Jogos, szakértő nem vagyok. Az ács szerkezet maradna a lécek kivételével. Azokat kicserélnénk az OSB alá. Igazából a lécek sincsenek elkorhadva, de azt kiváltanánk. Azért kérdeztem, mert van olyan vélemény, miszerint ha a nehéz cserepezés után ilyen könnyű héjalás menne fel, vetemednének a régi tartóelemek.
Sziasztok! Régi cserép fedésű tető helyett ha tegola lenne felrakva, maradhat-e a régi tetőfa? Lécezést kiváltanánk, arra 12-es OSB, rá megfelelően a tegola. Szarufákból is a gyanúsat cserélnénk.
Sziasztok terasz víz szigetelésnél elegendő a 2 réteg oxidált bitumenes lemez ? Vagy legyen egy réteg oxidált és arra rá egy réteg sbs modifikált bitumenes lemez ?
Székesfehérváron szinte minden boltban az oxidált bitumenes lemezre akarnak rábeszélni, mert olcsóbb és az van készleten. Sbs modifikált lemezt nem tart egyik bolt sem mert az 17ezer ft / tekercs.
Az oxidált bitumenesből meg csak 7-8ezer ft / tekercs.
Erre a bitumenes lemezre jönne még 7 cm beton réteg a teraszon
Köszönöm. Ez a golyó miből lehet benne? Hiszen ha valaki volt olyan gyengeelméjű, hogy a pálcát vasból csinálta, akkor mire lehet számítani a golyónál?
Az éleknél poliuretán ragasztóval (Sikaflex 221i) dolgoznék, mert nagyon jól tapad, bár gumikesztyű használata javasolt. Több ecetsavas fehér színű szilóval dolgoztam, de ezek idővel szépen kihúzhatóak, mint egy szalag. A párkányt pedig FBS ragasztóval ragasztanám le, poliuretán ragasztóval annyira odakötne, hogy képtelenség lenne feltépni.
Na az az elsődleges védvonal, kívülről kilógó purhab körbevág a vakolat és az új ablak között, majd behúz spéci UV álló szilóval és vizes újjal elken, felesleget leszed. Ugyan ez volt nekem, is 10éve, lakás megvesz, kifest, beköltöz, erre nagy eső, festés oda.. mondom anyukája.... régi ablakok kidob, új beépít, finomhangolást elkövettem a negyedik emelet ablakából kinyomóval a kezemben, mire végeztem, cseppet vonalkódos lett gatyám...
belül meg ami a szemednek megfelel. Azért az ékek helyét is ki kell majd nyomni belülről. akár szilóval is, vagy maradék habbal.
Szevasztok, infót szereznék kérni aki járatos benne.
Faablak beázás miatti ablakcsere, beépítés utáni de még festés és rendberakás, belső párkány feltétel előtti állapot közben mit javasoltok az alábbi helyzet kezelésére. Gipsz, glett, purhab esetleg valami speckó ötlet alulra?
Padlófűtés lépésállót raknám le.A fal hungarocel között van 1,5-2cm hézag párhelyen .. sajnos valahogy régen a kőműves ívesen rakta a falat.. ezeket a részeket szeretném kifújni.
A konkrét példában éppen igen... Mindenesetre ez a tag rendesen bezavar abba, hogy az Ug legyen a meghatározó. És minél kevésbé kirívó a különbség az Ug és Uf között, persze a hatékony ablakoknál, annál inkább labdába rúg.
Minél jobb Uf és Ug értékeket érnek el, annál inkább lesz nagyobb relatív súlya ennek a tagnak (hacsak valaki valami olcsó jobb technológiát nem talál ki.)
A mai passzívház ablakoknál már azért érdemben számít. A nyolcvanas években a Teschauer ablakoknál még kb elhanyagolható volt, most már az ablakon kiszökő hő akár hatoda-hetede is elmegy ezen a tagon, nagy ablaknál is.
Na itt még egy lgb * ψgb tag is bejön a képbe. (Az EN 14351-1 szerint ezt szabad + 0.2 W/m2K -val felülről becsülni, az esetek zömében alacsonyabb értéket kapnak a gyártók az EN 10077-1 szerinti számolnak)
Mindenesetre ha ezt a tagot valamiért el is hanyagoljuk, akkor is -- feltételezve hogy a PDF-ben a 30% keretarány korrekt, akkor 0.7 * 0.6 + 0.3 * 1.1 = 0.75 értéket kapnál. Az lg * ψ (van akinél lgb * ψg) hozzáadásával ők már 0.862-t kaptak a plusz tag nélkül is -- éppen erről a különbségről vitázunk.
"Egy nagyobbacska ablak esetén azért az üveg a meghatározó az eredőben.
Mivel kicsi a tok részaránya, így inkább Uw=1 körül adódik a gyengébb Uf adatú profillal is."
Milyen képlet alapján adódik?
Amúgy meg érdemes a képletet összevetni a mért adatokkal. Azzal, hogy a gyakorlatban a megfizethető kivitelezés mellett a fal és a tok között mi szökik el stb.
Inkább a 0.9 körüli mért Uw adat a tipikus, amellett a feltételezéssel is, hogy Uf = 1.0 és U.g = 0.5
Nem csak az anyagot kell megfizetni, hanem a kutatást és fejlesztést is. Meg a nevet és a reklámot, a probléma akkor van ha egy cég csak a nevéből akar megélni.
1, Élvédők nem függőlegesek, sőt hullámosan vagy ívesen vannak felrakva.
2, Ablak ajtók körül nincs derékszög és a falra merőlegesen sem jók a derékszögek amiben az ablakok ülnek. 3, Alul körben a vízorros élvédő nem vízszintesen, hanem hullámosan fut végig.Sok helyen nem találkozik az 2 darab egymással vagy elcsúszva van.
4, Két oldalnál a saroknál nem sikerült nekik egyforma magasan összehozni az alsó vízorros élvédőket és kb 1,5cm magasságbeli eltéréssel ér össze.
5, Hordós és homorú fal és nem függő fal(ezzel még kibékülnénk valahogy)
Minden tippet szívesen veszek.Már felvettem több céggel a kapcsolatot, de javítást nem akarnak vállalni -megértem-, illetve nincs szerintem benne tapasztalatuk sem.Szeretném tudni, hogy milyen lehetőségek vannak ilyen esetekben.
Biztos létezik a világon még sok nem jól megcsinált ház, nem egyenes fal -akár szigetelve.Csak van erre technológia.
Az Uf << 1 az ami veszett drága. És jellemzően az Uf a meghatározó.
Innen jön a marketing, beraknak egy Ug = 0,5 -ös üveget egy olcsó Uf = 1.3 tokba, az Ug-vel hirdetik. Jó olcsó lesz... az meg kit érdekel, hogy az Uw valahol 1.2 környékén lesz...
A drága ablakban manapság a jó tokot fizeted meg elsősorban.
Ne keverjük a dilatációt és a repedést, Bár a dilatáció az másképpen tervezett repedés. Ahol két különböző anyag találkozik az mindig gyenge pont. Repedni pedig mindig ott fog ahol a leggyengébb. A dilatáció az mindig látható, lásd hidak vagy akár hosszú panelházak. Panelházaknál a takaró lemez látható, nem maga a hézag. Hálózás célja a szabálytalan repedések eltüntetése.
Az is igaz, hogy a fa vs. műanyag is fontos szempont, és amennyire látom, a műanyag keretek csak és kizárólag Uw érték szempontjából egy kicsit előnyösebbek.
1. Nem hiszem el, hogy Uf ~ 0.95 és Ug akár ~0.5 értékekkel elérhető az Uw ~ 0.75
A tipikus az -- legalábbis az általam ismert márkás ablakok technikai leírása alapján -- hogy az Ug = 0.5 ablak is csak századokban, nagy ablakok esetén talán 1 tizedben javítja az Uw értékét az Uf értékhez képest. Nekem az a tapasztalatom, hogy Uw = 0.89 már igen jónak számít, és kb. ez az, ami még megfizethető.
2. Persze a megfizethetőség szubjektív, és igen nagyban múlik azon, hogy mennyi időre tervezel az ingatlanban élni. Mi is Uw = 0.9 körüli ablakot választottunk (az ablakcsere sajnos nem volt kérdés, ugyan csak 30 éves házba költöztünk, de olyan szinten égette szét a nap az ablaktokokat, hogy a cserén kívül más nem jött szóba). Ugyanakkor azt gyanítom, a vitapartnerünk erősen sokallja még a mostani kb 35-40 százalékos felárat is.
Anno ígérte itt az egyik építész, hogy kiszámolja egy házra, hogy százalékban mennyi eltérést jelent, ha olcsó ablakokkal vagy hiperszuper hőszigetelésűekkel van megépítve.
Van egy kész terved ahol áttudnád írni az ablakok hőszigetelési értékét, és kiköpné a program az eredményt?
Igen egy kicsit furán fogalmaztam meg :( Ha nem hálózunk ilyen helyeken, ahol két különböző anyag találkozik az el fog dilettálni egymástól és repedés lesz.
20 éve gyártok rétegelt fa ablakokat. 25oo nm-res műhelyem van. CE jelzésú termékeket 15 éve, azokat laborba kell vinni bevizsgálásra és 5 évenként ezeket meg kell újítani. Csak intézményeknek gyártok és épitek be.
Az üveget pár cég gyártja az egész világon, pl. A Saint Gobain-nek van egy szerelvény konfigurátora, azt használja minden ablakgyártó, amikor a üveg hőátbocsájtásáról nyilatkozik.
Laborba soha nem jönnek ki az általuk adott üveg U értékek.
Létezik szabvány az nyilászárók gyártásáról és beépítéséről, ott le vannak írva számolási módszerek, ott se jönnek ki ezek az értékek.
Léteznek olyan üvegszerelvények és rámarendszerek, amik tényleg tudják az UW=o.7-et, de azokat speciális rendelésre készitik az üveggyártók (de mennyiség is kell, mert egy kamion spéci üveget nem áll neki legyártani egy üzem) és rétegelt fa+ aluminium rámákba szerelik, az alu ráma belseje meg van töltve zártcellás polisztirollal. A szerkezeti üvegeket, amiket a üveghomlokzatokon látsz, meg tudják csinálni a gyártók akár U= .4-res is, de nagyon vastag és nehéz lesz az üvegszerelvény, ablakrámák nem bírják el.
Síma ablaknál nem létezik valós Uw o.8, még a 92-es PVC és PU profilnál, de még a fa rétegeltből sem.
Kompletten (ragasztás, dübelezés, alapozás, színezés) 4500-5000ft/m2. Aztán, ha az épület magassága meghalad x métert, akkor felárat is fizetni kell, ill külön számolják az ablakkáva kiképzést stb.
Itt Csongrád megyében még 3500ft/m2, de itt már csak jó esetben ennyi.
adj hozzá az üveghez 0.2 egységet, az üveggyártó azt állítja, hogy a SGG PLANITHERM XN lowe bevonattal kijön, de laborba megmérve nem. Vannak megrendelések, ahol kérnek laboros bizonyítványt. Kell egy 6-os üveg kivülre, hogy a 0.6-ot tudja- de inkább a kriptonos tőltésű.
A dilatálás (dilatációs hézag) lehetővé teszi egy szerkezet egymás melletti részeinek egymástól független mozgását és nem a repedések eltüntetése. Na most el akarja tüntetni a repedéseket vagy biztosítani akarja a részek szabad mozgását.
Videken (Gy-M-S megye) manapság kb milyen m2 áron rakják a hungarocellt a házakra? Szinezes nélkül (halozasig) és szinezessel egybevett árrais kiváncsi volnék.
Szerintem bajnak nem baj csak egy picit talán jobb a rabic a nagyobb lyukosztás miatt a nagyobb várható repedések dilettálására, a hajszálrepedésekre meg jobb a dryvit. A lényeg, hogy raktál hálót.
Két különböző anyagnak mindíg más lesz a hőtágulása, ezért erősen ajánlott minden ilyen találkozást védeni a repedés ellen, tehát butaság kispórolni. Ide (a vakolatba) bőven elég a rabicháló (nagyobb lyukméretű kék színű háló), mert ez a durva "felületegyengetés", a finom munkához a "dryvit" háló (sűrűbb osztású fehér szinű) kell a gletteséskor.
A héten lett behálózva és ragasztóval behúzva a homlokzat, viszont nemes vakolat csak jövő tavasszal vagy ősszel fog felkerülni rá. A kérdésem az lenne, hogy maradhat így addig vagy át kell kennem valami alapozóval és ha igen milyennel a tél beállta előtt? Vagy elég lesz majd csak közvetlen a színhúzás előtt? Árthat-e neki valamit az időjárás?
Szerintem a legjobb árnyékolástechnika a redőny, abból is a világos színű. Itt panellakásban más mód nincs is, de szerintem kb. mínusz 5 C fokkal hűvösebb van a lakásban, mint redőny nélkül. És pontosan így van, hogy kívül kell az árnyékolást megoldani, mivel elsősorban a radiáció a probléma.
Na itt is a következő kérdés: cserépkályha tüzelés.. Én mindenhol úgy olvastam, hogy fát leégeted parázsra, majd bezárod, ez a csk lényege nem? Erre jönnek itt rokonok, és többen mondják, meg mástól is hallottam, h mindig rak rá 1-1 hasábot és elparázslik szépen, nem értettem ennek mi értelme, hisz a kéményt fűtöd vele nem? Vagy eleve kevesebbet raknak be h ne legyen full meleg a kályha, és így szintentartják? Már legalábbis ha otthon vannak ugye. Ja aztán hallom a híradókban a cserépkályhás CO mérgezéses esetelet, sose értettem hogy lehet egy cserépkályhával szénmonoxidmérgezés, hát így.. Gondolom este is rádobja a fát lefekvés előtt, ajtót nyitvahagyja, azt szépen jön ki a CO.. Mert érdekes nálunk soha nem volt CO gond..
Attól függ, milyen a padló egy felújításnál. Láttam olyat, hogy anyaföld ( vagy valami homok ), párnafák, aztán rászögelték a hajópadlót és kész. Itt nyilván fel kell szedni a hajópadlót, párnafát és rendesen megcsinálni és már mehet a padlófűtés.
A nyaralómban rendesen padlólapoztak, az akkori kornak megfelelően valami borzadály csicsás lappal, ami azóta is nagyon jól tart, én sem vertem fel. Kapott 5 mm XPS-t, arra 8 mm-es lamináltpadlót és kész. A komfortérzet sokkal jobb. Ez csak nyaraló, de mondjuk áprilisban, októberben még használjuk és nem mindegy... A konyhában, fürdőben meg csempét csempére és kész. Valamennyi szőnyeg van, de arra pont elég, hogy nem lépünk a nagyon hideg padlóra.
A padló hőszigetelést baromságnak tartom egy felújításnál, hogy csak azért felverni az egész padlót és újrabetonozni, ökörség.. Új építés az más persze, akkor nyilván kell.
A lábazatom le lesz szigetelve, az egy jó 40 centi, annyival van a padlószint alatt. Az is valami. Amúgy meg tavaly, meg előtte sem volt semmi gond a padló körül, mármint penészesedés. A padló meg ígyis, úgyis hideg, a fürdőben is hideg, sőt még az emeleti szobában is hideg, holott fűtött tér van alatta :) Nekem az a pici komfortérzet, amit esetleg ad, h nem annyira hideg, nem ér annyi melót, pénzt, bosszúságot..
Nálam a tető 0.24, fal 0.26 körül, ablakok 1.2(Uw). A padló az szűz :) Illetve fél centi xps a laminált alatt :D És a fürdőbe tettünk 5 centi xpst, mivel újra kellett betonozni.
Na de az idei tél lesz az első teljes hőszigeteléssel. Tavaly csak november körül ért körbe a szigetelés, de még akkor sem volt full kész, lábazat sem volt leszigetelve, meg a terasz beépítés sem volt meg(ott eleve ki volt hagyva a falon a szigetelés).
Hát kiváncsi leszek, mennyi fa fogy majd. Meg mennyit segít a terasz benapozása. Tavaly méricskéltem, a téli hidegekben napi 8-10 kilo fa fogyott. Az mennyi kW kb? Átlagosan 21 fok volt bent.
Ha rendesen szigeteltek a falak, és az ablak az olcsóbb fajtából való, akkor akkora az egységnyi felületre eső hőveszteségben a különbség, hogy az ablakok felületét egy elég durva faktorral kell felszorozni.
A magam részéről úgy látom, két megközelítésnek van értelme.
Az egyik az, hogy olcsóra hajtasz, akkor eleve a falak szigetelésénél sem választasz nagyobb vastagságú szigetelőanyagot, és valóban, jó ár/érték arányú nem gagyi de elég olcsó ablakot választasz, a födémet viszont rendesen szigeteled...
A másik meg a passzívház, vagy közel passzív. Ott vastagon szigeteled a falakat is (a födémet aztán még inkább), és ablakból sem sajnálod a passzívházba valót, meg egy csomó minden másban odafigyelsz.
Hogy melyiket érdemes választani, az jelentős részben azon is múlik, hány évre tervezel az adott ingatlanban lakni.
Ez sem nyert! Nyugger ( figyeled: nem nyugesz... ) koromra van mit a tejbe aprítanom... ez még nem jelenti azt, hogy nem vagyok takarékos.
Valószínűsítem, hogy fogalmad sincs a szakmáról, legalábbis azokról a részekről amikhez én hozzászóltam. Amihez nem értek, ahhoz nem szoktam hozzászólni. De nekem teljesen mindegy, hogy mit hiszel, mit mondasz, hogy ki vagy, mi vagy, honnan jöttél, hova tartasz, szóval a szememben csak egy nulla vagy. Egy ócska kis szánalmas alak, akinek a személyeskedés az igazi kenyere.
Itt osztod az észt naphosszat, egy röpke egy év alatt írtál 52o hozzászólást, nulla szakmai tartalommal. Azzal kezdted, hogy gipsz kötéslassítót kerestél. Ha értenél a szakmához, amilyen szakember hiány van a szakmában most, degeszre keresnéd magadat.
Ja, akkor már értem. Kicsit drága... Különösen, ha elromlik és mondjuk kijön a szerelő és azt mondja, hogy vezérlést kell benne cserélni...
Nem szeretem az ilyen univerzális dolgokat. Ha elromlik, akkor se fűtés, se melegvíz, stb.
Nekem a meleg vizet a legolcsóbb hőtárolós gázboyler állítja elő. Az is 12 éves. Tavaly kiszedtem belőle a vízkövet. Még egész jó állapotban volt benne az anód.
Egyébként, ezekhez nem értek, legfeljebb azt látom, hogy minden ilyesmi baromi drága. Ne felejtsd el, mindenki eladni akar. Jót, rosszat, egyaránt. És mindenre rá tudják beszélni azt, akiről feltételezik, hogy ki tudja fizetni. Függetlenül attól, hogy ért hozzá, vagy nem, tehát érdemes nagyon komolyan körülnézni. A többi a vevő dolga...
Már mért ne lenne értelme? Hogy jön most ide a kondenzációs kazán? Különösen annak tudatában, hogy ha jól tudom, nem is engedélyeznek mást beépíteni. Ha meg még azt is figyelembe veszed, hogy egy kondenzációs kazánnak akkor igazán jó a hatásfoka, ha csak alacsony előremenő vizet állít elő. Ez igazán jól illeszkedik a padlófűtéshez. Szerencsémre, nekem még egy régi kazánom van, amit már akkoriban 8 évesen vettem, azóta ment 12 évet, tehát már amerikában is majdnem nagykorú. Az lehet, hogy ezeknek rosszabb a hatásfokuk, viszont olyan egyszerű, mint a faék. Ráadásul minden rézből van benne, ez sosem fog elrohadni.15 rugóba került. És mindent lehet hozzá kapni, ha a szükség úgy hozza.
Egyébként, nem tudom, mit jelent az, hogy ez egy "hibrid"?
És szerinted semmi értelme a hybrid kondenzációs kazánnak, ha veszünk alapul egy 100m2 es km.tégla 38cm vastag falú kádárkockát, aminek a homlokzatát leszigeteljük 15 centis grafitossal (ez kb U=0,18 W/m2K), koszerű nyílászáróval, 30cm födém szigeteléssel?
Én nem mondtam, hogy nem kell szigetelni a házat, csak azt, hogy nem az ablakokon megy el a hőenergia nagy része. De ugye minél nagyobb a ház, annál nagyobb a felülete is. Mondjuk négyzetesen. Tehát, előbb utóbb minden lehűl. Vagy felmelegszik.
Ablak nélküli ház? Egy időben gondolkoztam rajta, egy viszonylag meredek telken, csak a homlokzat látszana ki a földből. Barlangház. Megveszek egy darabot a Barátság kőolajvezetékből, beásom a földbe, stb... Szerencsére találtam egyszerűbb megoldást is.
Egyébként valóban nem számoltam a felület nagyságával. Ebben igazad van. De a legjobb az lenne, ha egy házon nem volna ablak, és a homlokzat is le volna szigetelve. Egyébként ablaknál ülve télen/nyáron rosszabb hőérzetet ad (nekem), mintha fal mellett ülnék.
Imádom a stílusodat! Főleg a találgatásaidat... Sajnos, csak általánosságban beszélsz, még véletlenül sem próbálod megérteni a fizikai összefüggéseket. Esetleg nem kellene újra nick-et változtatnod? Ezt az sr1-et is kezded lejáratni...
Gondolom, innen már csak személyeskedni tudsz... tőled már régen megszoktam.
Nagyon unom már, hogy a nyugeszek itt okoskodnak, mert valamikor régen nekiálltak egy háznak és befejezték, persze rosszul 5 év alatt. De doktorok ettől lettek az építőiparba.
Hát nem... folyamatosan hülyeségeket írsz, a más hülyeségeire.
Az építőipar és annak a szabályozása nagyon sokat változott ahhoz képest, amikor te epítkeztél.
Két perc alatt rá lehet jönni, hogy hol szökik el a hő egy háznál, hiszen mióta kötelező a hőtechnikai minősítés a szerelőmérnök ki kell számolja a ház összes rétegrendjének a fajlagos hőátbocsájtási értékét, azokat négyzetméterekkel beszorozza, minden szobára, aztán kijön, hogy az ablakokok szökik el a legtöbb, ha a ház le van jól szigetelve. Csak te ilyen tervet nem is láttál.
Másképp nem is lehet hőigényt számolni és fűtési igényt méretezni.
Így van! Látod, még a nap is nekünk segít azzal, hogy télen alacsonyabban jár, vagyis mélyebbre süt be a nap a helyiségbe, vagyis azért bejön elég sok energia.
Arról ne feledkezz meg, hogy éjszaka pont fordítva működik a dolog. Ha nem teszel fel függönyt, vagy valami árnyékolót, akkor a helyiség ( tiszta égbolt mellett ) a világűr hidegét fogja látni ( -200 valahány fok ), vagyis a helyiség fog sugározni energiát a világűrbe!
Ha van egy hungarocell dobozod, beleteszel egy jeget, jóval hosszabb ideig marad meg benne, mintha lenne az oldalán egy nem túl ablak, ami a hungarocell doboz vastagságának töredéke. Pláne, ha még be is sütne rajta a Nap:))
Nem csak ablaka nincs, legfeljebb nagyon kicsik, hanem a hőlépcső is kicsi, hiszen van egy benti hőmérséklet, meg van egy kinti, ami az anyaföld. Az lehet, hogy a föld felső 10 centije 30 fokos, de lejjebb már mondjuk csak 15 fok. Hát, attól nem lesz meleg a pincében. És leszigetelheted akármennyire a pincét, attól nem lesz benne melegebb, hiszen nem fűtesz benne. ( Már ha nem lakáscélokat szolgál. )
Na épp most építem be a déli fekvésű bejárati teraszom, 2 nagy ablaka lesz, kb egész nap besüt rajta a nap majd. Hát kiváncsi leszek milyen lesz télen :) Nyáron kevésbé süt be, mert ugye magasabban van a nap.
Látom Öcsike, semmit nem értettél meg az előző magyarázatomból. Legfeljebb annyiban van igazad,hogy egységnyi felületre vonatkozóan több hő megy ki az ablakokon. ( vagy a kávákon, vagy ahol neked tetszik )
Ha beteszel egy üvegfalba nagyon nagyméretű ablakokat, akkor az Uablak=1.1.
Az Uüveg =0.8, három réteggel, Lowe6-16-Lowe4-16-F4-es üvegszerelvényel- melegperemmel, azaz két Loew üveg van benne és az egyik 6mm-res. Ilyen üvegszerelvény az árlistákon nem is létezik, ezt külön rendelni kell.
De a ráma, lehet akar 15 kamrás hőhidmentes, akkor is Uráma=2.2.
A 92-es rétegelt faprofilnál is Uráma=2.2.
Az ablakon szökik el a hő, ha a ház nagyon jól le van szigetelve.
Igen, a radiációval, ha besüt a nap, - az csak sugárzással tud hőt közölni és hiába van baromi messze, a felületi hőmérséklete mondjuk 6000 fok! Ettől aztán nagyon meleg tud lenni egy helyiségben.
Télen ezt jól ki lehet használni, feltéve, hogy elég nagy ablakok vannak és süt a nap. Nyilván, a mai modernek mondott mediterrán jellegű házaknál ez nem megy, miután kicsik az ablakok! De azok egy más égövre vannak tervezve, itthon meg erőltetik őket. Északi oldalra jó.
Ez mind igaz, de mekkora a felülete az összes ablaknak és mekkora a falaknak? Hányszoros a különbség? Ami ugye abban fog megnyilvánulni, hogy mégiscsak a falakon megy ki az energia legnagyobb része. ( meg leginkább a födémen )
"Nálunk ez úgy van, hogy jó nagyra megnőttek a fák az udvarban és ezek lombhullatok. Vagyis nyáron nagyjából árnyékban van a nappali, télen viszont nincs levél a fákon, besüt a nap, hihetetlenül sokat számít a fűtésben."
Ez is tökéletesen jó, és gazdaságos megoldás, ha vannak fák, mert rengeteget felfognak nyáron. Talán nem is a meleggel van a gond, hanem a radiációval.
Lehet nekem kellene változtatni a szemléletemen, de a hő nem ismeri a matematikát, viszont mi igen. Az ablaküveg kamrákkal nagyjából 2-3 centiméter vastag, míg a tégla 30-40 centiméter, itt már komoly vastagsági különbségek vannak. Egy mai kornak megfelelő nyílászáró össz U értéke nagyjából 0,8 W/m2K, míg, ha egy kisméretű téglát veszünk alapul, akkor az nagyjából ugyanennyi, szigetelés nélkül. DE, a nyílászárót már tovább nem szigeteljük, és most ne számítsuk bele a redőnyt, míg a téglafalat beszigeteljük min 10 cm vastag szigetelőanyaggal, így már az U érték kb. negyedére csökken. Akkor hol is szökik el a hő? Szerintem még mindig az ablak lesz a kritikus pont, ahol távozhat ki és be a hő. Itt nyilván nem arról van szó, hogy kell egy jó ablak és meg van oldva, hanem kell megfelelő vastag hőszigetelő anyag a homlokzatra és alapvető, hogy a födémre is. Vagy valamit én nem számítok bele?
Na nálunk idén nem volt sztem 30 fok sem a tetőtérben, talán 28 volt a max pedig az egyik oldal délre néz. Tavaly amikor hetekig 35+ volt, akkor felment már 31 körülre több nap után, asszem ez volt a max.
Nyáron behúzod a függönyt, vagy leengeded a redőnyt, stb. Egyébként, ha kint tombol a 35 fok, akkor teljesen mindegy, hogy mit csinálsz, mekkora az ablak, van e redőny, milyen a hőszigetelés a padláson, stb. Mindenképpen lesz a tetőtérben legalább 32 fok. Az egyetlen megoldás erre a klíma.
Viszont az is igaz, hogy ha csak a földszintet nézed, akkor alulról jön annyi "hideg", hogy egy kicsit azért jobb a helyzet.
Nálunk ez úgy van, hogy jó nagyra megnőttek a fák az udvarban és ezek lombhullatok. Vagyis nyáron nagyjából árnyékban van a nappali, télen viszont nincs levél a fákon, besüt a nap, hihetetlenül sokat számít a fűtésben.
Én mondanám neked, hogy csak padlófűtés legyen, de ez nagyon sok mindentől függ. Olvasgass utána, van ilyen topik.
Az ablakcsere soha meg nem térülő beruházás, csak ezt sokan nem tudják :) Ha így nézzük a legolcsóbbat kell megvenni, 3 rétegű a passzívházakba kell, ill inkább komfortérzet miatt. Nekem fél milla alatt megállt 2 éve, 4 normál ablak, 1 kicsi, meg 3 teraszajtó(1 dupla és egy egyes). Nem is leggagyibb, Kömmerling profilú.
A legtöbb hő a falakon és a tetőn megy ki.
Még az eredeti mondandómhoz példa: itt a környékünkön volt egy eladó ház, ez rendes, 60m2es(kétszintes, tehát 120) ház, emeleten 3 szoba, lent szinte egy légtérben nagy nappali és konyha-étkező(hirdetésben láttam). Nos, valószínű megvette vki, mert mozgolódást láttam egy ideje, de kívülről nem történt semmi. Na de legutóbb mit látok: vezeti be a gázt a hülyéje.. Ui az épületben nem volt se gáz, se fűtés. Tehát ahelyett h hőszigetelne, meg venne egy fűtő klímát, esetleg mellé egy kályhát, inkább kiad csillió összeget gázbevezetésre meg majd gondolom a fűtésrendszerre(ha elég hülye, fel is töri a padlót padlófűtésért..)
Unokatesóm is ez a típus, meg sok ilyenről tudok, h ész nélkül szétbarmolnak mindent azt is amit nem kéne, merthogy felújítás..
Tényleg felmentek az árak. A fiaméknál, a 350 nm-es ház villanyszerelése kb. 10 éve 1.1 millába került... Annyi megszakító, meg kapcsoló van, hogy pilótavizsga kell hozzá... Szerencsére ezt simán meg tudtam csinálni magamnak és a kapcsolók sem egy horribilis összeg.
A 3000,-Ft-os hidegburkolás nagyon jó ár. Bárcsak találnék ilyet a Balatonnál...( semmilyet nem találok ) Különben nekem kell leburkolnom a teraszt és nem túl jó a derekam.
Ács sincs. Éppen küzdök egyel, de ez is csak egy a "bevállalom, aztán majd csak kész lesz egyszer" típus. De azért fizessem ki az anyagot, meg a munkadíj egy részét előlegbe... ( anyád! )
Szerintem el lehet költeni bármennyi pénzt felújításra/építkezésre. Itt az is kérdés mit mersz magad bevállalni, és ismeretség. Ahol laknak nagyszülők sorban kelnek a házak, amiket aztán újítanak fel, sokat beszélgettem egyik másikkal és pokoli összegekről is prédikáltak. Az egyik pl az ablakra nem sajnálta a pénzt, a kb 120m2 ház összes nyílászárója, bejárati ajtóval került 1,5 millióba. Soknak tűnik elsőre és minek kellett, de végülis igaza volt, még mindig az ablakon megy ki a hő jelentős része.
Ja még annyit, h a ház 90-ben épült, tehát nem végletesen elavult, ahogy írtam, eletromosságra pl egyáltalán nem költöttünk, ugyanazok a kontakta kapcsolók és konnektorok vannak, bár terveztük a cserét szép új fehérre, de lehet h marad :) Elvégre semmi baja..
Egyébként itt Csongrád megyében nem olyan tragikus a szakember hiány. Akikkel eddig beszéltem, igaz ismerős, de mindegyik tud jövőre ránk is időt szánni. Az egyik mester kb 1 hónapja mondta az árait, szerintem nem is olyan sok a jelenleg 3500ft/m2 hőszigetelés és 3000ft/m2 hideg burkolás. A villanyszerelő ismerős kb 1,1-1,2 milliót normális kapcsolókkal, MT3x2,5 vezetékkel. Konyhára szintén van szakember ismerős. Falfestést, alapozással és gletteléssel ill. parkettázást magam csinálom. Szóval 10-12 millió nem olyan kevés házfelújításra. Magam inkább a fűtésrendszerrel állok sehogy, senkit nem ismerek.
Irreális összegek ezek, az emberek meg vannak hülyülve.. Már bocs. Vagy én mozgok más dimenzióban :) Én egy netto 30m2-es nyaralót vettem, kétszintes, tehát akkor legyen 60m2, és eddig 2,5 millió körül költöttem rá. 2016ban kezdtük, ok, azóta emelkedtek az árak. Mi van ebben benne?
-teljes belső burkolás(földszint laminált, emelet laminált+szőnyeg)
-festés
-teljes fürdő felújítás
-homlokzati hőszigetelés
-tető hőszigetelés
-terasz beépítés
Ha 2.5 millával számolunk, akkor 41e/m2, jól számolom? Ha felszorzom 100m-re, akkor is csak 4.1 milla jön ki.. Munkadíjjal legyen 8, v 10 milla?
Viszont ez nagyjából csak anyagár, mivel az ablakcserén és a vizes munkákon kívül mindent SK csináltunk, nem ez volt teljesen a terv, de nem nagyon találtunk embert, meg smucig is vagyok :) Meg olyan sok rosszat hallani a munkák minőségéről..
Igaz, nem csináltam olyan baromságokat, hogy a teljes padlót feltörjem hőszigetelés meg padlófűtés miatt, fűtésrendszerre egyáltalán nem kellett költeni, mivel cserépkályha van és teljesen jól befűt, nem vettünk hidromasszázs kádat csak egy snassz kádat, konyhabútor is csak egy alap praktikeres 40 ezerért(de amúgy jól mutat), nem 300-ért csináltattuk asztalossal, a tetőt meg úgy hőszigeteltem, hogy az eresz és a padlás felől betoltam a 10 centis közetgyapot táblákat, majd még belülről 5 centi stafnizva, erre fólia és gk. Kívülről van egy kis légrés, a padlás meg szellős. Igazat megvallva nem ártott volna egy új tető, de nem volt erre 1-1.5 millánk hirtelenjében.. Most így ellesz egy darabig.
Az elektromos hálózatot sem bántottuk, réz vezetékek vannak.
Szóval én azt gondolom, az emberek sokszor feleslegesen, divatból bontanak/barmolnak szét mindent, h jaj nekik is padlófűtés legyen 500 milliós mittudoménmilyen kazánal.. MEg a 3 rétegű ablak meg a, meg a..
Tetőt nem számolok, amiket eddig néztem rendben volt. Bízom benne ez a közel jövőben is így lesz. De egyébként ja, 12 milliót számolok így is, amit talán egyenlőre és első körben rá lehet költeni egy kockaházra...
Sziasztok, segítség kellene, szombaton kezdenénk a homlokzati hőszigetelést, de a lábazati vízszigetelés nincs még meg, a lábazatot kivitelező csapattal viszont tanácstalanok vagyunk a lábazat vízszigetelése miatt.
Rétegrend, sávalap, rajta 2 sor zsalukő, ez a szerelőbeton szintje, erre jött a vízszigetelés, majd egy sor Ytong start, majd rá a 25-ös Silka
Odáig tiszta sor, hogy a szerelő beton szintjéig gv40-es lemez lesz kellősítés után felrakva, erre purhabbal az xps, majd dörken, és föld.
A gondom az, hogy a sarok után egy terasz lesz, ami egy szintben lesz a padlóval, ami a szerelőbetontól még 24cm-el feljebb lesz. Illetve a járda is ezen a részen a padló szinttel lesz egy magasan.
Az ytong start ugyan tesztelve lett, és semmi vizet nem szív fel, de mégis mennyire kellene feljönni a bitumenes lemezzel? A jobbra látható ablak parapet magassága 30cm a végleges padló (és járda) szinttől. Menjen odáig fel? A kivitelező szerint az xps nem fog tartósan odaragadni a bitumenes lemezre, erre a tervező azt mondta, hogy a magasabb részeken lehetne pár dübellel rögzíteni, de a kivitelező szerint akkor meg kb minek oda a vízszigetelés? :)
Lenne valami kenhető szigetelése a kivitelezőnek, amire odaragad egyből az xps állítólag, de csak jövő héten lesz meg, mi meg a hosszú hétvégén fel akarjuk rakni a hőszigetelést, és le is lenne hálózva...
Van van valami ajánlott kenhető szigetelés, amire tuti odaragad az xps, és mondjuk péntekig be is tudnám szerezni? :)
Bármi ötletet szívesen fogadok, legkevésbé azt szeretném, ha a bitmuenes lemez csak a szerelőbeton vízszigeteléséig érne, félek hogy a teraszra csapó eső eláztatná a falat (itt az ytong start a teraszszint alatt lesz!)
A szerelőbeton alatt az alaptestig menne 15cm xps, felette pedig lenne 20cm xps járda felett 30cm-ig, utána sima ath-80 20cm-es.
Köszi Töck és Janus! Nekem sem tetszik a saroktelek és én is láttam némi problémát az alapot illetően. Nem véletlen árulják ezt sem már lassan 1 éve.. Persze, hogy nem érdekes a belül lelakottság, hisz ilyet keresünk, feleségem is edzett már ilyen területen, és nem kell rögtön megijedni. Sajnos nekem mániám a 70-es 80-as években épült kádárkocka, azt képzelem, hogy majd fel tudunk egyet újítani:)). Ha ezt oda is adnák 20 millióért akkor is szerintem kevés lenne erre a 8 millió fennmaradt felújítási alapunk.
Persze, hogy nincs benne semmi nehézség. Még abban tudnál segíteni, hogy a betonhoz milyen néven kapok folyósító adalékot. Olyant, amit be is lehet valahol szerezni.
Ettől még érdekel, mit csinál a puh-hab egy aljzattal, pláne ha az ember azt hallja, hogy 3 centit tudtak vele emelni. (ami gondolom szintén nem egy födémre vonatkozott, hanem valami vékony aljzatbetonra)
sziasztok, tegnap tüzépeket jártam "MICROPOL"-ért, de nem kaptam végül csak "MICRO-POR" megtévesztően hasonló nevű (és persze ugyanúgy mészpótló) folyadékot.
ne hülyeskedjetek, a Mariana-ároki béka valaga alá nyomjátok le azt a topikot. Jenő megírta, hogy kell fúrni két lyukat és addig kell tölteni egy nagy tölcsérrel a híg betont, ameddig kifolyi a másik lyukon. Megelmelni nem lehet PUR habbal egy megsűllyedt födémet. Max egy néhány centi rétegrendet , ami ki tudja miből van.
Vagy fel kell tőrni, meg kell nézni, hogy miért kopok és orvosolni kell az okát. Mi ebben olyan nagy dolog?
Akkor az gondolom, hogy nagy tágulású lehetett. Hogyan szabályoztad azt, hogy mennyit emeljen? Attól nem tartottál, hogy az egyenetlen eloszlás miatt esetleg eltöri a betont a túlemelt részeken?
Hőszigetelésnél használatos dryvit üvegszövet hálót felszabad-e rakni fordítva, vagyis nem függőlegesen, hanem vízszintesen? Például lábazatra, hogy ne kelljen méteres darabokat vágni 10 centis toldásokkal, hanem végighúzni egy több méteres szakaszon? A háló kereszt és hosszirányú szálai nem egyforma kialakításúak, ezért nem vagyok benne biztos, hogy így is használható-e, ugyanazt a szerepet tölti-e be így is.
Az, hogy belül nagyon le van lakva, nem érdekes. Egy 40...60 éves háznál belül mindent fel kell újítani. A vizet a vízóra aknától, a villany alu drótját, csomó helyen a vakolatot, ha falakat akarsz kiszedni, azt is, stb. Ebben is van jó, mert legalább a mai kornak megfelelően lesz felújítva. Ha meg egy fiatalabb házat veszel, azt sajnálni fogod szétverni és biztosan nem tudod megvalósítani az elképzeléseidet. Egy lelakott házat sokkal olcsóbban meg lehet szerezni, mint mondjuk egy fiatalabbat... De egy öreget legalább meg tudsz úgy csinálni, hogy az ízlésednek megfeleljen. Nem kell mindent azonnal megcsinálni rajta, jó az részletekben is, ahogy győzöd pénzzel.
A ház külseje inkább problémás. Ez a tető még egy darabig állni fog, de ahogy elnézem, kell majd rá egy új tető. Ez már nem semmi költség. Vakolat? Leverni, a lábazatról is. El van ez is egy darabig, de mindenképpen sorra kerül. Meg hőszigetelés, stb. Fűtés...
Szóval, vagy veszel egy újabbat jóval drágábban, vagy inkább egy komolyan felújítandót olcsóbban, de költeni mindenképpen kell rá, nem is keveset. Én ez utóbbit választanám és akkor nem lesznek félmegoldások. Természetesen ehhez hozzátartozik, hogy statikailag épnek kell lennie mindennek.
Ami nem tetszik ebben a házban, hogy telekhatáron van, ráadásul saroktelken... persze minden az anyagi lehetőségeidtől függ.
Szerintem jó híg betont jobb beönteni, mert az a talajt is szilárdítja. Miután a beton (nagyon) híg lesz repedezni fog, de úgy is sokkal jobb lesz a helyzet mint előtte.
Gondolom befogadós ajtót szereltetsz egy Ytong falra. Beszeleled az ajtót, a tokcsap felé beteszel egy csík EPS polisztirolt, beragasztod az áthidalóhoz, haló és glett, egybe az Ytongra.
készítsz egy szélesebb vizszintes boritást, azt is gérbe lehet vágni, mégha a fennálló borítás keskenyebb. Igy nem látszik az illesztés, ami úgyis repedni fog.
Az ajtó nyílásnak 215cm magasságban elhelyezett áthidalóra van szükség, így lesz az átmenési magasság kb 208cm. Egyedi gyártású ajtók. A falnyílás szélessége 88cm, így 75cm átjárás lehetséges.
Nálam most úgy alakul, hogyha nem szeretném szabni az ytongot, akkor a PVÁ áthidaló 221cm-re kerül.
Namármost: megoldható lenne-e a magasság beállítás úgy, hogy az áthidalóla alulról felragasztok egy 5cm-es ytongot, esetleg pár cm-re bekötve a falba. Így 216cm lenne. Leesni nem fog, az biztos, az ajtótokot oldalra rögzítik... tehát miért ne? Rajz:
Két lukat fúrni, az egyiken addíg önteni bele a híg betont amíg a másikon is meg nem jelenik. Vagy kibontani az aláüregelődés helyén és kitölteni, majd újra betonozni. Ha lehet valamivel többet tudni (vastagság, vasalás) lehet, hogy elég lenne néhány helyen belefúrni és beönteni némi betont. És még van egy néhány lehetőség, többet kéne tudni.
A fémtokos ajtó (a tokozat 1.5 mm vastag lemezből készült) a lehető legnagyobb tokbelméretet adja, abból van saroktokos és UHT is. Van neked egy stílusod...
Van egy másik változat is, az alu tokra épített filo ajtó, Kubica vagy Simonswerk rejtett sarokkal. Annak a tokozatát nem is látod.:)
Ha egy hatvanas évekbeli háznál a földszinti aljzatbeton egy 2 méteres részen döng, üreg lett alatta, annak mi lenne a megfelelő javítása? Olyan helyen, ahová valószínűleg nem kerül később válaszfal.
Sajnos manapság vályogházat csak gazdagok vásárolnak... Ha nem vikkendház lesz amiben nincs főzés és mosás, mosogatás akkor bocsi. Felújítása egyenértékű egy új építéssel és ugye ez soha se lesz új... :(
Lenne egy vályogház, aminek a megvásárlásán gondolkodunk.
Viszont az egyik oldalfal a felső részén kitüremkedik. Mintha nagyon halvány repedés is lenne ott „T” alakban . Viszont nincs nyílászáró azon az oldalon.
most utánannéztél, az EN 711 vagy a 712-es szabvány egyik mellékletében le van írva.
Minden műszaki terv írott részében le kell legyen írva. Falazott tartószerkezetek építésénél ezeket kötelező betartani. Van szabványgyűjteményem, onnan másoltam ki.
"Az kb 80-100 év alatt 2m-t (!) süllyedt, úgy kellett lemenni a földszintre."
Az előfordul hogy bizonyos építmények idővel a terepszíntől lejjebb vannak, de ennek oka nem a süllyedés és nem kettő méter, hanem a terepszint növekedése.
Régi többszáz, de inkább többezer éves építmények nem a süllyedés miatt kerültek lejjebb néha nem csak kettő méterrel hanem többel is, hanem a környék terepszintje növekedett.
Régen nem rakták teherautóra a sittet, hanem bontás után elpanirozták és építettek egy újat ugyan ott.
A terepszint megnövekedett és a kíváncsi régészek kutathatnak.
Egy épület - kivéve ha sziklán áll - fenállásának ideje alatt mindíg süllyed, de egyre kevesebbet. Ez nem tragédia, ha minden része egyformán süllyed és a terepszint fölött marad. Gyerekkoromban a Visegrádi és a Radnóti M. (Sziget) utca sarkán állt a Bagolyvár nevű több "lakásos" intézmény. Az kb 80-100 év alatt 2m-t (!) süllyedt, úgy kellett lemenni a földszintre. De egyben maradt. Ilyesmi volt a Váci úton is az Árpád-híd pesti hídfőjénél. Itt nem erről van szó, nem javaslom a megvásárlását csak akkor ha a telek kiváló és lebontod a házat és építesz egy újat megfelelő alapozással. A megfelelő alapozás valószínűleg mélyalapozást jelent, cölöp vagy szekrényalapozást.
Köszönöm szépen. Amit belinkeltem azt vettük meg, és bizony kellett is ez a masszív, erős gép /már használjuk 2 napja, kapott egy jó fúrószárat/, baromi kemény a panelünk. Abban igazad van, hogy nehéz, de a páromnak meg sem kottyan /erőemelő..:) /. Köszönöm mindenkinek, tényleg ajánlom, most már kipróbálva, nagyon jó gép és nagyon jó az árfekvése is.
Ismét van egy ingatlan láthatáron. Az ingatlanos nagyon korrektül bevallotta, hogy belül a spájz résznél van egy függőleges repedés a falon és az előszobában szabályos lejtés van. 1980 körül épült gondosan megépítve, de köztudott, hogy itt régen tó volt, és azért van ez a süllyedés. A házat megtaláltam a google earth-ban, megnéztem személyesen nincs kívül repedés, egyben van. Mivel úgyis padlófűtést akarunk ezt a hibát helyre lehet rakni, vagy sajnos tovább kell nézelődni?
6-7 euro egy epoxitikus festék négyzetmétere, le kell glettolni a falat, van egy alapozó és két réteg festék.
Ipari konyhákba szoktam használni, egy román gyártmányú termék, 2o éve gyártja egy cég, szinezthető és matt. Slaggal mosható.
Ha lecsempézed és nem fűtöd folyamatosan a fugák meg fognak penészedni. Számolj, mennyi egy csempe, a ragasztó és a munkadíj.
Ezt festéket csak hengerrel lehet festeni, nehezen szárad, de szerintem szuper egy garázsba.
Az ACO a csúcsa a folyókáknak, ne költs el 8oe forintot, jó oda a pvc is, lemez ráccsal.
De ha van egy kőmüvesed, aki vállalja, hogy lehúzza a lejtbetont, lecsempézi és a falat is, akkor azt csináld, csak vegyél kültéri Mapei ragasztót és fugát.
Ne moss a garázsba autót, kell valahol egy betonplaccot építeni az udvaron, az is le kell húzni lejtésbe, folyóka, stb. 6x3.5 méter elég. Lehet térkövezni is.
Hm, azt mondod? Láttam és egy pillanat erejéig ezen is agyaltam, viszont őszintén szólva tervben van h a garázs falait is csempéztetném.
Egy részből láttam már jó néhány fehérre meszelt garázst, ami tele volt kerékpár által húzott fekete csíkokkal és mindenhol levert, sérült vakolattal. A csempe mégis merevebb, könnyebben tisztán tartható, és ha úgy adódik tudok bent autót, motort mosni.
Ha műgyantát választom, a fallal mi lesz?
Illetve nálad h van megoldva, melyiket választottad?
De, jó lesz. Szerezz be egy kis sámlit, vagy óvodai gyerekszéket, meg egy rendesebb glett vasat, illetve van abból kb. 40 cm széles is. Vagy szerezz be egy felcsatolható térdvédőt, mert legalább egy napot biztosan térdelni fogsz. A felületet pucold le valahogyan, drótkefe, porszívó, stb.
A C1 nem túl jó anyag, de ha nincs különösebben nagy hőingadozás, akkor megfelel.
Ha nem vagy biztos abban, hogy tapadni fog a ragasztó, akkor kend le az egész felületet tapadóhíddal, ( Chemical ), garantáltan odaragad, sose lesz vele gondod.
Sziasztok! Építkezünk, e-naplós kérdésem van. E-főnapló alá új e-alnaplót hogy tudok létrehozni? Korábban ment az e-főnapló adatok pontban, piros volt a gomb, de most szürke és azt írja, a funkció nem elérhető. Január 22-n nyitottuk meg a naplót. Valami lejárt esetleg, mit kell tennem, hogy újra létre tudjak hozni alnaplókat a főnapló alá?
Akkor sem lesz jó, ha "rendes" ragasztósűrűségre keverem be, és kézzel húzom be a régi ragasztó "völgyeit", kiegyenesítve az aljzatot? Hiszen jellemzően nem görbe, vagy lyukas vagy ilyesmi, csak a régi ragasztót szeretném kiegyenesíteni vele
nem tudod kiönteni, mert nem folyik. ha annyira felhígítod, hogy follyon, akkor nem fog rendesen tapadni és megszilárdulni. ennyi erővel kvarchomokkal is síkba hozhatnád.
ki tudod vele glettelni, de nem triviális tényleg egyenesre csinálni.
Adott egy 25 m2-es nappali szoba. Az alja járólapozva volt régen, de elég szar volt, legalább a fele mozgott, így fel is szedtem. Alatta maradt a ragasztó. Én 6mm szivacsréteget és arra laminálta parkettát szeretnék rárakni, nyilván az lesz a válaszotok, hogy alapozó+aljzatkiegyenlítőt rá, és már jó is lesz. Viszont van otthon pár bontatlan zsák C1-es csemperagasztóm.
Kérdés. Kiönthetem-e én ezzel a régi csemperagasztó "hornyait", hogy egy tömör és sík felületet kapjak? Vagy mindenképpen menjek el aljzatkiegyenlítőért? Nincs padlófűtés, csak az egyenetlenségeket kellene megszűntetni.
Sziasztok! Tanácsot szeretnék kérni. Kiderült, hogy anno a ház alapja nem betonozva lett, hanem a B30-as blokkot rakták a földbe a nem pincézett részen is, beton alappal. Tudomásom szerint nem számít fagyállónak, bár már jópár évet kibírt, és csak kevés helyen látszik kifagyás, kitöredezés. Arra gondoltam, leszigetelem kívülről víz-, és hőszigeteléssel is, hozzá kap valamilyen gutta lemezt. De felmerült bennem, hogy ezzel nem-e fogok többet ártani, mint használni, mert belülről továbbra is kaphat nedvességet a talajtól. Vagy az lenne a helyes megoldás, ha belülről is kiásnám végig, és ott is megcsinálom ugyan ezt, mint kívülről? Előre is köszönöm a válaszaitokat!
1. Elég a 15 cm, a vakolatba 2 különböző anyag repedés megelőzéséhez jó a rabicháló, mi körbe raktuk a koszorú-tégla vonalat ezzel meg a pilléreket. + Én telibe hálóztatom az egész házat belülről a gletteléssel, pedig csak a válaszfalakat illik (Ytong-Silka, de ezt nem kell vakolni) a tartófalaim hagyományos vázkerámia. A családban van festő ő is megcsinálná magának a telibe hálózást akármilyen jó a fal/vakolat.
2. Nem tudom, mennyire lehet megtörni a rabichálót, szerintem két db-ban tudod oda rakni. Majd a gletteléssel kell oda rakni az élvédőst.
Igen, amugy ezek a lefolyok nem dragak, a belsejuk PVC, de jol be kell oket betonozni, erdemes vegig beszerelni es egy esessel dolgozni.
Ne burkold, vegyel epoxitikus betonfesteket es azzal kezeld le, van olyan ami csuszasmentes is, sokkal praktikusabb es sokat tart.
Van olyan esztriches ceg is, aki kvarchomokkal dolgozik es felcsiszolja tukorre a feluletet, akkor nem is kell festeni, az osszes parkolohazat igy csinaljak. Gondolom 65nm-re mar kivonulnak.Csak az csuszik, de az takarithato a legkonyebben.
Szia, remek, köszi az infokat. Csináltam egy gyors alaprajzot, valahogy így gondoltad?
(Zöld a kapuk vonala, piros a dilatáció, sárga a folyóka.)
Viszont gondolom h ha én a folyókákat a bal szélén szeretném kivezetni, akkor nem elég a hátsó faltól lejtetni az egészet a folyókákig, hanem a folyókarész betonjának balra is kell lejtenie h el tudjon folyni a víz...
Burkolatnál nem fog a burkoló anyázni? : -) Vagy meg lehet ezt oldani esztétikus burkolással?
Vagy a folyókáknál már mehet vízbe az egész beton, mondván ha belefolyik a víz a folyókákba, egy idő után ahogy telik, hiába vannak vízbe rakva, úgyis kifolyik belőlük?
Utolsó gondolat, ahhoz h a dilatáció mentés ne kelljen balra és jobbra is lejtetni a folyókák felé, mi lenne a ha a kapuk közti 110 cm széles pillér elé is ugyanúgy beraknám a folyókát? Az-az nem 2 x 2,5 méteres folyóka lenne, hanem egyben, kb. 6 méter széles.
mindket garazsajto ele, az ajton belul kb. 10 cm-re, szerelj egy 15ocm szeles ontotvas racsos lefogyot, aminek legalabb 6o-as stucnija van. Az ajton kivuli megfagyhat.
Adj legalabb 1.5 cm esest a garazs padlojanak, a lefogyok fele, de azt is ket vizben kell, ha ket ajto van.
Nekem 3 boxos a garazsom, szereltem 3 normal meretu padloszifont a garazsajtok ele, kozepre, es minden tavasszal kimosom vizborotvaval, de nincs eleg eses es egy csomot kell seperni is a koszos vizet, telen neha el is dugul es nalam is van futes.
Segítsetek kérlek, nem tudom eldönteni, h a most készülő dupal garázsomba építsünk-e ki padlóösszefolyót / folyókákat, vagy ne.
Mit gondoltok, keletkezhet annyi hólé, vagy esős idő után vízlecsöpögés az autókról h az egy 60 m2-es területen össze is folyik és ott távozik?
Fűtés lesz benne.
Vagy rakassam kívülre a garázskapuk szélességében a folyókákat és lejtessem kifelé a garázs estrichet? Így a benti víz is kiszivárog a szekcionált kapu gumi betétje alatt és kintről se tud befolyni víz (bár egyértelmű lejtés van a garázstól kifelé, így a kinti víz befolyásának esélye még nagy zuhéban is 0.
Az a B+D amit linkeltél sokkal erősebb, a vékony falat könnyen átszakítod vele. És nehéz is, teljesen feleslegesen. Meg nagy, sok helyet foglal egész évben.
Nekem ennek a boschnak az őse van, skil cimkével, az még csak 420wattos, akkor vettem amikor panelba költöztem. Simán kifúrja a panelt, félkézzel elbírom, és lehet vele óvatoskodni, ami a 6centis falaknál fontos.
Tiszta meszes vakolatot csak öreg oltott mésszel lehet késziteni, ha van 3 éves meszesgödörből kiszedett mész, akkor rendben van. Akkor el lehet késziteni az M4T receptet. Elvileg létezik Magyarországon ennyire öreg oltott mész, én csak 6-8 hónapost tudtam venni, az nem jó, nehezen köt.
Ha ilyen nincs, akkor pormeszet fel kell oldani vízben (egy hordóban), állni hagyni két napig és azt cement vagy hidraulikus mész az M1oT recept szerint.
A hozzáadott vizet a homok nedvességtartalma hordozza, az szemre szokták beleönteni a keverőbe.
A szakik a homok szemcséje függvényében egy kicsivel kevesebb vagy több meszet tesznek a keverésbe, mind az M1oT recept.
Az M1ot az egy 25o literes keverőbe 1 zsák cement (vagy 3.5 hidraulikus mész) és 2 zsák beáztatottt pómeszet jelent, a többi a homok, annyi, hogy ne folyon ki keverés közben.
Erőssebb vakolatot (azaz több cementet tartalmazó vakolatot) nem szoktunk használni se beltérre se kültérre.
A első keverés után a szaki szól, hogy több vagy kevesebb meszet kér a keverésbe, az anyag képlékenysége függvényébe.
Vannak zsákos kiszeresű anyagok, amibe van cement és mészpótló, de azt csak falazásnál használjuk, ha téglaszerkezetes (tehát a tartószerkezet a falazat) többemeletes házat kell építeni , ott nagyon fontos lehet a falazómalter erőssége. Az M1oT -nek a minimális nyomási szilárdsága 1oN/mm2, a kötési idő eltelte után, ami 28 nap, nyilvánvaló, hogy falazómaltenek kevés.
A hidraulikus meszes malterrel is lehet falazni, pontosan abba az arányban kell keverni, mind a cementet, az M5oT recepttel pár nap után olyan erőss a fuga mind a beton.
a páraáteresztő képessége μ=7 a meszesnek és kb. 25 a cementesnek.
Keres rá a trasz vakolat kifejezésre, nálatok ezt használják, létezik silós is, de az nem tiszta hidraulikus meszes anyag és a kb. μ=1o.
Ezt kell szorozni a rétegvastagsággal az Sd-hez.
Namost egy ilyen épületnél nem lehet 2.5 cm vakolattal számolni. Amit leverettem az volt legalább 5cm, arra még jött a 3cm vastag műkő, ami mozaik és cement keveréke.
Elvileg a falazat páraáteresztő képessége nem számít, mert nagyon kevés nedvesség halad át a falakon a belső térből, a hőmérsékletkülönbség miatt. Ezen lovagolnak a páraáteresztő nemesvakolat gyártók.
Itt azonban az a probléma, hogy a megemelt és lebetonozott járdaszintek miatt a fal mellé befolyik az esővíz és a alap felszívja a nedvességet és ha nem tud kiszáradni, addig megy felfele, ameddig ki tud- de mivel folyamatosan kapja a nedvességet, ahol nem tud kiszáradni ott mindig nedves marad.
Van olyan fényképem is, ami a téglapór ottmaradt a fúró csigavonalán. Többszőr beszorúlt a fúró a falba.
A falazatnedvességmérésnek ez a módszere, befúrsz és a nedvességmérőbe (ami egy üvegcső) beteszed a téglaport.
Lehet, hogy a szakmába sokmindenhez értesz, de ehhez nem.
Olyan tudatlan szakmabeliek amilyen te, szébarmolták 6o év alatt a műemléképületeket (legalábbis amihez hozzányúltak), amit a kiegyezés után a magyar építőipar olyan szépen felépíteni. A II világháború után a szakik nagy része eltünt, nem volt munka, a 196o-as évektől a piac elkezdett mozogni, az újak megtanultak cementtel dolgozni (mert a cement a nagyipari termelés beinditása után olcsó lett- nem kellett az oltott mésszel vacakolni), csak az senki se tudta, hogy a meszes vakolat az páraáteresztő és a vízszigetelés hiánya mellett is a falszerkezet ki tud száradni, a cementes meg párafékező. A lapát cement és a lapát homok keverékével vakoltak, hogy legyen jó erőss- de nyilvánvaló, hogy nem a vakolat tartja a falat, hanem a tégla. Én bemutattam, hogy pár évtized múlva ennek mi a következménye: egy nagyon súlyos, talán soha nem visszafordítható szerkezeti sérülés. Hiába 75-ös a fal, ha az az egész vastagságába vizes.
Ha sárga téglát fúrtál volna, sárga lett volna a por. Gondos por gyüjtés lehetett, szállítással együtt, hogy hiteles nedvességi értéket adjon a labor, de a hiteles akkor lett volna, ha a téglát viszed, mert fúráskor a hő hatására már nem valós az érték.
Dehogynem, amikor nem volt cement, mivel vakoltak? Az megfagyott?
Párszor írtam, hogy a hidraulikus mész helyetesíti a cementet és teljesen páraáteresztő lesz a vakolat. Cementes anyaggal tönkreteszed a tisztán meszes malterrel falazott szerkezetet, főleg ha épületnek nincs vízszigetelése. Egész életemben kinlódtam a szocializmusban tönkretett épületek lábazatával, amit cementes malterrel javítottak ki a burkolás elött, amikor levered, jön a téglát is, annyira át van ázva a falszerkezet. Ha vegyes kő+tégla falazás, akkor a követ is.
Így néz ki a cementes malterrel síkba vakolt és halóval meg is vasalt lábazat, amin műkő volt, és
a második képen látszik, hogy mi maradt a falazatból a vésés után és mennyire a vizes a fal amikor megfúrtam (ott látszik a téglapor lent a képen, hogy milyen sötét anyagot hoz ki a fúró). A téglaport elvittem a laborba laborba és 1o% a nedvességtartalma, végig a 75-ös falon. 3% felett szinte nincs is mit vele csinálni, mert ha nem készited el a vízszigetelés az alap felett, soha az életbe nem fog kiszáradni. Persze a járda is le van betonozva, hogy tartsa az is a nedvességet. Olyan penésszag van az épületbe, hogy hátraesel, persze a belső fal is le volt burkolva műanyag lambériával, hogy elrejtsék a penészt.
Most fizethetek egy vagyont, hogy valaki ezt a falat vágja át körbe az épületen és szigetelje le, nem is beszélve arról, hogy az összetőrt téglákat ki kell vésessem és újakkal pótoljam. Ha nem nyúltak volna hozzá ezelőtt 5o évvel, nem lenne semmi baja.
Hidd el, meszet nem használunk lábazatra, nedves, fagyveszélyes helyeken. Ami fagyni tud, az a mész. A misung nem fagy ha nem agyagos a homok. A megoldások egyike, ha csak fugázunk ( mész nélkül) és a tégla tud párologtatni
Koszi. Akkor amit nekem mondtak, az helytallo volt. Belter, nagyon regi fal, nagy haz. Viszont a mostani kerdezo helyzete mas, ra nem igaz.
En sepertem meg kicsit porszivoztam is, es vizszintes glettvasrol keskeny spaklival tologattam az anyagot a resekbe. Amikor untam, mar a kanal elevel, de ugy is jo melyen bement.
Azért kell kis mész, hogy a vízpára kijusson. Egyébként a vizet felvezeti, vagy az beszorul, ha szigetelés lezárja, és szétfagy az egész fal. Az ilyen helyzetben a legkisebb rosszat kell választani. Nincs örökre szóló megoldás.
Oktalanság, ez csak akkor lép tényezővé, ha a falban a határértékhez közelít a nyomóerő. A fényképen egy kis ház látszik, nagyságrenddel kisebb a határértéknél a terhelés. Elsősorban fagy- és vízállóság a lényeg, erősen cementes habarcs javasolt. Előtte jó lenne kellősítés, azaz cementet tejfelsűrűre higítva felcsapunk fandlival. Megvárjuk, míg fehérre szárad, és utána vakolás.
én nem értek hozzá, de amikor ilyet kellet javítanom és utánnakérdeztem, azt mondták, hogy nem szabad erősebb habarccsal javítani, mint amivel a falat rakták annó. mert akkor a tégla széle alatt kemény habarcs lesz, a kozepe alatt meg puha, és letörheti a tégla szélét. én pont hogy meszes, alig cementes habarccsal javítottam. az egy pince volt, belülről.
Azt ugye tudod, hogy egy alaptest nem csak a beton alatti részre támaszkodik?. Ha kiásod mellőle a földet a teher az alap alól ki tudja nyomni oldalra a talajt, eső sem kell hozzá és úgy süllyed, reped, hogy öröm nézni
Szeretném megkérdezni,hogy ennél az elrendezésnél mi tartja össze az épületet ?Úgy értem,hogy nincs un. páros fogó ,ami a tető szétfeszítő erejét tartaná.
Igen, ez még egyszerűbb. Én kiszedtem a salakból kb 5...6 cm-t, kivittem a betonkeverőbe, hozzáadtam cementet, aztán leterítettem. Nagyon szép, stabil, egyenes felület lett az eredmény. És majdnem ugyanolyan könnyű, mint eredetileg. Utána lépésálló, padlófűtés, hidegburkolat, azóta is jó.
hagyd a nettet, járj utánna... az életbe soha nem lesz a polisztirolgyöngyös betonnak olyan szilárdsága, hogy azon járni lehessen, csak ha kevernek bele homokot.
Írtam, hogy hazudnak.
Hogy folytatod a rétegrendet, ha nem tudsz járni rajta? Mezőben terhelni lehet, nem probléma, de nem 15o négyzetcentin 1oo kilóval, összetőrik az egész.
Inkább figyeld meg, hogy mit akar csinálni groover és adj neki tanácsot, mert ott is min. 12 cm beton lesz a vége. Az 288 kiló/nm.
Pl. azt, hogy mérjen meg egy vederrel a kiemelt salakból és számolja ki , hogy az hány kiló négyzetméterenként.
most nagyon rossz a munkaerő helyzete, sajnos úgy látom, hogy jobb nem lesz.
A németekhez már nem érdemes elmenni, de a dán, svéd, norvég vonal kinyílt és nagyon jól fizetnek- a fapados járatoknál a repülőjegy aprópénz.
Nagybányáról inditottak egy járatot, ami vasárnap este indul Osloba és pénteken délután vissza, a második héten még 3 gépet állítottak be.
Vegyél polisztirol ragasztót, nem kell sok, talán két zsák, a legolcsóbb is jó, a halót túzd fel szegekkel és húzd rá az anyagot, épp hogy lefedje nyugodtan, nem kell síetni, amikor meghúz- pár óra, akkor még egy nagyon vékony réteget húzz rá és nem kell sokat glettolni.
A könnyűbetonnál azért kicsit jobban szeretném szigetelni az aljzatot, tekintve, hogy padlófűtés lesz.
Tervek szerint a gerendák közt kiszedem a salakot 3-4 cm vastagon, majd azt kiöntenénk estrichhel. Arra menne a lépésálló szigetelés, ami a padlófűtés tálcavastagsága lenne, azaz 5,4cm. Tudom ez nem túl bivaly, de a 2,7 méteres belvilág megőrzése érdekében ennyit tudok betenni. Ahol nincs pince, ott ez lesz 10 vagy 15 cm.
Erre jönne a felbeton, majd a burkolat.
Íme egy kép a horcsik tetejéről, meg a gerendákról:
Állíts le magad ezekkel az elhamarkozott véleményezésekkel, nem bírja meg, kiszámolták, Tök Jenő is ellenőrizte a régi magyar I gerendákra.
A horcsik födémen eredetileg van egy nagyon vastag rétegrend, 2o-25 cm körül, nagy része kohósalak, aminek 18okiló/köbmétere. A téglaboltozatok vagy a betontálcák is komoly súlyt képviselnek, az egészet a gerendák veszik át, amik 25-3ocm vannak feltámaszva a tartófalakra. Eszement kivitelezők betonpadlókat öntenek rájuk, aztán válaszfalakat is építenek. Ilyenkor a hat méteres fesztávon megméred a közepén a gerendákat és 6-7 cm van megereszkedve, azzal már nincs is mit csinálni, akkor se, ha a súlyt leveszed róla.
Össze- vissza hazudóznak a betonos cégek, de ha odamész tárgyalni és kiszámolod a súlyt, akkor 14ookiló/köbméter a minimum a polisztirénes beton- mert homok is kell bele, ha egy hét múlva rá is akarsz lépni.
Az egyetlen megoldás a habosított beton, ami 25okiló/köbméter és homok nincs benne. Kell hosszá egy spéci szívattyú, cement, víz és egy habosító szer.
De arra két hét múlva lehet csak rálépni, azt is óvatosan. Azonnal ki kell önteni rá egy vasalt aljzatot, azt is csak 6cm-re lehet.
Most egy könyvtárat szeretnének telepíteni egy alápincézett horcsik födémre, készitettem a pincébe két sávalapokat és aláducolom a tartógerendákat fémszerkezettel, 6db. 14ox14ox1o-es oszlop, négy I18o-as fémgerenda keresztbe az eredeti gerendákra, összeandrásolva, nem papsajt, és csak 5ookiló/nm számoltak a hasznos tehernek. A terem 37 négyzetméretes.
Amikor megvan a szerkezet kiékelem a gerendákat, így 6 méter helyett 2 méter lesz a nyílás.
Ha odakerülnél, hogy meg kéne csináld, te is elgondolkoznál rajta...
Érden béreltem a gépet, mert a ház is ott van. Fél napra a bérleti díj két fejjel 3700 Ft. Ezért egy komoly 200 ezres vésőgépet adnak, aminek 22 Joule az ütési energiája. Rá kell jönni a csízióra és utána viszonylag könnyedén megy a móka.
Vettem egy Lidl vésőkalapácsot is bohóckodni kisebb munkálatokra.
Ytongos befalazást körbevéstem 10 centit, hogy a dryvit háló túllógjon.
Ezt a hálót tényleg csak polisztirol ragasztóval lehet feltenni? Van egy zsák flexibilis csemperagasztóm, ami csak a kukában végezné, az nem lenne jó esetleg?
Illetve mi lenne a munkamenet? Felviszek egy réteget az anyagból, aztán belesimítom a hálót? Kb milyen vastagnak kell lennie a rétegnek, ha egyenletesen befedi a hálót az elég, nem?
köszi!
(ps: kerestem szakembert magam helyett, rá se szagolnak, mindenki komplett házat épít)
Üdv ! Egy erős pájszer kell hozzá egy "samu" kalapács ,és ha szerencséd van szép nagy darabokban simán feljön !:) Jó a pájszer ne egy 10 gömbvas legyen hanem minél vastagabb ,és használd 2 karú emelőként ,ha megmozdul a "samuval " kisebb darabokra törni !:)
probáltam azzal is, de a duzzasztott perlit nem tömörödik, terhelés alatt 1o-15% is összeesik. 3-4 centibe jó, de ha vastagabb kell...
Össze kell keverni cementes cájggal, kell egy szivattyú is hozzá, macera.
Duzzasztott agyagnak van különböző granulátuma, összekeverve beékelődik. Egyáltalán nem vesz fel vizet, a víz átfolyok rajta.
Rafia zsákos kiszerelésbe árulják, könnyű vele dolgozni. A kertészetbe használt az drága, de van sokkal olcsóbb is- nekem mindig van készleten, hozatok egy egész kamiont.
A másik kérdésem a vízszigetelésre irányulna. Olvasom, hogy a fal és a padló vízszigetelését össze kell kapcsolni. Ezt milyen módon lehet a gyakorlatban kivitelezni?
A döngölt földet ki kell ásni 2o-25 cm, teszel 15cm száraz tört követ és tömöríted, arra öntesz egy 6-8cm betonból gyengén vasalt padlót, 5-ös halóval.
A falakról kb. 5o cm magassan levered a vakolatot és visszavakolod síkra, a betonpadló és a vakolat találkozásánál kivakolsz egy 1ox1ocm háromszövet (sanfrén), a sarokba. A vízszigetelét megcsinálod a padlón, felviszed a sanfrénra is, majd a utánna a falra is, úgy hogy a sanfrénon két réteg szigetelés lesz.
Erre jön a hőszigetelés és az aljzatbeton. Ha már csinálod, olyan mélyen ásd ki a földet, hogy 1o cm hőszigetelés is férjen be.
A horcsik födémnél a dolgok bonyolúltak, erre vízszigetelést nem szerelnék. Ha a boltozatok téglával van kirakva, akkor ki kell szellőzenek.
Alulról kéne szigetelni, jó párazárással. Felülről ne önts rá betont, onnan kéne szellőzön. Valamilyen száraz technológiát kéne alkalmazz. Salakfeltőltés, párnafa, rá felsávozott pozdorja lemez (vakpadló helyett), arra hajópadló. A salak is nagyon jó hőszigetelő, létezik most duzzasztott agyag is helyette. Lehet, hogy a megoldás 5-8 cm duzzasztott agyag- kb. 3 cm haladja meg a boltozatok tetejét, egy sűrű lépésálló kőzetgyapott és arra egy száraz padlószerkezet.
Ahogy korábban írtam, egy 84-ben épült ház felújításában vagyok.
Az aljzat feltörése megtörtént. A ház részben alápincézett, ott horcsik födém van gerendákkal, a többi részen döngölt föld.
Hőszigetelni akarom az aljzatot.
A (amatőr) kérdésem az volna, hogy a küszöb alatti betont is kivéshetem, vagy van ennek bármi statikai szerepe? Jó volna, ha nem lenne emiatt hőhidas a szerkezet.
A másik kérdésem a vízszigetelésre irányulna. Olvasom, hogy a fal és a padló vízszigetelését össze kell kapcsolni. Ezt milyen módon lehet a gyakorlatban kivitelezni?
Ezt a rendszert ismeri valaki? Sokkal drágábbak a tartozékok hozzá, és a telepítése? Van-e értelme ennek vagy, ha fűtést akar valaki korszerűsíteni akkor maradjon a sima kondis kazánnál?
Az egy sor EPS alja kb. max. 5cm-t lógna rá a homlokzati falazatra (betonkoszorú bennmaradó XPS-re), azon kellene felragasztódjon, megtapadjon, ami esélytelen.
Alulról meg kell támasztani, akkor meg vagy még egy sor, vagy valami támasztó szerkezet stb....
nekem belülről már takart ez a rész, de kőzetgyapot paplant vettem én is kívülről betömködni a szarufák közét, és a szelemen és homlokzat közötti rést.
Már csak a "homlokzat" a kérdés....
OSB lapot akartam eddig oda tenni, de mivel egyrészt hullámosodhat, másrészt nem ragasztható rá EPS ezért kellene más anyag helyette.
Felrakni Ytonggal (egyéb téglával) azért nem tudom, mert a bennmaradó XPS-nek kellene tartania az Ytonggot kiborulás ellen, ami nem egészséges....
Lehetne úgy ahogy Te csináltad, hogy közvetlenül az EPS elött begyömöszölni a paplant, és lezárni EPS-el, de három ellenérv van ez ellen:
egyrészt a homlokzati szigetelő nagyon vakarná a fejét, hogy milyen árat is mondjon erre az extra munkára,
másrészt a belső térbe a réseken befújna a szél tavaszig, amíg a külső hőszig nincs rajta, (az meg elmozgathatja a párazáró fóliám)
harmadrészt pedig a hangszigetelés szempontjából talán előnyös lehet oda valami....
Ezt az aquafire-t nézegetem, de nem tudom, hogy elérhető-e ez nekem...
A tető és a fal találkozásánál szarufa oldalon az oldal "befedéshez", homlokzati síkba hozásához mit érdemes használni, amire később rámehet az EPS ragasztó?
csak még kívülről látszik a talpszelemen (és belátni az épületbe), a koszorún ott az 5cm XPS...a hajópadló helyett pedig EPS szigetelés jönne még kintről...
OSB lapról most hallottam/olvastam, hogy arra nem lehet simán eps ragasztóval ragasztani, hanem valami dűbeles szívás van.....
A tartozékokkal és a ragasztókkal keresnek a gyártók a legtöbbet.
Számolgattam egyszer, hogy egy jóféle flexibili kétkomponensen parkettaragasztó négyzetméterre kb. 1o euró, mert a fajlagos fogyása, bármilyenn sík az aljzat legalább 4 kiló. Egy 15 kilós veder 3-4 négyzetméterre elég, fésüvel húzva.
Ez a PE foliaragasztó is valamikor 2oo literes hordóba volt kapható, aprópénzért, volt egy nagy gyár Victoriavárosban- a fogarasi kémiai kombinát mellett, onnan horduk. Most pontosan ugyanaz az összetételű és állagú anyag van a flakonba, megcsinálni a flakont azzal a sok rányomtatott adtattal, jó drága.
Azon a hordón volt egy fekete-fehér cimke, írta rajta, hogy mi a kémiai összetétele, egy cikkszámot és hogy
mérgező és tűzveszélyes.:) Lehetett kis kiszerelésbe is kapni, elmentél a boltba és beletőltöttek egy befőttesüvegbe egy kilót.
A "mester" gyártmány tűnik a legolcsóbbnak, el is mentem a környező boltokba, amit a honlapon ír, hogy a márka forgalmazói, és úgy tűnik ez a fóliaragasztó egy ritka állat, nem tartják polcon....:(
Szóval marad a drága, mert az legalább elérhető...:(
ebből úgy értelmezem, hogy ha amúgy nem akar lejönni semmi, akkor mehet :)
(egy régi kémény megy a kérdéses részen, amit mi sosem használtunk. Feltehetőleg a hőtágulás miatt alakultak ki kb márványminta szerűen a hajszálrepedések)
szóval ti rámennétek egy hajszálrepedéses, kicsit retyerutyás (1-2mm) diszperzittel festett falfületre szebbé tétel céljából finomglettel minden nélkül, vagy le kéne kenni azt a falfelülelet előtte valamivel?
Üdv Jó Reggelt ! Honnan tudtad hogy Anyukáméknál volt ez a befalazás ? Jó ,azt elárulom ,hogy Kőműves Kelemen nem vett részt az akcióban ,de köszöni a fal jól van sok éve se kidűlni se repedni nem hajlandó kb 3x biztos le van már festve !:) A borogatásról jut eszembe ,a vakolás előtt a cserépkályha helyének kontúrját tényleg jobban belocsoltuk a vakolás és az összehúzás előtt az együtt száradás véget ,ami lett hajszálrepedés azt a festés eltakarta !:)
Üdv! A kapitány sok éves,de + sőt még saját is volt ,ugyan cserépkályha helyét falaztuk be és nem ytonggal + még dyvit sem volt ,de nem repedt semmivel sem jobban mint a meszelt fal bármely része is !:) Passz!
nem tudom hogyan tudnám így utólag megmondani, hogy mennyire rögzítették a falat.
Azt tudom, hogy teljesen telibe kitölti a nyílást, nagyon pici hézag van csak, ezek is ki vannak töltve azzal a habbal, amivel a dryvitot is néhol ragasztották. Az ytong elemek között is van valami anyag. Én nem hiszem, hogy ez meg tud mozdulni bárhova is. Kidőlni azt tuti nem tud :)
Az most a vége, hogy megkérdezek itt egy helyi kőművest, hogy mennyiért -és főként hogy- csinálja meg.
Mert ha csak simán viszbe hozza bármi nélkül, azt köszönöm szépen én is meg tudom csinálni szerintem.
de azt gondolom a dryvit hálós dolog sem fogna ki rajtam, csak le akartam tudni egyszerűen :)
Még egy kérdésben segítsetek:
a helyiség mennyezete kissé igénytelenül lett megcsinálva, mármint nincs semmi baja, de egy finom glettelés ráférne, mert ragyás az egész (szuterén, nem törődtek vele).
Glettelni már sokat gletteltem, szépen sikerültek. De ez itt most egy diszperzittel lekent felület.
Érdemes itt mélyalapozóval előkészíteni a felülelet, vagy mehet egyből a finom glett? (aztán esetleg csiszolás, javítás)
Üdv ! Csak előre bocsátom a mínuszt nem Én adtam/nem szoktam! A kérdésre meg annyit ,hogy millió ilyet láttam dryvit háló/repedés nélkül (még jó hogy kitalálták)!Nem szeretnék ez a hőtágulással is foglalkozni(halálosztó),mert egy szinte állandó benti térben nem jelentős ,és ahogy írtam ha a régi falhoz jól befalazva/rögzítve és megfelelő vakolást kap kicsi a valószínűsége a repedésnek,de ha nem áll fent a megfelelő befalazás ,akkor akár duplán is rakhatod a dryvit hálót az is megreped hálóstól !:)
Ui: Agyarakat vissza ,csak abból adok tanácsot amit már saját tapasztalatomba láttam/tapasztaltam !:(
köszi a tanácsokat. A belső és külső él fogalma azért még megvan.
Csak szerintem az egész házban sehol sincs a negatív éleknél élvédő, ezért nem értettem ide miért kell. Ha nem rakok oda olyat, akkor végigrepedhet a saroknál az esetleges dilatációs mozgás miatt?
A válasz pedig arra hogy miért akarok nekiállni:
mert nem kéne így maradnia, és
- szerintem te is tudod mekkora munkaerőhiány van mindenhol, senkit nem fogok találni 1 darab ajtóra
- ha esetleg mégis, elkér érte mondjuk 40-50 ezer forintot, amit én nem tudnék jó szívvel kifizetni egy szerintem kb 2x1.5 órás munkáért.
- a harmadikat már írtam: olyan kőművesek jártak itt az elmúlt évben, hogy egyrészt itt tömegével fikáztátok a munkájukat (tök jogosan), másrészt ennek hatására én javítottam utánuk a szakszerűtlen megoldásaikat. És a környéken ezek vannak. A régi jók meg 5-600 kilométerre nyugatra.
Szerintem masszívan áll, bár külön szerintem nincs rögzítve a falhoz. Illetve a külső oldalán le van dryvit hálózva, és hőszigetelve. Kiborulni tuti nem fog.
Na mindegy, a negatív sarok az, ahol a két falsík 9o fokban találkozik és alkotnak egy belső élet.
A pozitiv is két falsík 9o fokos találkozása, de azok külső élet alkotnak.
Hálózd le, mert másképp repedni fog ez csak polisztirol ragasztóval lehet, aztán vegyél egy Ceresit glettet, van durvább és finomabb. Azzal a legkönnyebb dolgozni.
Egy-egy zsák kell, egyszer behúzod a durvával aztán rájavítasz a finommal, elvileg nem kell csíszolni, ha szépen kihúzod.
A sarokhoz szerezz egy belső élkihúzot és a sarok után is húzd ki glettel legalább 2ocm szélesen.
Olvasd el a zsákon, hogy mennyi vizet kell keverni a gletthez.
Üdv! Jogosak a kételyek ! :)Ha a befalazást elég erősnek tartod, és rögzítették a régi falhoz, akkor először "grundold" be valami erős anyaggal és utána finom simító vakolatot neki oszt jó napot! :
Tuti kifelejtettem volna, nem is gondoltam rá hogy kéne :)
De én hiszek neked, viszont mi indokolja a dryvit hálót? úgy értem a téglafalra is csak úgy rákerül a vakolat háló nélkül, nem? (nem direkt kérdezek hülyeséget, egyszerűen nem értek hozzá). Ha oda nem kell, akkor ide miért?
Gondoltam rigips rimano plusszal átmegyek rajta, az 0-10mm-re való elvileg, ez meg nincs annyi.
És akkor mi a műveleti sorrend?
illetve sarokba élvédőt? ezt sem teljesen értem :)
(de akkor sem fogok ezért az egy feladatért kőművest hívni, mert úgysem jön ki ennyiért/átver/mégis szarul csinálja meg..rengeteg melós volt itt tavaly, elég volt belőlük..tisztelet a kivételnek természetesen)
A kérdésekből arra következtetem, hogy fogalmad sincs erről a fűtésrendszerről. Ez nem ilyen egyszerű dolog! Kell a ház hőigénye és meg kell terverzni a csövezést. A hőigény nélkül vakon repülsz hátrakötött kézzel... Ha csak úgy magad letekered össze-vissza, a beüzemelés után jössz majd ide vissza, hogy miért nem működik...
Tehát látogass meg egy gépésztervezőt és 50-70e Ft ért kapsz egy hőigény tervet és a padlófűtés méretezési tervét, cserébe boldogan fogod használni a működö rendszered, persze csak ha a kivitelezővel addig csináltatod míg úgy nem fog kinézni ahogy a terven!
amikor a sajátomat építettem befedtem és kivakoltam, betettem az ablakokat, pár hónap alatt.
Aztán legyártottam a belső ajtókat, a butrokat, a parkettát is és azt is hagytam állni két évet a raktárunkba. Utánna kikészitettem a házat. A tölgyfa parketta csak összeszáradt, de ajtók és az ablakok meg se mozdultak.
Rendesen úgy kellene házat építeni, hogy első évben alapozás, másodikban falazás és tető, harmadikban vakolás és befejezés. Így tökéletesen kifog száradni, ne izgulj.
Nedves téglára vakoltak azért salétromos a vakolat, sósavas oldattal lekenheted. Ne sajnáld a meleget ami kimegy, fűtés szellőztetéssel és száradni fog.
Az ott egyébként még a fűtött térrel kapcsolatban van. (kamra kisablak; északi oldal, az az oldal a leginkább nedves) Gondolom a szomszédos fa és bokor sem a legjobb, mert mindig leadja a párát. A sok nedvesség miatt megjelentek a mészkukacok is :((( pedig, szállításkor megnéztem a téglát. + itt ott kisebb részeken fehér sókiválás is van. Ezekkel lehet mit kezdeni most vagy várjam meg a tavaszt, amíg mindenhol kiszárad?
A pincegarázs nagy előnye a fagymentesség. Ha valakinek van hobbi autója, vagy OT-zik, annak baromi jó. Igaz, az már tényleg inkább a lomtár kategória. :-)
Most pusztult el rozsda miatti végelgyengülésben a 21 éves Twingom. Azzal sosem volt olyan, hogy "jaj, hideg van, nem indul", kivéve a hatévenkénti akku elhalásnál. (Ez a probléma a Trabant-Lada-Skoda vonallal kihalt, mert az automata szívató és főleg az injektor megoldotta, hogy a legbénább sofőr sem tudja túlszívatni a kocsit.) Szóval tényleg két dolog van: a madárszar, meg a hó. Ezek ellen nagyrészt elég a tető. (Plusz egy automata kapu nem árt, mert ahogy az olvtárs is írja, a ki- és beugrálás elég sok idő a reggeli rohanásban.) És ha van egy állófűtésed, akkor az már full komfort.
Persze persze. Nekem is van garázsom, de már vagy 10 éve nem használom.
Sajnos a kert végében van, így sok idő a kitolatás.
Aztán beálltam az udvarra. Az sem ment, mivel a kapu kinyitás kitolatás , a leállás majd a kapu bezárása több időt vesz el mint amit nyerek az autóval.
Így kint parkolok az utcán.
Nem vitatva azt, hogy télen néha ha jeges a szélvédő annak kapargatása sok időt igényel.
de ez is csak akkor van ha feledékeny vagyok nem takarom be a szélvédőket.
A csapóesővel szemben hogy védekezhetnék? /30 NF tégla/ Van valami vízlepergető szer vagy fóliával terítsem be, fűtsek intezívebben...stb. ?
Jelenleg ott tartunk, hogy már kb. 1 hónapja megvan a belső vakolás is, azóta folyamatosan szellőztetek és esténként 2 ventilátorral temperálok. A homlokzati hőszigetelést jövő tavaszra terveztük. Vizes falra nem szívesen tenném fel a hőszigetelést. Viszont a fal folyamatosan nedves bizonyos részeken és félek, hogy a fagyok kárt tehetnek majd benne. Érdekes módon főleg a betonkoszorú alatti 1-2 sor az ami nedves. Nyeregtetőm van 80 cm kinyúlással.
Van valakinek egy lemez garázsa, de nem, jó építene helyette egy akár emberi tartózkodásra is alkalmas garázst.
Egy modern autónak nem kell semmiféle garázs, elég egy beálló tető is.
Persze azok a régi szép idők, amikor télire leállították az autót, sőt volt aki még föl is bakolta, hogy az szegény gumik ne deformálódjanak. Mások meg fűtött garázsról ábrándoznak. Az egyik családtag meg is valósította.
Egy olyan ikerházban, ahol a garázs középen van . Eleve 4 oldalról fűtött térrel határos... azért nem 6 oldalról, mert valahol csak be kell menni a garázsba , na meg az autó a földön áll.
Ja a nagy tervből az lett, hogy az autó mindig kint áll, hol az utcán hol az udvarban, a fűtött garázs pedig lomtár.
Elvileg működhet, tömörítés, lemezvastagság és vasalás kérdése. Minek egy garázsnak hőszigetelés? Homokos-kavics nem fagyveszélyes ugyan, de fagygerenda nem ártana.
Fürdőszobát szeretnék csempézni és nyilván normális ragasztót szeretnék használni. Ceresit CM16 vagy Mapei Adesilex P9 a jobb? Tulajdonságaiban leírás alapján kb ugyanaz a kettő. Vagy ajánlotok esetleg jobbat? A csemperagasztó alá vízszigetelés is kerül. Arra kenhetőek ezek a ragasztók ha jól olvastam.
A Ceresit CM16-nál azt írja Agyag, porcelán, természetes kő burkolati lapokhoz és szigetelő táblákhoz ajánlott. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag sima kerámia fürdőszoba csempét lehet vele ragasztani? Mert azt nem írja, hogy kerámiát lehet vele ragasztani, vagy már én nem tudom melyik elnevezés micsoda.
Kenhető vízszigetelésnek néztem ST Line 2 komponensű, Den Braven egykomponensű fürdőszoba vízszigetelés, vagy a Mapelastic aquadefense. Ismertitek ezeket a termékeket? A legjobb árban az ST line van, de ha nem jó akkor nyilván többet költök rá, h rendesen meg legyen csinálva.
Jelenleg egy lemezgarázst használok az autó tárolására. Szeretnék a helyére egy fa könnyűszerkezetes szigetelt garázst építeni.
A lemezgarázs most 6 db 40x40x90cm-es betontuskókon, gyakorlatilag mint pontalapon nyugszik. Az garázskapu alatt egy sávalap van. Lásd első kép.
Szeretnék beton aljzatot készíteni az új garázs alá.
A kérdés: megfelelő-e az a megoldás, hogy a tuskók közötti megfelelő alárétegzés után (kavicsfeltöltés stb amit a talajszinttel hozok egy síkba) a tuskók fölötti részre egy vasalt betonlemez kerül.
Utólag kívülről körben a talajszint alá tudok szigetelni a fagyveszély ellen. Lásd második kép.
PTH10-es válaszfal milyen magasságig áll meg önállóan, azaz lehet-e belőle kb. 1 m-es lépcsőkorlátot (mellvédet) készíteni belőle? A felső korlát lenne PTH-ból (ez nem a kérdéses lépcső)
De sajnos ebben a szakember-hiányos helyzetben most a szaki diktál, és ő pontosan tudja, hogy nem érdeke a korrekt naplózás, ami alapján rajta bármit is számon lehetne kérni....
Én meg mint megrendelő ugye szeretném ha haladnának a tényleges munkálatok....
Úgyhogy finoman szólva a gyakorlati naplóvezetés eltér az ideálistól....
(Én mondjuk nem is férek hozzá a saját naplómhoz, hogy beírjak bármit is, csak a műszaki ellenőröm, aki pedig általában igen elfoglalt, és véleményem szerint "elnéző" a szakikkal szemben, a naplóvezetéssel szemben, dehát ugye Ő ért hozzá, az Ő véleménye számít, és ezt elfogadom....)
Hidd el próbáltam már menet közben is csendesen, politikusan, és kevésbé politikusan is (felháborodásomnak hangot adva) terelgetni őket a jó irányba, de nem sikerült...
Sajnos a hazugsággal szemben nem tudsz mit csinálni, hiába mutatom a számlát, kérem, hogy emlékezzen hogy oda adtam, hogy ott volt, hogy megvolt, hogy megbeszéltük, stb...ezek mind eredménytelenek....
Tehát röviden: azért nem "szemtől szembe", mert egyrészt azon már túl vagyok, másrészt tovább "erőltetve" sem lesz semmi eredménye....
Hidd el, megismertem őket annyira...
Itt leengedem a gőzt, és infókat adok (mindenki mindenből tanulhat alapon....)...
Átadás-átvételi bejárás+jegyzőköny lesz amibe bekerülnek a hiányosságok és a károk is.
A listát aztán tételesen beárazod (bőven), levonod az összeget és közlöd, hogy a hiányosságok pótlása után az arra eső részt IS megkapja.
A többivel meg így járt, máskor legyen precízebb.
Ha nem tetszik neki az eljárás akkor nincs kifizetés semennyi, hisz nem adják át a melót, nincs még teljesítve a szerződés.
Ha nem működik együtt, akkor közlöd, hogy: "oké, ez esetben tessék szíves beperelni engem és az ítélet majd eldönti kinek van igaza".
-----
Te vagy a megrendelő és ők szerződtek valamire! (gondlom egy I. osztályú tetőre).
HA nem a szerződés szerinti a teljesítés, akkor azt ki kell javítani vagy árengedményt kell adni.
Aki másnak kárt okoz az pedig köteles azt kijavítani a saját költségén vagy kellő kártérítést fizetni.
A pénz nálad van.... ő fut a pénze után.
Mondjuk hiba volt, nem anyaglistán átadni-átvetetni az anyagot illetve nem vezetni a saját naplót.
Elég egy papírlap amin fel van sorolva (naplószerűen), hogy
- mikor mi történt
- mikor-miből-mennyit adtál át
- milyen közlések vagy felszólítások történtek
- milyen hiányosságot, kárt észleltél
és a vállalkozó vagy az adott embere szignózza a bejegyzéseket...
De ez most már "késő bánat" most éppen.
Szép dolog a bizalom és az egyszerű ügyvitel.
De az élet azt tanítja, hogy jobb mindenről (anyagról, eseményről, közlésről, felszólításról egy feljegyzést csinálni menteközben.
Ami lehet, hogy nem kell utólag, sőt általában nem kell, de ha mégis! akkor nagyon jól jön, mert nem lehet "máshogy emlékezni" egyik félnek sem utólag.
Erre elég egy "építkezési napló" füzet pl. amiben szépen sorban gyűlnek a feljegyzések (naplószerűen) és minden bejegyzés szignózva, hogy az illetékes tudomásul vette.
Egyet nem értek miért egy netes fórumon szidod őket és nem szemtől szembe? Amit nem csináltak meg vagy be kell hajtani rajtuk vagy annyival kevesebb a munkadíj.
Szóval levonultak az ácsok, telefonálnak, hogy kérik a munkadíjat....
Amik apróságok, de basszák a csőrömet:
MINDEN anyagot HIÁNYTALANUL átadtam nekik. Tehát, csavarokat, faanyagot, szöget, mindent. Sőt, mindenből picit többet....
Erre mit látok?...Hogy kimaradtak kötőelemek elég fontos részekről, kimaradtak faanyagok (pl. fogópár a széleken nem jutott párba....)....Pár szem facsavar ami maradt....
Ott hagytam használatra egy 30m-es hosszabbítót, azt "véletlenül" eltették, persze a saját kendácsolt ~9m-es hosszabbítójukat otthagyták helyette.... merthogy az is narancssárga....
A fogópárok csavarjai teljesen lazák, csak éppen rákapatták....
A PTH30 profi dryfix falamat szétütötték a faliállvánnyal, a tégláim romokban....
Azt már nem is mondom, hogy közben is "elszublimáltak" kisebb faanyagok, amiket pótolni kellett....
A "takarításkor" véletlenül a szelemeneknél a forgács ottmaradt, illetve a maradék darab fák egy része lett csak kihordva a házból, másik része (~negyed köbméter) "véletlenül" a leendő konyhában landolt...
Mindezt 7 heti "megfeszített" tempó alatt....
Persze a sörök fogytak, a kint hagyott kukás-zsákok tanúságai szerint....
Nem azt mondom, örülök, hogy végre végeztek....dehát....
Telefonon persze egyből jött, hogy én vádaskodom....higgyem el, hogy nem vittek el semmit, és mindent beépítettek, amit látok hogy hiányzik, és megbeszéltük, hogy beépítik, az azért nem lett beépítve, mert nem volt anyag hozzá....(ami persze netto hazugság, mert én MINDEN anyagot HIÁNYTALANUL átadtam nekik....aztán hogy hova tették/keverték, azt már ők sem tudják...de én sem tudnám annyi sör után....)....
Szóval ma biztosan hívnak majd, hogy hol késik az utalás........
Persze a műszaki ellenőröm szerint meg minden rendben van, "nem fog leesni a tető".....
Az ambiciós embereknek lesz garázsuk, másoknak nem lesz. Ez ilyen.
Biztos voltam benne, hogy megérted.
Az elején arra gondoltam, hogy elől a nyilásnál be kéne építeni egy-egy 15x1o-es oszlopot a jobb oldali oszlop mellé és egyet a fal mellé is, arra felcsapolni egy 15x1o-es szelement és a mestergerendát is, - azaz késziteni egy vállazott keretet a hónajkötések helyett, de ez a megoldással nem tud együtt dolgozni a már létező oszloppal és a fallal. Pluszba neked volt egy számításod a bejárat szélességéről. Ha fából készited a garázsajtót, a tartószerkezet két sarkába építs be egy-egy 5oox5oo-ös az sarokvasat 5ox5ox5-ös vinklivasból hegesztve a sarok alá, amiket jó nagy facsavarokkal rögzítsd a fal profiljába és az oszlopba, illetve arra a pallóra amit beépítettél, ha egy kicsit agyalsz be fog férni.
Ha csempére rak csempét azzal nem ront a hatásfokon, csak növeli a tömeget így egy kicsit nagyobb lesz a tehetetlensége a padlófűtésnek. Ezt már kiszámolta valaki a "gépben" de lehet másik fórumon. Ha lamináltat rak csempére, na azzal már tényleg ront, de nem számottevő, ha oda valót választ. A hajópadló és a hagyományos parketta nyilván nem való padlófűtéshez. A lamináltra nem raknék még egy réteg lamináltat...
A másik réteg hozzáadása inkább a lentebb felvetett problémát okoz, hogy az ajtók nem fognak nyílni...
Igen tudom, hogy lett volna több olcsóbb megoldás is, de itt a vad Keleten még ezekre is alig szakembert találni, nem hogy a fűtőfilmre vagy infrapanelra...
Ezekre nagyon kevés tapasztalat van még, így nem mertem bevállalni. Úgy gondolkodtam, hogy csinálunk egy sok tapasztalattal rendelkező és régóta használt rendszert (vizes padlófűtés) amit bármivel meg tudunk "hajtani". Az alap terv a kis puffertartály cekásszal, tehát elektromos fűtés ez is és menne hozzá egy kb 8 KWp-s napelemmező, amit addig plusszolunk, amíg nem nullázza a teljes villanyos fogyasztásunkat. Ehhez jöttek a számítások és az itteni tapasztalatok és rájöttem, hogy ez átmeneti időben sok lehet majd, illetve nagy a tehetetlensége (ami hidegben nem baj) így kellett valami kiegészítésre. A klíma által okozott huzatot nem bírom így maradt a mennyezetfűtés/hűtés és ha már van egy vizes rendszer lehetne ez is az.
Az egész garázst + alagsori lejáró lépcsőkkel egyedül készítettem. A lzsaluzást, a betonozást, a faanyag kiszámítását, az egész garázs összeállítását. Nem volt könnyú, sok időm ráment, sokszor elfáradtam, de tudtam, hogy megoldom.
Erre jön valaki okostojás, aki nem ismer, és azt mondja, hogy nem tudom megkülönböztetni a szeget az állványcsavartól. Aki ismer az tudja, hogy ha valamit nem tudok, akkor azt megtanulom.
Jó megoldást mondtál, így legalább a nyomás eloszlik, és nem csak a gerenda papucs felületére koncentrálódik.
Nem vagyok ács de mindent megértettem amit írtál. A kollégánk aki itt engem sértegetett, írok egy-két sort, de lehet, hogy csak elmagyarázom neki, hogy mia csapozá, csapfészek, karpánt, hónaljfa stb.
Nade ALIG kell teljesítmény ... még -15 fokban is!
Az egész ház elvan 3,5 kW-al !!!! az bakfitty.
----
Egy ilyen ház már >> eléggé másként működik ám, mint a kevésbé hőszigetelt.
Mindenhol kb. azonos lesz benne a hőmérséklet automatice és lassan is hűl csak.
Azért, mert a külső burok JÓÓÓÓL hőszigetelt, a belső elválasztó falak-födémek-ajtók pedig nem azok.
Így a belső tömegek kb. egyforma melegek/hidegek lesznek mindenhol.
Mivel ezeken a hőszigeteletlen szerkezeteken át könnyen közlekedik a meleg/hideg a házon belül.
Így nem lesz a két oldaluk között érdemi hőmérséklet különbség.
Az meg pont jó, hogy a nem nappali terekben (háló és gyerekszobák éjjelre) pár fokkal hűvösebb alakul ki magától.
Hisz ezekben a 19-20 fokot kedveljük (tipikusan) a jó alváshoz, kivéve az elalvás idejét.
Nálunk a nappali tér 23,5 fokra van programozva napközben és este 8-tól reggel 6-ig pedig csak 20 fokra!
Azaz alapban nem kérünk fűtést éjjel, mert a tél nagy részében reggelig csak 22,5-22,0-21,5 fokig hűl ki.
Mínusz 8-10 fokban már elindul hajnalban vagy kora délután is a fűtés, főleg ha szeles-borult az idő.
Most még nincs bekapcsolva a fűtés, mert napközben 23,5-24,0 fok van, reggelre pedig 22,0-22,5 fok körül marad a házban.
A gyerek szobák fűtésköre úgy van belőve, hogy 24 fokra felfűtenek (thermofejjel korlátozva) napközben, amikor éppen megy a nappali miatt a fűtés a házban.
Segítségeteket szeretném kérni, hogy egy padlófűtéses házba költözünk.(Az egész házban padlófűtés van(140 m2)) A padló burkolatot lehet bontani? vagy még egy réteget rakhatunk tetejére? Hogy lehet ezt megoldani?. köszönöm!
akkor szívod meg, ha kilyukasszák a csöveidet az ajzat öntésénél. Az öntés után csináltass nyomásprobát.
Arra vigyázz, hogy a haló ne érjen hozzá a csővekhez. Az egyik munkáknál az idén a szerelőcég egy Rehau csövet használt a vízre, azt lehet taposni is. Drága, de sok fürdő volt és biztos folyt volna valahol, ha egy síma többrétegű csövet használtak volna. Fényképezd le az ajtókáváknál a csöket.
A szerelőbetonod az talaj-hőmérsékletű lesz, így az oda is fogja hűteni a meleg vizedet (az a pici szigetelés védőcső inkább mint szigetelés) én biztosan az alsó 5 cm-re raknám (elég csak a meleget) és a felső réteg aljából vágnám ki a cső helyét így felül is marad 1-2 cm szigetelés, de az aljzatbeton úgy is a benti hőmérséklet közelében lesz (főleg ha padlófűtés is van ott még több is) így ott szerintem kisebb a "hűtés foka". Illetve én sem raknám közel egymáshoz. Nálunk a falban megy szigetelt védőcsőben mindkettő és kb 25 cm-re mennek egymástól, a HMV két meleg vizes csöve egymás mellett megy (cirkós lesz).
Én úgy tudtam, hogy a felületfűtés hűtőteljesítménye kb fele a fűtőteljesítménynek, ezért a hűtőteljesítmény közelére méreteztem a felület nagyságát így önmagában is képes kifűteni a helyiségeket ahol ez is lesz, a leghidegebbekben is.
Az energetikai terven 8500 kWh/a a ház éves fajlagos nettó hőenergiaigénye (72 kWh/m2a), de ha a fűtött terek hőe.igényét összeadom az csak 5000 kWh (csak egy kis kamrában és a kazánházban "nincs fűtés" ez kb 8,5%-a a nettó m2-nek), a kazánteljesítmény 3,5 kW.
Felemeli a cső lépésállót, az aljzatbeton öntésénél rálépnek.
Most utoljára egy nagy épületbe egy spéci Rehau csövet használtunk víznek, ami bírta, hogy rálépnek. A szerelőcég félt, hogy megtörik és fel kell tőrni az aljzatot.
Erre pontos számitási módszer van, ami mindent paramétert figyelembe vesz.
Ez nélkül lehetetlen méretezni a fűtőtestekeket vagy a padlófűtést.
Talán léteznek empirikus megoldások egy 1oonm alapterületű földszintes háznál (egy standart rétegrendel megépítve)- erre egy jó szerelőmester megfelelő becslést tud késziteni, de annál nagyobbnál muszáj számolni és méretezni. És kazánház tervét is meg kell rajzolni és annak vezérlését.
"Mennyi a ház tervezett "méretezési" fűtési teljesítmény igénye a -15 fokban?"
Végre valaki nevén nevezi a gyereket.
Úgy általában csak hőigényként emlegetik itt a fórumon. Ez még ok. De az már nem, hogy számoltatják, ráadásul kettőtizedes pontossággal.
Mondják , hogy a hőigényem pl. 6,46kW. Most már csak az a kérdés, hogy aki számolt az figyelembe vette ,hogy fúj a szél vagy sem.
persze tudni kell azért a hőigényt... ami azért egy állandóan változó érték. Megjegyzendő, hogy mínusz 15 fok alatt is előfordul hőmérséklet.
Tehát amennyiben a' mérnök úr' kiszámolja a hőigény a fűtési teljesítmény igényt és p. kijön 7,58 kW, az nyugodtan megemelhetjük minimum 20 % -kal.
Mert lehet hidegebb akár 5 - 6 fokkal, lehet hogy az adatok hibásak ami alapján a számolás történt, meg pl. előfordul olyan igény hogy gyors felfűtés szükséges.
Néha elbizonytalanodok, hogy érdemes-e ennyire leszigetelni egy házat, de ez a jövő, majd kiderül ha belakjuk.
Csak fűtés miatt én sem raktam volna ekkora felületen, de ha hűteni is szeretnénk majd, ahhoz kell a nagy felület. Lehet elgondolkodok a regiszterek szakaszolhatóságának lehetőségén, mivel 3-4 regiszter egy kör és párhuzamosan mennek egymás mellett így 1-2-t is lezárhatnék.
Egy régi cimborám a gépészünk, így a lehúzás, stb. nem áll fenn. Ezeket én álmodtam meg ő pedig megtervezte, hogy működjön is. Csak padlófűtésben is gondolkodtunk, de arra jutottam, hogy átmeneti időben túl sok lehet és nagyon tehetetlen, így kellet valami ami kisegíti, ezért lett padló és mennyezet fűtés az utóbbit persze hűteni is lehetne, de ezt csak lehetőségnek hagyjuk meg egyenlőre. Illetve nem bírom a klímát (huzatot), emiatt is erre esett a választás.
A sugárzással közölt hő két test között a hőmérsékletek negyedik hatványának a különbségével arányos. Ez nagyon jól működik a Nap esetében, de ott a felületi hőmérséklet mondjuk cca. 6000 fok, a Föld hőmérséklete ( átlag ) mondjuk 10 fok. Így nem nehéz. Még akkor sem, ha a távolság 150 millió km. A Nap felülete elég nagy ehhez... Nem a tömegétől függ a kisugárzott elektromágneses sugárzás volumene, hanem a méretétől.
Egy lakásban a plafon 40 fok, a padló meg 20 fok. Azért ez nagyon kicsi különbség... Az előbb említett arányossági tényező nagyon kicsi...
Ugye, nem a plafonon laktok? Akkor miért kellene azt fűteni? Csak felesleges energiapocsékolás.
Szerinted, ha megkérdezel egy gépészt, akkor mit válaszolna, hogy milyen fűtésed legyen? Csak padlófűtés, vagy valami padló-, mennyezet- esetleg radiátoros fűtéssel kombinálva? Nyilván az utóbbit fogja neked válaszolni. Miért? Mert a tervezésért így sokkal több pénzt lenyúlhat. A fűtésszerelő ugyanezt fogja mondani, a saját jól felfogott érdekében...
Nem kellene mindennek bedőlni ami az egyes gépész cégek honlapjain olvasható... Az alapállás az, hogy mindenki eladni akar, minél többet, a jó nép meg megveszi. És ez nagyjából minden modern építőanyagra vonatkozik.
A padlófűtés nem új keletű dolog, már a rómaiak is használták, igaz, csak fürdőkben, de akkoriban még nem voltak csövek... Szerintem a mennyezet-, és falfűtést azért találták ki, hogy legyen mivel ellentételezni a padlófűtést. A jó nép meg beveszi...
Tudod, meleg láb, hideg fej. Ezt csak a padlófűtés tudja biztosítani. De ha te mennyezetfűtést gondoltál, akkor csináld meg...
Kíváncsi lennék miért hátrány egy nagyon jól szigetelt házban mennyezetfűtést használni szerinted? Voltál már ilyen házban? Én már igen, érdemes megtapasztalni!
Fafödémes a házunk, 15 cm 0,039 W/mK-es gyapot van a folyógerendák között és még megy rá 20 cm keresztben. A gerendákon alulról lesz párazárva nem hőtükrös fóliával (de 0,2 mm vastag), erre megy a gipszkarton vázszerkezet a lehető legkisebb függesztékkel így kb 6-7 cm légrés lesz a csövezés és a szigetelés között. Ha egy réteg kartont használok azt gondolom könnyebben átmelegíti, ha kettőt a nagyobb tömeg miatt nem javul a hősugárzás?
Ha a CPL ajtók bérléses tokozattal készültek (átfogó, vagy befogó toknak is nevezik- azaz a falkávát borítják- kép), akkor elsősorban az a baj, hogy
paldószintváltásnál rés marad a bérlés alatt és a boritás a levegőbe lesz az egyik felén. Ha a szerelésnél visszavágták a bérlést és a boritást is a színtkülömbség miatt, akkor megoldható egy falcos küszöbbel, keményfából. A falc olyan kell legyen, hogy a magassabb padlószitből takarjon 5 mm-tert és kb. az ajtó alatti luft felét is kitőltse.
Ha nem, akkor nehéz ügy. Merthogy kell késziteni egy lécet a bérlés rése alá, aztán erre rászerelni egy küszüböt a bérlésbe, úgy, hogy az tok falcaval színeljen, másképp nem tudod az ajtót becsukni. A képen a bal oldalon látszik az kéder, ott tokfalc.
Ha a színtkülömség a fal síkjában van, nem a kávába, akkor a megoldás még cifrább.
Sziasztok. Melléképületre milyen kültéri időjárásálló és időtálló falfestéket érdemes venni vioszonylag olcsón amit simultánra közvetlen fel lehet vinni. Szürke színben kellene. Köszönöm.
Egy 5,5 x 3,5 méteres tetővel rendelkező fa terasz megépítéséhez keresnék szépen dolgozó céget, szakit, aki Törökbálinton tud építeni.
A terasz padló magassága beton tuskós lábakon 90 cm-es a földszint felett lenne, mivel ház oldalához csatlakozik a szerkezet, és a ház emelt alapos (90 cm-es). A teraszon körbe egyszerű fa korlát kellene, és a tetejére egy átlátszó poliészter hullámlemezből készült tető is szükséges.
Készpénzes ajánlatot várnék, kérésre vázlatot tudok küldeni a szerkezetről emailre, a talaj alatta már nagyvonalakban elrendezett, a vázolt szerkezethez szükséges betontuskók pedig kiöntésre kerültek.
Kérem, ha van szépen dolgozó terasz építő szaki ajánlat, írják meg nekem, akár itt vagy a vizalakas@gmail.com címre.
A kérdésedre pedig én ezt vettem ilyen célra: EKOFOL PI 200g nem olcsó és egy kicsit merev is, de ez a legvastagabb amit találtam (0,2 mm) és még értelmes árban volt. Sokan csak sima lépésálló fóliát raknak ide (azok 0,06-0,08 mm-esek), elég lehet az is.
Új beltéri ajtókat szereltettem be a lakásba. Ha jól tudom ilyen CPL-es fóliázott ajtók. Küszöb nincs az ajtókhoz és több forgalmazótól is ezt az infót kaptam, hogy ezekhez az ajtókhoz nem tartozik küszöb, külön le lehet gyártatni keményfából, majd azt beborítani vmilyen küszöbtakaróval.
A problémám az, hogy elég komoly szinteltérés van a szobák és a folyosó között. Az egyik szoba padlója egy centivel magasabban van mint a folyosó, a másik szoba padlója 2 centivel alacsonyabban van mint a folyosó, így nem lehet összehozni egy szintbe a padlóburkolókat. Az egyik lehetséges megoldás, hogy burkolatváltó profilokat használok, csak nem tudom, hogy maximum mekkora szinteltérést tudok ezekkel kihozni, valamint az ajtónál sztem nem annyira esztétikus.
A másik megoldási mód, hogy veszek keményfa küszöböt, befestem az ajtókerettel hasonló színre és azt rakom le. De amit néztem küszöböt az is max 2 centi vastag, nem tudom, h a nagy szinteltérést azzal se nagyon tudom kiegyenlíteni, mert az egyik oldalon a laminált a küszöb szintjében lesz, a másik oldalon a járólap meg a küszöb alsó szintje alatt lesz.
Melyik megoldás lehet a célravezetőbb? ha keményfa küszöböt rakok, az alá milyen anyagot rakjak h szintbe hozzam és ne mozogjon utána? Csemperagasztót? És utána mivel rögzítsem? Lecsavarozzam a betonba?
Az egy szűrő. A vastagabb alsó része lecsavarható, abban kell lennie egy hálós szűrőbetétnek. Ha a rendszer legmélyebb pontján van, akkor tudod használni a víz leeresztésére is. Ha nem, akkor kompresszorral szokták télre kifújni a rendszerből a vizet, hogy ne fagyjon el.
Igazad van nem értettem. Nem vagyok ács.Illetve nem is akarom megérteni. Ki a tök fogja ezeket a műveleteket megcsinálni magának?ez nem a csavarj be egy csavart kategória
Lehet hülyeségeket fogok írni, mert nekem nincs ilyenem, csak a fekete "állásából" gyanítom, hogy az egy szűrőház lehet inkább....ez persze nem jelenti azt, hogy nem lehet leengedni a vizet rajta keresztül....
Örököltem egy öntöző rendszert. Ha jól gondolom, akkor a képen látható fekete eszközzel lehet leengedni belőle a vizet télre . Van rajta egy menet amire egy csövet lehet erősíteni. Csak nem tudom hogyan működik . Tudna valaki segíteni ? Köszönöm!
párazáró PE fóliát nyomozok (tetőtérbeépítéshez)...úgy néz ki a környék összes tüzépje hőtükrös alu fóliát (csokipapírt) árul, amivel nehezebb dolgozni (szakad).
az OBI-s "építési PE fólia" jó lehet, vagy mi jöhet szóba?
Anyagköltséget szeretnék számolni mennyezet gipszkartonozáshoz magamnak. Direktfüggesztőkkel lesz és ezek db számát nem tudom. A váz 75 cm és 90 cm között lesz a helyiségek mérete miatt (+ mennyezetfűtés is lesz) a hossztartók pedig 40 cm-re. Milyen kiosztással szokták a direktfüggesztőket rakni vagy mennyi kell egy m2-re?
Mi is kb így voltunk tavaly. Augusztusban lett lealapozva és december elején került fel a cserép. A falazás és a betonkoszorú között volt egy kis szünet, mi bitumenes lemezzel takartuk be a tégla tetejét, 30-as falra 50 cm lemezt így két oldal túl ért és a víz a fal mellé folyt nem rá.
Fogadok, hogy nem értetted meg, amit leírtam, de beszólsz.
Ha megnéznéd a képeket, látnád, hogy a illesztései a szerkezetnek pontosak, megcsinált egy csapot is a mestergerenda végére a papucsnak, és arra is gondolt, hogy a lapos tető miatt a hóteherrel problémák lehetnek.
A mestergerendát 2ooo éve használják, és mindig felkötik a megererősitendő szerkezethez, azt is megcsinálta, hiszen felülről beillesztett egy kötőelemet a szarufákon keresztűl. Én csak annyit írtam, hogy alulról is csavarjon egy csavart és merevítse ki sikba a tetőt, de a pallók amiket beillesztett a szarufál közé az is jó ötlet volt.
