ma éjjel egy 42 fokos tetőről (kb. 1o méteres a szarufa) a hó lenyomta a hófogót. Esett vagy 6o cm hó, egyből elindult a gerinctől, elszakitott a hegesztést az 5ox5-ös laposvasból hegesztett hófogókon, amik 9o cm közzel voltak a szarufákhoz rögzítve hosszú 6mm-res facsavarokkal. A dupla fedésű kerámia hódfarkú kibírta, a csatorna sajnos nem. Kosaras darufal húztuk le a havat, ami az egyik szélén ott maradt, aztán megjavítottuk és visszaszereltük a hófogókat. A csatorna az tavaszra marad. 2o éve nem láttam ebbe a városba ekkora havat, 2.5 napig folyamatosan szítált. Tudtam, hogy baj lessz, késő este kihívtam a tűzoltókat, de csak reggelre küldték volna a nagy létrás kocsit, mert egész nap dolgoztak az ereszeken.
A járdán derékmagasságíg állt a kupac, ha valaki ott várt volna tutti agyonüti.
ha magadnak csinálod, akkor meg lehet oldani. megvárod, amikor már nem ragad, de még puha, gyúrható. És akkor az ujjaddal betömöd a helyére a kiálló részeket.
Adott egy 4 lakásos társasház, talpszelemen meg van görbülve kifele. Fedélszék van, de valamiért a talpszelemen elmozdult ,pedig le van fogatva de a lefogató csap is el van görbülve. Ellenkező oldalt nem látni elváltozást.
Gondolom ha mozdult akkor nem fog megállni, itt is az lenne a megoldás hogy cserép le majd acélrudakkal összefogatás?
Olvastam cikkeket arról hogyan kell ablakot helyesen beépíteni, és azt írják a felesleges purhabot nem szabad levágni, mert akkor elveszíti hőszigetelő képességét és jönni fog be a hideg a purhabon keresztül?
De, hogyan lehet azt megoldani, hogy pont annyit fújjak be az ablak köré, hogy az ne dagadjon ki, és kelljen levágni a felesleget?
Mekkora a parketta mérete? Csíszolva és rájbolva is lesz?
Méresd meg az aljzat nedvességtartalmát, mert 2.5-3% felett muszáj tenni epoxitikus gyantát.
Baumit Nivello Quattro-t szoktam használni, de csak ha muszáj, ha le van húzva az esztrich helikoterrel nem teszek önterülőst.
Egy 3 méteres vonalzóval nézd meg, hogy hova kell és csak oda öntess.
Na de az is kérdés, hogy milyen ragasztót hasznának, mert ha valamennyit tőlt a ragasztó és a nagyobb a parketta mérete, akkor nem kell neki milire belőtt aljzat.
Hadd kérdezzem meg ezek a színes cserepek pl. antracit, ezek anyagában színezettek vagy csak egyik oldalukon?
Tegnap láttam, hogy a most felújítás alatt lévő közintézményünkön a frissen feltett cserepek közül néhány teljesen lekopott. (és persze úgy hagyták, nem cserélték még őket)
gondolkodtam, de nekem valami épület kellene, amibe egy két nagyobb dolgot is el tudok helyezni, ezeknek kicsi az ajtaja.
innen jött a vas vázra lindab lemez ötlet.
a helyi hészt olvastam, 1.5 % a beépíthetőség, tető hajlásszög van megadva, meg a két oldalkert, amiben az OTÉK tól eltérnek.itt nyaraló szerű kajibák vannak csak, senki nem hiszem hogy terveztetett...max egy két erdért faház..
A helyi önköri az vakon van azt vágom...
csak azt nem értetttem, ha megépítem sk, és akarom, akkor fel sem kell töntetni? ez az ami furcsa..
Nem építész vagyok, ez az ő területük. Építész ügyben nem szoktam nyilatkozni, most sem kellett volna. Egyébként a vidéki hatóságok sem biztosak a dolgokban, annyit változtak az építési előírások.
1. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek 1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.
2. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
3. Meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése.
4. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.
5. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
6. Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.
7. * A 14. pont e) alpontjában és a 29. pontban foglaltak figyelembevételével a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.
8. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.
9. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
10. Temető területén:
a) sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,
b) urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése.
11. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
12. Emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.
13. Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.
14. Megfelelőség-igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló
a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
d) ideiglenes fedett lovarda,
e) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építmény
építése.
15. Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.
16. Növénytermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.
17. A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
18. A magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.
19. A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása.
20. Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.
21. Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
22. Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
23. Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése.
24. Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése.
25. Telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy építése.
26. Telken belüli geodéziai építmény építése.
27. Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, amelynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.
28. Építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó állványzat és felvonulási építmény építése.
29. A 7. pontban és a 14. pont e) alpontjában foglaltak figyelembevételével a magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.
30. Közforgalom elől elzárt, telken belüli áteresz, bejáró-, átjáró-híd építése.
31. A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
32. Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése.
22. § * (1) * Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető
a) az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység,
b) * az az építési tevékenység - ideértve az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységet -, amely esetében
ba) a tartószerkezet támaszköze 5,4 méter vagy azt meghaladja,
bb) az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbetonból készülnek, kivéve az 5,4 méteres fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút,
bc) az épület a rendezett terepszint felett legalább két építményszintet tartalmaz, valamint pinceszint esetén a pince padlóvonala a rendezett tereptől számítva legfeljebb 1,5 méter mélyen van és a felszíni teher legfeljebb 2,0 kN/m2,
bd) a tartószerkezet 1,5 méternél hosszabban kinyúló konzolt tartalmaz,
be) a falszerkezet vagy pillér megtámasztatlan magassága 3,0 méter vagy azt meghaladja úgy, hogy a koszorú nem számít megtámasztásnak,
bf) 1,5 méternél magasabb földmegtámasztó szerkezet készül és legfeljebb 2,0 kN/m2 felszíni teherrel kell számolni,
bg) a hasznos terhelések szempontjából a helyiségek használati osztálya nem „A
bh) az építmény tűzvédelmi jellemzői változnak, valamint
c) az építmény bontása, ha
ca) az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m3-t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy
cb) * a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,5 métert.
(1a) * Az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység legalább a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott munkarészeket tartalmazó kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.
312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet: "Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek": "8. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot."
Úgy tudom, hogy használatbavételi engedély az kell. Akármire nem adnak. Továbbá a helyi építési hatóságnak joga van az OÉSZ-hez képest a feltételeket szigorítani.
Amit még az első válasznál írni akartam, de aztán megint elfelejtettem, hogy természetesen a HÉSZ-nek is meg kell felelni. Ezért is írták neked a telekhatárokat... mert azt is a Hész rendezi, hogy hova építhetsz szabályosan. Mimden település rendelkezik Hész - el, önkormányzatnál keresd.
A vonatkozó hatályos jogszabályok szerint létezik olyan építmény, amely létesítéséhez nem kell feltétlenül kamarai tag és biztosítással rendelkező építész tervező által készített terv...
Leírták, 100m3 és 4.5 gerincmagasság alatti is ilyen. Ezt pl. a korábban említett OTÉK ben találhatod...
Azt tudjad, hogy baj, baleset esetén a felelősség is a tiéd... pl. gondatlanságból okozott emberölés....
De persze józan ésszel épített ól, fészer, garázs, műhely stb. azért ritkán szokott ennyire elb@szottra sikerülni...
Ablakot nem terveztem, telekhatárokat tudom, vas váz Lindab lemez a terv, de azt nem értem, ha nem akarom, akkor nem is kell tervezettnem? És felrajzoltani sem? Ez csak opció? Áram lenne benne..
Én is gondolkodtam már ilyenen, hogy egy "nagy" konténert (40 lábas, magasított) venni, lerakatni, és megcsinálni háznak. Belátom, hogy némi kompromisszum kell a 220 körüli szélességnél, de 20 centi hőszigeteléssel és kábé nulla hőtároló képességgel bármikor gyorsan kifűthető-lehűthető, szóval ideális "búsuló hely" magányra vágyó családapák számára. (Csak a gyerekek el ne kérjék a kulcsot, mert akkor megutálnak a szomszédok. :-) )
Te a dupla mosdót félreérted. Nem azért van, hogy egyszerre használják. Hanem hogy a borotvás cuccaim ne a lányom szempillaspirálja és hajkeféje között legyenek.
Méret, térfogat, telken belüli elhelyezés, ablakok távolsága a telekhatártól, funkció, védőtávolság, stb. stb. netán a helyi városképi előírás (pl. a tetőre, színre, anyagra).
----
A tájékoztatás remélem írásban van...
Amikor elkészül célszerű kérni róla egy hatósági bizonyítványt és az alapján földmérővel felrajzoltatni a térképre is.
a vontakozó szabályokat, szabványokat be kell tartani, az hogy mi vonatkozik, az meg az építménytől is függ. (mik épülnek benne, lesz-e és milyen villamos hálózat, milyen egységek stb...)
Többek közt leginkább ezeket:
54/2014 (XII. 5.) BM Rendelet (OTSZ)
1993.évi XCIII Törvény a munkavédelemről
102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokról
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletaz országos településrendezési és építési követelményekről
155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről
....
Ajánlott Nemzeti szabványok:
MSZ 2364 Épületek villamos berendezéseinek létesítése.
MSZ 1585:2001 Erősáramú üzemi szabályzat
MSZ 13207-2000 Erősáramú kábelek fektetése
MSZ EN 60439-1,3:1995 Kisfeszültségű kapcsoló-, és vezérlőberendezések
MSZ EN 12464-1:2003 Fény és világítás. Munkahelyi világítás
MSZ EN 1838-2000 Alkalmazott világítástechnika. Tartalékvilágítás
MSZ HD 60364 Kisfeszültségű villamos berendezések
MSZ 4852-77 Villamos berendezések szigetelési ellenállásának mérése
MSZ IEC 529:1990 Villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott védettségek
MSZ 453:1987 Biztonsági táblák erősáramú berendezések számára
....
A lényeg, hogy az összes, az építménnyel kapcsolatos hatályos jogszabálynak feleljen meg az építmény.
Művelés alól kivett zártkerti ingatlanra szeretnék egy könnyű szerkezete műhely fészer garázs nem tudom minek nevezzük. Max beépíthetősége 40 nm. Ez ok.
a helyi hatósági irodából az alábbi tajekoztatast kaptam.
“engedély nélkül építhető gazdasági épület. Építési naplót nem kell nyitnia. Építész tervező bevonása sem kötelező, de ajánlott, annak érdekében, hogy az épület az építési szabályoknak megfelelően épüljön. A térképi feltüntetés szintén nem kötelező, de az Ön érdeke, hogy az épület jogszerűsége igazolható legyen.”
mik azok az építési szabályok? Mire gondoltak? Magasság stb???
hogyhogy nem kötelező feltűntetni?
ezexerint ha akarom csak épitek valamit és el van kapálva A dolog?
Ilyet nem most, hanem vagy 45 éve csinált az egyik testvér. Válaszfal téglából, a plafonhoz drótozva, vakolva. Egy belső ablaktalan konyha szellőzését vélte így megoldani. A másik lakásában dettó ugyan így. Aki meg utána jött télen betömte a 3 m- es csatornát, mert zavarta a hideg beáramlás.
Egyedül élnek ? A kretének..... már aki tudatosan teszi.
Találkoztam olyannal, hogy egy modern lakás egy terű volt, de annyira, hogy csak egy fürdő Wc-vel és a többi egyetlen tér . Se előszoba, se konyha. Kérdeztem a használót mi van ha jön a Mama, a barát, a barátnő. Csak néha el akar külőnülni. A lényeg, hogy válasz nem volt, csak hümmőgés.
Végül az új használó egy gipszkarton fallal leválasztott egy hálószobát.
Jó és drága helyen volt a lakás. Az ilyen kialakítással az értékét csökkentette a zseniális használó.
Arra nem gondolt, hogy a lakások túlnyomó többsége társas használatra van szánva.
Az ember már csak olyan lény, hogy szeret elkülönülni, de szeret társaságban is lenni.
Ja a másik. az un. két / dupla / mosdókagylós fürdőszoba. Most ez divat vagy praktikum ? Szerintem divat . Még a szerelmespárok is csak pár hónapig használják egyszerre.
M?ár a 10 - 12 éves gyerek is elzavarja a Mamát ha túlzottan ellenőriz.
Ha már nagy a forgalom, legyen dupla fürdőszoba... annak aki teheti.
Gipszkartonból kellene csinálnom a plafon alá a sarokba egy doboz szerkezetet. kb 2m hosszan, 14x14cm keresztmetszet. Sose használtam gk -t, milyen profil kell hozzá, és hova?
köszi! (azért gk és nem deszka vagy OSB, mert csempe menne rá)
Nekünk még egy mosdó is van, meg a motyógép is ott van... meg jó nagy ablak van rajta... és még a szomszéd sem lát be, mert jó nagy fák vannak a ház előtt.
Ilyen 1m × 1m-es helyiségeket nem szabad csinálni. Nemcsak a következmények miatt, hanem később eladásnál ezekre mondják a vevők, hogy "na ezt sem építész tervezte".
A külön WC kérdése, ha egyedül élnek a lakásban, vagy még esetleg egy nyaraló elmegy nélküle, lakásban nem igazán járható út, és megint értékcsökkentő tényező, az újbóli átépítés miatt.
14500000 ből kb 400000 a redőny, ha csak dupla üveges nyilászárokat nézel szerintem 6-700000ből meg a redőny meg ennél olcsóbban nem igen lesz rolós rovarhálóval. Nekem lesz egy 420x280 as egybefüggő üvegfelületem. Ezmiat van valmiféle felára a tok erősítésnek de nem nagy költség. És alu redőny megy ezekre mert nagy a felület, 3 részre osztva.
Köszönöm az eddig hozzá szólásokat, remélem az a 15 millió egy kicsit elrzgaszkodott összeg. Azzal a 8 milla körüli összeggel számoltam én is. A külön WC-n matekoztunk mi is, de mivel a jelenlegi házunkban sincs és nem hiányzik így itt is jó lesz így. Az alaprajzot én csináltam sweet home 3d programmal szóval az ajtók ablakok jelölése nem hivatalos de szerintem látszik hogy mi ajtó és mi ablak.
Szerintem a konyha megfelelő mérető, de egy különálló WC mindenképpen kellene. Ha más megoldás nincs a akkor a fürdőből kell elvenni. a wc min mérete 80x125, az ideális inkább 100x160
Én már felületessen kiszámoltam a dolgokat, terület nekem nettó 93 m2.
Ajzatnál két verzió van kiszintezed a jelenlegit és az lesz a szerelő beton, vagy kiássátok az egészet és újra csináljátok. Én utóbbival kalkulálok, mert víz szigeteltetem a falakat kb 500.000.
Ajzat:
a bent hagyott földet meg kell tömöríteni,
kavics 10 cm + tömörítés
vasbeton min 8-10 cm , ez lesz a szerelő beton
vízszigetelés
építési fólia
Eps 100 vagy eps 100 grafit 10-20 cm vastagságban pénz függvényében (nálam 12). a padlófűtés miatt min a 10 javasolt.
építési fólia
beton háló, amire a padló fűtés csövek kerülnek
5-6 cm beton, erre megy a burkolat.
nálam ennek költsége munkadíj nélkül kb 1.150.000 Ft
Padlófűtés ekkora területre kb 3 kör kell, 16000/ft/ kör a letekerése, 1 m2-re 4 méter cső kell.
anyagban kb 240 m, így ez munkadíjal kb 90000 Ft
Külső nyílászárókra a legjobb ajánlaton 1.450.000 műanyag külső tokos redőnyökkel, 3 rétegű üveggel, toktoldókkal, jóféle vasalattal. ebbe nincs benne a beépítés a és a nyílászáró köré rakott szigetelés, ezt még nem számolgattam. beszerelés nélkül, gari csak akkor van ha ők rakják be +5000/db.
Ha a mennyezetet, tetőléccel csináljátok, minden költsége megáll kb 150.000-be + a szigetelés 30 cm üveggyapot 170.000 , szintén nincs munkadíj
áthidalókra, és szükséges kiegészítőre 300.000-et számoltam. én a nyílászárók szélességére még 5-5 cm szigetelést rátettem és így kalkuláltam. Ez is csak anyag költség.
Fűtés, víz, csatornára legalább 2 millióval számolj, villany is 0,5-1 millió között valahol
Külső szigetelés nekem 135 m2 falfelület, 16 eps grafittal sallangjaival együtt 640000 ft anyga költség, lábazatszigetelés xps 12 cm 180000 ft anyag.
burkolás anyag+munkadíj alapterület x 10000 ft kb fedezi, ami 1.000.000
nekem még lesznek gipszkartonfalak és glettelés, festés. min 500.000
Szóval ezzel így kb 8.000.000 körül lesz, de akkor szinte mindent ti csináltatok + bútorok, nekem lesz egy komplett tető cserém is új födémmel. a födém 200000-be megáll, remélem a tető is 3.000.000-ba.
Amihez szakembert hívok: fűtés, víz , csatorna, villany, tető, az ajzat beton estrikes céggel a vízszint miatt, az ablakok a gari miatt. Burkolás egy része, laminált lapokat lerakom én is.
6 éve csináltunk egy nagyon hasonlót. Az alapján inflációval és sok saját kuli munkával számolva, konyhával kulcsrakészen 18-23 millió Ft-ra saccolom kompletten, de 15 millió Ft nélkül ne állj neki szerintem.
Alaprajz kapcsán szerintem a fürdő túl nagy lett, konyha kicsi. A második szoba kiugrásába egy külön wc-t tennék vagy a közlekedőt-külön wc-t a francia ágyas szoba kárára feljebb tolnám. Akár úgy, hogy a wc-t a hálóból nyittatnám a most jelzett helyén.
Adott egy családi gház, melyen az alábbi felújítási munkákat szeretnénk elvégezni:
A ház a 70-es években B30as téglából épült, konvektoros, és cserépkályha fűtésű. A jelenlegi két hálószobából hármat szeretnénk csinálni, ehhez vágni kell egy új ablakot, valamint a meglévő kettőt kisebbre kell cserélni. A folyosó, és az ebédlőt a konyhától elválasztó fal megszűnne, ezzel egy nappali konyha ebédlő helység keletkezne, valamint a fürdőszoba területének növelése miatt megszűnne a kamra, és kikerülne a melléképületbe, de ez egyelőre opcionális attól függően, hogy a fürdőszobának szükséges lesz e a nagyobb tér. Ezek az átalakítások a külső ablakok kivételével elvileg nem érintenek tartófalat, mindenhol csak a válaszfal bontódna/kerülne arrébb. A fűtés rendszert is szeretnénk kombikazán+padlófűtés+radiátor kombóra cserélni, ehhez gondolom szükség lesz új aljzatra is, valamint a belmagasság csökkentése és a födém szigetelése miatt álmennyezet építés is felmerült. Új villany, és vízvezetékek, majd burkolás, festés, stb. Tervbe van az összes nyílászáró cseréje, valamint ha marad rá keret akkor a ház hőszigetelése is.
A véleményetek érdekelne, hogy ez így megvalósíthsató e, esetleg valahol valamiben valakinek jobb/más ötlete van, illetve, hogy nem a leggagyibb, de azért lehetőleg olcsóbb anyagokból, és kelet mo-i munkadíjjal számolva kb milyen összegre számítsak.
Rendszerváltás idején alakult a mérnöki kamara, első egy két évben még lehettek technikusok is a tagjai. A hatvanas évekből láttam kőműves által készített tervet.
"Egyébként régen itt is tervezhetett kisebb családi házakat egyszerű kőműves is, de valamiért jobbnak látták ezt megszüntetni."
Az azért nagyon régen volt. Mondjuk a háború előttig. Tény ,hogy az ötvenes években még technikusi végzettségű illetők terveztek egyszerűbb, vidéki egyszíntes házakat.
Azért az nem egyeszerű kőmíves volt, hanem minimum önálló vállalkozó.
Kb 40 éve volt. 130 m2. Ha ma tervezel egy családi házat, a femü meg kéthetente jár ki mert kiszállásonként kéri a díjazást akkor mit lát? Csak az elkészült munkát. Hogy az miként készült, azt nem, kénytelen megbízni a kivitelezőben.
Nem tudom miféle tervező lehetett aki adta hozzá a nevét, én nem adom ilyenhez még barátnak, ismerősnek sem. Egyébként régen itt is tervezhetett kisebb családi házakat egyszerű kőműves is, de valamiért jobbnak látták ezt megszüntetni. Talán azért, mert a mai épületek ennél jóval bonyolultabbak.
Ha valamivel többet jártál volna oskolába, tudnád, hogy abszolút mindenre van tervezési segédlet,
ami alapján meg kell tervezni és ki kell vitelezni, mindent ebben a szakmába.
Hogy erre itt mindenki baszik rá nagy vonalban, az egy dolog, de vannak munkák, ahol ez nem így működik.
Van tervező, több is, mert vannak szakágak, vannak építőtelepi gyűlések 1oo részletrajz és van műszaki ellenőr, aki jegyzőkönyvezik és aláír és nem fizeti ki, ha a rámpa illesztése nem R20 méter.
Aztán, hogy azt hogy lehet kiszerkeszteni az a tervező meg kell határozza egy részletrajzba, amit kifizetnek neki.
Valamelyik sarokban a tokot sima fúróval is ki lehet fúrni, utána meg szilóval kinyomni. Redőnygurtnit is átvezetik a tokon gond nélkül. Nem is értem mit beszél sr1 az üveg kifúrásáról.
Bontás nélkül lehet valahogy ellenőrizni miből készült egy ház fala vétel előtt?
Jövőhéten lesz az adásvétel, és egy ismerősöm szerint, aki 1 uctcával arrébb lakik szerinte lehet, hogy a ház hátsó falának egy része vályogtéglából van. A fürdőben volt egy csőtörés sok éve, és ő javította meg, azt mondta omladozós volt a fal a csövek körül. Nem kellet vésni mert csak a minimális cserét végezte el.
Persze ez nem jelent biztosat mert felénk gyakran sárgahomokos habarcsal falaztak, mert mindenhol megtalálható egy udvaron bellül is. Meg ugye az 5-10cm vakolat sem ritka a 60 éves házaknál.
Szoval nagyon bele ültette a bogarat a fülembe🤯🤯
Ha igaz, Ebben az esetben nem venném meg. A tulajdonos állítja tégla, az ismerős meg kiváncsi mindenről tudni akaró típus.
Alapozásnál egyértelműen látszik a beton. Néhány helyen levált a vakolat ott szintén látni a téglát. Viszont a hátsó fal kérdéses részén nincs sérülés és sok éves pucolás van rajta, javítás nélkül.
Holnap még odapofátlankodok és megnézem a fürdőablakból a fal vastagságot.
/haveroméknál a házuk hátsó fala ugy épült hogy 2 sor tégla 2 sor vályog tégla és csak 38 cm széles vakolat nélkül. /
Szaddam Husszein építette? (a harckocsi-rámpa nem nálad volt véletlen? :)
Hacsak nem valami extrém beton, mint a panel vagy a villanypóznák, akkor még egy ezer forintos 10/400-as szárral és legolcsóbb kézifúróval is át lehet küzdeni, ütvefúróra kapcsolva, nagy terheléssel, igaz fél centinként ki kell szedni és lekefélni a hornyokból a törmeléket. Annyi a trükkje a betonfúrásnak, hogy rá kell nehezedni a fúróra, és nem szabad pörgetni.
Ott két hiba is lehet. Ha a beton alatt tömör nehéz anyag van, akkor még érintkezés esetén sem volna szabad ilyen mértékben hangokat átvinnie a falra. Tudni kellene azt is, mire öntötték a betont. A létező legrosszabb kombinációt gyanítom, hogy a beton alá tettek EPS-t, de a fal mellé nem tettek semmit.
tudtommal nem szokás (értsd:nem szabad) közvetlenül falra betonozni....polyfoam, vagy eps kell(ene) a fal és a beton közé hangcsillapítónak, dilatációnak....
(ezen felül a padlóburkolat alá is szokás lépéshanggátlót tenni.)
Lehet nemtetszést kifejezni, de annak következménye lesz a szomszéddal való viszonyra. Mivel a födém terhelése megváltozott ezért statikai ellenőrzés (számítás) kellett volna hozzá. Lehet, hogy van is. A padló betonját illett volna elválasztani az épület többi részétől (hangok).
Lehet nem jó topicba írok, de hátha tudtok segíteni.
Szomszédomban lakásfelújítás zajlott. A régi parkettás szobát + előszobát szétbontották, az egészet telibe betonozták (jól át is ázott a falam tőle) majd leburkolták.
Namost azóta minden lépést lehet hallani a falakon keresztül, kb reng a ház ahogy klaffog a kövön, vagy ha épp a kutya baszkurálja a kemény labdáját.
Normális dolog ezt így egybe betonozni, nem kellett volna valami hézagot hagyni és gumi anyaggal kitölteni? vagy hogy szokás ez?
Ilyen esetben visszabontathatom? Oké magán tulajdon de a Társasház falára betonozni azért mégiscsak nonszensz..
ez egy Schiedel UNI Plus kémény- vagy valami hasonló, előregyártott beton elemekkel van kifalazva , de vékony faluak, kültéren meg kell vasalni, mert nem lehet máskép megkötni a falhoz.
Akrillal és purhabbal simán felragasztanám a kéményre a gipszkartont.
Méretre vágás.
A fémváz átskiccelése a gipszkarton látszó oldalára.
A fémvázra akril ragasztóval felragasztás, kötés kivárása.
A fémváz részek közti üregek felnyitása 3-4 db 8 mm-es furattal 20-30 cm osztással.
A feltáró furatokon egy-egy purhab fröccs beküldése....
(nem kell túl adagolni! de legyen elég )
Egy deszkával a gipszkarton megtámasztás padlótól a plafonig és a deszka kitámasztása középmagasság tájon (egy másik hosszú ferdén neki támasztott deszkával a padlóhoz feszítve)
... nehogy véletlenül lenyomja túl sok purhab a gipszkartont, bár kicsi az esélye, ha nem fújsz be extrém sokat.
A kötés után a támasztás elszedése és lehet a gipszkartont szalagozni/élvédőzni-glettelni.
Adott egy kémény ami régen a házon kívül volt és most egy szoba került köré.
Mivel lehetne beburkolni a legkönnyebben/leggyorsabban. Gipszkartont nem akarok rárakni ha szerkezetet kell köré építeni, vagy azt is rá lehet valamivel ragasztani? Esetleg valami vakolat féle? A vasalatok miatt nem tudom mitévő legyek vele.... Hogy tartósan be tudjam pl vakolni vagy ilyesmi...
Ha valaki tudna adni egy jó tippet akkor köszi és a hétvégén megcsinálnám.
Nekem sima fehér "falként" is megfelelő semmi extra nem kell, csak szép, gyors, egyszerű, olcsó stb :D
A tervezési segédletbe 2o méteres illesztési sugarat kér a induló, a fogadószint és a rámpa között. Azt ha kiszerkesztem, meg kell határozzak egy koordinátarendszerben pontokat, mert 2o méteres sugárnak a hely is kell.
Amit lerajzoltam az csak egy közelítés ennek az íves illesztésnek, de egy egyszerübb rámpánál megteszi.
Sylvanus: a támfalakkal együtt készits egy vasalt alapgerendát, hagyj ki pipákat és kösd oda a rámpa vasalását.
A rámpa öntésénél be kell szerelni a lefolyót is, a vasalt gerenda háta mögé.
Tehát előszőr kiöntöd a rámpát, aztán a vízszintes részt a rámpa alatt. Ezt egy öntéssel kell megoldani.
A rámpának van egy a vízszintesre levetitett hossza és egy a függőlegesre levetített magassága.
Elosztva a magasságát a hosszal kapsz egy arány (amit átszámítsz százalékba), ami megmutatja, hogy mennyit nő a rámpa méterenként. Ha pl. 2.5 méter a magasság és 1o méter a hossz, akkor 25% a rámpa és 25 cm nő méterenként.
Egy személyautó kb. 28%-os rámpán tud felhajtani, de ezt is lendületből.
Általába az autó rámpák max. meredeksége 2o%, azaz 2o cm emelkedik méterenként.
De ilyenkor már leér vagy a eleje, vagy a háta.
Ilyenkor a következőt kell csinálni. El kell osztani a rámpa hosszát öt egyenlő részre.
Ebből egy az első és az utolsó részt le kell csökkenteni a meredekség felére, a maradt 3 részt meg össze kell húzni a két végponttal. Így:
Tegyük hozzá, hogy egy fénykép segítségével már rég meg lenne a megoldás, mert szerintem nincs ember, aki ezt a 45 fokos kocsifelhajtót maga elé bírja képzelni.
A földszintem nem tudom mivel fűtesz, de nem is fontos annyira. ha nem teszel szigetelést az emelet padlófűtés csövei alá, nem biztos, hogy a fűtésszerelő megfelelően fogja méretezni neked. Alap esetben X KW-al számol a tetőtérbe, de mivel ez mennyezet fűtés is lesz a földszinten, így az alsó légteret is figyelembe kell venni . Gyakorlatilag ez lenne a fő rendszered, és a jelenlegi pedig a kiegészítő + bele kell kalkulálni a felfelé szálló hőt. Ha nem eszerint méretez és alakítja a szabályzókört akkor hideg lehet a tetőtered. Szóval így nagyon nehéz beállítani a szabályzását.
Jóval egyszerűbb és biztosan jó lesz, ha raksz a födém fölé szigetelést, építési fóliát, és betonhálóra pedig rátekerik neked a csöveket. A tetejére pedig 5-6 cm beton.
+ Ha szeretnél plafonfűtést ez a tetőtérben könnyedén kivitelezhető, ráadásul a padlót csak ki kell szintezni.
Melyik rendszer olcsóbb nem tudom, de úgy tippelem kb egyenlő lehet ,ha rendszerben tekintünk rá.
"A bp.-i házak emeletközi födémjei 80 - 90 éve salakkal vannak feltöltve. Nem eszeget az semmit."
Nem a fenét. Sok olyan épülettel találkoztam ahol a födém alá ment be a trapézlemez, mert nagyon megette a szolfát. Főleg a múlt század elején épített Mátrai-födémes épületek voltak (vannak) nagyon rossz állapotban. Ha ki van szellőztetve rendesen a salak és nincs benne kén akkor jó. De sokszor nincs.
Töck Jenő leírta, hogy miért nem maradhat. Még a fémgerendát és képes megenni idővel, ha folyamatosan kapja a nedveséget a rétegrend (pl. nedves pince feletti).
A másik gond az, hogy mivel a padló rétegrendjében nincs semmiféle fólia, a salak megtert pórral.
Amikor a párnafákat felszedik, akkor már olyan állaga van a salakfeltőltésnek, hogy jobb tőlé megszabadulni, mert nehéz teljesen lezárni. A végén megkérdik, hogy mitől van a folyamatosan pór ebbe a házba?
Nagy mennyiségben vásárolt duzzasztott agyag a szakszerű megoldás, dehát egyszerre 5o köbméterrel kell megvenni és ehhez kell egy nagyobb épület. Két féle granulátumot összekeverve nagyon jól terhelhető réteget kapunk, ami hőszigetelő és teljesen páraáteresztő is. Pluszba nulla mennyiségű nedvességet vesz fel.
Ahogy látom sokan felülbírálják balu…. statikusát !!
"Statikus megnézte a házat, a gerendák és a betontálcák hibátlanok (kb 1,5m2-en kiszedtem a salakot, hogy lássa) . Azt ajánlotta, hogy akár maradhat a salak, "
első körben mérd meg a salak súlyát és kérd meg a statikust, hogy számoljon ki neked egy új rétegrendet.
Van egy tisztán cementből, vízből és egy habosítóból készitett (pontszerüen nem terhelhető) habosított könnyűbeton (3ookg/köbm), az kb. a polisztirén árába mozog (ha megveszed te a cementet), csak kell kapj egy kivitelezőt, akinek van ehhez való szivattyúja.
Kb. 3 hét alatt annyira megköt, hogy járni lehet rajta, arra lehet szerelni padlófűtést, aztán aljzatbetont.
A salak vizezése meggondolandó. Kérdés mennyire volt beépítés előtt kiszellőztetve. A salakban gyakran van kén akárhány oxid amitől jobb minél távolabb tartani a vizet, nedvességet. Vizsgáltam házat ahol az átm. 8(?)-as vasból kb 0,5(!)mm maradt. A vas igen jól bírja a tömény kénsavat, de a kénes sav és a híg kénsav elég gyorsan végez vele. A betonnal is. Értem én, hogy a vb. födémelemek jó állaptban vannak, tehát kicsi a valószínűsége a szulfát korróziónak, de azért nem föltétlenül ez a vizezés a nyerő. Én most hallom először.
Mi lenne a javaslat a salak helyére? Mert ugye a könnyű beton az egyik lehetőség, de az a világ összes pénze, meg egy kicsi. Esetleg EPS-el rakjam tele a gerendák közötti részt?
Annak idején ugyanezt csináltam, csak mi kihordtunk a salakból valamennyit a betonkeverőbe, mert ez a gereblyés módszer nem működött igazán. De jó a módszer. Horcsík födém volt a földszint és a pince között.
Lehet elhordani a salakot drága pénzért sok munkával és lehet ott hagyni.
Melyik az észszerűbb ?
"rá cement, gerebjével kissé megkeverni, vízzel meglocsolni ésszerűen. Ez állítólag kicsit egybe fogja a salakot. Majd erre 6 centi lépésálló EPS, és 6 centi vasalt beton a padlófűtés csöveivel."
Mivel nem idegen lakás van/lesz alatta, az a 6 cm l.. EPS feleleges, kell némi hang csillapítás és minden kitűnő.
Segítséget kérnék födém szigeteléssel kapcsolatban. 1973ban épült családi házunk van, egyik oldalt betongerendás födém béléstestel(ezzel nincs probléma), a másik oldalt betontálca, rajta kb 30 centi salak. Az utóbbi lenne kérdés, hogy mit lehet vele csinálni? A tetőteret szeretnénk beépíteni és padlófűtés lenne.
Statikus megnézte a házat, a gerendák és a betontálcák hibátlanok (kb 1,5m2-en kiszedtem a salakot, hogy lássa) . Azt ajánlotta, hogy akár maradhat a salak, csak gerendasíkba kell visszaszedni, rá cement, vízzel meglocsolni ésszerűen. Ez állítólag kicsit egybe fogja a salakot. Majd erre 6 centi lépésálló EPS, és 6 centi vasalt beton a padlófűtés csöveivel.
Mi lenne a véleményetek? Vagy esetleg egyéb ötlet?
A lökhárító alja vagy valahol a első hátsó kerék között ér le?
Ha csak az előbbi akkor a legegyszerűbb, ha leszeded a koptatót. Persze ez típusfüggő, az én kocsimról nem lehet leszedni, mert eltűnik a lökös 1/3-a, de sok típusnál csak egy puha műanyag szalagszerű valami, kb 5 cm magas. Általában ez ér le.
Többen is mondták a baráti körömbe is, hogy sok az ajtó. Így módosítva most már sokadszorra.
(a bútorok stílusától színétől tekintsetek el, mert nem volt választék, vagy én nem tudom hogy lehet módosítani. a konyha kb így férne el ennél nagyobbat nem igaz lehet oda varázsolni. Elszívót mikrót képzeljétek oda, a mosogató tálcát meg kb 60 cm-vel jobbra, hogy beférjen a sarokba a kávé főző)
L ülőgarnitúra a képen 340x260, (korábban 400x260 volt)
a dohányzóasztalt felénk többnyire telefon meg pohártartónak használjuk.
Étkező asztal 160x80 alapméretű
konyha 280x240x280, 120 cm széles hely van a szekrények között.
Adott egy garázssor, ahova egy nagyon meredek 45fok magasságú felhajtón lehet feljutni.
Namost a felhajtó magassága miatt folyton leér a kocsi alja. Mit javasoltok hogy lehetne ésszerűen a felhajtó elbontása nélkül valahogy csökkenteni a szöget, hogy ne érjen le a kocsi alja?
nálunk mosogatógép az elsődleges szempont a konyhában....(3 gyermekünkkel vagyunk, mosogatógépünk sohasem volt, szülőknek sincs....jelenlegi kis albérletünkbe be se fér...majd az új házban....)
Ez konyhának tényleg kicsinek tűnik... Csak egy tanács: rajzoljátok le mérethűen akár "kockáslapra" a konyhaszekrényt és kérdezd meg a "szakácsot" tud e akkora pulton dolgozni.
Nálunk ~5 m falfelület van egyben (4,5*2,3) és nem használható a pulthossz, mert mosogató+csöpögtető, tűzhely, sütő, hűtő ez bő 3 m-t kivesz, a 2 m-t meg a konyhai eszközök beterítik, így kellett egy szigetet rakni ~2 m-t. Így a 2*2 m már használható pulthossz, persze annak aki tényleg használja a konyhát...
Egyes felfogások szerint a konyhákban piszkos, bűnös tevékenységek folynak, így amennyire lehet eldugják.
A lakás távoli pontjára. Aztán a háziasszony elidegenedik a konyha magányában. Ráadásul a tendencia … nem most, hanem már vagy hetven éve a kis 'icsányi konyhák ahol egy embernél több nem fér el.
A másik irányzat az ámérikai, de nevezzük inkább étkező - lakó konyhának.
Itt ez a központ és nem a csipketerítővel letakart tv set - előtte a hatalmas ülőgarnitúrával. Előtte a dohányzó asztallal. a szintén semmire sem jó. Mármint az a kis asztalka.
Vannak régi átörökített szokások . Néha praktikusak, néha nem.
Aztán vannak nagy gyönyörű konyhák néha összekapcsolva az étkező nappalival néha nem. És a poén az, hogy a háziasszony nem tud főzni.
Ja nálunk gyerekkoromban pl. a konyha egyben előszoba volt, sőt fürdőszoba is, sőt apám ügyfélfogadó irodája is, sőt tanuló szoba is.
télen csak itt volt fűtés, akkoriban még tv sőt rádió is ritka dolog volt.
volt nagy asztal körül ülva. Aztán vagy 35 éve egy negyedakkora konyhába az egyik őcsém körülűlős asztalt akart és sehogy sem értette hogy nem megy mert el lett torlaszolva a járás.
Aztán épített 3 házat is, mindegyikben volt körülűlős asztal. Kerek is és szögletes is.
Régi 'jó' egyéb magyar építési szokások : pl. a zsákszoba stb.
Ja meg az egybenyíló szobák három lehet néha négy is. A büszke háziasszony szereti ha mindig minden ajtó nyitva van végig lát az egészen sőt mivel a negyedik elfordulós, hát egy hatalmas tükörrel azt is beláthatóvá tette.
Nem. Itt arról van szó, hogy gerendás födém, javasoltak egy felülbordás megoldást, síkban a födém aljával ami tartja a födém gerendát. Ezt nem veszi be a gyomrom. Ha monolit és gerendás lenne a födémnem kellene áthidaló.
Konyhának 250x280-as kicsi amennyiben tényleg használják is, nem csak melegítésre. Először Afrikában volt szerencsém 4x5m-es konyhához. Eleinte furcsállottam, de bevált. Nem protokolláris ismerősökkel sokszor ott jöttünk össze (amíg az asszonyok szendvicset gyártottak, főztek stb.) pedig volt 3 ennél nagyobb szoba is. Amellett az asszony(ok) is szívesebben tevékenykedett/tevékenykedtek a konyhában, mert nem maradt(ak) le semmiről. Ha van hely érdemes nagy konyhát csinálni. Az amerikai konyha vitatható, mert szagelszívó nélkül ételszag van és nem maradhat mosatlan edény.
Én kb 280x250 es konyhát gondoltam, Alul -fölül L alakba szekrények, és a felsők plafonig érnek majd. lehet lesz benne sziget is. Papíron elfér, de majd ha már látom a végét eldöntöm. Lesz benne hely bőven, ha meg nem férne be valami, ott a H.T.
Itt arról van szó, hogy a födémnek van egy monolit vasbeton és egy e,gy. gerendás része. (bár nem olvastam teljes mértékig vissza). Továbbá a felülborda is gerenda és a födémből ki nem lógó rejtett gerendát is sokat láttam. A födém egy sávja volt gerendának vasalva.
Ha monolit lenne, nem kellene a gerenda, főleg az általad említett felülborda egy esetleges padlástér beépítésnél. Egyik ötleteddel agyonvágod a másikat
Meséld már el ha síkba van a kiváltó alja a födém gerendáéval, azt minek hívjuk? Még kitaláljátok, hogy aki a rajzot készítette fingja sincs a statikáról
Sok mindent meséltél már és amikor besokaltál nevet változtattál. Mi is volt az előző?
E gerenda lesz a nappali étkező között, tető le lesz szedve és betonkoszorú megy körbe + egy uj tető.
A fűrdőkádnak hasonlót gondoltam mint amit küldtél csak nem volt olyan a progiba. A 90 ablak nem biztos elférne, de a 60x150 csincsilla üveggel nem lehet gond. 😁
Végülis a wc n lehet kb 15 cm nyerni.
A köd nem zavar egész eddigi életemet falun éltem le, és ez nem fog változni. Emiatt nem zavarnak a falusi dolgok.
A H. T. Re amiatt gondoltam a külső ajtót, ha esetleg fával akarnák fűteni megint, a gáz helyett. A vegyestüzelésű kazán helyét kialakítatom (annyi fa ol meg egyéb izé van a telken + a régi tető, hogy szerintem 3 évig simán elfűtenék vele) bár végülis a konyhán is be lehet vinni azt a heti max 10 kosár fát.
A két terasz ajtó között fix ablakokra gondoltam, így is lenne 3 nyitható. A dupla teraszajtó valószínűleg az esetek nagy részébe csak bukóra lenne nyitva, viszont a néhány alkalomnál nagy szívástól mentene meg. Pl űlőgarnitura étkező asztal bevitel. Én ezeket szeretem kivinni festéskor. Meg alapvetően kerti partykon valószinűleg használatba lenne. Nyáron havi 2-3 szokott lenni, igaz körforgás van.
Nálad valami nagyon félrement. Írtam, hogy még a kulcslukat is betömöm, mert még annak a fénye is zavar. Rendes hálószobánk van, 18 nm-rel. Tudod, ez az a fal, ami fából van és mindössze 10 cm vastag, de azt képzelted óla, hogy ez egy főfal...De amikor kijövök a nappaliba, - tudod óriási ablakok - akkor látom, hogy ködben úszik a falu hát azt nem szeretem... Kár, hogy nem tudod értelmezni a mások által leírtakat... illetve, csak rosszindulatúan félreértelmezni, mások szavait a saját hülyeségednek megfelelően kiforgatni.
Ki beszélt itt arról, hogy merre van köd és merre nincs? Ez megint az agyszüleményed ostobasága. Ha megkerested volna a készülőben levő nappalim fényképét, akkor látnod kellett volna, hogy kb DDNY és DNYNY-i irányban van tájolva. Ebből következik, lehet, hogy számodra nem teljesen világos, hogy északkeletre nem látok ki. Tanuld meg, merre vannal a világ égtájai... Még azt is tudnod kellene, hogy domboldalban lakunk, a falu ( nagyközség ) felett kb. 50 m-rel, tehát, amikor a faluban köd van, akkor egyáltalán nem biztos, hogy itt is az van.
Egyébként, a kereskedők nem tudnak semmit sem rámsózni, amit nem akarok. Tudod, már nyugger vagyok és régen benőtt a fejem lágya, még akkor is, ha te megpróbálsz a végtelen butaságodból eredő rosszindulattal befeketíteni.
Látom, belőled továbbra is süt a rosszindulat... Sok barátod lehet, Jenőke... Nem vagy egy irígylésre méltó 1-én...
"akik szeretik azt, ha reggel felkelnek, kinéznek a nappaliból és azt látják, hogy minden szürke, úszik a ködben,"
Én eddig azt tapasztaltam, hogy (gyakorlatilag mindig) ha köd van egyik irányban, akkor a másik irányban is. Gondolom felétek nem így van, azért írsz ilyeneket. Másik az, hogy nem szoktam a nappaliban aludni. Van elég egyéb helyiség is. Ha ott szoktál hát az a te dolgod. Egyébként pedig a hozzászólás szerint már megtanítottak a kereskedők arra, hogy szerintük mi a jó neked. Én magam szoktam eldönteni, a többieket meghallgatom (már akit) és úgy döntök ahogy nekünk tetszik. A többieket meg megkérdezem, hogy van-e macskájuk?
Szerintem is túl sok a külvilág felé vezető ajtó. Bejárati ajtó + konyhánál lévő 90-es teraszajtó bőven elég, ez utóbbi is akkor kell inkább, ha kint esztek a teraszon, de az étel bent készül. A dupla ajtó teljesen felesleges, kazánházra szintén, hacsak nem fával akarsz fűteni...
A hthelyiségnél a direkt udvari ajtó nem igazán kell, konyhán át jó az.
(plusz hideg, plusz betörési hely és drága is)
A nappali-előszoba átjáró akkor mutat jól OPTKAILAG-szemre, ha a nyilásnál a fal arányosan VASTAGNAK látszik és falnak, azaz a jobb oldalon is van egy 25-30-cm es faldarab.
Ezt az előszoba szekrény jobb oldalán tudod kitrükközni.
Ilyesmire gondolok (ez egy 150 széles boltív)
A bejárati folyosó lehetőleg legyen 120 cm széles minimum >> 2 ember éppen eltudja kerülni egymást! a szekrény előtt is.
(a még több, még jobb...)
A wc+fürdő szélesség és az előszoba szekrény mélysége, ahol össze lehet szedni a szükséges centiket, talán.
Biztosan vannak, akik szeretik azt, ha reggel felkelnek, kinéznek a nappaliból és azt látják, hogy minden szürke, úszik a ködben, stb... Ezek azok az emberek, akiknek még azt is meg kell tanítani, hogy mi is a szép, mi a jó, stb. Na, erre valók a kereskedők... Az emberek többsége még azt sem tudja, hogy mi neki a jó... Végül is nem vagyunk egyformák...
Az elképzelésed nagyságrendekkel jobb lett mint az enyém :)
Átrajzoltam az ötleteid alapján, a saját igényeimet figyelembe véve. Az archicadembe nagyon gyér a bútor választék, így a konyha nagyon felületes, de kb ekkora fog kelleni. Az előszobán kellet kicsit szabni mert nem fért el egy normális mérető előszoba fal (gardrób).
Nem mindenki szereti a déli és nyugati ablakokat, mert nagyon meleg is tud lenni. Van klíma is, meg hőszigetelt ablak is, de azért a fene tudja. Hálószobának jobb a keleti vagy északi. Ha a nappali jelen esetben azért van így mert így sikerült akkor újra kell gondolni, ha szándékos akkor a tulajnak így tetszik, az övé.
A középső verzió egész jó, de biztosan nem tennék a déli és nyugati helyre alárendeltebb fürdőszobát, meg WC-t. Ezeket cseréld meg a Szoba3-mal. ( Már ha méretarányos helyen van a bejárati ajtó. Ha nem, akkor még többe fog kerülni...) Így lenne két déli fekvésű szoba, napsütötte, meleg, stb. A szülői háló keletre néz, de ez nem olyan baj. Van aki azt szereti, ha reggel a hasára süt a nap... Én még a kulcslukat is betömtem, mert csak teljesen sötétben tudok aludni.
Az utolsó elrendezés is egész jó, különösen, ha tudod, hogy talán egy idősödő szülő is veled/veletek fog lakni. Ekkor lenne egy elszeparált szobája, ahol egyedül lehet, mégis közel van a nappali, ahol azért folyik az élet. De a WC-t, a fürdőt meg azt a szobát az előbbieknek megfelelően megcserélném.
Egyébként én ezt az egészet elfelejteném... ez olyan sokba fog kerülni, hogy drágább lesz a leves, mint a hús... De ha most egyedül mész oda, akkor azért néhány év biztosan eltelik, mire készen kell lennie, tehát van idő befejezni. Ezeket neked kell átgondolni.
Az zajos szobákat okozna és a messze lévő szoba se jó, ha pl. két kicsi van, plusz a messze lévő maradna túraútvonalas a házon át így is.
Hamarjában...
Elsőre inkább talán a hthelyiség+konyha+étkezőt raknám a nappali bal oldalára.
A fürdőt pedig a közép zónába.
A főbejárat pedig a WC fölött a terasz sarokba kerülhetne... a fedett teraszon át.
A wc pazarlóan széles, 100x145 bőven elég neki, szerintem és máris kialakítható egy előszoba, amiből felül egy 150 széles boltíven át tárul fel a nappali.
A konyha-étkezőből maradna egy 90-es ajtó a teraszra, így
- kiszolgálható a terasz a konyhából kajával, piával
- könnyen kijut-kiül a háziasszony is és a nappaliban lévők is
- elérhető az udvar is direktben rövid úton a konyhából a nappali koszolása nélkül és a szemét is kijut rövid úton
- feltöltető a konyha (bevásárlás) direktben az udvarról/autóból
A 3,75 széles nappali nem nagy dobás, de elfogadható határeset, mert így az átjáróház funkciója már jócskán csökken.
Mivel a háló/fürdő/wc és az érkező/távozó és szobából-teraszra forgalom is a központi közlekedő térben zajlana.
A wc/fürdő egy zsilipen át szeparálva, nemhalaltszik ki semmi és szagfogó is.
A nappalin át már csak a hthelyiség és a konyha-étkezőbe/ből forgalom történne.
Szobák fentről lefelé
Szülői háló
Pici-kicsi gyerek vagy vendég
Nagyobb gyerek, vagy idős
---
A déli fal a nagyház részen is kihasználatlannak tűnik, egy nem szép üres 10 méteres fal pont a napos oldalon?
Pont ott ahol bejön az utcáról az emberfijja és a vendégei, ahol besütne a nap?
Összedobtam a fenti ötletekről egy tájképet...
------------------
De nyilván atulajdonos-lakó által átgondolandó az egész... hisz ő lakja, amit kialakít.
Sajnos az L alak keskeny kisház szárnya azért eléggé meghatározó, korlátozó.
Azért kérdeztem, mert nálam 30cm EPS van a terven a 8cm esztrich alatt. Aggódom, nehogy az évek során leereszkedjen. Arra gondoltam, hogy az alsó 20cm az150 es EPS lenne, felső 10cm pedig 100as. Amúgy beszéltem anno az Austrothermes műszakiakkal, és azt mondták nem kell külön lépéshanggátló (L2) a rétegrendbe, mert ugyanazt tudja a sima at- n100 is zaj szempontból.
Jogos amit írsz, ötleteltem kicsit lett +3 (4,3,2)verzió. Az elsőt kihúztam. A 4.-nél eszem bejutott a háztartási helységgel kapcsolatban, nem árt ha onnan közvetlenül is ki lehet jutni a házból. Ide tervezem a gázkazánt, HMV tároló, mosógép, szárítógép, egyéb vackok. Egyedül fogok beköltözni, emiatt mindenben egyedül döntök. Ez jó is meg rossz is egyszerre.
Ha leszedem a tetejét és újat csináltatok koszorúval + víz szigeteltetem a falakat még akkor is kb 1-2 millióval kevesebbe van, mint egy korabeli kockaház a környéken. Tehát ez így még mindig jónak tűnik vétel szempontjából... de ettől függetlenül vannak kételyeim.
Ezek az ötleteim, ha nagyon nem bírok vele keresek egy tervezőt :P
ne kíméljetek :) A bútorozhatóságot is figyelembe vetem. Melyiket érdemes tovább fejleszteni, ha...?
Ez az előszoba-közlekedő!-konyha!!!-nappali és nappali-konyha-közlekedő-szobák útvonal.
De főleg a szoba-közlekedő-konyha-nappali-teraszajtó-fürdő útvonal... gáz!
Mondjuk a konyha legalább közel van szobákhoz a zajjal-szaggal eygütt, de a fürdő bezzeg messze, mint Makó Jeruzsálemtől.
Túraösvények, keresztül-kasul olyan zónákon amiken nem kéne át közlekedni.
Majd kiszaladsz neglizsében a fürdőbe miközben a konyha-nappaliban ki tudja ki-mi van éppen és amúgy is közel 15 méter séta kezedben a ruháddal, ha nem maradt a fele szobában.
Vagy éppen hancúr után átsétálnak a lakók a házon a fürdőbe...
Vagy hogy lesz?! az élet ebben a házban.
Mivel 3 lakószoba van... gyerek is van/lesz a képben?
HA még pici-kisebb akkor azt hogyan kezeled le a 15 méteres szoba-fürdő távon..
Cipeled kakisan, hányásosan, szaladgálsz oda-vissza cucciért a gyerekkel együtt?
Komolyan ez a nagy ötlet?
Ez így szerintem egy extrém vacak, használhatatlan alaprajz.
Ebbe kár pénzt ölni....
-----
Végig kell gondolni az életed napi működését!
A ki-mikor-hol-mit-miért-honnan-hová mozog kérdését.
Aztán ahhoz kell igazítani a funkció elrendezést>>alaprajzot!
Ha nem adja ki legalább tűrhetőre, akkor meg a meglévő épület nem alkalmas a célra... ennyi.
Azokat az árakat már én is néztem de eddig bárhonnan kértem ajánlatot 1M alatt nem volt 240x240-es emelő-toló! Ott valami nem kerek az árakkal szerintem! Mielőtt annyival kalkulálsz kérj egy árajánlatot nehogy koppanás legyen a végén.
Lemezeket (alapokat is) szabad szélén merevíteni kell, mert ott nagyobb az igénybevétel. Lemezalapnál fagygerendának is hívják. Előfordulhat, hogy a teherhordó talaj mélyen van, ilyenkor a padlófödémet a sávalapokra támasztják amiket levittek a teherhordó talajig. A padlófödémet pedig vasalni kell.
Az eredeti terv rosszul van tájolva, utóbbi teljesen jó. Ez ilyen saját ötlet, és csak kicsit tudok rajzolni archicadbe. a nyílászáróknak nem tudom megjeleníteni a méreteit. Ablakozás nem végleges ötlet, lehet a nappaliba 400x240 dupla tolóajtó lesz, még barátkozom az árával... nem hiszem hogy megér 500000-et. Gondoltam arra is hogy 150x240 es BKNY teraszajtó mellette mindkét oldalon 120x240 BK ablak
Az én esetemben a legnagyobb összefüggő lemezalap két fal között 4,5x9 m, így az úthengernek elég macerás lenne ott mozognia. és a fal mellett közvetlenül valamint a sarkoknál nem tudná megcsinálni, bár oda elég lenne a lapvibrátor is, de azért a bejutás sem egyszerű
Megnézte a házat, az mondta az alap jó a falak jók, de a tetőt födémmel le kell szedni, mert néhány helyen vannak repedések a falon beül és szerinte felül több helyen csúszik szét (érdekes kívül nincs repedés). Emiatt beton koszorút kell rátenni és új tetőt... szóval még így is megérheti megvenni. Csak azt a 3 millát jobb lett volna nem elkölteni. A tetőszerkezetre azt mondta jó állapotú, de nem olyan a szerkezete amit fel lehetne emelni a koszorú berakásáig. :((
Ezen kívül azt javasolta, hogy a beton aljzatot ne törjem fel, hanem használjam szerelőbetonként, mivel a külső lábazati kőburkolat jóval magasabban van mint a belső padló szintje.
A 2 első szobában parketta van ezt kellene csak kavicsozni és betonnal szintbe hozni a többi helyiséggel. Ezen a ponton van némi megtakarítás. És innen indulna a vízszigetelés, szigetelés, végül ajzat beton. A belmagasság -25 cm, de a koszorúval vissza lesz hozva.
A fa tető szerkezet meg akkor fa födém és valószínűleg marad a lemez burkolat, de most már nem vagyok benne biztos.
A lábazaton, szerinte a vörös terméskövet vétek leverni, megmondom őszintén nekem jobban tetszene rajta a lábazati szigetelés. Ráadásul hiába emelem meg a padló szintet 25 cm-el a kő még mindig magasabban lesz legalább 10-15 cm-el... 50 cm-t meg nem akarok emelni rajt. -> le lesz verve.
/megjegyzés: min 5-6 éve nem volt kifestve. tehát ha lejavítják a falakat belül, meg egy tisztasági festés és senkinek sem tűnik fel. Így legalább nem okoz meglepetést/
Nagyméretű lemezalapoknál kötelező megcsinálni a tömörítés terhelhetőségének a tesztjét (ezt jegyzőkönyvezni kell és csak ezután önthető ki a szerelőbeton, amire a vasalást szerelik) egy viszonylag kisméretű hidraulikus erőmérővel, de kell neki egy nagy ellensúly, ami persze egy ilyen munkálatnál adott, hiszen ott van egy legalább 15 tonnás úthenger, annak az egyik oldala alá szokták behelyezni az erőmérőt.
Az általános álás után, egy útgyaluval szépen legyaluljuk egyenesre az gödröt, aztán jön 2o-25cm vastag törtkő, ami rétegesen el van teritve és minden 7-8 cm a úthenger megjár. A fekete földnél (esetleg 2o% agyaggal benne) nagyon nehéz kihozni a tömörítési terhelhetőséget, kb. előre tudjuk, hogy hol fognak mérni és azon a területen még egy fél napot járatjuk az úthengert. A szerelőbetont földszáraz C8--as betonnal öntjük, az tömörített felületre rá kell hajtson a 8x4-es billencs és kiönti a betongyárba megkevert anyagot, amit aztán egy homlokrakodó terít szét (majd lapvitorral megdöngöljuk azt is). A tömörítés olyan kell legyen, hogy a 8x4-es keréknyoma nem maradjon meg.
Persze egy nagy lemezalapnál teljesen más nyomásokról van szó mind egy sávalalapos lakoháznál, de szerintem nagyon nehéz tömöríteni megfelelő mértékben egy lapvibrátoral, mert egy kis úthenger nehezen fér be, rámpát kell neki késziteni, hogy átmenjen a lábazaton, meg a belső sávalapokon is.
Szóval ez a 8cm gyengén vasalt megoldás több sebből vérzik sajnos. A kérdése az, hogy több ezer háznál hányan mérették meg? Mert az alapozási tervbe írja, hogy mekkora kell legyen a terhelhetőség minimális értéke.
Egyébként másoknak elrettentő példaként írnék arról, hogy egy 1 négyzetméteres mellékhelységben is mekkora problémákba lehet belefutni:
-kiszedtem a wc kagylót mert gondoltam, hogy lejárólapozok alatta és nem kell íveket vágnom a járólapba: nem jött be, egy kúpos betonöntvény volt a wc alatt ami gondolom a kagyló stabilizálására szolgál és nincs kedvem széttörni
-a wc lefolyó csöve körül nem járólap hanem valami műanyag lemez volt a padlón és a falon is, felszedtem, a cső körül feneketlen lyuk, (ez a cső az első emeleten van, alattam szomszéd) nem tudom, hogy egyáltalán ki merhetem-e tölteni bármivel is és ha még is kitöltöm rá tudok-e alapozni (bár oda nem lépne senki, szóval kb. a járólapot kéne csak elbírnia)
-több ismeretlen vascső futott a misungban, ezek körül gyakorlatilag sima homok volt csak, egyik ilyennél tört fel az eredeti járólap is, nem tudom mit fogok itt érni a betonjavítómmal ami félig a csövön, félig az ismeretlen szilárdságú talajon fog álldogálni (nem mertem 10 centinél mélyebbre "ásni" bár a homok/por már eltűnt)
-egy másik ponton egy függőleges vascső le volt festve a járólap fölött de a csempét feltörve és a misungot eltávolítva totál rozsdás a járólap szint alatt. Körülötte meg volt körben sötétedve a misung mintha eresztene a cső vagy valami. Remélem "csak" a rozsda volt.
-az eddigi trendek alapján legalább kétszer annyi ideig fog tartani és kétszer annyiba fog kerülni mint gondoltam :D
Na felszedtem a járólapot, a laza részeket feltörtem az alapról, portalanítottam és lekentem mélyalapozóval majd másnap jött ez a betonjavító amit linkeltem.
Baromira benéztem mennyi kell belőle, most úgy látom, hogy a 25 kilós zsák közelebb van az igazsághoz mint az 5 kilós amit vettem ha vízszintesre akarok hozni mindent. (ez után még egy aljzatkiegyenlítőt is ráöntenék)
A kérdésem az, hogy szerintetek a megszáradt betonjavítóra rá lehet kenni további réteget(vagy rétegeket) másnap vagy túl sima?
A tömör-ülepedett talajt ne lazítsd fel fölöslegesen!
CSAK a tetejét "borotvád" le róla, ameddig kell....
Ledöngölöd a mégis fellazult felső réteget.
Megcsinálod a kavicsfeltöltést és letömöríted.
Ügyelj rá, hogy minél síkabb legyen a teteje.
Berakod a vashálót, szüksége szerint átfedéssel toldva, összedrotózva vékony kötöződróttal (natúr, nem horganyzott vasdrót!)
A falaknál körben ~3 cm-t hagysz vasháló mentesen.
Ahol épp betonozol megnedvesíted a kavics réteg tetejét, de csak éppencsak! nem kell tocsognia, csak ne legyen száraz.
Földnedvesnél picit hígabb legyen a beton (magától ne adjon fel vizet csak a lehúzó léccel való ütögetésre).
Kezdésnek a munkairányba (a beton betermelő ajtónál végezz majd) eső két fal mellett ~30-40 cm széles vezetősávot készítesz.
Vízszintben és a jó magassági méretre! kialakítva egy 2,5-3,0 méteres lehúzóval, kényelmes, ha a lehúzód vízmértékes is.
Közben a hálót ne feledd el megemelni, annyira, hogy 2,5-3,0 cm beton kerüljön alá...
A padló/falsarokban megcsinálod a holkert is egy kis betonból egy sörösüveggel formázva az ívet (kb. negyedkör kell), ha nem kenhető cucc lesz a vízszigetelés.
Kenhető cucc esetén nem muszáj, mert mehet ide majd rugalmas szalag.
Ha széles a helyiség kellhet még 1-2 vezetősáv, olyan kiosztásban, hogy cirka 2 méter széles legyen egy betonozási munkasáv.
Ekkor a 2,5-3,0 méteres lehúzó léccel tudsz boldogulni.
Közben ahogy haladsz a hálót ne feledd el megemelni, annyira, hogy 2,5-3,0 cm beton kerüljön alá...
Elhúzod a munkasávokat szépen síkba a vezetősávokkal....
A padló falsarokban megcsinálod a holkert is egy kis betonból egy sörösüveggel formázva az ívet (kb. negyedkör kell).
A kész betont másnap óvatosan nedvesíted és még 3 napig.
Aztán megvárod amíg megköt és nagyjából kiszárad (újabb 7-10 nap nagyjából, látni fogd rajta amikor már oké.)
Mehet rá a vízszigetelés, össze dogozva az alap/fal közöttivel!
Ha kész, akkor megcsinálod a csövezéseket... (ha sérül valahol a vízszigetelés, akkor az kijavítod, csöveket rugalmasan tömítve viszel át a falakon)
A falak aljára körben felrakod a rugalmas csíkot (legalább 1 cm vastagot) a leendő padlóburkolat szintje fölé egy kicsivel.
Beszabod a csövek közé a padlóba való hőszigetelés első rétegét (egy hőkés istenkirály ehhez !).
Ez a réteg olyan vastag legyen, hogy a csövek fölé érjen kicsivel a teteje.
Az üregeket kiöntöd zsákos hungarocell gyönggyel vagy (morzsolsz magadnak amennyi kell hungarocell hulladékból) vagy kifúvod purhabbal (ezt a kötés után síkba vágod).
Rárakod a 2. réteg lépsállót kötésben eltolva az elsőtől.
(ha nincs cső a padló alatt , akkor 2 egyforma vastag réteg habot raksz le, kötésben eltolva)
Annyi lépésállót rakj, hogy 3 cm maradjon az AT-L habnak is!
Rárakod záró rétegként az AT-L habot is, kötésben eltolva.
Azaz: pl. összesen 18 cm hab esetén
- 10 cm lépés álló közte csövekkel
- aztán 5 cm lépésálló második rétegnek
- és végül 3 cm AT-L hab a tetejére
Letakarod a habrétegeket a technológiai fóliával, ami a falnál érjen fel a majdani padlószint fölé.
A kifóliázott teknőbe megcsinálod a padlófűtés+betonozást, azaz az aljzat betont.
Megcsinálod a padlóburkolatot is.
A padló burkolat tetejénél körben síkba vágod a fólia+rugalmas szalagot, szikével.
A rést rugalmas tömítővel (szilo/akril) kikened szükség szerint a burkolattal síkba.
Felragasztod a szegőt/lábazatot a falra, a padlóhoz rugalmasan tömítve-csatlakoztatva (sziló/akril).
Hát így valahogy... bár sokszor nem készül ilyen precízen :-(
Tehát, ha a jól értem, akkor a döngölt kavicságyra rámegy az építkezési fólia, majd körbe rakom a határoló falak alját a 8 cmes szerelőbeton vastagságába AT-L2 20 mm polisztirollal (azért nem a 0,5 cm diletációs szalagra gondoltam, mert inkább biztosra megyek és had tudjon tágulni az a beton, ha akar. Főleg úgy, hogy fő és tartófalak közé kerül). A kavics ágyat milyen vastagra célszerű kialakítani, ha a 25-t szerinted lehet csökkenteni?
A mixer jön és beönti a C16/24 KK betont, egy kőműves megpróbálja vízbe húzni. Ha ez megvan akkor jöhet a vízzárás, mivel a közel 60 éves ház, feltételezem, a főfalak vízzáró rétege már nem tömít rendesen ezért megcsináltatom utólag.
(falak kis méretű lyukacsos téglából vannak, a 25 ös fal két sor kis méretű tégla mert pucolással 28-30 cm. A 38 cm meg egyértelmű, pucolással 40-42 cm)
A sarkokban körbe ragasztom a holker szalaggal, ezután lekenem a bitumen alapozóval és rámelegítem a bitumen tekercseket, összedolgozva az utólagos fal szigetelésekkel. A holker szalagra is rá lehet melegíteni a bitument vagy azt a részt ki kell hagyni??
Következik a szigetelés, azért gondoltam a eps 100 12 cm-re mert ez volt a 2018-as előírás, és nem nevezném olcsónak. A fent említett eps és az eps g 100 14 cm között van 1500 ft/m2 eltérés, ami csak 150000 ft, így összes 520000 ft. És akkor erre kellene rátenni a 2 cmes AT-L2-t a jól értem? Ez még kb 55000 Ft.
Majd ismét építési fólia, majd betonháló a padlófűtésnek, szintén körbe rakva a fal alja a beton vastagságában AT-L2 vel, és az 5-6 cm estrik vízszintbe varázsolva egy vagyonért.
Falak:
Ezekre az úszó betonokra kerülne néhány gipszkaron fal, az első két szobából 3 lenne kialakítva, ezenkívül egy háztartási helyiség és egy wc lenne így megoldva. A terhelés miatt gondoltam erre a megoldásra. A lehető legtöbb tégla falat tartom meg.
Amikor elküldtem akkor vettem észre, hogy meglévő ház átalakításáról van szó. Amit írtam az új háznál igaz teljes mértékben. Abban azonban igazam van itt is, hogy 8 cm-be vas az értelmetlen. Aki előírta statikus -szerintem ő is tudja - a viták elkerülése végett írta be. Ha a talaj tart, akkor nem kell vas. A válaszfal alatti gerenda az régi trükk, most is működhet, de gerendát csinálni nem sokkal olcsóbb mint vastagabb lemezt. A válaszfal alatti gerendának az a hátránya, hogy ha valamiért át kell alakítani az alaprajzot akkor föl kell törni az alaplemezt, hogy gerendát lehessen a válaszfal alá tenni. A süllyedésekről annyit, hogy nekünk még azt tanították, hogy kb. 2 év alatt zajlik le a süllyedések nagy része. Egyébként az épület addig süllyed ameddig áll. Csak egyre kevesebbet.
Az a jó, hogy házak ezreinél működik helyesen a megoldás az ilyen túlaggódások ellenére.
A titka, hogy:
A talaj+kavics tömörítést rendesen meg kell csinálni. A padló/fal sarkokban a vízszigetelést holkeresen kell megoldani vagy még jobb rugalmas hajlaterősítő szalaggal.
a beton és a falak közé gondoltam 2 cm eps-t, a szigetelés és diletáció miatt.
(dilatáció lesz az inkább)
---
Az úsztatott padló köré/alá...
Rugalmas cucc illik pl. a zöldcsíkos AT-L hungarocell vagy az e célra gyártott rugalmas szalagok (polifoam, hungarocell).
A normál hungarocell cellaszerkezete "merev" ezért átviszi a padló hangokat a falakra.
Ugyanezért kell/célszerű a padló alá is egy réteg zöld csíkos AT-L hab is (pár cm vastag rétegben).
(a zöldcsíkos AT-L és a hungarocell peremszalag esetén a gyártás során összetörik a cellák héját így rugalmassá válik a cucc, a polifoam helyből rugalmas)
összedolgozva az utólagos vízszigetelés lemezeivel (erre lehet nincs szükség).
A szerelőbeton arra való, hogy azon szereljék össze a vasbeton padlólemez (min. 15 cm vtg.) vasalását.
Vastagabb lemezalapoknál az elvárás az, hogy a szerelőbetont síkja vízszintes legyen, mert min. 2.5+2.5 cm (vagy több) a beton takarása a vason és az alap teteje vízszintes kell legyen, ha a szerelőbeton nem vízszintes és az alap területe nagy, bemegy még 2o köbméter beton és senki nem veszi észre. Pluszba a takarás is lehet, hogy több lesz a felső részen, mert a egyforma vastag poloskákat (távtartókat) szerelünk a vasalás alá.
Vegyél egy 6 méteres 1oox5o zárszelvényt. Támaszd fel a két végét. És fordítsd a lapjára.
Üld rá a közepére, majd fordíts az élre és ülj rá újra. Mikor hajlik le jobban?
Nem kell repülőgépmérnökit végezni, hogy számot adj, hogy egy réteg vas semmit se ér.
Az Eurocod vezette be ezt a 8cm vastag betontpadlót, vagy mi ez, mert szerelőbeton a lemezalapnál kell, aljzatbeton meg a finiszpadló alá, de azt is odaírták, hogy mekkora kell legyen a tömőritett törtkő terhelhetősége. Azt ki méri meg? Mert kell a mérőhengernek egy 1o tonnás ellensúly is.
"Amiatt gondoltam a 8 cm szerelő vasbetonra, mert ez alapvetően egy úszóbeton lenne a meglévő főfal, tartófal és megmaradt válaszfalak között. Emiatt gondolom a teherhordó szerepe is kisebb.
A beton alá persze megy az építési fólia, és a beton és a falak közé gondoltam 2 cm eps-t, a szigetelés és diletáció miatt.
Erre megy rá a vízszigetelés: alapozó és bitumen lemez GV45 rámelegítve a sávalapra is. És összedolgozva az utólagos vízszigetelés lemezeivel (erre lehet nincs szükség). "
Ennek a megoldásnak a hatása az alábbi. 8 cm beton az tényleg szerelőbeton, de fölösleges bele a vas és fölösleges a 8 cm is. A szerelőbeton arra való, hogy azon szereljék össze a vasbeton padlólemez (min. 15 cm vtg.) vasalását. Azért hívják szerelőbetonnak mert azon szerelik a vb. lemez vasalását (ne sóderen vagy puszta földön kelljen csinálni, mert az kiszívja a vizet a betonból és az árt a betonnak). ITT HÍVOM FÖL A FIGYELMET, hogy minél TÖBB VÍZZEL KEVERIK A BETONT ANNÁL GYENGÉBB LESZ A MINŐSÉGE, REPEDNI FOG. A kivitelezők a minél hígabb betont szeretik, mert minél hígabb annál könnyebb vele dolgozni. Ha a kivitelező könnyen bedolgozható betont szeretne akkor meg kell követelni a plasztifikátor használatát. Nem sok kell belőle. Ha az általad szerelőbetonnak nevezett betonizét a sávalapok KÖZÉ öntik az annyit ér mint halottnak a beöntés. A helyes megoldás az az, hogy fölfekszik a sávalapokon ÉS ALSÓ FÖLSŐ vasalás van a 15 cm. (!) vtg. lemezben. Ezt azért kell így csinálni mert különben a vb. lemez mindenképp külön fog mozogni a sávalaptól, a válaszfalak összerepedeznek és egy kis "szerencsével" a szigetelést is eltépi. Ha meglévő szigeteléshez kell csatlakozni akkor mindenképpen lyrával kell (dilatáció). Az e.gy. hegesztett hálót lehet kötözni, de minek. A szokásos megoldás az az, hogy a keresztirány vasakat összeakasztják. Ha 2 kocka átfedés megvan, akkor az teljesen megfelelő. A helyes az ha az összeakasztott vasak NEM egymás mellett vannak. Ha egymás mellé teszik toldásnál a vasakat akkor azzal CSÖKKENTIK a teherbírást. Az MSz (már nincs érvényben, de jobb mint az EUROCODE) csak lakóépületeknél tűrte az összedrótozott vasakat, a hídszabályzatok már nem. Kérdés, hogy milyen téglából van a 25 cm-es válszfal és ebből mennyi a vakolat.
elkezdet a Hő(szigetelés) fórum olvasást 2017. nov-tól, már túl vagyok kb 600 hozzá szóláson. A szigetelésről nem sokat tanultam, viszont a páráról és a szellőztetésről rengeteg hasznos infó volt eddig :). Ha van időm olvasom tovább...
Igen vasbetonról lenne szó, csak nem részleteztem.
8x150x150x2150x5000 -es táblák, min dx40-es átfedéssel, azaz min 32 cm. dróttal egymáshoz kötözve és 2-3 cm-el felemelve a talajtól (ehhez a zsalu kő darabokat ajánlották, vagy kisebb betondarabokat).
A sávalapok közé 25 cm sóder kerülne letömörítve, alatta megmarad az eredeti talaj.
Amiatt gondoltam a 8 cm szerelő vasbetonra, mert ez alapvetően egy úszóbeton lenne a meglévő főfal, tartófal és megmaradt válaszfalak között. Emiatt gondolom a teherhordó szerepe is kisebb.
A beton alá persze megy az építési fólia, és a beton és a falak közé gondoltam 2 cm eps-t, a szigetelés és diletáció miatt.
Erre megy rá a vízszigetelés: alapozó és bitumen lemez GV45 rámelegítve a sávalapra is. És összedolgozva az utólagos vízszigetelés lemezeivel (erre lehet nincs szükség).
Majd következne az EPS 100 12 cm vastagon, majd ismét építési fólia. Még egy réteg betonháló 6 mm átmérővel, valószínűleg 150x150 (200x200), a padlófűtés méretezésén múlik. Végül 5-6 cm vastagon estrik beton amit lézeres szintezős emberekkel csináltatok meg, a vízszint miatt. Ide szintén gondoltam a 2 cm eps-t a fal és a beton közé :)
Ez a művelet előzetes számításaim szerint kb 1.600.000 Ft bruttó, amibe csak a betonozásért fizetek munkadíjat.
A fal vízszigetelése kb 10000 /m (38cm) x 31 m + 8000/m (25 cm) x 21 m = 478000 Ft bruttó. A ház később hozzáépített része 25-ös falból épült, de az a fura hogy a ház teljes területén minden válaszfal 25-ös
Ez így igaz. Másképpen mondva a húzott vas és a nyomott beton öv súlypontja közti távolság (a nyomott betonöv magassága max. a fele a húzott vas súlypontja és a nyomott beton betonacéltól mért távolabbi része közti távolságnak. Ha veszek 8 cm vastagságot akkor 3 cm a betonfedés , marad 5 cm, ennek az öt cm-nek a fele 2,5 cm, ez a nyomott betonöv magassága (legfeljebb, mert számolni kell a ténylegest) és ebből a belső erő karja 3,7 cm. Mindenkinek a fantáziájára bízom, hogy 2,5 cm beton 3,7 cm-es karral hajlítva mit tudhat.
A 100-as teherbírása 100 kPa azaz 100 kN/m2 azaz 1 kg/cm2, 10% összenyomódásnál. Egy szekrényláb simán tud lenni 50-100 kg/láb és ez már bőven meghaladhatja a névleges teherbírást (főleg ha vékony a szigetelésvédő beton) A beton szétosztja a pont szerű terhelést, azt szokták mondani, hogy 45 fokban. Ha nem szeretnék 10% összenyomódást akkor nem használhatom ki teljes mértékben a 100kPa névleges teherbírást. Az biztos, hogy 10 t/m2 teher nem lesz rajta, de kis területen előfordulhat a többszöröse is. Mindenki döntse el maga, hogy lesz vagy nem lesz ekkora terhelés a padló egyes területein. Ebbe az 1 kg/cm2-be beszámít a rákerülő beton vagy/és egyéb rétegek súlya is, bár azok nem olyan nagyok.
nem a legjobb megoldás, de összképbe normálisan néz ki, és ennél olcsóbbat nem igen tudok, ami jó is. 20 év gari van rá. A zsindely kb a duplájába kerül, a cserepet pedig nem hinném, hogy elbírja.
a fal szigetelésének már én is túlzásnak érzem a 20 cm-t csak hát az új házra ennyit írtak elő, gondoltam ide is ennyi kell.
38-as fal 16 cm eps grafittal már így is U=0,17 , ami szintén bőven átlépi a 2018-as előírást a U=0,24-et.
padlóba pedig 12 cm lenne a szigetelés, megy rá a padlófűtés. Emiatt jó mélyre kell ásni... 8 cm szerelő beton, 12 cm szigetelés, 6 cm ajzat beton.
A födém szigetelve lesz: Most 280 a belmagasság stukatúros pucolással, gipszkarton szerkezettel 260-ra le lesz hozva, a nádat valószínűleg vissza szedem,és megy bele a szigetelés.
rétegrend belülről a padlástérbe:
gipszkarton
párazáró hőtükrös fólia
vázszerkezet
20 cm üveggyapot
5-8 cm zárt légrés
födém gerendák közé 10 cm üveggyapot
páraáteresztő fólia
eredeti palló burkolat vissza rakása a födém tetejére.
Emiatt a tetőre nem sok meleg jut már ki, a szigetelés megfelel a 2021-es előírásoknak is, a 2018-as 22 cm körül van.
Igen azt tudom 110 Ft/kg az átvételi ára, 1 m2 pala kb 6,5 kg x 180 m2 = 1170 kg pala x 110 Ft/kg =128000 Ft + szállítás. A szállítás szerencsére nem nagy költség csak 20 km-re van tőlünk az átvevő hely így 15-20000 ft-ból el is viszik.
Facebook csoportból szereztem a 700000-es árat a bontásra és szállításra, nem sikerült vissza keresnem, nincs rá árajánlatom. Állítólag a palát szakembernek kell leszednie, tehát nem szedhetem le a haverjaimmal. A művelethez szükség van bontási engedélyre és bontási big bag zsákokra,a bontott pala tárolásához.
Elvileg akkor szabadul fel az azbeszt ha kalapáccsal verik le a tetőről, tehát elvileg egyesével kell leszedni (szerintem az ezzel foglalkozó cég tuti szétveri, de ez az ő bajuk). ha leverik akkor a tetőszerkezetre és a födémre hullik rá az azbeszt, szerintem ez nagyon nem jó! Mert a födémet a szigetelési munkálatok miatt tovább kell bontani, így az azbeszt bekerül a szigetelés közé is.
A tető szerkezet jó állapotban van. kb-20-30 db pala és néhány kúpból helyrehozható lenne. Ha lehet megtartanám a vázszerkezetet, mert kb 10-14 cm átmérőjű vörösfenyőből készült. Szerintem egy bramac cserép rendszert nem bírna el. ahhoz elég "gyenge" szerkezetnek látszik. Ami a korszakból adódó kialakításnak köszönhető. kb 40x40 paláról van szó.
Neten nézegettem és a rétegrend a következő :
pala marad (kb 700000 ft leszedni és kidobni, eladni nem nagyon lehet mert többnyire összetörik)
egy réteg tetőléc
tetőfólia
egy réteg tetőléc
cseréplemez
munkadíjjal anyaggal szintén netes árak alapján 3200-4500 ft/m2 + áfa, nagyjából 170-180 m2 tetőfelület lehet, max 1 millió (ereszt is néztem benne van e)
Viszont itt jön a probléma a szigeteléssel, amit előzetesen 20 cmbe határoztam meg. Na ehhez min. ennyit kell kilógatni a tetőt aminek a dőlésszöge 40-45° lehet, hogy ne nézzen ki furán.
Előzetes számításaim alapján 7,5-8 millió lenne fűtés kész állapotban, villany nélkül. Ebből csak a tetőfedésen a fűtésen lenne munkadíj, meg a villanyon ha kapok egy árajánlatot egyszer.
Utólagos vízszigetelést is néztem 10000 ft/m körül van és 52m a kerület =520000 ami nincs benne a fenti árba
De szerintem burkolásra kész állapotba 8-ba meg kéne állni.
3-3,5 milliót számoltam bútorokra és burkolatokra. A bútorok esetén az egyik legjobb haverom asztalos szerencsémre :)), ha segítek neki anyagárba meglesznek.
Az hogy rombusz az az alakjára vonatkozik. Volt vala a rombusz úgy 1935 -ig majd jött a szabványos négyzet pala-
A kockaházon csak az utóbbi lehet ( Hacsak nem bontottat tett fel az építtető )
Rossz e a pala ?
Valamikor kitűnő tetőfedő anyag volt. A rombusz és barnaszínű nagyon strapa bíró az élettartalma legalább 100 év. aztán 48 -tól úgy 65 ig gyártottak silányát, mivel a hosszú szárú azbeszt helyett a rövidszárút tették bele. Ennek élettartalma max. 30 év, vagy annyi sem / utána némileg javult a minőség. Ma már nem gyártják mivel az azbeszt rákkeltő.
Még valami.
Ha kifog valaki egy kiadós jégesőt, régi vagy új pala, annak annyi.
Palából ám nem mindegy, hogy melyik, és ez azt hiszem, nem derült ki. A rombuszpala tényleg megbízhatatlan, gyenge, rendszeresen van vele baj. A hullámpala viszont általában ameddig fenn van, addig jó. Már ha nem össze-vissza rakták.
a szigetelésre meg a többire a 12M bőven elég még okosan a feléből is megvan.
viszont a fő gondod a palatető. az fos és ezt mindenki tudja. és ne letakard hanem hanem ha komolyan tervezel a házzal szedesd le és rakassál mást, cserepet vagy bármit.
A 3 rétegű üveges ablakot hanyagolnám. Olyan nehéz tőle az ablakszárny hogy a vasalatok nem bírják el.
A palára se rakj lemezt. Át kell fúrni és a por ott köt ki a tüdődben, plusz meg is repedezhetnek. A palát hagyni kell úgy ahogy van vagy komplett lecserélni.
A Homlokzati 20cm már elég combos. Befér az eresz alá?
Ha hirtelen kell a munkát elvégezni akkor mindenhol csak ilyenek vannak. A normális szakik be vannak táblázva kb 1-1.5 évre. Ha meg nincs időd kivárni akkor maradnak a kóklerek. Minden esetre a következő házamnál már okosabb leszek én is.
Itt szerencsére ekkora baj nincs! 3 kőművestől kértem ajánlatot mind a 3 jövőre fel tudná húzni a házat! Ez mindhárom megbízható jó szakember hírében áll úgyhogy remélem nem lesz velük semmi probléma!
Az árak itt is szórnak de erre számítottam is! :-)
Ha megteheted, akkor örülj a szerencsédnek. Itt (Kecskemét) már sajnos annak is örülni kell, ha valaki elvállalja egyáltalán...Az meg már orgazmussal ér fel, ha ki is jön.... és végül a mennyekben érzed magad, ha szarul is de valamit azért félig-meddig elvégeztek, hogy aztán Te magad csináld meg rendesen utánuk...mert a haladós nagyját nagyjából megoldják, a többit leszarják, "így szoktuk","azt nem is szoktuk", stb. De még aznap fizess kp. ban. A naplózás majd meglesz....
Annyira nem durva, én nem igazán találtam 4 évvel ezelőtt embert aki hajlandó lett volna 2000 Ft/m2 + anyagköltség áron vakolni. Egy brigád volt, de azokat nem szívesen ajánlanám senkinek sem. (Miskolc)
Nekem olyan kérdésem lenne, hogy aljzatbetont emeleti szinten hogyan kell/lehet szakszerűen feltörni?
Van egy ház amit szívesen megvennék, teljesen alá van pincézve, de én a földszinten padlófűtést szeretnék, a pince plafonját meg hőszigetelném, de ha ez így nem működik akkor lehet meg se venném a házat.
Igen, anyagokkal együtt vékonyvakolat. Gipszesre annyit tudok, hogy az ajánlat szerint mennyezetre lett volna gipszes vakolás 4e/m2. Ezt végül nem kértem, mert elég jó lett a zsaluzás, majd festő glettel csak....
Korábban már írtam egy uj építésű házzal kapcsolatban. Azóta a terv elkészült. Statikai és egyéb dolgok nincsenek, telek meg megvan.
Ha minden jolmegy hozzájutok kb 2 héten bellül egy 63ban épült kisméretű téglábol épült pala tetős kocka házhoz amibe hátrafe betoldottak, mint ahogy sok másik házba. Piaci értékének kb a harmadábol. 😎 Nettó 96 m2, a jelenlegi nettó 73 m2. Így mérete akkora mint amit épiteni szeretnék.
A kérdésem az lenne milyen módon érdemes szigetelni, kb 12 millióból elkészülhet. Ebbe benne ajzat szigetelés kb 15 cm, födém kb 30cm, falakra gondoltam a 20 eps grafitot. Nyilászárók meg 93 mm tok 3 réteg üveggel. Pala tetővan rajta ez maradna és lemezelném.Viszont valahogy be kell toldani mert max 12 cm fér be az eresz és a fal közé.
Ennek az előnye nem kell e napló így csinálhatok szinte mindent én és haverjaim, tetőre nem megyek fel.
Kb 10-15 milliom megmaradna ha lenne😅😅
És lesz 2 házam egyik hitel mentes a másikon meg kb 5 millio hitel
Ha nemválna be eladhatom és megépithetem az eredeti elgondolást mert a telek is marad
Már levonultak. A brigádvezetővel kellett -volna- "sakkozgatni" ezen, meg az eltulajdonított holmijaimmal, de közben már túl is vagyok a megbeszélésen az igazi CEO-val.
Ezen a szinten éppenhogy csak érintettük a m2-eket, egyáltalán nem azon volt a hangsúly...Szóval minden OK. Kölcsönösen előnyös lett a vége.
persze igénytől is függ, de egy ilyen olcsó ajánlatot kaptam volna annó, akkor földhöz vertem volna a seggemet, és azóta is fütyürésznék az utcán...nálam kb. 4x ennyi a "realizálódott" a végére.
(ép.tervező:~500e,művezető:~200e,gépész:~300e,villany:~300e), egy nyeregtetős br.90m2 tetőteres ház, semmi extra.
a gépi vakolóim a vakolt m2 felmérésekor nem vonják le a nyílászárókat, mondván, hogy nem szokták, mert párkány vakolással úgyis ugyanannyi m2 jönne ki, nem bonyolítják...viszont a nyílászáró párkányoknak (ajtók is és ablakoknál is) csak a két oldalát vakolták, tehát alul fölül nem nyúltak a párkányhoz, az nincs bevakolva sehol. Pár helyen nincs bent ablak, ajtó, ott még az oldalát sem.
Ha pontiosan kiszámolom, akkor 10m2 a különbség, az 30500HUF. Nem akarok kötekedni velük, kifizetem, mert örülök, hogy végre megvan. DE! Ha valamiért mégis vitára kerül a sor, akkor szerintetek ezt megemlíthetem, erősíti az "alkupozícióm", vagy tényleg el szokták hagyni, és akkor meg én leszek a hülye szarrágó....
Voltunk tervezőnél, a köv. költségeket írta nekünk: tervezői árajánlat 150000 Ft, kivitelezéshez kötelező művezető 80000 Ft, gépész és villamos tervezés 40000+ 40000 Ft. Plusz az apró(térkép stb).
Ez elfogadható ajánlat, vagy lehet alacsonyabbat is találni?
Ilyen -a többiek mellett- egy segíteni próbáló hozzászólás, törvényszerű hogy ez nem mindenkinek sikerül.
A terem falát halltex panelekkel borítom be, ezt nagyon sokan használják erre a célra a jó akusztikai jellemzői miatt. Erről van szó. Gondoltam arra is, hogy ezt teszem fel, de ez is d-s2-d0 besorolású anyag, így nem az igazi.
A gipszkarton A2, a beletöltött ásványgyapot A1, ezek nem jelenthetnek igazán gondot.
De ha már tűzvédelem, a te javaslatod sem az igazi annyira.
Így két lehetőség marad: befestem matt feketére (nem túl szép, nem a legjobb), illetve létezik lángmentes szövet is, ami erre a célra tökéletes. Megnézem ez mibe kerül, de mivel nem kell túl sok, lehet ez a megoldás marad.
Kicsit jobb adatokkal volna értelme statisztikát számolni is, de a megugrás az számszerű tény ezen is. Több országot meg kell nézni, ha ott is megtalálható az emelkedés, és egybe esik a használati cikknek álcázott kínai tűzgyújtók érkezésével, akkor az összefüggés is ténykérdés.
Az adatsor nagyon úgy tűnik, hogy alátámasztja az eredeti szakértői nyilatkozatot (aminek a forrását nem tudnám felidézni). Gondolom, ha fatüzelés okozta, akkor más országokban másképp alakult volna, és ebből a szakemberek nem arra a következtetésre jutottak volna, hogy a kínai lámpák okozzák. Én nem látok okot kételkedni a következtetésben, ennek a görbének a láttán pedig pláne nem.
Méghozzá jobban szemügyre véve egy évtizeden át 6000-7000 között volt. Azóta pedig csak az a kérdés, hogy mennyivel van 7000 felett: kicsivel - vagy őrült sokkal.
Ekkora kiugrásról nem tudtam én se, de hát ne menjünk el a számok mellett, csak abban az éveben sok ezer lakás leégett egy ilyen kicsi országban. Gyakorlatilag mindenkinek az ismeretségi körébe jutott egy lakástűz.
De vajon minek tudható be ez a rengeteg tűz abban az egy (két) évben?
Nem tudom, hogy ez az információ ledekre vonatkozott volna. A kínaiak tipikusan nem szigetelik el a pólusokat az izzóikban, ilyenkor a középső szál hozzáér a menethez. Lehet, hogy ez volt a kiugró év. Az adatsor kíváncsivá tett.
A LED-ek eléggé kritikus határon működő diódák, pont a fényhasznosítás hatékonysága érdekében. A legsarkalatosabb problémájuk a hőleadás megoldása szokott lenni. Ehhez vegyük hozzá, hogy egy kínai telefontöltő önmagában sem egy lakásbiztosítás, hát még ha valaki a szőnyegre tenné. A lakástüzek száma egyébként épp a kínai fényforrások elterjedése óta ugrott meg. Közismert a kínai karácsonyfaégő is, amibe a 230V-os kábelt semmi sem rögzíti, hanem a forrasztáson lötyög.
Akárhogy is nézzük, ez az installáció első hallásra nem épp a biztonságot juttatja az ember eszébe. Rossz esetet feltételezve te még csak-csak vagy bennégsz, vagy kimenekülsz, de a szomszédaid lennének, akik füstmérgezésben szörnyet halhatnának, ha egy váratlan részletre, egy távolságra, egy átütő áramkörre, vagy más kínai meglepetésre épp nem gondoltál a tervezésnél.
Az a helyzet, hogy az égőket és a lámpatesteket rendkívül alaposan megtervezik tűzbiztonsági szempontból, szabványok mentén, amit szakemberek hada állított össze rengeteg információ alapján. (Legalábbis a civilizált országokban gyártott termékek esetében.)
Egy dekorációs oldalon azt olvastam -ahol pont gipszkartont fedtek be- hogy mezei tapétaragasztó tökéletesen megteszi. Mármint ami textiles tapétákoz való.
Van egy Pattex Palmatex nevü ragasztó, ebből van 5 literes vedres kiszerelés.
Ezt úgy csinálnám, hogy 3mm vastag HDF lemezre ráragasztanam a szövetet Pattex-el, azt meg tudom oldalni egy munkaasztalon pontos méretre szabva a HDF-et (kartonsablon szerint, előzőleg kivágva a lámpák helyét is)- esetleg az éleken visszahajtva a szövetet, aztán azt ragasztanám fel egy Moment nevű (fa-beton) ragasztóval- de azt meg kell nyomtatni. A lámpákat kiszerelném, aztán vissza a helyükre a HDF felragasztása után.
Meg lehet probálni direkt a gipszkartonra is, de az illesztéseket nehéz lesz összevágni.
Olyan szövetet válassz ami nem nyúlik és sűrű szövésű.
Ti mivel ragasztanátok szövet anyagot gipszkartonra?
Készítettünk egy helyiségben a mennyezetnél körben egy spot lámpákat is tartalmazó dobozolást, de ezt be kéne vonnom fekete anyaggal, és nem festéssel. Milyen anyag lenne erre jó?
a glettelt, csiszolt és portalanított fal önmagában is megfelelő felület? Mármint ahhoz, hogy lakjak a házban miért lenne kötelező kifesteni? Személy szerint, nekem simán jó a 'matt' fehér felület + sok festék tartalmaz különféle jó kis vegyi anyagokat.
Jól gondolom, hogy Dörken és Gutta között műszakilag lényegében annyi a különbség, hogy előbbin már ott a geotextil szerű fátyol, utóbbi mellé pedig még azt is oda kell tenni felhelyezéskor.? Vagy?
Régen nem volt csemperagasztó! (Éppen annak az elődje a mischung) A csemperagasztó lényegesen gyengébb, mint a mischung. A mischung az egy beton lényegében, csak aprószemű, hogyha sok benne a cement, akkor ténylegesen is egy beton. Nagyon nehéz mischunggal dolgozni, precíz munkákat végezni, mert kevergetés után pár másodpercen belül megülnek a homokszemcsék, mint a vízparton, és nem pépként viselkedik, mint a habarcs, hanem szinte megszilárdul. Állandóan meg kell újra keverni.
A csemperagasztó is nagyjából ebből áll, csak vannak benne mindenféle műanyagok, hogy lekvárszerűen kenhető legyen. Amikor nem kell kenni vagy utólag állítgatni, olyankor ennek nincsen szerepe.
Még egy különbség, hogy a csemperagasztóban levő szerves anyagok képesek penészedésre, a mischung pedig tiszta kőzet.
Kevertek alig nedves, gyakorlatilag száraz homok-cement keveréket.
Amit pár cm vastagon terítve elhúztak síkba, léccel.
Erre a síkba húzott rétegre került egy vékony réteg tejfölszerű misung (nedves cement+homok keverék).
Ez volt az ágyazó-ragasztó réteg.
Ebbe igazgatták bele a padlóburkoló lapokat.
Kötés után (~ 1 hét locsolgatás) fugázták fehércementtel.
Így 27 év után egy sem kong vagy vált még el a cirka 60 m2-ből.
Ha mégis kong/elválik akkor a készítéskor hibázott a burkoló.
-----
Helyes lerakás esetén felszedéskor nem a padlólap válik fel az ágyazó misungról, hanem a lappal együtt jön az ágyazó misung réteg és az aljzatról válik le inkább.
Azért kérdeztem mert a régi csemperagasztó, fuga és misung hármasból ez utóbbi tűnt a leggyengébb láncszemnek, a csempét még most is nehéz volt letörni.
Muszáj misungot használnom kitöltéshez? Vagy más anyag nem is tapad hozzá? Azért kérdezem csak mert ahogy nézem ez nem valami modern anyag úgyhogy ha lehet már újabb anyagokat használnék, összesen pár négyzetméter lesz a járólap az egész lakásban, pár ezer forinton nem múlik.
Nem jól fogalmaztam, a talaj alatt ezt az anyagot értettem (misung?) ami a csemperagasztó alatt volt, amúgy egy régi társasház egyik emeletén van. Látok benne egy fém vízcsövet is menni.
Ha betont kéne rá tennem abból otthon ki lehet keverni ilyen 1-2 kilót ami ide kellhet?
Ma úgy döntöttem, hogy egy 1 négyzetméteres helységet (wc) megpróbálok lejárólapozni és ha jól megy haladok nagyobb felületek felé.
Mivel a régi járólap helyenként törött volt és mozgott elkezdtem felszedni de sajnos nem csak a járólap és a csemperagasztó jött fel hanem helyenként a "talaj" is. Lett pár olyan 10x10 centis, kb. 3cm mély lyuk. Én aljzatkiegyenlítővel készültem csak de gondolom ebbe nem önthetem bele hanem valami komolyabb lépés kell előtte, hogy kijavítsam a talajt. Tippre az az anyag lehettett a csemperagasztó alatt amit a gugli "misung" (homok+cement+víz) néven dobott ki nekem. Maga a csempe meg úgy az egész épület amúgy elég szocreál, úgyhogy nem lehet valami modern technológia. Csinálhatok fotót is ha úgy érthetőbb.
Mit kenjek a talajra mielőtt egyáltalán ráönthetném az aljzatkiegyenlítőt?
Láttam olyant is (zalakarosi kistó körüli "sétaút"), ahol a kislyukú csibehálókat (vagy hasonlót) valamilyen műanyag szegmensekben rögzítették a földre, és arra ment a sóder. Gondolom így jobban "helyben marad."
Volt kavicsos udvar már rég, de 15 éve abbamaradt a karbantartása. Akkoriban sokkal nagyobb autóforgalom volt mint manapság. Aki a legtöbbet használja az udvart a kutya. Max. meg kell neki szokni, hogy ha nagyon futkos akkor az böki a mancsát. Kertben a ház előtt kulé kavics van kerti lapokkal. Megtanulta hamar, hogy a lapokon érdemes járni. Ilyen lapos lerakással tervezek egy járdát az udvarba is.
Elhiszem meg tudom a fű jó megoldás lenne. De ehhez ki kellene szedni 25-30 cm mélyen a földet, újra jó földdel tele, min. 1 de jobb 2x gyomirtó majd a füvesítés. Kutya miatt ezt nehéz megoldani.
Marad most az, hogy a legrosszabb helyen maradék fű kiszedve, tereprendezés, majd arra nagy majd apró kavics.
Ha teheted alsó rétegnek nagyobb murva, majd lapvibrátor és a tetejére apróbb, megint lapvibrátor. 10-10 centi, minimum. (ha van bármilyen kavicsod, azt is ezek legaljára beteheted. (A döngölőbéka nem jó erre!!)
Nem lesz vele bajod, olyan lesz, mint a beton. Én nemrég csináltam kosárpályát gumilappal, betonszegéllyel.
Nekem a két csík nem elég, mert ha kiszáll bárki bármelyik oldalról akkor a sárban tocsog. Azt szeretném, ha 4-5 cm le lenne szedve a földből. Ezáltal az foltban megmaradt fű eltűnne, nem hajtana ki a kavics alól később.
Én is ebben a cipőben (is) járok, mert kicsi a telek, keskeny az oldalkert és nem akarok telibe betonozni/térkövezni, mert akkor csak a globális felmelegedést segítem meg a kertét is. Így ha drága ha nem, én sejtköveket fogok a járda mellé tenni a kocsibeálló két nyomán, hogy a fű ki tudjon nőni közte, így nem lesz sár, de nem fog az udvar annyira felhevülni (remélem).
Ha az olcsóság és tartósság is számít szerintem a murvás cucc a nyerő. Én kiásatnék két csík tükröt a kocsinyomon (60cm szélesek min) és 5-10 cm elég is lehet, de hátha van valkinek erre pontosabb ismerete.
Tehát: van egy udvar amit nem akarok térkövezni. A fű kezd kipusztulni és valami olyant akarok ami volt 20 éve. Kavicsos leterítéssel, hogy ne a sárba kelljen járni. Mi a jobb?
Tipikus kulé kavics és tetejére apróbb murvás? Vagy inkább egy vastagabb murvás leterítés?
Heti 1 alkalommal egy Ford szgk. ki meg bejár rajta ennyi.
Ott irta egy hozzászólás a tegnap este, hogy 1 cm hevenyedik a bejárati ajtaja síkban (nyáron kifli kifele, télen befele) és 5oo euró volt az ára, a felülete talán 2.5 négyzetméter, azaz 2ooeuró négyzetmétere.
Ez egy viszonylag márkás profil.
De ezzel a hevenyedéssel az a termék egyáltalán nyilászárónak tekinthető?
Azzal villog minden PVC forgalmazó/kivitelező, hogy német technológiával dolgozik.
Menj el a németekhez, nézd meg hány épületen van PVC ablak. 15 éve még voltak, de kicserélték az összest.
a rossz és az elfogadható PVC ablak között kb. 7oe forint/nm a felár.
De nem csak a hőszigetelésről van szó, vannak csúnyán és szépen kivitelezett ablakok, a kivitelező gyártási technologiájától, illletve a profilrendszer anyagától függően.
Természetesen ha ma egy lakóépületben még nyílászárócsere után is szeptembertől áprilisig tartana a fűtési szezon, akkor ott valami nagyon el volna rontva. 4 C az integrálja a szeptember-áprilisnak. Rövidebb fűtési idény esetén alacsonyabb.
A 0,8-as és 1,1-es hőátbocsátás között nem a fűtésköltség az igazán mérvadó különbség, hanem 1,1-es értékekkel gyakorlatilag nem teljesülhet egyszerre két kritérium: - egészséges páratartalom áll fenn a lakásban - sosem jelentkezik párakicsapódás a nyílászárókon
Most hirtelen elgondolkodtam a 0,8 kontra 1,1-en. 2,5 m2-es átlag ablak/ajtó mérettel és 1 fokos téli kinti átlaghőmérséklettel számolva (legyen mondjuk 4 hónap, 120 nap, a franc se fog kiintegrálni egy szeptember-áprilisi hőmérsékleti görbét :-) ) ez:
0,3*2,5*20=15 W/nyílászáró, ami 10 ajtó-ablak esetén a négy hónapra 15*10*120*24=432 kWh. Na, ezt kell mindenkinek kitalálni, hogy neki megéri, vagy sem? De szóljatok, ha rosszul számoltam.
Sima alap ketretegu uvegezessel, alapabb profillal olcsobb lett volna persze.
A ketretegu alaphoz kepest +30%-ert kaptam egy joval korszerubb konstrukciot. a Solarguard egy fonyeremeny! egesz nyaron 3x ha bekapcsoltuk a legkondit, azt is paraelvonas miatt. (redonyok nincsenek is egyelore, talan jovore)
Persze hovisszanyeros szelloztetorendszer megvan, szunyoghalo nincs es nem is lesz. Ablakot nem nyitogatunk ;)
15cm EPS a falakon, padlason 20cm.
Ismeros fiatalokat nem tudtam meggyozni a Climaguard-os ablakuveggel kapcsolatban... Majd leengedik a redonyt. Jah, nyaron, mikor lenne eleg feny, akkor is sotetben elsz, hogy ne folj meg.
Én is végigjártam az ablakos témát, és az a véleményem, hogy az egész ablakos "szakma" egy hatalmas paraxtvakítás..
Én sztem a legalapabb, legolcsóbb-még azért nem gagyi-ablakot kell megvenni, rá műanyagredőnyt, szúnyoghálót, oszt csókolom. Energetikailag eleve kb soha meg nem térülő beruházás. NEkem egy régi vas bejárati ajtóm volt (van), amit nem akartam gagyi műanyagra cserélni, így inkább megtuningoltam kicsit :) Hőszigetelés, design, tömítés. Persze nem egy etalon, meg lehetett volna csinálni profibban is. Most csak azért vettem új ajtót, mert be lett építve a terasz. A lehetőségekhez képest a legolcsóbbat kerestem, hogy azért még valahogy kinézzen. Nem vagyok jól eleresztve pénzzel mellesleg :) Fa ajtó jobb lett volna, de egyrészt drágább, másrészt nem tudom a műanyag ablakokhoz hogy ment volna?
Nekem még mindig úgy tűnik, hogy inkább 0,82 - 0,83 az, ami mára megfizethető. Persze tizedesre kerekítve ez már 0,8... Emlékeim szerint a vonatkozó -- német -- szabvány elvárásának 1 W/m2K fölött megfelel a tizedes pontosság, de 1 W/m2K alatt meg kell adni a századot.)
kell szerelni a három oldalára rúdzárakat, a felső sarok felől is egy sarokváltót és kb. a magasság 1/3-ig le kell engedni ott is egy rúdzárat, aminek két záródarabja van.
Amúgy a minap magyarázta itt a topikban jopofan, hogy manapság a PVC ablak (elfogadható áron) Uw=o.8.:))))))))))))))))))))))
Fürdőszobában gipszkarton álmennyezet szerintetek kivitelezhető úgy, hogy később ne penészedjen az álmennyezet és az eredeti mennyezet közötti rész? A szellőzés nem jó, mert kis méretű bukóablak van. Ventilátoros szellőzéssel működhet a dolog? Hogy oldanátok meg?
Valamennyire vetemedik a hideg/meleg idovel. amikor kinn es bent is 20 fok van, szepen sikban van a tokkal.
Telen ugy gorbul az ajto, hogy kifli lesz, a kozepen majdnem fel centit szokik a toktol. Nyaron forditva lesz kifli alaku, a kozepe felfekszik a tokra, de a teteje es allja elhajlik.
Ertem en, hogy ez altalanos fizika, a hotagulasok miatt, de ez igy szar...
be kell kurnom az ajtot telen, hogy becsukodjon.
4 pantos, egyebkent komoly konstrukcio...
Masnak mennyit 'kiflisedik' a bejarati muanyag ajtaja?
Szerintem az ár miatt illetve amiatt, hogy 25cm alatti falvastagságot csak vb. pillérekkel engednek itthon az meg macerásabb mint a falazás! :-)
Mi ha jövőre építkezünk akkor 25-ös Silka + 20cm grafitos lesz a fal! Ami nem vékonyabb mint a 30N+F + 15cm EPS de sokkal nagyobb a hőtároló tömege a hanggátlása meg nem is egy kategória! :-)
Az én kérdésem viszont inkább arra vonatkozna, hogy miért nem 15-ös vagy 20-as Silka, vagy tömör/kislyukú téglából építik a családi házak túlnyomó többségét?
Ami a külső falakat illeti, (akár főfal akár nem), az OTÉK szerinti max. 0,24 W/m2K hőátbocsátás -- kell a használatbavételi engedélyhez -- és a gazdaságosság lehet a szempont.
Ahol sok a hely, vidéken, vagy legalábbis agglomerációban kertvárosi környezetben, érthető ha pl. a 38-as K-tégla + vékonyabb szigetelés irányába mozdulnak.
Ahol nincs hely, pl. a belvárosban ott az elvesztegetett telekfelülettel is érdemes számolni, és azt is figyelembe véve alighanem jobban jársz mondjuk a 30-as K téglával és kicsit több szigeteléssel...
Olyankor van viszont a kisebb ház. 20 cm különbség a falvastagságban az körbe 40 centivel kisebb házat jelent, sőt ha van középfőfal, akkor az egyik irányba 60 cm-vel.
Azért az komoly pénzre rúg, a tető, koszorú, hőszigetelés, alap, vízszigetelés ennyivel kisebb.
a lemezprofil felső falcát be kell vésni a hőszigetelésbe és egy spéci szilóval tömíteni a hézagot (egy Sika termék jó oda), a profilok illesztéseit össze kell falcolni tisztességesen. Keress gyorsan egy szakit, mert amit a képen látok az be fog ázni, de nagyon. Aki ezt feltette, azt felejds el.
Sajnos készen olyan falcsatlakozó profilt nem kapsz- aminek elég széles a felső falca, hogy bevésd, le kell hajlítani egy bádogossal az oda valót- az tudja miről van szó.
Mediterrán stílusú házra most került fel a külső hőszigetelés, ennek végeztével a földszint és az emelet között található "előtető" tetejére felkerült egy vízvető. Nem vagyok szakértő, de első ránézésre egy kissé furcsa lett a végeredmény. Fotókat csatolok. Szerintetek ez így "jó"?
Illetve miért nem akarnak az emberek 15%-kal olcsóbban építkezni, mindenkinek van felesleges pénze?
Hiszen a vékonyabb fal olcsóbb is, de a fő különbség, hogy minden irányba kisebb házat kell építeni. 20 centi falvastagság az 10%-kal kisebb házat (vagy nagyobb lakóterületet) jelent.
Avagy nem gondolok valamit jól? Azért nincsenek ebben a kérdésben reakciók, vagy pedig annyira magától értetődő dologgal jövök?
Az a gond a tisztán cementes zsákos esztichtekkel, de akár a kézzel kevert betonokkal is, hogy min. 5omm vastagságba lehet kiönteni. Másképp reped, nem köt rá a fogadó felületre, stb.
Van egy termék, amiben gipsz is van keverve a cement mellett, azt ki lehet önteni 2o-8o mm vastagságba és önterülő is (valamilyen szinten- azaz kell neki segíteni az öntéskor, le kell húzni egy 3 méteres vonalzóval). Ezt egy rétegbe is ki lehet önteni a te esetedben, nem kell rá önterülő.
Baumit Alfa 2ooo a neve, de más gyártónak is van hasonló terméke, pl. a Ceresintnek is van. Mi ezt sokat használtuk a felújításoknál, palettás kiszerelésbe a Baumit Nivelo Quatro árának a felébe kerül.
Az Alfa 2ooo-nak kell egy tapadóhíd és teljes portalanítás, egy nyeles padlótisztitó késsel át kell járni az egész felületet, azaz le kell választani a kiöntött aljzatról azt, ami levállik. Tapadóhidnak olyan fajta kell, ami nem nedvszívó felületre jó, sajnos az se olcsó.
Nemtom, ha már ki volt öntve egy réteg aljzat, de mindenképpen ellenőrizném a vastagságát, mert még 5-6cm 2 tonna/köbméteres fajsúlyú anyagot nem biztos, hogy megbír a födém, ha a pl. a téglafalak is terhelik. Jó lenne tudni a vasalását is a födémnek és a beton osztályát is. A vasalását ki lehet deríteni utólagosan is, a beton meg látszik hogy milyen, ha feltőrsz egy négyzetmétert az aljzatbetonból.
Igen, azt elfelejtettem írni, h a dübel fejeket már végig síkba kentem. Elment vele egy csomó időm, de muszáj haladni.
Rendben, akkor próbálom úgy szervezni, h lehetőleg minél magasabb legyen a hőmérséklet még idén, mert ahogy írod is, a fizikai sérülésnek is ki van téve így a felület.
Off, amúgy te a Prohardveres Parci vagy, vagy semmi közöd hozzá? : -)
építsd meg a belső falakat, lesz egy folyosó hosszába, ami nem sík, azt folytatod az folyosó ajtóktól be a szobákba.
Ha egy összefüggő tér, akkor ki kell számolni, ha a födém kibír egy vastag aljzatbetont, de valószinű, hogy nem.
Akkor marad a könnyüszerkezetes padlószintelés. Párnafák, osb vagy csóré PAL és meleg burkolat, vagy bentonyp és hideg burkolat. Csak így az egészet megemeled legalább 8-9 cm-vel.
Üdv ! Jah jó lenne megcsinálni ,de ez a "mechanikai "sérülés a falon ezt nem tudom hová tenni ! Ha totál kész van akkor is "mechanikailag"könnyen sérül mivel relatíve puha anyag ! Én sem tudtam a csatornám teljesen lefesteni ,mert nem mertem neki támasztani a létrám ameddig a végére nem tudok valami felületnövelő dolgot ráeszkábálni !:)
Van nekem egy tetoterem beton fodemmel ami nagyon nem vizszintes.
A haz ket vege fele vagy 4 cm-rel magasabb a szintje mint kozepen. A haz amugy kb 10m hosszu.
Mit csinaljak hogy legyen az egesz szinten egy vizszintes aljzatom?
Aljzatkiegyenlitesre gondoltam, de ez a 4 centi nagyon sok anyagot igenyelne.
Rabetonozni meg azert nem merek, mert annak a minimum vastagsaga 4 cm, igy a szelen 4, kozepen mar 8 cm beton kene, raadasul vesztenek is a magassagbol, meg rengeteg anyag kene.
Üdv !Ha nem lesz hidegebb ,akkor adalék nélkül is jó kéne legyen és ha megcsinálják hamar átszárad az anyag mert vékonyan kerül feldolgozásra ! De szerintem az sem baj ha csak tavasszal állsz neki ,mert valószínű az UV télen nem tudja bántani, sőt nehéz elképzelni hogy más külső körülmény kárt tudna okozni a szigeteléseddel !:)
SOS segítsetek kérlek, lelépett féltávon a kőművesem az épület hungarocellozása közben. A táblák fentvannak, én már becsiszoltam 200 m2-t és be is dübeleztem pár nap alatt.
Viszont hálózást nem vállalnám be, nem is szakmám, de a másik brigád csak a jövő héten tudja megoldani. Az időjárás nappla 7 fok, éjjel 0-1.
Mit gondoltok, megcsináltassam, vagy várjak tavaszig? Addig azért az UV meg öli a hungarocellt, nem kéne így hagynom, nem?
Vagy létezik fagyálló adalék a hungarocell ragasztóhoz? (Knaufos ragasztót vettem)
Köszi, ezt én ismertem. Viszont ezt, ha jól látom, ugyanúgy kell használni, mint bármilyen fugázót. A térkőnek viszont érdes a felülete, arról nem tudnám letakarítani a felesleget.
Úgy bizony, lehet hogy otthon dolgozik, ehhez telefonál, orvosi praxisa, ügyvédi irodája van, vagy betegségből lábadozik. Egyeztetni kell a bonyodalom elkerülése végett. A munkálatokon belül pedig differenciálni. A távoli szomszédok érdekében is, 7-9-ig vakolás, ragasztás, festés, hajlítás; 9-től vésés, vágás, bontás.
Most burkoltam le a kis teraszunkat 4cm-es térkővel (10x20cm-es), ragasztottam.
A következőre gondoltam, javítsatok ki, ha hülyeség, mert semmi tapasztalatom vele:
Besöpröm a hézagokat a bele való apró szemű kaviccsal, majd feltöltöm vízüveggel, illetve a tetejét is bekenem. A cél az lenne, hogy egyrészt ne koszolódjanak el a fugák, másrész ne hordjuk be az apró kavicsot a lakásba, harmadrészt a nedvesség se tudjon bejutni a betonba...
Vélemény? Sosem használtam még vízüveget, így lehet nem is jó ilyen célra...
Amúgy elgondolkoztat, és általában nem értem ezt a falvastagság kérdést. Még talán nem találkoztam egyetlen olyan építkezéssel sem, ahol a beltér mérete ne lett volna sarkalatos, gyakran ki is centizve, gondoljatok a folyosók, egyéb terek méreteire, "helytakarékosságra". Nem ritka, hogy eközben a ház külső alapterülete is ki van centizve a beépíthetőségi százalék miatt.
Ehhez képest mit látni mindenütt? - 38-as, 44-es főfalakat - még középfőfalat is óriási, vastag porotherm blokkokból falazva, ahol semmiféle hőszigetelésre sincs pedig szükség beltéren, statikailag tartani meg a 15 vagy 20 centis mészhomok vagy kislukú tégla is tartana - 40 centi széles parapetfalakat, amik pedig az ablak súlyán kívül mást nem is viselnek - porotherm blokkokból a nyeregig felfalazott tűzfalakat még a hidegpadláson is
De mi értelme lehet ennek? Van egyáltalán haszna az ilyesminek? A századelőn a polgári házak parapetjét amikor falazták vékonyabbra építették ott a falat, az ablak alatt volt egy tíz centis beugró. Annyival is kevesebb anyag kellett, annyival is nagyobb lett a beltér, annyival is kisebb terhet jelentett a szerkezetre, és később még a radiátorok is pont berakhatók voltak helyfoglalás nélkül. Négyszeres haszon. Ma, amikor pedig majdnem minden házban van radiátor, sokkal fukarabbul bánnak a négyzetméterekkel, drágább az anyag - a parapetfalat mégis 44-es téglából építik. Holott mára már a hőszigetelő szerepe sincsen, mert van rajta úgyis szigetelés. Egy középfőfal milyen megfontolásból készülhet 38-as (de akár 30-as) téglából. Főfalakat miért habkönnyű, ámde szekrény szélességű blokkból raknak, még a földszintes háznál is? Egy földszintes házat koszorúval még 14 cm-es kisméretű téglafal is biztonsággal megtartana 100 évig... nem jól gondolom?
30-as a fal 25x25 az oszlop, 25x25 vagy 25x35-os a gerenda a fal tetejen, ebbe be va kotve 13-15 cm a monolit fodem. Nem biztos, hogy csak tolt az a falazat.
A oszlopra es a gerendara kivulrol szerel 5cm szigetelest, utanna mindenre 15-ot, eleg az...
Közben kiderült, hogy csak "business as usual", már megint bevettem a olvasásgátlómat. A vasbeton pilléreken van 5 centi, a 30-as falon (nincs leírva, hogy pontosan milyen vázkerámia, csak az, hogy 30-as) 15 centiEPS van, az meg 0,17-et ad. Az már okésnak tűnik.
Hő- és hangszigetelések
- Falszerkezet típusának megfelelően 5 cm vtg. Austrotherm kiegészítő hőszigetelés kerül elhelyezésre a vasbeton födémek, koszorúk, gerendák, pillérek, vasbeton merevítő falak külső térrel érintkező teljes felületén.
- A homlokzati falak hőszigetelő rendszerrel kerülnek kialakításra, 15 cm hőszigetelő maggal.
Kis k-ra gondoltam, amiből az U lett. Csak pályalhagyóként nem követem a változásokat, úgyhogy nekem a beton épp csak, hogy nem B szabvány szerint megy, az acél meg a Csellár-Szépe szerint. (Olyan öreg vagyok, hogy engem Szépe még tanított.) :-)
Az egyik kollégám újépítésű lakást venne, és átküldte nekem a műleírást, hogy ugyan, olvassam már át. Szokásos beruházói/kivitelezői minimum, de mindegy, ez a műfaj ilyen, ha jobbat akarsz, fizesd ki a pluszt. Viszont a falazaton kicsit meglepődtem. Vasbeton vázszerkezet, és 30-as vázkerámia 5 cm EPS-sel. De ez még K értékben is csak 0,31, mennyi lesz erre az U, ha 1,1-es ablakok vannak, plusz a vasbeton "rontó" hatása? 2019-es átadásra nem él még a U=0,24-es szabály?
Újépítésű épület teremgarázsában az egyik támasztó vasbeton oszlopra szeretnék felszerelni valamit, kb 2 db 8-as csavarral a széles felületére. Az oszlop 50-60 cm széles és kb 30 cm vastag, és kb 5 m-enként van (szóval nem ez az egy tartja a házat).
Kisebb dolgok (gondolom kisebb csavarokkal), mint kamerák, meg CO érzékelők már vannak felfúrva más ilyen oszlopokra.
Semmit nem találok erre a neten, hogy lehet-e vagy nem, és statikust nyilván nem fogok hívni erre.
Valakinek van ezzel kapcsolatban tapasztalata, vagy tudása? Lehet-e gond két lyukból?
A mi megoldásunk kb. a második képed szerinti lett végül. A lényeg, hogy a tényleges falad (vasbeton koszorú az ábrán) minél jobban el legyen hőszigetelve a külvilágtól.
A tok/toktoldó nem helyettesíti a megfelelő szigetést, egyszerűen más a funkciója....ezért szükség szerűen ott lesz is hőveszteség, amivel számol is mindenki....
Legegyszerűbb, hogy gondolatban berajzolod a kültérből a falhoz (nem a tokhoz/toldóhoz) vezető legrövidebb utat mindenhol(nem egyenest!)....
A felső ábrádon így a redőnytok bal felső sarkától a falba nagyon rövid úton eljuthatsz, tehát az várhatóan nem a legjobb megoldás lesz.
Az alsó ábrán a redőnytok jobb alsó sarkából a tokon keresztül érintjük a falat. Ez pedig a "szükségszerű" rossz. Ezért kell a toknak is a legjobbnak lennie, lehetőleg hőszigeteltnek.
Vannak előírások. Az ÉKN (vagy hívják most bárminek is) még érvényes. Ebben egyértelműen benne vannak, hogy hogyan kell kiszámítani. Például kisebb lukakat (úgy emlékszem 1m2-ig) nem kell levonni, úgy kell számolni mintha teli fal lenne. (Az utóbbi időkben ipari csarnokokkal foglalkozom, már nem mindenre emlékszem biztosan) Meg kell nézni az ÉKN -ben (azt hiszem most ÉMIR a neve).
Köszönöm válaszod, én a következő két ábrát találtam redőny témában, ebből az első alapján készítettem el a redőny koncepciómat, mivel a második kép már a szigetelésbe tolt ablakbeépítést vizsgálja.
A redőny sem mindegy, hogy milyen, az is tud ludas lenni. Alapesetben 1 cm rés van a lamellák között, ami nem engedi be fölülről a napsütést, viszont beengedi a fényt. A másik típusnál hiányoznak a rések, és 2-3 mm-es szellőző csíkok vannak, nyilván nem helyette, mert azok fényt nem engednek be. Ez utóbbi típusnál van az, hogy a tulajdonos mégiscsak szeretne valahogy élni a lakásban, és jobb híján félig leengedi a redőnyt, hogy annyira ne tűzzön be a nap, de még maradjon fény.
Nekem is vannak ilyesmi ablakaim. Déli és nyugati homlokzaton. 15 éve vannak ott. Eddig egyik sem repedt meg, pedig sokszor - főleg nyáron - félig le van engedve a redőny, hogy legyen némi fény és ne jöjjön be a meleg. Elgondolkoztató, hogy az első ablakot 10 évig nem zavarta a hőtágulás a második pedig egy évig bírta. Ez egy egyre erősödő folyamatra utal. Nagyon könnyen lehet - ahogy sr1 írta-, hogy egy csavar feje nyomja az üveget. Azonban ez nem mond ellent a folyamatnak. A különböző okból származó mozgások (szél cibálja, hőmozgás, fa tartók száradása, alaptest mozgása) miatt a csavar jön elő. Ennek kéne utána nézni.
még annyi, hogy sokszor le lettem már "oltva", ///itt a fórumon is///, hogy nem kell feltalálnom a spanyolviaszt, mert a gyártóknak kész megoldásaik vannak a dolgokra/ csomópontokra....
csakhogy az életben azt tapasztaltam, hogy a gyártóknak legtöbbször nem a jó megoldás az érdekük, hanem a profit....ennek érdekében sokszor megtévesztik a vevőket a termékek promótálásánál...
szóval észnél kell lenni, végiggondolni több oldalról is a kínált lehetőségeket....
Hasonló (30n+f klíma profi+20cm grafitos EPS) házat építek éppen.
A redőnyt én nem vakolhatóra választottam végül, lehet nem lesz trendi, de így mögötte(!!!) tudok szigetelni a falon az ablakkeret körül (homlokzati síkra tett ablak).
A redőny mögé PIR-t fogok tenni, mert így is csak a keret vastagsága (93mm) ami odafér.
Kérdeztem, és szigetelésre tehető redőnytokot nem is gyártanak....(lehet még ki sincs találva...), pedig az lenne az igazi....
de ugye az "ablakosok" szeretik összekötni a redőnyt az ablakkal, mert így egyszerre szerelhető, eladható, az illesztések könnyebben megoldhatóak....
(így is elég sokat elbíbelődnek a beállításokkal (vízszintes/függőleges/tekeredés/dőlés stb....)....
Ha belegondolsz maga a redőny szerkezet nem hőszigetel, így az ablaktokig hőszigetelés nélkül jut a levegő, ott az ablaktok (vagy toktoldó) kamrákon átjutva (mint egyetlen vékony hőszigetelés) hidegben hűti a fal azon részét.
Itt nem az egész üveg kapja a hőt, hanem van egy árnyék-napsütés határvonal, ott keletkezhet feszültség. (Alsó rész kb 80 centin nnapsütést kap, felső rész kb 100 centin árnyékban. És emellett lehet ott gy csavar is. Amit vagy beljebb, vagy kijjebb kéne tekerni... Műanyag ablak, ha jól rémlik itt pattintós az üvegléc, a tok rögzítő csavar nem tudom hol lehet.
20 cm szigetelésnél akár kijjebb is teheted a redőnyt, így nem kell toktoldó és a szigetelés is jobb lesz a redőny mögött. Tehát pl. 4 cm szigetelés kerülhet a redőnyláb/doboz és az ablak/fal közé, aztán jön a redőny 14cm-e, majd 2cm eps fedés (ha vakolható tokos). Én így csináltam, persze nem nagyon láttam még máshol... :)
3:
Az eredeti terv rosszul van tájolva, utóbbi teljesen jó. Ez ilyen saját ötlet, és csak kicsit tudok rajzolni archicadbe. a nyílászáróknak nem tudom megjeleníteni a méreteit. Ablakozás nem végleges ötlet, lehet a nappaliba 400x240 dupla tolóajtó lesz, még barátkozom az árával... nem hiszem hogy megér 500000-et. Gondoltam arra is hogy 150x240 es BKNY teraszajtó mellette mindkét oldalon 120x240 BK ablak
