Görögországnak és Olaszországnak jár a segítség a menekültválságban, Magyarország nem húzhatta volna ki magát alóla.
Az Európai Unió Bíróságának a főtanácsnoka, Yves Bot azt javasolta szerdán a magyar és szlovák ügyet vizsgáló bíróknak, hogy utasítsák el Szlovákiának és Magyarországnak a menedékkérőket érintő kötelező ideiglenes áthelyezési mechanizmus elleni kereseteit.
„Ez a mechanizmus hatékonyan és arányosan hozzájárul ahhoz, hogy Görögország és Olaszország kezelhesse a 2015-ös migrációs válság következményeit” – írta közleményben a Bíróság.
Az Európát 2015 nyarán sújtó migrációs válságra válaszul az Európai Unió Tanácsa elfogadott egy határozatot, hogy a migránsok tömeges beáramlásának kezeléséhez segítséget nyújtson Olaszországnak és Görögországnak. Ez a határozat előírja, hogy 120 ezer embert, akik egyértelműen nemzetközi védelemre szorulnak, két év alatt helyezzenek át ebből a két országból az EU más tagállamaiba.
Szlovákia és Magyarország, amely Csehországhoz és Romániához hasonlóan a Tanácsban leszavazta ezt a határozatot, azt kérték, hogy a Bíróság semmisítse meg a döntést. Arra hivatkoztak, hogy a Tanács nem tartotta be az eljárásrendet, amikor megszavazták a műveletet, nem volt megfelelő jogalap rá, hogy elfogadják, és hogy 120 ezer menedékkérő elosztása nem fogja megoldani a menekültválságot, ezért nincs is rá szükség.
Nem jogalkotási aktus, csak egy ideiglenes művelet
A menedékkérők áthelyezésének az a jogalapja, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés kimondja (78. cikk 3. bekezdés):
„Ha egy vagy több tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez, a Tanács a Bizottság javaslata alapján az érintett tagállam vagy tagállamok érdekében
átmeneti intézkedéseket fogadhat el.
Magyarországnak és Szlovákiának az volt az egyik eljárásbeli kifogása, hogy erre a cikkre hivatkozva nem lehetett volna olyan határozatot hozni, amelyik módosít más jogszabályokat. Például a Dublin rendeletet, ami alapján az első olyan ország kell, hogy elbírálja a menedékkérelmeket, ahol a menedékkérők belépnek az EU-ba.
A főtanácsnok lesöpörte ezt az érvet, azzal, hogy ha szükséghelyzet van, akkor el lehet térni azoktól az előírásoktól, amelyeket a menekültügyi jogszabályok lefektetnek. De csak ideiglenesen, és csak konkrét pontokban. Szerinte pedig ebben az ügyben pontosan erről van szó.
„Az érintett határozat időbeli hatálya, nevezetesen 2015. szeptember 25-től 2017. szeptember 26-ig pontosan behatárolt, így a határozat átmeneti jellege nem vitatható” – írta a Bíróság.
Az igaz, az ilyen lajosok negatív összegű játszmákhoz szoktak, bekúrják féltéglával a kocsid szélvédőjét, aztán egy ablakát is, mire ki tudják belőle lopni a rádiót, amit eladnak ötszázé' a piacon.
Most kb. 40 billió forint az éves GDP-nk, ennek az 1%-a 400 milliárd forint, ennyit költünk most a honvédelemre, ezt kellene jelenértéken 800 milliárdra felhúzni.
Vagyis évente 40 milliárddal kell növelni a büdzsét, hogy a 400 milliárdos növekmény meglegyen 10 év múlva.
De csak akkor, ha Lajoska és szomszédjai a putrisoron nem egymástól, hanem a "magyaroktól" lopkodják a csirkéket. Hm... az eleve nem valószínű, hogy Lajoskáék csirkével vesződnének.
A jövő évi költségvetésbe már be van tervezve a hadiipar helyreállításának megkezdése és a nagyarányú hadseregfejlesztés megindítása. Ha jól emléxem, akkor 2026-ra vállalta Orbán a NATO-kritérium (a GDP 2%-a védelemre) teljesítését. Most 1% alatt vagyunk kicsivel. Ez azt jelenti, hogy évente 0,1%-al növelik az arányt, ami kb. 400 milliárd forintos növekedés minden évben.
Az "erősebb kijelentéseknek" most lenne az ideje. Azután meg a cselekedeteknek. Szaros migráncsait bármi áron távol kell tartani az országtól. Bármilyen áron.
Tetteted itt a hülyét. Egy orbánista agyonfizetett média soha az életben nem fog tárgyilagos műhelymunkát kihozni, mert egzisztenciális okokból nem teheti meg. Ennyit ér a Magyar Idők által lehozott tanulmányod, amit a főbíró véleménye ellen próbáltál bemutatni. Folytasd nyugodtan, értetlenkedj egy darabig, nem számít.
Az Európai Bizottság és az Európai Tanács elvárásait tartalmazza Yves Bot főtanácsnok állásfoglalása - mondta az Igazságügyi Minisztérium államtitkára szerda este az M1 aktuális csatornán.
Völner Pál arra reagált, hogy Yves Bot, az Európai Bíróság főtanácsnoka a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta állásfoglalásában a menedékkérők tagállamok közötti elosztását célzó uniós mechanizmus ellen indított perben. Az államtitkár úgy fogalmazott, a főtanácsnok azt mondta, amit a tanács, illetve a bizottság hallani szeretett volna tőle. Hozzátette, Magyarország és Szlovákia a kvótaperben benyújtott keresetben arra is hivatkozik, hogy egy jogalkotási folyamatról volt szó, ennek tényét a bíróság egy más ügyben hozott, 2015-ös döntése is megerősíti.
"Tehát én nem érzem jogilag lefutottnak ezt a történetet, ha pedig ezzel ellentétes döntés születik a bíróságon, akkor az további következtetésekre kell, hogy okot adjon nekünk, és akkor szerintem erősebb kijelentéseket kell, hogy tegyünk" - mondta.
Szembemegy a szakértői véleményekkel az Európai Bíróság főtanácsnokának a Magyarország keresetét elutasító indítványa a Migrációkutató Intézet elemzése szerint.
A mostani bírósági ítélet viszont arra figyelmeztet, hogy a szabálytalan határátlépés fogalma lefedi azt a helyzetet is, amikor valamely tagállam humanitárius okokra hivatkozva és a nem uniós országbeli állampolgárok tekintetében főszabály szerint előírt beutazási feltételektől eltérve enged be nem uniós országbeli állampolgárokat a területére. Ebből pedig egyértelműen következik, hogy Magyarországnak is felelnie kell minden egyes emberért, akit a területén átengedett, és ez független attól, hogy az érintettet regisztrálták-e menedékkérőként. Sőt, a bíróság a konkrét ügyekben azt sem is tartotta fontosnak vizsgálni, hogy a migráns valóban Horvátországban lépett-e először az EU területére. Beérték annyival, hogy megállapították: a menedékkérők Szerbia felől érkeztek, tehát kizárólag a horvát hatóságokat terheli a felelősség azért, hogy az uniós szabályok figyelmen kívül hagyásával bocsátották be harmadik országok állampolgárait.
Ez Magyarország számára is fontos üzenet: nem érdemes arra hivatkozni, hogy a rajtunk átmasírozó "migránsok" vélhetően Görögországban jutottak be először az EU területére, mert ez minket nem mentesít, ha az unió külső határán bárkit a közösségi szabályoktól eltérő feltételekkel engedtünk be.
