Kreatív mese- és rajzpályázat kreatív embereknek, korhatár nélkül.
A pályamunkákat a LIKO-Gyermekvilág programjának keretein belül fogjuk felhasználni.
Részleteket a http://www.liko.hu/Forumok.html oldalon található KIÁLLÍTÁS nevű fórumban olvashat.
Jelenlegi pályázatunkkal belépőjegyeket nyerhetnek a márc. 10-11-i BabyExpora.
Köszönjük
Ezt találtam a másik topikban, gondoltam hátha érdekel vkit :)
Hát, lehet, h nem lehetne annyira koncentrálni, ha közben elkenik a festéket. De mi lenne, ha inkább ceruzával rajzolnál? Azt viszonylag nehezen tudnák tönkretenni :)
Heatcliff: Mikor voltál a Képzőn kb? Lehet h te is a Budai Rajziskolában tanítasz és esetleg ismerlek is? :)))
Hát akkor pár év múlva ezzel fogod a kenyeredet megkeresni. Luciék tapicskolnak, te öntöd alájuk a festéket, a többiek meg százezrekért megveszik. ~:) Igazi művész micák lesznek!
Persze ott, is voltak jobbak meg rosszabbak. Csak sokan Valleyo utolérhetetlen csodának gondolják, ami szerintem igen nagy túlzás. Meghát ez egész múltidőben, aránylag régen volt.
És ami a legmegdöbbentőbb szokott lenni a suliban, h mindenki ugyanazt a csendéletet v modellt festi a teremben, mégis mindenkié más és más. Mindenki mást emel ki benne, mindenki más méretben, más színnel más stílusban csinálja. Én falni szoktam a szememmel az összes képet szünetben, amit csinálnak a többiek és tanulok tőlük is rengeteget. Sztem tényleg érdemes kipróbálni egy ilyen sulit. A Budai Rajziskolát azért ajánlom, mert megfizethetők a tanfolyamok és tök rendes az összes tancsi. A kedvenceimet már kiemeltem :))
Sztem bárki meg tudja tanulni :) Azért is nyitottam ezt a topikot, h jöjjenek olyanok, akik jobban tudnak és elmondják nekünk azokat a technikákat, amiket mi még nem ismerünk. Akár szgépes, akár kézzel rajzolt dolgokat. Én hiszek abban, h ezt leírva is el lehet mondani, magyarázni, hiszen ha ezt nem lehetne, akkor miért lennének a tankönyvek? :)) Csak hát vannak tök gagyi tankönyvek is, amikre kár is kiadni a pénzt, ezért lenne jó, ha jönnének még emberek, akik még ilyen jó könyveket tudnának ajánlani, mint pl Heatcliff azt az anatómiakönyvet. Biztos van még jó színelméletes könyv is, meg ilyesmik. És aki már járt a Képzőbe vagy az Iparra, ott biztosan jobban felvilágosították, h mely tankönyvek a legjobbak és hol lehet őket beszerezni stb. Esetleg elmondanának dolgokat, amikre maguk jöttek rá, hogyan megy könnyebben, gyorsabban, szebben, stb.
Amit én tudok mondani, az az, h sztem érdemes először mindenképp fekete-fehérben kezdeni és a formákkal tisztában lenni. Szóval próbáljunk meg szabályos kört, elipszist, egyenest húzni ceruzával. Ha ezek mennek, csak akkor jöhetnek a térbeli dolgok, mint kocka, gömb, henger, piramis, stb. Ezek uncsi dolgok, de sajnos nem lehet kihagyni, mert amíg az alapok nincsenek meg, addig nem is lehet továbblépni. Az alapoknál még nem lehet megállapítani, h valakinek van-e tehetsége hozzá, mert bármi kialakulhat. Kell hozzá jó megfigyelőkészség és rengeteg türelem. Aztán az anyagok ábrázolása jön, pl összehasonlítani a bársonyt a selyemmel, a fémet a fával, üveggel, stb. Meg kell figyelni, hogy tükröződnek a felületükön a mellette levő tárgyak, hogy verődik vissza a fény a fehér terítőről a tárgyakra, stb. Ezután már elkezdhető a csendéletfestés színes festékkel, vagy pasztellel. A tanáraim szerint a pasztelkréta és a szén kicsit jobban hasonlít a festésre, mint a rajzolásra, mert szintén foltokból rak össze egy képet, nem körberajzolással. Akkor ezeken belül ki kell próbálni a különböző technikákat, hogyan kell felvinni a papírra festéket, v. szenet, milyen radírt használjunk, melyiknél milyen papírra kenjük, megyik a legjobb...Nekem az volt a legérdekesebb rész, mikor kitettek elém egy sima fehér meggyűrt drapériát, h azt fessem le szinesben. Én meg elkezdtem fehérrel és szürkékkel, ahoy egy fekete-fehér képet. Nem láttam benne a szineket. Csak fehéret a világosnál és szürkéket az árnyékban. Az embernek fontos megtanulnia látni a szineket. 2 oldalról volt megvilágítva. Az egyikről egy lámpa, a másikról a természetes fény jött be az ablakon. A természetes fénynek világoskék színe volt és a lámpának meg sárgás. A parkettáról meg egy okkersárágsbarna verődörr vissza az anyag felületére. Majdnem sikítottam az örömtől, h milyen színes is az élet :))) És megtanultam ezt meglátni. Sztem ezt minden egészséges ember képes megtanulni, akinek van türelme.
Felőlem akár anyázhat is bárki, csak akkor vállalnia kell a következményeket, ami nem más, mint az, h a többiek rá fognak szólni. Én nem tiltok ki innen senkit, bárki bármit mond. Legfeljebb megkérem szépen, vagy csúnyán (attól függően mennyire idegesített fel), hogy hagyja abba :) De hogy aztán hogy dönt, az a saját szíve joga.
Nem mondtátok annak a csávónak, aki bejött, h fessen jobbat? Akkor az övét is kirakhatjátok :)) Bár nem hinném, h tud jobbat, csak szeret pofázni. Na az olyanokat én is utálom, de nagyon. Sztem teljesen természetes, h csak az olyanok véleménye számít, aki már bizonyította, h tud jobbat vagy legalább olyan jót, mint az, akit éppen fikáz. Nem is értem, hogy fordulhat meg valakinek a fejében, h kritikát mondjon (ráadásul negatív kritikát) egy olyan emberről, akinél ő nem tud jobbat. Különben is lehet az ilyet szebben is tálalni, mint pl. "tök jó, de nekem jobban tetszenek a pontosabban megfestett képek". Ez is ugyanazt jelenti, mint amit mondott, de mégsem fog mindenki megsértődni rajta. Nagyon nem mindegy, h hogyan tálalják a dolgot, mert a keményen fikázó embereket hamar kiutálják egy helyről, legyen az munkahely v. mármi más.
Jahh! Én is be tudok halni ettől. A munkahelyemen vagy egy csávó, aki szokott festegetni, és behozta pár rajzát, hogy megmutassa, és mindenkinek rohadtul tetszett. Az irodánkba ki is raktunk egy párat. Erre jön a szomszéd csávó, hogy mennyire gagyi, és ilyet bárki meg tudna festeni. Merthogy úgy fest, hogy ha közelről megnézi az ember, akkor csak pacákat lát, de ha távolról nézi, akkor összeáll a kép, és tök jó. Nekem pont ezért tetszik, mert úgy néz ki, mintha valaki összemaszatolta volna a képet, és mégis tök jó.
Egy kis saját :) Mármint úgy saját, h a képeket az internetről vettem, mint fénykép és én festettem le.Az utolsóban az volt az érdekes, h nem ecsettel festettem, hanem késsel kentem (vajkenő késsel, nem a speckó festőkéssel, mert olyanom még nincs). A folyót meg ujjal kentem szét, ahol egybe kell olvadni a szineknek. Mind olajfestékkel vászonra lettek festve.
Szia Norio! Persze nem szóltam nekik! De nem is fogok tőle bocsánatot kérni. Akár ki azt mondja hogy a te képeid csunyák, nekem nagyon tetszik mint már írtam sokszor neked. És van hozá tehetséged a festéshez. :)
Itt van egy vonalkázott képe. Ez az a technika, ami baromi nehéz. Sok hozzá nem értő azt mondja, h ilyet az 5 éves lánya is megfest. Ettől tudok kiakadni! Nem azt mondom, h most már baromira értek hozzá, de belekóstoltam, h milyen nehéz így festeni.
Egy kis hangulatoldó :)Itt a suliban az volt a feladat, h Van Gogh stílusban fessük meg a kitett csendéletet. Nem sikerült olyan jól, de azért érdekes volt csinálni. Az ember nem is hinné, h milyen nehéz az ő stílusában festeni. Előszöris: soha nem használt beszürkült szineket, még árnyékszínnek is mindig élénk színeket használt, másodszor ez a girbe-gurba vonalkázás, mintha áramlatok lennének a képeiben és vibrálna, ráadásul az ecsetében egyszerre mindig csak 1 szín volt. Tehát nem lehet megtenni lustaságból, h kikeversz egy színt és a következő színbe egyszerűen csak belemártod az ecsetet és haladsz tovább, hanem minden újonnan kiválasztott szín előtt ki kell mosni rendesen az ecsetet és tiszta színnel csinálni. Az ember belelilul, mire kész. Az egy másik dolog, h nem túl arányosak a festményei, de hát nála nem is ez a lényeg. De nekem még a festett cipői is nagyon tetszenek. Egy rozzant bakancsot is úgy meg tud festeni, hogy szinte él :))
Egyik hsz-edben írtad, h sok képzős rajzol olyan jól, mint Valleyo, ezért sejtem, h az egyik intézmény talán a Képzőművészeti lehetett. Elárulom, h sok képzős jár a Budai Rajziskolába gyakorolni és sokszor elcsodálkoznak, h ott milyen jól rajzolnak-festenek az emberek, nem ritka, h jobban, mint ők :) Persze rólad még nem tudok nyilatkozni, mert arra kínosan ügyeltél, h fel ne tegyél 1 képet se. Bár 1 képből még nem hiszem h bármit meg tudnék állapítani, mert van mikor egy kép baromi jól sikerül, máskor meg csapnivalóan, hiába koncentrál az ember.
FLR: Nagyon kedves, hogy így kiállsz mellettem, de nem kell szólni a modiknak, mert nekem az volt a tervem, hogy senkit nem fogok eltiltani a topikból csak azért, mert fikázik valakit. (Ezt többek között azért terveztem el, mert biztos vagyok benne, h kedvenc Szuszmok "barátunk" is-akit csak Dorinesszel ismerünk egy macskás topikból-biztos észrevette ezt a topikot és sutyiban olvassa is, itt majd láthatja, h hogyan kell megemészteni a negatív kritikát és nem rögtön mindenkit kirugdalni a topikból). Pedig H. nem is mondott még csúnyákat :)) Ennél már láttam sokkal rosszabbat. Heatcliff még csak fel sem idegesített és rájöttem, h ha pontosabban kérdezek, akkor pontosabban és segítőkészebben válaszol. Nem akarok főnökösdit játszani és azt szeretném, ha minél többen írnának ide. Bár én is szívesen megnézném 1-2 rajzát Heatcliffnek, mert mostmár igazán kiváncsivá tett. Lehet rajta bazi nagy logó is, ha fél, h felhasználja valaki. Különben meg én lehet, h kedvesnek tűnök, de elárulhatom, h azért kérdezek annyit, h kiderítsem a szándékot. Ha kiderül, h a szándék a szimpla szemétkedés, nincs benne semmi építő jelleg, hiába kérdezek akármennyit, csak fika a válasz, akkor nem foglalkozok tovább az illetővel, tök mindegy mennyire kezd el anyázni :) És hidd el, a végén ő lesz a dühösebb. Vannak olyan emberek, akik imádnak veszekedni (itt nem Heatcliffről beszélek) és mindenkibe belekötnek, akik még nagyon durva és gúnyos szavakat is használnak emellé. Átéltem életben is egyet s mást, ezért ilyen apróságoktól már nem fogok kiakadni. Volt egy ember, akinek sikerült kihozni a sodromból, neki 3 éves kő kemény munkájába került, igaz, akkor odáig fajult, hogy majdnem agyonvertem, mert se a szép, se a csúnya szó nem használt.
Mindenkit kérek a saját érdekében, h pozitív és építő jellegű hszeket írdogáljon, mert én ugyan nem fogom leb*szni, de lehet, h más megteszi és kevésbé lesz kedves :) Szóval visszatérve arra, h milyen tudok lenni, ha valakiről kiderül, h gonoszkodik...hát én is tudok durva lenni és nem ajánlom, h ezt bárki kipróbálja :)) Nem használok én csúnya szavakat, de eléggé tud fájni, amit mondok.
Basszus, pedig válaszoltam :) Lehet, h nem küldtem el? :))) A lényeg, h nem tom, mert fogalmam sincs, h miről beszélsz, nem ismerem azt a ragtapasz cuccost. Én a klónozással szoktam retusálni. Kiválasztod a clone tool ikont, majd választasz egy felületet az arcon, amin nincs pattanás és ugyanolyan a szine, mint annak a helynek kéne lennie, ahol a pattanás van.Kijelölöd úgy, h megnyomod az Alt+bal egér gombot. Aztán rámész a pattanás felületére és elkezded szinezni. Javaslat: nyomásérzékenyre legyen állítva az ecset, mert mindig ronda lesz, ha megmarad ott egy folt, ami ugyan már nem pattanás lesz, hanem csak olyan, mintha belenyúltunk volna PS-sel :) Mert hát bele is nyúltunk.
Ja, ezt nem modtad előtte :) De én Poénra is vettem, ahogy kell. A problémát csak később kezdted el mondani.
Valleyoról meg annyit, h az ember modelleit mindig fényképről festi, nem fejből. A sárkány az már nehezebb, de eddig ahány sárkányos rajzát láttam, az mind háttérben volt és minél nagyobb ködben vagy betakarásban. De tény, h mind jól néz ki :)
Az utolsóban az volt az érdekes, h nem ecsettel festettem, hanem késsel kentem (vajkenő késsel, nem a speckó festőkéssel, mert olyanom még nincs). A folyót meg ujjal kentem szét, ahol egybe kell olvadni a szineknek. Mind olajfestékkel vászonra lettek festve.
Itt van egy vonalkázott képe. Ez az a technika, ami baromi nehéz. Sok hozzá nem értő azt mondja, h ilyet az 5 éves lánya is megfest. Ettől tudok kiakadni! Nem azt mondom, h most már baromira értek hozzá, de belekóstoltam, h milyen nehéz így festeni.
Itt van néhány, ezekről beszéltem :)
Itt a suliban az volt a feladat, h Van Gogh stílusban fessük meg a kitett csendéletet. Nem sikerült olyan jól, de azért érdekes volt csinálni. Az ember nem is hinné, h milyen nehéz az ő stílusában festeni. Előszöris: soha nem használt beszürkült szineket, még árnyékszínnek is mindig élénk színeket használt, másodszor ez a girbe-gurba vonalkázás, mintha áramlatok lennének a képeiben és vibrálna, ráadásul az ecsetében egyszerre mindig csak 1 szín volt. Tehát nem lehet megtenni lustaságból, h kikeversz egy színt és a következő színbe egyszerűen csak belemártod az ecsetet és haladsz tovább, hanem minden újonnan kiválasztott szín előtt ki kell mosni rendesen az ecsetet és tiszta színnel csinálni. Az ember belelilul, mire kész. Az egy másik dolog, h nem túl arányosak a festményei, de hát nála nem is ez a lényeg. De nekem még a festett cipői is nagyon tetszenek. Egy rozzant bakancsot is úgy meg tud festeni, hogy szinte él :))