Ez a fórumot Testaccio Rabja az alábbi sorokkal indította 2002. februárjában:
Ki szereti nálam jobban Rómát? A rómaiakon kívül ki ismeri nálam jobban Rómát? És kit gyötör nálam jobban az, hogy mégsem ismerem igazán? Ki vágyik nálam jobban Rómába? Ki akarja mindenét pénzzé tenni, hogy hosszabb időre mehessen? Ki ír könyvet Rómáról Vagy ha nem ír, ki beszél magában állandóan Rómáról? Ki őrült bele Rómába nálam jobban? Ki indul mindennap hajnalban? Kinek van kedve nálam is Róma-őrültebb lenni? Ki írna ide Rómáról? (Háromnapos turisták kíméljenek, bár a jobb kérdésekre nekik is felelek.)
Szeretnék ennek szellemében itt csak történelemről, épületekről és szobrokról, kertekről és szökőkutakról mesélni, és hallgatni mások élményeit.
Természetesen egy utazásnál fontosak a gyakorlati tanácsok is, ezért indítottunk egy másik fórumot Utazási tanácsok Rómába utazóknak címmel, ahol felteheted kérdéseidet közlekedéssel, szállással, belépőjegyekkel és hasonlókkal kapcsolatban.
Segítségedre lehet ebben a kereső is, illetve a fórummal szorosan összekapcsolódó http://roma-szenvedely.eu/ oldal, ahol rengeteg infót találsz.
Tartsd tiszteletben a topiklakók kérését, és szívesen látunk mindkét fórumon:)
Így igaz, csak már így is sokalltam az egyházügyi tájékoztatókat. Igen, Mindszenty veszprémi püspök volt, csak később lett érsek, és utána bíborosi kinevezést kapott. A püspöki (!!!) jelmondata volt a "PANNONIA SACRA", azaz helyesen "megszentelt Magyarország", és nem Szent Magyarország.
Nekem mindig rosszul esik, ha nem említik a magyar vonatkozásokat.
Egy mellékszál. Mindszenty csak a háború befejezése után lett esztergomi érsek. 1945 őszén nevezték ki. Előtte Veszprémben volt püspök. Nagymamám lakott Veszprémben, Édesapám látta, amikor a nyilasok elvezették a letartóztatott püspököt.
Santo Stefano Rotondo. Egyik kedvenc templomom. "véleményhez" csatlakozva, és "jelentve" a jelenlegi helyzetet: nyitva van naponta két részletben, látogatható. Talán szombaton nem érdemes odamenni, mert esküvő alkalmából nem engednek be. Amúgy nincs állandó miserend.
Bárki bármit írt, a magyarok nemzeti temploma. A 15-16. században az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok kapták meg. Lepusztult épületet kellett rendbehozniuk. A század során, a török időkben megfogyatkoztak a pálos utánpótlások is M.o.-ról, így Szántó Arator István kérésére a pápa a jezsuitákat telepítette be, akik a szomszédos kolostorba fogadták a növendék szerzeteseket. Az ellenreformáció ideje volt ez, tehát a belső falakra Pomarancióval festtettek freskókat, amelyek naturalisztikus módon ábrázolták a vértanúk szenvedéseit. Ezeket az utóbbi években kezdték restaurálni, tehát Fajth Tibornak nem teljesült a vágya, ami nem baj, mert történelmi értékeket tettek volna tönkre. Aki nem bírja, ne nézzen oda. A körtemplom centrumában helyezték el az oltárt, amelyet védő térdfallal vettek közre. Ezeken is Pomarancio monokróm képei vannak, de ezek Szt. István első vértanú diakónus életét ábrázolják. Köztük az egyik kincs a Sarolta álmát mutató festmény, amelyen a vértanú megjelenik a fejedelemasszony álmában, és megjósolja István király születését (ezt illesztettem be). Még az említett Lászai Jánosról: ő is pálos volt, gyulafehérvári kanonok, ő építtette az ottani székesegyház oldalkápolnáját, a híres reneszánsz Lászai-kápolnát. Aztán, amikor Rómába került, a magyar zarándokok pápai gyóntatója lett a Szt. Péterben. A római pestisjárvány idején halt meg, így temethették a Rotondóba. Ma az oltár mellett helyezték el a szép reneszánsz sírkövet, amelyen latin felirat hirdeti: "Vándor, ha látod, hogy azt, aki a jeges Dunánál született, most római föld takarja, nem fogsz csodálkozni, ha meggondolod, hogy Róma volt és marad mindnyájunk közös hazája." Szintén a pálos idők emlékét őrzi a kolostor udvarának kútja, amelyen II. Ulászló király domborműves címere látható (ezt is beillesztettem). Sajnos, ezt nehezen lehet megnézni, mert a mai kolostorban missziós apácák élnek, és a ház nem látogatható. Nekem sikerült néhány alkalommal bekéredzkedni.
A jezsuita időkben alakult meg Rómában a Collegium Germanicum-Hungaricum, így az ő kezelésükben van ma is a templom, védnöke a müncheni érsek. Amikor a világháborúban Mindszenty bíboros esztergomi érsek lett, az ő római temploma lett, és az volt a terve, hogy a SZt. Péter melletti lebontott magyar zarándokház és Szt. István templom helyett visszakéri a Rotondót és a kolostort. Ez nem sikerült neki (hiszen börtönbe vetették). A békésebb idők óta azonban ünnepi alkalmakkor magyar szertartásokat tartanak itt. A kert falán emléktábla is látható. Tehát az, hogy "állítólagos" lett volna a magyar jelenlét, nem igaz. A mélyben a restaurálás alatt talált Mithrász-szentély ma is ott van, lehet, hogy egyszer már azt is meg lehet nézni.
A Via di S Paolo della Croce megy lefelé, áthalad az Arco di Dolabella alatt. Itt eredetileg egy korábbi városkapu állt, ez annak a travertinkőből való átépítésekor készült. Később Néró vízvezetékének alátámasztására használták.
Basilica di SS Giovanni e Paolo. Nagy Constantinus 337-ben halt meg, fia és utódja II. Constanzo apja politikáját folytatva a kereszténységet támogatta. ( Azt, hogy ténylegesen mennyire voltak hívő keresztények, nem lehet tudni, Constantinus is csak a halálos ágyán keresztelkedett meg) Azonban 361 és 63 között Julianus Apostata lett a császár, aki nem csak, hogy nem volt keresztény, de újrakezdte az üldözéseket is. Giovanni és Paolo az előző császárok idején voltak magas rangú tisztviselők vagy katonatisztek. A könyv az ufficiale szót használja, ami mindkettőt jelentheti. Itt laktak és itt a saját házukban szenvedtek hitükért 362-ben mártírhalált. A legtöbb mártír a városon kívül halt meg, mert a kivégzéseket ott tartották.
Az első templomot ezen a helyen 398-ban említették, 410-ben Alarik csapatai, 442-ben földrengés pusztította, 1084-ben pedig a normannok fosztották ki. II. Pasquale ( 1099-1118) idején helyreállították, megépítették a portikuszt és elkezdték a harangtorony építését, amit csak a 12sz végére fejeztek be. Többszörös átalakítás után, a 18sz elején a templombelsőt barokkosították. A külsőt és elsősorban a homlokzatot az 1950-es években visszaállították a kora középkori alakjára. A munkálatokat Francis Spellman, New York érseke, kardinális finanszírozta. ( 1937-67 között volt érsek, 1946-tól halálig kardinális, OFF olvastam róla elég csúnya dolgokat is)
A portikusz a 12sz eleji formában lett helyreállítva, 8 oszlopa antik. Fölötte az emelet ötös ablaka már a 13sz elején készült. Márvány oszlopai a 3sz-ból származnak. A jobbra levő kolostor külseje is középkori. A harangtorony alapfalai még Claudius templomának a falai voltak. A cosmata kapuzat párkányzatán egy sas, a kapu két oldalán pedig egy-egy antik oroszlán látható. A mennyezet a 16sz legvégén készült. Az oltárképeket 18sz művészek készítették, az apszisban Pomarancio 16sz végi freskója. A középső hajó padlózatában tábla jelzi a helyet, ahol a a két szent mártírhalált szenvedett.
Még mindig a Santo Stafano Rotondo. A templom alatt ásatásokat foltattak. Előkerültek egy 2-3sz-i Mitrász szentély és egy laktanya maradványai. Utóbbi talán a vidéki kiegészítő csapatok laktanyája lehetett.
Kíváncsi voltam, hogy mit ír a könyv a templom magyar vonatkozásáról. Nem sokat.Annyit, hogy a Magyarországi Szent István kápolnában ( Cappella di Santo Stefano d'Ungheria) egy 16sz- síremlék található. Ez az Ürögdi könyvben említett Lászay János sírja. Megnéztem az összes könyvemben. Péteri Pál azt írja, hogy AZT TARTJUK, hogy ez volt a magyarok nemzeti temploma. A 90-es évek nagy Panoráma könyve szerint ez volt a magyarok nemzeti temploma. Csak sajnos, amit ezek a Panoráma könyvek írnak, azt nem mindig lehet biztosra venni. A réges régi Fajth Tibor által írt könyv nem említi. A mi könyvünk 1964-es, lehet, hogy akkor tilos volt említeni. Viszont ő azt írta, hogy a templomot éppen tatarozzák. A Santo Stefano Rotondot elég sokszor és sokáig tatarozták. Egyik ismerősöm háromszor is megpróbált bejutni, de mindig zárva volt. Viszont Fajt azt írta, hogy reméli,hogy a Pomarancio képeket el fogják távolítani. Az egyik német nyelvű könyvem szerint ez a Collegium Germanicus Hungaricus papi szemináriumának temploma.
Az útvonal innen lefelé indul a dombról a Via San Gregorio felé.
(Csak azért, hogy Lacikának is legyen valami öröme)
Santo Stefano Rotondo. A templom mellett Néró vízvezetékének kezdeti szakasza. Ez egy 5sz-i épület, az első kör alaprajzú templom. Kezdettől Vértanú Szt. Istvánnak szentelve. ( Megkövezés) Eredetileg a templomon belül az oszlopok két koncentrikus kört alkottak .A 8sz-ban statikai okokból ebbe beépítettek egy görög kereszt alaprajzú alakzatot. II. Ince (1130-43) idején készült az öt árkádos portikusz antik oszlopokkal. A 15sz-ra az épület olyan rossz állapotba került, hogy a firenzei Bernardo Rossellini teljesen átépítette. Lebontották a külső falat és a külső oszlopsor oszlopai közé falat építettek így ez lett a templom külső fala. A görög kereszt laprajzú alakzat 3 szárnyát is lebontották, a megmaradt negyedik szárny lett az előcsarnok. Valamint új tető is készült reneszánsz ablakokkal. Külső falban 34 antik márvány és gránit oszlop, a belső körben 22 gránit oszlop van jón oszlopfőkkel. Az oszlopok különböző helyekről származnak és különböző időkben készültek. A belső körben belül van még 2 hasáb és 2 henger alakú oszlop a tető megtámasztására. A falakra Pomarancio és Tempesta a 16sz végén Martirologiumot festettek. 34 képen nagyon részletesen, naturalisztikusan ábrázolták a szentek halálát. A képek egy részét a 19sz-ban átfestették. Én kb 10 képet tudtam megnézni. Nem emlékszem rá, hogy ki lenne írva, hogy mi készült a 16sz-ban és mi a 19sz-ban.) Az egyik kápolnában márvány püspöki trónus, amelyről azt tartják, hogy Nagy Szt. Gergely (590-604) pápa trónusa volt. Azt lehet tudni, hogy a császárkorban készült. A SS Primo és Feliciano kápolnában 7sz mozaik. Croce gemmata. Nem Feszület, a kereszt szárain drágakövek, a két szár kereszteződésében Krisztus arc. Ebben a korban jellemző ábrázolás volt.
"Írja valamelyik ismertető, hogy a képen látható mandula az élet jele. Hosszan kerestük. Vagy az a piros valami Szűz Mária háta mögött, makknak látom inkább, vagy totál félreértettük."
Via della Navicella. Ez a Via Claudio folytatása. A szökőkutat 1931-ben, az utca kiszélesítésekor helyezték ide. Egy antik márvány hajómodell 16sz-i másolata.
S Maria in Domnica. A név a "dominicum"-ra utal, a magán házakra ahol az első keresztény összejöveteleket tartották. A templom a 7sz-ban, valószínűleg egy laktanya maradványaira épült. S. Pasquale ( 817-24) idején rastaurálták, ez a pápa számos templomot felújíttatott. Majd 1513-14-ben a későbbi X. Medici Leónpápa Andrea Sansovinoval építtette át. Ebből a korból származik az öt árkádos portikusz. A templom 3 hajós, 18 antik, szürke gránit oszloppal, korinthoszi oszlopfőkkel. A kazettás, faragott mennyezet a 16sz közepén készült. Alatta a frízt a Medici család szimbólumaival Giulio Rpmana tervei alapján Perin del Vaga festette. Mindketten Raffaello műhelyének vezető munkatársai voltak. A mester korai halála után több művét Romano fejezte be. A templom legfontosabb dísze az apszismozaik. A diadalíven Krisztus angyalokkal és az apostolokkal, az apszisban Trónoló Madonna a gyermekkel és angyalokkal. A térdelő I. Pasquale fején négyszögletes a nimbusz, jelezve, hogy még az életében készült az ábrázolás. Az oldalhajókban antik szarkofágok találhatók. Az 1950-es évek ásatásai során előkerültek egy 6sz-i épület maradványai is.
A templomtól balra 1931-ben állították fel a lebontott Villa Massimo Lancelotti 17sz eleji kapuzatát. A villa Celimontana területe a 16sz közepétől a Mattei család tulajdona volt, 1928-tól nyilvános park. A parkban a Palazzetto Mattei 1586-ban épült és 1926-tól az Olasz Földrajzi társaság székhelye.
Két kollégám néhány éve lement Herendre. Kiválasztottak egy mintát. Egy hétvégén papírra rajzolva, festve gyakorolták, majd a következő hétvégén ők rárajzolták a tányérra a mintát és kifestették. Aláírták, ott kiégették és most van saját kezűleg készített és aláírt herendi tányérjuk.
Én semmire sem vagyok alkalmas, amihez kézügyességre van szükség.
SS Quattro Coronati. A bazilika két belső udvaron keresztül közelíthető meg. A templom 3 hajós, antik gránit oszlopokkal korinthoszi és kompozit oszlopfőkkel,a matróneum oszlopai jón oszlopfőkkel. A középső hajóban cosmata padlózat, a kazettás, faragott fa mennyezet a 16sz-ban készült. Az oldalhajók falain 14sz freskók maradványai, a 4 szentet ábrázoló szentélyfreskók már 17sz-i művek. A szentélyt a 9sz-ban megemelték, ekkor készült a kripta. A bal oldalhajóból nyílik a 13sz-i kerengő, kis, kettős oszlopokkal, középen 13sz-i kút.
A második udvarból jobbra nyílik a kolostor. Itt van a négyszögletes Szt Szilveszter oratórium, amelyet a 13sz-ban építettek. Itt is cosmata a padlózat. A freskók 1246-ban készültek. Nagy Konstantin és Szilveszter pápa történetét mesélik el a képek. A császár vezeti a pápa lovát, ezzel egyértelműen elismeri az utóbbi fennhatóságát. A 13sz közepe az invesztitúra háborúk időszaka volt.
A kolostor emeletén előzetes foglalással és csak vezetéssel látogatható az Aula Gotica, 1230-és 50 között készült falfestményekkel. Nagyon jó állapotban vannak,mert a pestis idején lemeszelték és csak néhány évtizede találták meg őket.
Komplex ikonográfia program, évszakokkal, mezőgazdasági munkákkal, híres történelmi személyiségekkel. A könyv szerint talán bírósági tárgyalásokat folytattak itt, mert az egyik kép Salamont ábrázolja.( Manipura is látta , én is láttam, érdemes megnézni)
Tulajdonképpen én sem tudom. Valamiért biztos gyűlöl engem.Vannak emberek, akiknek a gyűlölködés ugyanolyan szükséglet, mint másnak az evés vagy a levegővétel. Lehet, hogy ha ezzel nem elégítené ki a "gyűlölet szükségletét", akkor megölné a szomszédját. Na jó, ha nem megölné, akkor kilyukasztaná a kocsija kerekét, betörné az ablakát.Vagy valami hasonló. Szóval még mindig jobb, ha az én írásaimat mínuszolgatja az összes nickjével. Én a való életben sem foglalkozom a gonosz, rosszindulatú, gyűlölködő alakokkal. Számomra egyszerűen nem léteznek.
Ma már nem is akartam írni, de ha ez kell a szomszédja kocsikerekének megmentéséhez, akkor írok.
(OFF rászoktam az opera és koncertközvetítésekre, ami eléggé időigényes, Róma könyvre kevesebb időm van)
Vagy ez valami személyes ügy? (Mondjuk tényleg szót sem érdemel - már ha így van -, de engem is kezd kissé idegesíteni. Ha ez volt a cél, akkor sikerült.)
Pandabarát, aki naponta megfordul itt, tudja, hogy a minuszolónak mi a gondja. Én sem vagyok védő, csak sajnálom őt. Semminek nem tud örülni, ami szép, jó, értékes. Csak elképzelem: amikor bejut a topicba, végig minuszolja véleményt. Nem olvas, csak minuszol.
A Parco di Celio után Claudius temploma talapzatának maradványai láthatók. Az "Isteni Claudius" ( Divo Claudio) templomát a felesége, Agirippina emeltette 54-ben. Ő mérgezte meg. Később Néró átalakíttatta a Domus Aureahoz kapcsolódó ninfeummá,majd Vespasianus Claudius templomaként állíttatta helyre. Az utca neve is Via Claudio. Szemben, ( az utca bal oldalán) az 1970-as években végeztek ásatásokat és egy isz1sz végi épület maradványai kerültek elő.
Az útvonal itt tesz egy kitérőt lefelé a dombon, a SS Quattro Coronati felé. Az Ospedale Militare ( katonai kórház) 1885 és 91 között épült. A térképen is látható, hogy ez egy nagy épület.Én jártam erre, az ellenkező irányban tettem meg az utat, nekem úgy tűnt, hogy ez egy túl nagy épület és nem illik a környékhez. A kórház építésekor egy 2sz-i bazilika maradványait találták, a 100 évvel későbbi újabb ásatások alapján Cibele szentélyének gondolják.
Basilica SS Quattro Coronati. Mint Ürögdi is írja, a név vagy 4 katonára utal, akik nem voltak hajlandók Aesclepius szobránál áldozatot bemutatni, vagy 4 szobrászra, akik nem voltak hajlandók a szobrát elkészíteni. Ezért mártírhalált szenvedtek. A templomot a 4sz-ban emelték egy korábbi apszisos aula falait felhasználva. A 7sz-ben kibővítették, IV. Leó (847-855) idejéből származik a Szt. Barbara kápolna , a kripta és a harangtorony. A normannok 1084-es támadása után 1111-ben II. Pasquale építette újjá. De az új templom sokkal kisebb, mint a korábbi épület volt. Gyakorlatilag a korábbi templom főhajóját használták fel , azt is megkurtítva. A 12-13sz-ban építették mellé a kolostort, a kerengőt és Szt. Szilveszter kápolnát. 1912-14 között itt is jött Antonio Munoz, és megpróbálta eredeti (középkori) formára visszaállítani az épületet.
1870 után elsősorban a Celio Via San Giovanni Laterano felé néző oldala épült be nagyon gyorsan, mert ez a terület van közel a város központjához. 1885-ben hozták a döntést az Ospedale Militare megépítéséről, ami Róma egyik leglenyűgözőbb (suggestivo) környékének végleges elvesztését jelentette. Zöldterületként sikerült megőrizni a Colosseum sarkánál levő Parco del Celio és a nyilvános parkká átalakított Villa Celimontana területét. Viszont kiszélesítették a domb közepén a Via della Navicellat, a Palatinus és a Celio között húzódó mai Via di S Gregoriot ( a korábbi via dei Trionfit), valamint kiépítették a Lateránt és a Piazzale Numa Pompiliot összekötő Via Drusot és folytatását Via di Amba Aradamot.
Az útvonal a Colosseum délkeleti sarkától indul a Celio dombjára. Jobbra a Parco del Celio, ahol a 16sz-tól szőlőföld volt (vigna Cornovaglia). A park jobb oldalán az Ex Antiquarium Comunale, amelynek a homlokzata a via di S Gregoriora néz. 1890-ben épült, itt volt a környéki ásatások raktára. Ugyanerre a célra használták a park másik épülete a 19sz középi Casino Salvit. Mindkettőt 1939-ben a metró építés kezdetekor zárták le, az itt őrzött tárgyakat szétosztották a többi városi múzeum között.
Új körzet: a Celio.A név állítólag egy Celio Vibenna etruszk vezér nevéből származik. Itt volt az augustusi város II-es kerülete. A Celio két részből áll, pontosabban két púpból. A "Caelius" megfelel a Villa Celimontana és a Parco del Celio környékének, a " Caeliolus" pedig a SS Quattro Coronati környékének. A kettő közötti bemélyedés pedig a Succusa. Ez a rész a Serviusi városfalon belül volt, számos kapu nyílt innen. Viszont a fejezet végén tárgyalt látnivalók a piazza Numa Pompiliotól kifelé csak az Aurelianusi városfal megépítése után kerültek a városon belülre. Ezért itt számos necropolis is található.
A Celio dombon a birodalom idején kevesen laktak, de ők nagyon gazdagok voltak. Számos szentély is volt itt. A Colosseumhoz közeli területen pedig az ott zajló eseményekhez kapcsolódó intézmények kaptak helyet: gladiátor laktanya, fegyvertár, kórház, különböző raktárépületek. A Celiot számos vízvezeték látta el.
A birodalom bukása után a Celio gyakorlatilag elnéptelenedett, megmaradt néhány templom és kolostor, a környéknek kifejezett falusi, vidéki jellege volt. Kivételt képezett a Colosseum és a Lateráni Bazlika közötti via di San Giovanni di Laterano, mert ez a Vatikánt és a Lateránt összekötő főútvonalhoz tartozott.
Szeretem az ilyen történeteket :) Szerintem csak szóbeszéd. Miért "helyettesítették" volna a trónörököst egy hentes fiával, mikor született még egy fiú. Persze ezt előre nem tudhatták biztosan, hogy meg fog születni, de utólag is találtak volna megoldást, hogy ne a dublőr legyen a trónon. Ez amolyan Koldus és királyfis -Vasálarcos mese.
Az útvonal Caracalla fürdője mellett kiér a via delle Teme di Caracalla-ra. Az ókorban ez volt a via Appia Antica városi szakasza. A Porta della Catena volt a kiindulópontja. 1887 és 1914 között ki akartak alakítani egy régészeti sétaútvonalat (passeggiata archeologica) amely az antik emlékek mellett elhaladva a Piazza Veneziatól és Via Appia Anticaig tartott. Ez a szakasz is ehhez tartozott volna. De később a közlekedési változások miatt lemondtak erről a tervről.
Caracalla fürdője. A könyv az egyik legfontosabb és leggrandiózusabb antik emléknek tartja, de aránylag keveset ír róla.
Viszont van a könyvben egy nagyon jó alaprajz.
Az építkezést Caracalla 212-ben kezdte, 217-ben avatta fel. Ténylegesen még utódai idején is folytatták, csak Severus Alexander idején fejezték be. Aurelianus (270-75) idején restaurálták, egészen 567-ig használták. A gótok akkor vágták el a vízvezetéket (Acqua Antoniniana) , ami a ciszternát táplálta. A fürdő 1600 főt fogadott be, a ciszterna 80 ezer köbméter vizet.
A központi épület téglalap alakú, 220x114m volt. Ezt körülvette egy zöld terület, azt pedig a négyzet alakú 330x330m-es külső fal. A főbejárat a via Appiaval párhuzamos via Novara nézett ( a mai via delle Terme di Caracalla irányára) A szemben lévő hátsó oldalon voltak a ciszternák ( ide érkezett be a vízvezeték),a görög és a latin könyvtár. A két oldalon volt egy-egy exedra, különböző helyiségekkel,, például megbeszéléseknek. A főbejáratnál volt a frigidarium, mögötte a keresztboltozatos basilica. Ez volt a legnagyobb helyiség 58x24m. E mögött a tepidarium, majd leghátul a kör alakú, kupolás ( átmérő 34m) calidarium. A főtengely mellett szimmetrikusan helyezkedtek az egyéb helyiségek. Nagy méretűek voltak a föld alatti kiszolgáló helyiségek is. Az északkeleti exedra alatt Mitrász szentély maradványait találták. Ez volt a város legnagyobb Mitrász szentélye. A fürdő gazdag berendezéséből csak néhány padlómozaik maradt. Főleg a kezdeti 16.sz-i. "szoborbányászat" idején kerültek elő fontos művek. A Farnese család tulajdonába került Herkules szobra, a híres bikát ábrázoló szobor is, ezek most Nápolyban vannak. Az atlétákat ábrázoló mozaik pedig a Vatikáni Múzeumokban.
