyasztó üzemben (ami már csak a hűtő és fagyasztó miatt is nehezen elképzelhető), továbbá ennek a 3 áramkörnek mind maximum terhelésen kellene üzemelnie.
Szóval ez így laikusként jónak tűnik. Valaki lát benne buktatót?
Ez a korrekció akkor szükséges, ha szorosan egymás mellett (egymást "fűtve") mennek az áramkörök. Neked most 6db áramkört kellene elvezetned. Ezt ha csövekben nem szeretnéd (3 db védőcső), akkor falon kívül tálca. Ha egy 10 vagy 15cm széles tálcában vezeted (ágyúval verébre), akkor nincs ilyen tényező, egymástól távol lesznek a vezetékek, nem fog melegedni
Ezek szerint a számításom helyes volt, és az egyszerű 2,5 mm2-es dugalj áramköröket 10 A-es kismegszakítóval kell védeni esetemben? Ha ez így van, akkor ez elég kiábrándító. Gondolom, hogy azért előfordul, hogy 5 vagy 6 áramkört kelljen egymás mellett vezetni a gyakorlatban, ezzel egy időben a 16 A-es terhelhetőséget is fenntartják, és feltételezem, hogy ezt nem 6 mm2-es kábelek segítségével oldják meg - ez így életszerűtlennek tűnik. Mi ennek a praktikus gyakorlati kivitelezési módja?
Idő, tanácsaitok, lehetőség, adottságok (pl. a sec. tekercs anyaga is v.réz), segítség, javító anyag stb. tegnap du. meghozta a sikert: az átkötés rendbe tétele után a kis Einhell hegesztő trafó az új csatlakozókkal - bajonetes munkakábelekkel rendben teszi a dolgát a vasmag szabályzós trafók adottságaira tekintettel. volt élet az inverteresek előtt is! Bírja a folyamatos pálcaváltást is, nem csak a heftelést. Ebben biztos sokat segít a hátfalra beépített, polcról levett Pc tápegység hűtőventilátora.
Pedig az annyi. A régi magyart szabvány szerint is 5 együtthaladó köpenyes vezeték esetén 0,65 csökkentő tényező.
Persze a szabvány az egyszerűbb esetekre vonatkozik. Például, ha az egyik vezeték karvastagságú és megy rajta 3x200 A, a másik négy meg cérnavékony, 20 mA terheléssel, akkor nyilván hülyén nézne ki, ha a vékonyak miatt a vastagnak a terhelhetőségét felére kéne csökkenteni. Ilyen esetekben mérnöki számítások alkalmazhatóak. Vagy ha a hat vezetékből mindegyik csak 4 órát van terhelve naponta, másik-másik 4 órát, akkor sincs értelme csökkentésnek (ez persze kapcsolóórákkal, keresztreteszeléssel, aláírólappal együtt lehetne bíróság előtt egy leégett ház esetén védhető).
A konyhának van egy szakasza, ahol a 3 aramkornyi dugalj + furdoszoba(csap-tus vizmelegito) + 2 áramkörnyi dugalj az étkezőbe egy szakaszon fut. Így jön ki a 6 aramkor egy helyen, ez a haz legzsufoltabb része ilyen értelemben.
Az áramör szétbontása nem egyszerű ugye, mert egyetlen vezeték jön ki a falból valahonnan a kötődobozok irányából.
A lágyindítóra gondoltam már, de keresgélek költséghatékonyabb megoldást.
Valószínűleg mágneskapcsolókat iktatok be az elosztók elé ott, ahol elég a manuális visszakapcsolás, így megoldódik a hirtelen túlterhelés, anélkül, hogy állandóan kapcsolgatni kéne azokat.
Áramszünet meg egyszer-kétszer van évente. Egyenlőre...
Már jó ideje gondot jelent, hogy áramszünetet követően - vagy ha egyszerűen csak le, majd felkapcsolom a villanyóra kismegszakítóját - a lakásban lévő négy kismegszakító közül az egyik, amely a szobai konnektorokhoz tartozik, rendszeresen (90%) leold és néha az óra is leverődik. Ez csak ebben az esetben történik, soha máskor.
A kismegszakítók mind 10 amperesek és 'B' karakterisztikájúak. Az óra kismegszakítója 16A.
A problémát 'C' típusú kismegszakító se oldja meg.
Gondolom a problémát a sok, amúgy maximum 10 - 50 wattos eszköz egyidejű, indulási áramfelvétele okozza.
Van-e egyszerű lehetőség az egyes fogyasztó csoportok késleltetett áramellátására, hogy megszűnjön a túl nagy áramfelvétel?
Közben rájöttem, hogy most nem sikerült a szimpla kapcsolót alternatív működésűnek megcsinálnom :D Korábban úgy működött, hogy volt egy ugyanilyen kapcsoló egy másik helyen, és oda-vissza tudtam kapcsolgatni a lámpát ezzel meg a másikkal. Most vagy az egyik működik, vagy a másik. Tehát ha A-t lekapcsolom, akkor a B-vel tudom le/föl kapcsolni, ha B-t kapcsolom le, akkor A-val.
Jól sejtem, hogy a két feketét kéne oda dugnom, ahol most az egy barna van, az egy barnát meg valamelyik sarokba az egyik fekete helyébe? Ma már hagyom...
Nem sok kábel van... inkább akkor veszek egy darabot, addig egyel kevesebb lesz a lámpa :) Vagy az úgy jó, hogy ezt a lámpaszálat addig bedugom a fázis mellé, és akkor egyszerre kapcsolódnak?
nem lehet. mivel az a 105-os kapcsolónak közös pontja van, ennek a duplának meg különálló.
Azt tudod, hogy a fázist beviszed az egyes aljába. Onnan kötöd át a dupla egyik pontját, majd levágsz ha tudsz egy darabot és átkötöd a duplát oly módon, hogy ahová betetted a barnát, onnan áthidalsz egy kis darabbal a mellette lévő pontra. Talán elég a vezeték.
Biztos máshogy nem lehet? Mert az előző kapcsolóhoz elég volt ennyi vezeték. Sajnos nincs is itthon rézdrótom, amit tudnék használni. Így nézett ki az előző kapcsoló, amit innen leszereltem:
Ha most úgy néz ki, hogy a kettős kapcsoló egyik lukban van 2 barna és abból az egyik elmegy az egyes kapcsolóhoz és a nem múködő lukában van egy barna, akkor a nem működő barnát kikötöd és leszigeteled. Az egyes kapcsoló barna lukába teszel mégegy vezetéket, amivel visszajössz az üres lukba.
Ha azt a feketét, amiben nincs fázis, bedugom amellé, amelyikben van, akkor egyszerre tudom le- és fölkapcsolni mindkét lámpát. Viszont az előző kapcsolóval tudtam külön az egyiket és külön a másikat.
Nagyon köszönöm, a két barnát áthidaltam, ahogy írtad, így már a szimpla kapcsoló is működik. A dupla kapcsoló baloldali kapcsolója továbbra sem funkcionál. Lemértem, ami ott a baloldalon látható fekete kábel, abban nincs fázis, csak a másik feketében.
Pontosan hova dugjam azt, amiben nincs?
Egyébként ennyi kábellel elvileg működnie kell, mert volt fönt előtte is egy kapcsoló.
A jobb oldaliba a két barna lehet nem jó. Egy fázisceruzával mérjél rá, melyik barnában van feszültség. Amelyikben van, abből hidalj össze a másik barna helyébe.
A bal oldali egy váltó kapcsoló, Annak az aljában fázis lehet, vagy lámpaszál.
Ha fázis, abból hidald át a kettős kapcsoló két alsó kapcsát.
Kérlek, segítsetek, egyszerűen képtelen vagyok megcsinálni.
Adott egymás mellett két villanykapcsoló: a baloldali egy szimpla, és úgy működik, hogy egy másik ugyanilyen kapcsolóval lekapcsolom a lámpát, akkor ezzel vissza tudom kapcsolni, ha meg ezzel kapcsolom le, akkor a másikkal tudom visszakapcsolni.
A jobboldali egy dupla kapcsoló, és 1-1 lámpát tudok vele kapcsolgatni.
Már tucatnyi kötést kipróbáltam, és egyszerűen nem működik. A jelenlegi bekötéssel csak a jobb oldali dupla kapcsoló jobb oldali kapcsolója funkcionál, a többi nem.
Hogy kellene bekötni? Még annyi extra van benne, hogy a baloldali szimpla kapcsolóból a barna kábel közvetlenül a jobboldali dupla kapcsolóba megy, tehát az nem a falból jön ki. A többi igen.
Minden egyes fogyasztóhoz külön kábelt viszel? csak azért kérdezem mert a gerincnél nem szokott annyi kábel lenni. Van egy dugaljas gerinc meg egy világítási gerinc áramkörönként. Lehet hogy az elosztónál felgyülemlik annyi, de folyamatosan vezetve soknak tűnik.
Köszönöm az eddigi segítséget minden hozzászólónak, lényegesen tisztult a kép (és merült fel további kérdés, ami valószínűleg nagyon banális lesz ).
Mivel időközben kiderült, hogy nem csak 1,5 mm2-es (MT és MBCu) de 2,5 mm2-es (MBCu) kábel is lett már vásárolva, ezért ezeket mindenképpen felkellene használni, azonban ezeket nem akarjuk a falban védőcsőbe befűzni (megértettem, hogy egyrészt a behúzás is nehéz, másrészt nagyon vastag vagy sok külön mart horonyra lenne szükség). Így a jelenlegi elképzelés szerint a falon kívül (amit Mekk Elek ezermester is megemlített) a plafon-fal tövénél lesz egy vastag kábelcsatorna körbe vezetve a házban, amiben a kábelek fekszenek majd, ez lesz a gerince az áramköröknek. Erről a gerincről ágazik majd le, mind a villanykapcsolókhoz mind a dugaljakhoz, a falba függőlegesen MÜ III-as védőcsőben az egyéni kábel vagy vezetékek.
Továbbra is fejtörést okoz azonban az elhelyezhető kábelek számának és átmérőjének a meghatározása. A kép annyira tiszta volt eddig, hogy világításhoz 1,5 mm2-es 10 A kismegszakítóval védett, míg a dugaljakhoz 2,5 mm2-es 16 A kismegszakítóval védett áramkörökre van szükségem. Azonban amint több kábel került ugyanabba a kábelcsatornába, a korrekciós tényező miatt ez teljesen felborult, és a jelenlegi számításom igen abszurdnak tűnik Valahol félre kellett értelmeznem a dolgot
B2 elhelyezés szerint 3-eres PVC szigetelésű kábeleken 6 darab áramkör esetén (elvileg ez lesz a legtöbb a konyhában) 0,57-es korrekciós tényezővel kell számolnom. Az értelmezésemben ez azt jelenti, hogy a dugaljakhoz használt 2,5 mm2-es kábelekhez ajánlott 16 A-es kismegszakítókat (16*0,57=9,12) 9 A-es kismegszakítók híján 6 A-es, vagy kis csúsztatás után 10 A-es kismegszakítókra kellene lecserélnem ahhoz, hogy biztosan ne legyen nagyobb az áramterhelése bármely kábelnek a 6-ból annál, mint amit a korrekciós tényező megkíván? Ez elég abszurdnak tűnik
Másik lehetőség alapján növelhetem a keresztmetszetet, de akkor 6 kábel azonos kábelcsatornában való elvezetése során egy egyszerű dugaljhoz kellene 6 vagy 10 mm2-es kábelt használni (6 mm2 keresztmetszethez 25 A-es kismegszakító ajánlott, ez alapján 25*0,57=14,25, vagyis így közelíthetném meg a dugaljak esetében a 16 A-es áramterhelést). Nyilván nem így szokták megoldani
További lehetőség, hogy kevesebb kábelt vezetek ugyanabban a kábelcsatornában, azonban ekkor egyrészt a korrekciós tényezők bár kisebb mértékűek, de továbbra is jelentősek, másrészt valahogy csak meglehet ezt normális keretek között is oldani.
Valaki elmagyarázná, hogy ezt a korrekciós tényezőt miképpen kell bevonnom a képletbe (mert hát a fenti értelmezésemnek hibásnak kell lennie )?
Az MSZ EN 60445:2018, majd az MSZ EN IEC 60445:2022 szerint ugyanaz a szöveg van a váltakozóáramú fázisokra mint a DC pólusvezetékekre, amit a 132103-ban írtam, ha az ajánlás, akkor a fekete, szürke, barna is csak az.
Én is eképp vélekedem,bár ha jól emlékszem ez csak ajánlás. Nem egy kapcsolószekrényt láttam már csupa sötétkék színnel huzalozva a 24VDC-t,ami véleményem szerint elég bizarrul nézett ki.
Viszont a szabvány mintha azzal zárná hogy bármilyen szín lehet ami helyileg könnyen beszerezhető.
Kivéve a zöld/sárga,narancssárga,és a fázis-nulla vezető színek. A pirost a 230VAC vezérlő feszültségre alkalmazzuk.
Voltam nem egy olyan kapcsoló térben ahol a kulönböző EU országokban készített vezérlő szekrények egymás mellett,de nem egymástól függetlenül, igencsak eltérő színeket használtak. A lényegi előírás, hogy ezen berendezések dokumentációjában szerepeljenek a vezeték színekhez tartozó feszültség szintek.
Olvasd már el amit Kecske írt, te szerencsétlen! Ráadásul azt is írtam hogy regszerelő csinálta. Nem tehetek róla hogy még olvasni sem tudsz. De leírom neked hogy megértsd: Az óránál szétválasztotta a Pent, az ment be a lakásba, ugyanarról a pontról indult hátra a műhelybe, és ott ismét szét lett választva. Ha ugyanarról a pontról levittem volna a hátsó műhelybe, még ott is szétválaszthattam volna. Felfogtad?
Gumicsizmás volt az és minden ismerősnél előfordult itt faluhelyen, amit igazából senki nem látott csak hallott a szomszédja megbízható haverjának az ismerősétől.
"A fázisvezetők és nullavezető át vannak vezetve egy zárt vasmagon. Amennyiben a berendezés hibamentesen működik, a fi-relé vasmagján átvezetettet üzemi vezetőkben haladó áramoknak a vektoriális összege nulla, még akkor is, ha a három fázis egyenlőtlenül van megterhelve. Ilyenkor a fluxus nulla, és nincs gerjesztés. Amennyiben a berendezés, vagy valamelyik fogyasztó testzárlatos lesz, a védővezetőn keresztül hibaáram folyik megkerülve a vasmagot. Ez a föld felé haladó, vasmagot megkerülő zárlati áram különbséget fog létrehozni, ezért a vasmagon áthaladó áramoknak a vektoriális összege már nem lesz nulla. A létrejövő különbség következtében az áramegyensúly megbomlik, és a vasmagnak gerjesztése lesz. Ennek következtében a váltakozó mágneses fluxus feszültséget indukál a kioldórelé tekercsében. Az indukált feszültség áramot indít meg, és az állandó mágnessel szerelt kioldórelé működteti a megszakító mechanikát."
Ezért nem illik baszakodni a nulla és védővezetőkkel a kesőbbiekben. (Nyilván a védőre es csak a védőre annyi szondát ver le az ember későbbiekben amennyit nem szégyel, de ez nem erinti a nulla vagy a fázisvezetőt.)
Ugyanakkor igen ajánlott a különféle feszültségszinteket külön csoportosítani, mert 5 év múlva valaki úgyis megpróbálja a kettőt egy wagoval összekötni.
Én, ha szekrényt gyártottam, mindig elszeparáltam ezeket, noha amikor a két rendszer közti távolságról van kérdé, én is mindig azt írom, hogy ha minden rendszer a legnagyobb feszültségre van szigetelve, akkor össze is érhetnek. :D
De ő nem arról ír, hogy egy PEN karácsonyfának különböző ágain nem lehet mindegyiken szétválasztani a PEN-t, hanem arról, hogy ha ami egyszer szét van választva, azt már nem lehet széjjelebb választani.
Egy ingatlan területén akár tíz heyen is szét lehet választani a PEN-t. A PEN MINDADIG PEN, amíg "hivatalosan" szét nincs választva. A terülltre bejövő PEN vezetőt akárhányszor elágaztathaod (a megfeleő kersztmetszet és színjelölés szabályok betartásával) a sokadik elágazás után az még mindig teljes jogú PEN vezető lesz, amit aztán annyiszor választasz szét null- és földvezetőre (a szabályok betartásával), ahol csak akarsz.
"Az óránál PEN szétválasztást, azután 4 eres földkábel, le a műhelyig, ott ismét PEN szétválasztás,"
Pontatlnul fooglmaztál A 4 eres kábel nem indulhat az első PEN szétválasztás UTÁN, csak a a szétválasztás ELŐTTI pontról. A szétválasztás utáni szakaszokon a PEN szónak már nincs többé értelme, ezért ott már nincs mit szétválasztani. :)
PEN-t egyszer választunk szét. Másrészt a védővezetőt bárhol, bármikor meg lehet támasztani. Harmadrészt a 2m-es földszonda lehet hogy soknak tűnik, de nem az. Negyedrészt a nullszakadás ellen ez nem véd.
Amúgy minden stimmel, csak nem szentpéterváron, hanem moszkvában, nem moszkvicsokat, hanem mercédeszeket és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak. De a hír igaz. (Markos-Nádas, örök klasszikus)
Ne magadról beszélj, nem kíváncsi rá senki. A fiaméknál a nyáron volt hálózatbővítés. Regszerelő csinálta. Az óránál PEN szétválasztást, azután 4 eres földkábel, le a műhelyig, ott ismét PEN szétválasztás, + 2 méteres földszonda, ( 10 mm átmérőjű rozsdamentes) Úgy ha véletlen nulla szakadás van elvileg annak kellene megoldani védelmet. Az összes vezetékelést magam csináltam, és mennek szépen a nagy gépek, és semmi nem égett le, senki nem halt meg, úgy hogy nem kíváncsi senki az okoskodásodra.
Tökéletesen igazad van,majd ha lesz pénzem,akkor veszek hosszabitót.A betonkeverők pedig földelt konnektorból voltak használva,gumitalpú bakancs+szonda le volt verve,Akkor volt a probléma,mikor a figura,ittasan elvágta a vezetéket.
> Nem kéne olyan nagyképűnek lenni!az jön le a válaszokból,hogy aki most 50-60 éves, az a szakmába már tök hülye.
Senki nem állított ilyet.
Mindössze arról van szó, hogy ami jó volt 30 éve, az manapság már nem jó. Ha ezt nem tudod elfogadni, akkor lelked rajta, de ez semmit nem változtat a tényeken.
Le kell választani valamit, ami most is galvanikus kapcsolatban van az egyik fázissal...ok, te is érted ám, miről beszélsz.
"lehet kapni kis teljesítményű 400/230 voltos biztonsági trafókat,"
Teljesen szükségtelen, egy mágneskapcsolónak gyakorlatilag nincs értelmezhető teljesítmény igénye. Hogy a toroid szót gondosan körülírod, az meg már röhelyes.
Az egészet nem teheted bonthatóan külső dobozba, mert ez nem "nullát állít elő", ez egy életveszélyes és tilos valami lenne külön, akármit csinálsz.
Meg meg sem érné, a doboz, a csatlakozók, a szerelés, az egész sokszor több lenne, mint a tisztességes szabályos megoldás.
A gép belső átépítése, átkötése az önmagában nem tilos és szabálytalan, de végül mégis, mert jogilag a gépet minősíttetni kellene, (gyárilag eredetileg is kellett volna) anélkül egy jogilag szabálytalan átalakítás, tehát ha bármi történik, az átalakító a felelős.
Akkor is, ha eredetileg is életveszélyes az egész,(nyilván... kínai sz*r) és átalakítás nélkül is agyonverte volna a használót.
Amit 1848-ban a villanyszerelő iskolában tanítottak, azon szaktudás egy kis része a 2022-es előírások szerint már az "életveszélyes, ezért tilos" kategóriába esik.
És sajnos sok jó szakember semmit sem fejlődik az évek során: amit az iskolában tanult, azt ma is jól tudja, de azóta nem nagyon érdekli, hogy hová fejlődött a világ...
Az "autotrafó" említésétől a hideg ráz ki, ezt a szót megemlíteni is halálos ott, ahol érintésvédelmi szempontok is felmerülhetnek :) És a "toroid" szót is valószínűleg a "kör/henger alakú autótrafó" helyett említetteted.
Már 9-12e Ft körül lehet kapni kis teljesítményű 400/230 voltos biztonsági trafókat, egy ilyen egy szabványos IP44-es dobozba beépítve valószínűleg pótolni tudná a hiányzó nullvezetőt egy 230v-os motorvezérlés számára.
Nézd, feltettél egy szakmai kérdést, kaptál rá egy szakmai választ, amin megsértődtél.
A saját házad villamos hálózatának az állapota szempontjából (amit ugye nem ismerünk) teljesen mindegy, hogy ki-kinek volt a főnöke, vagy hogy éppen hányan dolgoztak a cégnél. Nem is értem, hogy ez hogy jön ide. A lényeg, hogy ha rendelkezésre áll mind az 5 vezető, csak annyi a feladat hogy el kell juttatni a hasítógéphez, akkor ezt kell megoldani. Lehetőleg úgy, hogy senki ne haljon bele. Ha ez most nem fér bele a költségvetésbe, akkor kérj kölcsön egy hosszabítót, vagy csak simán ne használd a gépet. Az ilyen baromságokat, hogy majd leversz egy vascsövet mellé el kell felejteni, de sürgősen.
> Megvan az csinálva úgy,hogy bár most is úgy csinálnák meg!
Sajnos itt óriási tévedésben vagy, 30 éve más volt a jó, mint most. Kevesebben is halnak bele az elektromos áramba.
Nem kéne ilyen iagzából baromságokat kiagyalni ...és még terjeszteni is.
A többi bugyuta olvassa majd és akad aki képes lesz megcsinálni is amit összehordasz. Pesrez jó eséllyel szarul csinálaj meg, mert fogalma sincs róla mit csinál éppen és az OKÉ-s e úgy.
Te meg megölted őt, a hülyeségeddel amit közzé tettél.
---
Ráadásul közismert, hogy neked is közel nulla a villanyszerelő szakmai ismereted. Úgyhogy pláne nem kéne tanácsolnod semmit másoknak.
Sőt tán villanyt szerelned se kéne önállóan, szakmai felügyelet nélkül. Mert úgy rémlik az egyik kb. nulli tudású vagy aki mégis szerel ... másoknak is.
Senki nem beszélt 8-10-es betonvasról, én egy jó földelésről beszéltem. Igaz hogy nem szabványos, de ha valaki otthon a saját felelősségére megcsinálja, még mindig jobb mit pl védővezeték nélkül használni,különböző gépeket. Saját tapasztalat, talán már régebben írtam is itt, hogy ideköltözésünk után azt tapasztaltam hogy az asztali fúrógépem ,és a kis műszerész esztergám kézfejjel érintve " kicsit bizserél", akkor lepődtem meg amikor rájöttem hogy a védőföldelős konnektorban 2 szál vezeték van. Húztam be 5 eres kábelt, tettem fel FI relét, azóta nem bizserél, de a FI sem old le. Még a régi háznál rázott a szalagfűrész, levertem egy 10-es vaspálcát, igaz hogy idővel a motor leégett, de nem rázott. Azt a 8 m3 fát 3-4 nap alatt felhasítja, azt egy 2-3 méteres 1/2 colos horganyzott cső vígan kiszolgálja. Azután majd idővel vehet 5 eres kábelt. Én legalább is így csinálnám.
> Egy jó földelés biztonságosabb mint az 1.5 mm védővezeték
Hát, még egy kurvajól megtervezett zsírúj építésnél sem egyszerű ezt megoldani, de maradjunk annyiban, hogy ott, ahol a 3 fázisú konnektor olyan, amit 30 éve nem használnak, ott nem ilyen lesz a földelés. Legalábbis szerintem.
Ha pedig a kérdés arra szűkül, hogy csináljunk-e új földelést, vagy vegyünk 20m 5x1,5-es kábelt, akkor asszem a gazdaságossági szempontok már el is döntötték a kérdést.
Egy keresztföldelő 1m mélységig nem is számolandó, mintha ott sem lenne. És akkor egy keresztföldelőről beszélünk, nem egy ledugott 8-as, 10-es köracélról!
Atisnak van leginkább igaza. Van egy szabvány, az MSZ EN 60204-1:2019, Gépek villamos szerkezetei, az intézkedik a gépek villamos berendezéséről. Nem lehet autotranszformátor. És egyébként, Elek, nem is lehet 400 V-os működtetés.
Az arra jó is volt, hogy ha a motor testzárlatos lett, akkor megfogta a feszültséget, nem 220 rázta a kezelőt, hanem csak mondjuk 80. Hogy a nedves környezetben a 80 V is agyonvágta, az más kérdés.
Ez sajnos nem megy, általában a szolgáltatói kismegszakító a mérő előtt van, ha tehát ide a környékre valaki bekötne egy almérőnek szánt mérőt, az nem lenne almérő. Hanem a másiktól függetlenül mérné a rákötött készülékek fogyasztását. Azaz mindkettő csak azt mérné, ami utána zörög. Úgy még be lehetne kötni, hogy ez mérje az eddigi mérő fogyasztását is. Ezt lehetne felmérőnek hívni. :D
Akkor szépen meséld el hogy milyen lehetőségek vannak! Van egy 3 fázisú motor, hővédelemmel, egy pici mágneskapcsoló. Ha a motor zárlatos lenne, vagy melegedne, lekapcsol, a hővédő, ha nagyon, leold a kismegszakító. Egy jó földelés biztonságosabb mint az 1.5 mm védővezeték.(az is lehet szakadt,rossz érintkezés, stb). Már ha nincs FI relé.
Nézd, nem írtad, én meg nem feszegettem az anyagi lehetőségeid.
Ha ennyire nagy a baj, akkor a helyedben eladnám a gépet, és vennék egy jó fejszét, a maradékot meg félretenném szűkösebb időkre.
Értem, hogy te nem érted, de az életeddel játszol, ha hiszed, ha nem. Ha öreg az elektromos rendszered (bakony kismegszakító, zéró FI relé), akkor simán lehet, hogy nem csak a saját életeddel játszol. Ezeket nem tudjuk, feltételezésekbe pedig nem szeretek belemenni.
Most is közvetlenül a hálózatról megy az a relé, semmiféle "elválasztás" nincs ebben.
Ez nem egy gyenegáramú vezrélőáramkör, hanem a 3F motor üzemi másneskapcsolója, teljesen más téma.
Nem tudom ennek miféle minősítése van, egy kínában rányomott CE matricán túl, de mint írtam, ezen a ponton még ez nem annak a problémája, ami majd lesz azonnal, ha belenyúl bármiképp a gépbe.
Annak az egy mágneskapcsolónak, amit itt a 230V AC meghúz, tényleg simán lehetne egy 400-230 autotrafót tekerni, valami milliampereket ehet, egy bármilyen ócska 500ft-os bontott kistoroid, áttekerve 400V-ra, középleágazással, a feladatot feltehetően kiválóan ellátná.
Hogy mindezt hova lehet megfelelő szigeteléssel, mechanikai kialakítással "eltenni" egy szabad téren használt, alkalmasint akár beázásnak kitett gépen, na itt indul a felelősség problémája.
Mert lehet ,hogy most is agyon tud ez verni, ha esőbe kiállok vele, (szinte biztos vagyok benne) de az a kínai utólérhetetlen gyártó, a német átcimkéző, a gép tulajdonosa, meg a meghalt ember problémája.
Ha maszek márton magyar villanyszerelő belenyúlt, azonnal komoly gondjai lehetnek, egy tákolós filléres munkából.
Egy igazi szakember pl először arra gondolna, hogy a rönkhasító oldalán látható KOA7 kapcsolóból nem-e létezik olyan, aminek a működtetéséhez nem szükséges nulla...
"És mellé a kezelőnek csinál egy villamosszéket..."
Aki ért a villanyszereléshez, az többnyire nem esik pánikba, ha egy 230V-os motorvezérlést át kell alakítani 400 voltosra a szabványos kereteken belül :)
Azt még le sem mertem írni, ha én használnám simán vinném a 3 fázist + nullát, és levernék egy védőföldet. Ha van fi reléd úgy is közbeszól ha valami baj van.
Bocsi hogy félre vezettelek, de nem láthattam a kapcsolási rajzát. Én most kötöttem át a szomszéd Bernardóját, de ott a végállás hidraulikus kapcsoló, és csak 4 pólusú aljzat van rajta, és ott a védőföldet kellett bekötni a 4. érintkezőhöz. https://photos.app.goo.gl/HzUiFoBibPWfv8rt5
Az a müködtető rész ami kb végállás meg kétkezes indító, annak lehetnek korlátai feszültség miatt, meg ha a MK valami spéci kivitel, mert annak a működtető feszt is ki kell cserélni.
Ahogy elnézem az utóbbi évek zseniális német energiapolitikáját (atomerőművek +szénbányák bezárása, majd rögtön ezután a német energia politika tartós hozzáláncolása az orosz gázhoz)
nemsokára a német rokonoknak is szüksége lesz erre a rönkhasítóra :)
Ez egy keveset üzemelt, kitűnően működő Scheppach Rönkhasító 8t 400 V. Pár éve itt áll,eddig nem kellet,német rokonok hozták,még mielőtt jöttek volna küldtek róla videót.Azért írtam mert szeretném be üzemelni,de ha kell,majd hívok szakembert.
Ha nekem nagyon kéne ilyen, mindenáron, feltennék a lámpában (mögé) elrejtve valahogy egy mechanikus impulzusrelét.
Így először felkapcsolva átbillen az impulzusrelé és rákapcsolja a teljes fényt, mégegyszer le majd felkapcsolva, újra billen a relé, és csak a fele fény megy.
Kényelmetlen, sőt idegesítő, nem elegáns, de nagyon bonyolult dolgokat mellőzve kész komponensekből ennyi gányolható össze ide.
Most hogy tudjuk miről van szó fahasító téren, valóban bárhogy lehet sőt még az ellenkezője is.
Javaslom értő embert megbízni a feladattal és majd első körben megnézi a berendezést kell e neki nulla, vagy megnézi a fali aljzatot hogy lehet nullát oda varázsolni úgy, hogy lehetőleg se mentő se tűzoltó ne kelljen.
Hogyan lehet ezt jól megoldani? Van egy fél csillárkapcsolóm (azért fél, mert a másik fele másik lámpát kapcsol). Van egy mennyezeti lámpám amiben 4db izzó (5W led) van. Azt kellene megoldani, hogy ezzel a fél csillárkapcsolóval tudjam kapcsolni, hogy csak 2db vagy mind a 4db világítson (vagy egyik sem). A lámpánál nulla, kapcsolt fázis és földelés van.
Egy kérdés (szakfórumban furcsa módon) még fel sem merült:
- a fahasítón azért van 5 pólusú dugvilla, mert nulla nélkül nem működik (pl kell a nulla is a motor védelemhez / vezérléshez),
- vagy azért van rajta ötös dugó, mert a fahasító készítője véletlenül éppen ilyet talált a fiókjában? (és a fahasítónak a működéshez valójában nincs is szüksége nullára)
Köszönöm a türelmedet,lehet,hogy rosszul kérdeztem,fogalmaztam.
A helyiségben régi dugaljzat,Dafn2-103 3f van. 4x2,5 MTK kábelből van 380 voltos hosszabitom,a végén régi típusú piskóta dugvilla. Kérdésem:fahasítón 5 pólusú csatlakozó van,ezzel a hosszabbítóval működtethető?vagy teljesen új 5 eres hosszabbító kell?
Ezzel ugyebár az "N" jelzésű érintkezőt nem tudom bekötni,mivel 4 eres a vezeték,nincs "kék".
Az "N"-et (nullát) ne kösd be. Általában a bekötési pontokra ráírják, hogy melyik-melyik. A vastagabb az biztosan a PE (védővezető, földelés, zöldsárga)
Viszont láttam már közelről vágott, tört vázkerámia téglát. Az biztos, hogy mechanikai védelem nélkül semmilyen kábelt nem raknék bele (a páncélozottak kivételével)
Nem tudom ki rakta azt a - de jó hülye volt, mert úgy kell bekötni, a védőföldet a 4. vékony csatlakozóba, különben leold( ha van a FI relé). Én is most kötöttem be fahasítóhoz.
Folyton vezeték cserét emlegetsz. Mi alapján gondolod ennyire gyakran, hogy vezeték cserére lesz szükség még életedben?
"akkor könnyű áthúzni"
Tételezzük fel, hogy ahol lehet, ott kábelt alkalmazol és ezeket falon KÍVÜL vezeted. Szerintem egy falon kívül haladó kábelt kicserélni pl egy másik kábelre, az kb egy milliószor könnyebb, mint egy (kanyargó?) csőben vezetékeket kicserélni.
A vezetékből több fér a védőcsőbe, illetve lehet variálni a színekkel (ami pl alternatív kapcsolásnál előnyös), de legfőképpen olcsóbb fajlagosan. Nyilván a legelőnyösebb vezeték az, amit nem kell megvenni, ha kábeled van, akkor csináld azzal. A védőcsövet ne hagyd el, bárki bármi mást mond, utoljára az MMFal vezetéket volt divat a vakolatban vinni, 30 éve.
Nálam - isten tudja miért - kizárólag kábelt használtak, tökéletesen működik. Mondjuk szinte az összes körnek külön védőcső van, szóval nem volt gond a zsúfoltság.
Az amperekkel pedig viszonylag egyszerű számolni, mert a konnektorhoz 2,5-es vezető kell (max 16A biztosítás), a világítási köröknek 1,5-es (max 13A biztosítás). (családi házas méretekben elhanyagolható azoknak az eseteknek a száma, amikor ettől el kell térni) 1,5-es vezetéknél vékonyabbat sehova ne használj, a szabvány előírja, hogy ez a minimum falban vezethető keresztmetszet. A sütő/főzőlap pároshoz szokás vastagabbat vinni, nem tudom milyen hosszú lesz ez a kör, de a 4-es szinte tuti elég családi házas környezetben (de a 2,5-el sem tévedsz nagyot), ide szintén 16A-es biztosítás kell.
Szóval kb ennyi, ezzel elég jól túl van méretezve a rendszered, mégsem lesz szignifikánsan drágább, és leginkább - működni fog.
Ideális esetben konnektorokat nem sorolunk, minden kör külön védőcsőben megy. Mondom ideális esetben, nyilván ilyenek (majdnem) csak a mesében vannak.
Ha megfelelően szeparálod a nagyfogyasztókat*, és kellő számú kört alakítasz ki, akkor 50 évig nem kell hozzányúlni. Ja, és kizárólag réz vezetőt, illetve wago kötőelemeket illik használni.
Annyi még, hogy FI relé szempontjából érdemes a vizes helyiségeket és a kültéri dolgokat külön venni, szóval 3 FI-vel az egész ház szépen szeparálható. (nem ajánlott FI reléket sorosan kötni)
* Főzőlap, sütő, mosógép, mosogatógép, szárító, mikro, hűtő, fagyasztóláda, stb.
Védőcsőben azért szerettem volna elvezetni, mert ha a jövőben ki lesz cserélve, akkor könnyű áthúzni. Azt megtaláltam, hogy ez a kivitelezés jár a legrosszabb hővezetéssel a befalazott vagy a falon kívül vezetett megoldáshoz hasonlítva, ez is az oka annak, hogy kétszer is kérdeztem, hogy hogyan tudom meghatározni, hogy mi alapján kell az amper terhelést megterveznem. Szakmókus átküldött egy táblázatot a vezeték keresztmetszet-darabszám/védőcső méret vonatkozásában, ami már egy tökéletes alap, bár ez az amper terhelésről ez nem ejt szót.
Nem a saját káromon szeretnék tanulni, ezért is jöttem ide és teszem fel a kérdéseket. Szeretném nyilván megkönnyíteni a dolgom, ezért is kérdeztem, hogy a vezeték miért előnyösebb a kábellel szemben? :)
"Nem teljesen vágom, hogy védőcsőben miért akarsz kábelt?"
Én inkább azt nem értem, hogy ha van (kettős szigetelésű) kábele, akkor mi szükség van még védőcsőre is? Csak saját idejét pazarolja, életét bonyolítja a védőcsővel. Ráadásul védőcsőben haladó kábel esetén rosszabb a hőelvezetés/hűlés, ezért kevesebb amperrel szabadna terhelni.
Három fő oka van a kábelnek. 1,5-ösből jelenleg is van a háznál, amit ésszerű lenne elhasználnunk, továbbá amatőr vagyok és nem gondoltam, hogy hátránnyal jár kábelt használni vezetékek helyett. Miért célszerűbb a kábel helyett vezetékeket behúzni?
Nem könnyűszerkezetes, teljesen átlagos tégla házról és helyiségeiről van szó.
Csak feltételezem,hogy padláson vagy álmennyezet felett vezetett kábelek valahogy védőcsőbe, süllyesztve jutnak el egyes fogyasztókhoz,süllyesztett szerelvényekhez. Így a csőben sem lesz vissza blankolva hanem kábelként lesz vezetve.
Vagy könnyűszerkezetes az épület és így lesz rögzítve a falazat üregeiben...?
Ha vegyesen van a csőben világítási és dugalj áramkör is, akkor annyit tegyél bele, hogy lazán belemenjen. Ha erősebb fogyasztók vannak csőszakaszban, akkor a szellős behúzást javaslom.
Inkább tegyél több csövet párhuzamosan, vagy eggyel nagyobbat, mintsem összeszorítsd a vezetéket.
Mielőtt megkérdeznéd mi a különbség a laza és szellős behúzás között, annyi hogy laza akkor ha behuzószállal simán tudod behúzni, szellős ha majdnem kézzel is be tudod tolni.
Szakmókus: Köszönöm, megkaptam. Ezzel a táblázattal többször találkoztam már, de így a könyv alapján máris hitelesebb. Egy-két dolog nem tiszta benne, arra rákérdeznék később.
Mr. Pepe00: Egy védőcsőbe húzott kábelek amper terhelhetősége tényezőktől függ. Igen, erre írtam, hogy háztartásban, MÜ III-as védőcsőben, falban elvezetve, 1,5 mm2 és 4 mm2 közötti 3 eres kábelek lesznek (talán falon kívül, de elsősorban a falban szeretnénk). A hőmérséklet általános hőmérséklet mint bármely házban, mondjuk 16-35 Celsius fok (tél-nyár). Ezen tényezők alapján valaki megtudja mondani, hogy hogyan sakkozhatom ki, hogy hány kábelt vezessek egy védőcsőben? Nyilván a kábelek elméleti maximum amper terhelésével számolnék (1,5=10A; 2,5 16A kismegszakító), és úgy tervezném az áramköröket, hogy egyrészt a térbeli elhelyezés megfelelő legyen a házban, másrészt megfeleljen a követelményeknek az amperherhelést illetően minden védőcső. Van erre valamiféle táblázat vagy hasonló?
"A trafóknál szokásos a lágyforrasztás.Semmi gond vele."
Tapasztalat alapján állíthatom hogy gond lesz vele. A forrasztó ón merevvé teszi a szigetelés alatt is a hajlékony vezetéket (már ha sikerülne is egyáltalán a gumikábelt bevonni) és az átmenetnél törni fog.
Másrészt biztosan melegedni fog a csatlakozás, huzamosabb (ipari jellegűnél biztosan) használattól garantált hogy az ón leolvad.
Régen mi is forrasztottuk (25-30 éve),de manapság kizárólag préselt,ill érvéggel készített kötést alkalmazunk.
Nem kimondottan villanyszerelés, de bízom benne tudtok segíteni:
Műhely mélyéről előkerült egy Einhel Euro Master Cen 150 hegesztő tarfó. A munka kábelek (test és elektróda fogó) a dobozon belül fix csatlakozással kapcsolódnak a trafó tekercséhez. A kábelek másik végéről ről le lett vágva a test- és elektróda fogó csatlakozás, minimum 20 éve biztos nem volt használva. Használni szeretném a hegesztőt, ezeket pótoltam. Sajnos akár hogy próbálom a gumikábelt csupasztás után megtisztítani a fekete gumi és oxidáció maradéktól, reménytelen. A fogókhoz kötési pont erősen melegszik és a hegesztés sem úgy alakul mint ahogy elvárható lenne. Már kb, 15~20cm-t lederaboltam de még mindig fekete elemi szálak vannak a sodratban.
Át szándékozom alakítani a járatos bajonetes csatlakozásra, több különböző hosszúságú kábelem van a másik hegesztőmhöz így csere szabatos is lenne.
Az a gond: az elhelyezési lehetőség miatt az előlapra szerelt új csatlakozó aljzatokat nem éri el a szekunder oldalból kijövő vezetékvég ami 4,2 mm átmérőjű tömör v.réz vezeték.
Milyen csatlakozási lehetőséget javasoltok ? úgy tudom a cinnel forrasztott vezetéktoldás itt nem célszerű. Egyébként mekkora keresztmetszetű vezetéket kellene alkalmazni? Próbáljam meg inkább (milyen méretű?) v.réz lemez csíkokkal? Az egyben megoldaná a csatlakozóknál a kábelsarut, a trafó tekercsre meg csavaros több U alakú szorítókötés . Szerintetek?
Ha viszont a tanár/tankönyv mindig elég nyomatékosan használta az "ajánlás/javaslat" kifejezést,
ennek ellenére a villanyzerelő iskolából távozó szakemberek a tobábbiakban is csupán szájról-szájra terjedő "népdalokból" merítik a szaktudásukat (a valódi hivatalos előírások megismerésének bármiféle igénye helyett),
ez ismét csak a hazai szakoktatás csődjét (sürgős reformra szorulását) mutatják.
"De tanították. Nekem is és megkérdeztem pár kollégát, nekik is"
Ha a gyerek úgy jön ki az iskolából, hogy úgy tudja, hogy ez a táblázat valamiféle KÖTELEZŐ ELŐÍRÁSokat taralmaz, akkor az a tanár hülye a szakmájához, mert a tanítás helyett (nagy tudatlanságukban magabiztos) hülyéket képez szakemberek helyett.
Ez a táblázat úgynevezett javaslat/ajánlás (már aki agyilag meérti ezeket a kifejezéseket).
Valaki megtudná mondani, hogy az említett táblázat(védőcső átmérő/vezetékszám és keresztmetszet) hol érhető el, vagy mi a pontos hivatkozási alap rá (sorszám, stb), hogy megtudjam találni (az F3 és F4 nekem nem mond semmit)?
Ötfelezősírta ezt: "De az áram az egy másik kérdés. Arra meg van szabvány, amúgy." - Gondolom itt a védőcsőben található kábeleken átfolyó elméleti maximális áramerősségről van szó. Szeretném ezt is megérteni. Megmondaná valaki, hogy ezt a szabványt hol találom meg?
Háztartásban, MÜ III-as védőcsőben 3 eres 1,5 mm2-től 4 mm2-ig terjedő kábelvastagságok esetén van arra szabály, hogy egyszerre hány kábel vezethető ugyanabban a védőcsőben? Az még nincs eldöntve, hogy falba süllyesztve, vagy azon kívül lesznek elvezetve - ha ez befolyásolná a dolgot (?).
"nem váltunk keresztmetszetet ismételt biztosítás nélkül, mert a suliban azt tanították neki."
A suliban egész biztosan nem ezt tanítottak neki (és én sem mondhattam ilyesmit)
viszont amióta kijött az iskolából, azóta az összes szakmailag retardált kollégája ezt énekelte a fülébe a népdalkörben/ kocsmában/ internetes fórumokon, ami persze erősebben hatott az agyára, mint bármilyen iskola.
Ők azok az önkéntes törvénycsinálók (lustaságból szabvány-átértetelmezők), akik itt a fórumban is kórusban nekem támadnak,ahányszor én más népdalt éneklek, mint amit ők hallottak annak idején a kocsmában (ismeretlen forrásból). Végül is sokkal egyszerűbb kórusban okoskodni, mint egyénként önállóan gondolkodni :)
Ezért vannak a tanfolyamok, iskolák, tervezési, alkalmazási útmutatók. Ezért kell(ene) papírja lennie a villanyszerelőnek.
Nem kell nekik jogászkodni, éppen elég ha azt a pár 10 dolgot aminek nem annyira világos miért kell úgy csinálni azt elfogadja hogy így kell és kész. Így tanították, így mutatták, ez van a könyvben.
És akkor nem agyal hogy 1.5 mm2-nél vékonyabb keresztmetszetet miért nem húz be, miért úgy kell szétválasztani a PEN-t ahogy.
Aki pedig az átlagnál érdeklődőbb annak soha nem látott lehetőségi vannak az internetnek hála hogy otthonról a kanapén ülve tágítsa a tudását.
Egy villanyszerelőnek a szabványokat a törvényekhez hasonlóan kellene olvasnia és ÉRTELMEZNI (mi volt a szabvány alkotó célja?).
Az biztosan nem (jó) szakember, a akit zavar, ha valaki egy szabványt jogi szövegként közelít meg.
Számos szbványt durván félerértelmez a szakemberek nagy többsége, mert nem gondolkoni (csak pl más szakemberek szokásaira, mondásaira hivatkozni) sokkal kényelmesebb, mint megérteni egy szabvány szöveget.
- először is, az alább felsorolt lehetőségek tűz- vagy robbanásveszélyes helyeken nem alkalmazhatóak, illetve ahol van előírás, ami tiltja.
- másodszor is, azért volt bennem az az emlék, hogy ez itt valahogy nem jó, mert a szabvány úgy fogalmaz, hogy túlterhelésvédelemnél elhagyható, akkor, ha...; zárlatvédelemnél meg elhelyezhető másutt akkor, ha - és gondoltam, ennek utána kéne nézni, van-e oka az eltérő fogalmazásnak. De mindegy, egyéb telefonos segítség hiányában folyamodhatunk a MEE Érintésvédelmi Munkabizottságának (neve épp változott) értékeléséhez, ők sem mondják azt, hogy ez a kettő egyforma, hanem csak a szabványt idézik irodalmiasan:
A túlterhelésvédelmi eszközök elhagyhatók: − A fogyasztói oldalon lévő vezetékrendszerben a kereszt-metszetnek, az anyagnak, a szerkezetnek vagy a szerelés módjának a változása esetében is, ha a tápoldali védelmi eszköz erre is hatásos túlterhelés-védelmet nyújt. A tápoldali túláram-védelmi eszköz a leágazás védelmét is biztosítja.
A zárlatvédelmi eszközt az általános előírásoktól eltérő módon is el lehet helyezni a következők szerint:
A keresztmetszet-csökkenés (vagy egyéb változás) miatt a tápoldalon elhelyezett védelmi eszköz esetén, ha az olyan üzemi jellemzővel bír, hogy megfelelően ellátja a fogyasztói oldal vezetékeinek zárlatvédelmét is.
Itt a baj az, hogy 100 magyarból 45 túl keveset ért bele, 45 túl sokat, 5 teljesen félreérti, a maradék öt meg nyaral. :)
Az EPH az nem tudja azt a feladatot teljesíteni, hogy földpotenciálon legyen. Nem is az a célja. Az a célja, hogy ha az ember egyszerre érinti meg a villamos berendezés testét, meg valamilyen fémszerkezetet, akkor ne kapjon veszélyes áramütést a potenciálok különbözőségéből. De annyi volt, amennyit az ember megérez a helyi földpotenciálon állva, ez nyugodtan előfordulhat, mert sem a csatlakozási ponton a földelés, sem az EPH, sem a védővezető nem abszolút nullára hűtött szupravezető, szóval Ohm bátya a háttérben bólogat. Ezeket a tényeket a szabványok olyna értelemben is elismerik, hogy veszélyes helyeken kell hely EPH is, mert a harmadik emeleten élőnek a kapulajbeli összekötés lehet, hogy adott helyzetben kevés.
Olyan megtörtént eseteket, melyeknél a kellemetlen érzés megvolt valami gikszer miatt, itt már többen is leírtak.
Közben megnéztem jobban újra, a 3*10 az valójában 3*16 (bakony szürke kismegszakítók...) és ha jól láttam, akkor bizony a mérőórától elég combos szálak futnak a szekrény teteje felé.
Ezt a cserét ki és mikor végzi? Mindent egyben a napelemes kivitelező, vagy még előtte a regisztrált villanyász?
Nálam júniusban cserélte az EON a 40 éves fa szekrényben az órát ad/veszre, szintén "csak" napelem miatt. Ha majd Ampert akarok bővíteni, akkor kell új szekrény.
Van földelő szonda, a szekrény alatt egy kötődobozban hozzáférhető a kötése, azt nyilván ki lehet mérni, hogy milyen állapotban van.
A mérő alól kijövő vezetékek vastagsága legalább 6 mm2 réz vagy annak megfelelő alu vezetékek-e? HA netán nem azok akkor cserélendők a FI reléig.
A mért vezetékre gondolsz? Minden alu az akkori szokások szerint és biztosan nincs 6mm2, emlékeim szerint 4mm2-nél vastagabbat még a villanybojlerhez sem használtak anno.
Szemre jó állagú-e szekrény?
A frontját pár éve cseréltük, elég jó állapotú és rend is van benne.
Ezt a lentit olvastam, kösz, remélem, sikerül e mentén mozogni a szakemberrel is, akit még csak most keresek.
Nem kell szabványosítani semmit... vélhetően. Sőt hozzá sem kell nyúlnod.
***** Mert ami alkalmas a vételezésre az NYILVÁNVALÓAN alkalmas a betáplálásra is. ****** ÚGY AHOGY VAN, HA!!! NEM növeled az Ampert. Azaz marad a 3x10 Amper továbbra is.
Mivel a 3x10 Amper alapján jó réginek sejtem... Meg kell nézni, hogy
1. VAN-E földelő szonda és az helyesen van-e bekötve. HA nincs vagy nem helyes pótlandó-javítandó.
2. A mérő alól kijövő vezetékek vastagsága legalább 6 mm2 réz vagy annak megfelelő alu vezetékek-e? HA netán nem azok akkor cserélendők a FI reléig.
3. Szemre jó állagú-e szekrény? Ha van benne tárolva mindenféle nem odavaló cucc azt kiszedni, pláne ami éghető is. A pókhálót és port is, ha ütött-kopott egy átfestés se árt.
----
Amennyiben lesz Amper növelés is akkor sem feltétlenül kell szabványosítani. Mivel a MEGLÉVŐ szekrény is jó eséllyel alkalmas a növelésre.
Erről a regisztrált szerelő dönt, keresni kell olyat aki nem akar mindenáron lehúzni párzsáz ezer Ft-ra fölöslegesen.
Te vagy aki folyamatosan szidod az összes szerelőt, vallalkozót, törvényhozót, mindnekit aki nem te vagy.
Megint egy ilyen hülye szerelős általánosítással jöttél ide, villogtatva hogy te vagy az orákulum.
Ezt is nevezhetnénk személyeskedésnek.
Ha ezeket a negatív, lenéző dumáidat kihagynád akkor mondhatnád el magadról hogy szakmai témáról akarsz beszélni, nem csak a rajtad kívüli világot fikázni.
Próbáld ki, és figyeld meg hogy rögtön másképpen fognak hozzádállni amint leszállsz a magas lóról.
Visszaolvastam itt szabványosítás témában, de az alapján nem tudom eldönteni, mi is a helyzet. Ház külső falában hagyományos szekrényben egy 3 fázisú mérő 3*10A kismegszakítókkal, FI relével és egy vezérelt mérő. Megoldható lehet-e helyben a szabványosítás, ha arra nem bővítés, hanem napelem telepítése miatt van szükség? Előre is kösz.
"Okos Elek közli, hogy JELEN PILLANATBAN nincs baj a földeléssel, de mivel 40 év készült, ezért lehet, hogy öt perc múlva életveszélyesen tönkremegy."
És így kiadja a kezéből a munkát Elek így?
Pontosan ezt magyarázzák itt sokan. Régi hálózaton új EPH kiépítésnél rendbe kell szedni a földelést is, és ennyi.
Teljesen feleslegesen röfögted be itt a tanmesédet a feltételezett nem okos szerelődről, a 20V-os potenciálkülönbségről, a vizes falról. Ott ahol 20V potenciálkülönbség van az EPH és a föld között ott nagyon nagy a baj, szerintem életedben nem sok ilyem esetet tudsz felsorolni nemhogy általános tanmesét lehessen belôle költeni
.... az EPH hálózat (és a NULLA) a Föld-höz képest nem rázhat elvben. Mert nem lehet potenciál különbség egyetlen helyen sem az EPH-zó zöldsárga hálózatban. (és a nulla pedig azonos a zöldsárgával is)
Mivel,
HA működik legalább valamelyest a földelő akkor ugyanaz lesz a potenciál is mindehol a földelőhöz képest >> nem ráz.
és/vagy
Működik az EPH-ba kötött és a Föld-el IS érintkező csövek/vezetékek/korlátok SAJÁT földelése is!!! és akkor is ugyanaz lesz a potenciál is. Az EPH-zott cucc a potenciál tetejére ül rá >> nem ráz. HA ez a saját földelés nem működik/létezik (mert pl. KPE a cső) akkor meg azért nem ráz, mert >> "elszigetelt".
Avagy szerintem,
Egy helyesen EPH-zott TN-S rendszerű hálózat részen elvben nem lehet olyan épület/talajrész, szerkezet, semmi. - a fázison kívül... - ami a zöldsárga (és nulla) EPH potenciáltól - érdemben eltérő potenciálú és - megérinthető egy időben egy szigeteléshibás cuccal
Másként: csakis a fázis érintése rázhat a zöldsárga/kékhez képest. Az is csak akkor, ha a hibavédelem nem oldott le valami okból.
Megj: spéci eset lehet a nullaszakadás ami fázisszerűséget csinálhat a nullából is a hibás részen.
Az egyenlő potenciálra hozott fémtárgyak akkor is egyenlő feszültségen lesznek, ha közös földelési pont véletlenül pl 20 voltos feszültségen van. Az EH-ból az "egyen"NEM azt jelenti, hogy "garantáltan azonos potenciálú a földdel", csak azt jelenti, hogy egymáshoz képest nincs potenciálkülönbség közöttük.
"Miért feltételezed hogy friss EPH kiépítésnél nem jut az egységsugarú villanyszerelő eszébe megnézni mennyire is jó az a szonda?"
Mert a villanyszerelők 90 százaléka a nála lévő olcsó digit műszerrel nem képes megmérni egy földelő szonda jóságát/ellenállását, ezért EPH kiépítés során eszébe sem jut rámérni a szondára.
"Okos Elek bemérte, mindent rendben talált a 30 éves szondával. Fél év múlva marinénit mégis rázza a fal."
Okos Elek közli, hogy JELEN PILLANATBAN nincs baj a földeléssel, de mivel 40 év készült, ezért lehet, hogy öt perc múlva életveszélyesen tönkremegy.
A saját lakrész EPH hálózata ÖMAGÁBAN is egy EPH hálózat... Minden amit egyidőben meglehet érinteni UGYANAZON A zöldsárgán van >> fémesen.
Mivel a lakrész hálózata úgy kezdődik, hogy a közösből jövő zöldsárgára van kötve minden a lakrészbe bejövő fémes vezeték >> EPH-zása. E miatt a lakrészen belül már érdektelen, hogy mi van éppen kint a közösben.
Nem baj ha elviszi a szomszédba is ... majd az ottani EPH is beáll rá ás kész.
Avagy, HA minden ingatlanban OKÉS a SAJÁT EPH rendszer >> akkor NEM lehetnek ilyen-olyan kóbor áramok a saját hálózatban. Mert úgy indul saját hálózat, hogy: minden bejővő idegen fémes cucc >> EPH-zva van !!!!
HA mégis vannak kóbor áramok, akkor rendbe kell rakni a saját EPH-t valahol. Ennyi.
Hát ez se mindig jön össze , Bojler fűtőtest gyakran kilyukad , de nem a fázis kivezetés közelében! s akkor már nincs ekkora áram --mint ezen a rajzon.
"a kísérlet előtt az utcáról jövő PEN/nulla vezetéket le lehet kötni erről a közös földpontról"
na erre mérget veszek hogy senki nem csinálná meg.
Régebbi szereléseknél volt egy úgynevezett Nullbontó. Ezt lehetett szabályosan csinálni (zöldek) meg szabálytalanul (piros). Ez pont az ilyen ellenőrzéseknél volt jó. Ma már tilos az alkalmazása...
Szerinted létezik? Az épület 3db NOL betétjét kiszedve -feszültségmentes. A Nulla vezetőn kb 10A -t mutat a műszer, de a fém csöveken is mindenfélét 5-20A között.
Miért folyna víz/gáz csövön áram a saját hálózatomon belülről?!
Csak kintről folyhatNA befelé... valamiféle idegen delej. De nem folyik, mert rögtön az elején az EPH-zás megfogja és a saját potenciálomhoz igazodik minden a zöldsárgák okán.
Belülről meg azért nem folyik, mert a hibavédelem (kismegszakító vagy a FI relé) leold hiba esetén.
Amikor a napelemet csináltam kötelező volt az ÉV mérés is a beadandó papírokhoz.
Vertem le egyből egy új szondát a '76-os mellé a főelosztóba, meg egyet az inverter alá is (a garázsban van), legyen hova dolgoznia a túlfesz levezetőnek ha a napelemből jön be valami.
Kijött az ember, műszer az autóban, hozta a papírt hogy akkor tölti kifelé.
Én meg megkértem hogy mérje már meg a szondát ha már itt van, és ha már kifizetem.
Bemérte, fasza, pöcsét, és most ez megint le van tudva pár évtizedre.
De ha régi rendszerbe kellene EPH-t kialakítanom utólag, tuti nem hagynám ott rendes mérés nélkül, már csak a felelősség miatt is.
A szomszéd hibája a TN-S rendszeremben NÁLAM nem tud hibát okozni... Mivel a saját zöldsárga rendszerem mindentől függetlenül lebeg a helyi potenciál tetején.
Láttunk már pár csodát: Ferencváros belső részein (Ráday utca, Bakáts tér) sokáig 110 V volt. A vezetékes rádió (akkor még volt ilyen) meg 100 V-on ment. A rádió csatlakozóról ingyen lehetett vasalni, meg főzni a rezsón. Kicsit lassabban melegedett, de ingyen volt...
friss EPH kiépítésnél nem jut az egységsugarú villanyszerelő eszébe megnézni mennyire is jó az a szonda?
Nem az ő dolga...
40 éves társasház, most fejeztük be a méretlen fővezeték rekonstrukciót. A tervező először szemrevételezéssel kezdett, aztán mért volna, de odáig már nem jutott el: azt mondta, mindent újraépítünk. És igaza volt...
"beköti az egyik fázis és a PEN/sföldelőszonda összekötési pont közé (a vasaló innen kapja nullát)"
Persze ha csak a földelő szonda jósága érdekel bennünket, akkor a kísérlet előtt az utcáról jövő PEN/nulla vezetéket le lehet kötni erről a közös földpontról, (hogy a vasaló "nullája" kizárólag a földelő szonda legyen).
ok, tehát saccra megméri a földelőszondát, házibarkács módszerekkel.
Két kérdés van:
1, Miért feltételezed hogy friss EPH kiépítésnél nem jut az egységsugarú villanyszerelő eszébe megnézni mennyire is jó az a szonda? Megjegyzem, friss EPH-nál ha van lehetőség egyből szonda leveréssel szoktak kezdeni a szakik, mert filléres tétel.
2, Okos Elek bemérte, mindent rendben talált a 30 éves szondával. Fél év múlva marinénit mégis rázza a fal. Miért lehet ez?
"egy gondolkodásból nem felmentett villanyszerelő mit csinálna másképp? "
Feltételezi, hogy a ház bekötését+földelését még Kossuth Lajos idején csinálták
1: leszúr nenves földbe egy50 centis fém pálcát a kertben, ráköt 10 méter másfeles mkh vezetéket és olcsó digitális műszerével megméri a PEN/földelőszonda szétválasztási pont feszültségét a kertiföldhöz (sárgarépa ágyáshoz)képest.
Ha ez közel van a nulla volthoz, akkor fog egy soxáz wattos vasalót, beköti az egyik fázis és a PEN/sföldelőszonda összekötési pont közé (a vasaló innen kapja nullát) és ezután újra megméri ezen pont feszültségét (előtte a háziakat el kell zavarni otthonról, mert a mérés másodperceire elképzelhető, hogy életveszélyesen rázni fog a csap). A vasaló tényleges wattjai (feszültségosztó felső ellenállása) alapján már meg lehet saccolni, hogy durván hány ohmos lehet a ház földelésének jósága.
"HA RÁ van kötve... miként ráz? A zöldsárga EGYEN potenciálon tartja."
Pl az utcáról bejövő PEN vezető több helyen is rosszul érintkezik (kötési pontok akár több ohmos átmeneti ellenállással) + a földelő szonda jósága is az utolsókat rúgja. Egy ennyire gyenge földelésű csillagpontot egy izmosabb hősugárzó simán el tud húzni az egyik fázis irányába mondjuk 20 vottal.
It jön a lelkiismeretes (ám önálló gondolkodásból felmentett :) villanyzerelő, aki kiépíti az EPH-t eközben egy jóvastag zöldsárga dróttal EGYENpotenciálra hozza a zuhanytálcát és az immár 20 voltos csillagpontot,tehát a zuhanytálvára ráköti a 20 voltos feszültséget a szép zöldsárga dróttal.
Mari néni pedig beeleáll az imár 20 voltos zuhanytálcába, megérinti a fürdőszoba falát (ami 20 éve vizesedik, ezért VALÓBAN le van földelve, tehát valóban nulla voltos) és meállapítja, hogy "ráz a fal".
Vagy a zuhany vízcsapja ráz, mert a ház csőhálózata nem lett bekötve az EPH-ba, hiszen ötven méternyi, a kertben elásott csőben folyatódik.
Ez a táblázat tipikus példája azoknak a villanyszeralőknek akik szaktudásukat kívülről bemagolt szájról szájra terjedő népdalokra alapozzák, önálló gondolkodás helyett. Mert ha csak életében egyszer, csak egy percig is végiggodolná, hogy miért pont azok a számok szerepelek a táblázat első oszlopokban, abban a pilanatban rájött volna, hogy miért vannak oolyan furcsa számok az utolsó oszlopban :) De hát van, ainek a gondolkodás fizikai fájdalmat okoz, ők örülnek, ha rendszeresen lekussolhatnak mindenkit maguk körül, mindig a megfelelő buta "népdal" szövegére mutogatva :)
Én az élvilágítást nem "JELZŐFÉNY"-nek tekintem, hanem irányfénynek. Tehát a sötétben botorkáló ember a fény felé nyúljon (magát a fényt nyomja meg), ha világosságot szeretne. Jelzőfények azt nevezném, ahol a fény nem irányít, csak valami extra információt közöl. Mivel külön jelzés nélkül is úgyis tudjuk, hogy sötét van, ezért nem nevezném JELZŐfénynek :)
olyan épületben, ahol három fázisú a betáp és a terhelés aszimmertikusan oszlik el, ilyen épületekben nem ritka az "elmásott" nulla pont, ami valójáben nen nulla voltos feszültségű, hanem távolabb van a tényleges földpotenciáltól. Ha egy ilyen ponttól adunk nullát a teljesítmény mérőnek, az arányosan pontatlanabbul fog mérni.
"a fogyasztásmérő kapcsain megjelenő fázis és nulla táplálja a fogyasztót."
Még precízebben:
a fogyasztásmérő kapcsain pont az a fázis és és pont az a nulla legyen, amelyek ténylegesen táplálják a fogyasztót.
Mivel mindkét esetben a fogyasztásmérő kapcsain megjelenő fázis és nulla táplálja a fogyasztót.
Csakhogy amit én kifogásoltam, az az a megoldás volt, hogy lehet-e a mérő kapcsaira másik nullát kapcsolni, mint a készülék nulla kapcsára. Ekkor ugyanis, ha már magyarázni kell, a nullavezetőn eső feszültségesés nem vonódik le a feszültségből, amit a mérő lát. Tehát a mérés hibás.
Nem én minősítek, a villamos mérések tárgy minősít.
A kapcsolók hátulján van a bekötési rajz és attol jobbra a szélén található egy vékonyka ábra, hogyan van "ON" helyzetben a kapcsoló. (eddig ezt észre se vettem)(2020-as Új Sedna katalógus 29.oldalán található a bekötési rajz képe, amin jobb oldal szerepel is a helyes ON pozició)
Ezek szerint "ON" pozíció a Schneidernél, ha a kapcsoló billentyű alsó része van benyomva, és "OFF" ha a felső része van benyomva !!!!
Így a jelzőfényes kapcsolóknál lent van a jelzőfény, ami "OFF " pozicióban (tehát a felső rész van benyomva) világít.
Nincs ázsiai verzió vagy régiós különbség. Mindenhova ezt szállítják. ( Ahogy látom a Merten és Asfora család is ilyen. Mintha a Legrand is ilyen lenne)
Úgy néz ki eddig rosszul szereltem kapcsolókat. Bár szívesen megkérdezném a tervezőmérnököt, hogy mi alapján tervezte így a kapcsolókat :)
Szerintem már megkaptad párszor a választ, még ha nem is ezt szeretnéd hallani!
Viszont ezzel az újabb rajzoddal tovább bonyolítod a helyzetet! A PEN szétválasztásnak a mérőhelyen kellene lenni, de ha már nem ott van, akkor legalább nem kellene keverd a nullát és a PEN-t. Ugyanis jó eséllyel a lakáselosztóig PEN megy!
Közben rákerestem erre a fordított kapcsolóműködésre és úgy néz ki Malájziában és néhány ázsiai országban az a természetes, hogy ha fel akarsz kapcsolni egy lámpát , akkor a kapcsolón az alsó részt nyomod meg, tehát lefelé kapcsolod. Ha meg le akarod kapcsolni a lámpát, akkor meg felfelé kapcsolsz. Megkérdeztem a Schneidert, hogy nem -e véletlenül egy ázsiába szánt szállítmányt sikerült vennem- egyenlőre várok a válaszukra.
Mindenesetre , ahogy látom a jelzőfényeknek a kapcsolón alul kellene lennie, de így meg a kapcsoló működése kissé fura, hogy a lámpák felkapcsoláshoz a kapcsoló alsó részét kell lenyomni. Sehol nem találtam olyat, hogy egy kapcsolónak hogyan kellene "on" és "off" pozícióban lennie. (lehet olyan ez, mint a billenő csengőkapcsolóknál: a régieket felül kellett megnyomni, ezeket az ujakat meg alul kell nyomni)
"Milyen feszültség az, ami más nulláról jön, mint a mérő kapcsa?"
Például egy rendes kötőelemből ami garantálja, hogy nem lesz gond a nullával ami 3f-nál ártalmas. Sok helyen látok a nulláról csupán leágazást készíteni a mérőnek és ezt az indokot hozta fel minden esetben a szakember.
Milyen szinű a jelzőfény? Kék, vagy piros? Ez utóbbi esetben ellenőrző fényről van szó, ami akkor világít, ha fel van kapcsolva a kapcsoló. A kék jelzőfény pedig akkor, ha nincs. Nálam a piros, tehát ellenőrző fény felül van. Jelzőfénnyel nekem csak alternatív kapcsolóm van, és úgy szereltem be, hogy alul legyen. Rég volt, de gondolom azért tettem így, mert a normál kapcsolónál is alul van.
A táblázat amper értékeivel nincs bajom, leginkább az utolsó oszloppal van. A táblázat szerinti amper értékből 5 %-ot levéve vagyunk kb az új szabvány szerinti ampereknél, persze a csoportbeosztás egészen más, szóval inkább azt lehetne mondani, hogy eme régi táblázat szerinti legkisebb értékből levéve 5 %-ot, jutunk el az új szabvány szerinti legkisebb értékhez.
Oylan hekyre kell rakni amit könnyú megközelíteni. Ennyi.
----
Egyébként meg a 16 Amper elvisel pár percig akár 20+ Ampert is...
A 3x16 Amperrel az eddigi 32 év alatt is csak néhányszor esett meg, hogy leoldott. Pedig mostanra már bőven van esélye összeakadni a nagyobb cuccoknak időnként.
Mivel nem látom szükséget az 50 Amper lakásba/töltőhöz vezetésének.
A lakásban (eddig a 3x16 is elég volt CSAK!!! A 32+16+16 csaktán elég lesz ezután is.
A töltőnél 1x32 kell és távlatilag is max 32+32+32 a realitás.
Ezért szerintem észzerűen eljárva...
A lehető leghamarab szét kell bontani a mért betápőt KÉT áramkörre >> lakás és töltő egy "mért főelosztó"-ban. Az 50 Amper (32+16=48) vastagabb vezeték (5x16mm2) igénye így CSAK a közös (rövidke) szakaszon érdekes...
Azaz a mérőhöz minel közelebb elágaztatnám két felé, hogy csak addig kelljen az 5x16 mm2 mért fővezeték. Az elosztásra/elágazásra a padlás tűnik jó helynek, de lehet a mérőhöz közelebb is akár, ha mód van rá.
---
Az csak a bónusz, hogy az 50 Amperes betápot nem veri le töltés 32 Ampere és a lakás 16 Ampere együtt sem. A normál üzemhez nem az 50 Amper egyik ágon sem meglátásom szerint.
Bár villamos szempontból igazad van, de padlásra kismegszakítót tenni... Ha lecsap, akkor rohangálhatsz megkeresni, hogy hol van gebasz.
Ennél lehet hogy egy lépéssel jobb lenne, ha 16-os vezetékekkel menne tovább (tehát ténylegesen csak egy elágazás lenne) és a valódi végpontok közelében lenne a biztosítás. Így szabványos, és kényelmes is. (mondjuk nem olcsó a vezeték. bár én csak 5x6-os kábelt vettem a héten, de kibírtam röhögés nélkül, amikor megláttam az árakat)
Üdvözletem! Olyan problémám lenne, hogy a Schneider Sedna kapcsolókat beszerelve, fordítva működnek. Tehát, ha lekapcsolom a kapcsolót, akkor kapcsolja a lámpát és felkapcsolva kapcsolja ki. Egypólusúnál és csillárnál is. Ezeket egyszerűen megfordítom és probléma megoldva. Viszont van jelzőfényes csillár és váltókapcsoló is . Na ezeknél, ha megfordítom, akkor felülre kerül a ledes jelzőfény. Kérdésem ,hogy aki szerelt már ilyen kapcsolókat annál hogy került beszerelésre a kapcsoló?
Ilyen a látványterv.. :) A védőföld is 16-os legyen, ami visszajön a lakáselosztóból? Illetve a nulla is 16-os legyen ami a lakáselosztóba megy? Talán az még elfér a védőcsőbe.
Még egy buta kérdés: a nulla vezetéket a töltőhöz lecsatlakoztathatom a padlásról, vagy azt is a lakáselosztóból kellene hoznom..? ha már ott van közösítve a védőfölddel.
Jó, akkor közelítsünk a józan ész oldaláról: Szabadvezetéken rézben elmegy a 4,5 A/mm2-es áramsűrűség, csőben 3,5 A/mm2, ha sok ér megy együtt, akkor biztonságosabb a 2,5 A/mm2...
Ez a táblázat, sajnos, mindig előkerül, miközben a legjobb jelző az a clusterfuck lenne rá.
1. Egy magyar szabványból való, melynek volt három kiadása 1952 és 1998 között (a harmadik is vissza lett vonva tehát), ez meg a középsőből való.
2. A csoportbeosztás is a középsőből való, de elgépelte a kisasszony, nem az itt olvasható egyszerű, hanem az egyerű a helyes szöveg (tehát az 1970 és 1979 közötti szabványra nézve).
3. A táblázat utolsó oszlopa, a biztosítóbetétes, hát, az többszörösen súlyos, mert
a. olyan oszlop nincs a szabványban
b. teljesen értelmetlen is hat megengedett, különféle áramértékhez rendelni egy biztosító áramértéket
c. nem is stimmel a korszak túláramvédelmet szabályozó szabványának előírásaival
4. A megadott áramértékek 25 °C környezeti hőmérsékletre vonatkoznak, míg az új szabvány szerinti értékek, melyek látszólag kisebbek, 30 °C-re. Megjegyzendő, hogy a hőfokfüggési tényezővel átszorozva adott hőmérsékletre nagyjából ugyanazok lesznek az értékek
Nem tudja véletlenül vki mi a szokás mvm területen? (tápiobicske) H tarifa a külön dobozban lévő óra után is csak külön elosztó szekrénybe mehet csak? (légkondiknak külön kismegszakítókat tennénk, jobb lenne a sima tarifa szekrényét nagyobbra tervezni hogy ezek is beleférjenek, de ha nem egy szekrényben a két tarifa akkor nem erőltetjük)
Tegyük fel hogy a megoldás a szabvány szerint nem kötelező (ebben nem vagyok up to date), de hasznos, és plusz biztonságot ad, és nem mellesleg logikus is. Ezt egy jóérzésű szerelő így szépen megcsinálja, mert ezt gondolja igényesnek. Mert hogy a szavaiddal élve a józan megértés/logika szerint ez helyénvaló, még ha nem is kötelező.
Erre te rögtön ezt nyomod:
"Ez az egyik olyan villanyszerelő városi legenda a sok közül, amit azok a villanyszerelők terjesztenek szájtól szájra (mint a népdalokat :), akik nem képesek (sőt: nem is akarják) megérteni a szabványok szövegét, mert a szaktudásuk józan megértés /logika helyett dogma/hit (=vallási) alapon nyugszik. ...
és büszke tudatlanságában csak az ügyfelei pénzét pazarolja felesleges alkatrészekre és értelmetlen munkadíjra."
Ez nem a többieket minősít hanem téged.
Téged, aki mindenkinél nagyobb pofával ócsárolsz le mindenkit aki idetéved mert te aztán mindenek feletti tudással rendelkezel. Aztán ha tévedsz akkor elbújsz egy pár napig mint Bátor Sir Robin a gyalog galoppból.
"mert mivan ha a jobbágy látva a 16mm2-es vezetéket kicseréli a 4A-es kismegszakítót egy 50A-esre"
Az a villanyszerelő mehet a sittre, mert tudatlanságában megpróbálta fegyújtani a házat,
mert a szaktudását szájról-szájra népdalokból merítette szakmai megértés, szabványok és logikus gondolkodás helyett. Sőt talán maga is részt vett a szabványtalan/életveszélyes szerelést népszerűsítő "népdalok" terjesztésében az interneten. pl: "minden keresztmetszet csökkenés előtt közvetlenül biztosítéknak KELL lennie" :)))
Ez egy bővebb értekezést kívánó kérdés, ha valaki Elekre hagyatkozik, az egy dolog. Én meg éppen az okoskodó jelzőt érdemeltem ki. :D
Két védelmi funkciónak kell lennie, az egyik a túlterhelésvédelem, a másik a zárlatvédelem.
A túlterhelésvédelemnél Eleknek igaza van, ha azt írja, hogy ha a vastag elején olyan védelem van, ami a vékony leágazást is védi, akkor nem kell a vékony elejére védelem. Ennek mondjuk értelme csak akkor van, ha a vastag kell a feszültségesés miatt, mert terhelhetőség szempontjából kihasználatlan rezet helyeztünk el.
A zárlatvédelemmel kapcsolatban nem vagyok fejből offé, mintha kissé más lenne ott a előírás, de megnézem, mert Elek irritál. :D
De ez nyilván nem (csak) a mért fővezeték témaköre, hanem általánosság.
"Ki mondja meg nekem, hogy 50 Ampernek elég lesz-e a 10 mm2?"
Mivel az előző mondatban azt feltételeztem, hogy az 50 ampert nem fogod megkapni, csak 32 ampert, ezért gondoltam, hogy a legerősebb 32 amper számára elég lesz a 10 mm2-es MKH.
Ha tényleg megkapod az 50+16+16 ampert, akkor legyen 16 mm2-es a mért fővezetéked.
"büszke tudatlanságában csak az ügyfelei pénzét pazarolja felesleges alkatrészekre és értelmetlen munkadíjra."
Mindaddig, míg 10 év múlva a következő mekkmester meglátja hogy 16-os kábel, azt biztosíthatjuk nagyobbra is! Nem fogja megtalálni hogy melyik kis dobozkában eldugva van 1.5-ösre szűkülve folytatva.
Ezért szokták csökkenéskor megbiztosítani.
A szabványban nem tudom hogy van, anno így tanultam, és a szakmai igényesség is ezt diktálja szerintem. Egy doboz 3 kismegszakítóval nem a világ vége.
Nyilván az alapszabály, hogy a leggyengébb láncszemre méretezünk, de ez sem feltétlenül jó, mert mivan ha a jobbágy látva a 16mm2-es vezetéket kicseréli a 4A-es kismegszakítót egy 50A-esre, nem tudván, hogy a végén csak egy 1,5mm2-es kanóc lóg, mert elek megmondta, hogy jó az úgy ? :)
"Ha a fázis átmegy a mérőn, teljesen mindegy, hogy honnan veszi hozzá a nullát, nulla csak ezért kell a mérőnek, hogy kvázi "meglegyen" a feszültség amivel megszorozza a fázis áramát."
Milyen feszültség az, ami más nulláról jön, mint a mérő kapcsa?
Az MGT megjött, ma be is fizettem a 168 ezret a +34 amperért..
Ki mondja meg nekem, hogy 50 Ampernek elég lesz-e a 10 mm2? (egyszer kijött egy reg. villszer., ő nekem 16mm2-est mondott.)
Azért kellene az elosztás a padláson, mert a lakáselosztóig menő vezeték védőcsövébe már nem férne bele a négy 16-os..
Természetesen minden szabványos eszközökkel lesz kivitelezve.
Tehát most az órától a lakáselosztóig meg a 3 fázis és a nulla, 10mm2-es vezetéken.
A padláson lévő sorkapocstól mehet továvv a 10-es nulla, vagy inkább 16-ost vigyek le, illetve a lakáselosztótól vissza a padlásra a védőföld is 16-os legyen? (ami majd megy a töltőhöz)
Ha butaságokat írok, elnézést. Lelkes amatőr vagyok, természetesen villanyszerelő csinál mindent, csak szeretném előre látni a projektet..
"Keresztmetszetet csak védelmi eszköz után csökkentünk!"
Ez az egyik olyan villanyszerelő városi legenda a sok közül, amit azok a villanyszerelők terjesztenek szájtól szájra (mint a népdalokat :), akik nem képesek (sőt: nem is akarják) megérteni a szabványok szövegét, mert a szaktudásuk józan megértés /logika helyett dogma/hit (=vallási) alapon nyugszik.
Ha azon a vezetéken megfelelő szabványos áramkorlátozás van beépítve, akkor a maximális áram-érték figyelembe vételével nyugodtan szabad keresztmetszetet csökkenteni (leggyengébb láncszem = legvékonyabb vezetékszakasz).
Tehát ha pl
- egy családi ház és a távoli garázs között 5 x 16 mm2-es földkábel húzódik (későbbi bővítés lehetősége)
- ezt a kábelt a házban egy 4 amperes kismegszakítóról tápláljuk (hogy lehessen világítás a garázsban)
- akkor a garázsban a világítás készülhet akár 1,5 mm2-es vezetékkel is, további biztosítás nem kötelező.
Aki ezt ennél tovább bonyolítja és mindenáron egy kismegszakítót akar beépíteni oda, ahol a 16-os kábel 1,5 mm-s vezetékkel folytatódik, az nem ismeri a szabványt és büszke tudatlanságában csak az ügyfelei pénzét pazarolja felesleges alkatrészekre és értelmetlen munkadíjra.
Ja csak éppen MO-on ahol minden összevissza van kötve felesleges nézni a nullán átfolyó áramot, az csak a feszültség méréshez meg a mérő működéséhez kell szerintem.
Jó vannak olyan országok meg bekötési módok ahol nullafigyelő is van... de itthon ez nem életszerű.
Életszerűbb hogy az órában lévő elemről nullahiány és sötét kijelző esetén is működik a mérés a fázison átfolyó áramra. :-)
"Teljesítménybővítés előtt állok. 50-16-16 lesz e autó töltés miatt"
Szólj, ha nem utasították el ezt a kérésedet (és nem akarnak rád erőltetni mondjuk 32+25+16 ampert).
"mennyire elfogadott és szabályos-e, ha amért fővezetékre (ami 16mm2-es lesz) fővezetéki sorkapcsot teszek (a padláson), onnan leágazok majd a töltőhöz 32A-rel"
Ha fővezetéki sorkapcsokat a padláson egy szarufáról szeretnéd lelógatni egy görbe róttal, az úgy nem lesz szabályos:) Viszont számos szabványos elektromos doboz létezik, amit szabad használni MÉRT FŐELOSZTÓnak, akár padláson/pincében/gémeskútban elhelyezve is. (Kulcsszó: "mért főelosztó" írd be a goggle keresőbe és olvasgass róla)
Tehát sorkapocsig 16 mm2
Valószínűleg elég lesz oda (tehát a villanyórától a főelosztóig) is 10 mm2-es MKH vezeték (vagy 4-5 x 10 mm2-es réz kábel)
A földelés (védővezető) és a fázis rendben, ahogy írtad, a klíma fázisvezetéke a klíma kismegszakítójának kimenőjéhez megy, a földelés a sínhez, ahová a többi zöld-sárga is csatlakozik.
A nullával voltam gondban, hogy most akkor elég lesz egy bemenő a fázison áthaladó méréshez, vagy kell kimenő is.
Tehát ezek szerint akkor ne csak egy bemenő (4) legyen a null csomópontról, hanem a kimenőre (6) a klíma nulláját (kék) csatlakoztassam? Mert eddig volt fent klíma (régebbi), azt nem mértem, simán volt egy külön megszakítója, de azt úgy kötötték be anno, hogy a nullája simán ment a null csomópontra. Most a mérő "bonyolítja" megy egy kicsit a dolgot.
Teljesítménybővítés előtt állok. 50-16-16 lesz e autó töltés miatt. (e témában már kérdeztem 1x-2x)
Most az lenne a kérdésem, hogy mennyire elfogadott és szabályos-e, ha amért fővezetékre (ami 16mm2-es lesz) fővezetéki sorkapcsot teszek (a padláson), onnan leágazok majd a töltőhöz 32A-rel. A sorkapocstól meg megy tovább a 10mm2-es vezetéken a lakáselosztóba a delej (18-16-16).
Tehát sorkapocsig 16 mm2, onnan a lakáselosztóba 10 mm2-es. Töltő még nem lesz egyelőre, a sorkapocs csak a későbbi töltő bekötés miatt lenne..
Igen, ott a vízvezetékre kötött nulla jött valahogy elő mint ami meghamisítja a mérést, pedig az áramszolgáltató szempontjából nem, Ő a fázis áramát és a feszültséget nézve a helyes és pontos fogyasztást látja, ez is a dolga, az, hogy a vízcső miatt egy jelentős soros ellenállással jelképezhető veszteséget iktat a rendszerbe aminek a fogyasztását is ki fogja fizetni az tény. Az is amit félreterelve írt valaki, hogy ekkor nem a valós fogyasztást méri, pedig a szolgáltató szempontjából azt, csak nem a mérendő készülék/hálózat szempontjából.
Az inkriminált hozzászólás:" Ha a fázist és a nullát is átviszed egy áramváltón - pl. egy pici toroidon - akkor érzékelhetővé válik, ha a mért oldalon földzárlat van, vagy valaki úgy akar "szabálytalanul vételezni""
A vételezés szabálytalan és értelmetlen a fentiek miatt.
Semmi bajom azzal ha kijavítanak, szoktam hibázni és a szakmai érvek alatt meghajolva el is ismerem. A mostanában eluralkodó stílussal nem tudok azonosulni, az egyrészt felesleges másrészt a válaszadót minősíti elterelve a figyelmet az esetleges - mostanában sajnos gyakran hiányzó - szakmai válaszról.
"A stílus maga az ember..." én ezt tartom és ehhez tartom magam.
4 ide a NULLA sínről egy kék érkezik 6 innen tovább a klímának egy kék távozik
Ennyi.
Azaz a klíma 3 vezetéke.... (ha a leírt sorrend lesz fogyimérő>>kismegszakító>>klíma)
- a fázis a 3 pontról fekete (át a klíma kismegszakítóján a klímához) - a nulla a 6 pontról kék (direktben a klímához) - a védővezető a PE sínről zöldsárga (direktben a klímához)
Ha máshonnan kap a mérő nullát, nem arról a vezetékről ahol a fogyasztó üzemel, akkor az esetleg a "felhasznált nulla", és az adott fogyasztóhoz tartozó nulla vezetéken eltérő feszültségesés miatt kicsit más kapocsfeszültséget "lát" a mérő, így nem mér teljesen pontosan.
Ez a "hatalmas ügy" az, ami miatt itt a topiktárs mindenkit minősítgetve okosdodik, ahelyett hogy leírta volna ezt az egyszerű félmondatot.
Btw egy nagyjábóli becslésre a máshonnan származó nullával is lehetőség lesz, hogy megbecsülje 1000ft-ot vagy 28ezer ft-ot klímázott el pl.
Viszont ehhez nem is kell semmiféle spéci pontos hiteles mérő, egy sima "mérős konnektor" is megfelel.
Ez a most szerelt napelemekhez tett mérő eon területen. A nulla áramát nem méri, áramváltó a nullán nincs. Ha megnézed a nulla kapcsot egy alaplemezen két csavaros kötési pont.
Ha számít, csupán arról van szó, hogy eddig az adott fázison (mert egyébként van három) egyéb kisebb fogyasztók voltak a lakásban. Erre a fázisra kerül egy klímaberendezés, mert ez nem különösebben leterhelt a fogyasztók által, illetve csak a klíma fogyasztását szeretném külön mérni a sorolható fogyasztásmérővel. Ígyhát a következő a sorrend balról jobbra: 1 db kismegszakító, amiből a fázis - ahogy eddig - megy az egyéb fogyasztókhoz a lakásba (külön mérés nélkül) 2. fogyasztásmérő, 3. klíma kismegszakítója. Tehát a fázis bemegy az 1. kismegszakítóba, majd tovább alul a mérőbe is, majd onnan a 3. kismegszakítóba, ami már a klímáé (és annak fázisa). Ugyebár a kismegszakító a fázist szakítja, viszont a mérőnek kell nulla (is).
