A betonkerítésünk alsó kb 30cm-es szakasza esőzés után állandóan vizes, ezért arra gondoltam tennék az alap mellé dörken lemezt, hátha megoldaná a problémát. A kérdésem az lenne, hogy milyen mélyre kell ezt levinni? Az alap kb. 80 cm mély lehet, le kell ásnom teljesen az alap aljáig vagy elég kevesebb is? Gondolom a kerítésnek se tenne jót, ha most végig kiásnám az alap aljáig.
Egy részben statikai, részben meg talán hivatali nyűgben mit mondanátok?
Egy vegyes falazatú fészer újjáépítésén gondolkodunk. Oldalhatárosan épült, közel a telekhatárhoz, vagy pedig éppen a telekhatárra, nem tudom pontosan, mert ugye ott csak a házfal van, kerítés pluszban nincs. Az egyik része egy lepukkant földszintes lakás, a másik részéből garázst kéne csinálni.
Az alapozásról semmit nem sikerült még kiderítenem. De nincsen az épület elrepedve. Építéshatóságilag a telek túlépített, ezért a bontás/újraépítés tudomásom szerint nem jöhet szóba, az újraépítést már nem engednék az épület elbontása után.
Egyáltalán milyen módon lehet ilyenkor felújítani egy düledező falat és épületet?
A falak kb fél méter vastagok. Esetleg (hogy a szomszéd telkére se kelljen átterjeszkedni), megvalósítható lenne egy lábazati magasságban elhelyezett "koszorú" bevésése a falba? Tehát a jelenlegi fal külső síkjában 20 cm bevésést készíteni, telerakni vassal és kiönteni betonnal körbe. Utána a rossz részeken kijavítani-cserélni a falat, végül fölülre is tenni egy koszorút?
Szenny és ivóvíz bekötés ügyben tudna segíteni valaki?
Gerinchálózatot kellett tovább vinni, hogy a telekre be legyenek kötve a közművek, még tűzcsap is kellett, több milliós költséggel...
Úgy hallottam, hogy ezután önként dalolva mondhatok le az önkormányzat/vízmű javára, akik nem fizetnek semmit, örüljek, hogy oda költözök :)
Jól van ez így? Hogy szól a törvény? Van e valami szerződés pl, amit megkötve az önkormányzattal legalább az utánunk rácsatlakozók fizessenek közmű fejlesztési díjat vagy akármit?
igazából én is heratektát vettem, aztán majd lecsupaszítom....
(nem lehet egyik tüzépnél sem heraklith-ot kapni itt sem...:(....sőt, van ahol kerek perec megmondták, hogy idén már nincs áruhozatal...kiárulják a készletet még idénre....gondolom megtehetik, biztosan pörgött a bolt ez évben....)
Én csak elkértem abból a boltból, ahol vásároltam, így nem tudom mennyire profi. Nem tűnt annak... :) Ilyesmi volt.
Ötrétegű csövekkel kellett itt-ott összehozni, azokhoz való menetes kulcsos idomot vettem, a süthető idom meg a PP-R csőre került, a kettő közötti menetre meg mehet a loctite. Arra ha jól emlékszem azt mondták, hogy visszafelé is lehet kcsit tekerni, koorigálni ha szükséges, nem lesz baj.
Nekem a sütős idomokkal volt bajom inkább, mert bár bolondbiztosnak mondták, el lehet rontani. Ha túlmelegíted, belül rendesen le lehet szűkíteni a cső keresztmetszetét. Ha nem, akkor nem lehet rendesen összetolni, vagy nem áll egyenesen. Ott ha összetoltad, nincs korrekciós lehetőség, mert esetleg megszakad az anyag folytonossága. Remélem amit a falba (GK) így raktam be, az nem enged majd el soha...
Én úgy értettem, hogy a a nem profi a 30e alatti gépek, a profi pedig valahol efelett. Pl. kölcsönzőben elérhető gépek.
Kényelmesebb lenne saját gépet venni, mint kölcsönözni, de nem tudom, hogy az extol kategóriájú mennyire lesz használható...
A csőrendszerek találkozásánál gondolom fémbetétes idomokkal dolgoztál, használható loctite, vagy sem? Az egyik gyártó azt írja, hogy erősen meg kell húzni hozzá az idomot, amitől tönkre mehet, a teflont ajánlja helyette, de arról még jót nem hallottam sehol...
A vízvezeték egy részét ilyen sütögetős idomokkal csináltam, nulla előképzettséggel. Nem sikerült minden elsőre, ami az idomoknál elég gáz, mert nem nincs lehetőség javítani.
Nem manzárdról van szó, csak asszimetrikus nyeregtetőről (egyik oldal meredekebb, 45°-os). Egyik "térdfal" ~1,7m magas, a másik pedig ~2,5m magas (eleve kétszintes ("tetőtérbeépítéses") re lett tervezve a ház.) Ezeken a "térdfalakon" vannak ugye a talpszelemenek, beszigetelve, fóliázva. Egyik oldalon a függőleges térdfalon csak egy ~7cm magas "csík" (~9m hosszan) amit el kell "tüntetni" a ferdetető (gipszkartonozva lesz) alatt, a másik oldalon egy ~19cm magas csík (értelem szerűen az is kb. 9m hosszan).
A fedélszék függőleges fa oszlopai amúgy is benne vannak a fenti válaszfalakban, tehát azok hálózva lesznek a gépi vakoláshoz.
Azt nem fér bele a fejembe, hogy a talpszelemenekhez miért nem lehetett volna a szigetelésre+párazáróra belülről simán deszka borítást tenni, és azt lehálózni?
MŰE-m vetetett velem heraklith-ot. Ami szerintem kb. egy behálózott gyalulatlan deszkának megfelelhet vakolás szempontból, bár lehet tévedek....
És igen, Ő is a vízszintes repedést mondta, hogy az idővel meg fog jelenni a vakolatban két függőleges összeeresztésnél. (nyilván másként mozog a fa, mint a tégla, beton)
Ez ellen én az üvegszálas fátyolcsíkkal "védekeznék".
(Mint megtudtam EPS, XPS, egyéb azért nem célszerű, mert vakoláskor ahhoz nem húz úgy az anyag, mint a téglához, betonhoz, és lötyi marad, míg az alját(téglán) már simogatnák....)
pp-r vízcsővel van itt valakinek tapasztalata? Hozzá való, nem profi (extol, extol premium) hegesztőgéppel? (vizes topikban is feltettem a kérdést, mert nem túl gyakran fordul elő a téma...)
két lehetőség van: lehálózód drivittel és polisztirén ragasztóval az egész térdfalat, vagy lekened egy nagyon jó mélyalapozóval (Mapei ECO Primer Grip)- ez gyorsabb megoldás. Csak ebben az esetben , kell valamit csinálni, hogy az illesztésen a vakolat ne repedjen. Le kéne gúzolni vékonyan az egész térdfalat és vakolóháló szerelni, az a kéket, aminek 1ox1o-es rácsa van.
Abban az esetben, ha a manzárdról van szó és igényes munkát szeretnél:
A talpszelemen felett valahol kezdődik a ferde gipszkarton mennyezet. Ott képződik egy él, a ferde sík és a függőleges sík metszetében. Azt tökéletesen egyenesre nehéz kihúzni, ha pl. hosszú. Van szögbe állítható glettnek való élvédő, azt kéne használni.
Akkor a talpszelemen burkolatát nem vakolnám. Szerelnék rá még két réteg giszkartont (az elsőt ragasztanám és kiszintelném a térdfal után), az képez egy spalétot, azt élvédőzni alulról (csak az élvédő egyik szárát vissza kell vágni). Az élvédő alá a vakolatba belehúzol egy vékony nutot, mondjuk egy cm széleset .
Megjelenik két párhuzamos vonal a falon, az egyik a nut a másik a ferde sík és a függőleges sík metszete.
Akkor nem látod a hibát a ferde sík és a függőleges sík illesztésében (ami nyilvánvaló csak akkor egyenes, ha a
Aki egy ilyen kérdésre ennyire tökéletes és pontos választ mer adni, az csak nagyon okos lehet! Gratulálok! Nagy eséllyel már megvilágosodott és mindentudó. Ja, a felelősségtudata is óriási. Valószínűleg remekül meg tudna élni építési táv-szaktanácsadásból, de csak távolról és csak emelt díjas telefonon. Mint hajdanán Gyurcsok távgyógyításból. Amennyiben a kérdező megfogadja, bizton sokkal előrébb jutott a válasszal. Vagy mégsem? Döntse el mindenki maga.
Én valamiért nem tudtam annyit nevetni az ezen szálban megejtett hozzászólásaidon mint te.
Gondolom te sokkal kevesebb sorban és energiából tudnád megírni, hogy miből érdemes most házat építeni és miként? Lehet van már kész egyen házterved is ami jó mindenkinek, nem? Ne tartsd vissza magad, írd/rajzold megide, minden mást meg ki kell töröltetni.
Most nincs kedvem, de lehet írok még 20 sort, amiben a kérdezőnek semmi konkrétummal nem fogok szolgálni, de téged valamiért baromira zavar, de azért sokat nevetsz rajta.
Nagyon mások vagyunk, más a véleményünk is. Nekem ez.
Majd 30 sor lett elbaxva beszólásra megjegyzem.. :) Miközben 10 sorba össze lehetett volna foglalni a kérdést :) vagy beszúrni egy ábrát. ahogy én is tettem. Nem is kell írni semmit, egy ábra és kész.
Na most megint írtál 8 sort kioktatásra, ahelyett h leírtad volna a tető rétegrendet :)) 8 sorba az is belefért volna, és akkor nem vég néküli vitákat olvasnánk, hanem szakmai dolgokat :) Ja, ha visszaolvas akkor is ilyenek talál, mert ezelőtt x évvel is ugyanez ment, olvas vissza blablabla.. Visszamehetünk akár a fórum indulásáig is, a többi meg kitörölhető nem? :)
Elvagy tévedve, de nagyon messzire. Semmi közöd hozzá, és szerencsére egyáltalán nem te szabod meg itt, hogy ki mire milyen választ adhat!
Az információ érték. Itt megtalálható, de tudni kell élni vele. Az ennél butább, általában gagyizó olcsójánosok akik a közösségtől csak kérdezni tudnak, de oda soha semmit be nem adó faszoktól engem is kiver az ideg. Főleg azoktól, akiknek az visszaolvasási ajánlás után az iq szintjük még a balra található kereső használatát, vagy a visszalapozást sem teszi lehetővé. Mit várnak itt az ilyenek? Ingyenes és kötelező azonnali magas szintű tanácsadást?
Ezzel a hozzáállással csak tovább csökkenthető az itt megjelenő fórumtársaktól információk mennyisége és minősége... Jó lesz az, ha mérnöki témában majd “bakterhelyettesvoltamdemárrégennyugdíjas” fórumtárs válasza lesz a leghitelesebb?
Remélem kezded érezni, hogy miért vágják ki a sorból messzire azokat a kudarcokat a bableveses ételosztásról, akik ordibálva balhéznak az egész csülökért a tányérba, valamint második fogásra roston steaket követelnek? Erősen tudni kéne már ennyi itt eltöltött idő után, hogy mi az ami jár...
Másik fórumban válaszoltam neki, kb ugyanannyi karakterrel, sőt, ha mindhármotokét veszem, akkor harmadannyi karakterrel, mint amit ti beszólásra szántatok :))
Ez valami emberi hülyeség, h nemcsak írásban, de szóban is, valaki nem tud normálisan válaszolni, hanem ugyanazt az energiát, amit normális válaszra is használhatna, beszólásra használja.. :)
Be kell zárni a fórumot, csak olvashatóvá tenni, ennyi :) Mi a faxnak írtok egyáltalán??? Hisz minden le van írva évekre visszamenőleg, szal kuss mindenkinek :))
Lehet, hogy pont annyi helye lesz a tágulásnál, de azért én nem bíznék ilyesmiben. A másik, hogy az a nút nagyon jól jön, ha egy-egy elfelejtett hálózati zsinórt, vagy antennát, vagy UTP kábelt el kell rejteni.
Termeszetesen en is ugy csinaltam, ahogy kell... viszont kesobb vitaba keveredtem valakivel ez miatt, es mikor szamitasokkal probaltam bizonyitani, arra jottem ra, hogy a beton kb annyit ossze is megy kotes, szaradas kozben, mint amekkora helynek kell lenni a tagulashoz.
Tudod, azok, aki itt tanáccsal segítenek, ingyen, saját idejükből, egy idő után megunják, hogy 1735834. alkalommal kell ugyanazt leírni.
Egyszerűen bunkóság, ha valaki a minimális fáradságot sem veszi. Mondjuk ez itthon mára normává vált. Fizetni szakembernek meg szintán büdös, fórumon, azonnal mondják meg a frankót.
Különösen akkor aranyos az egész, amikor valaki olyat kérdez, amire egy korábbi kérdező miatt ott van a válasz ugyanazon az oldalon...
Normális emberek a kereséssel kezdik, mert jó eséllyel meg fogják találni a választ. A bunkók meg nem, mert nehogy már ezzel töltse az idejét. Vagy egyszerűen túl hülye a kereső használatához.
Az elfogadható és tisztességes, amikor valaki leírja, hogy bocs', most nincs időm végignézni, bocs' ha már volt.
Hát, ez a lusta emberek hozzáállása. Sokkal egyszerűbb megkérdezni valamit és majd mondanak rá valamit. Miután a kérdező nem ért hozzá, simán elhiszi... A probléma akkor van, ha belefut egy olyan esetbe, amikor meg sem kérdezi, mert azt hiszi, hogy érti... És a végén még az is kiderül, hogy a szakik, akivel megépítteti azt a valamit, szintén nem értenek hozzá, de az építtető nekik is hisz. Így fordult elő nemrég, hogy a padlófűtés csöveket nem úsztatott betonba rakták, hanem faltól falig betonoztak... aztán jöttek az ötletek, hogy sikítóval vágjanak nútot a fal és a beton közé...
Valamennyit meg kell érteni épületfizikából. Ha erre valaki képtelen, akkor ne akarjon építkezni, pláne a mostani "nagytudású" szakembergárda mellett.
Majd pont arra ér rá bárki is, h évek fórumos anyagát átolvasgassa.. Ennyi erővel be is lehetne zárni minden fórumot, hisz minden ott van az elmúlt x évben, úgyhogy kuss mindenkinek :)
Ilyesmi lesz... fa, vagy UA profil. Nem merem furkálni a lambériát, mert a 3 légrés mögött ott az párazáró fólia! Állítólag tetőtérben a falat nem lehet fixen a plafonhoz rögzíteni: a falak tetején oldalsó hosszanti megtámasztás van, fölötte rugalmas purhab (Soudal Flexifoam)
A falak 12,5cm NF ytong, drótozva vannak. Az ajtó egyedi gyártás lesz.
Több féle megoldás is lehet, az ajtót úgyis egyedileg kell legyártani. Megfelelően erősre épített tok azt a pár centi téglát el kell, hogy bírja. Az épület többi részének az ismerete nélkül gyakorlatilag szinte lehetetlen ennél többet mondani.
Ez így értelmetlen. Az ajtó tokját valamilyen formában föl kell vinni a ferde vonalig (szarufa?), az ajtó fölötti háromszöget meg valamivel ki kell tölteni.
Lényegében semmit, fölötte van egy trapéz alakú kis terület, amit be kellene falazni valamivel: - és azt tartaná az áthidaló. (kb 5db ytong válaszfaltégla, vagy gipszkartonból készült szerkezet alapját adná)
Azért egy ajtónál jó ha van felette áthidaló, nem?
Tetőtér, kb 42° tető, ytong válaszfal, lambéria belső burkolat.
"Úgy adja ki", hogy a ferde fal mellé kell tennem egy ajtót. A bal oldali "pillér" egy masszív ytong tömb, csövek, vezeték stb miatt nem tud elérni a ferde tető alján lévő térdfalig. A lambérián, párnafán át oldalról meg tudom támasztani, nem is ez a gond.
215cm (ez a minimum) magasságban lenne az áthidaló itt 15cm a felfekvés. A másik oldalon bekötöm az ytong válaszfalba, nem gond.
Kérdés: mivel az ytong elemmagas (Peá) válaszfal áthidaló ide nem fér be, de az Ptá se (az 12,5cm magas)
ebben az esetben rakhatok-e be kerámia áthidalót, esetleg egy kicsit háromszögesítve a sarkát.
Az áthidalóra még 45cm 10-es ytong menne, ha lehet. ( így már nyomottöves lenne?)
Esetleg ha az ajtóbelsőt megerősítem UA profillal, akkor az áthidalásban nyerhetek +4cm-t?
Vagy milyen megoldás lehetne? Az ajtó fölé valami gipszkarton váz? A plafonon itt pont nincs párnafa, ahhoz nem nagyon tudnám rögzíteni a profilt.
Meg tudná esetleg valaki mondani, hogy az építési engedély meghosszabbításának mennyi az illetéke? Már bőven megkezdtük az építkezést, csak csúsznánk pár hónappal a befejezéssel. Illetve ilyenkor egy vagy több évre hosszabbítanak?
Na légrésről teljesen megfeletkeztem 😒🔫, de jelenlegi házamba raktam. Így kicsit mássab a helyzet.
Párazáro fóliát természetesnekvettem mint a glettet a gipszkartonra.
Nekem és ismeretségi körömbem bőven megfelel az egy réteg. Éppen úgynéz ki mint a duplán rakott. Ez főlé megy közvetlenűl a könnyűszerkezetes rendszerlemez, amibe a 10x1,3 as csövek vannak rögzítve. Majd a légpárnás hőtükörfólia. Légrés kb 4-5cm. A gerenda közé 15 cm gyapot, amásik 15cmt még meg kell álmodnom hova tegyem, gerenda alá vagy főlé. Ehhez kell csinálnom egy winwat számolást.
Lehet, hogy kötelező de egyik ismerősömnél sem csináltak 90cm-nél mélyebb alapot aki mostanában építkezik/építkezett. A statikus is akivel beszéltem 50cm széles 90cm mély alapot mondott amikor nemrég beszéltem vele.
Nem, akármilyen a talaj kötelező a min. 120 cm. A talajmechanika mondhat nagyobbat, kisebbet semmilyen esetben sem. Más, az agyagos talaj - ha réteg kicsit is ferde és nincs benne elég mélyen az alaptest - ideális csúszda az épületnek vagy egyes részeinek. Vizsgáltam már ilyen épületet, hogy mitől reped. Nem gyakori, de létezik.
Megmondom őszintén monolit födémet nem számoltam végig mert már a felénél láttam igen sok lesz...
Saját háztervem alapján
Nettó 96 m2
15x15 8m gerenda 20 db
Tetőléc 256 fm
Direktfüggesztő 320 db
Gipszkarton 100 m2
Csavar 800 db
Ez így munkadíj nélkül kb 530.000 Ft bruttó. Aztán higy a gerendákat bebetonozzák a koszorúba vagy ráteszik tervező előirásain mulik. Én most előbbivel számoltam hirtelen a legelső árral amit kidobott a google +10%ot ráraktam. A gerenda és a bramak léc is kezelt gomba ellen. 60mm direktfüggesztőkkel.
Nekem ezen nem lesz munkadij megcsinálom haverommal, gerenda szintezéssel együtt. Ácsok meg folytattják. Gerenda közepén nézve 80 cm osztással.
A szigetelés meg. . Nekem 35 cm üveggyapot lesz. Itt a brutto területtel kell számolni 440000 Ft. Szintén a legelső árral. Szóval egy bruttó 126 m2 ház fa födém nagyon jó szigeteléssel, de használhatatlan padlástérrel kb 1 millio +munkadíj
(ez egy tervezési előirások nélküli számitás, mert sajnos még nincs meg a végleges terv, de a nagyságrendek nagyon jól látszanak belőle. Ha valhova kell kereszttartó akkor hosszabb direktfüggesztők kellenek)
Lehetséges hogy már min 120, de ezt biztosan ugyis a talaj szerkezet vizsgalata után lehet megmondani. Ezért nem foglakozik ezzel a témával nagyon a tervező. Pl az én telkemen van kb 60 cm termőfőld alatta agyag mészkő keveréke minimális homokkal.
Nagyon szépen köszönöm a hasznos kommenteket, és linkeket amiket küldtetek. Beleásom akkor magam a témába.
Valaki írta előttem, hogy nettó 100 m2-nál legalább +1m Ft a betonfödém (fafödém helyett). Hát meg kell gondolni... Földszintes házban gondolkodunk, kb. nettó 130 m2 körül.
Fa födém egy nettó 100 m2-es házra kb 1 millióval olcsóbb a vas betonnál. Fa tartósságára lekezelve 100 évet mondanak. A téglafal kap egy vasbeton koszurút és ezzel igen csak stabillá válik (ez a vas beton födémhez is kell). Viszont a fa födém esetében nagy távoknál E gerendákat is szoktak alkalmazni az összefüggő helyiségek határvonalánál. Emiatt tervezéstől függően lehetnek belógások a mennyezeten, persze ezt a gipszkarton el tudja takarni, vagy az e gerenda síkjára lehozni. Nálam 260 lesz a belmagasság.
Fa födémbe, a gipszkarton fölé is lehet betenni plafonfűtést, felette pedig igényeknek és előírásoknak megfelelő vastagságú üveggyapot.
Tető dőlésszögénél a 35°-ot mondanám ideálisnak, a napelemek miatt ha szeretnél. Így a padlástér eléggé szűkös lesz.
Az alap általában 80-90 cm mély amely talajviszonyok miatt ettől eltérhet. Szélessége tégla esetében: a tégla szélessége +10-10 cm, azaz 30 as falnál 50 es alap. A szigeteléshez nem méreteznek alapot, csak a tető kinyúlásához.
Szigetelés: 20 cm eps ára megegyezik többnyire a 16 eps grafittal. A felrakásához szükséges anyagok is kb egy árba lesznek, mert a 20 hoz a dűbel és indítóprofil jóval drágább, mint a 16 oshoz. A ragasztó esetében pedig kb 100-150 pluszt jelet zsákonként (25kg) a grafitos javára.
Fűtés esetében minden lehetőséget számításba vettem, költségek, megtérülés stb... Padló és plafon fűtésem lesz modulációs kondenzációs gázkazánnal, ami a meleg víz ellátást is megoldja. Én 15-25 évig nem akarok várni, mire végre kinullázódik a befektetésem. Általában 15 évet nagyobb meghibásodások nélkül elmennek ezek a kazánok, utána meg felteszek valamit a kiválóan működő vizes rendszer fűtésre... A fentről sugárzó hő egyfajta plusz hőérzetet ad, emiatt kb 2-3 fokkal alacsonyabb hőmérséklet is elegendő lehet a házba. Fokonként kb 5-6% energia megtakarítás van. A háztartási energia szükségletére pedig lesznek napelemek kb 2 KWp szükséges, ez legalább 7-9 év alatt megtérül. A plafon vizes cső hálózatos fűtése, hűtésre is alkalmazható, megfelelő eszközzel kiegészítve (na ez jelenleg drága). Klíma jóval gazdaságosabb befektetés jelenleg.
Repedezni a monolit is repedezik, csak a repedések normális esetben nem koncentráltan jelentkeznek. A nagy faltávolság ott is gond (lehajlás, mozgás). Viszont több szakértelmet követel a kivitelezése.
Szép sík felület ad plafonként, elég jó párafékező alapban, elfér benne a csövezés egy része, nem repedezik, jó hangfogó, erősebb kisebb vastagságban is, a nagy faltávolság sem extra gond.
- belmagasságnál 250cm vagy 280cm a szabvány? vagy erre milyen előírások vonatkoznak? "
250cm a minimum, de az katasztrófálisan alacsony. A 270-280 cm belmagasság az egy tűrhető kompromisszum. Ha más szempont nincs, akkor szerintem a belmagasság akkora legyen legalább, hogy egyenesen előre nézve ne lássam a plafont, de minimum 270 cm. (nagyobb helyiség, nagyobb belmagasság)
A fa födémet én nem szeretem. Magyarországon a vb. födém családiházhoz jobb, tartósabb és jobban egyben tartja az épületet, fafödémnél ez gyakran probléma.
Tárolást se nagyon érdemes tervezni a tetőtérbe, ha mégis akkor se sokat 10-20 esetleg 30 m2-t
(a lomokat ki kell dobni őrizgetés helyett, a valóban szükséges dolgok meg elférnek 10-15 m2-n is tipikusan...)
Tetőnek, ha nincs kötöttség ~30 fokos az optimum, lehetőleg naaaagy déli vagy ehhez közeli írányú ( DélKeleti... DélNyugati) tető felülettel (napelem!!! a közel nulla energia igényhez).
Úgy 50-60 m2 árnyékmentes és mindenféle kiálló dolgoktól (kémény pl.) mentes tetőfelület célszerű.
---------
Kezdésnek....
Olvass át ezekből a fórumokból 4-6 évet és képben leszel.
Ha 15-öt mérsz vakolattal, az nem nagyon lehet 12.5 téglafal, mert az 1-1.5 centi vakolatot jelent, ami kb lehetetlen, levakolva a kisméretű tömör téglafal olyan 16-17cm, talán több is ha 2.7 méternél magasabb a fal.
Nemtom mikor építették a házat, de a II világháború után elterjed a salakbetonból öntött válaszfal (ami sokkal könnyebb volt mind tégla válaszbal), ami eredetileg 8-1o cm vastag, de mivel deszkával volt zsaluzva, a vakolattal 15-16 cm falvastagságot mérsz. Arról a csempét se lehet lebontani.
Tapasztalat alapján kérném segítségeteket, javaslataitokat a következők kapcsán... Úgy néz ki, mégis új építésű ház mellett döntenénk a meglévő felújítása mellett...
- betonfödém vagy fafödém: egyszintes házban gondolkodunk, úgyhogy a fafödém elég lenne. tetőtér beépítés nincs tervben. azonban megfelelő szigetelés mellett egy betonfödém jóval kedvezőbb tud lenni a fűtésszámla tekintetében. nyáron hidegebb, télen melegebb. és kis keresgélés után azt láttam, hogy nincs nagy árkülönbség a kettő között ("...Monolit vasbeton födém 13.000Ft, a fafödém már 11.000 Ft/m2 áron...")
- grafitos polisztirol szigetelés m2 árkülönbsége kb. 20% a sima polisztirol homlokzati szigeteléshez képest (12 cm vastagságnál néztem). Kb. ennyit lehet vele nyerni is. 200 m2-nél ez nagyjából 150.000 Ft többletköltség egy családi házra, ha csak az anyagköltséget nézem. úgy tudom, egyebekben, munka, egyéb kiegészítők tekintetében nincs változás. jól kalkuláltam?
- hálószobákban laminált padló helyett szőnyegpadló tűnik szimpatikusnak. jelenlegi lakásunkban is laminált padlót raktunk, de egyből szőnyeget fektettünk rá. akkor miért ne legyen alapból szőnyegpadló?
- a tető dőlésszögét mi befolyásolja? vagy mitől függ, hogy egyes tetők laposabbak, másikok magasabbak? beépítést nem tervezünk, csak tárolást
- belmagasságnál 250cm vagy 280cm a szabvány? vagy erre milyen előírások vonatkoznak?
Mint írtam, a kivétele nem olyan egyszerű. De sehol sem írtam, hogy nem lehet. Vannak haránt főfalas és kereszt főfalas épületek. Még ma is 6-7 m lakóháznál a szokásos legnagyobb fesztáv (falköz), mert ez még viszonylag olcsón megoldható. Nem a teherbírás az érdekes, hanem az alakváltozás változó teher hatására. Az alakváltozás képletében a fesztáv a negyedik hatványon szerepel.
Van nekem egy lakásom. Van benne egy belső válaszfal ami egyben főfal is mivel gerendák ülnek rajta. Igaz csak 20 cm vt., régen valahogy így hozta ki a kőmives.
Korábban gondoltuk egyet és kiszedtük a fal felét. Sőt a felénél többet 5 m -ből 3 m-t.
Az 5 m -es falból két oldalt hagytunk egy egy 1 m-es szakasz . Egy 3,5 m -es acélgerendát a tervezett nyílás fölött a falba aplikáltunk és alóla kiszedtük a téglákat. Lett egy 3 m -es nyílás , a gerenda két oldalt 25 - 25 cm felfeküdt a falra .
Üdv. Olyan kérdésem lenne főleg szakemberek véleményét kérném. Padlófűtés lessz az egész lakásban. Idővel a gyerekek növekedésével elképzelhető egy kisebb belső alakítás,hogy egy 25cm (kisméretű tégla) válaszfal kijönne és karton fallal lenne ketté választva így a téglafal kivételével egy nagyobb helység. Elsősorban szakmai tapasztalatokra és esetleges bökkenőkre lennék kíváncsi lenne e valami gondunk belőle.
Nem rég kezdtünk bele családi házunk felújításába. Vájok házról van szó,de rendes beton alapon lévővel. A hozzátartozó teraszt szerettük volna beépíteni, ait el is kezdtek a szakemberek. Ytongból készítették el(rendes egyszerű bejelentés,terv,tervező alapján stb) Ami felmerült kérdéses dolognak az hogy a fal vízszigetelésére fóliát használtak, kátránypapír helyett, sajnos nem voltam ott mikor ez készült csak a végterméket láttam. A tervező ezt megvétózta, azt javasolván hogy legyen átvágva a komplett fal és a vágásba rakják bele a rendes szigetelést" utólagosan. Belül még csak szerelő beton van lerakva, erre majd padlófűtést szeretnénk rakni. Magára a szerelő betonra érdemes tenni kátrány papírt illetve fóliát milyet érdemes tenni az aljzat betonra? Köszönöm a segítséget. Egyébként a ház alja téglából van kirakva az a része nem vájok, a tégla és a vájok között pedig kátrány papír van.
"Ahol még számít valamilyen építési szabályzat és az épületek ergonómiai kialakítása"
Biztosan számít ez is, de így hogy már öten lakunk itt, szükségessé válna egy ilyen felújtás, bővítés. Újépítésben is gondolkodtunk, de nagyon elszálltak az árak, csak a telek 19m Ft. Nem engedhetjük meg magunknak, így maradtunk a bővítés ötlete mellett. A szomszédokat természetesen minden kérdésben, ahol szükséges, bevonjuk, de nem számítok problémára e téren (vagy majd kiderül...).
Egyébként nagyon sok helyen látom, hogy telikertesítik a teraszokat, konkrétan fix elemekkel hoznak létre egy fedett, zárt teraszt. Persze ez nem engedélyköteles, mert építés nem történik, de ha az ergonómiát vesszük alapul, akkor ez ugyanúgy megváltoztatja a struktúrát...
"Anyagilag és időben mit jelent egy ilyen tervezési munka?"
Miután ez a bővítés érinti a szomszédot is, ezért ehhez neki is hozzá kell járulnia. Statikailag is érintve lesz a szomszéd épület, mert biztos, hogy a két épületrészt elválasztó fal(ak) közös alaptesten van(nak). Sokan nem tudják, de ha egy meglévő alaptest MELLŐL kiásom a földet azzal csökkentem a meglévő teherbírását, majd az új alaptest hat a régire is. A szomszédok beleegyezése nélkül nem csinálnék semmit. A képről nem látszik, de szerintem a beépítési százalék is túl nagy lesz. Vigyázni kell a csatlakozásokkal, mert az új és a régi épületrész könnyen búcsút inthet egymásnak. Kell építész terv és statikai terv. Ehhez egy nem N.B. (nesze b... meg) terv statikából min. 100 e. Ft. Építész u.a. Minden esetre megkérdezném az Önkormányzatot is, hogy mit szólnak hozzá, mielőtt költségbe verném magam. Csak egy halvány kérdés: megér annyit a dolog amennyibe kerülni fog?
Üdv ! Ahol még számít valamilyen építési szabályzat és az épületek ergonómiai kialakítása ,ott sem a tervező sem az engedélyező ehhez nem adná a nevét ,mivel megváltozik az egész társasház struktúrája !:) A szabad/lehet még azért nem azt jelenti hogy kéne is változtatni a meglévő épületen kívülről !:( Szerintem.
Sziasztok. Erről lenne szó. Három lakásos társasház, miénk az első. A teljes teraszt befednénk. A kép alapján a közelebbi lenne a nappali kiegészítése. Az ajtó és az ablak esik ebbe a területbe, a kékkel azt jelöltem, hogy ott nem csak a nyílászárót, hanem az "alatta" lévő falat is kivennénk, így lenne két oldalról is megközelíthető az új helység. Mivel mindkét elem (ajtó, ablak) felett van áthidaló, ezért gondolom ez a művelet rendben van.
(a hátsó rész, amin most a kerti asztal van, az pedig a fürdőszoba kiegészítése lenne, ott is jó széles az ablak, ott ugyanúgy oldanánk meg, az ablak és az alatta lévő fal kerülne ki, ezáltal egy széles átjárónk lenne a meglévő fürdőszoba és a toldása között, kb. 120 cm)
A terasz nincs fedve jelenleg, csupán egy faszerkezet (pergola) borítja, ami félig fedve van polikarbonáttal.
Összességében tehát kell tervező, statikus, napló, stb... Ehhez akkor már generálkivitelezőt keressek? Vagy olyan lakásfelújítót, aki vállal külső-belső munkákat?
Az egészet pedig a google segítségével kezdjem, "google: műszaki tervező +Szigetszentmiklós" ?
Anyagilag és időben mit jelent egy ilyen tervezési munka? Mennyi időbe és pénzbe kerül kb. megterveztetni egy ilyet? Van esetleg pest környékén cég, akit ajánlatni tudnátok erre a munkára?
Viszont lenne pár kérdésem a tapasztaltabb fórumozókhoz :)
Ajánljátok a zártkertet?
Mi télen- nyáron ott élnénk, be lehet oda jelentkezni?
A bank ad zártkertre hitelt?
Gondoltunk rá, hogy a teraszt átépítjük és szoba lenne belőle. Ez szerintetek megoldható?
A pince az alsó szinten van a konyha mellett, azt nagy meló átalakítani mondjuk egy tárolóvá? Most teljesen érezni ott a nemes penészt…. Lehet hogy ezért vizesebbek a falak?
De, én igen. A bejelentés lehet elég. Csak vállalni kell, hogy a végén nem hagyják jóvá és bontani kell. Vagy fizetni. E-naplóba is kell valami. Egyébként nem néztem vissza, de mintha hármas ikerházról lenne szó. Jelen esetben komolyan át kell építeni a házat. Mire megy vele, hogy nincs építési engedélye, csak bejelentette. A kivitelezőnek kétségtelenül egyszerűbb.
Vigyázz, ez nem a szomszéddal meg egy kőművessel megoldjuk kategória. Ráadásul a műhold is látja. Muszáj bejelenteni és legkésőbb a végén megkérdezik minek alapján készült. Ha nincs terv, meg fogják simogatni a fejedet.
A héjazatba be kell építeni 3 db. ablakot . Egy db . tetősíkba kerül , kettő pedig álló, u.n. kutyaól. Az ablakok elférnek a szarufák között. fent csak kettő helyiség lesz a munkák zöme szakipari / gipszkarton, burkolás és gépészet /
Milyen mélységű tervezés szükséges és hová kell beadni ?
Mi is lakásfelújításban gondolkodunk, de még nagyon az elején vagyunk, és tanácsokra, egy kis útmutatóra lenne szükségünk.
Jelenlegi lakásunk egy háromlakásos társasház egyik szélső háza (társasház alapítói okiratunk van). A lakások belső kétszintesek.
Amit szeretnénk:
- földszinten lakáshoz épített garázs lakóhelyiséggé alakítása (a lakás szerves része, de nincs közvetlen átjárás a garázsból a lakásba). garázskapu ki, ablak be, meg falazni+szigetelni
- terasz összekötése nappalival. A teraszra egy nagy ablak és egy (terasz)ajtó is néz. Ezeket kivennénk és a teraszra húznánk rá egy falat+szigetelést-nyílászárókat, stb... Az ablak és az ajtó felett van áthidaló, tehát azokat gondolom kikaphatjuk, statikailag az a lakást nem befolyásolja. A ház meglévő homlokzatát máshogy nem bontanánk meg.
Hívtam már két lakásfelújítással foglalkozó céget (internetet böngészve), de azt mondták, az efféle munkát először
- egy műszaki tervezővel kell megterveztetni
- önkormányzatnál bejelenteni
- és csak utána lehet kivitlezőt keresni, ha már megvan a bejelentett és "tervezővel megálmodott" lakásbővítés.
Feltételezem a lakásfelújtáshoz igénybe vehető CSOK támogatás is kérné, hogy ezeket a lépéseket járjuk végig.
Bármilyen javaslatot szívesen fogadok, aki már túl van egy hasonló projekten, mire figyeljek oda, stb... Nem ismerek egy műszaki tervezőt sem (Szigetszentmiklós) a környéken, nem tudom ennek pl. milyen anyagi vonzata van. Illetve hogy a műszaki tervező tud egy nagyságrendi becslést kalkulálni az árakra vonatkozóan, mert ha pl. az első kapavágásnál derül ki, hogy x millióval több, mint amit erre szánni tudunk, akkor az nagyon kellemetlen lenne. Nyilván mielőbb kéne egy költségvetés-tervezet, hogy lássuk a számokat (is).
Ahogy írod a falon kívül esik a harmatpont így én sem aggódom rajta tovább.
Az ablakkal kapcsolatban pont ma kezdtem a habot vágni belül és a festővel kihúzatom, van itthon néhány tubus átlátszó "sziló", lehet ezzel lesz kikenve.
kb. dupla a különbség valójában, lehet, hogy cement-meszes vakolatot néztél. A géphez való zsákos vakolóanyagban mészpótló van, annak semmi köze a mészhez, az tisztán cementes.
Számolgattam egyszer a Winwattal, de az se ad számotevő különbséget páratehnikai szempontból, ha 2cm vastag vakolattot írok be, gipszes vs cementes között.
Szerintem megéri, más a légköre a belső térnek, befülled a levegő, ha nem szellőztetnek, engem néha zavar.
Csak oda kell figyelni a festékre is, ritka az a festék ami nem zárja le a falat.
Csináltunk a 9o évek elején egy nagy épületet, cementes-meszes vakolat, 42-es üreges tégla falzatra, szigetelés nélkül- a símításra rámeszeltünk. Van egy gondnoka az épületnek, akinek a hobbija a meszelés, ha nincs más dolga, meszeli a falakat mészpasztával- minden évbe előlről kezdi. Gyakran jártam oda, de soha nem éreztem állot szagot egy szobába sem.
Most, hogy így elmélkedtetek rajta lehet tényleg így a legjobb. Mi véletlenül csináltuk így nem számoltam előre páravándolást. Úgy voltam vele, hogy egy ilyen hőszigetelt, jól záró ablakokkal és szellőztető berendezéssel rendelkező háznál a pára negatív irányban gond, tehát párásítanunk kell majd, nem páramentesíteni.
Így szerintem elég, ha a külső falat (ha az vázkerámia) cementes vakolattal ledurvázni (ez ócsó :)) és fékezi a pára téglába jutását, ezután a válaszfalakkal együtt gipszessel finom vakolni (háló+glett), mert ugye lesz szellőztető ami ki akarja vinni az összes párát, de a gipszes vakolat visszatart egy kicsit. Nálunk így lesz. Itteni ajánlásra én is Széria mestervakolatot vettem, a festőm szerint is jó anyag.
Az ablakok körüli PURhab párazárását se felejtd el ;) ez talán fontosabb.
A generál az ilyen :( 100-ból talán 1 normális, de az is drága. Egyéniben jobb lehetőségek vannak, és lehet kész is lenne az is annyi idő alatt mint a generálos, mert a generálos is több házat épít egyszerre és túl vállalja magát... Keresni kell egy kőműves csapatot, biztos van ács akivel dolgoznak, szerkezetkészig felhúzni, 1-2 környékbéli tüzéppel szerződét kötni és mehet a dolog.. a vizes is előre kell a szennyvíz miatt a többit ráérsz közben keríteni...
Előleget nem adunk anyagra sem! Lelép a pi...ba akkor mit csinálsz?
Koszi a tapasztalatodat. Mi csak ajanlas alapjan mentünk eddig. Van meg egy most, ot is ajanlottak, de egyelore nem lehet elerni, de bem újdonság, 1,5 eve hajkuraszunk kivitelezoket, elso telefon, persze raer, kuld arajanlatot 2 het mulva, aztan nem kuld, es el se lehet erni kesobb. Van amikor tok lelkes, meg elvisz referenciat mutatni is, aztan nyammog, hogy nem er ra es aztan o se veszi fel tobbet a telefont.
Egyik ismerosomnek 400e m2 arat mondott az elso arajanlatkuldo, szerkezetkesz hazra :(
Mondtam ferjemnek, h menjunk a kornyekre, es ott ha epul haz, nyomozzunk. Kene erre idot szanni. Nem tudok jobbat.
De ha vki most epitkezik arrafele, vagy epitkezett, es tud jo kivitelezot, meg varom :)
Nekem kellett vízszerelő tavaly tavasszal, meg burkoló, kőműves. Mentünk az utcán és láttam, hogy valahol burkoltak egy kerítést. Nagyon szép volt, beszélgettünk, mondta a faszi, hogy tud vízszerelőt, este kijönnek körülnézni. Kijöttek, a víz volt az elsődleges, másnap visszajött a vizes egyedül, meg is állapodtunk, az anyagot vegyem meg én és két alatt kész lesz. Felírta, hogy mi kell, elmentem, két hét alatt valóban kész lett. A kőművest meg sem kerestem, mert a vizes azt mondta, hogy egyszerre 3...4 munkát is bevállal és túl vastagon fog a ceruzája. Nem is találtam mást, úgyhogy magam csináltam a helyreállítást, meg a burkolást. Szép lett, jó lett de kellett volna festő, meg gipszkartonozó. Láttam egy házat, ahol éppen cipelték befelé a kartonokat. Némi beszélgetés után mondja a fazon, hogy a nyárra már tele vannak munkával, de télen elvállalják. Jó. Kiderült, hogy a szomszédom... Mondtam, a határidő jövő év márc. 31. Jó. Csinált egy árajánlatot amit 1 % pontossággal meg tudott csinálni. Ezt kifizettem és valóban kész lett február végére. Most a nyáron meg belülről befejeztem, karnisok, lapos tv a falra, konyhabútor, világítás, stb... Most meg kellene egy ács, mert a terasz tetejét szeretném kicserélni. A neten találtam valakit, ki is jött, megbeszélés, aminek az az eredménye, hogy egy félmillió körüli munkára kért 300 ezer előleget... Mindjárt elhajtottam. Aztán felhívtam a vizesemet, hogy nem tud e valami ácsot. Dehogynem, a testvére az... Kijött elbeszélgettünk, nem kért senniféle előleget, nyugodjak meg szép lesz, jó lesz. Mondtam március 31 a határidő. Jó. El is hiszem, hogy meglesz addigra. Persze megnéztem néhány munkáját közben, tetszett.
Én azt javaslom, hogy ne hirdetéseket nézzél, mert ott nagyon sok " vállalkozót " találsz, akik mindent bevállalnak, ők maguk nem dolgoznak, csak azt nézik, hogy a maguk köré gyűjtött embereknek minél több munkája legyen. Ebben a szakember ínséges időben egy komoly csapatnak nem kell cégér, a csapatokat kézről kézre adják.
Tehát, mész azt utcán, látsz egy új építkezést, megkérdezed a szomszédokat, hogy hogy látják a szomszédban az építkezést? Ha az mondják, hogy túl sok nap kimarad munkavégzés nélkül, akkor már mehetsz is tovább, Ez nem a te csapatod lesz. Keresel másikat. Ha találsz, akkor megkeresed a tulajt és elbeszélgetsz vele. Ha jót mond, akkor megkeresed az építő csapatot. Gondolom, azzal kezdik, hogy sajnos, csak jövőre lesz erre lehetőségük. Ez nem olyan baj, sajnos benne van a pakliban. Onnantól lehet alkudozni. De ha azzal kezdik, hogy akkor fizess ennyi-annyi előleget, akkor mindjárt tudhatod, hogy rossz helyen jársz. A végeredmény időben olyan hosszú építkezés lesz, hogy nem győződ kivárni. Sajnos, még így sem vagy igazán biztonságban, ez mindenképpen lutri.
Ez a keresgélés sok energiát igényel, de ez van...
előleget nem adunk, még szerződésben sem rögzítünk, még anyagra sem, akkor inkább megveszem én, olcsóbban is jövök ki, mert ő nem adja oda a kedvezményét
komolytalan vállalkozó, sajnos most - szinte - csak ilyeneket találsz, megtehetik, most aratnak
Megbízható kivitelezőt keresünk budakeszi ház építéséhez. Szeptemberben eljutottunk szerződésig a generál kivitelezővel, de mikor kezdésre került sor, kérte az előleget, 4-5 milliót. A szerződésben, amit ő is aláírt, szakaszokra volt bontva az építés, és minden egyes szakasz után a műszaki ellenőrünk kiment volna, és ha minden rendben, fizetünk. A kivitelező nagyon kiakadt ránk, a végén már belementünk volna az előlegekbe (igazából a 4-5 milliót túl soknak találtuk, próbáltunk vele alkudozni, hogy adunk anyagra, stb), de elkezdett fenyegetőzni hogy neki elég munkája van, és felbontja a szerződést. Próbáltuk lenyugtatni, aztán mondta, hogy beszél a műszakisával és másnap hív. Ez volt kb 3 hete, azóta sem hívott. Várja, hogy mi könyörögjünk neki, hiszen neki van rengeteg munkája, mi pedig problémásak vagyunk (szerinte), és nem lehet velünk együttműködni. Ezek után nem hiszem hogy építenénk vele, de nagyon jó lenne jövőre felépíteni a házunkat.
Ha tudtok megbízható kivitelezőt, kérlek írjatok, akár privátban is. Nagyon örülnénk neki :) Köszönöm előre is.
Nálunk a külső falazat hagyományos vázkerámia (B30 szerű csak nagyobb nem NF-es) 20cm grafitos EPS lesz kívül rajta, a válaszfalak Silka mészhomok. A külső falak mivel olcsó is volt így elég egyenetlen is, ezért levakoltuk durván zsákos cementessel. Most jön a festő és gletteli a válaszfalakat gipszes vakolattal (megy bele háló is), külön nem veszek a külső falakra mást, így oda is gipszes megy. Nem tudom mennyire jó így, de ez lesz :)
Egy kb. 60-70m2 családi házra rátoldani egy újabb 30-40m2-t mennyibe kerülhet? 14-15 millió elég lehet a közös tető alá hozással kompletten, mindent lecserélve?
Rajzolni kell páragörbét (WinWatt pl. de van online is)
Érzésre a 15 cm habon belül már nem lehet gond az 30N+F fallal.
----
Ablak purhabnál ... a lényeg, hogy bentről minél kevesebb pára juthasson a purhabba és ami belement az viszont könnnyen kijuthasson belőle kifelé!
Ezért
- belül gátolni-fékezni kell a pára purhabba jutását (a nedvesedést)
- kívül viszont segíteni kell a távozását (a kiszáradást)
Vagyis...
Belül egy legalább kicsit párafékezni pl. egy akril/epoxy réteg rákenésével a síkba vágás után a purhabra és a belső takaró léceket is akrillal tömíteni a falhoz/tokhoz.
Még jobb az erre való öntapadós párazáró fólia használata (ami a RAL beépítéshez is való) a tokra+kávafalra.
Kívül, meg tilos párazárni/fékezni! biztosítani kell a kifelé való SZÁRADÁS-PÁROLGÁS lehetőségét.
Beázás ellen (eső+vihar) viszont védeni kell kellően takaró kialakítással és/vagy az erre való vízzáró de páraáteresztő öntapis fóliával (ami a RAL beépítéshez is való).
Az követjük ezekkel a cement nélküli belső vakolatokkal, hogy a falszerkezet legyen lélegző, mind a két irányban.
A belső vakolat, ha meszes (trassz) vagy gipszes-meszes, akkor páraáteresztő (persze a festék is az kell legyen)- lélegzik:). Ezeknek a vakolatoknak a mu kb. 7-1o, ami jó.
A Silkába nincs cement, az is páraáteresztő, ez benne a lényeg.
A EPS ragasztója, amit a halózásnál és glettelésnél is használnak, de az EPS-nek is nagyobb a párafékezése, mind a Sikának.
Tehát az egész rétegrend páraáteresztő kéne legyen, a kőzetgyapot az páraáteresztő és vannak ragasztói (beépítési rendszerei), ami páraáteresztők.
A falazat rétegrendjét páratechnikai szempontból ki is lehet számítani.
Azt látni kell, hogy cementes vakolattal, glettel és mosható diszperzit festékkel, egy viszonylag párafékező kalitkát képezel a belső tér köré, a bent termelt nedvesség, kizárólag szellőztetéssel távolítható el.
Ha vannak hőhidas részek a falszerkezetben, ott a pénész is megél. A spórái ott panganak a belső légtérbe.
Persze léteznek hőcserélős szellőztetési rendszerek... de energiát fogyasztanak és karbantartani is kell őket.
Eps-el abszolút nem működik? Csak mert ha így van ahogy írod akkor el kell felejtenem a gipszes vaklatot. A Silkára nem szeretnék kőzetgyapotot tenni! :-)
A Baumit zsákos termékét ismerem (ez elvileg gépi vakolásra készült, de lehet kézzel is vakolni). Rozsdamentes élvédő kell neki. Ez mész-gipsz vakolat. Gyorsan kell dolgozni, az egyenetlenségeket nedves-a-nedvesre (friss-a-frissre) kell kihúzni, olyan felületetet lehet vele csinálni, hogy glett nem kell rá. Max. 25mm lehet belőle felvinni, azaz a falazás síkja és a sarkok derékszöge jó kell legyen. Halózni is szokták, de mi nem halózzuk, mert a Baumit termékében van üvegszál is. Elég nehezen szárad ki, ha közbe nedvességet kap, üvegesedik.
Úgy szoktuk csinálni, hogyha a vakolat gipszes, akkor az aljzatbeton is az legyen.
Az a jó benne, hogy sok nedvességet fel tud venni a lakótérből, amit le is ad, azaz kvázi beállítja a nedvességtartalmat a lakótérnek. Hátránya az, hogy a zsákos anyag garanciája csak 3 hónap, senki nem tart készleten... meg kell rendeld az egész házra egyszerre az anyagot. 25mm szoktam számolni, a falakra mennyezetre 15 milivel. Gúzolni is kell, gépi vakolásnál nem kell. Alapozót nem szoktunk használni a vakolat alá. Összeszokott csapat kell hozzá... a hosszú sínnel kell lehúzni a falakat, gyorsan kell dolgozni.
Én inkább a meszes vakolaton gondolkoznék, azt ki leget glettelni meszes glettel (az alapvakkolás kirepedése után) és nem kell sietni vele, de ennek is rozsdamentes élvédők kellenek.
A PUR habos kérdésre: pontos kávaméreteket kell kiképezni, akkor sokkal kevesebb a hab és nincs olyan probléma, hogy benedvesdvesedjen kivülről, de létezik egy párazáró szalag is, amit alkalmazni lehet a belső spalétokra.
A nyílászáró lesz a gyenge pont. A lábazaton 15 cm xps lesz az aljzatban meg 20cm eps 150 úgyhogy ezekkel nem lehet nagy gond.
Ez a cementes kontra gipszes engem is érdekel. Minden képen gipszest szeretnék mert a Silkára elvileg 4-5mm elég így talán nem sokkal drágább mint a cementes! :-)
Látom, pont ott tartasz, ahol én másfél évvel ezelőtt. Kértem én is segítséget, de csak trollkodást kaptam. Tőletek. Azért leírom neked, hogy a gipszes sokkal drágább, de legalább annyival jobb. Szóval ne legyél fillérbaszó... tudod, ahogy mondtátok. Gondolkozz egy kicsit és megtalálod a megoldást. Vagy ha mégsem, akkor a Google a barátod...
Eddig 1 kőműves ajánlatom van a második készülőben! Kértem Silka és 30N+F-re is ajánlatot és forintra ugyanannyi a munkadíj mindkét esetben.
Ha a vakolást is beveszed a képletbe már nincs szinte különbség összköltségben! :-)
Szerencsére Velencétől nincs túl messze (33km) Iszkaszentgyörgy ahol a Silkát gyártják tehát a szállítás nem annyira problémás (úgyis minden kereskedő a gyárból szállíttatja szerintem).
20cm grafitossal 0,145 W/m2K ez szerintem elegendő hiszen 30cm-el is csak 0,100 lenne de ennek a plusz 10 cm-nek a megtérülése kb. 70 év. :-)
Üdv ! Ez jó! " Esti tévézéshez 20fok, nagy hidegekben 21." Hogy függ össze a kinti hideg a benti hőfok tartással ?:) Ezen logika alapján volna az a hideg mikor a 21 c fokot megfejelnéd 22 c fokra ?:)
Az eps és eps g esetében a munkadíj és belsővakolat, falazó habarcs polisztirolragasztó, dűbel, háló, indítóprofil, apró sallangok teljes mmértékben megegyeznek.
A kőzetgyapotnál a kiugro ára miatt már korábban elvetettem. De itt is a falazás é belső vakolat megegyezik. A szigetelés rögzítés valőszínűleg a dűbel és indító profil árával lenne több
Klíma tégla: 39dB, N+f 42dB (kétoldalt vakolva mindkettő). Az N+F sem egy csend bajnok, de a klíma erősen a fostalicska kategória képviselője sajnos. Az N+F 16cm kőzetgyapottal tud 50dB-t. A B30 ugyanezt alapból tudja kábé..
A 30 as n+f 6cm eps el tudja ugyan azt az u ertéket mint a 30 klima 40 ftal kerül többe. 1m2 16db tégla 640 ft pluszt jelent. 6cm eps 1m2 pedig kb 1000 ft. 360 ft m2enként! Végülis nem egy nagy összeg. Szigeteléssel már mások a számok
Azért nagy vastagságban az inhomogén gyapot drágább mint a grafitos és a porotherm falat vakolni és glettelni is kell a Silka-t meg elég glettelni/vékony vakolni. Így már kb. egy árban van de ha kicsit drágább a Silka akkor is azt választom a hanggátlás és a hőtároló tömeg miatt! :-)
Ha abban reménykedsz, hogy egy ilyen jól hőszigetelt házban egész nap langyos padló lesz a padló a padlófűtéssel, akkor alighanem csalódni fogsz...
Mert simán túlfűti a már langyos érzetű padló a lakóteret a tél nagy részében.
A jó hőszigetelés miatt napközben
vagy csak néha lesz langyos egy kis időre (impulzus fűtés)
vagy olyan kis hőfokkal kell működtetni, hogy azt már nem is érzed langyosnak (folyamatos jellegű fűtés)
Az felejtődik el ezekben a házakban, hogy egy jól hőszigetelt padló esetén,
- ha a lakótérben 24 fok van
- akkor a padló is úgy 23,8-23,9 fok lesz!!!
- a padlófűtés nélkül is :-)
Ami már nem mondható hidegnek... még hidegburkolat esetén sem.
A tél nagy részben (úgy 80%-ban) viszont csak max 1-2 fokkal lehet melegebb a padló, mint fűtőtest a benti 24 foknál, ha nem akarunk 24 fok fölé menni bent.
Azaz túlfűteni...
(sőt már 24 fok is eléggé egészségtelen, jómagam inkább 22,5-23 fokot tartok optimálisnak napközben a lakótérben)
Mert oly kicsi a teljesítmény igény a tél nagy részében napközben, amihez elég a 10-20 Watt/m2 padló teljesítmény is...
Az nem engedi meg még a 30 fokos vizet sem tartósan a padlóban.
----
Persze számolni kell pontosan, de szinte biztos, hogy nem jön össze a tartósan langyos érzetű padló a tél nagyobb felében.
Köszi de klíma téglából biztosan nem fogunk házat építeni! Ha tégla akkor 30N+F kőzetgyapottal de így meg nem olcsóbb mint a Silka+Grafitos EPS úgyhogy marad a Silka! :-)
Nekem a hangszigetelés meg a hőtároló tömeg fontosabb mint a a falazat hőszigetelése. Szigetelni szigetelő anyaggal kell nem téglával! :-)
A helyedben átszámolnám a falakat poroterm klima téglára. Olcsóbb és sokkal jobb hőszigetelő.
Ebbe az elektromos fűtésbe beleásom magam, de a hideg padló gondolatával még küzdök. Mert mindig a padlófűtésre vagytam de egy kész ház ajzatán valamiért nem volt kedven szétverni. Most csak radiátorok vannak. És az a helyzet ha épitéskor nem lesz becsövezve később sem valószinű. Igy viszont nem nagyon lehet variálni a fűtést... Mert seki nem tudja milyen 30-40uj adót vezetnek be megint.
Amit már tanulmányoztam a napelem rendszeren, lehet kibir 25 évet a napelem de a vezérlését min egyszer cserélni kell. Pl a cégnél ahol dolgozok inverterekkel vannak vezérelve a villanymotorok. Elérték az 5-6 évet és jönnek elő a hibák rendesen. Szóval minden gép elromlik arra nem lehet alapozni hogy 25 évig gondtalanul fűttük.
A másik kérdés nem biztos hogy elfér a tetőn, azon az oldalon ahova kéne rakni. D k és é k irányba tudok csak ilyent felrakatni
Szerencsére sem nagy kazánt sem helységenkénti hőfokszabályzást nem tervezek!
Mivel elektromos fűtőtesteket/radiátorokat nem szívesen nézegetnénk a házban és a fűtőkábel/fűtőfilm dolgot én nem szeretném a klíma meg huzatos mi lehet a megoldás?
Menjünk el villanykazán+vezérelt áram vagy napelem irányába vizes fűtési rendszerrel? Nyárra meg split klíma és ha minden kötél szakad azzal rásegítünk a fűtésre?
Szerencsére hőtároló tömeg lesz mert Silka25+monolit födém van tervben! :-)
Fél fok lehűléshez is kell 4-6 óra a kinti hidegtől függően.
Hisz egy sok-sok tonnás FELFŰTÖTT belső tömeg tartja bent a hőmérsékletet egy JÓÓÓÓ hőszigetelő burkon belül.
(falak, padló, födém, bútorok)
Ezért vicces amikor ezekbe a -15 fokban is csak max 4-5 kW kazánigényű házakba padlófűtést, nagy kazánt és szobánkénti hőfokszabályozást terveznek.
RUTINBÓL, csak azért, mert ezt szokták meg a sokkal vacakabb hőszigetelésű házak korában.
Pedig ezek a JÓÓÓÓÓL hőszigetelt házak nagyon másként működnek-üzemelnek, szerencsére.
----
A napelem adta olcsó áram pedig egy külön csoda, amivel érdemes kalkulálni...
Mert még a jelenlegi szaldó elszámolás nélkül is komoly %-ban lehet a jelenlegi 12-14 Ft/kWh áron befagyasztani velük az áram árát 25-30 évre előre :-)
Köszi a részletes választ! Aki nem Elmű-Émász területen van ott azért elgondolkodtató, hogy az a napi 8 óra rendelkezésre álló áram elegendő-e a ház komfortos kifűtéséhez!?
Nyilván a H meg a GEO tarifa klímára vagy hőszivattyúra van kitalálva de ezek azért nem a legolcsóbb alternatívák ahogy írtad is.
Mi fejér megyében vagyunk. Ez EON terület. Itt van valami értelmes alternatíva ami nem hőszivattyús?
Fogalmam sincs, hogy miben lenne igazán érdemes gondolkodni? Ahogy valamelyik fórumtárs írta is a napokban a vizes rendszernek nagy előnye, hogy sokféle módon táplálható energiával viszont tény, hogy nem a legolcsóbb!
A telken nincs gáz egyelőre de egy fűtésszerelővel konzultáltam a napokban és szerinte a gáz bevezetésének nincs komoly plusz költsége. Kazán+tároló+kémény+gázterv meg a sallangok elvileg 7-800e-ből meg vannak. Ehhez képest egy hőszivattyú 2-2,5M igaz ez hűteni is tud de nem tudom anyagilag lenne-e értelme!?
Szumma ~3,3 mFt és minden van... GÁZKÖLTSÉG nélkül :-)"
Ezt annak is érdemes megcsináltatnia, akinek a háza kevésbé közelíti meg a passzív ház közeli energetikai értéket? Pl: Km. tömör téglából épült ház+15 centi eps+10 centi lábazati szig+10 centi padozati szig+20-30cm födém szig.?
Ez a legegyszerűbb esetben említett kedvezményes áram a leánykori nevén éjszakai áram?
Csak azért mert pont hasonló dilemmában vagyok mint amit felvázoltál! 112nm 4,6 kW max. hőigényű házat próbálunk a rendelkezésre álló br. 40M Ft-ból kihozni. A gépészet még képlékeny. Szóba került a vizes rendszer esetén levegő-víz hőszipka és a kondis gázkazán is. Ezeket a norvég panel és fűtőfilm megoldásokat inkább kihagynám ahogy a huzatos split klímával való fűtést is.
A legegyszerűbb eset, hogy kedvezményes áramról fűtesz direktben kell ~5500 kWh egy télen.
Ehhez a beruházás
- kedvezményes tarifa bekötése 100-150 eFt
- szobánként a a fűtőtest és a saját termosztátja, vezetékezése, stb. ~50 eFt
Cirka max 500 eFt beruházás és kész a villanyos fűtés, akár infra panellel a nappali plafonján :-)
Az élettartama simán 30 év különösebb fenntartási költségek nélkül.
--------- fűtési költség -----
A jelenleg 24 Ft/kWh energia árral és a ~5500 kWh/év fűtési energia igénnyel: 132 eFt/év
A gáz+vizesrendszer+kémény árából megmaradt legalább 2,5 millió Ft-ból 20 évig fedezhető a fűtési energia...
Pláne, hogy nem igazán kell karbantartani és kazáncserézni a rendszert, mint pl. a kondenzációs kazán esetén.
Bonyolítsuk...
Az 5500 kWh energiát úgy 5 kWp napelem termeli meg, ami mostanság ~1,8 mFt normális cuccokból.
Nomeg nem kell kiépíteni a másidik tarifás cuccot a 100-150 eFt-ért
Ekkor az áram önköltsége ~13 Ft/kWh körül alakul, ami ~azonos a jelenlegi gáz+kondenzációs kazán árával.
Azaz a beruházás durva gazdasági előnyt nem hoz, hisz kb. annyiba kerül, mint a kazán+vizesrendszer.
Bár a ~ félmillió azért észrevehető a zseben...
25 év alatt elszámolva a beruházást 1800/25=72 eFt/év lesz az energia költség, tehát az energia díjban hoz 132-76=56 eFt/év megtakarítást.
Előny, hogy a napáram ~13 Ft//kWh energia ára befagy :-)
Az már nem emelkedik a következő 25 évben...
Kockázat, hogy a kép akkor ilyen szép, ha marad a kWh alapú szaldó rendszer az elszámolásban.
Mivel napáram esetén nem igazán a téli termeléssel fűtesz, hanem javarészt a tavasztól-őszig bespájzolttal.
Ha a szaldó elszámolás netán megszűnik, akkor legrosszabb esetben az lesz, hogy az akkori kedvezményes tarifával kell majd fűteni mégis.
De a napelem téli termelése azért csökkenti majd a vásárlandó kWh mennyiséget
CSAK a fűtési szezonban ~ 2000 kWh várható az 5 kWp napelemről.
Vagyis (2000x14+3500x24)/5500=~20 Ft/kWh átlagár adódik.
Ugyanakkor, ha a nyári hűtésre lesz klíma is, akkor az részben használható fűtésre is.
Hisz a szezon sok napján elegendő csak kis teljesítményen, "huzat" nélkül járatni (fűtéskor és hűtéskor is).
A klíma viszont tovább csökkenti a Ft/kWh mutatót is, mivel COP>3 alapon fűt.
Azaz napelemről 13/3=4-5 Ft/kWh áron csak, kedvezményes áramról 8 Ft/kWh körül, de még normál áramról is 12 Ft/kWh körül (mint a gázzal)
Ez esetben viszont kisebb napelem is elég, az árkülönbség bőven kiadja egy multi-klíma árát.
Hisz így 5500/3/1100=~1,7 kWp napelem is elég lehet, ami csak úgy 600-700 eFt....
De legyen 3 kWp mert nem szereted , ah klíma huzatosan fűt >> 1,1-1,2 mFt
----------------
Vagyis ma, ha áramra alapozunk akkor egy ekkora házba kell a fűtésre, melegvízre, hűtésre (2+2 fővel)...
Nagyjából primitív rendszerben 5500(cekasz)+3000(cekasz)+500(klíma)=9000 kWh energia.
Ami úgy 230 eFt/év alakul "bóti" áramból.
Ha a klíma besegít a fűtésbe is akkor 50-70 eFt-al csökken legalább >> ~170 eFt/év
Ehhez kell egy második villanyóra, pár olcsó elektromos fűtőtest a sallangjaival, a villanybojler és egy multi klíma.
Úgy 1 millióba belefér az egész kb.
Ha nem bóti villany lesz, hanem napelem termeli az áramot, akkor kell ~7000 kWh/év
- fűtésre (bő fele klímával) ~3500 kWh/év
- melegvízre ~3000 kWh/év
- hűtésre 500 kWh/év
Ez eddig
- egy 6,5 kWp napelem cucc >> ~2,2 mFt-ért
- egy bojler ~0,1 mft
- egy multi klíma ~0,7 mFt
- fűtés 5 helyiségben 0,3 mFt
Szumma ~3,3 mFt és minden van... GÁZKÖLTSÉG nélkül :-)
Megj: a háztartási áramigény ugye nincs benne az eddigiekben, az most nem volt műsoron, azt IS nullázni cirka 3,5 kWp napelem kell, ami 1,2 milla körüli költség.
Avagy a ZÉRO energia számlás házhoz, árammal (részben klímával) fűtve cirka (4,5)-5,0-(5,5) mFt beruházás szükséges.
Amiből a legnagyobb tétel a szumma ~10 kWp napelem úgy 3,5 mFt áron.
...és cserébe amíg van szaldó elszámolás nem lesz se áram, se gázszámla :-)
Ezzel szemben ~3,5-4,0 milliót elköltve a gázos-vizes-klímás cuccra lesz áramszámla is és gázszámla is.
A poén pedig az, hogy most éppen akár 20 éves kamatmenetes hitelből is lehet napelemet telepíteni :-)
(esetedben csak használatba vételt követő 46. nap után... a szabályok szerint)
-----
Nos, ezért hajtogatom , hogy
- ÚJ építés esetén
és ha
- ERŐSEN hőszigetelt a ház
és
- nem nagy alapterületű (értsd: > 140 m2 nettó)
Akkor komoly lehetőség a gáz+vizescucc nélküli ház, célszerűen napelemmel és ZÉRÓ energia számlával.
Nagyot bukni nem lehet, még akkor sem, ha egyszer a szaldó megszűnik is...
Pedig ez van. Van olyan vasalat, de nem Magyarországon, egyszerűen nem veszik meg a hazai gyártók (mivel nem fizetik meg a vevők) és te hiába kérsz olyat nincs itthon belőle és egy ilyen egyedi megrendelésért nem hoznak (egy családi ház hiába több milliós egy gyártónak piti kínlódás...) van ismerős próbáltam... Ha pedig legyártja a 240 magasat egyben (nyb teraszajtóról van szó vagy ekkora nyb ablakról) az garantáltan nem fog 1-2 évnél többet bírni a sokkal kisebb súlyra tervezett vasalattal :(
Nekünk is ekkora nyílásokat tervezett a tervező (180*240), de minden asztalos és ablakos ismerős lebeszélt róla.
3 szoba mindegyike külön programozható termosztáttal,
Egy ENNYIRE hőszigetelt házban... ne nevettes már... inkább gondold végig miként működik egy ilyen ERŐSEN HŐSZIGETELT ház, pláne PADLÓ (azaz tömeg) fűtéssel.
Nem lesz ott érdemi hőmérséklet különbség igazából és főleg nem gyorsan változó módon.
Ezek a kis energia igényű házak már NAGYON másként működnek ám, mint a kevésbé hőszigeteltek.
Igen, de még nem tudom hogy marad rá pénz. Ha már fűtéskész lesz jobban tudok kalkulálni. eredetileg nem számolt vele a tervező. De ahogy néztem utolag is beépíthető. Viszont az árárol fogalmam sincs
Szerintem olyan nem létezik. A napkollektort tudtommal nyáron tudják kihasználni hmv készítésre és az átmeneti időszakban rásegítésre. Pont a fűtési időszakban nem termelne eleget a fűtéshez.
Fogalmam sincs. Bementem személyesen mázlimra ráértek. Mondtam mit szeretnék... Számolgattak majd mondtak egy végösszeget. (telefonon nem tudtam elérni őket állandóan foglaltvolt, emailre meg nem válaszoltak)
A klimát nem szeretem folyamatossan használni, pont az a minimális szél miatt.
Vizes rendszert akarok amiatt amit te is írtál, de mivel a költségvetés szűkös. És a fa födémbe nem igazán éri meg fűtést beletenni, ezért kapna kiegészítésként néhány radiátort.
Maga fűtés nagyvonalakban
3 szoba mindegyike külön programozható termosztáttal, plusz 1 a nappaliba ami a ház "maradékát" fűti. Melegvíz tárolós Kond. Gázkazán. A teljes rendszer wifiről telfonon keresztűl is külön külön szabályozható. Csak a padlófűtés kevés a háznak, 150os osztással átlag 31 fokos vizzel 20x2 csővel, kb 50w/m2, ami nettó 95 m2 nél 4750w ez jó is lenne a ház várható 4800w energiaszükségletéhez, de a 95 m2ből le kell vonni a butorokkal fedett területeket. Nem egy asztalra gondolok hanem konyha butor, ülőgarnitúra, beépített szekrények, kád, wc, zuhanyzó helye... Így el veszett egyből kb 10-15 m2 fűtött terület. (100as osztásnál 60w/m2, de ezt nem ajánja valamiért a fűtés szerelő)
Kollektorban nem gondolkodtam, mert annak a vezérlés éppn úgy elromlik mint a gázkazáné, és az inverter sem egy filléres dolog.
A teraszajtó alapvetőnen 210 magas lenbe+30as fix ablakkal. Roto vasalattal. Nem gondoltam a motoros redönyre, de ezek alapján 4-500ból meglehet. A toktoldó már benne volt az ajánlatba, de így is kértem.
Ha ez a fajta ablakbeépítés közelítti a passzív ház követelményeit, akkor inkább ezt választom mert jóval olcsóbb kivitelezés.
A fűtés
A tervezés minden engedélyel, beüzemeléssel nekem 50000 ft! Csillagászati kedvezményem van szinte minden épületgépészeti anyagra, beleértve a kazánt, de alternatív dolgokra nincs. Pl a 600000 es valliant kazánt kb 400-420000 ért megkapom euro függő.
Nálunk ~120 nettó m2 -re ~27 m2 nyílászzáró jut ez a 27 m2 nekünk 1,8 mill-ba került a környéken kapható legjobb profilból (sima fehér) erre kb 700e ez alu elektromos. 240 magas üvegfelületet nem gyártanak egybe csak ha fix (aki nyílóban le akarja gyártani neked kerüld el messzire), 3 réteg üveggel 210 magasságig bírja a vasalat, kivéve a toló ajtók, azokba mehet nagyobb, de kb 100e a felár ugyanazon méretnél. A vakolható tokos redőny szépen elfér a 20 cm EPS-ben és nem lóg sehova ki belőle semmi + ha előre úgy alakítjátok ki az áthidalókat, vagy a koszorút, a tok mögé elfér 10 cm XPS-is (nálunk így van) így a tok is hőhídmentes lesz. Az ablakkávába nem kell rakni semmit (csak rontja a hangszigetelést, nem kicsit), csak kérj toktoldót (a legkissebbet) oldalra és falsíkra rakásnál a homlokzatit rátolod pár cm-t a tokra is (a toktoldó a belső káva kialakítása miatt és az ablakok nyitási szögének javítása miatt kell ugyanígy a bejárati ajtó zsanérjai felől is kell):
A fűtéses számolásod nem értem, csak a gáz tervezés-engedély-anyagköltség-kazán-kémény-bekötés 1,5 milla. A ház "fűtőtestjei" külön téma, az lehetne bármi, ha nem ilyen "alacsonyenergiás" házat szeretnél, de ilyen szinten csak a felületfűtés marad, radiátor max törölközőszárítós, de olvasgass utánna és megvilágosodsz :) Ekkora hőigényű házat simán tudsz csak klímával fűteni egész télen (ha bírod a "szelet") erre iszonyat pénzkidobás bevinni a gázt, erre mondtam hogy a gázbevezetés költsége helyett azt napelemre költsd (nem napkollektor, mert az más) 1,6 milla egy kb 3,5 kWp-s napelemmező ami kb állja is a fűtésed az enyhe telekre vetítve főleg COP4-es klímával és még az áramfogyasztásodba is pótol, ha igazán enyhe a tél, így nem hogy a gáz éves készenléti díjat spórolod, de a kondis kazán éves karbantartásait is + az 5-6 éves cseréjét is. Itt nem értem mi köze van a betonnak a gázhoz, a betont tök mindegy mivel fűtöd fel, ha jól körbe van szigetelve tartja a hőt. Én vizes rendszert terveztem, mert ezt "bármivel" meg tudom hajtani (padlófűtés mindenhol + mennyezet fűtés/hűtés a szobákban és a nappaliban), de sokan még ezt is túlzásnak tartják egy komolyabb alacsonyenergiás háznál, többen tiszta villannyal oldanák meg, fűtőfilm a padlóba külön helyiségtermosztátokkal. Érdemes elgondolkodni ezen is, ha nem sok évre építesz pláne...
A kivitelező nélküli építkezés bajos lehet, ha van egy "jószomszédod" E-napló meg engedélyhez kötött munkák...
Amit a hőcserélők adattábláján látni watt értéket az hagyományos fűtési rendszerre van megadva. Ha jol emlékszem 65/45 fok. Csak hasraütésszerű pl k22 600x1200 radiátor 65 fokos előremenővel lead kb 2000 wattot, de ugyan ezt 35 foknál talán 1000et
A nyílászárók falsíkra rakásánál sokkal szívásabb amit akarsz és gyanus, nem nagyon találsz rá kivitelezőt, nem is ismerik a technikát (vagy csak azt mondják és megoldják valahogy) a falbarakással is elcseszik nem hogy így, én nem merném így csinálni...
Annyira nem ismerik a technikát, hogy még itt a fórumban sem lehet találni épkézláb választ, pedig egy-ketten már megkérdezték, de talán majd most. Van aki XPS-t mond, van aki Ytongot mond stb.
Most találtam a neten a CSOK-emeléshez kapcsolódva
Ők Ytongba rakták, ha jól látom, bár oldalt elhagyták az XPS-t és ha jól látom az ablak sem támaszkodik fel teljes felületen az Ytongra, hanem csak az ékekre.
lehet még villany kazán, fa elgázosító, pellet, vegyes tüzelésű hagyományos, vegyes tüzelésű elgázosítós. Alternatív lehetőségek esetében a duplájával számolj. Jelenleg fával fűtök.. és ha kész lesz a másik ház soha többet nem akarok látni akác vagy cser méterfát. De ez csak az én szempontom.
Most, hogy fűtésről beszéltek én is szeretném megkérdezni a véleményetek, hogy milyen fűtésrendszert érdemes használni, ha km. tömör téglafalra 15 centis eps/grafit megy, 10 centis xps lábazatival? Födémre pedig 30cm üveggyapot. Kb 3 milliót számolok fűtés bevezetésre. Itt max csak kondis kazán jöhet szóba ennyiért?
Nálam É-K, K tájolása van a szobáknak. nappali- étkező D-NY, konyha É-NY.
összekevertem az ablakméreteket, 2. verzióban növeltünk rajtuk a függöny karnisok miatt :) én egyet sem akartam látni de függönyt meg valaminek tartania kell. Na így 210-ről 240 az ablakok magassága. gipszkartonba lesz bele süllyesztve. valami ilyesmi (csak a plafont nézzétek)
A parapet magassága 90 azaz 150 magasak az ablakok nem 120 :P
A nappalin lenne 1db 150x150, 1db 200x150 sarki elrendezésbe és a 200as ablak mellé menne a teraszajtó 150x240. Az ebédőre megy 5db 60x180 60as parapettel, L alakba. A konyha sajna a szomszéd telekre néz ezért ott csak pult magasságban van egy 120x60. A szobák 150x150 ablakokat kaptak. Az előszobának csak a bejárati ajtó feletti ablak jutott 100x30, Fürdő 120x60, háztartási helység 60x60. + fedett terasz = nettó 95 m2 + 16 m2
Az ablakok szigetelésbe rakása alapvetően a spórolásból jött, ha falsíkba rakom akkor az ablak köré körbe kell polisztirol. A hőhíd elkerülése miatt, viszont így a redőny lehetne rejtett külső tokos mert elférne. Ha a szigetelésbe van akkor csak a belső tokos jöhet szóba mert nekem nem tetszik ha kilóg a házfal síkjából... Az ablakokat haverommal berakom, mert mi ügyesebbek vagyunk, mint néhány ablakos, bár az is igaz mi kb 30-40 perc alatt rakunk be egyet nem 15-20, de az ott van ahol kell! (még belső redőnytokos ablakot csak képen láttunk :)) 1,6 milliót mondtak a nyílászárókra redőnyök nélkül (szerintem ez nagyon sok, kérek majd még több helyről is) Még nem kértem ajánlatot redőnnyel, de valószínűleg mindkét típusra kérek szúnyoghálóval együtt.
Fűtés: kb 1,7 ,de elvileg 190.000 et visszakapok (gázbekötés)=1,5. Ennél a pontnál céges kedvezmények miatt barátságos árak vannak (meleg víz tárolós kond. gázkazán, 3 szobába mindegyike külön termosztátos vezérléssel + 1 nappaliba,. Padlófűtés radiátorokkal, wifi vezérléssel. Ugyan ez a helyzet a villanyszereléssel is... ezzel még nem foglalkoztam, annyi biztos 3x20A lesz.
A kollektoros dolog annyira nem vonz mivel kb 10 év alatt térül meg, és mivel egyedülállóként építkezek annyira nem vagyok eleresztve. Viszont mindenben én döntök :)
Klímát mindenképpen akarok, de azt nem tudom ebbe a formába átmeneti időszakban klímával vagy gázkazánnal lenne érdemes fűteni. Ami a gáz mellett szól az a 30-40 tonna meleg beton ami azért sokáig tartja a hőt.
Hűtés-fűtés max 2-2,5 millióból meglesz szereléssel. Számolgattam alternatív lehetőségeket meg 0-ás rezsit, de ekkor én is szinte mindent csak listaáron kapnék és aki a fűtést fogja csinálni 6.5-7 millió körülire mondta. Sajnos nincs fölös 4-5 misim :(
Maga ház kivitelező nélkül fog épülni, mert így olcsóbb és időm meg van rá hogy ezzel foglalkozzak.
Mi most építkezünk, lassan jön a festő... Van 2 déli tájolású hálószobánk, van előtte egy keskeny tornác (1,6m van az eresz széle és a fal között), ez a két legsötétebb helyiségünk 150*150-es ablakokkal. Nem tudom mennyire szeretitek a természetes fényt, de én átgondolnám az ablakok méretét.
A nyílászárók falsíkra rakásánál sokkal szívásabb amit akarsz és gyanus, nem nagyon találsz rá kivitelezőt, nem is ismerik a technikát (vagy csak azt mondják és megoldják valahogy) a falbarakással is elcseszik nem hogy így, én nem merném így csinálni... illetve ha lesz redőny a 20 cm-be szépen elfér és a falsíkrarakásos 20 cm EPS-be redőny koncepció már simaliba a legtöbb kivitelezőnek ami a tapasztalataim szerint fontos szempont.
A gázkazánra:
Kiszámoltad már mennyi bevinni a házba a gázt ilyen szigetelés mellett? Na ez a "nem megéri" kategória :( Ha amúgy is klímával szeretnél fűteni a gáz teljes hóbelebanc árából felteszel egy 3,5-4 kWp-s napelemrendszert (így nincs fűtésszámlád + kb fele villany sincs), ha van hely és ezt kipótolod 7-9 kWp-re kb 0-ás rezsid lesz (fűtés+villany+HMV), de te tudod.
Nálam a hagyományos fehér polisztirol lesz 20cm, mert mindenképpen abba akarom rakni az nyilászárokat, és így mard normális párkány, kb annyiba kerül mint a 16 os grafitos, és szigetelése is hasonló
A kondenzációs kazán miatt kell tulméretezni, 4,8 Kw az elméleti hőszükséglet (felületessen számolt) ,de az alacson előremenő hőmmérséklet miatt ami kb 30-35 fok lesz tul kell méretezni a rendszert.
Klimás emberrel még nem beszéltem most csak infót gyűjtök, hogy legalább elképzelésem és elvárásaim meglegyenek. ne ott keljen kitalálgatni, én meg közben csak meredten nézek rá és fogalma se lesz mit beszél... Bármire rá tudna ebben a helyzetbe beszélni.
A hüttést még nem tudom hogy méretezik, elvileg elég lenne egy 3,5 és egy 2 Kwos klima...
Átlag ára 420-450ft/db, u=0,27. Ez nem az a fajta ami ki van tömve szigetelőanyaggal, csak jobb szigetelő tulajdonsága van mint n+f nek, 380-400. Árba pedig nincs nagy külömbség.
Labazatot 1m magas beton savnak vettem, ami 25cm szeles (sarkitas, mert szelesebb itt-ott, de valahol azert szerettem volna egy egyszerusitest behozni) valosag ettol rosszabb lehet.
Valaki szamolt excelben veszesegeket, amit meg lehetne tekinteni?
En ha figyelembe veszem az alap veszteseget a fold iranyaba, valamint a padlo veszteseget a fold iranyaba, akkor tavaszi 20 fokban is van 7-800W veszteseg (ez nyaron mondjuk jol jon).
Ha utánaszámolsz, mondjuk legzen Ug = 0.5 Uf = 1.3... és az Ig * Pszi maitt az előbbi esélytelen hogy Uw <= 0.8 W/m2K legyen, a ma megfizethető technológiákkal.
Itt a te eredeti felvetésedre reagáltam, az Uw = 0.8 W/m2K elérése kapcsán.
Ha utánaszámolsz... és az Ig * Pszi maitt az előbbi esélytelen hogy Uw <= 0.8 W/m2K legyen, a ma megfizethető technológiákkal.
Műanyaggal a passzívház kategóriában minőségi tokkal és üvegezéssel éppen összejöhet, nem olcsón de még megfizethetően, tény hogy nem csillagászati áron.
Ez kb a passzívház kategória prémium szegmense ma, de már lényegében sorozatgyártottnak tekinthető...
Fából az Uw = 0.8 dolog már húzósabb.
Az én felvetésem meg arról szólt, hogy mondjuk Ug= 0.5 Uf = 1.3 vs. Ug = 0.6 Uf = 0.95 volt, vajon melyik a jobb Uw szempontjából? Csak az Ug kiemelése parasztvakítás...
Csak az inverteres, levegő-levegő hőszivattyú elven műköködő klíma havi fogyasztása érdekelne.
H tarifát igénybe veszem fűtési időszakba, kb 24.6 ft/Kw.
1 kültéri egység és 2 beltéri, amiből kb 5Kw os lesz a konyha-ebédlő-nappali-közlekedő területén ami kb 45 m2, és egy lenne a hálószobába kb 2-2,5Kw 12m2. A másik 2 szobába nem lesz egyenlőre, ugyse fogom használni még egy jó ideig. (nincs rá ajánlatom csak tippelem a méreteket)
Alapból kondenzácios gázkazán fog dolgozni padló és radiátoros fűtéssel. Klimát inkább átmeneti időszakban és melegben használnám.
Ház (tervezés folyamatban, már majdnem jó😁)
Nettó 95m2
Födém 35 cm üveggyapot
Padló 15 cm lépésálló polisztirol
Fal 20 cm polisztirol
Nyilászárók 3 rétegű üveg, tok 85mm +redöny (belső tokost szeretnék, de valószinűleg csak külső tokosra futja😒)
Az ablakok a szigetelésbe lesznek beépitve nem pedig a téglába.
Falazat 1 sor 30as ytong, a többi 30as porotherm klima tégla.
Összeségében egy jol szigetelt ház lesz ami közelitti a passzív ház hőszigetelési értékeit.
Az egyszerűség kedvéért számolok a 0.6 m2 tokkal és 1.2 m2 ablakfelülettel én is.
Első google találatoom alapján Ug = 0.6 és Uf = 0.92 értékekkel számolok, ugyanúgy 0.6m2 keret 1.2 m2 tok mentén
Így első közelítésben ( Ug * Ag + Uf * Af ) / ( Af + Ag ) = ( 0.6 * 1.2 + 0.92 * 0.6 ) / 1.8 = ( 0.72 + 0.552 ) / 1.8 = 1.272 / 1.8 = 0.707
Reálisabb ma már Ug = 0.5-tel számolni, úgy első közelítésben ( Ug * Ag + Uf * Af ) / ( Af + Ag ) = ( 0.5 * 1.2 + 0.92 * 0.6 ) / 1.8 = ( 0.6 + 0.552 ) / 1.8 = 1.112 / 1.8 = 0.622
Na ha ezeket korriáljuk kb 0.11-gyel Ig * Psi miatt, az már kb 0.82 (Ug = 0.6, Uf = 0.92) , illetve 0.73 ( Ug = 0.5, Uf = 0.92 )
Szóval a tok, és a tok és az üveg közötti tömítés együtt már elég alaposan be tud rondítani a gyakorlatban.
(És itt még az Igb * Psigb még szóba sem került... A 0.11-es Ig * Psi korrekció pedig nem tűnik durvának, a referencia Uw értékek mentén viszonylag jó közelítésnek tűnik.)
hát..ugye lehet, hogy veszít a fényéből, de akkor ezt homogénen teszi, mert nekem nem tűnt fel. kenegeti a rosseb.. 6 éve megvan, szerintem hibátlan. szerintem nekem tök ugyanez a világos szürke van.
Ki mit javasolna? Nagy hévvel elindultam az agglomerát irányba, majd amikor már majdnem lerendetlem, a gyártó azt mondja h rendelés előtt ők mindig elmondják, h "nem olyan tartós, mint pl. a gránit". Az-az veszít a fényéből, meg impregnálóval kéne évi 2x kenegetegnem, stb. Nekem erre sem időm, sem energiám.
Valóban ennyire kényes az agglomerát?
Megmondom őszintén, h a gránitok jó része nekem egszerűen giccses, csicsás. Valamilyen letiszult, visszafogott, minőségi megoldást keresek. A világos (fehéres) aggolemrát pl. ezért is tetszett meg, de gránitból még csak közel sem találtam olyat.
"Fbs kixsi zöld tubus a sziloplaszt nagy kinyomós kartusban van . Ne ossz tanácsot ha fogalmad nincs mit mivel hogyan!"
Légy oly kedves Te ne oszd a buta tanácsaid, ha neked nincs fogalmad a ragasztástechnikáról. Számos ablakpárkányt ragasztottam le fbs-el, és nagyon szépen odaragasztja, ahová kell. Aki biztosra akar venni, az meg Sikaflex-el ragasztja le.
Jogos, szakértő nem vagyok. Az ács szerkezet maradna a lécek kivételével. Azokat kicserélnénk az OSB alá. Igazából a lécek sincsenek elkorhadva, de azt kiváltanánk. Azért kérdeztem, mert van olyan vélemény, miszerint ha a nehéz cserepezés után ilyen könnyű héjalás menne fel, vetemednének a régi tartóelemek.
Sziasztok! Régi cserép fedésű tető helyett ha tegola lenne felrakva, maradhat-e a régi tetőfa? Lécezést kiváltanánk, arra 12-es OSB, rá megfelelően a tegola. Szarufákból is a gyanúsat cserélnénk.
Sziasztok terasz víz szigetelésnél elegendő a 2 réteg oxidált bitumenes lemez ? Vagy legyen egy réteg oxidált és arra rá egy réteg sbs modifikált bitumenes lemez ?
Székesfehérváron szinte minden boltban az oxidált bitumenes lemezre akarnak rábeszélni, mert olcsóbb és az van készleten. Sbs modifikált lemezt nem tart egyik bolt sem mert az 17ezer ft / tekercs.
Az oxidált bitumenesből meg csak 7-8ezer ft / tekercs.
Erre a bitumenes lemezre jönne még 7 cm beton réteg a teraszon
Köszönöm. Ez a golyó miből lehet benne? Hiszen ha valaki volt olyan gyengeelméjű, hogy a pálcát vasból csinálta, akkor mire lehet számítani a golyónál?
Az éleknél poliuretán ragasztóval (Sikaflex 221i) dolgoznék, mert nagyon jól tapad, bár gumikesztyű használata javasolt. Több ecetsavas fehér színű szilóval dolgoztam, de ezek idővel szépen kihúzhatóak, mint egy szalag. A párkányt pedig FBS ragasztóval ragasztanám le, poliuretán ragasztóval annyira odakötne, hogy képtelenség lenne feltépni.
Na az az elsődleges védvonal, kívülről kilógó purhab körbevág a vakolat és az új ablak között, majd behúz spéci UV álló szilóval és vizes újjal elken, felesleget leszed. Ugyan ez volt nekem, is 10éve, lakás megvesz, kifest, beköltöz, erre nagy eső, festés oda.. mondom anyukája.... régi ablakok kidob, új beépít, finomhangolást elkövettem a negyedik emelet ablakából kinyomóval a kezemben, mire végeztem, cseppet vonalkódos lett gatyám...
belül meg ami a szemednek megfelel. Azért az ékek helyét is ki kell majd nyomni belülről. akár szilóval is, vagy maradék habbal.
Szevasztok, infót szereznék kérni aki járatos benne.
Faablak beázás miatti ablakcsere, beépítés utáni de még festés és rendberakás, belső párkány feltétel előtti állapot közben mit javasoltok az alábbi helyzet kezelésére. Gipsz, glett, purhab esetleg valami speckó ötlet alulra?
Padlófűtés lépésállót raknám le.A fal hungarocel között van 1,5-2cm hézag párhelyen .. sajnos valahogy régen a kőműves ívesen rakta a falat.. ezeket a részeket szeretném kifújni.
A konkrét példában éppen igen... Mindenesetre ez a tag rendesen bezavar abba, hogy az Ug legyen a meghatározó. És minél kevésbé kirívó a különbség az Ug és Uf között, persze a hatékony ablakoknál, annál inkább labdába rúg.
Minél jobb Uf és Ug értékeket érnek el, annál inkább lesz nagyobb relatív súlya ennek a tagnak (hacsak valaki valami olcsó jobb technológiát nem talál ki.)
A mai passzívház ablakoknál már azért érdemben számít. A nyolcvanas években a Teschauer ablakoknál még kb elhanyagolható volt, most már az ablakon kiszökő hő akár hatoda-hetede is elmegy ezen a tagon, nagy ablaknál is.
Na itt még egy lgb * ψgb tag is bejön a képbe. (Az EN 14351-1 szerint ezt szabad + 0.2 W/m2K -val felülről becsülni, az esetek zömében alacsonyabb értéket kapnak a gyártók az EN 10077-1 szerinti számolnak)
Mindenesetre ha ezt a tagot valamiért el is hanyagoljuk, akkor is -- feltételezve hogy a PDF-ben a 30% keretarány korrekt, akkor 0.7 * 0.6 + 0.3 * 1.1 = 0.75 értéket kapnál. Az lg * ψ (van akinél lgb * ψg) hozzáadásával ők már 0.862-t kaptak a plusz tag nélkül is -- éppen erről a különbségről vitázunk.
"Egy nagyobbacska ablak esetén azért az üveg a meghatározó az eredőben.
Mivel kicsi a tok részaránya, így inkább Uw=1 körül adódik a gyengébb Uf adatú profillal is."
Milyen képlet alapján adódik?
Amúgy meg érdemes a képletet összevetni a mért adatokkal. Azzal, hogy a gyakorlatban a megfizethető kivitelezés mellett a fal és a tok között mi szökik el stb.
Inkább a 0.9 körüli mért Uw adat a tipikus, amellett a feltételezéssel is, hogy Uf = 1.0 és U.g = 0.5
Nem csak az anyagot kell megfizetni, hanem a kutatást és fejlesztést is. Meg a nevet és a reklámot, a probléma akkor van ha egy cég csak a nevéből akar megélni.
1, Élvédők nem függőlegesek, sőt hullámosan vagy ívesen vannak felrakva.
2, Ablak ajtók körül nincs derékszög és a falra merőlegesen sem jók a derékszögek amiben az ablakok ülnek. 3, Alul körben a vízorros élvédő nem vízszintesen, hanem hullámosan fut végig.Sok helyen nem találkozik az 2 darab egymással vagy elcsúszva van.
4, Két oldalnál a saroknál nem sikerült nekik egyforma magasan összehozni az alsó vízorros élvédőket és kb 1,5cm magasságbeli eltéréssel ér össze.
5, Hordós és homorú fal és nem függő fal(ezzel még kibékülnénk valahogy)
Minden tippet szívesen veszek.Már felvettem több céggel a kapcsolatot, de javítást nem akarnak vállalni -megértem-, illetve nincs szerintem benne tapasztalatuk sem.Szeretném tudni, hogy milyen lehetőségek vannak ilyen esetekben.
Biztos létezik a világon még sok nem jól megcsinált ház, nem egyenes fal -akár szigetelve.Csak van erre technológia.
Az Uf << 1 az ami veszett drága. És jellemzően az Uf a meghatározó.
Innen jön a marketing, beraknak egy Ug = 0,5 -ös üveget egy olcsó Uf = 1.3 tokba, az Ug-vel hirdetik. Jó olcsó lesz... az meg kit érdekel, hogy az Uw valahol 1.2 környékén lesz...
A drága ablakban manapság a jó tokot fizeted meg elsősorban.
Ne keverjük a dilatációt és a repedést, Bár a dilatáció az másképpen tervezett repedés. Ahol két különböző anyag találkozik az mindig gyenge pont. Repedni pedig mindig ott fog ahol a leggyengébb. A dilatáció az mindig látható, lásd hidak vagy akár hosszú panelházak. Panelházaknál a takaró lemez látható, nem maga a hézag. Hálózás célja a szabálytalan repedések eltüntetése.
Az is igaz, hogy a fa vs. műanyag is fontos szempont, és amennyire látom, a műanyag keretek csak és kizárólag Uw érték szempontjából egy kicsit előnyösebbek.
1. Nem hiszem el, hogy Uf ~ 0.95 és Ug akár ~0.5 értékekkel elérhető az Uw ~ 0.75
A tipikus az -- legalábbis az általam ismert márkás ablakok technikai leírása alapján -- hogy az Ug = 0.5 ablak is csak századokban, nagy ablakok esetén talán 1 tizedben javítja az Uw értékét az Uf értékhez képest. Nekem az a tapasztalatom, hogy Uw = 0.89 már igen jónak számít, és kb. ez az, ami még megfizethető.
2. Persze a megfizethetőség szubjektív, és igen nagyban múlik azon, hogy mennyi időre tervezel az ingatlanban élni. Mi is Uw = 0.9 körüli ablakot választottunk (az ablakcsere sajnos nem volt kérdés, ugyan csak 30 éves házba költöztünk, de olyan szinten égette szét a nap az ablaktokokat, hogy a cserén kívül más nem jött szóba). Ugyanakkor azt gyanítom, a vitapartnerünk erősen sokallja még a mostani kb 35-40 százalékos felárat is.
Anno ígérte itt az egyik építész, hogy kiszámolja egy házra, hogy százalékban mennyi eltérést jelent, ha olcsó ablakokkal vagy hiperszuper hőszigetelésűekkel van megépítve.
Van egy kész terved ahol áttudnád írni az ablakok hőszigetelési értékét, és kiköpné a program az eredményt?
Igen egy kicsit furán fogalmaztam meg :( Ha nem hálózunk ilyen helyeken, ahol két különböző anyag találkozik az el fog dilettálni egymástól és repedés lesz.
20 éve gyártok rétegelt fa ablakokat. 25oo nm-res műhelyem van. CE jelzésú termékeket 15 éve, azokat laborba kell vinni bevizsgálásra és 5 évenként ezeket meg kell újítani. Csak intézményeknek gyártok és épitek be.
Az üveget pár cég gyártja az egész világon, pl. A Saint Gobain-nek van egy szerelvény konfigurátora, azt használja minden ablakgyártó, amikor a üveg hőátbocsájtásáról nyilatkozik.
Laborba soha nem jönnek ki az általuk adott üveg U értékek.
Létezik szabvány az nyilászárók gyártásáról és beépítéséről, ott le vannak írva számolási módszerek, ott se jönnek ki ezek az értékek.
Léteznek olyan üvegszerelvények és rámarendszerek, amik tényleg tudják az UW=o.7-et, de azokat speciális rendelésre készitik az üveggyártók (de mennyiség is kell, mert egy kamion spéci üveget nem áll neki legyártani egy üzem) és rétegelt fa+ aluminium rámákba szerelik, az alu ráma belseje meg van töltve zártcellás polisztirollal. A szerkezeti üvegeket, amiket a üveghomlokzatokon látsz, meg tudják csinálni a gyártók akár U= .4-res is, de nagyon vastag és nehéz lesz az üvegszerelvény, ablakrámák nem bírják el.
Síma ablaknál nem létezik valós Uw o.8, még a 92-es PVC és PU profilnál, de még a fa rétegeltből sem.
Kompletten (ragasztás, dübelezés, alapozás, színezés) 4500-5000ft/m2. Aztán, ha az épület magassága meghalad x métert, akkor felárat is fizetni kell, ill külön számolják az ablakkáva kiképzést stb.
Itt Csongrád megyében még 3500ft/m2, de itt már csak jó esetben ennyi.
adj hozzá az üveghez 0.2 egységet, az üveggyártó azt állítja, hogy a SGG PLANITHERM XN lowe bevonattal kijön, de laborba megmérve nem. Vannak megrendelések, ahol kérnek laboros bizonyítványt. Kell egy 6-os üveg kivülre, hogy a 0.6-ot tudja- de inkább a kriptonos tőltésű.
A dilatálás (dilatációs hézag) lehetővé teszi egy szerkezet egymás melletti részeinek egymástól független mozgását és nem a repedések eltüntetése. Na most el akarja tüntetni a repedéseket vagy biztosítani akarja a részek szabad mozgását.
Videken (Gy-M-S megye) manapság kb milyen m2 áron rakják a hungarocellt a házakra? Szinezes nélkül (halozasig) és szinezessel egybevett árrais kiváncsi volnék.
Szerintem bajnak nem baj csak egy picit talán jobb a rabic a nagyobb lyukosztás miatt a nagyobb várható repedések dilettálására, a hajszálrepedésekre meg jobb a dryvit. A lényeg, hogy raktál hálót.
Két különböző anyagnak mindíg más lesz a hőtágulása, ezért erősen ajánlott minden ilyen találkozást védeni a repedés ellen, tehát butaság kispórolni. Ide (a vakolatba) bőven elég a rabicháló (nagyobb lyukméretű kék színű háló), mert ez a durva "felületegyengetés", a finom munkához a "dryvit" háló (sűrűbb osztású fehér szinű) kell a gletteséskor.
A héten lett behálózva és ragasztóval behúzva a homlokzat, viszont nemes vakolat csak jövő tavasszal vagy ősszel fog felkerülni rá. A kérdésem az lenne, hogy maradhat így addig vagy át kell kennem valami alapozóval és ha igen milyennel a tél beállta előtt? Vagy elég lesz majd csak közvetlen a színhúzás előtt? Árthat-e neki valamit az időjárás?
Szerintem a legjobb árnyékolástechnika a redőny, abból is a világos színű. Itt panellakásban más mód nincs is, de szerintem kb. mínusz 5 C fokkal hűvösebb van a lakásban, mint redőny nélkül. És pontosan így van, hogy kívül kell az árnyékolást megoldani, mivel elsősorban a radiáció a probléma.
Na itt is a következő kérdés: cserépkályha tüzelés.. Én mindenhol úgy olvastam, hogy fát leégeted parázsra, majd bezárod, ez a csk lényege nem? Erre jönnek itt rokonok, és többen mondják, meg mástól is hallottam, h mindig rak rá 1-1 hasábot és elparázslik szépen, nem értettem ennek mi értelme, hisz a kéményt fűtöd vele nem? Vagy eleve kevesebbet raknak be h ne legyen full meleg a kályha, és így szintentartják? Már legalábbis ha otthon vannak ugye. Ja aztán hallom a híradókban a cserépkályhás CO mérgezéses esetelet, sose értettem hogy lehet egy cserépkályhával szénmonoxidmérgezés, hát így.. Gondolom este is rádobja a fát lefekvés előtt, ajtót nyitvahagyja, azt szépen jön ki a CO.. Mert érdekes nálunk soha nem volt CO gond..
Attól függ, milyen a padló egy felújításnál. Láttam olyat, hogy anyaföld ( vagy valami homok ), párnafák, aztán rászögelték a hajópadlót és kész. Itt nyilván fel kell szedni a hajópadlót, párnafát és rendesen megcsinálni és már mehet a padlófűtés.
A nyaralómban rendesen padlólapoztak, az akkori kornak megfelelően valami borzadály csicsás lappal, ami azóta is nagyon jól tart, én sem vertem fel. Kapott 5 mm XPS-t, arra 8 mm-es lamináltpadlót és kész. A komfortérzet sokkal jobb. Ez csak nyaraló, de mondjuk áprilisban, októberben még használjuk és nem mindegy... A konyhában, fürdőben meg csempét csempére és kész. Valamennyi szőnyeg van, de arra pont elég, hogy nem lépünk a nagyon hideg padlóra.
A padló hőszigetelést baromságnak tartom egy felújításnál, hogy csak azért felverni az egész padlót és újrabetonozni, ökörség.. Új építés az más persze, akkor nyilván kell.
A lábazatom le lesz szigetelve, az egy jó 40 centi, annyival van a padlószint alatt. Az is valami. Amúgy meg tavaly, meg előtte sem volt semmi gond a padló körül, mármint penészesedés. A padló meg ígyis, úgyis hideg, a fürdőben is hideg, sőt még az emeleti szobában is hideg, holott fűtött tér van alatta :) Nekem az a pici komfortérzet, amit esetleg ad, h nem annyira hideg, nem ér annyi melót, pénzt, bosszúságot..
Nálam a tető 0.24, fal 0.26 körül, ablakok 1.2(Uw). A padló az szűz :) Illetve fél centi xps a laminált alatt :D És a fürdőbe tettünk 5 centi xpst, mivel újra kellett betonozni.
Na de az idei tél lesz az első teljes hőszigeteléssel. Tavaly csak november körül ért körbe a szigetelés, de még akkor sem volt full kész, lábazat sem volt leszigetelve, meg a terasz beépítés sem volt meg(ott eleve ki volt hagyva a falon a szigetelés).
Hát kiváncsi leszek, mennyi fa fogy majd. Meg mennyit segít a terasz benapozása. Tavaly méricskéltem, a téli hidegekben napi 8-10 kilo fa fogyott. Az mennyi kW kb? Átlagosan 21 fok volt bent.
Ha rendesen szigeteltek a falak, és az ablak az olcsóbb fajtából való, akkor akkora az egységnyi felületre eső hőveszteségben a különbség, hogy az ablakok felületét egy elég durva faktorral kell felszorozni.
A magam részéről úgy látom, két megközelítésnek van értelme.
Az egyik az, hogy olcsóra hajtasz, akkor eleve a falak szigetelésénél sem választasz nagyobb vastagságú szigetelőanyagot, és valóban, jó ár/érték arányú nem gagyi de elég olcsó ablakot választasz, a födémet viszont rendesen szigeteled...
A másik meg a passzívház, vagy közel passzív. Ott vastagon szigeteled a falakat is (a födémet aztán még inkább), és ablakból sem sajnálod a passzívházba valót, meg egy csomó minden másban odafigyelsz.
Hogy melyiket érdemes választani, az jelentős részben azon is múlik, hány évre tervezel az adott ingatlanban lakni.
Ez sem nyert! Nyugger ( figyeled: nem nyugesz... ) koromra van mit a tejbe aprítanom... ez még nem jelenti azt, hogy nem vagyok takarékos.
Valószínűsítem, hogy fogalmad sincs a szakmáról, legalábbis azokról a részekről amikhez én hozzászóltam. Amihez nem értek, ahhoz nem szoktam hozzászólni. De nekem teljesen mindegy, hogy mit hiszel, mit mondasz, hogy ki vagy, mi vagy, honnan jöttél, hova tartasz, szóval a szememben csak egy nulla vagy. Egy ócska kis szánalmas alak, akinek a személyeskedés az igazi kenyere.
Itt osztod az észt naphosszat, egy röpke egy év alatt írtál 52o hozzászólást, nulla szakmai tartalommal. Azzal kezdted, hogy gipsz kötéslassítót kerestél. Ha értenél a szakmához, amilyen szakember hiány van a szakmában most, degeszre keresnéd magadat.
Ja, akkor már értem. Kicsit drága... Különösen, ha elromlik és mondjuk kijön a szerelő és azt mondja, hogy vezérlést kell benne cserélni...
Nem szeretem az ilyen univerzális dolgokat. Ha elromlik, akkor se fűtés, se melegvíz, stb.
Nekem a meleg vizet a legolcsóbb hőtárolós gázboyler állítja elő. Az is 12 éves. Tavaly kiszedtem belőle a vízkövet. Még egész jó állapotban volt benne az anód.
Egyébként, ezekhez nem értek, legfeljebb azt látom, hogy minden ilyesmi baromi drága. Ne felejtsd el, mindenki eladni akar. Jót, rosszat, egyaránt. És mindenre rá tudják beszélni azt, akiről feltételezik, hogy ki tudja fizetni. Függetlenül attól, hogy ért hozzá, vagy nem, tehát érdemes nagyon komolyan körülnézni. A többi a vevő dolga...
Már mért ne lenne értelme? Hogy jön most ide a kondenzációs kazán? Különösen annak tudatában, hogy ha jól tudom, nem is engedélyeznek mást beépíteni. Ha meg még azt is figyelembe veszed, hogy egy kondenzációs kazánnak akkor igazán jó a hatásfoka, ha csak alacsony előremenő vizet állít elő. Ez igazán jól illeszkedik a padlófűtéshez. Szerencsémre, nekem még egy régi kazánom van, amit már akkoriban 8 évesen vettem, azóta ment 12 évet, tehát már amerikában is majdnem nagykorú. Az lehet, hogy ezeknek rosszabb a hatásfokuk, viszont olyan egyszerű, mint a faék. Ráadásul minden rézből van benne, ez sosem fog elrohadni.15 rugóba került. És mindent lehet hozzá kapni, ha a szükség úgy hozza.
Egyébként, nem tudom, mit jelent az, hogy ez egy "hibrid"?
És szerinted semmi értelme a hybrid kondenzációs kazánnak, ha veszünk alapul egy 100m2 es km.tégla 38cm vastag falú kádárkockát, aminek a homlokzatát leszigeteljük 15 centis grafitossal (ez kb U=0,18 W/m2K), koszerű nyílászáróval, 30cm födém szigeteléssel?
Én nem mondtam, hogy nem kell szigetelni a házat, csak azt, hogy nem az ablakokon megy el a hőenergia nagy része. De ugye minél nagyobb a ház, annál nagyobb a felülete is. Mondjuk négyzetesen. Tehát, előbb utóbb minden lehűl. Vagy felmelegszik.
Ablak nélküli ház? Egy időben gondolkoztam rajta, egy viszonylag meredek telken, csak a homlokzat látszana ki a földből. Barlangház. Megveszek egy darabot a Barátság kőolajvezetékből, beásom a földbe, stb... Szerencsére találtam egyszerűbb megoldást is.
Egyébként valóban nem számoltam a felület nagyságával. Ebben igazad van. De a legjobb az lenne, ha egy házon nem volna ablak, és a homlokzat is le volna szigetelve. Egyébként ablaknál ülve télen/nyáron rosszabb hőérzetet ad (nekem), mintha fal mellett ülnék.
Imádom a stílusodat! Főleg a találgatásaidat... Sajnos, csak általánosságban beszélsz, még véletlenül sem próbálod megérteni a fizikai összefüggéseket. Esetleg nem kellene újra nick-et változtatnod? Ezt az sr1-et is kezded lejáratni...
Gondolom, innen már csak személyeskedni tudsz... tőled már régen megszoktam.
Nagyon unom már, hogy a nyugeszek itt okoskodnak, mert valamikor régen nekiálltak egy háznak és befejezték, persze rosszul 5 év alatt. De doktorok ettől lettek az építőiparba.
Hát nem... folyamatosan hülyeségeket írsz, a más hülyeségeire.
Az építőipar és annak a szabályozása nagyon sokat változott ahhoz képest, amikor te epítkeztél.
Két perc alatt rá lehet jönni, hogy hol szökik el a hő egy háznál, hiszen mióta kötelező a hőtechnikai minősítés a szerelőmérnök ki kell számolja a ház összes rétegrendjének a fajlagos hőátbocsájtási értékét, azokat négyzetméterekkel beszorozza, minden szobára, aztán kijön, hogy az ablakokok szökik el a legtöbb, ha a ház le van jól szigetelve. Csak te ilyen tervet nem is láttál.
Másképp nem is lehet hőigényt számolni és fűtési igényt méretezni.
Így van! Látod, még a nap is nekünk segít azzal, hogy télen alacsonyabban jár, vagyis mélyebbre süt be a nap a helyiségbe, vagyis azért bejön elég sok energia.
Arról ne feledkezz meg, hogy éjszaka pont fordítva működik a dolog. Ha nem teszel fel függönyt, vagy valami árnyékolót, akkor a helyiség ( tiszta égbolt mellett ) a világűr hidegét fogja látni ( -200 valahány fok ), vagyis a helyiség fog sugározni energiát a világűrbe!
Ha van egy hungarocell dobozod, beleteszel egy jeget, jóval hosszabb ideig marad meg benne, mintha lenne az oldalán egy nem túl ablak, ami a hungarocell doboz vastagságának töredéke. Pláne, ha még be is sütne rajta a Nap:))
Nem csak ablaka nincs, legfeljebb nagyon kicsik, hanem a hőlépcső is kicsi, hiszen van egy benti hőmérséklet, meg van egy kinti, ami az anyaföld. Az lehet, hogy a föld felső 10 centije 30 fokos, de lejjebb már mondjuk csak 15 fok. Hát, attól nem lesz meleg a pincében. És leszigetelheted akármennyire a pincét, attól nem lesz benne melegebb, hiszen nem fűtesz benne. ( Már ha nem lakáscélokat szolgál. )
Na épp most építem be a déli fekvésű bejárati teraszom, 2 nagy ablaka lesz, kb egész nap besüt rajta a nap majd. Hát kiváncsi leszek milyen lesz télen :) Nyáron kevésbé süt be, mert ugye magasabban van a nap.
Látom Öcsike, semmit nem értettél meg az előző magyarázatomból. Legfeljebb annyiban van igazad,hogy egységnyi felületre vonatkozóan több hő megy ki az ablakokon. ( vagy a kávákon, vagy ahol neked tetszik )
Ha beteszel egy üvegfalba nagyon nagyméretű ablakokat, akkor az Uablak=1.1.
Az Uüveg =0.8, három réteggel, Lowe6-16-Lowe4-16-F4-es üvegszerelvényel- melegperemmel, azaz két Loew üveg van benne és az egyik 6mm-res. Ilyen üvegszerelvény az árlistákon nem is létezik, ezt külön rendelni kell.
De a ráma, lehet akar 15 kamrás hőhidmentes, akkor is Uráma=2.2.
A 92-es rétegelt faprofilnál is Uráma=2.2.
Az ablakon szökik el a hő, ha a ház nagyon jól le van szigetelve.
Igen, a radiációval, ha besüt a nap, - az csak sugárzással tud hőt közölni és hiába van baromi messze, a felületi hőmérséklete mondjuk 6000 fok! Ettől aztán nagyon meleg tud lenni egy helyiségben.
Télen ezt jól ki lehet használni, feltéve, hogy elég nagy ablakok vannak és süt a nap. Nyilván, a mai modernek mondott mediterrán jellegű házaknál ez nem megy, miután kicsik az ablakok! De azok egy más égövre vannak tervezve, itthon meg erőltetik őket. Északi oldalra jó.
Ez mind igaz, de mekkora a felülete az összes ablaknak és mekkora a falaknak? Hányszoros a különbség? Ami ugye abban fog megnyilvánulni, hogy mégiscsak a falakon megy ki az energia legnagyobb része. ( meg leginkább a födémen )
"Nálunk ez úgy van, hogy jó nagyra megnőttek a fák az udvarban és ezek lombhullatok. Vagyis nyáron nagyjából árnyékban van a nappali, télen viszont nincs levél a fákon, besüt a nap, hihetetlenül sokat számít a fűtésben."
Ez is tökéletesen jó, és gazdaságos megoldás, ha vannak fák, mert rengeteget felfognak nyáron. Talán nem is a meleggel van a gond, hanem a radiációval.
Lehet nekem kellene változtatni a szemléletemen, de a hő nem ismeri a matematikát, viszont mi igen. Az ablaküveg kamrákkal nagyjából 2-3 centiméter vastag, míg a tégla 30-40 centiméter, itt már komoly vastagsági különbségek vannak. Egy mai kornak megfelelő nyílászáró össz U értéke nagyjából 0,8 W/m2K, míg, ha egy kisméretű téglát veszünk alapul, akkor az nagyjából ugyanennyi, szigetelés nélkül. DE, a nyílászárót már tovább nem szigeteljük, és most ne számítsuk bele a redőnyt, míg a téglafalat beszigeteljük min 10 cm vastag szigetelőanyaggal, így már az U érték kb. negyedére csökken. Akkor hol is szökik el a hő? Szerintem még mindig az ablak lesz a kritikus pont, ahol távozhat ki és be a hő. Itt nyilván nem arról van szó, hogy kell egy jó ablak és meg van oldva, hanem kell megfelelő vastag hőszigetelő anyag a homlokzatra és alapvető, hogy a födémre is. Vagy valamit én nem számítok bele?
Na nálunk idén nem volt sztem 30 fok sem a tetőtérben, talán 28 volt a max pedig az egyik oldal délre néz. Tavaly amikor hetekig 35+ volt, akkor felment már 31 körülre több nap után, asszem ez volt a max.
Nyáron behúzod a függönyt, vagy leengeded a redőnyt, stb. Egyébként, ha kint tombol a 35 fok, akkor teljesen mindegy, hogy mit csinálsz, mekkora az ablak, van e redőny, milyen a hőszigetelés a padláson, stb. Mindenképpen lesz a tetőtérben legalább 32 fok. Az egyetlen megoldás erre a klíma.
Viszont az is igaz, hogy ha csak a földszintet nézed, akkor alulról jön annyi "hideg", hogy egy kicsit azért jobb a helyzet.
Nálunk ez úgy van, hogy jó nagyra megnőttek a fák az udvarban és ezek lombhullatok. Vagyis nyáron nagyjából árnyékban van a nappali, télen viszont nincs levél a fákon, besüt a nap, hihetetlenül sokat számít a fűtésben.
Én mondanám neked, hogy csak padlófűtés legyen, de ez nagyon sok mindentől függ. Olvasgass utána, van ilyen topik.
Az ablakcsere soha meg nem térülő beruházás, csak ezt sokan nem tudják :) Ha így nézzük a legolcsóbbat kell megvenni, 3 rétegű a passzívházakba kell, ill inkább komfortérzet miatt. Nekem fél milla alatt megállt 2 éve, 4 normál ablak, 1 kicsi, meg 3 teraszajtó(1 dupla és egy egyes). Nem is leggagyibb, Kömmerling profilú.
A legtöbb hő a falakon és a tetőn megy ki.
Még az eredeti mondandómhoz példa: itt a környékünkön volt egy eladó ház, ez rendes, 60m2es(kétszintes, tehát 120) ház, emeleten 3 szoba, lent szinte egy légtérben nagy nappali és konyha-étkező(hirdetésben láttam). Nos, valószínű megvette vki, mert mozgolódást láttam egy ideje, de kívülről nem történt semmi. Na de legutóbb mit látok: vezeti be a gázt a hülyéje.. Ui az épületben nem volt se gáz, se fűtés. Tehát ahelyett h hőszigetelne, meg venne egy fűtő klímát, esetleg mellé egy kályhát, inkább kiad csillió összeget gázbevezetésre meg majd gondolom a fűtésrendszerre(ha elég hülye, fel is töri a padlót padlófűtésért..)
Unokatesóm is ez a típus, meg sok ilyenről tudok, h ész nélkül szétbarmolnak mindent azt is amit nem kéne, merthogy felújítás..
Tényleg felmentek az árak. A fiaméknál, a 350 nm-es ház villanyszerelése kb. 10 éve 1.1 millába került... Annyi megszakító, meg kapcsoló van, hogy pilótavizsga kell hozzá... Szerencsére ezt simán meg tudtam csinálni magamnak és a kapcsolók sem egy horribilis összeg.
A 3000,-Ft-os hidegburkolás nagyon jó ár. Bárcsak találnék ilyet a Balatonnál...( semmilyet nem találok ) Különben nekem kell leburkolnom a teraszt és nem túl jó a derekam.
Ács sincs. Éppen küzdök egyel, de ez is csak egy a "bevállalom, aztán majd csak kész lesz egyszer" típus. De azért fizessem ki az anyagot, meg a munkadíj egy részét előlegbe... ( anyád! )
Szerintem el lehet költeni bármennyi pénzt felújításra/építkezésre. Itt az is kérdés mit mersz magad bevállalni, és ismeretség. Ahol laknak nagyszülők sorban kelnek a házak, amiket aztán újítanak fel, sokat beszélgettem egyik másikkal és pokoli összegekről is prédikáltak. Az egyik pl az ablakra nem sajnálta a pénzt, a kb 120m2 ház összes nyílászárója, bejárati ajtóval került 1,5 millióba. Soknak tűnik elsőre és minek kellett, de végülis igaza volt, még mindig az ablakon megy ki a hő jelentős része.
Ja még annyit, h a ház 90-ben épült, tehát nem végletesen elavult, ahogy írtam, eletromosságra pl egyáltalán nem költöttünk, ugyanazok a kontakta kapcsolók és konnektorok vannak, bár terveztük a cserét szép új fehérre, de lehet h marad :) Elvégre semmi baja..
Egyébként itt Csongrád megyében nem olyan tragikus a szakember hiány. Akikkel eddig beszéltem, igaz ismerős, de mindegyik tud jövőre ránk is időt szánni. Az egyik mester kb 1 hónapja mondta az árait, szerintem nem is olyan sok a jelenleg 3500ft/m2 hőszigetelés és 3000ft/m2 hideg burkolás. A villanyszerelő ismerős kb 1,1-1,2 milliót normális kapcsolókkal, MT3x2,5 vezetékkel. Konyhára szintén van szakember ismerős. Falfestést, alapozással és gletteléssel ill. parkettázást magam csinálom. Szóval 10-12 millió nem olyan kevés házfelújításra. Magam inkább a fűtésrendszerrel állok sehogy, senkit nem ismerek.
Irreális összegek ezek, az emberek meg vannak hülyülve.. Már bocs. Vagy én mozgok más dimenzióban :) Én egy netto 30m2-es nyaralót vettem, kétszintes, tehát akkor legyen 60m2, és eddig 2,5 millió körül költöttem rá. 2016ban kezdtük, ok, azóta emelkedtek az árak. Mi van ebben benne?
-teljes belső burkolás(földszint laminált, emelet laminált+szőnyeg)
-festés
-teljes fürdő felújítás
-homlokzati hőszigetelés
-tető hőszigetelés
-terasz beépítés
Ha 2.5 millával számolunk, akkor 41e/m2, jól számolom? Ha felszorzom 100m-re, akkor is csak 4.1 milla jön ki.. Munkadíjjal legyen 8, v 10 milla?
Viszont ez nagyjából csak anyagár, mivel az ablakcserén és a vizes munkákon kívül mindent SK csináltunk, nem ez volt teljesen a terv, de nem nagyon találtunk embert, meg smucig is vagyok :) Meg olyan sok rosszat hallani a munkák minőségéről..
Igaz, nem csináltam olyan baromságokat, hogy a teljes padlót feltörjem hőszigetelés meg padlófűtés miatt, fűtésrendszerre egyáltalán nem kellett költeni, mivel cserépkályha van és teljesen jól befűt, nem vettünk hidromasszázs kádat csak egy snassz kádat, konyhabútor is csak egy alap praktikeres 40 ezerért(de amúgy jól mutat), nem 300-ért csináltattuk asztalossal, a tetőt meg úgy hőszigeteltem, hogy az eresz és a padlás felől betoltam a 10 centis közetgyapot táblákat, majd még belülről 5 centi stafnizva, erre fólia és gk. Kívülről van egy kis légrés, a padlás meg szellős. Igazat megvallva nem ártott volna egy új tető, de nem volt erre 1-1.5 millánk hirtelenjében.. Most így ellesz egy darabig.
Az elektromos hálózatot sem bántottuk, réz vezetékek vannak.
Szóval én azt gondolom, az emberek sokszor feleslegesen, divatból bontanak/barmolnak szét mindent, h jaj nekik is padlófűtés legyen 500 milliós mittudoménmilyen kazánal.. MEg a 3 rétegű ablak meg a, meg a..
Tetőt nem számolok, amiket eddig néztem rendben volt. Bízom benne ez a közel jövőben is így lesz. De egyébként ja, 12 milliót számolok így is, amit talán egyenlőre és első körben rá lehet költeni egy kockaházra...
Sziasztok, segítség kellene, szombaton kezdenénk a homlokzati hőszigetelést, de a lábazati vízszigetelés nincs még meg, a lábazatot kivitelező csapattal viszont tanácstalanok vagyunk a lábazat vízszigetelése miatt.
Rétegrend, sávalap, rajta 2 sor zsalukő, ez a szerelőbeton szintje, erre jött a vízszigetelés, majd egy sor Ytong start, majd rá a 25-ös Silka
Odáig tiszta sor, hogy a szerelő beton szintjéig gv40-es lemez lesz kellősítés után felrakva, erre purhabbal az xps, majd dörken, és föld.
A gondom az, hogy a sarok után egy terasz lesz, ami egy szintben lesz a padlóval, ami a szerelőbetontól még 24cm-el feljebb lesz. Illetve a járda is ezen a részen a padló szinttel lesz egy magasan.
Az ytong start ugyan tesztelve lett, és semmi vizet nem szív fel, de mégis mennyire kellene feljönni a bitumenes lemezzel? A jobbra látható ablak parapet magassága 30cm a végleges padló (és járda) szinttől. Menjen odáig fel? A kivitelező szerint az xps nem fog tartósan odaragadni a bitumenes lemezre, erre a tervező azt mondta, hogy a magasabb részeken lehetne pár dübellel rögzíteni, de a kivitelező szerint akkor meg kb minek oda a vízszigetelés? :)
Lenne valami kenhető szigetelése a kivitelezőnek, amire odaragad egyből az xps állítólag, de csak jövő héten lesz meg, mi meg a hosszú hétvégén fel akarjuk rakni a hőszigetelést, és le is lenne hálózva...
Van van valami ajánlott kenhető szigetelés, amire tuti odaragad az xps, és mondjuk péntekig be is tudnám szerezni? :)
Bármi ötletet szívesen fogadok, legkevésbé azt szeretném, ha a bitmuenes lemez csak a szerelőbeton vízszigeteléséig érne, félek hogy a teraszra csapó eső eláztatná a falat (itt az ytong start a teraszszint alatt lesz!)
A szerelőbeton alatt az alaptestig menne 15cm xps, felette pedig lenne 20cm xps járda felett 30cm-ig, utána sima ath-80 20cm-es.
Köszi Töck és Janus! Nekem sem tetszik a saroktelek és én is láttam némi problémát az alapot illetően. Nem véletlen árulják ezt sem már lassan 1 éve.. Persze, hogy nem érdekes a belül lelakottság, hisz ilyet keresünk, feleségem is edzett már ilyen területen, és nem kell rögtön megijedni. Sajnos nekem mániám a 70-es 80-as években épült kádárkocka, azt képzelem, hogy majd fel tudunk egyet újítani:)). Ha ezt oda is adnák 20 millióért akkor is szerintem kevés lenne erre a 8 millió fennmaradt felújítási alapunk.
Persze, hogy nincs benne semmi nehézség. Még abban tudnál segíteni, hogy a betonhoz milyen néven kapok folyósító adalékot. Olyant, amit be is lehet valahol szerezni.
Ettől még érdekel, mit csinál a puh-hab egy aljzattal, pláne ha az ember azt hallja, hogy 3 centit tudtak vele emelni. (ami gondolom szintén nem egy födémre vonatkozott, hanem valami vékony aljzatbetonra)
sziasztok, tegnap tüzépeket jártam "MICROPOL"-ért, de nem kaptam végül csak "MICRO-POR" megtévesztően hasonló nevű (és persze ugyanúgy mészpótló) folyadékot.
ne hülyeskedjetek, a Mariana-ároki béka valaga alá nyomjátok le azt a topikot. Jenő megírta, hogy kell fúrni két lyukat és addig kell tölteni egy nagy tölcsérrel a híg betont, ameddig kifolyi a másik lyukon. Megelmelni nem lehet PUR habbal egy megsűllyedt födémet. Max egy néhány centi rétegrendet , ami ki tudja miből van.
Vagy fel kell tőrni, meg kell nézni, hogy miért kopok és orvosolni kell az okát. Mi ebben olyan nagy dolog?
Akkor az gondolom, hogy nagy tágulású lehetett. Hogyan szabályoztad azt, hogy mennyit emeljen? Attól nem tartottál, hogy az egyenetlen eloszlás miatt esetleg eltöri a betont a túlemelt részeken?
Hőszigetelésnél használatos dryvit üvegszövet hálót felszabad-e rakni fordítva, vagyis nem függőlegesen, hanem vízszintesen? Például lábazatra, hogy ne kelljen méteres darabokat vágni 10 centis toldásokkal, hanem végighúzni egy több méteres szakaszon? A háló kereszt és hosszirányú szálai nem egyforma kialakításúak, ezért nem vagyok benne biztos, hogy így is használható-e, ugyanazt a szerepet tölti-e be így is.
Az, hogy belül nagyon le van lakva, nem érdekes. Egy 40...60 éves háznál belül mindent fel kell újítani. A vizet a vízóra aknától, a villany alu drótját, csomó helyen a vakolatot, ha falakat akarsz kiszedni, azt is, stb. Ebben is van jó, mert legalább a mai kornak megfelelően lesz felújítva. Ha meg egy fiatalabb házat veszel, azt sajnálni fogod szétverni és biztosan nem tudod megvalósítani az elképzeléseidet. Egy lelakott házat sokkal olcsóbban meg lehet szerezni, mint mondjuk egy fiatalabbat... De egy öreget legalább meg tudsz úgy csinálni, hogy az ízlésednek megfeleljen. Nem kell mindent azonnal megcsinálni rajta, jó az részletekben is, ahogy győzöd pénzzel.
A ház külseje inkább problémás. Ez a tető még egy darabig állni fog, de ahogy elnézem, kell majd rá egy új tető. Ez már nem semmi költség. Vakolat? Leverni, a lábazatról is. El van ez is egy darabig, de mindenképpen sorra kerül. Meg hőszigetelés, stb. Fűtés...
Szóval, vagy veszel egy újabbat jóval drágábban, vagy inkább egy komolyan felújítandót olcsóbban, de költeni mindenképpen kell rá, nem is keveset. Én ez utóbbit választanám és akkor nem lesznek félmegoldások. Természetesen ehhez hozzátartozik, hogy statikailag épnek kell lennie mindennek.
Ami nem tetszik ebben a házban, hogy telekhatáron van, ráadásul saroktelken... persze minden az anyagi lehetőségeidtől függ.
Szerintem jó híg betont jobb beönteni, mert az a talajt is szilárdítja. Miután a beton (nagyon) híg lesz repedezni fog, de úgy is sokkal jobb lesz a helyzet mint előtte.
Gondolom befogadós ajtót szereltetsz egy Ytong falra. Beszeleled az ajtót, a tokcsap felé beteszel egy csík EPS polisztirolt, beragasztod az áthidalóhoz, haló és glett, egybe az Ytongra.
készítsz egy szélesebb vizszintes boritást, azt is gérbe lehet vágni, mégha a fennálló borítás keskenyebb. Igy nem látszik az illesztés, ami úgyis repedni fog.
Az ajtó nyílásnak 215cm magasságban elhelyezett áthidalóra van szükség, így lesz az átmenési magasság kb 208cm. Egyedi gyártású ajtók. A falnyílás szélessége 88cm, így 75cm átjárás lehetséges.
Nálam most úgy alakul, hogyha nem szeretném szabni az ytongot, akkor a PVÁ áthidaló 221cm-re kerül.
Namármost: megoldható lenne-e a magasság beállítás úgy, hogy az áthidalóla alulról felragasztok egy 5cm-es ytongot, esetleg pár cm-re bekötve a falba. Így 216cm lenne. Leesni nem fog, az biztos, az ajtótokot oldalra rögzítik... tehát miért ne? Rajz:
Két lukat fúrni, az egyiken addíg önteni bele a híg betont amíg a másikon is meg nem jelenik. Vagy kibontani az aláüregelődés helyén és kitölteni, majd újra betonozni. Ha lehet valamivel többet tudni (vastagság, vasalás) lehet, hogy elég lenne néhány helyen belefúrni és beönteni némi betont. És még van egy néhány lehetőség, többet kéne tudni.
A fémtokos ajtó (a tokozat 1.5 mm vastag lemezből készült) a lehető legnagyobb tokbelméretet adja, abból van saroktokos és UHT is. Van neked egy stílusod...
Van egy másik változat is, az alu tokra épített filo ajtó, Kubica vagy Simonswerk rejtett sarokkal. Annak a tokozatát nem is látod.:)
Ha egy hatvanas évekbeli háznál a földszinti aljzatbeton egy 2 méteres részen döng, üreg lett alatta, annak mi lenne a megfelelő javítása? Olyan helyen, ahová valószínűleg nem kerül később válaszfal.
Sajnos manapság vályogházat csak gazdagok vásárolnak... Ha nem vikkendház lesz amiben nincs főzés és mosás, mosogatás akkor bocsi. Felújítása egyenértékű egy új építéssel és ugye ez soha se lesz új... :(
Lenne egy vályogház, aminek a megvásárlásán gondolkodunk.
Viszont az egyik oldalfal a felső részén kitüremkedik. Mintha nagyon halvány repedés is lenne ott „T” alakban . Viszont nincs nyílászáró azon az oldalon.
most utánannéztél, az EN 711 vagy a 712-es szabvány egyik mellékletében le van írva.
Minden műszaki terv írott részében le kell legyen írva. Falazott tartószerkezetek építésénél ezeket kötelező betartani. Van szabványgyűjteményem, onnan másoltam ki.
"Az kb 80-100 év alatt 2m-t (!) süllyedt, úgy kellett lemenni a földszintre."
Az előfordul hogy bizonyos építmények idővel a terepszíntől lejjebb vannak, de ennek oka nem a süllyedés és nem kettő méter, hanem a terepszint növekedése.
Régi többszáz, de inkább többezer éves építmények nem a süllyedés miatt kerültek lejjebb néha nem csak kettő méterrel hanem többel is, hanem a környék terepszintje növekedett.
Régen nem rakták teherautóra a sittet, hanem bontás után elpanirozták és építettek egy újat ugyan ott.
A terepszint megnövekedett és a kíváncsi régészek kutathatnak.
Egy épület - kivéve ha sziklán áll - fenállásának ideje alatt mindíg süllyed, de egyre kevesebbet. Ez nem tragédia, ha minden része egyformán süllyed és a terepszint fölött marad. Gyerekkoromban a Visegrádi és a Radnóti M. (Sziget) utca sarkán állt a Bagolyvár nevű több "lakásos" intézmény. Az kb 80-100 év alatt 2m-t (!) süllyedt, úgy kellett lemenni a földszintre. De egyben maradt. Ilyesmi volt a Váci úton is az Árpád-híd pesti hídfőjénél. Itt nem erről van szó, nem javaslom a megvásárlását csak akkor ha a telek kiváló és lebontod a házat és építesz egy újat megfelelő alapozással. A megfelelő alapozás valószínűleg mélyalapozást jelent, cölöp vagy szekrényalapozást.
Köszönöm szépen. Amit belinkeltem azt vettük meg, és bizony kellett is ez a masszív, erős gép /már használjuk 2 napja, kapott egy jó fúrószárat/, baromi kemény a panelünk. Abban igazad van, hogy nehéz, de a páromnak meg sem kottyan /erőemelő..:) /. Köszönöm mindenkinek, tényleg ajánlom, most már kipróbálva, nagyon jó gép és nagyon jó az árfekvése is.
Ismét van egy ingatlan láthatáron. Az ingatlanos nagyon korrektül bevallotta, hogy belül a spájz résznél van egy függőleges repedés a falon és az előszobában szabályos lejtés van. 1980 körül épült gondosan megépítve, de köztudott, hogy itt régen tó volt, és azért van ez a süllyedés. A házat megtaláltam a google earth-ban, megnéztem személyesen nincs kívül repedés, egyben van. Mivel úgyis padlófűtést akarunk ezt a hibát helyre lehet rakni, vagy sajnos tovább kell nézelődni?
6-7 euro egy epoxitikus festék négyzetmétere, le kell glettolni a falat, van egy alapozó és két réteg festék.
Ipari konyhákba szoktam használni, egy román gyártmányú termék, 2o éve gyártja egy cég, szinezthető és matt. Slaggal mosható.
Ha lecsempézed és nem fűtöd folyamatosan a fugák meg fognak penészedni. Számolj, mennyi egy csempe, a ragasztó és a munkadíj.
Ezt festéket csak hengerrel lehet festeni, nehezen szárad, de szerintem szuper egy garázsba.
Az ACO a csúcsa a folyókáknak, ne költs el 8oe forintot, jó oda a pvc is, lemez ráccsal.
De ha van egy kőmüvesed, aki vállalja, hogy lehúzza a lejtbetont, lecsempézi és a falat is, akkor azt csináld, csak vegyél kültéri Mapei ragasztót és fugát.
Ne moss a garázsba autót, kell valahol egy betonplaccot építeni az udvaron, az is le kell húzni lejtésbe, folyóka, stb. 6x3.5 méter elég. Lehet térkövezni is.
Hm, azt mondod? Láttam és egy pillanat erejéig ezen is agyaltam, viszont őszintén szólva tervben van h a garázs falait is csempéztetném.
Egy részből láttam már jó néhány fehérre meszelt garázst, ami tele volt kerékpár által húzott fekete csíkokkal és mindenhol levert, sérült vakolattal. A csempe mégis merevebb, könnyebben tisztán tartható, és ha úgy adódik tudok bent autót, motort mosni.
Ha műgyantát választom, a fallal mi lesz?
Illetve nálad h van megoldva, melyiket választottad?
De, jó lesz. Szerezz be egy kis sámlit, vagy óvodai gyerekszéket, meg egy rendesebb glett vasat, illetve van abból kb. 40 cm széles is. Vagy szerezz be egy felcsatolható térdvédőt, mert legalább egy napot biztosan térdelni fogsz. A felületet pucold le valahogyan, drótkefe, porszívó, stb.
A C1 nem túl jó anyag, de ha nincs különösebben nagy hőingadozás, akkor megfelel.
Ha nem vagy biztos abban, hogy tapadni fog a ragasztó, akkor kend le az egész felületet tapadóhíddal, ( Chemical ), garantáltan odaragad, sose lesz vele gondod.
Sziasztok! Építkezünk, e-naplós kérdésem van. E-főnapló alá új e-alnaplót hogy tudok létrehozni? Korábban ment az e-főnapló adatok pontban, piros volt a gomb, de most szürke és azt írja, a funkció nem elérhető. Január 22-n nyitottuk meg a naplót. Valami lejárt esetleg, mit kell tennem, hogy újra létre tudjak hozni alnaplókat a főnapló alá?
Akkor sem lesz jó, ha "rendes" ragasztósűrűségre keverem be, és kézzel húzom be a régi ragasztó "völgyeit", kiegyenesítve az aljzatot? Hiszen jellemzően nem görbe, vagy lyukas vagy ilyesmi, csak a régi ragasztót szeretném kiegyenesíteni vele
nem tudod kiönteni, mert nem folyik. ha annyira felhígítod, hogy follyon, akkor nem fog rendesen tapadni és megszilárdulni. ennyi erővel kvarchomokkal is síkba hozhatnád.
ki tudod vele glettelni, de nem triviális tényleg egyenesre csinálni.
Adott egy 25 m2-es nappali szoba. Az alja járólapozva volt régen, de elég szar volt, legalább a fele mozgott, így fel is szedtem. Alatta maradt a ragasztó. Én 6mm szivacsréteget és arra laminálta parkettát szeretnék rárakni, nyilván az lesz a válaszotok, hogy alapozó+aljzatkiegyenlítőt rá, és már jó is lesz. Viszont van otthon pár bontatlan zsák C1-es csemperagasztóm.
Kérdés. Kiönthetem-e én ezzel a régi csemperagasztó "hornyait", hogy egy tömör és sík felületet kapjak? Vagy mindenképpen menjek el aljzatkiegyenlítőért? Nincs padlófűtés, csak az egyenetlenségeket kellene megszűntetni.
Sziasztok! Tanácsot szeretnék kérni. Kiderült, hogy anno a ház alapja nem betonozva lett, hanem a B30-as blokkot rakták a földbe a nem pincézett részen is, beton alappal. Tudomásom szerint nem számít fagyállónak, bár már jópár évet kibírt, és csak kevés helyen látszik kifagyás, kitöredezés. Arra gondoltam, leszigetelem kívülről víz-, és hőszigeteléssel is, hozzá kap valamilyen gutta lemezt. De felmerült bennem, hogy ezzel nem-e fogok többet ártani, mint használni, mert belülről továbbra is kaphat nedvességet a talajtól. Vagy az lenne a helyes megoldás, ha belülről is kiásnám végig, és ott is megcsinálom ugyan ezt, mint kívülről? Előre is köszönöm a válaszaitokat!
1. Elég a 15 cm, a vakolatba 2 különböző anyag repedés megelőzéséhez jó a rabicháló, mi körbe raktuk a koszorú-tégla vonalat ezzel meg a pilléreket. + Én telibe hálóztatom az egész házat belülről a gletteléssel, pedig csak a válaszfalakat illik (Ytong-Silka, de ezt nem kell vakolni) a tartófalaim hagyományos vázkerámia. A családban van festő ő is megcsinálná magának a telibe hálózást akármilyen jó a fal/vakolat.
2. Nem tudom, mennyire lehet megtörni a rabichálót, szerintem két db-ban tudod oda rakni. Majd a gletteléssel kell oda rakni az élvédőst.
Igen, amugy ezek a lefolyok nem dragak, a belsejuk PVC, de jol be kell oket betonozni, erdemes vegig beszerelni es egy esessel dolgozni.
Ne burkold, vegyel epoxitikus betonfesteket es azzal kezeld le, van olyan ami csuszasmentes is, sokkal praktikusabb es sokat tart.
Van olyan esztriches ceg is, aki kvarchomokkal dolgozik es felcsiszolja tukorre a feluletet, akkor nem is kell festeni, az osszes parkolohazat igy csinaljak. Gondolom 65nm-re mar kivonulnak.Csak az csuszik, de az takarithato a legkonyebben.
Szia, remek, köszi az infokat. Csináltam egy gyors alaprajzot, valahogy így gondoltad?
(Zöld a kapuk vonala, piros a dilatáció, sárga a folyóka.)
Viszont gondolom h ha én a folyókákat a bal szélén szeretném kivezetni, akkor nem elég a hátsó faltól lejtetni az egészet a folyókákig, hanem a folyókarész betonjának balra is kell lejtenie h el tudjon folyni a víz...
Burkolatnál nem fog a burkoló anyázni? : -) Vagy meg lehet ezt oldani esztétikus burkolással?
Vagy a folyókáknál már mehet vízbe az egész beton, mondván ha belefolyik a víz a folyókákba, egy idő után ahogy telik, hiába vannak vízbe rakva, úgyis kifolyik belőlük?
Utolsó gondolat, ahhoz h a dilatáció mentés ne kelljen balra és jobbra is lejtetni a folyókák felé, mi lenne a ha a kapuk közti 110 cm széles pillér elé is ugyanúgy beraknám a folyókát? Az-az nem 2 x 2,5 méteres folyóka lenne, hanem egyben, kb. 6 méter széles.
mindket garazsajto ele, az ajton belul kb. 10 cm-re, szerelj egy 15ocm szeles ontotvas racsos lefogyot, aminek legalabb 6o-as stucnija van. Az ajton kivuli megfagyhat.
Adj legalabb 1.5 cm esest a garazs padlojanak, a lefogyok fele, de azt is ket vizben kell, ha ket ajto van.
Nekem 3 boxos a garazsom, szereltem 3 normal meretu padloszifont a garazsajtok ele, kozepre, es minden tavasszal kimosom vizborotvaval, de nincs eleg eses es egy csomot kell seperni is a koszos vizet, telen neha el is dugul es nalam is van futes.
Segítsetek kérlek, nem tudom eldönteni, h a most készülő dupal garázsomba építsünk-e ki padlóösszefolyót / folyókákat, vagy ne.
Mit gondoltok, keletkezhet annyi hólé, vagy esős idő után vízlecsöpögés az autókról h az egy 60 m2-es területen össze is folyik és ott távozik?
Fűtés lesz benne.
Vagy rakassam kívülre a garázskapuk szélességében a folyókákat és lejtessem kifelé a garázs estrichet? Így a benti víz is kiszivárog a szekcionált kapu gumi betétje alatt és kintről se tud befolyni víz (bár egyértelmű lejtés van a garázstól kifelé, így a kinti víz befolyásának esélye még nagy zuhéban is 0.
Az a B+D amit linkeltél sokkal erősebb, a vékony falat könnyen átszakítod vele. És nehéz is, teljesen feleslegesen. Meg nagy, sok helyet foglal egész évben.
Nekem ennek a boschnak az őse van, skil cimkével, az még csak 420wattos, akkor vettem amikor panelba költöztem. Simán kifúrja a panelt, félkézzel elbírom, és lehet vele óvatoskodni, ami a 6centis falaknál fontos.
Tiszta meszes vakolatot csak öreg oltott mésszel lehet késziteni, ha van 3 éves meszesgödörből kiszedett mész, akkor rendben van. Akkor el lehet késziteni az M4T receptet. Elvileg létezik Magyarországon ennyire öreg oltott mész, én csak 6-8 hónapost tudtam venni, az nem jó, nehezen köt.
Ha ilyen nincs, akkor pormeszet fel kell oldani vízben (egy hordóban), állni hagyni két napig és azt cement vagy hidraulikus mész az M1oT recept szerint.
A hozzáadott vizet a homok nedvességtartalma hordozza, az szemre szokták beleönteni a keverőbe.
A szakik a homok szemcséje függvényében egy kicsivel kevesebb vagy több meszet tesznek a keverésbe, mind az M1oT recept.
Az M1ot az egy 25o literes keverőbe 1 zsák cement (vagy 3.5 hidraulikus mész) és 2 zsák beáztatottt pómeszet jelent, a többi a homok, annyi, hogy ne folyon ki keverés közben.
Erőssebb vakolatot (azaz több cementet tartalmazó vakolatot) nem szoktunk használni se beltérre se kültérre.
A első keverés után a szaki szól, hogy több vagy kevesebb meszet kér a keverésbe, az anyag képlékenysége függvényébe.
Vannak zsákos kiszeresű anyagok, amibe van cement és mészpótló, de azt csak falazásnál használjuk, ha téglaszerkezetes (tehát a tartószerkezet a falazat) többemeletes házat kell építeni , ott nagyon fontos lehet a falazómalter erőssége. Az M1oT -nek a minimális nyomási szilárdsága 1oN/mm2, a kötési idő eltelte után, ami 28 nap, nyilvánvaló, hogy falazómaltenek kevés.
A hidraulikus meszes malterrel is lehet falazni, pontosan abba az arányban kell keverni, mind a cementet, az M5oT recepttel pár nap után olyan erőss a fuga mind a beton.
a páraáteresztő képessége μ=7 a meszesnek és kb. 25 a cementesnek.
Keres rá a trasz vakolat kifejezésre, nálatok ezt használják, létezik silós is, de az nem tiszta hidraulikus meszes anyag és a kb. μ=1o.
Ezt kell szorozni a rétegvastagsággal az Sd-hez.
Namost egy ilyen épületnél nem lehet 2.5 cm vakolattal számolni. Amit leverettem az volt legalább 5cm, arra még jött a 3cm vastag műkő, ami mozaik és cement keveréke.
Elvileg a falazat páraáteresztő képessége nem számít, mert nagyon kevés nedvesség halad át a falakon a belső térből, a hőmérsékletkülönbség miatt. Ezen lovagolnak a páraáteresztő nemesvakolat gyártók.
Itt azonban az a probléma, hogy a megemelt és lebetonozott járdaszintek miatt a fal mellé befolyik az esővíz és a alap felszívja a nedvességet és ha nem tud kiszáradni, addig megy felfele, ameddig ki tud- de mivel folyamatosan kapja a nedvességet, ahol nem tud kiszáradni ott mindig nedves marad.
Van olyan fényképem is, ami a téglapór ottmaradt a fúró csigavonalán. Többszőr beszorúlt a fúró a falba.
A falazatnedvességmérésnek ez a módszere, befúrsz és a nedvességmérőbe (ami egy üvegcső) beteszed a téglaport.
Lehet, hogy a szakmába sokmindenhez értesz, de ehhez nem.
Olyan tudatlan szakmabeliek amilyen te, szébarmolták 6o év alatt a műemléképületeket (legalábbis amihez hozzányúltak), amit a kiegyezés után a magyar építőipar olyan szépen felépíteni. A II világháború után a szakik nagy része eltünt, nem volt munka, a 196o-as évektől a piac elkezdett mozogni, az újak megtanultak cementtel dolgozni (mert a cement a nagyipari termelés beinditása után olcsó lett- nem kellett az oltott mésszel vacakolni), csak az senki se tudta, hogy a meszes vakolat az páraáteresztő és a vízszigetelés hiánya mellett is a falszerkezet ki tud száradni, a cementes meg párafékező. A lapát cement és a lapát homok keverékével vakoltak, hogy legyen jó erőss- de nyilvánvaló, hogy nem a vakolat tartja a falat, hanem a tégla. Én bemutattam, hogy pár évtized múlva ennek mi a következménye: egy nagyon súlyos, talán soha nem visszafordítható szerkezeti sérülés. Hiába 75-ös a fal, ha az az egész vastagságába vizes.
Ha sárga téglát fúrtál volna, sárga lett volna a por. Gondos por gyüjtés lehetett, szállítással együtt, hogy hiteles nedvességi értéket adjon a labor, de a hiteles akkor lett volna, ha a téglát viszed, mert fúráskor a hő hatására már nem valós az érték.
Dehogynem, amikor nem volt cement, mivel vakoltak? Az megfagyott?
Párszor írtam, hogy a hidraulikus mész helyetesíti a cementet és teljesen páraáteresztő lesz a vakolat. Cementes anyaggal tönkreteszed a tisztán meszes malterrel falazott szerkezetet, főleg ha épületnek nincs vízszigetelése. Egész életemben kinlódtam a szocializmusban tönkretett épületek lábazatával, amit cementes malterrel javítottak ki a burkolás elött, amikor levered, jön a téglát is, annyira át van ázva a falszerkezet. Ha vegyes kő+tégla falazás, akkor a követ is.
Így néz ki a cementes malterrel síkba vakolt és halóval meg is vasalt lábazat, amin műkő volt, és
a második képen látszik, hogy mi maradt a falazatból a vésés után és mennyire a vizes a fal amikor megfúrtam (ott látszik a téglapor lent a képen, hogy milyen sötét anyagot hoz ki a fúró). A téglaport elvittem a laborba laborba és 1o% a nedvességtartalma, végig a 75-ös falon. 3% felett szinte nincs is mit vele csinálni, mert ha nem készited el a vízszigetelés az alap felett, soha az életbe nem fog kiszáradni. Persze a járda is le van betonozva, hogy tartsa az is a nedvességet. Olyan penésszag van az épületbe, hogy hátraesel, persze a belső fal is le volt burkolva műanyag lambériával, hogy elrejtsék a penészt.
Most fizethetek egy vagyont, hogy valaki ezt a falat vágja át körbe az épületen és szigetelje le, nem is beszélve arról, hogy az összetőrt téglákat ki kell vésessem és újakkal pótoljam. Ha nem nyúltak volna hozzá ezelőtt 5o évvel, nem lenne semmi baja.
Hidd el, meszet nem használunk lábazatra, nedves, fagyveszélyes helyeken. Ami fagyni tud, az a mész. A misung nem fagy ha nem agyagos a homok. A megoldások egyike, ha csak fugázunk ( mész nélkül) és a tégla tud párologtatni
Koszi. Akkor amit nekem mondtak, az helytallo volt. Belter, nagyon regi fal, nagy haz. Viszont a mostani kerdezo helyzete mas, ra nem igaz.
En sepertem meg kicsit porszivoztam is, es vizszintes glettvasrol keskeny spaklival tologattam az anyagot a resekbe. Amikor untam, mar a kanal elevel, de ugy is jo melyen bement.
Azért kell kis mész, hogy a vízpára kijusson. Egyébként a vizet felvezeti, vagy az beszorul, ha szigetelés lezárja, és szétfagy az egész fal. Az ilyen helyzetben a legkisebb rosszat kell választani. Nincs örökre szóló megoldás.
A kék UA profil, a zöld, meg a narancs milyen legyen?
Tetőtér, kb 42° tető, ytong válaszfal, lambéria belső burkolat.
