Nálam mondjuk a régi kazán és a rossz elhelyezés miatt a hatásfok feltehetően rossz a gázos rendszeren, de még így is olcsóbb.
Próbálom is a gázt használni főleg éjszaka túltolva, mert akkor rossz a hőszivattyús hatásfok.
Napelem akku brutál szigetelés mellett már most is képbe jöhet. A trendek pedig, hogy napelem akku egyre olcsóbb hőszigetelés pedig egyre jobb tud lenni.
Ha "0" fűtési energia kellene a házra akkor akár lehet végtelen is a befektetett ("0") energia ára. :)))
Nálam gyakorlatilag ÚJ kiépítés, mintha most építkeznék.
Utcafronttól kb. 6-8méter a ház fala.
Terveztetés, új vezeték az oszlopról, mert most már nem lehet toldás, egyszer 90' kanyar lehet (óraszekrény odaba..a a fal közepére, onnan a mostani elosztószekrényig új szerelés. Valami van, hogy a falikampó, vagy az oszlop sem jó. Henschel szekrény maga egy 100-as.
Feltartott középső ujj. De majd egyszer úgyis rákényszerítenek. Vagy dobom őket is mint a gázt/kéményt és napelem/akkuba tolom a pénzt.
A megtérülést természetesen a sima lakossági tarifa vs. H tarifa között érdemes vizsgálni.
A befektetett pénzt pedig PASSZÍV "fűtésbe" értsd HŐSZIGETELÉS érdemes fektetni.
Minél kevesebb energia kell a fűtéshez annál kisebb a két tarifa közötti különbség.
Most nincs kedvem számolgatni, de több éves adataim vannak a fogyasztásokról havi bontásban. Egyszer már foglakoztam vele és nagyon nemjött ki.
Úgy tervezem, hogy ha a gázos rendszerem (atmoszférikus) cserére szorul akkor veszek egy monoblokkos hőszipkát és ESETLEG akkor összekötöm a H tarifát ( ha lesz még olyan akkor) egy bővítéssel.
De nagyobb esélyét látom a sávos (percalapú) elszámolásnak, mint, hogy a H sokáig fent maradjon. Akkor pedig megint újragondolás. Okoskészülékek + valami tároló.
De az autonóm napelem/akku sem biztos, hogy nem lesz megérős.
Ezeket lehet ütemezni, tervezni, gondolkodni velük.
Nekem 3 különböző típusú gépből egyik sem vesz fel többet soha 5A-nél. De ez már extrém eset. Sőt soha elő sem fordul, mert ehhez a házat lehülve gépeket egyszerre indítva kellene csinálnom. Olyat meg nem szoktam. Folyamatos fűtés van nálunk. Így pedig 1,3A; 1,6A és 0,1A körül van a fogyasztás Most néztem. A 3. gép éppen pihen, leáll, vagy indulgat nem tudom. Aztán majd cserélnek. Komolyabb hidegben lehet számolni a duplájával.
Vagy másként megközelítve.
8kW hőigény a házon ami már egy rosszul szigetelt ház erősebb hidegben. Ennél rosszab házzal már bűn nem foglalkozni szigetelésileg, de a 8kW is durván szar.
Tehát 8kW COP3-al 2,6kW primeroldali felvétel.
Ami alig több 10A-nál.
És ha jól emlékszem ideiglenes éppen beköltözős tavasszal majdmegcsinálós házról beszélünk.
Kérdés mit takar be az az 1-1.5misi. 3 mérőhelyes szekrény a sallangokkal legyen 300-350eFt, munkadíj 1-200eFt között, alapesetben. Jöhet hozzá kőműves-szobafestő munka, körülményektől függően. Ne adj isten át is drótoznák a házat?
Pár héttel-hónappal ezelőtt már kérdeztem itt a hozzártőbbeket távhő zajokkal kapcsolatban. Már nem is tudom, hogy írtam e a végeredmény!?
Összefoglalva: kopogó hang a fűtéscsövön, 4-8, majd mintha a födémet ütögetné alattunk valaki szintén 4-8 alkalommal.(alattunk pince, fűtéscsövek, hőközpont). Egyébként ez már évekkel ezelőtg is volt, akkor idővel magátöl (vagy távhős beavatkozásra) megszűnt!
Most sehogyse akarózott nekik...
Most jön a poén: elkértem az alattunk lévő pince kulcsát, majd mikor bementem kb. 1 perc alatt kiderült, hogy valami nagyszerű ember úgy hozta össze, hogy a plafon alatt futó fűtéscsőbe bele volt ékelődve vagy 3 db fémrúd, ami a panelpincék jelleguetesdége, és a plafonhoz vannak szorítva(mint a födém alátámasztás építkezèsen). Ezeket kalapáccsal odébbpüföltem vagy 1-1 centit. Azóta a huppogás eltűnt!( gondolom megvan, hogy a hőtágulás lökködte a rudakat..)
Viszont a csőben a kopogás nem szűnt meg! Pontosabban rá 1-2 hétre egyszercsak eltűnt...
Viszont most megint előjött hét elején!
Biztos, hogy hőtágulás! Addig oké. De hogy a repedt herébe vannak ilyen - olyan időszakok!?
A távhős jött valami külső hőmérséklet, falak hőmérséklete, bekapcsolt felhasználók bla-bla valamivel.
Tényleg olyan, mintha az elmúlt pár hét kisé hidegebb időjárásàban tűnt volna el, most a melegebbe visszatért volna... De ez mitől lehet!? Miért érzem úgy, hogy ez viszont tényleg valami beállítási-vezérlési dolog....
Érdekes, hogy a négyből legalább 3 strangon pattog a legfelső szintig! És mindenhol csak ugyanaz a nagyszobai. A többi helyiségben nem! Ennyi furcsa véletlen....
De igen, ez is szóba került, csak ez sem megy rippsz-roppsz. A kazánt meg megveszem, bedugom a lukba a csövet, -most is van ott sparhelt, csak azt elviszik- és fűtök.
Egy klíma amúgy nem volna elég, kettőhöz meg az ÉMÁSZ-nál biztit kellene cseréltetni, mert a mostani 16A-es csak. A fatüzelésű pedig mindig jól jön, ha ott van, mert fa van bőven minden felé.
A H-tarifás díjszabás okt.15- ápr.15-ig él, utána normál ársapkás ár jön 37Ft-ért 2500kwh/év, az feletti fogyasztásnál a lakossági piaci ár 70Ft. Mondjuk klímázásra elhasználsz pár száz kwh/szezon, átlagos háznál lakásnál nemigen lépsz ki az ársapkás árból.
Ja és a gázfűtés kiépítése a terveztetéstől, a gázláng begyújtásáig rettenetes macera és költség.
De most hallottam, hogy az elektromos átalaítás sem sokkal egyszerűbb hivatali oldalon pl. xiii.,-ben. A reg.szerelőjét simán szivatja az elműs átvevő egy többszázezres átalaítás után. Csak a mérőóráig. Tulaj meg meg (most már minimum 2X fél napot várni a NAGYEMBERT.
Klímás (ha van időpont) 2-3 óra múlva megnyomja az ON gombot neki, és megvan a második legolcsóbb fűtése.
Hőburkon kívül elhelyezett kazán, a hőburkon kívül futó csövek.
Ezt azért írtam (gondoltam fontosnak) mert pl. egy klímásfűtésnél nincs ilyen.
Maga a gép meg minden 100%-ban a szobát fűti, a megadott SCOP érték így lett megállapítva. Ugyanígy COP1-es villany is.
Az én fejemben a következő veszteségek számolódnak.
Gépveszteség, fűtőanyag energiatartalma és az abból kinyert energia.
Varjúk seggét fűtő veszteség (kémény).
Hőburkon kívül keletkező veszteség. Csövek, gép haszontalan teret fűtő felületei.
Lakásban elhelyezett készülék esetén az elhasznált lakásterület. Én soha nem tennék gázos, szenes, semmijen kazánt alakótérbe, annak pincében kazánházban a helye.
Az utána maradhatna végleges is és hozza a hűtési komfortot pluszban.
Az alábbi számítás szerint a brikettnél csak egy PICIKÉT drágább a sima COP1-es elektromos fűtés. Azokat megveszed darabját 5-10eFt-ért és bedugod a konnektorba. Ennyi.
Szenes fűtésnél nincs ma rosszabb.
Kandallós, fáskazános is csak ha van ingyen fa. Plusz a meló, kényelmetlenség.
Vagy meglévő esetén design, élvezet. Én is begyújtok karácsonykor majd. :)
Nem tudom mennyi idő az ideiglenes állapot, de a klímával megspórolnál egy valag pénzt. Meg a kandallók árát, meg a szenvedést, meg a koszt.
Hozzátenném, hogy az érthetőség kedvéért kWh-ban így néz ki.
Áram 70Ft/kWh NEM sapkás áron. SAPKÁSon 37Ft/kWh.
Brikett kb.50Ft/kWh 60% hatásfokot feltételezve. Ami már igen jó. 55Ft/kWh, ha csak 50% a hatásfok. Szerintem utóbbi reálisabb, ha nem a hasznos térben van a kazán.
Klímás fűtés 18Ft/kWh- 9Ft/kWh lásd fenti árakesetén. SCOP4 körül.
Gáz 110-130Ft/kWh kondenzációs/atmoszférikus kazán esetén ideális katalógus adatokkal. MINUSZ a rendszerveszteség ami itt is lehet akár 60-70%-os véghatásfok egy pincében elhelyezett szarul szigetelt csővezeték esetén.
Tudom, hogy ez nem kandalló, viszont azt gondoltam venni hirtelenjében. Ezt majd tavassal vagy nyáron gondoltuk beépíteni, amikor a gázórát is bekötik.
Szóval azt mondod, hogy nem tartanak sokáig ezek a baumaxos, tescos, praktikeres kandallók?
Köszi az infót, aztán magamban hasonlóra juottam, hogy nézem a padlót és állítgatom... A visszatérők lehetnek teljesen nyitva? Az előremenőköm megnéztem, hogy 3,5 fordulat a teljes zárt-nyitott eltérés. Szerencsére még régről megvan hogy melyik kör milyen hosszú csővezetékkel épült. Akkor ha kezdhetem úgy hogy a leghosszabb csővezetékes kört nyitom teljesen, a többit meg próbálom arányosan zárni?
Ezek a szelepek be voltak állítva tegnapig. Sok vendég volt nálunk, egyik gyerek eltekergette, gyakorlatilag mindegyik teljesen nyitott most. A padlófűtés most így nem egyenletes. Azóta annyit utána olvastam, hogy az előremenőn kellene beállítani a tömegáramot, hogy egyenletes legyen, a visszatérőn mikor kell állítani?
Padlófűtésnél az osztón levő szelepket pontosan hogyan kell beállítani? Van 7db kör, 7db kézi tekerős szelep előre és 7db kézi tekerős szelep a vissza ágon.
Ezeket a szelepeket hogyan kell beállítani? Van erre valami leírás?
Ez is üzemi kondenzátoros tipusnak tűnik.Tehát nem csak az inditáshoz kell a kondi.Ezeken is érdemes 2-5 évente megmérni (kondenzátor kapacitás-áramfelvétel ) s ha szükséges cserélni.
Én nem konnektorozok, hanem kétpólusú kismegszakítóval fixre kötöm. Az a biztos. Mindig van egy háziasszony, aki kihúzza és porszívózás után (bármily nehézkes is) de csakazértis fordítva dugja be. :-)
"általában 200-as kilépőcsonkkal vannak, szűkíteni ott mindenképp fogod."
Pont így! Nekem is 200-as a kimenő füstcsöve a kandallónak, másik fórumon ijesztegettek is, hogy nem szabad szűkíteni, esetleg rögtön a kandallónál.
Na, leszűkítettem, asszem 140-re, nincs vele semmi gond. Lehet, hogy így nem tudja azt a teljesítményt, ami írva vagyon, de ez nem érdekel, csak kiegészítésnek, hangulatnak van.
Kandallók általában 200-as kilépőcsonkkal vannak, szűkíteni ott mindenképp fogod.
Milyen kandit néztél ki?
Csak infó gyakorlatból:
Nekem 14kW-os kandi 70cm-es (nagy) ajtóval.
Remekül működik, jól szabályozható, de ajtónyitásnál félmeleg kéménynél picit kifüstöl ha nem óvatosan nyitom, 60-as ajtóval nem lenne szerintem gondom.
pl;Típus megjelölés: MSZ EN 1443- T600 N1 W 3 G100, melyből a T 600 a névleges legnagyobb üzemi hőmérsékletet jelöli; az N1,N2,a P1,P2,H1,H2 a gáztömörséget jelöli;a W nedves,D száraz üzemmódot jelöli;korrózióállóság:1,2,3;koromégéssel szembeni ellenállás:O- nem; G-igen.
Amugy a tűztérteljesitmény arányában 80mm---200mm közötti.
Itt is van regisztrált mesterember , meg minden ,ahogy máshol is......
Egyelőre ez történt, most gyakorlatilag majdnem teljesen elzártam a melegebb szobában a radiátort. Pont azért jutott eszembe a termofej, mert amikor tavasszal melegebb lesz az idő kint, akkor (gondolom) nem lesz ekkora különbség a két szoba hővesztesége között, tehát ez a megosztás már lehet nem lesz jó.
Kiszedtem most a vízszintes csövet, e helyére fogok berakni majd egy Y elágazást, plusz egy kis darab egyenes csövet. Azt tapasztaltam, hogy a régi szürke csöveknél a fehér valami, az ragasztó vagy tömítő anyag lehetett, illetve, hogy a szürke csövek között nem volt gumitömítés. A meglévő szürke csőről finom csiszolópapírral csiszoljam le a fehér tömítő maradványokat és arra húzzam rá az Y elágazást úgy, hogy legyen benne a gumi tömítés, ugye? Tehát ne használjak ragasztót? Azért kérdezem, mert most a tömítő maradványok miatt kicsit hepehupás a szürke cső külseje, nem tudom, hogy az Y gumi tömítése jól fog-e tömíteni.
Ez volt a kezőhelyzet:
Így haladtam (szét kellett vágni a hosszú egyenes csövet):
Köszi a fáradozásodat. Be kell vallanom, kiderült hogy balfasz voltam. Varem tartályt vettem , az alján egy zárt fekete műanyag bizbasz van. Tekertem, csak forgott... kicsit feszítettem, hátha pattintós.. nem jött.... én ezzel bele is nyugodtam, hogy ezen nincsen szelep. "Zárt", tehát fel van töltve és annyi, gondolám.
Hát nem így van, persze hogy a szelepre van rátekerve a műanyag kalap, de egyszerűen meg volt benne futva a menet ezért nem jött le. Na, most megkerestem a gyártó honlapján a rajzait , leírását és lőn világosság....most tehát leszedtem, rámértem, 1,4 bart mutat. Lehet nem annyira jó így mérni, mivel most ugye fel is van töltve vízzel. A leírása szerint kiürített állapotban kell előtölteni. A vízoldalt amúgy ma feltöltöttem majdnem 2 bar ig, de most este már megint csak 1,1 körül mutat. Szóval csak ereszt valahol. Na, mindig tanulok valamit. A vége az lesz hogy az egészet újra építem rendes csővel.
Lehet nem fogalmaztam teljesen egyértelműen. A falból sarokszelep áll ki (hideg és meleg ágon is), így ott nem kérdés, hogy direkt megy a flexi cső rá. A bojler oldalon kérdéses számomra a közdarab használata.
Install vizflexicsővel szeretném bekötni az új Hajdu bojlert. Közvetlenül a gyári bojler kivezetesre (melegnél BB, hidegnél a biztonsági szelep miatt KB) mehet a flexi cső vagy egy - egy réz közdarab ajánlott? Sok helyen látom közdarabbal, de nem értem a miértjét...
Köszönöm, ezek szerint Te is a tartályra gyanakszol. De... ha a tartály töltődés alatt van (kinyitom a meleg vizet) elvileg ki kéne nyomja a meleg víz oldalon a levegőt vagy tévedek? Légtelenítő hiányában jobb híján kissé meglazítom az elmenő csatlakozást hátha így kijön a levegő belőle. (?)
Kérdésem lenne. Egy ideje a vízcsapok elzárásakor hallok egy jellegzetes hangot. Kb olyan mint amikor folyik a csap csak ez az elzárás után jelentkezik közvetlenül és kb 1 mp tart. Olyan mintha elzárás után a víznyomás még "nyomna egyet" a rendszeren. Ez nem az a csattanó hang amit a ha jól tudom a "kalapács ütés" jelenség okoz. Ez kb. olyan mintha a vízhálózat levegős lenne és ezért a víznyomás elzárás után még meg tudja nyomni az ugye összenyomható levegőt. Indirekt tárolónk van, eddig nem csinálta a rendszer ezt. Létezik hogy az indirekt tároló lett levegős? Fent van a padláson tehát a levegő ott felgyűlhet. Illetve vannak csövek amik a felső szint későbbi kialakítása miatt fel lettek víve a padlástérbe és le lettek dugózva egyelőre. Még arra gondolok hogy mivel ezek is ott vannak a legmagasabb ponton, a felső szakaszokba jutott levegő távozni nem tud a fix lezárás miatt. Légtelenítő nem lett beszerelve mert vízhálózat esetén nem szokás (szerintem hiszen a csapok megnyitásával a rendszer lelégtelenedik), de ezeket a felső szakaszokat nem lehet megnyitni. Az indirekt tárolón nem látok légtelenítőt. Okozhatják ezt a jelenséget a fentiek avagy más lehet a probléma? Volt nemrégiben központi vízelzárás, de ezt közvetlenül a vízóra után a kerti csapnál szoktunk légteleníteni hogy a háztartási gépekbe és a kazánba ne menjen bele a koszos iszapos víz nomeg a levegő, ami ilyenkor óhatatlanul előfordul. Mi lehet a gond? Köszi a fejtágítást előre is.
Ja, ugyan az. A következő nyáron leengedtem a vizet, az automata légtelenítőket megszüntettem, a tartályt leszedtem, kiürítettem, levegővel óvatosan megfújtam, én jónak találtam... reméltem jó lesz ... aztán kiderült ugyanolyan... de csak eltelt a szezon megint.
Idén pár csúnyább radiátorral együtt a tartályt is kicseréltem, hogy na már csak ez lehet, biztosan tévedtem vagy mi.
De úgy látszik ez nem akarja.
A pincében, szívó ágon van a tartály, tulképp a rendszer legmélyebb pontján
, 18 literes. Nincs rajta szelep.
Úgy csinálom, hogy feltöltöm a rendszert, addig amíg az összes radiátor légtelenítőn szépen spriccel a víz. A fürdőben lévő törölköző szárítóé van a legmagasabban , azt szoktam utoljára, addig hagyom nyitva míg eláll.
Akkor elzárom, ilyenkor ugye jogosan gondolom, hogy teli a rendszer.
Aztán a víztöltő csappal feltöltöm az egészet 0,5 és 1 bar közé ismét.
Ekkor ugye a tartályban lévő membrán kell adja ezt az erőfeszítést?
A kazánon lévő órával tudom mérni lent a pincében, másik
műszer nincsen. Utána nem locsog benne a víz, pár napig jó. Aztán nyomás el, majd minden esetben az előszobai radiátorok kezdenek nem fűteni, pedig ugyanazon a magasságon vannak, mint a többi és alacsonyabban, mint a törölköző szárító.
Nem jól gondolkodom, nem jól csinálok valamit? Akárhogyan is, pár ilyen kör után
csak csurig kéne legyen minden vízzel nem? Vagyis hogy megint levegős legyen ahhoz folynia kéne, amit valahol látnom kéne.
Az előző tulaj szétfagyasztotta a rendszert, az eredeti réz csövek a padlóban mentek szépen ahogy kell. Utána nagy kapkodva levagdalták és becsövezték az alsó födémen műanyaggal, a radiátoroknál simán csináltak új felállást ahol kellett.
Ronda lett, de az nem volna baj a pince műhely nekem, nem számít. De ez a folytonos vacakolás... Ha legalább érteném hogy történik... hogy mittudomén szar a csövezés. Vennék réz csövet, megforrasztanám rendesen , csinosan, drága lenne de nem bánnám. No de nem értem... Lehet azzal se lenne jó.
Egy 2.5 bar biztonsági szelepet tudok, az csak úgy a betonra csurogna, de száraz.
Magában a kazánban is van egy kisebb tágulási tartály, de amennyire látom az sincs kötve sehová. Ez egy régi szimpla Beretta fűtő kazán, kapott egy plusz termosztátot és egy JC elektromos szelepet. Egyszerűen csak leválasztja a radiátorokat és a bojler felé keringeti a vizet amikor melegvíz kell.
A kazán biztonsági szelep be van kötve az elfolyóba ? Nem lehet , hogy kicsi a tágulási tartály a rendszerhez mérten és felmelegítéskor a biztonsági szelepen távozik a víz ? A tágulásiban a nyomás megfelelő a levegő oldalon a vízoldalhoz képest ? Lenne annyi időd , hogy amikor mindent feltöltesz és beállítasz , akkor a HMV felfűtésnél figyelnéd , hogy a nyomás hogyan változik ? Azért gondoltam a HMV-re , mert ott gondolom magasabb hőfokon üzemel a kazán , mint fűtésnél , így hamarabb észrevehető lenne a nyomásingadozás .
Zárt rendszer, gázcirkóval és egy indirekt bojlerrel, váltószeleppel.
A csövezés a pincefödémen fut, nagyrészt ötrétegű, kisebb részt réz.
Az a baj, hogy rendszeresen elveszíti a nyomást, de egy két hét alatt még több liter vizet is .Feltöltöm, lelégtelenítem , beállítom a nyomást. Két nap múlva a nyomás nulla, egy hét múlva locsog amikor indul a szivattyú, két hét múlva az egyik kör már egyáltalán nem fűt.
Idén cseréltem benne tágulási tartályt, az sem lehet rossz.
De még hagyján, hogy a nyomás elmegy, de hová lesz a víz!?
Sehol semmi nyoma, még a kazán hőcserélőt is néztem. Ennyi víz nagy bog vízkövet kéne hagyjon... A födém áttöréseknél is nedvesednie kéne ha a födémben ereszt.
Köszi. Én csak józan paraszti ésszel gondoltam, hogy ha most 65 fokra van állítva a kazán, de hidegebb víz folyik bele vissza állandóan, akkor azt sokszor újra fel kell fűteni, de ha nem sok a különbség akkor kevesebbet kell alá gyújtani de akkor nem jól gondolkodtam.
Igazad van, ott nincs korrekció. Azt arra értettem hogy nincs ràkötve semmi, se hőszivattyú, se napkollektor+piffer vagy akármi. Bocs, ha félre érthető volt
"Hatékonyságon úgy tudsz növelni, hogy a visszatérőt úgy szabályozod,hogy nagyobb
legyen a hőmérséklet különbség (legalább 5-7fok)."
Szóval 5-7 fok melegebb v hidegebb legyen a visszatérő? Ha melegebb akkor ahhoz kellene rá egy hőcserélő nem? Ha hidegebb akkor a keringető szivattyút kell kissebb fokozatra tenni. Vagy már megint nem értem akkor 😂
"Termofej nélkül a szelep nyitva van..." , ez a "csavargató" lenne gondolom. Mondjuk, ha nyitva van akkor miért hideg a cső, nem kellene legalább addig a melegvíznek feljönnie?
Sorry mondom ehhez hülye vagyok :)
A flexibilis csőre meg amit itt tudok helyben venni itt írtam:
Sziasztok, újabb kérdéseim vannak, bár lehet ez is hülyeség mert nem jól gondolom.
Ugye mint írtam a kazánból kimenő víz 42 fok, a visszatérő meg 38, de most feljebb vettem a keringetőt 20w-ra és most már csak max 1 fok a különbség. A kazán pedig 65 fokra van állítva. Na most ha a keverő szelepet feltekerném maxra, akkor 65 fokos lenne a kilépő és majd ugyanennyi a visszatérő akkor a kazán kevesebbszer indulna be?
Masik: van nekem egy ilyen lezárt csonk a fürdőben:
Na most erre flexibilis cső segítségével beköthető lenne ilyen törölközőszárító radiátor?
Gondolom ha igen akkor a csonkokról ell kell távolítani a szelepeket meg a termosztátot is mert ez csak simán "átfolyós" nem?
Viszont a mínusz , plusz jeleket csak szöveges indoklással engedném meg közzétenni . Régen jobb volt , amikor nem volt ez a lehetőség ! Akkor maximum töröltek hsz-eket . :-)
Még mindig nem olvasol értve , ezért még egyszer :
" Olvass és érts !
350kWh primer energia , amit fogyasztottam ( CO2 termelés oldaláról nézve ) . "
A lényeg a mondat második fele ! Valamint a 2000-es év és a múlt elszámolási év fogyasztásainak a radikális változása !
A kérdező topiktársnak szemléltetés képen számokkal is alátámasztva írtam , hogy a beruházás ( modernizálás ) hozhat nagyon jó és kifizetődő megoldásokat . Ezért számoltam ki neki az esetére is az általam ajánlott rendszer elméleti éves fogyasztását mint energiamennyiségben , mint az általa megadott konkrét árak alapján . A döntés joga az övé !
Nem vágyom a pluszokra sem , csak az egyenes beszédet szeretem ! 50 évet nem azért dolgoztam , hogy megveregessék a vállam , hanem azért , mert érdekel a szakmám . :-)
Nem gond az öregedés , nem akartam soha sem örök fiatal maradni . :-)
Csak utálom az olyan embereket , akik csak névtelenül értékelgetnek másokat . Ha valamivel nem értek egyet , akkor leírom a véleményemet és utána lehet diskurálni a témában . Annak van értelme . Mint írtam , ha valakinek nem tetszik a személyem , X-eljen ki és kész !
Továbbra is gyáva nyúlnak tartom azokat ( intelligensen szólva , amúgy meg .......-ok ) , akik nem merik felvállalni a kilétüket még így nick-névvel sem !
Az egy dolog , hogy Te hogyan gondolod , az a Te saját dolgod !
Biztosan elhasználta valaki a plusz megtermelt energiámat a közelemben , plusz veszteségek nélkül a hálózaton . Ha nem is vonnám le , akkor is a 21602,5 kWh fogyasztás 2000-ben és a múlt elszámolási év 724 kWh-ja is radikális változás a pozitív irányban , az is csak 3,35%-a a 2000-es évnek. Tehát akkor is a házam csak 724 kWh primer energiát igényelt a múlt elszámolási évben .
A sötétzöldek örülhetnek , nekem meg a pénztárcám örül , hogy több pénz maradt benne . :-)
A lényeg , hogy a jól átgondolt felújítások komoly megtakarítást tudnak eredményezni . Valamint vészhelyzetben kevesebb ráfordítással élhetőbben tartható a ház . Tudod , már sokszor leírtam , hogy nálam a dízelaggregát figyel a kamrában , a villanyt és a veszteséghőt is fűtésszezonban jól kilehet használni , majdnem 100% energiafelhasználással .
Én csak a jelenleg szerződésileg elfogadott módon használt helyzetből indulok ki . Azért a szolgáltatásért fizetek , ami a szerződésben le van írva és aláírva minden oldalról . Nálatok a szaldó az szerinted rendben van ? Én minden visszavételezett kWh-ért fizetek RHD-t és havi 3 eurót a virtuális akkumulátorért , valamint 7,2 euró havidíjat az óráért ( 63,75 kWh-nak az ára havonta ) . Te mennyit is ? 152 forintot mint óradíjat havonta ?
Az odáig rendben van, de egyrészt ha nem lenne primer te megfagynál télen.
Másrészt nemigazán értem azt a logikát, hogy a primer energiából levonod, a betermelt energiát.
Merthogy szerinted más elhasználja.
Biztos????
Elég sok gond van a napelemes energiával mikor sok van, nemigazán tudnak jelenleg mit kezdeni vele, nem tudják tárolni. Nem véletlenül van egyre többet minuszos áramár.
Úgyhogy szerintem egy ház energiaigénye az ami az órán van vételezett energia.
Ha már osztogatod megint a mínuszokat . akkor legalább tőmondatokban írd le , hogy mi nem igaz az írásaimban . Ha a személyem nem tetszik , X-elj ki és kész is . :-)
Különben csak egy gyáva nyúl vagy , semmi más !!!!
A ház energiaigénye a kezdeti 1750 m3 gáz és 2790 kWh elektromos energiáról ( konkrétan a 2000 -es év ) a beruházások után csökkent a jelenlegi 72 m3 gáz és 3726 kWh elektromos energia fogyasztásra a 2023-24-es évben . Tehát a kezdeti 21602,5 kWh primer energiából lett a modernizálás után már csak 350kWh primer energiára szükség , hogy a ház működjön .
Tehát külső energiaforrásból , szolgáltatótól vételezett energia . Ha az a 350kWh sem lenne a gázból , akkor egy kicsit túlozva autonóm házam lenne . :-)
Múltkor már leírtam , hogy elektromos energiából plusz 424kWh-t adományoztam a szolgáltatónak ingyen . A gázból meg fogyott 72 m3 , ami ugye 72x10,75=774kWh . Tehát összegezve 774kWh gáz - 424kWh villany ( amit más felhasznált ) , az 350kWh primer energia , amit fogyasztottam ( CO2 termelés oldaláról nézve ) . :-)
Te egy elég olcsón üzemeltetett rendszerrel fűtesz . A kérdésem az , hogy most akkor komolyan gondolkodol egy olyan alternatíván , ami tudja azt a kényelmet nyújtani , mint a jelenlegi és pénzt takarít meg neked , vagy csak érdeklődsz ?
Tudod annak idején amikor belevágtam 2005-ben az 1950-ben épített házikóm modernizálásába , sokat számolgattam , mikor és hogyan éri meg . Felvettem a szükséges kölcsönt és megcsináltam , amit terveztem . 11 év alatt a kölcsön letudva , azóta csak pénzt spórol nekem . Ma a házam primer energiából egy évre ( 2023 ) használt össz igénye 350kWh . Szerinted megérte ? Jobb két lábon állni ( olaj-villany ) , mint egy lábon ( olaj ) .
Átvette a Bosch. Meg a "föld hőszivattyú" azaz geotermikus fűtés kiépítése még drágább. 22 ezer ojrótól indul. Ha van már pl 250 ezer ojrós lakáshiteled, nem szívesen veszel még másik hitelt a nyakadba. Ugyanis hiába skandináv ország, itt sem tudja mindenki csak úgy zsebből ezt kifizetni. Na mindegy is amúgy. Köszi az ötleteket, válaszokat.
Tudják a hőszipkák erős hidegben is, amit ígérnek, azzal nincs baj, van bennük kiegészítő villanyfűtés, persze nyilván alacsony lesz a COP.
De ha van kafa klímád, azzal fűteni nem az ördögtől való, csak kérdés, mire, elég a teljesítménye. Mondjuk ha 2 ilyen Mitsu gép -5 fokig ki tudná fűteni a házat, és csak az alatt kell a padlófűtés? Az már sokkal jobban nézne ki árban.
Így van. És ez a Daikin a jobbik cucc, ami a prospektus szerint -25 fokban is tud 50 fokos vizet előállítani (azért ez kezeljük inkább kétkedve), de ugye ennél vannak olcsóbb gépek, de azoknak a tűréshatára is kisebb. Pl. nekem van felrekva egy Mitsubishi LN25 Hero 2.0 klíma, ami -35 -ig bírja a kinti hőmérsékletet és tolja a meleget befelé, de ez is már 2000 ojró+szerelés és persze tudsz venni, mittomén Midea akármit is feléért ami -10-ben csak defrost-ot jelez állandóan. Ez van.
Ezt is írtam : nekem 50°C körül állítja meg a keringetőt. mivel nem digitális van egy -két fok szórás.
Nekem 300 literes napkollektoros tárolóm van, a pufferről kb fele melegszik meg. Kettőnknek bőven elegendő ez a mennyiség. Meg ezen a hőfokon a forrázás veszély sem játszik. Azért néha meg kell fűteni 60°C fölé (légionella).
Mondjuk így fejben saccolgatva, hasraütéses számokkal, kb sosem térül meg ott az a hőszivattyú.18000 eurós befektetés évi 1000 euró spórolással is 18 év.
Alapvetően jó az a hőszipka, csak nézni kell, mennyi felétek a jellemző hőmérséklet fűtésszezonban. Ahol gyakori és sokáig tart a-10-20-30 fok, ott alacsony lesz a hatásfok. Számolni kell, mennyit spórolnál a hőszipkával, mikorra jönne vissza az ára. Meg kell nézni, milyen hosszú a fűtés-szezon, mennyi az átlaghőmérséklete, ahhoz képest hány órát van attól hidegebb illetve melegebb. Hibrid rendszert tudnék oda elképzelni, mondjuk -5,-10 fokig hőszipka, alatta valami gázos-olajos, égetős kazán, ugye amid van. Ás ott már lenne értelme a puffernek is, ugye a hőszipka a nappali melegebb órákban termelhetné meg a fűtéshez a melegvizet éjszakára is.
Respekt mindenkinek aki válaszolt, köszönöm szépen. Akkor marad az olaj :)
Egyébként odahaza nem tudom mi most a trendi, ahogy hallom napkollektor orrba-szájba. Itt a víz levegő hőszivattyút nyomtatják. Az állam is adott 4000€ támogatást rá, igy sokan belevágtak, sokan hitelbe verték magukat miatta, ugyanis nem olcsó mulatság (pl az én házamra a Daikin 18 ezer ojrós ajánlatot adott). Aztán kiderült hogy amikor -20 és a feletti időjárás van tartósan akkor igencsak zabálja az áramot, olyankor már nem gazdaságosan működik mint pl 0 fokban, így sokan visszasírják az olajfűtést.
Az 1500 lityi olajad jóindulattal mondjuk 15000kwh hőenergia. Ez megfelel 15000kwh villanyáramnak. Van némi előny az olaj javára, kérdés, mihez jutsz könnyebben, bármikor. A villannyal hálózathoz vagy kötve, gondolom én, az olajból meg akár áramot is csiholhatsz, ha nagyon muszáj.
"Most először azt kellene eldönteni,hogy a kazánban milyen szerepe van annak
a 160literes tartálynak? (gépkönyv ,tapasztalat… , HMV vételkor rögtön fűt a kazán,átfolyós ?)"
Gép könyv rég nincs meg, de nem hiszem hogy átfolyós lenne, nem fűt egyből a kazán HMV vételkor, egy rendes zuhanyzás után (10 perc kb) gyújt alá, max 10 percig (nyáron kevesebb ideig).
"Azt kell eldönteni kiszámolni ,hogy nálatok 1kWh energia mennyibe kerül villannyal és mennyibe
kerül az olajossal?"
Jó kérdés. Nyáron vettem 1500l olajat, akkor 1.4€/liter volt az ára (szerintem az orosz-ukrán háború után sem lesz kevesebb, mert már majd mindenki elfordult Oroszországtól, ugye onnan volt "olcsóbb" olaj, bár nem vagyok jövőbe látó) az áram pedig kb. 0.2€/kWh mindenestül.
Puffernek ez emag weboldal hívja, de mondjuk azzal kezdik a leírást, hogy automatikus fordítás, néha párna meg ilyen szövegek szerepelnek de bojlernek van árulva (lásd az emag linket lentebb)
Most nekem az első megoldás van, ugye a fűtés egy 4 utas ESBE keverőszelepen keresztül megy. Ugye az olajkazán úgy működik mint egy cirkó gázkazán, mármint, hogy nem folyamatosan ég, hanem amikor a beállított hőfok alá esik a benne lévő víz, akkor alágyújt, hogy újra elérje a hőfokot (jelenleg most 65 fokra van állítva, ennyi elég is szerintem). Csak azt nem vágom, hogy a HMV meg a fűtéshez használt víz az egy térben van vajon? Gondolom igen, mert téli időszakban, amikor ugye be van kapcsolva a keringető szivattyú is, akkor többször gyújt alá a kazán, mint nyáron amikor jóformán csak fürdés/zuhanyzás után pörköl alá néha.
Tehát ezen gondolkodom, hogy a lentebb említett "puffer" ami bojler ahhoz azt írják, hogy rá lehet kötni a fűtés/HMV rendszerre és akkor vajon nem gyújtana alá annyiszor a kazán mert először a "puffer"-ből használná a melegvizet? Nem vágom :(
A vízmelegítő meg abból a célból jött elő, hogy olvastam párszor már, hogy XY ideiglenesen használta a bojlert úgy hogy rákötötte a fűtés rendszerre, csak ugye azzal az a baj, hogy folyamatosan megy a bojler mert melegíti a vizet, mert ugye hül az lefelé, ahogy kering a rendszerben.
Na most csak józan paraszti ésszel gondolkodva, mi lenne ha ilyen kisméretű inverteres vízmelegítő lenne bekötve a fűtésnek amin be lehet állítani 0.1 pontosan, hogy hány fokosra melegítse a vizet és ha jól tudom van ilyen okosság (lemezes hőcserélő) amivel a visszatérő vizet lehetne felmelegíteni pár fokkal mielőtt az visszamegy a vízmelegítőbe, így nem menne 0-24-ben a melegítő és nem enne annyi áramot. De mint írtam hülye vagyok ehhez, csak filózgatok.
Van egy termosztát a puffer felső részén ( egy hasonló https://www.comtherm.hu/termek-reszletei/szabalyozo-termosztat-0-86c-1m/566 ) minek feladata, hogy a puffer lehűlése után ne menjen feleslegesen a keringető szivattyú ez ( 65°C nál bont). A HMV tartály-ban szintén egy ilyen termosztát aminek feladata a szivattyú indítása a beállított hőfoknál nekem 50°C körül állítja meg a keringetőt.
Viszont van aki csak felfűtéskor csinál HMV-t manuálisan.
Ja, persze nem is ez a lényeg hogy hány fok van odakint, hanem hozzá értő szakik szerint van-e értelme egy ilyen puffernek vagy mi az. Vagy csak parasztvakítás.
Meg a második kérdésemre is érdekelne válasz.
Egyébként nézegettem használt olaj (motorolaj, váltó, stb) égetőt is (waste oil burner) , van is autószerelő ismerősöm, de az sem olcsó mulatság kiépíteni + pár finn cimborám szólt, hogy sajnos az itt illegális :(
Amúgy a képen mi az az alsó felső csövet összekötő cső?
Amúgy köszi a vàlaszt, szóval akkor lehetséges flexibilis csővel összekötni. Errefelé én ilyet találtam:
MŰSZAKI ADATOK: – Belső felületén redőzött HDPE membrán, melynek köszönhetően a tömlő hajlításkor nem ellaposodik, mint az EPDM gumi belső csővel ellátott csatlakozó tömlők – Külső felület rozsdamentes acél fonat AISI304 – Csatlakozógallér acélból AISI304 – Vegyi ellenállás: glikol 100%, etanol 100%, savas és lúgos anyagok is – Nyomás- és hőmérsékletállóság o Forró víz 10 bar / 110 °C * o Melegvíz 12 bar / 90 °C o Üzemi víz 16 bar / 70 °C
Mármint a ház? Hőszigetelt falak+tetőtér, 3 rétegű ablakok, új hőszigetelt bejárati ajtók. Ha nem így lenne akkor a -30 fokos kinti hőmérsékletnél nem tudott volna idebent 24 fok lenni és az előre menő víz csak 55 fok volt. Legalábbis szerintem, bár nem vagyok szakértő.
Előre is leszögezném, hogy hülye vagyok a fűtési rendszerekhez, úgyhogy ha butaságokat kérdezek/írok akkor sorry :)
Szóval a szitu, kb 120 nm a ház, mindenhol c10-es egytagú radiátor, 2 csöves zárt rendszer, olaj fűtés ez adja a hmv-t is. Ezen szeretnék kicsit korszerűsíteni, spórolni.
(Jelenlegi éves olajfogyasztás nagyjából 1600-1800 liter, ami ha lebontjuk havi szintre akkor kb. havi 200 ojró, na persze arányosan elosztva, mert tavaszi, nyári, őszi hónapokba ami kb 6 hónap akkor havi max 50 litert fogyaszt, télen meg havi 200-250-et ami a téli hónapokra vetítva havi kb 320 ojró nyáron meg havi 70, na de ezek most nem is lényegesek.)
Szóval találtam olyat, hogy Ermet 180l A+ (vagy 140l verzió) termoelektromos vízmelegítő amihez olyat írnak, hogy: "A melegvíz puffer egy olyan berendezés, amelyet zárt fűtési rendszerben kell csatlakoztatni............A tartály a gravitáció elvén működik, ennek következtében a pufferben lévő fűtött fűtőközeg bemenete magasabban kell, hogy legyen, mint a kazán kilépése. Számos lehetőség kínálkozik a puffer bekötésére a fűtési rendszerben, beleértve több hőforrás kombinációját, például kazán (gáz, szén, fa, pellet, olaj), napelemes rendszer, hőszivattyú, kandalló. Az egyik legegyszerűbb konfiguráció a következő séma: kazán => puffer => hőtároló => radiátorok. A puffer működéséhez megengedett hőmérséklet maximum 70 Celsius fok, a puffer maximális üzemi nyomása 0,6 MPa...." Szerintetek ez segítene gazdaságosabbá tenni az olajfűtést? Valaki ismeri ezeket a bojlereket?
Mondjuk kicsit ez is érthetetlen számomra, mert az olajkazánban is van 160l-es melegvíz ??tároló/puffer?? és akkor először felmelígiti azt az olajkazán és onnan megy ebbe a bojlerbe? és utána pedig a radiátorokba és így van a körforgás? Akkor ebbe mi a spórolás? Na mindegy valaki okosabb biztos tudja.
Mondjuk nem vágom mire írja, hogy a bojler 32W-os?
Másik dolog, ami lehet, hogy totál baromság:
Találtam olyat, hogy Electrolux EWH 30 SMART INVERTER EEC vízmelegítő 2000W, 30L, bojler. Ezt nem lehet bekötni a zárt rendszerbe csak fűtésre? Ha jól tudom vannak ilyen lamellás hőcserélők amikkel lehet növelni a visszatérő víz hőfokát, így nem nem menne folyamatosan a bojler (gondolom én). Ugye mivel egy tagos radiátorok vannak amikbe kb. 2-3 liter víz van, így nem nagy mennyiségű a rendszer.
Egyébként most lett cserélve az olajfűtésnél a keringető egy IBO MAGI 2 25-40/180-ra, Auto mód semmit nem csinál mondjuk gondolom valami fejletteb fűtési rendszer kellene hozzá, úgy értve, hogy csak 2-3W-on pörög úgy egész nap. Amúgy 13W-on teker jelenleg szerintem ez elég, mert a kimenő víz 42 °C a visszatérő pedig 38 fokos, -5 fokban most 23 fok van a legnagyobb helyiségben is. Plusz le lett cserélve az összes radiátor termosztát+szelepek.
Ja még egy (lehet) buta kérdés. Radiátorhoz lehet alkalmazni flexibil csövet a bekötésnél? Van egy helyiség ahol elég kicsi a radiátor, mondom van elfekvőben egy 3x hosszabb itthon, gondoltam rárakom azt de akkor láttam, hogy a bekötési méret nem egyezik, a hosszab radiátor amit be szerettem volna rakni a bekötési távolsága kisebb, mint a kicsinek. Szóval azt lehet, hogy a felsőt ahol a termosztát is van, fixen bekötöm, aztán az alsőt pedig flexivel ami persze melegvízhez való?
Rézben igazad van, de én egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy ez egy 1 csöves rendszer. Nem látszódik a gerinc és két vascső is fentről jön párhuzamosan. Ez kevés is, hogy kijelentsük egyértelműen, hogy ez 1 csöves rendszer. Tehát az se biztos hogy a fölötte lévő lakó emiatt nem kap fűtést. Lehet csak eldugult a szelepe, vagy a thermo tüske beragadt stb...
Az hogy nem lehet benne réz, csak nyílt rendszerre igaz. Ha ez egy klasszikus lakótelepi 1 csöves rendszer akkor jogos (ő ezt írja, de ez nem biztos), az nyitott. De ha ez már 2 csöves zárt rendszer, (4 em-esben pl sok ilyen van) akkor lehet benne réz. Nekem az a gyanús hogy fentről jön a vas cső párhuzamosan és földszinti a lakás.
Szeretnék tanácsot kérni, van egy vegyestüzelésű kazán ahhoz van egy 2000 literes puffer, abból megy a 300 literes Hmv. Ki hogyan oldotta meg a hmv ki be kapcsolását. Válaszotokat előre is köszönöm üdvözlettel Zsolt
Nem az egycsöves rendszer működésének az ismerete , vagy nem ismerete a gond , hanem az az átmérő a csöveknél , amivel jelenleg a radiátor van bekötve .
Én a radiátorhoz használt cső átmérőjét tartom alulméretezettnek ! Abba ne építse bele az átkötést , mert a jövőben a szomszédokkal lesz a gond . :-)
Ezt írtam lejjebb :
" inkább a két vastag csőre tennék két " T " leágazást és oda , mert ha oda teszed ahol megjelölted , nagyon kis vízmennyiség tudna átjutni a soros kötésen . "
Mint laikus , inkább a két vastag csőre tennék két " T " leágazást és oda , mert ha oda teszed ahol megjelölted , nagyon kis vízmennyiség tudna átjutni a soros kötésen .
Sziasztok! Adott egy földszinti társasházi lakás, a klasszikus lakótelepi központi fűtéssel. Ha a képen látható radiátort elzárja a lakó, akkor a fölötte lakóknál sem megy, a fölötte lévő helyiségben. Nem kellene egy leágazó cső a földszintre is úgy, ahogy a többi lakásba? Hogy kering körbe a víz? Én, mint teljesen lajkus kérdezem.
Ezek szerint nem ez a normális müködési elve a készüléknek .
Amúgy a mesternek csípte a szemét és nagyon segítőkész volt , nem őt tartanám hibásnak ezzel kapcsolatban . Ha esetleg egy ilyen készülék a kezed ügyébe akad , őszintén várom a véleményed vele kapcsolatban .
Maga a kezelési része egy borzalom a Fég-hez képest egy lemezre van felfogatva ami olyan hajlékony mint egy fűszál , értsd úgy , hogy anyagszegény . Lehet , hogy jobb a hőtartása de addig el kell jutni , valahogy .
Nem voltam/vagyok otthon a gáz konvektorok világába de 3 ból 2 a Féget javasolta csak az meg majdnem dupla annyiba került amikor venni akartam . Kedvezménnyel és akciósan verhetetlen volt a Hunor .
Köszönöm az ötletelést. Tavasszal valamit mindenképp szeretnék csináltatni vele.
Első körön a hibás eszközöket megjavíttatni, de az általad említett biztonsági túláramszelepek beépítése sem lehet nagy költség.
Ezeket mind át kell tolni a tulajdonos ingerküszöbén. De egy teljes épületre szóló egyszerű beszabályozás is milliós tétel lenne. És nem is gondolom 100%-osnak, de főleg nem tartósnak.
Beszabályozás ellen szól, hogy az eddig feltárt TA-k olyan állapotban vannak több helyen, hogy hozzányúlni nem mindenhol mernék. Rózsás, oxidos, a mérőpontokat nem biztos, hogy jó ötlet lenne nyitogatni. Vagy előre felmérni és cserélni újra, ne a beszabályozás közben legyen gond. De ezt biztos nem akarom.
Ki kell venni a radiátorból a szűkítőt és be kell tenni a helyre egy ¾”-os Sárgaréz radiátor hollandit. A radiátor karmantyú mérete 1”-os, akkor oda még kell egy 1” – ¾” szűkítő. Nem látszik a képen, de ha a rá csatlakozó cső flexibilis, akkor csak simán a szűkítő helyére kell betekerni a ¾”-os menetet. De ha már radiátor, miért nincs rajta radiátorszelep?
Tetszetős és ígéretes is, különösen az árát is figyelembe véve. :) Én sajnos nem találkoztam vele, de még csak hasonlóval sem, ami tudta volna ezeket a mode-okat.
Ami kérdés, legalább is nekem:
1) A fali kapcsoló kontakt pontjai hozzáférhetőek a vezeték bekötéséhez (vagy a távirányító mikrokapcsolójának lábaira kell ráügyeskedni a CM907 kimenetét)?
2) A "Momentary" nevéből adódóan - ahogy írtad is - "pillanatnyi". Ez OK-e akkor is, ha a CM907 akár több percig is adja a fűtés-BE jelet? Feltételezem, hogy nem gond, mert gondolom a jelszint változása triggereli az RF jelet.
Az én szerény tapasztalatom, néhány db otthoni radiátor-szerelés után: rühellem a kúpos tömítést. :)
Biztos van vmi ráció benne (tartósabb?), és vadi új szerelvényt használva gondolom jól is működik, de egy régi rendszernél szívás, nekem mindig csöpögött összerakás után, aztán lehet szerencsétlenkedni, csiszolgatni, tisztítgatni, újra próbálgatni...
Legutóbbi szereléskor már meg sem próbáltam visszatenni, kivágtam a kukába, és betettem egy új, gumitömítéses idomot.
Ives a cafni a külső menetes toldat belső furata pedig 45 fokban saroktörött.boltban mondtak lehet nem fog tomiteni...vagy tekerjek teflontba cafnira??
Köszönöm a javaslatot, de első körben nem szertnék termosztátot cserélni. Persze, ha nem lesz más műszakilag megfelelő, és árban is jó, akkor nem marad más.
sziasztok.. azt lenne a kérdésem,hogy cafnis radiátor hollandert milyen tömitessel kössek össze flexibilis külső menetes 3/4-es csővel?? ha O gyürű,az anyaga milyen legyen klingerit vagy gumi ??? ez a lehetőség adott,választ kőszi
Sziasztok! A házunk 4 éve épült. A víz beérkező főcsapja után lett a képen látható Honeywell szűrő + nyomásszabályzó beépítve. Pár hete wc tartály töltéskor, mosó és mosogató vízvételkor elkezdett zavaró sípoló, zúgó hangot adni. A nyomás szabályzót 3 bár alá tekerve a zaj megszűnik, de úgy gyenge a nyomás, a család panaszkodik. Ha kiszerelem a zaj megszűnik, de akkor 5bar a nyomás. Mi okozhatja ezt? Mi a megoldás, csere ?
Akkor az nem olyan vészes, a kazánnál magasabban csak a törölközőszárító felső része van.
Arra jutottam megrendelem az alkatrészt, mert ha szétszedem és nem találok hozzá tömítőgyűrűt, akkor lehet hogy már ebbe a néha csöpögős állapotába sem fogom tudni visszaállítani.
Azért megnézem majd, hogy van e a gyűrűkészletemben hozzá való méret, de nem akarok úgy járni, hogy esetleg napokig nem tudunk fűteni…
Van még valami komplikáció amire számítani lehet? Beleszakadhat ez a házba vagy ilyesmi? Vagy kitekerem, betekerem és minden jó lesz? :)
Ha nincs elzáró a kazánnál, akkor valamelyik radiátornál is le lehet engedni. De nem kell az egészet leengedni, elég ha a kazánnál magasabban levő csövekből kifogy.
Meg esélyes, hogy ha kiveszed a leeresztőt, és nem tud beszívni máshol levegőt, a légköri nyomás benttartja a vizet a fűtéskörben, miután a túlnyomás elmegy belőle. Azért egy nagy vödröt készíts alá!
Bocsesz, hülyeséget írtam, a nívea nem lesz erre a célra jó, mert rászárad, és akadni fog miatta a gumi. Technikai vazelint gondoltam, de a legjobb a sima szilikon. A teflonos sem jó, mert az is megszárad idővel.
Ez egy szétfaragott, sokszor belenyúlkált rendszer. Minden el van tekergetve és jó nagy is.
Természetesen osztógyűjtős, strangszabályzókkal és strangonként több különálló körrel, szintén TA szelepekkel. Minden eltekergetve. Van ahol épphogy elégséges a tömegáram, van ahol susoga víz a radiátorban.
Plusz fancoil kör uyganígy felállva, plusz kis padló is. :)))
Mindig nem tudok foglalkozni vele.
Elképzelésem, hogy osztógyűjtő utánra állítok 0,5bart, strangokra kis fojtással 0,4-et, radiátorkörök TA-ra 0,3-at.
Osztógyűjtő fix szivattyús, itt tudom mérni a DP-t.
Radiátor kör MAGMA szivattyús ez lenne a 0,5-re belőve.
Utána strang TA-k.
Utána szinti körök TA.
Ha nem jó az elképzelésem akkor javítsatok.
TA-knál egyelőre mérni nem tudok, ezzel meg vagyok lőve, de szerzek műszert.
Beszabályozási terv sehol nincs. Valszeg építéskor megcsinálták és annyi.
Jó, nem vagyok profi, de legalább elkezdtem gondolkodni. :)
"A fűtést is válaszd le,"
Ezt nem tudom hogy lehet megcsinálni, csak a kazánba bemenő hideg víz csövén van zárható csap. Gondolom akkor ezt így cseszhetem, cserélhetem a vizet a rendszerben... ?
Azt le lehet engedni valahogy egyszerűbben, mint ezen a kis furaton keresztül?
Megnyitottam a feltöltőcsapot és észrevettem, hogy szivárog a víz. Azután elzártam, de még mindig könnyezik picit, így időnként csöppen egyet. Nem tudom mi történhetett, talán elszakadhatott az egyik tömítés?
Nem hiszem hogy ez majd elmúlik, szóval a kérdésem, hogy hogy lehet megszüntetni a problémát?
Hogy lehet ezt szétszedni? Kicsavarom amíg teljesen kijön a házból?
Ha találok kb. passzoló tömítő gyűrűket akkor elég ha azokat kicserélem? Vagy vennem kell egy új feltöltőcsapot (87074052300)?
CM 727-t használok, éppenséggel egy két év után megpukkant Computhermet váltotta. Bevált, stabil cucc, de azt már nem gyártják. Van helyette HoneywellHome T3R, ha a Computhermnél jobbat akarsz.
A segítségeteket szeretném kérni az alábbi témában.
Adott egy Honeywell CM907 típusú vezetékes termosztát (SPDT relé kimenettel), ami közvetlenül egy gázkazán égőfejét kapcsolja be és ki. Ezt a termosztátot szeretném áthelyezni a lakásban, viszont az átkábelezés nem opció. Az a kérdés, hogy létezik-e értelmes áron olyan RF adó/vevő szett, aminek az adó részébe be lehetne kötni a termosztát relé kimenetét. A termosztát bekapcsolásakor az adó RF jelére a vevő a bekapcsolná a saját kimenetét (a kazánt égőfejét), mig a termosztát lekapcsolásakor, az adó újabb RF jelére pedig a vevő lekapcsolná a saját kimenetét (nyomógomb üzemmód).
Tudom a leggyorsabb megoldás pl. egy Computherm Q7-es szett -re való átállás lenne, de gondoltam, hátha van olcsóbb megoldás, ha már a szabályozó egység rendelkezésre áll, és ha a wifi-s, dobozba szerelhető kapcsolók tényleg már néhány ezer forintos áron kaphatóak.
Ha lezár a termofej akkor az a radiátor hűlni kezd a másik meg még fűt és a
benne visszamaradt hő (kazán kikapcs.) kis túllendülést okoz miközben a kazán áll a másikon a termofej meg nyit és sokkal kevesebb a visszamaradt hő benne.
Tedd át a termosztátot és a torlóval (szeleppel) próbáld beszabályozni elfogadható szintre.
(termofejnél is van lehetőség elő beállításra ,hogy ne zárjon le teljesen)
Üdv! Van egy kétszobás társasházi lakás központi fűtéssel, ahol az egyik (továbbiakban "külső") szoba rendszerint kb 1°C-kal melegebb a másiknál ("belső"), mert utóbbinak egyel több fala érintkezik a kinti hideggel (ráadásul az elég vékony). Letekertem már a radiátort a benti szobában, de egyelőre nem igazán sikerült beszabályozni, hogy egyenletes hőmérséklet legyen a lakásban. Gondolom nem is igazán lehet, mert az ideális arány változik a kinti időjárással meg a szomszédok fűtésével. Az jutott eszembe, hogy a belső szobában lévő radiátorra szerelnék egy termosztatikus szelepet, a kazánt szabályozó termosztát meg a külső szobában lenne. Így a kazán mindig bekapcsolna, amikor a kinti szoba lehűl, a benti meg ebből csak akkor látna fűtést, ha ott is hideg lett közben.
Kedves botsinkai és Kapocska! Nagyon szépen köszönöm a hozzászólásaitokat, amelyek hatására kimozdult a vita a holtpontról. Még egyszer köszönöm az önzetlen segítőkészségeteket.
Van egy eldöntendő vitánk a szerelőnkkel (és mivel nem jutottunk dűlőre, független véleményeket szeretnék gyűjteni). Készült a mai nap egy hőcserélős fűtési rendszer egy új kombi gázkazánnal a meglévő vascsöves rendszerünkhöz . Szerintetek jó helyre lett beépítve a képen látható mágneses iszapleválasztó? Konkrétan az a kérdés, hogy melyik körbe kell beépíteni? Nagyon megköszönöm, ha valaki segítene a véleményével.
Junkers TR100 szobatermosztátra nem reagál a ZR18 3KE kazán mert a termosztát jele nem változik a hőmérsékletbeállítással. Tette ezt 23 évig most nem, így profi doktorbácsit keresek. Megkapja a 24 voltot de a szabályozójel nem mozdul 2.5 voltról. 1F-os kondit cseréltem mert nem tudtam mérni, a 100uF és a 22uF névértken és ESR nincs. Kazán test lemegy bekapcsol és fűt, ki kell huznom a hálózatból hogy leálljon. Kihez fordulhatok?
Adott egy HUNOR HDU 5 DK típusú új készülék , gáz szerelő szakember által beszerelve ( garancia lap kitöltve hivatalosan) , a problémám a következő .
Az őrláng begyullad és égve is marad , viszont utána nem tudjuk hőmérsékletre állítani , mert nem engedi tovább tekerni .
A felszerelés után működött de akkor is nagyon nehézkesen , értem ezen azt , hogy a szerelő a tekerő gombot jobbra - balra tekergetve egyszer csak úgy maradt és a fűtést is lehetett állítani .
Kérdezném , hogy mi a helyes beindítás módja illetve normális az . hogy jobbra - balra tekergetve egyszer csak működjön ?
"Magyar Nemzeti Szabványok Jegyzéke is pontosan rendelkezik. Egyéb esetekben a csatorna hálózat anyagának minőségétől függően (szilárdság, felület, tokozás) 3 ezrelék és maximum 1 százalék között kell lennie."
Az Y-t tekintheted egy 45'-os irányváltoztatásnak ami ajánlott is. 90'-ot is 2db 45'-osból illik megcsinálni. Jobb lenne vízszintesen tenni, de a függőlegessel sem lesz bajod.
A lejtés valóban az 5% ajánlott, de én inkább méterenként az 1cm-t mondanám, mert egy kis megsüllyedés esetén kisebb esély lesz a "kontra" kialakulásának.
DUgulás pedig egy picit nagyobb esés esetén sokkal kisebb, mint egy -akár- minimális kontránál. Gondolom tömörítőgéped nem lesz. :))
Az Y elágazás elágazó része merre fele állhat? Akár felfelé is? Vagy csak oldalra, amerre lesz az új WC és akkor menjek el az ú WC-ig és csak ott jöjjön felfelé függőlegesen?
Azért kérdezem, mert a jelenleg a ház alatt lévő szürke cső teteteje 60 cm-re van a jelenlegi padlószinttől, de ha az Y elágazás felfelé ágazna el és aztán kanyarodnék el a WC felé mondjuk egy 45 fokkal, akkor nyernék kb 20 centit, a továbbiakban kevesebbet kellene ásni, mert az Y után feljebb mehetnék. Azt néztem az interneten, hogy méterenként kb 0.5 cm-t kell lejteni, nem tudom, hogy egy ilyen feljebb hozás ezt befolyásolja-e, mert itt akkor fentről este be az Y-ba a szennyvíz.
szürke: házon belül, jobban bírja a hirtelen meleget (konyha, fürdő), de sérülékenyebb.
n.sárga: föld alá, jobban bírja a mechanikai terhelést, de kevésbé bírja a forró anyagot.
én (nem gépészként) minden építkezésen a terepszint alá földbe a n.sárgát ajánlom (és fogadom el, ha nincs kiv.terv), melegforrás közelében pedig a szürkét.
földbe ásottat mindenképpen körbe kell homokolni (alá, mellé, fölé)
A párom szüleinél az összes alaplemez alatti csatorna cső úgy lett téve. Kicsit zsebbenyúlós, de sokkal olcsóbb, mintha utólag kell szétverni a szerkezeti betont
Sárga KG csövet tudok venni. Megnéztem most a weben, mi az elektrofitting, azért ahhoz már kellene felszerelés, szakértelem, illetve egy szaki, aki ugye nekem nincs... Használnak ilyet Magyarországon valahol? Nekem kicsit űrtechnológiának tűnik az én házamhoz :-)
Azt hiszem, maradok a sárga KG csőnél. Majd veszek és lemodellezem, hogy mi férne el.
A szürke cső akkor mire jó? Próbáltam megnézni a neten, de ellentmondásos információkat találtam. Ez pl ha már a padlószint fölött van vezetve, pl mosogatóhoz? Vagy ha fel van vezetve a szennyvízcső az emeletre, akkor be lehet rakni a falba a szürkét is? Vagy csak esővizet érdemes benne vezetni?
"Erre is írtam,hogy szükség esetén lehet külső szivattyúval keringtetni benne a vizet."
Köszönöm, értem. Így már "peterch" hozzászólása nyomán megértettem mi az elképzelés... Amikor a hőszivattyú mondjuk a váltószelepével átvált HMV készítésre, onnan megtáplálni 230V-al ezt a kiegészítő szivattyút, ami a spirál tartály oldalán így mindig garantálja a kényszerített áramlást.
Ez elég szuper ötlet.
Mondjuk a spirálok zöme fűtési folyadék oldalról nyersacél. Azt is igyekezném elkerülni azért és mindent ami a hőszivattyú primerkörével érintkezik rozsdamentesből csinálni, nehogy a rozsdaszutyok letömítse a hőszivattyú saját beépített lemezes hőcserélőjét.
Ha jól gondolom ez gázkazános megfűtéssel mutatja be a spirálok hőteljesítményét, ezért van Ti 70->90 fokig.
1) Hőszivattyúnál max 55 fok lesz a megfűtés, merőben más értékeket produkálna a spirál hőteljesítménye sajnos. Ezért vannak sokkal durvább felületek a hőszivattyús megfűtésre kitalált spiráloknál, extrém árakkal is persze...
2) Gondolom, hogy ezen értékek folyamatos melegvíz csapolás, tehát a tartályban folyamatos mondhatni kényszeráramlás hatására adódnak ki. Ha nincs csapolás, akkor ezen értékek is jóval alacsonyabbak volnának.
Célom, hogy a hőszivattyú hamar letudja a HMV termelést és mehessen vissza fűteni vagy hűteni. Ezt spirállal nem feltétlenül tudom megoldani.
Nekem a szolártárolómnál van rövidzár a hideg és a meleg csonk között egy keringetőszivattyúval szerelve . Felfűtéskor forgatja a vizet a tárolóban , így a hőcserélő sokkal hatásosabb és az egész vízmennyiség azonos hőmérsékletre van felfűtve .
Ha jól látom a FÉG is tud hőcserélő nélküli (külső lemezes hőcserélő által fűthető fel csak így) HMV tárolót gyártani rendelésre. Hajdu-hoz hogy viszonyulhat ez minőségben? Vagy egy sima belülről zománcozott tárolót annyira nem lehet elrontani?
Igen, én is azt láttam, hogy az egy karmantyú. Persze pár hete még nem tudtam, hogy mi az a karmantyú, csak ti elmondtátok :-)
Egyébként azt hittem, hogy előbb fog elkanyarodni a házon kívül a cső, közvetlenül a tisztítónyílásnál, mert később a fal mentén van másik tisztítónyílás és az is közel van a falhoz, pedig itt most eltávolodik a cső. De ezek szerint csak később kanyarodik az utca felé. Lehet, hogy régen ott volt arra fele volt az emésztőgödör, nem tudom, mióta van csatorna a településen. De igazából ez mindegy, bár érdekes... Ha nem lesz vállalkozó, akkor megcsinálom ezt a szürke részt én. Nem sürget a dolog, mert nincs napi használatban ez a ház most, de azért nem akarom a végtelenségig húzni...
Én viszont kiástam a házon kívül is és ezt találtam. Ha esetleg valaki, aki ért hozzá, berakna a belső részbe nekem egy elágazást szóljon! Helyileg Agárdon van a dolog.
De ha kell még, tovább ásom, csak szóljon az illető! :-)
A szürke cső jön tehát a ház felől belülről és bent, ahol csak a szürke cső van, oda kellene egy elágazás. A képen van egy kis víz, de az csak azért van, mert picit lemostam slaggal a csöveket, hogy jól látszódjanak.
Fekete színű és könnyen el tudom kezdeni tekerni kézzel. Neten néztem ,de nem mutatja vagy írják konkrétan hol lehet. Most nyáron üzemelte be a Vaillant, mutatta is hogy kell, de annyira egyértelmű volt akkor ,hogy nem csináltam róla videót,most még nem tudom. :(
Sziasztok! Kérlek tudnátok segíteni,hogy a képen látható kondenzációs kazánon,higy tudom feltölteni a fűtési rendszerben a vizet? A bekarikazott részre tippelek. Köszönöm előre is.
Sajnos az a helyzet, hogy nem hogy ásni nem fog, hanem nekem dolgozni sem, mert árajánlatot nem adott és azóta telefonon is hiába hívom, nem veszi fel és nem is hív vissza.
Csak tudnám, hogy akkor minek jött el megnézni, hogy mi a munka? Mert elmondtam neki telefonba is, hogy hol van a szennyvízcső, nem hiszem hogy meg kellett volna lepődnie. Így most a saját és az én időmet is csak rabolta. Elmondtam neki részletesen, hogy jön be a cső, elmondtam, hogy föld alatt van, ha nem kell neki a munka, minek jön ki???? Ráadásul mondtam neki, hogy később még más munkák is lesznek, gondoltam motiválja ha látja hogy több meló is lenne...
Na mind1.
Ma továbbástam és nem is olyan rossz a helyzet. A lenti kép a házon belül készült. A képen a jobb oldalon van a ház alapja, jobbra felé megy ki a szennyvíz a házból, bal oldalról jön a cső. Viszont mivel pont ott van valami 45 fokos kanyar így nem is kell a karmantyús elem, mert simán a jobbra elmenő csövet kell kiszedni és annak a helyére egy elágazást plusz két csövet tenni? Jobb oldalt a ház alapja után még kb 20 centit megy kifele a cső, utána elfordul egyből és a ház alapjával párhuzamosan megy az utca felé. Ott a forduló fölött, tehát a ház alapjától kívül kb 20 centire van is egy tisztítónyílás. Tehát csak azt az egy darab kb 80 centis egyenest kellene kibányászni, bár ott van valami fehér a csatlakozásoknál, remélem, nem ragasztották össze valamivel... Persze ehhez a ház külső oldalán is kellene egy ekkora árkot ásnom, viszont akkor nem kell karmantyú és ráadásul a házon kívül nincs olyan mélyen a cső, mert itt belül a padlószint persze magasabban van, mint kint a járda.
Az ex anyósoméknál volt ilyen kémény nélküli csuda a fürdőszobában, még jó, hogy a vacak, fa nyílászárók és a bejárati ajtó alatti jó nagy rés megóvott a komolyabb bajtól. Én nagyon nem szerettem ott aludni, mert másnapra mindig állatira nyomott és fejfájós lettem. Akkoriban fel sem tűnt, hogy nincs kéménybe kötve, csak valahogy télen mindig konvektorszag volt.
Igaz ezek kiciKínai-ak. Aztán feláldoztam egy példányt, és megértettem hogy a szigetelés oltárán feláldozták a gyorsaságot. Úgy tudtam gyorsabb működésre bírni, hogy olajat öntöttem a zsákokba.
A folyadék sokkal gyorsabban melegíti fel az érzékelőt bármi nemű pasztánál, (hőáramlás).
Mondjuk ez csak függőlegesen elhelyezett érzékelőknél lehetséges. Normál motor olajat használtam (étolaj nem jó, beszárad )
Ezért kérdeztem hogy hátha járt már itt valaki hasonlóan, és van egy jó tipp, hogy hova és mi módon célszerü elhelyezni ezt a szondát.
a másik két érzékelő ami a tartályra megy azok NTC 10K típusúak, azok csak oda vannak kötözve 1-1 csonkra, ráadásul még a kábelt is meg kellett toldani, és azok jól mérnek.
a kazán érzékelő meg PT1000. ezeket adtàk hozzà gyárilag.
Nem azzal van a gond hogy nem jól mér, még ha úgy is lenne akkor plusz minusz 10 fokot rá lehet állítsni. Hanem hogy lassan reagál.
Felfűtésnél akár 15 fokkal is kevesebbet mint a valós hőm., még úgy is ha +10 fok rá van àllítva erre a senzorra.
A paszta is új volt amit használtam. A gondom inkább az ha felügyelet nélkül van hagyva begyújtás utàn, vagy ha az asszony gyújt be ès nem figyel akkor akár szélsősèges esetben felforralhatja a kazànt ez miatt.
Az a vicces ezekben a szerkezetekben, hogy amúgy a kéményhatás még túl sok is, ezért van az aljukon kalibrált nyílásokkal a dekni. Ha azt nem teszed vissza, akkor simán leszakíthatja a lángot a főégőről, de legalábbis borzalmas zajjal ég és a főégő lekapcsolásakor kioltja az őrlángot.
Meglepődtél, hogy ha nincs elég levegő/túl sok a gáz az égőfejben, akkor tökéletlen lesz az égés? Kémiaórán nem ezt tanították? CH4 + 2 02 ➛ CO2 + 2 H2O
Légpótlás elvileg jó, csak meglepődtem rajta hogyha a gázterhelés olyan mértékben el van rontva, hogy kb 4 kW nak is megfelel, akkor az önmagában CO-val jár.
Miért ne tudna? 2kW-os gázégő van a 125-ös gázbojlerem alatt, mondjuk kazánházban és nem lakásban... Ha nincs légpótlás, annak CO lesz a vége. Attól, hogy lejjebb veszed, csak az idő tart tovább, a légpótlást állítsd helyre, ha biztonságot akarsz.
A kazán legfelső pontján van beépítve merülőhüvelybe. A merülőhüvely ki van töltve hővezető pasztával és abba van belenyomva a szonda, és felülről még a kivezető kábel és a hüvely körül kőzetgyapottal be van tömködve, hogy ne hűljön. A szonda kábele eredeti hosszban van bekötve, se vágva se toldva.
Olyan embert keresek akinek van tapasztalata vegyes tüzelésű kazán esetén EUROSTER 813-as puffervezérlővel. A primer oldali szivattyú indítását és leállítását végzi, viszont a kazán hőmérséklet érzékelő hiába van merülőhüvelybe borzasztó lassan reagál a hőmérséklet változásra. Felfűtéskor pl. akár 10-15 fokkal is kevesebbet érzékel mint a valós hőm. úgy hogy már a +10 fokos offset rá van állítva erre az érzékelőre.
Remélem valaki jártas ebben a témában és tudna tanácsot adni, hogyan lehet megoldani.
Nekem ha lesz majd új gázvezeték, akkor az teljesen más helyen fog bemenni a házba, tehát nem csak levágnák a vezetéket, hanem az új másfelé menne, amit majd a homlokzati szigetelés elkészülte után találunk ki, addig nem lesz gáz a házban. A falon majd kívül fog menni, van olyan rész a ház szomszéd felőli oldalánál, ahol egyáltalán nem lesz zavaró és a leendő cirkó is majd ahhoz lesz közel.
Azt mondta az mvmnext ügyfélszolgálat, hogy az én esetemben a szolgáltatás szüneteltetését kell kérnem, ezt majd az mvmnext-nél kell kezdeményeznem. Ez azt jelenti, hogy az órát le fogják szerelni. Ezután a fennmaradó csövekkel azt csinálok, amit akarok, nekik nincs közük hozzá, persze jó, ha nem robban fel a csőben maradó gáz flexelésnél :-).
Az ügyintéző szerint az óra levételre a tapasztalatok szerint a kérésem után pár nappal sor kerül, a költségére csak tippelni tudott az ügyintéző 30-40 ezer forintot, mert a konkrét összeg az adott szolgáltatótól függ, pl EON dunántúl. A szüneteltetés fél évig tarthat, de lehet a hosszabbítását kérni.
Amikor majd meglesz az új elképzelés, akkor kell gázterv, de ez már egy másik történet.
Nem tudom, milyen a hálózatod, van-e rajta menetes kötés, (ami úgysem maradhatna meg) úgyhogy mindenképpen egyeztess velük, legalább is ami a lebontást illeti. Utána majd elvileg kell a gázterv is az átépítéshez.
Nyomáspróbát én nem hagynám ki, és azt a szolgáltató embere végzi.
(Szokták mondani, hogy az elkészült hálózatot fesd le minél előbb, és akkor nem kell terv, mert meglévőnek látszik, de az óránál ha le kell kötni, márpedig másképpen nem fog menni a plomba miatt, akkor csináld szabályosan.)
Levágni nem én akarom, mert azért lehet benne gáz és gáz lenne, ha felrobbanna, miközben flexelem :-)
De akkor a levágáshoz ezek szerint nem kell a gázszolgáltatótól engedély vagy terv? Csak akkor kell majd gázterv meg engedély, amikor az új útvonalon fog menni?
Most jelenleg egy konvektor egy nyílt égésterű vízmelegítő és egy gáztűzhely van a gázzal meghajtva. Ezeket kidobnánk és a szigetelés után a ház másik oldalán bejőve egy kombi cirkót hajtana meg a gáz, ami majd a fűtést és a melegvizet is adja.
Házat szeretnénk szigetelni kívülről, van a házon egy gázcső, ami jelenleg használatban van, de a szigetelés után nem lesz, mert klíma lesz felszerelve ahhoz a helyiséghez, ahol most egy konvektor van.
A gázcsövet levághatja bárki a falról vagy ehhez gázszerelőt kell hívni? A szigetelés után a házba nem fog gáz eljutni, a gázóránál el lenne zárva a gázcsap és majd később egy másik helyen lenne bevezetve a ház másik oldalán. Addig a házban nem lesz gáz és nem is lesz szükség rá.
A lemezes hőcserélő is viszonylag gyorsan eldugul(hat).
A legtöbb gázkazánban az van. A holland licensz Hajdú HGK az csöves, azt rá lehet tenni egy iszapleválasztóval és egy Y szűrővel közvetlenül is egy régi rendszerre (átmosás után).
Persze egy Hajdú olyan drága, mint egy Immergas vagy Bosch hőcserélővel együtt. :-)
Ja, a Fég KN sorozatú hőcserélő az csöves, sokkal nehezebben dugul el, mint egy lemezes.
" nem szerencsés a régi mocskos rendszert az új finom szerkezetre ráengedni"
Nekem is lenne ezzel kapcsolatban kérdésem. Ha a rendszer át lesz. mosva,és kap szűrőt is,akkor miért kell hőcserélővel elválasztani a kazántól? A víz-víz hőcserélő nem dugul el ugyanúgy, mint a kazán? Vagy azt könnyebb tisztítani?
Szia! Lehet nem fogalmaztam pontosan (vagy én nem értettem meg a kétkörös rendszer lényegét), de nekem úgy magyarázták, hogy a kiegészítő szivattyúra azért van szükség, hogy a két rendszer teljesen elkülönüljön. A kazán szivattyúja csak a tiszta (hálózati) vízzel és a kiegészítő hőcserélővel érintkezik, míg a második szivattyú a vascsöves rendszer és a radiátorok felé továbbítja a vízet.
Nálunk átkötőcsöves --de lefelé igy is nagyobbak voltak a radiátorok .Felujitáskor egyformára cserélték! (ennyit a szakmaiságról )Meg a pincei Főelzáró csapnál kivették a szűkitő lemezt.
A levegő inkább "bugyburékolást" hallatt. A fémes csörgés a törmeléktől van.(rozsda , hegesztő pálca darabok!!! akármi )
Ez van, társasházaknál egymást is fűtik a lakók, ez alapvetően jó dolog, mert a fajlagos (lakásonként számított) hőveszteség sokkal kevesebb, mint egy különálló családi háznál. slowrunner, nekem is ezt mondták a Főtávnál, sőt azt, hogy a panel házak direkt így lettek tervezve. Belső lakók mindenképpen előnyben vannak, mert egyik oldalról a szomszéd fűti, másik oldalról meg ha nincs szomszédja a fűtött lépcsőház. Azt mondják ott nem lehet lekapcsolni, mert a liftnek is kell a meleg. Szerintem a radiátorok átkötés lenne talán megoldás, hogy ne az utcát fűtsék az emberek. Laktam belső lakásban, télen olyan meleg volt talán 27°C, hogy nem lehetett aludni. Viszont vannak olyan lakások ahol csak 20°C van. Főtávnál azt mondták a társasházi szerződésünk, ami 22°C, azt jelenti, hogy a ház lakásainak átlaghőmérséklete ennyi nem azt, hogy mindenhol meg is van ez a hőmérséklet.
Más, az egyik radiátorunk állandóan "csörög." Gondolom ez azért van, mert levegős. A légtelenítő szelep el tud dugulni? Hiába nyitom ki, csak nagyon lassan csepeg. 30mp-ként egy csepp.
Van egy meglévő kombi gázkazánunk, amit (romló alkatrész ellátottság okán) le szeretnénk cserélni. A meglévő lapradiátoros rendszerünk egy régi (gravitációs) vascsöves csőrendszeren alapul. Kaptam árajánlatot külön hőcserélős és hőcserélő nélküli rendszerre is. Arról már nagyjából meggyőztek, hogy kell a plusz hőcserélő és szivattyú, hogy az érzékenyebb kondenzációs kazán alkatrészek ne koszolódjanak el (persze szívesen meghallgatom az ellenérveket is). Azt viszont nem tudom, hogy milyen szivattyút és hőcserélőt érdemes a külön körbe rakatni? Milyen teljesítményű legyen a szivattyú pl. a kazán szivattyújához viszonyítva? Milyen legyen a hőcserélő, amit esetleg házilag is könnyen lehet karbantartani? Milyen hátránya van ennek a rendszernek a kissé(?) leromló hatásfokon kívül? Köszönöm előre is, ha valakinek van észrevétele.
Ha valaki ennek a 2,5X nél többet használna el a lakásában ,akkor is csak eddig fizethetii ki.
Az efeletti részt a többiekre kell szétosztani.
Nálunk 5...9 ilyen kedves lakó is van! S a szétosztott rész közeliti a 200 000 Ft-t (ez 11....19 lakünál jelentkezik )
Azért azzal is számolj, hogy ha ők nem fűtenének annyira, akkor neked valszeg jobban kéne...
Ez van, társasházaknál egymást is fűtik a lakók, ez alapvetően jó dolog, mert a fajlagos (lakásonként számított) hőveszteség sokkal kevesebb, mint egy különálló családi háznál.
De azt tudomásul kell venni, hogy olyan költségosztó/elszámoló rendszert nem lehet csinálni, ami minden egyes esetben 100%-ig igazságos mindenkivel szemben, mivel a helyi adottságok eltérőek mindenhol, sőt időben, időjárástól, fűtési szokásoktól függően dimanikusan változnak...
Én laktam szigetelt panelban, és úgy láttam, hogy a radiátoron lévő mérők meglepően pontosan mértek (pl. ahol nem vettük fel a fűtést soha, ott következetesen 0-t mutatott, stb.), és a költségosztós elszámolás is korrektnek tűnt, látva pár másik lakó elszámolását is.
Azt is tapasztaltam viszont, hogy az emberek kb. 90%-a képtelen felfogni a kölstégosztás elvét is, nemhogy értelmezni az elszámolásról szóló kimutatást... ezért aztán gyanús neki minden, és hamar becsapva érzi magát, 'biztos én fizetek a szomszéd helyett is'...
Az alátétezés nem jött be. Próbáltam megmérni a szelep mozgási tartományát, és kb. 3 mm lehet, így a másfeles mozgató biztosan kevés. Fénykép link alább. De valószínűleg a tolóerő is kevés. Tudnátok típust javasolni nagy tolóerővel és 3-4 mm tágulással? Ill. motoros nem létezik ezekből egyáltalán? Az nekem megbízhatóbbnak tűnne. Köszi.
3.1. minden olyan helyiség, amely legalább két külső határoló-felülettel (lehűlő falfelülettel) rendelkezik –10%.
Nekünk 81m²-es 4 szobás, "kiálló" panel lakásunk van. Csak a nagy szoba egyik oldalán van szomszéd. Viszont a nagyszobán nincs ajtó. Így nem a teljes lakásra érvényes a korrekció? Mondjuk nem tudom egy lakáson belüli ajtó, milyen szigetelő erővel bír.
Volt is valami terv, hogy kötelező lesz a költségmegosztás, de úgy módosult, hogy ahol nem gazdaságos a kiépítése, ott nem kötelező. Panel házak pont ilyenek lehetnek.
Az lehet kompenzálni, hogy a belső lakó kikapcsolja a fűtést? A külső ezt nem tudja megtenni. Ismerősöm is belső lakó, télen ki van kapcsolva a fűtés nála, így is van 22°C.
Nálunk a belső lakásokban 26-27°C van, szerintem náluk akkor is 23°C lesz ha kikapcsolják a fűtést. A külsőnek meg maximálisan kell fűteni. Ezt nem lehet kompenzálni.
Akkor az nem igaz, hogy a panel házak úgy lettek tervezve, hogy a lakások egymást fűtsék?
Egyébként szerintem soha nem fog megtérülni a panel lakások korszerűsítése, pláne ha a külső lakások még többet is fognak fizetni. Ismerősnél csak szigeteltek. 12cm vastagságú hőszigetelő rendszer (grafitos EPS + kőzetgyapot). Ez mikor fog megtérülni? Gondoljatok bele, ezt a kivitelező írta, aki gondolom, inkább felül, mint alul becsülte és még ő sem mert többet leírni. Ráadásul a nyílászáró csere csak opcionális volt ezen felül, aki nem csináltatta meg, az lehet semmit nem ér a szigeteléssel. Régi nyílászárókkal nem érvényes a 40-50% megtakarítás, ha egyáltalán igaz ez a mérték.
Basszus, egy cs.ház nem azért nagyobb fűtésigényű, mert 55nm. Hanem azért mert 6(hat) oldalán hűl. Egy lakás pedig legjobb esteben 1 oldalon.
Na ezért több a hőigény.
A lányodék pedig elköltöttek milliókat a szigetelésre. A másik milliókat pedig a fűtésrendszerre.
A lakástulajdonosnak mindezekkel annyi a dolga, hogy szidja a távhőt, mert csal, szemét, stb. Lásd lejjebb.
Amíg a lányodék elköltötték azt a pár milliót a fent 2 dologra addig a lakásos vett belőle puccos kocsit a szomszédnak mutogatni. Vagy egyszerűen NEM KERESTE meg azt a pénzt, hanem hanyattfekve nézte a mónikasót, langyossörrel.
Szóval a legtöbb esetben nem más a felelős a saját nyomorunkért. Persze irigykedni meg gyalázkodni a legegyszerűbb és jót tesz a májnak.
A Főtáv egy fejőgép. Nekünk hőszigetelt, költségosztós lakásunk van, de azalapdíjjal együtt nyáron sem megy 6-7000 alá. Mindez úgy, hogy 5% az áfa. Ez nagyon torzít, így tud csak olcsóbb lenni egy konvektorosnál.
Legolcsóbb a házközponti, pedig egy nagyobb rendszernek gazdaságosabbnak illene lenni.
Sziasztok ÉTI gázkazánnal kapcsolatba tudna valaki esetleg segíteni ?
SIT NOVA 820 szeleppel szerelt nemrég lett indítva és 2 nap után megállt. Csak őrláng van ,gázszelepen lévő mágnestekercs megkapja 220v ot,de nem kattanik tekercs ellenállása ha jól emlékszem 5 ohm. merre induljak a hibakeresésbe ?
A társasház 30 lakás, 10cm külső hőszigeteléssel, termoszelepes radiátorokkal, elektronikus költségmegosztóval:
Éves fűtési energia : 560GJ
Felosztás 40% légköbméter alapján, 60% költségmegosztók szerint.
Egy idényben a fűtési díj: ~50eFt/szezon azaz éves átalányban 4eFt-ra jött ki (bár ez tíz éve volt :) )
A nagyobb harc a távhőszolgáltatóval volt, aki nem akart 4000Ft-os résszámlát kiállítani, hanem 8eFt-ról akartak mindig számlát küldeni.
Elszámolás után meg 2-3 hónapig vártam míg a túlfizetésemet rendezték.
Mondjuk tudom mit mondasz, mert a mi lakóközösségünk és a közös képviselet a távhőszolgáltatóval elég nehezen fogta fel, hogy mi is a bajom a számlázással. Állandóan azt mondtak, hogy ahogy alkalmazzak, és ahogy számláznak a legnagyobb rendben van.
A társasház éves fűtési energiafelhasználása az alábbiak szerint alakult (3év)
1100GJ - szgetelés előtt
760GJ - szigetelést követően
560GJ - radiátorok termoszelepes kialakótásával
A vicc, hogy a fűtési alapdíj 1x csökkent akkor is 20%-t... és mint látszik a fogyasztásból kb a dupláját azaz 40%-ot kellett volna érvényesíteni. Erre jöttek, hogy a hőközpont szivattyúja nem alkalmas a kisebb teljesítményre ezért az alapdíj nem csökkenthető tovább.
Aztán elköltöztem - de ha ott maradok tutti lecseréltetem a hőközpont szivattyúját és az alapdíjat is csökkentetem..
Erre egy jó válasz van ----ilyen hőszigetelt /radiátorcserés lakásból menekülni kell !!
A nyilászáró csere is igaz ; 68-de még 86ban is csak "belelökték az ablakot a nyilásba" semmi purhab v akármi .De itt se az ablak a probléma hanem a rés !
A radiátor csere felénk; leveszik a régit s 1/4 méretűt raknak vissza !! Persze , hogy nem birja kifűteni...
Ráadásul a hőszigetelés /felujitás hatására az egész épület éves energia igénye "nagyot csökkent"?
Én a max -20%-t tapasztaltam. De a papiron , mit igértek?
Szóval tőlem semmi ha az igazat várod -erről a témáról semmi pozitivat nem tudok irni!!!!!!!
A 4 emeletes hőszigeteletlen 55m2 lakás fűtése most 6800Ft volt --a hőszigetelt 55m2 -s meg 18200Ft .
S ki fizetet ki még egy lakás árát "arra a felujitásra " ????
Költségmegosztóval felszerelt társasházak esetén a költségfelosztás legalább 30%-a maximum 50%-a fűtött légköbméter szerint történik.
Tehát lehet úgy szavazni társasházban:
1.: 30% légköbméter szerint, 70% költségmegosztók szerint
Vagy pl
2.: 50% légköbméter szerint, 50% költségmegosztók szerint
Az első akkor hasznos a lakónak, ha keveset fűt (a költségmegosztón kevés mennyiség van) így a társasház ráéső fütésköltség aránya kevesebb, míg a 2. eset a többet fogyasztóknak* hasznos...
* szélső, alsó, felső lakásokra van kompenzáció, amit ha a feltételek adottak alkalmazni kell a költségfelosztásnál - lásd a rendeletet.
Tehát egy szélső lakás sem jár rosszabbul az 1.: szerinti felosztással.
Az a meglátás, hogy a szélső lakások fűtik be a belső lakásokat így nem igaz. A panel lakás külső térrel érintkező felülete fajlagosan kisebb mint önálló épületnek.
A beslő lakásoknak nincs (vagy kicsi) külső levegővel érintkező felülete, így a hővesztesége kicsi.
A szomszéd lakásban is minimum 10C van - akkor is ha nincs fűtve. Ekkor a falon 10C delta T van, ami 1W/m² körüli hőveszteség. Ha pl van 10fm szomszédos fal az 250W hőveszteség... ha teljesen kihűlt a szomszés lakás. Ha lakott akkor legyen minimum 18C amikor a hőveszteség 2Cx25W/m²C azaz 50W a veszteség - ennyivel fűtesz többet.
Ez észrevehetetlen.
Az tény, hogy a jelentős külső felülettel rendelkező lakások többet fűtenek mert ott jelentősebb a hőveszteség.
Ha van energetikai tanúsítás, akkor ott látszik, hogy mi a külső határolófelület U értéke. Ezt arányosítva meg lehet határozni a kompenzáció értékét, és a társasházi szavazáson a lakóközösség megszavazza alkalmazását.
Sziasztok! Inkább itt kérdezem, mert a Hőszigetelés fórum nem annyira pörög.
Panel ház esetén, a külső lakások, akár a legjobb minőségű szigetelése, hány százaléka annak, amivel ők, a saját lakásukkal szigetelik a belső lakásokat? Régebben volt arról szó, hogy házunkban radiátorcsere lesz, költségmegosztással. Akkor beszéltem a Főtávval, azt mondták először nyílászáró csere kell, mert ott szökik legjobban a hő, utána házszigetelés és végül radiátorcsere. Viszont ha költségmegosztás is lesz, akkor a külső lakások rosszabbul fognak járni, mert nekik állandóan fűteni kell, a belső lakások meg "energiavámpírként" elszívják hőt, mert az a meleg felől a hideg felé áramlik. Erre semmilyen kompenzációs szorzó nem megoldás, mert a belső lakások akár ki is kapcsolhatják a fűtést. Külföldön az a megoldás, hogy a külső lakások olcsóbbak a drágább fűtés miatt. Illetve azt mondták még, hogy a panellakásokat eleve úgy tervezték, hogy rendszert képeznek, a lakások egymást fűtik.
De léteznek tévhitek erről az elfagyásról. Anno az én nagyapám 1932- ben építetett egy cs. házat bp.külsőn.
A fürdőben egy ablak mellett volt egy WC. Ennek csöve pár év múlva elfagyott.
Elzárták a vizet és úgy maradt 25 évig.Háború,megözvegyülés nyomor stb. Aztán mi unokák úgy 68.ban birtokba vettük a házat kijavítottuk a vízrendszer és használtuk,majd egy év után újra spiccel a víz a falból De hát július volt, csaknem fagyhat el.
Kiderült a legvékonyabb ólom cső lett oda a WC tartályhoz vezetve .Annak kicsi a falvastagsága és az hamar kilukad.1/2 " helyett talán 1/8 "
Ma már vagy 50 éve nem használnak ólóm csövet,sőt a horganyzott a célcsövet sem. De akadnak házak ahol még ilyenek vannak.
Ha már megvette , cserélje ki az újra . Az öreg darabbal meg ha van kedve kísérletezzen a tisztítással . Ha jól sikerül , akkor a legközelebbi cserénél majd jól jön . :-)
Lezárod a töltőcsapot , kiengeded a vizet a tartályból .
Kipattintod a felső részt . Majd felfelé feszítve kitekered a felső rész alsó darabját az anyából, közben a lyukon keresztül tartod a tartályon kívüli anyát . Az odakészített új darabot betekered a régi helyére , jól ráhúzod , majd a felső részét bepattintod a helyére . Megnyitod a töltőcsapot és jöhet a próba . Marad egy új anya , amit nem tudtál kicserélni . :-)
Én így cseréltem ki egy hónapja az öblítőt .
Természetesen , ha van kedved , akkor leszereled az öblítőtartályt és úgy cseréled ki .
adott laguna wc tartály ami folyatja a vizet a lefolyó/öblitő szelepnél. ha a sarokszelepet kicsire átállítom sose telik meg a tartály, mert gyorsabban engedi mint ahogy megtelne.
elvileg egy ilyet kéne cserélni, viszont sehogy se látom, hogy kéne eltávolítani a mostanit? csavaros lehet v pattintós? és mit kéne csavarnom?
Minden tiszteletem mellet a nagyapádnak felesleges az aggodalma.
SOHA nem fog abban a falban elfagyni a víz használat mellett. Ha annyira szar lenne a fal szigetelése (mint mondjuk 50éve) te már rég a gatyádat elköltöltötted fűtésre.
" A külső határoló falakban futó vezetékek számára a falak megfelelő szigetelése az igazi biztosíték. Nagy hideg esetén az adott helyiség fűtéséről is lehet gondoskodni, de ez hosszú távon költséges. "
Családiházamon végzek felújítást. Nagyapám nyugdíjazott gépészmérnök,ő a műszaki ellenőröm.A képen látható vízszerelési módon van egy vitánk. A fal amibe bevéstem a vízcsövet egy külső határoló fal.Papám szerint van egy műszaki előírás, hogy határoló falba nem lehet vízcsövet vésni fagyveszély miatt. Állítása szerint padlóba kell szerelnem vagy előtét fallal el kell rejtenem, de nem véshetem be a falba. A fagyástól nem félek hisz ha nem fűtöm a házat úgy is leeresztem a vízet, de azzal rémísztget, ha késöbb eladom a házat és másnak elfagy a vezeték, akkor beperelhetnek rejtett hiba miatt. Létezik ilyen előírás,vagy szabvány?
Egyszer már válaszoltam, az valamiért nem ment át.
Vedd 60fokra a vizet és a szivattyút magas fokozatba.
Így kihúzhatod a szezont, bár attól sem lesz nagy baja ha néha helyileg megforr picit a hőcserélőben a víz. Ezt hallod.
Tavasszal meg eldöntöd/próbálkozol egy savazással, vagy veszel egy hőcserélőt. Én nemállnék át kondenzációsra. Borzalmas macera. Akkor inkább egy monoblokkos hőszivattyú, ha elfér.
"Ez a termosztát modern funkcióival nemcsak kényelmes, de energiatakarékos megoldást is kínál. 2db 1,5 V-os AAA elemmel működik (nem tartozék), így bárhová magával viheti, de falra is szerelheti. A Wi-Fi kapcsolatnak köszönhetően egyszerűen vezérelhető az okostelefonjára telepített applikációval, így mindig kézben tarthatja otthona hőmérsékletének szabályozását. A Home THES25WWIFI három különböző működési módot kínál: kézi, program szerinti és távollét. A négy programozható kapcsolási pont naponta lehetővé teszi, hogy pontosan beállítsa a kívánt hőmérsékletet az Ön életmódjához igazodva. Az ablaknyitás érzékelés funkcióval automatikusan leállítja a fűtést, ha érzékeli, hogy nyitva van az ablak, így elkerülhető a felesleges energiaveszteség. A fagyvédelmi funkció pedig megakadályozza, hogy a hőmérséklet túl alacsonyra csökkenjen, megóvva ezzel otthonát a fagykároktól.
A fali rádiófrekvenciás egység (230 V~ 50 Hz) biztosítja a termosztát és a fűtési rendszer közötti megbízható kapcsolatot. A termosztát és a rádiófrekvenciás egység közötti rádiókapcsolat egyszerű és stabil vezérlést tesz lehetővé. A Home THES25WWIFI okostermosztát kompakt méretekkel rendelkezik (13,5 x 8,7 x 2,3 cm), így könnyedén elhelyezhető bárhol otthonában."
Nincs termofej egyiken sem, mindig az összes nyitva van, télen nyáron auto álláson 70 fokig fűti a vizet a kazán magától, passz miért. Szivattyú szintén autó módban kapcsol azt sem tudom állítani ha arra gondolsz
Hát hallod... jót kérdeztél, így vettük, külön helységben van a vegyes kazán de ugyanazon a rendszeren, mind2 egyszerre nem megy soha, amikor vegyessel fűtök annak van saját szivattyúja ami 60fokon kapcsol, de a víz nem megy keresztül a gázkazánon olyankor aza rendszer szerintem zárt olyankor, ugyanígy forditva ha a gázkazan megy akkor a vegyestüzelésűnél hideg a cső tehát ott nem fűt.
Akkor keresek egy szakit kiszedjük a hőcserélőt meg átmossuk a rendszert, nem hiszem hogy ez valaha is kilett takarítva..
Ha nyernék pár éves örülnék, addig össze tudnám szedni a pénzt egy kondis kazánra. Köszönöm, legalább jó helyen kerestem a hibát! :)
Hát, igen, igen, a kazán alatt a hőcserélőt értettem. Ki hogy nevezi...
De próbáld meg azért amit Kapocska mondott. Ha szerencséd van, akkor bejön. De mivel nem ismerjük a kazánod előéletét (mikor volt karbantartva) ezért gondoltam a vízkövességre.
Az alábbi videón szemléltetném mi lenne a problémám, hang a lényeg: Beretta Junior 24 C.S.I. - YouTube Ez egy turbós fali kivezetéses zárt égésterű kombi gázkazán (Beretta Junior 24 C.S.I.), de csak fűtésre van használva, bojlerről megy a meleg víz. Nyitott rendszeren van egy vegyestüzelésű kazánnal együtt, de ezt használtuk eddig, mert kényelmesebb. Akkor kezdi el ezt a hangot csinálni amikor kb. 70fokot eléri a víz hőmérséklet, kb. 5-10percig, majd abbahagyja. Ventilátorra gyanakodtam, leszedtem a burkolatot, de ez mintha a hőcserélőből jönne.... Tud ott a víz ilyen hangot adni? Mit tudok vele csinálni??
E hét elején nem indult be a ventillátor, ezt egy vezérlőpanel csere megoldotta. A panel cseréje után egy napig ment, majd ez a hibajelzés kezdett el rajta villogni.
Fűtés ki és be kapcsolása után van amikor gond nélkül fűt. Idén ősszel teljesen ki lett tisztítva.
Köszi, jó ötlet ez az alátétezés. De honnan tudod, hogy mikor zárta el teljesen? Elég-e, amit alátettél vagy vastagabb (vékonyabb) kell?
Ha nincs áramlásmérő, akkor csak a cső tapogatása marad, hogy melegszik-e, amikor zárva kellene hogy legyen a szelep. Jól gondolom? Vagy erre is van valami praktikátok?
kiműveltem magam hogy a multiméteren van folytonosság mérő is, így bizton állíthatom, hogy a biztosítékom jó, tehát a panelnek valami macerásabb baja van
a kép...
