Én ennyire nem látom át, hogy mi, mennyit, hogyan mikor vesz fel. Azt tudom, hogy C.sre kellett cserélni a kismegszakítót, mert indításkor voltak problémák.
Lendkereket csak addig használtam amíg nem cipelgettem a fűrészt. Két motornál nem lenne rá szükség.
Az indítás megoldható pl. emelni a motort amíg fel nem veszi a fordulatot a hajtott "dolog"
Amolyan kuplungként is működik a szíj ilyenkor.
Ezzel a 2,2KW.os motorral üzemeltetek egy nagy két hengeres kompresszort is. Azt is úgy indítom.
"De ha felvilágositanál milyen megoldást ajánlottak, vált be neked?"
"Izé, mit szeretnél vágni az elkészült körfűrésszel ?"
Talán nem is az a kérdés, hogy mit, hanem mennyi idő alatt.
Én 500.as lappot szeretnék forgatni. Egyébként a 2,2KW.os motorral is jobb hatásfokkal vágok bármilyen fát 500.as lappal mint kisebbel. Egyszer felpörgeti.... Sőt jobb is... Mikor csak itthon használtam a körfűrészt betonnal kiöntött autó felni lendkerék volt rajta, így kiegyenlítődött a terhelés vagy, hogy fogalmazzak.
Minden nézőpont kérdése.
Van aki centrifuga motoros valamivel köszörüli hosszú ideje a tüzifát, másnak a három fázisú 4KW.os is kevés és nagy teljesítményű stabil motorral rak össze fűrészt három fázis hiányában. Nem olyan teljesítményt szeretnék mintha MTZ. traktor hajtotta 700.as tárcsa tud, no, de számomra lassú a 2,2KW. os motorral történő fűrészelés.
Én darabolni is Husqvarna 281XP.vel darabolok, más Husqvarnak 235.el.
"Az sokkal jobbkérdés ; --mindent kikapcsolni, fűrészeléskor?
---s hogyan inditaná el? - s ha megszorul a lap?"
Nem hinném, hogy gondot okozna együtt üzemeltetni őket.
Így is előfordul, hogy megy ez a 2,2KW.os motor nagy kompresszort hajtva. Mellette pedig használok nagy flexet, hegesztőt.
Indítása miért lenne kérdéses? Gond ha egyik motort bekapcsolom, majd mikor már felpörgött a másodikat is? Lap megszorulásakor pedig le lehetne áramtalanítani mindkettőt.
Egyébként nálam a 2,2KW.os motornál se nagyon fordul elő a megszorulás. Ezért kell a fűrészeléshez erő, fordulat, hogy ne is legyen szó megszorulásról.
"a lassabb fékezi a gyorsabbat, és a gyorsabb megpróbálja gyorsítani a lassabbat, és a teljesítmény nagy része erre a játékra megy el..."
Laikusként azt gondoltam volna, hogy nem okoz problémát, beállnak egy köztes fordulatra. Főleg úgy, hogy nem számottevő köztük az eltérés. Abból indultam ki, h pl egy terménydaráló fordulata is csökken ahogy ráengedjük a gabonát. Nem gondoltam, hogy ezzel csökkenne a teljesítményük.
Dobozka egyszerűbb lenne, de nem tudom mennyire időtálló, hiba mentes egy ilyen, kivel köttetem be. Hirtelen azt gondoltam, h olyan mint egy három fázisú dobos hosszabbító amin van sima egy fázisú dugalj is. Persze ez túlságosan egyszerű és kivitelezhettelen lenne.
Valamint magyar oldalról jóval drágább is lenne. Meg persze akkor már 4-5KW.os három fázisú motorban gondolkodnék és gondolom úgy még drágább...
Az bizonyára felesleges kélrdés, hogy egy ilyen motor mit tud és ha tud is valamit azt mennyi ideig.
Nem tudom a motorok tulajdonságait, ahogy azt se ugye, hogy mennyire, mennyit működtek, működnek. Összeállítást szerencsére magam meg tudtam volna oldani.
Léteznek olyan ketyerék, amit egy fázisra lehet csatlakoztatni és a másik végükön szabályos három fázis jön ki belőlük, amire rákötheted a villanymotorodat. A második villanymotor megvásárolása + rögzítése és rengeteg áttétel-barkácsolás helyett nem lenne egyszerűbb egy ilyen dobozkát beszerezni?
Most nincs időm keresgélni neked ilyen invertert, talán este lesz.
- mindkét motor állórészében pont 3000-es fordulaton forog a mágneses mező
- amikor egy aszinkron motor üresjáratban (terheletlenül) forog, akkor a szlip közelít a nullához (persze elérni soha nem tudja), parasztosan mondva "a forgórész megpróbál szintén 3000-el forogni"
- amikor elkezdjük terhelni a motort, akkor kezd lassulni a fordulatszám (növekedni a szlip), névleges terhelés estén lesz pont annyi a szlip/fordulatszám, amennyi az adattáblán szerepel.
- ha túlterheljük a motort, akkor tovább csökken a fordulatszám, tehát növekszik a szlip
Tehát
szerintem ha a két motor tengelyét összekötjük, azzal egy olyan "dupla" villanymotort kapunk
- aminek mindkét forgórészében a mágneses mező 3000-et forog, tehát minkét forgórész "igyekszik" 3000-el forogni, ettől a tervüktől csak a terhelés térítheti el
- a fordulatszám/szlip egyforma (hiszen össze vannak kötve)
- az egyik forgórész kisebb teljesítményű (kevesebb áramot tud elviselni) mint a másik,
tehát amíg ügyelünk arra, hogy a gyengébbik (alacsonyabb áramú) motor ne legen túlterhelve a közös munka során (áramfigyelés), addig a két villanymotor ereje szépen össze fog adódni szerintem.
Volt Émász területen egy régi családi házban szeretnék mérőhely szabványosítást. Jelenleg a szomszéd, újabb építésű házáról (oldalfali csatlkozással) érkezik két szál csupasz vezetéken az áram a tetőtartóra. Ezen a környéken, egymásról vételeznek a házak sok esetben.
A kérdésem, hogy a szabványosításnál lehet-e továbbra is a szomszéd házáról vételezni, vagy csak új földkábeles bekötés lehetséges? (Az új ház is arról kapja, és arról jön tovább.)
Két azonos motor esetén sem javasolt, de két különbözőnél a lassabb fékezi a gyorsabbat, és a gyorsabb megpróbálja gyorsítani a lassabbat, és a teljesítmény nagy része erre a játékra megy el...
Gondot okozhat-e ha egy villanymotor fordulatszám esésre vagy emelkedésre van kényszerítve? Körfűrészt szeretnék építeni, de csak egy fázisra van lehetőség kettő villanymotort használnék. Természetesen törekedve arra, hogy ugyanannyi legyen a fordulatuk, ugyanakkora szíjtárcsával. No, de lehet, hogy kis eltérés lesz a fordulatszámuk közt. pl. egyik 2800 másik 2850. Vagy tegyük fel, hogy nem annyit forog egy villanymotor amennyi rá van írva gyárilag. Sok esély nincs rá, hogy ugyanolyan típusú motort találjak. Egyik adott, egy 2,2KW.os 2800.as fordulattal.
"Ha úgy értelmezed hogy a + jelenti a fázist az nem helyes. Amikor megcserélődik akkor is fázisnak nevezzük"
Egy transzformátor 24 voltos szekunder tekercsnek melyik végpontját vagy milyen jellemzőjét és milyen műszaki indoklással nevezed fázisnak? Akár egyszerű példa mondatot is elfogadok, amiben szerepel a "fázis" szó (ragozatlan formában!).
Ez az apró félreértés valószínűleg már milliók életét mentette meg, mert egy line (=vonal) vezetéket bárki bátran meg mer érinteni, de egy live (= ÉLŐ!!!!) vezetékről mindenki egyből megérti, hogy veszélyes, mert, harap :)
Igazad van, a diszlexiám eredményeként 30 évig következetesen rosszul használtam! Azonban még ebben is közelebb van a lényeghez mint a fázis megnevezés!
Bocsánat, hogy beleugatok de szerintem itt az angol elnevezés picit találóbb.
Ők L123,N,PE jelölést használnak ahol az L->Line, N->Neutral jobban elmondja mi is az.
Valójában egy trafó szekundere egy szimmetrikus rendszer, teljesen mindegy, hogy van-e középleágazása, vagy csak virtuálisan képzeljük oda. Amikor korábban írtam, hogy szerintem a vonatkoztatási rendszer bázisának megválasztásán múlik a kérdés megválaszolása azt most is tartom.
Ha valamelyik kivezetést elnevezed N-nek, leföldeled onnantól ez lesz a vonatkoztatási rendszered és ehhez képest mérsz. Tehát a kis elektronok a drótban mindig ugyanazt csinálják, az, hogy Te a mérési elrendezéseddel pontosan mit is akarsz mérni és amit mérsz, hogyan értelmezed ebben a vonatkoztatási rendszerben az egy másik kérdés.
Nem Neked akartam írni de már nem írom újra, elnézést!
"Tehát egyszer az (1)-es lesz + aztán a (2)-es - majd fordítva. Gyakorlatilag a fázis váltakozik, ellentétben az előző hálózati feszültséges példámmal."
Ha úgy értelmezed hogy a + jelenti a fázist az nem helyes. Amikor megcserélődik akkor is fázisnak nevezzük ha a másik sarok test, vagy földpotenciálra van kötve. Az utóbbit nevezhetjük nullának.
A fogyasztó részéről semmi sem fog változni attól hogy az egyik sarok le van-e kötve valahova vagy sem.
"DE ha az egyik pontot lekötöm testre, akkor nem váltakozik."
Egy feszültség érték mindig két pont között értelmezhető,ezért csak akkor vagy igazán korrekt, ha minden feszültség érték mellé azt is elárulod, hogy mely pontok között mérted azt a feszültség értéket.
Amikor a trafód kimenete NINCS leföldelve:
- a trafó 1 és 2. kimenetei között 24V váltakozó feszültség mérhető
- a trafó 1. kimenete és a föld között 0 (nulla) volt feszültség mérhető (mert a tekercsnek és a földnek nincs semmi köze egymáshoz)
- a trafó 2. kimenete és a föld között 0 (nulla) volt feszültség mérhető (mert a tekercsnek és a földnek nincs semmi köze egymáshoz)
amikor a trafód 1. kimenete le van földelve:
- a trafó 1 és 2. kimenetei között PONT UGYANAZ a 24V váltakozó feszültség mérhető
- a trafó 1. kimenete és a föld között 0 (nulla) volt feszültség mérhető (mert ez a kimenet össze van kötve a földdel)
- a trafó 2. kimenete és a föld között 24 volt váltakozó feszültség mérhető (mert a tekercs másik vége össze van kötve a földdel)
Az a baj, hogy te több kifejezést is rosszul értelmezel, ezért
sokkal egyszerűbb lenne a dolog, ha egyenfeszültséggel gondolnád végig a dolgot: tarfó tekercs helyett képzelj el egy 12 voltos akkumulátort egy asztalon, aminek a negatív pólusát hol leföldeled, hol nem, miközben feszültség mérővel méregetsz mindenfélét. Ha így már érted a dolgot, akkor képzeld el az egészet úgy is, hogy a negaítív helett most az aksi pozitív pólusát földeled. Ha már így is érted, azután képzeld azt, hogy az aksi belesejében marha agyorsan ccsréetik egymást a pólusok és megérkeztél a váltakozó feszültségű trafó szekunder tekercsig.
