Bemásoltam neked egy 3 fázisú motorvédő-kapcsoló adatait. Talán feltűnik, hogy a In áram maximuma állítható csak be egy adott motorhoz (motokat is szabvány szerinti sorban gyártanak). Általában 13xIn esetén késleltetés nélkül kiold.
Karakterisztikája nagyjából megegyezik a kismegszakítók karakterisztikájával.
motor túlterhelés késleltetés nélküli kioldási
In P(kW) kioldó A áram A
10 4 7 ... 10 130
Idézd már be kitalációdat "kétlépcsóvel feljebb"-et, ne vergődjek itt kétségek között.
"Mások hőkioldóval , termikus védelemmel akadályozzák meg a túlterhelést.(mivel ez előirás )
Az inditó áram miatt meg nagyobb kismegszakitó kell --általában 2-t lépcsővel feljebb."
Te nagy linkmester vagy, linkeld ide ezt a két lépcsővel feljebbet.
Írjál arról is, hol írják le, hogy az indító áram miatt nagyobb kismegszakító kell. Azért ne oroszul írt szabványt másolj be.
Természetes, hogy a 3 fázisú motorokat termikus védelemmel látják el, de nem tudom, hogy feltűnt-e, hogy azokon akár tized pontossággal beállítható az áramérték.
Képzeld el, ha a motor áramfelvétele 17,6A, te meg 20A-el biztosítod.
Azt hiszem elbeszéltünk egymás mellett. Én úgy értelmeztem, van egy 1500W-os motorod, ami leveri a 16A-es kismegszakítót. A 16A-esnek C-snek kell lennie. Szerintem, ha 25A-es és B-s van előtte, azt fogja leverni.
Szerintem azért kérdezte a 16A-est, mert az van feltéve. A kérdező még nem hallhatott a különböző karakterisztikákról, ezért kérdezett.
Azért kérdeztem, hogy mekkora a bejövő a mérőutáni megszakító értéke. Ha 25-ös megpróbálhatja a 20-as c-st, ha 32-es a 25-ös b-st. a c-snek 5-10 szeres, a b-snek 3-5 szörös a zárlati áram lekapcsolási szorzója. De akkor miért kérdezte hogy elindul e 16 ról? Mert ha az a bejövő akkor semmi esélye.
Tekintsünk el a frekvencia csökkentésétől. A motor 20A-t vesz fel 3 kW teljesítmény leadásához az adattábla szerint. Ez azt jelenti, hogy teljes terhelés (ami max. 3kW lehet) esetén ennek megfelelő nagyságú áramot vesz, vehet fel, mert különben leég a motor, túlterhelődik. Ha túlterheljük nagyobb áramot vesz fel, ezért teszünk kismegszakítót fel motorvédelemként. Tehát a motor 20A-nél többet nem vehet fel üzem közben. A motor tekercselése erre van méretezve.
Indításkor felveheti ennek az áramnak a többszörösét, 8-10-szeresét, vagy akár többet is, de ezt csak tized másodpercekig. Erre találták ki a különböző karakterisztikájú kismegszakítókat. Pl. C és D karakterisztikájút.
Képzeld el, ha 25, vagy 32A-es kismegszakítót teszel el, mennyivel tudod túlterhelni a motorodat, üzem közben és a védelem nem lép működésbe. Az áram négyzetesen melegíti a motorodat.
Én 20Aes C vagy D karakterisztikájú kismegszakítót tennék fel. Azzal el kell indulnia és üzemszerűen működnie kell.
Te mekkora kismegszakítóról indítanád? Csak azért kérdezem mert az 1500 Wattos 16 Amperesről nem indítható. ( csak ellenállással). Ja és még az is kérdés hogy milyenen jön be neki.
Köszi mindenkinek a sütős tippeket, így már legalább neki tudok menni a dolognak. Hál' istennek légkeverés nincs benne, így max. az alsó kontra felső lehet kérdéses. De lehet, hogyha meg is lesz a hiba, akkor is hagyom a fenébe a javítást, mert ilyen alapfunkciós sütőből már 15-20 eFt-ért árulnak szép állapotú használtat. (Amennyit anyósom 87 évesen süt...) Bár ez is csak 7 éves.
1. Kalickás forgórészű aszinkron motor direkt indítása
A kalickás forgórészű aszinkron motorok forgórészének tekercse megnövelt ellenállású rudakból és/vagy különleges horonyformákkal készül annak érdekében, hogy a motor megfelelő indítónyomatékkal rendelkezzen. Az ilyen motorokat hálózatra kapcsolva az indítónyomaték a névleges érték 1...2,2-szerese, a kiviteltől és a típustól függően. Az áramfelvétele az indítás pillanatában a névleges érték 6...8-szorosa és a cosφ értéke az üzemi fordulatszám eléréséig jóval a névleges érték alatt van, mivel a motor indításkor a nyomaték-fordulatszám jelleg-görbe meredek, üzemi szakasza alatt, a rövidzárlati tartományban üzemel.
Rónyai Sándor műszaki tanácsadó, villamos hajtás szakmérnök
Rónyai Sándor műszaki tanácsadó, villamos hajtás szakmérnök --------------- vitatkoz vele
Ha meg pontosan s jobban tudod --miért is nem irtad ide ?
Sziasztok! Anyósomnál a sütő lecsapja a fi-relét. Érdekes mód nem azonnal, hanem kb. 5 perc melegedés után. Főleg ez utóbbitól magát a sütőt fognám gyanúba, de előfordulhat szerintetek más ok is? Csak azért, hogy milyen szerelőt hívjak hozzá, villanyt, vagy sütőt? :-) Vagy csináljam azt, hogy kikötöm a sütőt a csokiból, ráteszek egy sima hálózati csatlakozót, és kipróbálom egy konnektorban, és azzal döntöm el a dolgot?
Ehhez képest az 5X annyi FI relé viszont az 5X annyi FIrelé hiba esélyét hozza be a képbe.
Igen. Mivel az átlag FI-relé elég megbízható szerkezet, ezért ha lenne neki kb kétmillió FI-reléje, akkor alighanem nem csak egy hibásodna meg belőlük, hanem másfél. De eddig nem a FI-relé hibájáról volt szó, legalábbis én nem azt említettem, hanem a berendezés hibáját. Az meg nem lesz több attól, hogy több FI van (sőt, vannak kioldási okok, melyek kisebb hálózatnál nem okoznak hibás kioldást), viszont ha több FI-relé van, akkor csak a létesítmény egy része borul sötétbe.
Igazad van az árban meg minél bonyolultabb annál több a hibalehetöség viszont minden asztal szekrény inox plusz konyhán mindig vizes minden ezért akarok FI rellét rakni kűlön minden áramkörre.
Minden villamossági fórumon jelentkeznek olyan kivitelezők vagy ingatlantulajdonosok, akiknek problémája a FI-relé lecsapódása úgy, hogy a jelenség rendszertelenül ismétlődik, a hibát meg nem találták meg gyorsan - egy nap alatt.
Tehettem volna egyet RCCB-az öt áramkörre és egy egy kismegszakitót MCB de akkor bármilyen hiba esetén elmegy mindenhonnan az áram és lehet keresgélni a sötétben hogy hol a gond és a konyhán éjjel is sokszor megy a munka.
Kijavitom nem dupla dugalj van hanem dupla keretben két darab vizmentes schneider konektor mély dobozban nyitható wagoban elosztva. Mindenképpen a FI relét kicserélem 5darab B16A-30mA-typ A érintésvédőre.
Lacivill ,Te is és én is leírtuk , áramfigyelö relé a megoldás . Most már a topiktárs dolga , hogy mit csinál . Elfogadja és beépíti , vagy keres más megoldást .
A helyzet a következő: Van egy konyha a biztositék tábla betápja 5x10 kábel falon kivűl bilincsezve max 10méter. A biztositék táblából elmegy 5 áramkör 5darab dupla konnektorhoz C20A-30mA tip AC fi relével biztositva minden eggyes áramkör 3x4 páncél kábelel falon kivűl minden eggyes áramkör hossza max 10m. Az egész épűlet fából van belűl a fal ki van csempézve az alaptól a menyezetig.A lényeg az hogy ne tudják túlterheni a hálózatot egy bizonyos max megengedett terhelésnél nagyobb terhelés esetén egy automata védelmi készűlék kapcsolja le a konyha táplálását.
Nézzük a valóságot. A bimetál hőre oldana, ami eleve rezisztívből jön csak össze legalábbis én úgy tanultam. A gyorskioldó tekercs meg csak többszörösre old, aminél meg felmerül az is, hogy nincs ideális meddőterhelés... (szerintem)
Szerintem ezt még ne gondoltad át eléggé. Azt akarnád mondani, hogy ha egy kondenzátortelep előtt van mondjuk egy 10 A-es kismegszakító, és a telep felvesz 70 A áramot, a kismegszakító vidáman nem kapcsol le?
Az volna a kérdésem, hogy a 3ágú csillárt hogy kell bekötni. A csillár kapcsolóban 3szál van, a csillárba lévő átlátszó vezetékben 4szál van egy sorkapocsba kötve. 1szál kék, 1szál piros, 2szál színtelen vezeték. Úgy akarom hogy 1izzó külön világítson, a másik 2izzó külön világítson. Hogy kell a sorkapocsba a vezetékeket bekötni. Nagyon megköszönném a segítségeteket. Ha lehetne mindnél hamarabb kérném a tanácsokat.
Halottam olyan okos fogyasztásmérökröl amelyik a szerzödésben kötött teljesitmény meghaladésa esetén ki kapcsolja a betápot és csak akkor tudjuk a rajta lévö gombal vissza kapcsolni ha a teljesitményt lecsökkenjűk.
Egy olyan tulterhelés elleni védelmi készűléket kellene szereljek ami 15kW terhelést meghaladva ki kapcsolja a rendszert . Jó minőség a lényeg az ár nem számit. A fogyasztók ellenás nem motorikus.
Sajnos a tulaj hozta hogy szereljem fel de nem fogom fel szerelni meg is mondtam neki és végűl is holnap viszek egy minöségit HAGERT vagy ETI vagy LEGRAND
...talán azért nincs feltűntetve, mert ez egy olcsó, kínai, nem túl minőségi termék. De mivel így kérdezted, felteszem valahol a birodalom területén szerelsz villanyt, ott meg mi a bánatért vesznek meg egy ilyen szart ?
Nézd, nem beszólni akartam. De ez egy mezei FI relé, abból is a szarabb verzió.
A te olvasatodban RCCB.
Ez pillanatok alatt kiderül abból, hogy nincs feltüntetve az túláram védelem értéke (vagyis a kismegszakítók legjellemzőbb értéke), ergó nem kombi-fi (a te kérdésed szerint RCBO)
De ha tudod melyik mit jelent, és miért, akkor ez miért nem volt egyértelmű ?
Nem kaptam meg a TRACON-ELECTRIC TFV4-40030 40A 30mA AC katalógusban ,hogy ez a FI-rellé RCCB vagy RCBO és miképp lehet ezt a Tracon tipust általában meg tudni,hogy melyik RCCB vagy RCBO
Ezért jó ha van egy lidlis/aldis vezetékkereső, nézd meg hátha van valahol a környékeden egy elfekvő. Esetleg, ha van áram azokban a vezetékekben, akkor kapcsolj rájuk terhelést és ha van akkor egy tök egyszerű iránytűvel is rákereshetsz. Egy próbát megér.
_ZE : Megpróbálom megkeresni, aztán meglátjuk. Ha nincs, akkor kénytelen leszek keresni egy szakembert, ő biztosan meg tudja oldani. Körbe telefonáltam már kb az egész várost, de sajnos annyira tele vannak nagyobb munkákkal, hogy pár hónappal későbbre tudnának csak jönni.
ötfelezős: Igen tudom, nem is az lenne a cél, hogy "összebarmoljam"
Alpári Gnác: Sajnos az a baj, hogy mmfal kábelek vannak bevakolva, nem csőben vannak, így hiába.
Megpróbálom megkeresni a dobozt. Ha megvan, az már egy jó hír.
Ott a pont - nekem is "porosodik" a polcon két Sonoff TX T2EU1C kapcsoló, amit a T4EU1C helyett sikerült beszerezni - majd ha eljön az ideje, akkor átvezetékezéssel megoldom, mert itt is vakolatban megy a vezeték...
Ketten megírták, hogy ne vigyél oda közenincs nullát... mennyi kell? Ha nem akarod megkeresni, akkor mondj le a korszerűsítésről. Ez teljesen egyszerű képlet. Esetleg átkozd meg a villanyszerelőt.
A kapcsoló alatti dobozban tehát nincs más, csak a "le" meg a "vissza" fázis. Amerre az elindul, arrafelé kellene egy doboznak lenni (mennyezet alatt nem sokkal), amiben irányt vált a fázis a kapcsoló felé.
persze látott már olyat a világ, hogy nem raktak dobozt, hanem vakolatban maradt az irányváltás is - na ekkor vagy sz...rban, mert ekkor a nullára nem fogsz tudni rákötni... (Ez egyébként doboz megléte esetén is előfordulhat... )
Akkor sajnos az nem lesz olyan egyszerű, mint gondoltam. Hol találhatok olyat? A kapcsolónál csak 2 fekete vezeték van sajnos. A dobozban ( ha megtalálom ) pedig gondolom a konnektorok kábelei is ott vannak, azaz elég nagy lehet a "káosz". Ez az 1 kapcsoló van itt, illetve 4 konnektor, de azok külön. A kinti biztosítékszekrényben is külön kapcsoló van a villany/dugalj-hoz.
Csináltam gyorsan 2 kis rajzot, hogy hogyan is helyezkednek el.
Az ajtó felett is van cca 50-60cm fal.. már ott szinte körbekopogtattam, hátha.. vagy a kapcsoló feletti részen, hisz elvileg egyenesen mennek a kábelek függőlegesen, szóval valahol ott kellene lennie, de nem akarom azért szétbontani az egész falat, hogy megtaláljam, de az már csak részletkérdés. A nagyobbik gondom az az, hogy honnan tudnék 0-t húzni a kapcsolóig.
Már megvannak a kapcsolók, így emiatt nem cserélném le őket. Több van, de most 1 szoba a prioritás, a többi az ráér még. Próbáltam kopogtatni, de azon a területen kb ugyanolyan hangja van mindenhol, így azzal nem lettem előrébb. Tehát akkor a kapcsoló alatt lévő konnektortól nem is lenne célszerű egy wago-val áthúzni? Hétvégén majd lesz időm, talán tudok kérni egy vezetékkeresőt is, hátha az segít lokalizálni a dobozt.
Van olyan okos kapcsoló, ami egy szálon működik (a fogyasztóval párhuzamosan bekötött "sönt"-öt adnak hozzá). Én mindenképp a világítási hálózatnak a közeli nulláját próbálnám meg valahogy odavarázsolni. A dobozt egyébként valahol a kapcsoló fölött találod, kopogtatva kiderül, hogy hol van - jó kérdés persze, hogy a nulla csak feszesen át van benne húzva, vagy van annyi tartaléka, hogy rá lehessen tenni egy értelmes/szabályos kötést)
Adott egy wifis okoskapcsoló. Sajnos nincs 0 (kék) vezeték a kapcsolónál. A falban nem csőben mennek a vezetékek, így ott sajnos nem megoldható. Honnan, miként tudnék a kapcsolóhoz 0-t, azaz kék vezetéket varázsolni? Olvastam, hogy kábelvezető csatornával is megoldható. Mennyire működőképes ez így? A kapcsoló alatt ~1m-re van egy konnektor, ott van kék. A fali dobozt sajnos nem tudom, hogy merre van, mert nem igazán látszik, valszeg be lett vakolva. Amennyiben megoldható, mire lesz szükségem a művelethez? Köszi.
Igen, de ez terhelés nélkül is melegszik és a hangja sem "szép". Kimérettem a kondit, semmi baja, úgy hogy valamilyen mechanikus hiba lesz. Veszek egy újat.
Melegszik mindegyik rendesen, ezért van hővédelmük - de ez tényleg nagyon rövid (pláne terhelés nélkül), hiszen még egy ablaknál is simán lehet 20 mp a fölhúzás időtartama, ajtónál persze még több.
Ilyen és ilyen motorokat használok 5 ablakon már lassan 3 éve, ezek szépen teszik a dolgukat. Emiatt rég volt már a bekalibrálás, nem emlékszem mennyi ideig üzemeltek a hővédelemig, de ennek a többszöröséig, az egészen biztos (ráadásul redőnyt tekergetve).
Most kiszedtem a helyéről, probapadon osszeraktam, kb 30 másodpercig ment, iszonyúan felmelegedett, nem lehetett megfogni. Holnap kimeretem a cégnél a kondit.
A 4 félcsavaros csavar a fekete kalapsín rögzítő összefogó keret 4 sarkát rögzíti az alj műanyaghoz (hátlaphoz).
Ebben a keretben vannak keresztben a kalapsínek, 1-1 csavarral rögzítve a két végén. (utolsó kép a linken)
Az egyik közbenső sínt szeretném kivenni, hogy könnyebb legyen utólag bedugni mögé a vezetékeket. Már a kicsomagolás után sem értettem, hogy lehet őket egyesével kiszedni a helyéből.
Lehet, hogy 1-1 kalapsínt nem is lehet szétszedni, max szétszedni tudnám az egészet akkor, amikor még nincs beszerelve (kiszedni az összes kalaptartó csavarját és széthúzni)?
Ezt nem próbáltam, azt hittem, van esetleg valami trükkje.
(Nézegettem képeket, videókat, de sehol sem láttam, hogy kiszedik belőle)
Attól ugyan nem de a "roskadást" követi. Az alátéten kívül meg úgy oxidálódik ahogy akar.
Így magában jellemzően nem készítünk kötést de az alumínium tokozott szekrények földelő csavarja alá hasonlóképpen csatlakoztunk ami ehhez hasonlóan történt.
Rendes ember ezeket beszkenneli és felrakja fájlmegosztó oldalakra. Én legalábbis így csináltam, a saját, életem folyamán beszerzett kb 300 könyvvel, meg kb 150 olyan, vaterán, jófogáson meg netes antikváriumokban vásárolt könyvvel, amit kifejezetten valami fórumozás miatt felébredt érdeklődés miatt szereztem be. Mint ahogy Kennedy elnök mondta: ne azt nézd, hogy mit tehet érted az ország, hanem azt, hogy te mit tehetsz az országért.
Hozzá sem nyúlnék, bontani meg kizárt, hogy bontanám. Ránézésre meghorzsoltad a szigetelést. Nem foglalkoznék vele. Dobozban lesz. Nem tudok elképzelni olyan helyzetet, hogy ebből gond lenne. Vagy akkor a konnektor föld villáit is zsugorcsövezzük, hogy nem érjen levegőt?
Szerelvényeben van a sérült rész, de jobban megbontani a külső szigetelést már nem tudom, egyszerűen nem férek hozzá a doboz mélyen, fennáll a további sérülés veszélye. A kábel pedig fixen van benne, csak bontassal tudnám kijjebb húzni, de hát ha ez kell, hogy jó legyen, akkor bontom.
Ha a sérült rész dobozban cagy más szerelvényben lesz, akkor a köpenyből még annyit szedj le, mint egy szigetelőszalag szélességének a fele, majd ezt a sérült eret tekerd be hat rétegnyi szigetelőszalaggal (hat menet tehát) úgy, hogy a sérült rész a szigetelőszalag középvonalában legyen.
Ha a sérült rész kint virít a falon, akkor ez a megoldás nem jó, de a többi se.
Blankold meg hosszabban és ahol sérült a szigetelés tegyél rá 2 réteg zsugor csövet úgy hogy mindkét oldalon túlérjen a sérülésen. Ha a vezető nem sérült ezzel kész is vagy.
A legtisztább, ha veszel zsugor kábelfejet (nem sima zsugorcső!!), vagy mókolsz szigetelő szalaggal egy kábel fejet. Ha átvágtad a rézig ha nem, az már nem teljesíti a szigetelési értéket.
Sziasztok. Egy 3x2.5mm2 mbcu kábelnél a külső szigetelés eltavolitasakor sikerült a védőföld szigetelését is megsértenem. Sajnos nem látom, hogy csak bele vagy teljesen a rézig vágtam. Mi lenne a helyes megoldás?
- kábel teljes csere (nem olyan egyszerű, kisebb bontassal járna, de mivel építkezés közben vagyok, ha muszáj, megoldható)
Van elképzelésem, automatákat külön - külön szigorúan csak egyenként fölkapcsolva keringek a házban mi/hol világít, van-e benne feszkó és jegyzem, de hátha van ennél jobb ?
Két fő út van:
- minden kismegszakító le, egy fel, vagy fordítva, aztán lehet menni fogyasztóról fogyasztóra, konnektorról konnektorra, hogy melyik az, amelyik ellentétesen működik - ennél a megoldásnál az n*m dugásban lehet elfáradni, bár egyesek szerint az jó dolog
- adott egy vagy több fogyasztót bekapcsolni/konnektorba valamit bedugni, aztán sorban kapcsolgatni a kismegszakítókat (fel vagy le), amíg az adott végpont meg nem változik - itt ugye egyszerre kell kapcsolgatni a kismegszakítókat és figyelni a végpontot; konnektorhoz jó lehet a kapcsolós-világítós elosztó, egy állólámpa, reflektor, rádió, ha esetleg direktben nem látszik, akkor lehet valami tükröződő tárgyat is használni, legrosszabb esetben valakit odaállítani, aztán lesz szíves mondani/ordítani/telefonálni/chatelni
Hát, 7. osztályos általános iskolai fizikaanyag: párhuzamos kapcsolás eredő ellenállása. A képletből (meg a logikából is) rögtön kijön, hogy az eredő ellenállás csak alacsonyabb lehet, mint a párhuzamosan kapcsolt áramkörök ellenállásai külön-külön.
- Máshol összekötni a kettőt: nem, nem változik semmi a látványon kívül.
- vagy egyszerűen csak megszüntetni az összekötést? : no, ezt egyáltalán nem.
Gondolatom:
- első lépés: 3m-es szonda leverése! Célszerű párhuzamosítani a meglévővel?
- második: EPH kialakítása >> elosztó megfelelő rendbetétele, pl miért került a fázisok szerinti csoportosításnál a bal 1 helyre mindíg 20A-es automata, amikor a mérőóra alatt lévő fáziságak mint "fő" automaták 16 A-ak?
közbe a sziszi - fuszi munka: kideríteni az szétosztott áramkörök konkrétan mit/milyen fogyasztókat biztosítanak és azok helyileg hol vannak a lakásban. Fsz + 1. em lakószint + tetőtér + padlás. Ha erre van valami javaslat hogy csináljam, megköszönöm. Van elképzelésem, automatákat külön - külön szigorúan csak egyenként fölkapcsolva keringek a házban mi/hol világít, van-e benne feszkó és jegyzem, de hátha van ennél jobb ?
Ha most csak napelem miatt kell a 3F, és a házban effektív nem kell(ene) csinálni semmit sem, akkor szerintem a szolgáltató felrakja neked a 3F órát, onnan odaviszed az első elosztó táblához 4(5) vezetéket, és a napelem 4 vezetékét is ide kell hoznod, és egy főkapocsban összekötni őket. AVK, új föld, EPH, szokásos mókák, ha már hozzá kell nyúlni.
Ha csak ezért kell +2 F, akkor semmi mást nem csinálnék.
A bővítés meg a napelem rendszer függvénye, a 32 mellé alapból én is 2x16-t kérnék elsőre.
Így ha később mégis lesz 3F-ú akármid a házon belül, akkor utólag kiépíted valahogy az elosztó táblától külön körön.
Mindenképp le lesz verve egy másik szonda, ez az érték nekem nem megnyugtató. készül KANGÓ vésőgépemhez az adapter.
Új építésű ház volt, szolgáltató ezzel a kialakítással bekapcsolta az áramot. Pontosan most nem tudom megmondani, de amikor az "éjszakai áram" kapcsolását átalakították a mai vezérlési formára, akkor sem szóltak semmit.
Viszont vannak további érdekességek. Hétvégén szabaddá vált, ha jól emlékszem SIMOVIL márka nevű 270 x 185 mm nagyságú elosztódoboz.
3 fázis van bekötve, fázisonként 4 - 4 - 4 áramkőr = 12 db automata van beszorítva.
Rettentő szűk helyre zsúfolták be. Jól látszik, hogy a fölső N sín és az alsó vízszintes szerelvény váz , amire a védőföld csatlakozik itt a jobb oldalon, a függőleges keretidom mellett egy Z/S vezetékkel össze van kötve. Ezt a védelmi megoldást is át kell tervezni + új elosztót kell megszerelni.
1x32 amperem van, napelem miatt tervezek bővítést. Megoldható úgy bővíteni, h 1x32+2x16 vagy ilyet nem csinál a szolgáltató? (Azt gondolom, h így kevesebbet kéne a házban mókolni, leginkább a főzőlap tekintetében, ahova vagy 1x32 kelle vagy 3x16)
Kondenzátort sehogy. Azonosítani kell a kivezetéseket, kettő a forgórész kivezetése, kettő az állórész kivezetése (kettő a végén lévő tachogenerátor). Ha ezek megvannak sorba kell kötni és a két végére mehet a 230V. Feltehetően üresen nem is járatható...
Próbára 12VDC is megteszi.
Ha ezekre a műveletekre nem vagy képes ne foglalkozz ezzel a motorral.
Mellesleg kis teljesítményű, nyitott, zajos, a rögzítése elég specifikus.
Jó napot mindenkinek A képeken látható automata mósógép motrok közűl akár melyiket hogy tudom bekötni egy fordulatra és egy irányra melyik csatlakozóra kell kötni a null-fázist és a kondenzátort hogy működö képes legyen?
Üdv Urak! Amatör kérdés ,EON területen melyik a még "megfizethetö" 2 méröhelyes 1 fázisu viil. ora szekrény tipus számmal, esetleg webhellyel?Nyilván akkreditált szerelö fogja intézni a bekötéssel kapcsolatos dolgokat, de szeretnék képben lenni nem hozzáértöként.
Amit még max fogok, tudok tenni: leverek egy másikat x méterrel arrébb és megnézem, hogy annak az értéke jobb-e, vagy rosszabb.
Olyan szempontból mindegy, hogy alighanem mindkettőre szükség lesz, a kettőt párhuzamosítani kell. De még ha nem is kellene párhuzamosítani, akkor is előnyös párhuzamosítani.
Amit még nem értek, hogy miért a szonda mellé hozták a védőföldeket, és miért nem az első elosztó szekrénybe egy közös sínre?
Lehet, hogy ez régen normális (?) volt - vagy most sem tilos - de én még ilyet sohasem láttam.
De most akkor már tudod, hogy 78 előtt ez volt a szokás (igazából nem is szokás volt, hanem szabványelőírás). Akkortól sem a védővezetők csatlakozásai miatt lett az elosztótáblára kihozás a kötelező, hanem a nullázás miatt, azt kellett kihozni szerelvényre. 78 előtt a szokás az volt (elképzelés, előkészülés, stb), hogy ez a doboz össze volt csövezve a mérő alattival, és nullázásra áttéréskor a szolgáltató húzott a mérő alól ide egy nullát.
- nem vagyok 100%-san meggyőződve, hogy a 29-30 ohm földelési ellenállásod annyira rossz érték lenne. Ez szigorúan a privát véleményem.
Lásd hozzá ezt a videót is, ha már ettől az úrtól idéztél "Földelés szétterjedési ellenállás mérés a gyakorlatban." Több 10 éves szondától nem biztos, hogy ez olyan rossz érték.
- nálam is új szondát kellett leverni, és mérőműszerrel mérve nekem 70 ohm körüli érték jött ki.
Amit még max fogok, tudok tenni: leverek egy másikat x méterrel arrébb és megnézem, hogy annak az értéke jobb-e, vagy rosszabb.
(gyaníthatóan jobb lesz, mert nem egy száraz, köves rétegbe megy, hanem 2 méter vizes, földesbe)
- ezt Te is meg tudnád tenni, mielőtt bármi csinálsz: fogsz egy szondát levered, és megnézed, hogy az új szonda ellenállása mennyivel lesz kisebb, mint a régi.
Mivel a régi nagyon öreg, valamennyivel gyaníthatóan jobb lesz, kérdés, hogy mennyivel.
Ha mondjuk 10 ohm alatt lenne, akkor gondolkodnék (?) 18 m (??) 16-s zöld sárga kábel megvásárlásán, egyébként meg nem biztos.
Látom ezt a kötés kialakítást, és tudom, hogy a magyar ember alapból szeret fikázni, de szvsz ez nekem ultragáz.
Ezek a vezetékek nem cínezve/ónozva vannak - akkor kb nem látnád a sodrott ereket csak a fehér/ezüst forraszt - hanem simán kókányolva.
Mivel ez meg sem fordult a fejemben, ezért kérdeztem, hogy mi történt itt kb.
Amit még nem értek, hogy miért a szonda mellé hozták a védőföldeket, és miért nem az első elosztó szekrénybe egy közös sínre?
Lehet, hogy ez régen normális (?) volt - vagy most sem tilos - de én még ilyet sohasem láttam. 80 körül épült családi házunknál is már közös vf sín volt a táblán.
Ha ezt itt/így hagynám, akkor megpróbálnék kulturáltan berakni egy eggyel nagyobb dobozt, és megpróbálnám a vezetékeket érvég hüvelyezni és úgy bekötni az összekötő sínbe.
3F-d van - nekem is ez van + mellé 0 - vf szakadás volt - nagyon meggondolnám, hogy mit akarok/csinálok és hogyan.
Ha jól láttam, akkor az elosztó tábláról még semmit sem írtál, azzal mi van? (EPH?)
Ha hozzányúlnék a hálózathoz, akkor törekednék arra, hogy lehetőleg minden a legjobban hasonlítson az érvényben lévő előírásokra.
(mert ha hozzányúlsz bármilyen szinten - végül is már hozzányúltál - akkor szerintem bármilyen probléma esetén már a Te felelősséged lesz a dolog, ezt a többiek megerősíthetik)
Én az új védőföldet felhúztam a bejövő vezetékek mellé az első pontra, itt cseréltem a meglévő táblát egy nagyobbra, és betettem egy 3F AVK-t.
Meg voltam győződve, hogy le fog csapdosni, mert annyira nem bíztam a kötésekben - nálam helyenként még ténylegesen forrasztott kötések vannak, de "normális" (?) jó minőségű kivitelezésben - és meglepire minden frankó. (azt természetesen megnéztem, hogy az AVK után nincs 0 - vf összekötés, illetve az AVK azonnal lecsap, ha a F és vf közé megyek be egy próbalámpával)
A helyedben így ezeket a nagyobb dolgokat próbálnám a lehetőségekhez képest rendbe tenni, és csak utána mennék rá olyanra, hogy mi legyen a bojler (?) AVK-val.
Ha ebben a családi házban az összes kötődobozodban ilyen a kötések minősége, akkor szvsz azzal kellene kezdeni, hogy ezeket cseréled, javítod.
(próbáltam átfutni a hsz-id ebben a témában, ha valami már kitárgyalásra került, akkor sorry. Bocs, hogy hosszú lett (a többiektől is))
Ez nekem is feltűnt, de szerintem flexszel lett megpucolva a lemez picit, és az ért hozzá a dobozhoz - ha ennyire "meleg lett volna a helyzet" a zöldsárgán, akkor ott más, fontosabb problémák is lennének - és szerintem az ónozás sem így nézne ki...
A kérdéssorozatot én indítottam a 128771 H.sz-ben. Atis57 többször hozzászolt.
Ez volt az eredeti állapot mielőtt elkezdtem a vizsgálódást és a kókány Alu csatlakozóból buherált kötést vizsgálni. A nemrég készült fotók már az alakítás miatt történt/elkerülhetetlen rongálódások következményeit mutatja. A 8-as köracélt meg kellett mozdítanom, hogy megfelelőbb csatlakozási lehetőséget tudjak kialakítani a csavaros sorkapocsnak. A 100 x 100-as dobozba egyenlőre lehetőségeim/eszközeimre tekintettel így tudtam megoldani. A doboz alján nem szenesedés van, a köracél meghajtásánál letöredezett a doboz oldala és a körülötte lévő kőpor vakolat. Nem végleges, jelenleg a felderítés időszakában vagyok. Sajnos az előző időszak szerelői esetemben így dolgoztak.
Vezeték végek: az érkező z/s vezetékek le vannak cinezve. Az olvadás látszatát részben a forrasztás hője és a gyantamaradék okozza. Jellemző a munkavégzésre a vezetékvégek "csupasztás" kivitelezése is. Érvéghüvely?
e-mail címemet megnézem mi van vele, kösz hogy szóltál.
Egyenlőre keresem a megoldási lehetőségeket a döntéshez. A szerelőaknának ez ideig kiváló víz szigetelését nem akarom bántani. Utca, külső telekhatár nem. Képben van az udvar belső. a 129359 H.sz.-ben kérdeztem rá a vezeték hosszal kapcsolatban.
Amit itt írtál: "Tudni kellene" ... no ez sajnos nem megy. Vezetékezésben, kötésekben van gyakorlatom, de fesz. alatti szerelésben nincs és szükséges felszerelésem sincs hozzá. Ha szerelek, automaták általam lekapcsolva, mérőóra szekrény kulcsra zárva, kulcs a zsebemben.
A javasolt akkumulátoros változattal mérem meg a szondát.
A bejövő vezetékek csupasz átmérőjét nem tudom megmérni, táblázatból visszakeresem a vélhető keresztmetszetet.
1. ÉV mérő, felülvizsgáló mérte, szerintem célműszerrel (típusát nem tudtam megnézni). A műszer egyik mérővezetékével a szonda s.réz csatlakozó elemére csatlakozott, megkért ezt a vezetékénél fogva biztosítsam az esetleges leugrás ellen. A másik mérővezetékkel egy fali dugalj valamelyik (nem tudtam lefigyelni melyikbe, hogy most leellenőrizném fázis vagy N) ágába nyúlt bele, nyomta a gombot és mondta az értéket.
Két elképzelésem van:
a. megmérem mennyi az átmeneti ellenállás értéke a 8-as köracél szonda vezeték - ráhegesztett rozsdamentes talplemez - s.réz sorkapocs között. 0 ohm körüli értéknek kell lenni, ebből a csatlakozás kombinációból nem eredhet a 29 - 30 ohm érték !
b. Tisztelem a szakértők tudását és munkáját, de ha esetleg valami "el lett baltázva" találtam You Tube-on :
10:00 - nál kezdődik a lényeg. Van egy FLUKE 85 és VOLTCRAFT 92 műszerem. Alkalmasak ezek a bemutatott mérésre ? Ha igen, elvégzem - kiszámolom és összevetem a 29 - 30 ohm közölt értékkel.
2.- Igen, elképzelhető teljesítmény növelésére lesz szükség, ez miatt kérdeztem
ennél a védőföldelési ellenállás értéknél, az új földelési szonda elkészültéig van jelentősége vagy különösen fontos az ÉV relé beépítése a villanybojler áramkörébe?
1. Megtörtént a földelő szonda bemérése: 29 - 30 ohm értéket mért a műszer. Előzőek alapján ez nagyon nem megfelelő érték. A felülvizsgáló javaslata: másik szondát kell leverni. Ezzel csak egy gond van: környezetében nincs alkalmas hely a leverésre, teljesen épületen belül lett elhelyezve még építkezés közben. Aljzatbetont, víz- és hőszigetelést, padlóburkolatot kellene áttörni, ilyen jellegű rongálást nem akarok.
Egy megoldást tudnák megvalósítani. Udvaron verném le az új szondát és kihasználva a fsz-i helyiségek álmennyezetes kialakítását, ebben a térben elvezetett megfelelő keresztmetszetű vezetékkel kötném össze a meglévő földelési vezetékek csomópontot és az új szondát. Jó lesz ez ? Nem az álmennyezetben vezetés lenne a lényeg, (kb. 18m vezeték hosszt jelent) nem kellene falat vésni - csövezni - helyreállítani, így egyszerű lenne.
2. Segítséget kérnék
Egyrészt: alapvetően hány mm2 keresztmetszetű vezetéket kell alkalmaznom?
másrészt: hogy a vezetékszakasz saját ellenállása se rontson bele a védőföldelés saját ellenállás értékébe?
3. Lehet tömör vagy sodrott vezetéket alkalmazni?
Meg tudtam mérni a bejövő, méretlen vezetékek külső (szigetelt) átmérőjét. Egy kék színű 5,8 mm, négy fekete 6,7 mm-es vezeték jön. Max. hány amper igénylését teszik lehetővé ezek a keresztmetszetek?
Jól gondolom a négy fekete az miatt lett szerelve 1998-ban: 3 fázis + (akkor) éjszakai (most) vezérelt áram jön a házba?
A keresztmetszete --szinte mindegy.Nincs lényeges eltérés a mérhető Ohm értékben .
A leverés? Ásni egy 70--100cm mély gödröt , felönteni pár vödör vizzel --s máris vigan kalapálhatsz.
Magam részéről a 2" -s csövet szeretem , az elejét összelapitani --de rés maradjon!---a végére rákötni egy slagot , s némi szerencsével kézzel is lenyomható!
Ha köves a talaj akkor a kábel, vizcső gödörbe laposvasat rakni 10-20m hosszban.
Ha kimarad egy rész akkor , levágni --s ráhegeszteni egy oldalirányban laposvas / köracél elfektetve .
Álltalában a 2m hossz felettiek földelések elfogadhatóak.
Géczi István "villanyszerelési ismeretek" c. (ipari szakkönyvtár) írja 1985-ben.
"A vezeték csatornában szabad kötést készíteni külön kötődoboz nélkül is ha a kötés helyét takaró fedél külön levehető és könnyen felismerhető kivitelű ill tartós jelzéssel láttuk el."
"Be kell tartani azt az általános szabályt hogy az ilyen kötések nem lehetnek hozzáférhetetlen helyen... pl: beépített szekrényben!"
Nálam is készítettek kötéseket a vezeték csatornában anno.
Eleve a dugaljat és világítást külön csapnám, meg hát egyik fent megy, másik lent, ha két fizikai vezeték van akkor miért ne lehetne két áramkör? Vagy ahogy értelmesebben kiadja.
Rendben, köszönöm. Ne harapd le a fejemet :) Azért fogalmaztam így, mert ami nincs tiltva, azt lehet csinálni. Nehéz ügy a panel, nincs sok lehetőség benne a téglafalhoz képest.
Az úgy tudás az több, mint a tény? Mert én meg tényeket írtam le. Ha nincs technológiai lehetőség dobozolni, akkor arra lehet hivatkozni, ha valahol kenyértörésre kerül a sor. Nyilván a régi magyar szabványenyhítés is a különféle panelok miatt kellett.
Köszi. A kérdés az lett volna, hogy pl. helyiségenként (szobánként) 1 áramkör kerül kialakításra, de csak műanyag (levehető takarófedeles) kábelcsatornában tudom kötni, mivel panelról van szó és nem lehet süllyesztett kötődobozokat kialakítani. Én úgy tudom, hogy nincs tiltva.
Egy helyre? Azt nyilván nem. ha értem, mit takar a kifejezés, de lehet, hogy nem. Mindnek kötés a házban egy helyen van, mondjuk a pincében?
A jelenleg érvényes szabvány szerint kötést arra alkalmas helyen lehet elhelyezni, és nincs felsorolva a vezetékcsatorna, viszont a kötődoboz igen.
Ugyanakkor az idejétmúlta szabvány megengedte a kötést levehető fedelű, a kötés helyét külön jelölő vezetékcsatornában. Az meg választás kérdése, hogy ki mit enged meg magának a szabványok alkalmazásával kapcsolatban, mint ezt már vagy 25 éve egyfolytában taglalják itt és amott.
Szükséges-e minden kiállást külön egy helyre kötődobozba vinni, vagy szakaszosan is mehet-e a toldás (pl. kábelcsatornában)? Úgy tudom, hogy a szakszerű kötés nem okoz veszteséget.
Sziasztok, lehet hogy kicsit béna leszek a megfogalmazásban... A helyzet, hogy új telekre szeretnék beköttetni villanyt. Kellene 3 fázis + H tarifa. Ezzel eddig nincs gond. Elképedtem, amikor az első ajánlattevő mondta, hogy az órahely, amibe belemennek majd a cuccok vagy fél milla. Ja! Földkábelről jönne a delej földre, mert még nincs épület. Szóval, pár darab műanyag miért kerül ennyibe? Aranyból van? Mit tanácsoltok, mit és hol kellene beszereznem, mert nagyon sokallom.
Az egyik írás szerint a motornak két tekercselése van, a 72 és 36 pólusú (átkapcsolható) tekercselést a három fázissal táplálták meg, a másik tekercset meg vagy 4, vagy hat fázissal, ettől lett 18 vagy 24 pólusú.
...illetve annyi világos, hogy amennyiben elég tekercs van a motorokon - és mivel a legkisebb pólusszám 18, hát van elég tekercs, akkor meg lehet táplálni több fázisról is, mint három, és így közbenső sebességeken lehet járatni veszteség nélkül az alap frekvencia és pólusszámokhoz (72, 36, 24 és 18) tartozó sebességeken (25, 50, 75 és 100 km/ó) kívül. De hogy ebből mennyit és hogyan használtak ki, erről nem látok információt.
Értem, mit nem értesz. Én sem értem. :) Én ki nem akarom találni, Kandó (aki egy zseni volt, én meg nem vagyok :D ) mit talált ki. Leírva meg elérhető helyeken nincs.
van itt az indexen egy topik, ahol talán tudják, kérdezd meg ott:
"Hogy mire használta a kisöreg, az már nem fog kiderülni."
A kis teljesítmény miatt és a környezete alapján lehet valami lakatos munkához volt használva. Pl.: hegesztő huzal előtoló motor fordulatszám szabályzáshoz....
Igaz, hogy teljesítményt kérdeztem eredetileg, de klasszikus értelembe vett teljesítményről nem hinném, hogy beszélhetnénk, hogy pl 500 VA. Mert ahhoz párosítani kellene egy szekunder feszültséget is.
A változtatható feszültségű toroidoknál névleges teljesítmény alatt a névleges (szekunder) áram és a legnagyobb névleges (szekunder) feszültség (többnyire 0-230 és 0-260 V-os szekunderrel gyártják) szorzatát értik, de így volt ez már az 1965-ös Villért katalógusban is, ami valahogy birtokomba került.
kecske, olyan jól meg tudod fogalmazni "toroid trafó legfontosabb műszaki jellemzője a maximális áram-terhelhetőség."-ét, hogy az ember csak áll és néz.
Szerintem ennek a jellemzőnek betartása csak a toroid trafókra vonatkozik, minden más trafónál értelmetlen ezzel foglalkozni.
De tényleg nagyon jól megfogalmaztad megint a lényeget. Olyan okodnak látszol, pedig olyan b....sz
Én csak mondtam egy lehetséges felhasználási módot. Hogy mire használta a kisöreg, az már nem fog kiderülni.
"Valószínűleg középállásban van, ha tekergeted, akkor a feszültség változni fog."
Ebből vontam le a következtetést, hogy mire használhatták. Azt azért tudtam, hogy mire jó a tekerő gomb a szerkezet tetején.
"Valószínűleg nem érintésvédelmi célra készült."
Ez nem csak valószínű, hanem egész biztos. Az autótrafó nem alkalmas érintésvédelmi feladatra.
Mivel élőben még nem láttam ilyet, így nem volt viszonyítási alapom. Ezért kérdeztem, hogy kb. mekkora lehet a maximális szekunder árama. Igaz, hogy teljesítményt kérdeztem eredetileg, de klasszikus értelembe vett teljesítményről nem hinném, hogy beszélhetnénk, hogy pl 500 VA. Mert ahhoz párosítani kellene egy szekunder feszültséget is.
"Valószínűsítem, hogy amerikai vagy japán 110V-os gépeket működtettek róla."
Töredék áron léteztek fix (nem változtatható) feszültségű trafók ilyen célra.
"Bedugva a szekundert oldalon 114V körüli üresjárati feszültséget mértem"
Valószínűleg középállásban van, ha tekergeted, akkor a feszültség változni fog.
"A vezetékezése mindenképpen aggályos, ... a trafó pedig nem földfüggetlen potenciált hoz létre"
Valószínűleg nem érintésvédelmi célra készült. Sokkal olcsóbb autotrafót gyártani (amelynél ugyanaz a tekercs látja el a primer és a szekunder feladatát), mint olyant, aminek különálló elszigetelt primer tekercse van.
"A hasznos teljesítményt az alkalmazott huzalvastagság határozza meg."
Úgy fogalmaznám, hogy a toroid trafó legfontosabb műszaki jellemzője a maximális áram-terhelhetőség. Ezt kell minden esetben és mindenekelőtt szem előtt tartani.
Szortiment dobozban tartjuk a gyakran használt érvégekkel. Van hogy felborul. Egyszer egy ilyen balesetet összesöpörtem nem volt kedvem szétválogatni egy zacskóba raktam és oda adtam valakinek. Annak lett ömlesztett vegyes jelölői némi érvéggel fűszerezve.
Az ilyen attrakciók között néha évek telnek el, úgyhogy nem ígérhetek ilyen csomagot mostanában.
A mérönél a kismegszakitó C100/3 A és a konyha biztositék táblájához C2XABY 5x10 kábel megy falon kivűl OBO bilincsekkel fel fogatva és ez a kábel csak a konyha 12 darab konektorját táplálja.
Toroidnak néz ki és a vezetékezése is tipikus állítható toroid autótrafó.
Hogy mire használták az már nem fog kiderülni. Egy barátom adta, mert tudta, hogy érdekelnek engem az ilyesmi szerkentyűk. Hozzá hagyatékból került.
Valószínűsítem, hogy amerikai vagy japán 110V-os gépeket működtettek róla. Bedugva a szekundet oldalon 114V körüli üresjárati feszültséget mértem. A vezetékezése mindenképpen aggályos, a védővezető nincs kiépítve, a trafó pedig nem földfüggetlen potenciált hoz létre. Bár ahonnan előkerült ott még a mai napig TN-C rendszer van. Így ott nem sokat jelentett a földelő vezető hiánya, mert a normál aljzatokban sem volt neki érintkező.
"Ha nem zavar hogy az évek múltával egyre olvashatatlanabbá válik. Még a kábel köpenyen is képes elmosódni, elhalványodni, "
A legtöbb kábel köpenyének anyagában valóban hajlamos a filc festéke elszivárogni (a felrat pár év alatt homályossá válni). A szigszalag anyagára ez sokkal kevésbé jellemző, még 20+ éves felirataim is teljesen jól olvashatók.
Persze lehet, hogy nem mindegy az sem, hogy a használt szigzalag és a filctoll a legolcsóbb, vagy minőségi termék...
Egy kommunikációra kitalált eszköz pont a kommunikációra jó... Ha az egyik vélemény helytálló, akkor miért is ne hangozhatna el a jó? Ha meg két egyenértékű megoldáson vitáznak, akkor miért is ne ismerhetné meg a világ mindkettőt?
Az a legintelligensebb meg legszebb megoldás, a sárga számgyöngy. A szocializmusban ezt a sárgát, ha jól emlékszem, weidmüllernek hívtuk, mert az forgalmazta. De lehetett látni valami igen ronda változatot is, az magyar lehetett. Akkor is volt a sárgából nagyobb is.
"Jó lesz akkor a fehét szigszalag piros filc kombó"
Ha nem zavar hogy az évek múltával egyre olvashatatlanabbá válik. Még a kábel köpenyen is képes elmosódni, elhalványodni, viszont van amelyet nem lehet már letörölni sem (javítás) mert beivódott halványan az anyagba.
Szigszalag helyett inkább fehér zsugorcső ha tudsz szépen írni rá. (felismerhető karakterek, helyesírás hogy ne váljon közröhejjé ha mások olvassák) :)
(nem, nem érdekes az egész már, nem akarom, hogy felesleges körök legyenek és az itt lévő törzstagok szokás szerint egymásnak ugorjanak, mint ahogy az utóbbi időben megfigyeltem (:)).
Itthonra kell egyébként saját szórakoztatásra, csak a boltban drágálltam a kiszerelés/egységárt, amiket nézegettem. Jó lesz akkor a fehét szigszalag piros filc kombó, ahogy eddig :) )
Nekem Dymo rendszerű nyomtatóm van. A gyári zsugorcsöves megoldása elég drága, majd ki akarok próbálni valami utángyártottat. Esetleg rendelni Kínából. Lehet vele szimbólumokat és vonalkódot is nyomtatni.
Szalagosat, füleset , műanyagot. Drága ja, aztán tudja fene mit nem tudsz. Jelölhető vagy zászlós kötegelő 1-2ezer pénz a csomag, az csak nem olyan sok...
Hozzá jutottam egy szabályozható toroidhoz, amin semmilyen felirat/adattábla sincs.
Átmérő 125 mm, magassága kb. 8 cm (úgy nem fért be a subler). A tömegét nem mértem meg, és mivel vas szerkezetbe van beépítve, így előbb ki is kellene szerelni.
Valaki ismeri-e? Vagy van-e fogalmatok a teljesítményéről?
Szokott valaki használni vezeték jelölő feliratot? (milyet?) amit láttam a boltokban, annak horror ára volt, nem tudom, hogy netről valahonnan esetleg vásárolt-e már valaki külföldről.
Sok helyen nincs meg, mert alapban nem ez a cél. Ha meg jégkoronghoz felnyomjuk ami kell, akkor ki fogják állítani a számlát :-) De kár belekavarni, TVközvetítés sokszor semmi helyi villanyosságot nem igényel, megy minden a kocsiról és eltávolodunk a dolgoktól. Amikor meg ilyen helyekre mentem, akkor néha Amperra le kellett adnom mindenfélét, de még néha azt is, hogy mivel dolgozom falakon belül. Max. mikor jött a fényeshangos banda a sok 100 Amperjeivel én meg bemondtam kb. KETTŐ Ampert, akkor volt mosolygás, de kötelezően felírták az Ekcel táblázatba.
tv közvetítőkocsik meg tudnak viccelni még gondosan tervezett rendszer esetében is. meg a közvetítéshez szükséges fényerő sem mindig van meg zárt térben.
uszodánál szaladtunk bele, hogy nem volt meg a fényerő.
Ez valóban jogos igény a bérbeadótól. Mint ahogy az elvárás is jogos a bérlőtől, hogy melyik (vég)ponton mi az érvényes korlát. Ezt meg meg egyenként és összesítve meg lehet állapítani a keresztmetszetekből, nem? Csak ember legyen a talpán, aki két oldalnál tömörebben megírja, hogy: ha az 1. számú aljzatpárra akasztanak X terhelést (ami engedélyezett), akkor a vele azonos fázisra kötött Y számú aljzatpáron csak mennyi lehet (mivel a 4-es terhelésének kétszeresénél kevesebb lehet a 10-es terhelése).
De miért nem szakember foglakozik ezzel, helyetted?
A világitás-hangositás kűlön táp jön a mérötöl kűlön biztositék táblával. A mérönél meg kell nézzem a biztositékot,hogy hány amperes mert nem tudom pontosan.
Jó estét Egy rendezvény terem biztositék táblája 15 méter 5x10 réz kábel. A táblában 6 darab C20A-kismegszakitó van P+N A konyhába 6-darab 3x4-réz kábel van bevezetve minek hossza max 10m darabonként és 12-SHNEIDER konektor lessz felszerelve. A tulaj kérése hogy hány kilowatt terhelés lehet mivel mikor ki adja a termet be irja a szerzödésbe , hogy ne terheljék túl és ne sérűljön a hálózat.
egy három fázisú villanymotor tökéletesen működik, csak éppen nem a megfelelő irányba forog.
második pont:
a motorba bekötött három fázis vezeték közül tetszés szerint bármelyik kettőt cseréld fel egymással (a kábel bármelyik végén) és ettől megfordul a forgásirány. SEMMI MÁS DOLGOD NICS
harmadik pont:
bárkit, aki neked ezzel kapcsolatban U, W, W, X, Y Z bekötési pontokról, vagy áthidalókról dumál, azt küldd el francba (ne foglalkozz vele) és olvasd el újra a második pontot.
A (homályos értelmű) képen én azt látom, hogy ez a villanymotor deltába kötve maximum 350V-ig használható. Tehát a Magyarországon szokásos 3x400V esetén deltába kötve bármikor leéghet.
Én sem értek a motorokhoz, de annyit talán fel tudok mérni, hogy ha a V1-ről át van kötve az U2-re az egyik fázis, miközben az áthidaló ott van, akkor semmi nem történt elektromosan, és a forgásirány megváltozására sincs ok. Gyakorlatilag csak az áthidaló lemezben fordul meg az áramirány.
Úgy van ahogy írtad. Három csavar felül, három csavar alul. Értem, köszi a választ. Közben kerestem képet. Sajnos nem fényképeztem le a bekötést, de ugyan az, mint ami a mellékelt képen látható, annyi különbséggel, hogy a piros vezeték a V1 helyett az U2-re van kötve. De akkor a válaszodból úgy látom, az is rendben van ha a piros vezeték a V1-en van és az is, ha az U2-n.
Tudja valaki, hogy EON-nál mérőhely áthelyezés esetén a villanyóra szekrényt a villanyórával lehet a ház oldalába rakni? (tehát a ház az utca vonalával merőleges falára úgy, hogy az utca vonalától kb 10 méterre lenne)?
Sziasztok! Egy számomra furcsa három fázisú motor bekötési módot láttam. Aki csinálta, azt állítja, hogy az úgy rendben van. Én csak alapszinten vagyok járatos a motorok működésében, ezért elbizonytalanodtam.
A motor három fázisú és deltába van kötve. A három fázis (természetesen) az U1, V1, W1 pontokhoz van kötve alapesetben. Mivel a motor rossz irányba forgott, a motor tulaja a V1-en lévő fázisvezetéket levette és rákötötte az U2-re. A motor így már a szándékolt irányba forog látszólag minden gond nélkül.
Én úgy tudom, hogy forgásirány változtatáshoz fel kell cserélni kettőt tetszőlegesen az U1, V1, W1-re kötött fázisok közül. A kérdésem az lenne, hogy amit a motor tulaja csinált az rendben van, vagy bizonyos idő után fog okozni valamilyen motorkárt? Köszi a válaszokat.
"a képen az van, hogy 60W os izzó 230V on 0,26 A-t vesz fel
12V-on 5A-t"
"Számomra ez nem logikus. vagyis pontosabban nem értem. "
A képen rohadtul nem az van, hogy ugyanaz a 230V 60W-os izzó 12 volt esetén szintén 60 wattos lesz. A képen KÉT KÜLÖNBÖZŐ típusú izzóról van szó, az egyiket úgy gyártották, hogy 230V-on legyen 60 wattos, a másikat meg olyanra gyártották, hogy 12V esetén legyen 60 wattos, ezért a hozzájuk megadott áram-adatoknak sincs semmi köze egymáshoz.
És mivel a képről marhaságot olvastál le, ezért az összes többi következtetésedet is erre a marhaságra építetted :)
Ha a vezeték ellenállása fix. és megemeljük a feszt. akkor az I=U/R ből nagyobb áram lesz nem kisebb. Őszintén nem értem.
Persze, mivel azt sem érted, hogy amit leírtál, az pontosan mit is jelent. Így azért nehéz lenne érteni.
és megemeljük a feszt.
Pontosan hogyan is emeled meg a feszt?
Adott a vezeték. Aminek az ellenállása fix. A vezetéknek két vége van. Megemeled a feszt a vezetéken. Azaz a két vége között nagyobb lesz a feszültség valahogyan. Ennek hatására bizony tényleg nagyobb lesz a vezetéken folyó áram. Nade hogyan is gondoltad a vezeték két vége között a feszültséget megemelni?
Azért ebben a témában vannak buktatók, rendesen! Ha pedig valaki a mélyére ás, az rájön az anomáliákra. Ezért kell szájbarágósan elmagyarázni nekünk, akik már átrágtuk magunkat ezen...:)
Azért mondtam, hogy nem mindegy, melyik oldalon állunk!
Két oldal van: 1.) Generátor, ahonnan a "villany" érkezik, és
2.) Fogyasztó, ami a generátor teljesítményét "fogyasztja".
Alapvetően 2 dolgot különböztetünk meg: a feszültséget és az áramot. Mondom megint, a feszültség a független, az áram a függő! Ez a lineáris áramkörökre igaz.
Lineáris ármakör az, amikor a feszültség és az áram egyidejűleg kép fel, és az áramkör nem tartalmaz feszültségtől függő elemeket! Azaz, tiszta Ohm-os a fogyasztó!
Nem csoda, ha nem érted, ezeket évekig lehet emészteni! :)
Ha a vezeték ellenállása fix. és megemeljük a feszt. akkor az I=U/R ből nagyobb áram lesz nem kisebb. Őszintén nem értem.
Mert nem erről van szó. Hanem arról van szó, hogy a vezeték végén vételezendő teljesítményt tekintjük most (nagyjából) állandónak. És ha az állandó, akkor nagyobb feszültségen ellátva kisebb áramot igényel. Így lesz kisebb a nagyobb feszültségű átvitelnél a veszteség.
Van egy vezetéked aminek 1Ohm az ellenállása, a végén van egy 2300W-os fogyasztó.
Ha 230V a feszültség amivel táplálod akkor 10A áram fog a vezetékeden folyni ami ugye 1Ohm ellenállású. Ekkor a vezetékeden 10V fog esni és 100W lesz a veszteséged. P=I^2*R
Ha 2300V feszültségű rendszert építesz ki akkor 1A fog folyni az 1Ohm ellenállású vezetéken és a veszteséged kereken 1W lesz. Hiszen még mindig P=I^2*R
Ha a feszültséged 23000V akkor az áram 0,1A lesz ami az 1Ohm ellenállású vezetéken 0,01W veszteséget okoz.
Tehát ahogy nő a feszültség úgy kell ugyanakkor teljesítmény átviteléhez egyre kevesebb áram ami a vezeték ellenállásán egyre kisebb veszteséget fog okozni.
PS.: Nyilván minden esetben 2300W-os terhelés volt a példában ami azt jelenti, hogy mindegyik példában a fogyasztó ellenállása más és más volt hiszen a teljesítmény ugyanaz volt, de eltérő feszültségről üzemeltettük.
"így sajnos van bizonyos ellenállása, amin "esik" a feszültség. Ez nem jut el a felhasználási ponthoz, ennyivel kevesebb érkezik oda, sajnos. Ez a veszteség.
Hogy ezt elkerüljük a távvezetékek során, feltranszformáljuk a feszültséget magasfeszültség tartományba. Az áramot nem tranformáljuk, csak a feszültséget, mert ez így működik. Ekkor a távvezetéken elenyésző áram fog folyni, ami már elhanyagolható a melegedés szempontjából. "
Utolsó nekifutás és befejeztem tényleg. csak még ez nem tiszta.
Ha a vezeték ellenállása fix. és megemeljük a feszt. akkor az I=U/R ből nagyobb áram lesz nem kisebb. Őszintén nem értem.
A P származtatott mértékegységgel bír, mert az U és az I szorzatából számazik a Watt.
Amint korábban írtam neked, a feszültség hajtja az áramot. Másképpen fogalmazva a feszültség független, az áram a függő a képletben, hiszen a feszültség nem függ semmitől, ellenben az áram függ a feszültségtől. Ez mindig igaz. De ez a képlet is csak akkor használható, ha legalább egy eleme állandó. Ami most az R. Ha ezt változtatod, akkor már más számolásról van szó, az egy másik képlet része.
Amit te csinálsz, az a dolgok össze keverése. Pontosabban a függőt kevered a függetlennel.
Mégegyszer: ha a P szempontjából vizsgálod, akkor ahhoz, hogy a telesítmény állandó maradjon, kétszer akkor feszültséghez kétszer akkor ellenállás fog kelleni. (Ezt nevezik egyenes arányosságnak.) Tehát a feszültség és az ellenállás között is egyenes arányosságot kell biztosítani, hogy a teljesítmény ne változzon. Különben leég az ellenállásod...
Amúgy jegyezd meg úgy, -persze ahogy neked jobb- hogy amikor osztást látsze gy képletben, akkor az egyenes árányosságot jelent, hiszen ha a számlálót kétszeresére növeled, akkor a nevezőt is kétszeresére kell növelni ahhoz, hogy az eredmény ne változzon meg.
Ha pedig szorzást látsz, akkor az fordított arányosságot jelent, miközben az eredmény változatlan.
ugye amit mondasz hogy felemelik a feszültséget, hogy kisebb legyen az áram.
Nem ezt mondta.
Azt próbálta elmagyarázni, hogy amikor továbbítani akarunk feszültséget egy felhasználási ponthoz, akkor nekünk az nem jó, ha melegszik a vezeték, mert nem az a cálunk, hogy melegítsük, hanem, hogy a felhasználási pontra eljuttassuk azt az energiát. Idális vezeték ma még nincs, (az szuprevezető lenne) így sajnos van bizonyos ellenállása, amin "esik" a feszültség. Ez nem jut el a felhasználási ponthoz, ennyivel kevesebb érkezik oda, sajnos. Ez a veszteség.
Hogy ezt elkerüljük a távvezetékek során, feltranszformáljuk a feszültséget magasfeszültség tartományba. Az áramot nem tranformáljuk, csak a feszültséget, mert ez így működik. Ekkor a távvezetéken elenyésző áram fog folyni, ami már elhanyagolható a melegedés szempontjából. (Veszteség szempontjából)
Az ellátási területen pedig letranszformáljuk a névleges 230V-ra, és ekkor a teljesítmény is ismét rendelekzésünkre fog állni. Tanulmányozd a transzformálás elméletét. A hatásfokot ezzel javítjuk.
Gondold végig amit írtam, a fordított arányosságról, meg az egyenes arányosságról, és azt, mikor melyik szempontból nézzük a folyamatot. Pestiesen szólva, mikor milyen sapka van rajtunk.
Dugaljról fogja a tápfeszültséget kapni (kihúzható a dugvilla, vagy fix bekötés) amit működtetni akarszí? Persze ha hosszabbítóról van szó, akkor dugaljról fog működni.
Mivel más szakkönyv is így fogalmaz feltételezhetően a magyar ipar nem gyárt ilyen terméket.
Lehet azóta újra gyártják, vagy külföldi termékként lehet kapni.
Jellemzően amerikai kivitelezők mutatnak fotókat hogy milyen szerelést várnak el (itt Európában), hogy a náluk használt ipari szereléshez igazodjunk. Na ott vannak vascsövek, öntöttvas menetes dobozok, fedeles ívek,...stb. Mint nálunk a kb. a 60-70-es(?) években utoljára.
Magam utoljára alumínium öntödében szereltem (de nem a vékony falúval) páncélcsővel,feltehetően fekete gázcső lehetett,régen volt.... Abba szilikon vezetéket húztunk. Nem csak a hőhatás (freccsenő alumínium) miatt hanem a potyogó alumínium tömbök ellen is védeni kellett a huzalozást.
Az alumínium védőcső aligha lett volna elégséges védelem.
Oszt csak benne van az ellentmondás, mert a Dienes-Kliment könyv pont arról értekezik, hogy olyan helyen, ahol szükséges, használnak páncélcsövet, csak nem acélt, hanem alumíniumot. Ez volt a cél, Mekk Eleknek illusztrálni, hogy jól vezető anyagból is lehet védőcső - nem szerintem, hanem a tankönyvírók szerint. Is.
"Mit akarsz 0,5 teljesítményeddel?" Fordulatszámot csökkenteni. Tudom hogy baromság mert elvész az erő, de már a 70-80,as években közöltek az ezermesterben fúrógép fordulatcsökkentés 1 diódával.
Ez a diódás magyarázatod sajnos félrevezetés a köbön! Itt ha precízek akarnánk lenni, a görbe alatti terület is bekúszna a képbe, és a feszültség sem úgy, akkor és ott van... És amúgy meg a fele feszültséghez negyed teljesítmény tartozna, hivatalosan...
Én már kimaradtam a régi szerelésből. Azért szépen meg tudták csinálni a csövezést bár a normaidő biztosan engedékenyebb volt a maihoz képest.
Ha találkozom ezekkel szinte biztos hogy az idők folyamán az épület gépészet igen csak megnyomorgatja a régi szerelést,szinte biztos lesz olyan amiből a vezetéket ki sem lehet húzni.
És sok más szakirodalomban. Azért ne feledjük taglalva volt a szerelés mikéntje is. Toldás, vágás, hajlítás,tipikus szerszámok...stb.
Ha lett volna ötrétegű... azt hogyan ha egyáltalán ajánlja.
Csak azért lovagolok a témán nehogy valaki vérszemet kapjon és gyűjtögetni kezdjen kimaradt ötrétegű csöveket amit a villanyszerelőnek átad hogy tessék lehet szerelni vele villanyt. "Monták!"
A régi papír védőcsöveket,fémdobozokat is azért cseréljük mert nem lehet már a mai anyagokat hozzá illeszteni, nincsenek hozzá tartozékok.
Lépten nyomon elbeszélünk egymás mellett. Elek hozzászólását figyelmen kívül hagyom mert eleve szerelés szempontjából nézve közelítettem meg a kérdést.
Nem tudtam olvasni a sorok között, tehát Eleknek való írásodból úgy véltem mintha azt állítanád hogy lehet az ötrétegűt használni villanyszereléshez.
Tehát az eredendő kérdés, ötrétegű csövet villanyszereléshez nem használjuk.Én ezt kijelentem.
Nem érted, hát megpróbálom másképpen megfogalmazni. Én arra reagáltam, hogy Mekk azt írta, hogy aminek "nincs hivatalos elektromos minősítése", abban nem lehet egyszeres szigetelés. Az öt réteg e szempontból mellékes volt, a lényeg az, hogy fémben is mehet egyszeres szigetelésű vezeték, csak bemásoltam kompletten a bekezdést.
Tehát nem kell elektromos minősítés egyszeres szigetelésű vezeték vezetéséhez. Tán így már kezd világosodni.
Legyen kereken 2000W a névleges teljesítménye. Ellenben van 2 fokozata, akkor ezt most igy hogy egy klasszikus idézve ... :)
Szerintem a legolcsóbb megoldás egy dióda sorba kötve a fűtőszállal az I. fokozatban. Ez levágja a sinus hullám alját vagy tetejét, mondjuk egyszerűen "fele akkora lesz a feszültség" igy az áram is. Hiába 2000W a hajszárító de csak 1000W-on fog "dühöngeni"."
Hiába akarsz bárkit megtanítani halat fogni, ha se botod, se halad nincsen.
Feleslegesen agyaltok ezen. Az izzót állandósult állapotban mérünk és ott adjuk meg a paramétereit. Régebben használták a karakterisztikája miatt stabilizálási célokra.
Minden időpillanatban amikor megméred az áramát és a feszültségét a karakterisztika adott pontján megkapod a pillanatnyi villamos teljesítményt.
Az alábbi agymenésem akkor helytálló és csak akkor ha a fogyasztóra mint egyszerű ellenállásra gondolunk.
De mint ahogy tanult barátom is figyelmeztetett teljesen jogosan az izzólámpa de minden bizonnyal a fűtőszálak sem mutatnak teljes linearitást feszültség függvényében. A csatolt grafikon is ezt mutatja hisz a görbe nem lineáris, nem egyenes. Az egyeneshez képest "nem annyira durva" az eltérés igy megértés szempontjából egyszerűsítettem le. Akinek van kedve meregessen le egy 2000W-os fogyasztót 100V-230V között 10V lépésekben es rajzoljon otthon belőle grafikon. :)
(Öregebbek ismerik azt a megoldást az őskorból amikor az akkutöltők szabályozását egy egyszerű sorba kötött autó vagy motorizzóval oldották meg. Ott pont a nemlineáris jellemző van kihasználva.)
A fogyasztón átfolyó áram értéke ennyi. Ha a körülmények mások lennének akkor másmennyi lenne. :)
Amikor leolvasod a műszert és megállapítod hogy 5 amper azaz áram szempontjából teljesen mindegy hogy mi a körülmény.
A mérőműszert nem állítod körülményekre, legfeljebb a fejedben jelenik meg okozati összefüggésként hogy 5 amper mert ...
Amikor a kábelesek rézkábelt mérnek akkor állítanak körülményeket a műszerben, mint keresztmetszet, hőmérséklet mert csak igy tudják viszonylag pontosan megállapítani a hibahely távolságát.
Precíz Péterként az izzószálnál az ellenálláshoz odaírhatnád, hogy üzemi hőmérsékleten mért ellenállás, mert ugye az a fránya ellenállás az erősen hőmérsékletfüggő... :-P
A lámpa ellenállása : 885 ohm a gk. izzó meg 2,5 ohm. Lehet hogy a teljesítményük ugyanaz de az ellenállásuk nagyon nem.
A fűtőszál 1500W névleges teljesítményű ami 230V-on értendő. I = 6,5A és az ellenállása 35 ohm lesz mindig feszültségtől, áramtól függetlenül.
Ha ezt fele akkora feszültségen üzemelteted (115V) akkor az áram is fele lesz I=3.28A az ellenállása továbbra is 35 ohm.
Nagyon de nagyon leegyszerűsített buta példa:
Hajszárító :
Legyen kereken 2000W a névleges teljesítménye. Ellenben van 2 fokozata, akkor ezt most igy hogy egy klasszikus idézve ... :)
Szerintem a legolcsóbb megoldás egy dióda sorba kötve a fűtőszállal az I. fokozatban. Ez levágja a sinus hullám alját vagy tetejét, mondjuk egyszerűen "fele akkora lesz a feszültség" igy az áram is. Hiába 2000W a hajszárító de csak 1000W-on fog "dühöngeni".
Ha szóval a 60W esetünkben egy szám ami feszültség és áram szorzatából alakul ki. De ha ebből feszültségből és áramból ellenállást számolunk mind a két esetben akkor más-más lesz az érték.
1500W- os 230V-on tehát 1500W-ot vesz fel, és ad le. jó a hatásfoka. (elfűti az energiát, pont azt csinálja amit akarunk)
Villanymotor:
Hatásfok=P mechanikai/P villamos teljesítmény
Tehát egy 2,2kW- os motor (adattábla szerint) 2,2kW-ot ad le. Viszont a hálózatból lehet hogy 2,6kW -ot vesz fel a hatás fok miatt.
Izzó: Itt nem tudom az, hogy ami rá van írva, hogy 60W az a felvett energia? Azt olvastam, hogy az izzó hatásfoka kicsi, mert az energia nagy része hővé alakul. a fény pedig csak kevés része a befektetett energiának. Tehát ha mondjuk a 60W az a felvett energia, akkor abból lehet cska 5W alakul hasznos teljesítménnyé.
Mókás, hogy egyszer beolvasol a tagoknak, hogy feleslegesen bonyolítják a dolgokat, majd pontosan ugyanezt teszed, legalább olyan mókás, mint hogy az Ohm-törvény rendezgetése is látható gondot okoz némelyeknek...
A kolléga által beidézett példa egy számtani feladvány, azért szerepel benne izzó, mert ha valaki most hall először az Ohm-törvényről, villanykörtét azért vélhetően látott már, ellenállást nem biztos.
Aztán meg ha ellenállás lenne a példában, arra is lehetne mondani teljes joggal, hogy annak az értéke a hőmérséklet függvényében változik, tehát felesleges vele számolni, holott a görbe minden egyes pontján megáll az eredeti képlet, amit amúgy meg akarunk tanítani.
Lehetne mondani persze, hogy majd csak akkor tanítjuk meg az Ohm-törvényt valakinek, ha már biztonsággal tud integrálni, de akkor elég kevesen tudnák.
Azt jegyezd meg, hogy a feszültség és a teljesítmény között négyzetes az összefüggés. Vagyis 2X akkora feszültség növekedés 4X akkora teljesítményt növekedést eredményez.
Miért?
Mert a feszültség (U) hajtja az áramot (I) az elenálláson (R) keresztül. A teljesítmény számítása pedig UxI.
Ha duplájára növeled a feszültséget, az dupla áramot fog áthajtani az ellenálláson. Tehát duplájára emelt feszültség négyszeresére emeli a teljesítményt.
Ebből az is látszik, hogy alacsonyabb feszültségű fogyasztók esetében nagyobb áram szükségeltetik ugyan akkora teljesítmény eléréséhez. Minél lejjebb megyünk a feszültséggel, annál feljebb kell mennünk (ugyan olyan arányban) az áramfelvétellel, ezt pedig úgy lehet elérni, -amint azt írták- hogy a gyártásnál egyre kisebb ellenállású fogyasztót hozok létre.
Tehát 12V esetében is elérhető a 60W, csak ehhez arányosan nagyobb áramfelvétel párosul. És fordítva is igaz. Minél magasabb a feszülség, annál kisebb áramfelvétellel lehet elérni ugyan azt az elektromos teljesítményt.
Megjegyzem, hogy a nagy áramfelvétel "eszi" a vezetéket. Régebben voltak gépkocsik meg motorokerékpárok, amik 6V-osak voltak. Ezekben idővel cserélni kellett a vezeték hálózatot, mert megkeményedett a vezető szál és így törékennyé vált. De aztán a 6V-os rendszer éppen emiatt kiszorult, és ma már csak 12V-ost gyártanak, mert ez fele akkora áramfelvételt jelent ugyanakkora teljesítményhez.
Lehet hogy itt is írtam már de korábban megkaptam hogy lenézem a villanyszerelőket.
Pedig nem - legfeljebb összeszalad a ránc a szemöldökök felett - amikor azt látom hogy a valós problémamegoldás, logikus gondolkozás, földhözragadt álláspont helyett csak farok összeméregetés van de az bőségesen.
- Ki tud valami ismeretlen nagyon bonyolult dolgot mondani a másiknak.
- A megnemértett mérnökök akik nyilván képzettebbek mint a szakmunkások csak nem a helyükön vannak.
- Az hisztérikus mindenhez is jobban értek emberek akik nem értik miért nem értékeli tudásukat a piac.
.. és ezt meg lehetne sorolni a végtelenségig.
Na aszóval azért viccelődök ilyen dolgokon hogy valahogy logikusan férjen már meg egymás mellett hogy ha MCU vezetékben nem gond hogy minden egyben megy egy csőben akkor ne kapjon senki agyhúgykövet ha lát egy tömlővezeték mellett egy ETH vagy optikai kábelt.
Semmi flanc vagy nagyképűség vagy kötekedik a bácsi hajlamot nem kell ebben felfedezni. Mondjuk így hogy van ismerősöm már regszerelő, villanyszerelő, de leginkább napelem buherátor havi több mint egy millát szed össze és tökre örülök neki hogy a helyén van és megél belőle.
60W-os teljesítmény elérése a cél mindkét izzó esetén. Ha csak 12V áll rendelkezésedre, nyilván emelni kell az áramot, hogy kijöjjön az U*I-re a 60W. Áramot meg úgy tudsz emelni, ha lecsökkented az izzó ellenállását gyártáskor.
230V esetén meg pont fordítva.
A távvezetékeknél emiatt emelik fel a feszültséget jó magasra. A vezeték ellenállása adott. Minél nagyobb áram folyik át rajta, annál nagyobb a veszteség. De valahogy mégis szeretnénk sokezer kilo/megawattot átjuttatni. Hát felemelik a feszültséget, hogy kicsi legyen az áram ugyanakkora teljesítmény átvitele esetén.
De akár a teherautókat is lehet hozni példának, az sem véletlenül 24V-os.
Felesleges balfaszkodásnak tűnik nekem a fentiek tudatában.
Mit kaptam én hogy tömlővezeték mellé behúztam egy Ethernet kábelt egy csőbe miközben senkit nem zavar hogy ehhez képest hitvány drótokat telepit mindenki akár három fázis esetében is.
Jó ez a buli erről a nyomorult vízvezetékről, miközben senkit nem zavar mondjuk az MCU vezeték hitvány/ócska szigetelése, holott ott egy csőben fut a Fázis/Nulla/Védő vezető.
Az ötrétegű csőről volt szó. Látom nem tűnt fel hogy külön bekezdésben írtam a védőcső témát és külön az ötrétegű csövet ami vízhez való. De összemostad...
Kár volt az oldalt bemásolnod, szereltem már sokféle védőcsővel a hozzá való tartozékokkal. (vannak öntöttvas szerelvényeim,kapcsolók, dobozok,tokozatok,amelyeket megmentettem emlékül.)
Az ötrétegű csövet is használtam, vízhez. Villanyhoz, önmaga szívatására használja aki akarja.
Neked meg ezek a védő csövek nem voltak a kezeidben. Ezeknek a védőcsöveknek voltak szerelési anyagai illetve a toldás lehetősége adott volt a szereléshez.
Ez vízhez való!
Kíváncsi vagyok hogyan vágod el egy kötő vagy szerelvény dobozban méretre. Ne terjesszük már a használatát villanyhoz, nem szeretnék találkozni vele a gyakorlatban.
Sajnos a szivattyú már meg volt. Az àtfolyós melegítők, ami elég kicsi is ès nem csilliàrdba kerül, az kapcsolóra kezd fűteni. Ezért gondoltam arra a tipusra, ami a csap nyitására kapcsol be. (Ráadásul volt is egy otthon korábbról). Ha csapot melegre àllítom,, folyamatosan fűt, viszont ha közben nincs átfolyó víz, akkor el is èg. Ennél a fűtés erőssége mindig egyforma, az àtfolyó víz mennyiségétől függ a víz hőfoka.
Ismèt problémám akadt. Szóval, ahogy korábban leírtam megcsináltam mindent. Elméletben működik is, az infrás csap vezèrlődobozából lekötöttem a csap szelepèt nyitó 6 voltot, ami a relèket működtetné. Eddig rendben is volt, de nem folyamatos áramot ad, csak impulzust. Szóval a csapot nyitva tartja amíg ott a kezem - ha a pumpának direkt áramot adok folyik a víz - de csak egy pillanatra kapcsolja a relèket. Ezzel mit tudok kezdeni?
Köszi a gyors választ, valami hasonló járt a fejemben. Az "elkülönített" nullán nem tudtam kimérni a teljes feszültséget, így az óra után, de valahol a lakáson kívül lehet egy borzasztó kötés, amit nem tudok kibontani. Nem vagyok regisztrált, így a főkábel cserét sajnos nem végezhetem el, mert arra is szükség lenne. Alu kábelek mindenhol a 70-es évekből, összetekerve, szigszalagozva. Amikor először szedtem szét a kötéseket, akkor a kétféle fázis is össze volt sodorva (és égve).
Ha az éjszakai és a nappali nullája keverve van akkor először azt kell szétszedni. Ha a nullák már nem keverednek akkor fel lehet szerelni a két relét. Ha nem tudod kifésülni akkor tegyél fel egy 3 fázisút és vidd át rajta a 2 nullát és a 2 fázist figyelve a teszt gomb működésére és így megoldható de ha bármelyik oldalon hiba van lekapcsolja a másikat is.
Hogyan kötnétek be egy lakásba 2db 2 pólusú FI relét, ahol az egyik az éjszakai áramot, a másik az állandó fogyasztókat látja el? 1 fázis van, a "N" és a "PE" közös.
Miért is? Ott van az adattáblán két feszültség, arra vonatkoznak a jelzők. Mások csak kitalálják, hogy ha oda van írva, hogy 230/400, akkor mire vonatkozik az alacsony meg a magas.
"Az ötrétegű csőnek nincs hivatalos elektromos minősítése, ezért csak mechanikai védelemként használhatod fel. Tehát vezetékek közvetlenül nem futhatnak benne, kettős szigetelésű kábel viszont igen"
Ez a nyolcvanmilliomodik szakmai melléfogásod ebben a topikban, tényleg nem értelmezhető, miért nem inkább a répatermesztőknél villogsz... Még sosem láttál fém védőcsövet? Benne köpeny nélküli vezetékkel? Acélpáncélcsőnek, majd alumínium páncélcsőnek hívták a villanyszerelési szakkönyvek. Persze, akinek nem volt ilyen a kezében...
"Szerinted egy nulla szakadásnál/rossz kötésnél aszimmetrikus terhelés esetén, hogyan alakulnak a feszültségek?"
Szerintem ilyenkor a nulla eltolódik a földpotenciál közeléből, ezért a három fázisfeszültség aszimmetrikus lesz. Jelen esetben viszont a nulla atomstabil volt (idézem: "fázisonként megvan 232 V a nullához képest"), tehát itt szó sincs bejövő nulla szakadásról. Viszont a földsín potenciálja aszimmetrikus volt, tehát két hiba szinte biztosra vehető: - egyrészt nincs semmilyen összettetésben a földsín és a nullasín (FI relét utólag beépítő "szakemberek" tipikus hülyesége) - másrészt maga a földelőszonda valószínűleg kb szart sem ér
"Egy szakaszon új vezetéket húznék be a falba (új konnektorhoz) és az a kósza gondolatom támadt, hogy maradék ötrétegű csövet (16mm) használnék fel csövezésnek. "
Az ötrétegű csőnek nincs hivatalos elektromos minősítése, ezért csak mechanikai védelemként használhatod fel. Tehát vezetékek közvetlenül nem futhatnak benne, kettős szigetelésű kábel viszont igen.
"Napokig nézhetitek az adat táblát, a kapocsdekni fedelét, abból senki meg nem mondja"
De hát rá van írva, hogy deltában csak 220 V vonali feszültség esetén lehet üzemeltetni, miért kéne tovább nézni, mint 10 másodpercig? Már persze, ha valaki tud németül, vagy képes beütni két szót a google fordítóba. Busman vadász, aki sosem látott még motort meg netet meg németet, ő valóban nézni fogja napokig. Csak az hogyan jut az Index fórumra?
Ha egy csillag motort (három fázison) deltában akarok üzemeltetni az nem melegedni fog hanem füstölni. Ekkor inkább kérdés hogy miért füstöl mint az hogy miért melegszik.
Ezért feltenném ama kérdést hogy három fázisról vagy egy fázisról akarja üzemeltetni.
Ha három fázisról, megkérdezném hogy csillagban hány A mellett melegszik? Ha a névleges mellett olyan a hőfoka amilyen akkor az az üzemi hőmérséklete.
Ha nagyobb mint a névleges akkor annak okát kell kideríteni.(nem részletezem mert sok mindentől függ).
Egy fázisról ekkora motort felesleges járatni, de ha mégis akkor is az áramfelvételt kérdezném.
Emberek 45W!!! A két öklömet egymás mellé teszem nagyobb mint a motor.
Azt is feltételezhetném hogy nem gyári állapotról van szó hanem ekkora motor volt a fiókba.Oszt jó az cefre keverésre.
Napokig nézhetitek az adat táblát, a kapocsdekni fedelét, abból senki meg nem mondja hogy miért melegszik. (már ha tényleg melegszik)
Azok az adatok információk a motorról. Aztán vannak a mért adatok azokat kell összehasonlítani az adat táblával.
Most komolyan megér ez még vagy húsz hozzászólást?
Több olyan régebbi 3fázisú 1,1kW .........3kW motorral találkoztam amit nem lehetett csak Y kapcsolásban üzemeltetni, Deltában nagy árama volt és melegedett .(230 V-n !)
Persze ezek 1Fázison már semmit nem értek. Nem sikerült megtudni, hogy újra tekercseltek voltak-e?
Ezt el kell engedni
.---Új 230V-s motor ," tudom felesleges , csak egy hozzáértő szakember kell ! mondja a tulaj.
Nem lenne baj ha ránézetnél valami szakival biztos ami biztos. A leírásod alapján a nullád nem volt a helyén, most nem tudom mit földeltél végül hova de lehet csak elfedted a problámát.
A segítségeteket, véleményeteket szeretném kikérni:
Egy szakaszon új vezetéket húznék be a falba (új konnektorhoz) és az a kósza gondolatom támadt, hogy maradék ötrétegű csövet (16mm) használnék fel csövezésnek.
Mennyire járható a dolog biztonsági szempontból (szigetelés, meleg, árnyékolás, stb.)?
Persze tudom, hogy a védőcső sem a világ pénze, de ha van megfelelő anyag, akkor azt használnám fel.
Jobban belegondolva a ha a három fázishoz képest a nullasín egyenlő távolságra van, akkor feltételezhető, hogy az a nulla kb tényleges földpotenciálon van és az utcáról egyforma feszültségű fázisok jönnek be.
Ha két fázishoz képest a földsín nagyobb feszültségnyire van, a harmadik fázishoz képet viszont kisebb feszültségre van, az szerintem azt jelentheti, hogy - a földsínnek alig (semmi) köze a tényleges földpotenciálhoz
- a földsín aktuális potenciáját egy eltolt mesterséges csillagpont (legalább egy elektromos fogyasztó, vagy áramszivárgás) hozza létre
Tehát elképzelhető, hogy a "190V-os fázist" okozó fi relé előtti fogyasztás / áramlopás / szivárgás másik vége nem a nullvezető, hanem a földelő sín/szonda felé történik, ez húzza a csillagpontot (földsínt) ahhoz a fázishoz közelebb (miközben a másik két fázistól távolabb kerül).
Az nem szakmai gőg, hogy a nem tudom kinek nem tudom, mit írjak, és mikor megkérdem, ő micsoda, hogy a választ a szintjéhez mérjem, arra bezzeg nem válaszol. Miután a mit írjak az az a helyzet, hogy kérdez, de a válaszba meg beleköt.
De az, hogy ismered Rejtőt, az egy jó pont legalább.
Információkat én adtam, ha nem vetted volna észre. Azt is kurvára megköszönhetnéd. Na, az még lenne egy csoda, gondolom én.
Elek ne bosszants már! A nulla potenciálja elment a földeléstől és aszimmetrikusak a fázisfeszültségek jelentősen! Te ebből arra gondolsz, hogy szar a földelés és pont?!
Ha a földelősín és a tényleges földpotenciál (pl ideiglenes próba-földelőszonda) között 44V feszültségkülönbség mérhető:
- vagy a ház földelő szondája nincs összeköttetésben a földelő sínnel - vagy a földelő szonda szart sem ér (pl megette a rozsda)
"A földelősínhez képest két fázisnál is 258-260 V mérek, a harmadiknál 190 V."
Ennek az eltérésnek számos oka lehet, szerintem a legvalószínűbb, hogy a 190 voltos fázison akkor is van energiafogyasztás, amikor éppen le van kapcsolva a FI relé. Tehát
- vagy van elágazás valamilyen energiafogyasztó felé a villanyóra és a FI relé között, - vagy a a villanyóra előtt, tehát pl áramlopás vagy durva mértékű áramszivárgás az utcáról bejövő (méretlen) vezetékszakaszon
Nagyon-nagyon-nagyon pici esély van arra is, hogy már az utcán is csupán FOLYAMATOSAN 190V-os az egyik fázis, de ennek valószínűsége inkább csak elméleti.
"Ezért javasolta a légkondi szerelő, hogy az ott lévő kötődobozból vigyünk neki áramot (30 centire van)."
Azt senki sem vonja kétségbe, hogy a dobozon áthaladó földvezetőben nincs megfelelő földelés EBBEN A PILLANATBAN. Az a baj, hogy ha a gazdi mondjuk két év múlva úgy dönt, hogy kikötteti a bojlert (pl mert onnantól kezdve olcsó szovjet gázzal akar vizet melegíteni), akkor a villanyóra mögötti elosztónál az a szakember, aki szétkapcsolja a bojlerhez menő fázist és nullát, az ezzel együtt talán szétkapcsolja a bojlerhez menő földelést is, tehát azt a vezetéket is, ami NEM CSAK a bojler, de a klíma földelését is ellátja. Ez az a pillanat, amikor a légkondi szerelőd ötlete életveszélyesé válik. Persze ha a bojlert két év múlva egy okos villanyszerelő köti le, az egyik földelő vezetőhöz sem nyúl, sőt jól meghúzza a csavarjait, na de ki garantálja, hogy két év múlva pont az egyre kevesebb okos villanyszerelők egyike fog véletlenül odakeveredni? ;)
"Ezért javasolta a légkondi szerelő, hogy az ott lévő kötődobozból vigyünk neki áramot (30 centire van). Ott viszont csak a bojler földelése található."
Nem tudom van-e villamos végzettsége a szerelőnek,(ha már javaslatokat ad) de a bojler áramkörének kötés nélkül kell eljutni az elosztótól a fogyasztóig. Nem szabadna még lehetőségnek sem lennie annak, hogy bármely vezetékére ("megcsapolni"), rácsatlakozni lehessen.
"...vagy jól gondolom, hogy a komplett kábel kevesebb kockázattal jár?"
Így kábellel szakszerűbbnek tűnik de nem én vagyok a helyszínen, nem én szerelek.
Négy áramkör a lakásba, plusz az éjszakai áramkör, plusz a műhelybe egy közvetlen áramkör. Összesen hat. Igen, mind az óraszekrényből indul, ahol azért már nem guman? táblán vannak a lakásbiztosítékok (a bojleré azon van).
A légkondihoz új áramkört csak nagy roncsolások árán lehetne az órától kiépíteni.
Ezért javasolta a légkondi szerelő, hogy az ott lévő kötődobozból vigyünk neki áramot (30 centire van). Ott viszont csak a bojler földelése található, aminek a leágaztatását az "ostobaságtól a talán mégis lehet" vélemények miatt elvetettem.
Ezután kérdeztem, hogy egy kicsit távolabbi kötődobozból, ahol minden rendelkezésre áll, és a parkettaszegő erre kialakított nútjában roncsolás mentesen elhozható, megtáplálhatják e a légkondit (max 7.5 A).
Erre pozitív válaszok érkeztek, a Tiédből is ezt olvasom ki. Ezt fogom javasolni a légkondi szerelőnek.
Csak egy laikus, talán butának nevezhető kérdésem maradt még megválaszolatlanul: Elég lenne csak a földet elhozni onnan és a fázis-nulla jöhet a közeli dobozból (természetesen nem a bojleré), vagy jól gondolom, hogy a komplett kábel kevesebb kockázattal jár?
Csak az elejét olvastam el a belinkelt cikknek, de abban is olvasható a lényeg.
Általános előírások
Alapelv, hogy minden villamos szerkezetet, beleértve a villamos kábel- és vezetékhálózatot is, úgy kell elhelyezni, hogy az megkönnyítse a működtetését, ellenőrzését, karbantartását és csatlakozásainak hozzáférhetőségét.
Ez leegyszerűsítve annyit jelent, hogy nem keverjük az áramköröket. Azonos helyről tápláljuk meg a fogyasztót. A készülék megtáplálását és annak földelését is azonos helyről valósítjuk meg.
Nem ugatok bele a munkádba, tisztességesen kérdezek. A válaszaidról már nem mondható el ugyanez. Valami szakmai gőgöt érzek a válaszaidban, hasonlítasz Rejtő Jenő főorvosára, " aki olyan nagy orvos volt, hogy egyszer egy beteget meg is rúgott".
Egyúttal köszönöm cosomega tisztességes válaszát.
Mivel minden információt megszereztem, amit akartam, maradok a fórum hűséges olvasója.
(ha kicsit magasabb lesz a feszkó a konnektorban, mondjuk 300 V, azt már a gyengébb tápegységek nem tudják tartósan "lekezelni", vagy amelyik körön meg túl alacsony, ott nem fog elindulni a kazán, mosogép.
Mindkettőt látom, láttam élőben az elmúlt 1-2 hónapban.
Ha most leversz egy szondát, és összekötöd a 0-val az AVK előtt az első elosztó táblán, akkor ez miért jelentené azt, hogy - egy későbbi esetleges mérőhely szabványosítás esetén - 2x kellene dolgoznod?)
"Ennél többet látatlanban úgysem fog mondani senki, mert van olyan hálózat, ahol teljesen nyugodtan le lehet ágazni akár a bojler földelővezetékéről is, de van olyan kombináció is, amikor nem szabad, mert az a föld ott bármikor megszűnhet."
És melyik az a "kombináció) amikor nem szabad?
kecskének az utóbbi fél évben az a szokása, hogy minden változatot leír ami eszébe jut, azután válasszon a kérdező.
xrami (aekis) nagy valószínűséggel szívesen lakna abban az "Ótvarul összehányt egy ház"-ban, ahol láttam, hogy a mérőszekrényben volt az elosztó. Ráadásul a ház külső falán volt a szekrény. A szekrényben volt a 3 fázis és plusz a vezérelt biztosítéka. Azon kívül vagy 25 db kismegszakító a szekrényben. Felhasználói szempontból kényelmetlen megoldás
A házat 80-as évek végén és a 90-es évek elején építették. Gondolom, elfogadott volt abban az időben ez a megoldás, különben nem kötöttek volna rá.
"...óraszekrényből négy biztosítékról indul négy áramkör"
Ez az elosztód. Gondolom fekete szerelőtáblára van szerelve a négy kismegszakító. Alatta lehet a N és a PE elosztva (feltételezve) úgy ahogy akkoriban csinálták.
Tehát ezekhez hozzáférhetsz, csak valami okból nem szeretnéd bővíteni az eredeti hálózatot az újabb berendezés(ek)hez. Pl: a kötő dobozok hozzáférhetetlensége?
Nos, ha tényleg nincs elosztótáblád, akkor az a négy kismegszakító ugye a nappali mérő alatti három, meg a vezérelt mérő alatti egy. Miért baj? Például azért, mert a hibavédelem (az véd meg, ha zárlatos lesz egy berendezés, te meg hozzányúlsz) megvalósulásához a kismegszakítóknak és a testzárlati árampályának összhangban kell lennie. Amelyet a szolgáltató kismegszakítója nem feltétlenül teljesít, mivel nem ez a feladata.
Ha megírod eddigi, sikeresen elvégzett iskoláidat, akkor annak megfelelően írok szakirodalom címeket. De ha véletlenül autószerelő lennél, akkor érteni fogod példámat, miszerint én, mivel nincs autószerelői szakképesítésem, nem ugatok bele az autószerelőm munkájába, hogy azt a csavart miért húzod meg???
Most vettem észre ezt a posztodat. Halvány fogalmad sincs milyen házról beszélsz. A tökéletes óraszekrényből négy biztosítékról indul négy áramkör. Miért kellene ezt a házban külön elosztótáblán tovább osztani? A vezetékek még igazi rézből vannak, nem ilyen darálék, mint amit most lehet kapni. 1.5-nél vékonyabb nincs. Attól még nem putri, hogy az egyik szerelődobozban a bojlerén kívül nincs másik földelővezeték.
Köszönöm, hogy most bővebben is kifejtetted a véleményedet. Nem találtam szarkasztikusnak, vagy gúnyosnak, inkább élvezetes olvasmánynak, meg persze tanulságosnak. Remélem jól értettem, hogy szerinted is megfogadhatom Mekk Elek javaslatát. Azt fogom javasolni a légkondi szerelőnek.
Adott egy régi építésű ház, még fából készült a mérőszekrény..
3x10 A a bejövő.
Lekapcsolt ÁVK mellett (tehát nincs fogyasztás a házban sehol) az ÁVK bejövő pontjain fázisonként megvan 232 V a nullához képest. A földelősínhez képest két fázisnál is 258-260 V mérek, a harmadiknál 190 V.
A földelősínre fekete vezeték érkezik a mérő alól, de kinn a földelőszonda fali dobozában piros vezeték van, tehát valahol van toldás.
Mi lehet a probléma szerintetek?
Adja magát, hogy új szonda és falon kívüli földelővezeték legyen kiépítve, de egy év múlva szabványosításra kerül a mérőhely, nem akarnám kétszer kiépíteni..
Tán keménynek tűnt a válasza, valóban nem romantikus regényekbe illő a szóhasználata, de az enyém sem, én azt a nívót, ahol nincs elosztótábla, a putri színvonalnak szoktam hívni, itt kimondottan az ötvenes-hatvanas években még látható viskókra gondolván, amiket még láttam a kiskoromban a falu határában a buszból kinézve, némelyik előtt tűz égett, beborítva az egész telepet kék köddel, a busz ablakán bejött a keserű füst...
Hát, nézd, én nem vagyok szakember, de apukám az ötvenes évek végén beszélt valakivel, akinek a bátyja egyszer talált az utcán egy villamossági tankönyvet, és leadta a talált tárgyak osztályán, de míg odáig villamosozott, belelapozott.
A 129005 sz. hozzászólásban leírtam azon szabványpontok szövegét, ami szerint lehet.
A Dehogyne által linkelt cikket meg se nézem, mert abban a lapban elég sok blődséget írtak már, vagy húszhoz én is írtam helyesbítést (ezek nagy része praktikus változtatásokkal eltűnt :D ) De attól még lehet, hogy ebben jól írják. Ja. Megnéztem, ki a szerző. Pont ezen szerző cikkével kapcsolatban a számomra egyedül mérvadó fórum, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület érintésvédelmi Munkabizottsága is írt már a szerkesztőségnek nem igazán kedves hangú levelet. :D
A közös védővezetőnek feltételei vannak. Először is, ha nem egy nyomvonalon meg a védővezető az aktívokkal, akkor ÁVK kötelező. Másodszor, ami külön megy, máshol, máshogyan, annak a keresztmetszetének és a mechanikai védelmének kell összhangban lennie. Harmadszor, és ez meg nincs is leírva, azért biztosítani kell azt, hogy azután a hozzányúlásoknál aki a közöst meg kívánja szakítani, az tudja, hogy most mindkettő használhatatlan lesz, satöbbi. Mert a leírásodból az következik, hogy úgy indul el, mintha az egyiké lenne. Így, ha jön egy szerelő két év múlva az elosztótáblánál vacakolni, meg tud szüntetni három vezetéket, abban a hitben, hogy ez egy áramkör volt, és ugyanakkor a másik áramkör meg védővezető nélkül marad, hoppácska. Üzemben ezt úgy csinálják, hogy le vannak írva a helyi jellegzetességek, az új felvételes szakember ezekből komoly vizsgabizottság előtt helyismereti vizsgát tesz, majd aláírja, hogy ami marhaságot csinál, azért ő a felelős. Meglesz-e egy ilyen színvonalú információátadás a lakásodban? Ki intézi? Hol lesz a dokument? Mi lesz, ha elmész külföldre három hétre (neadjisten felkoncol a rinocérosz a mumbocskói utcán esti séta közben, oszt fél évig lábadozol a vöröskereszt segélyhelyen), és közben a feleséged hív egy szakit, mert valamit akar villanyban módosíttatni?
A legközelebbi földelt dugaljtól vezesd oda mind a három vezetéket (pl 3x1,5 mm2 kettős szigetelésű kábellel), így remélhetőleg lesz elég energia és megfelelő föld is.
Ennél többet látatlanban úgysem fog mondani senki, mert van olyan hálózat, ahol teljesen nyugodtan le lehet ágazni akár a bojler földelővezetékéről is, de van olyan kombináció is, amikor nem szabad, mert az a föld ott bármikor megszűnhet.
Van földelés, új, és vannak földelt dugaljak is. A rendszer teljesen jó, nemrég bővítettem 25-ről, 32A-re. Mindent rendben találtak.
Csak a tervezett légkondi melletti kötődobozban, a mi néhány lámpához megy, nincs más, csak a bojler földje.
Tényleg nincs itt egy szakember, aki megmondaná, hogy vihetek e egy másik kötődobozból, másik áramkörről, ide földelt vezetéket? Az ilyen tipusú parkettaszegő alkalmas lenne erre.
Néhány újabb hozzászólást elolvasva mégsem tűnik teljesen ostobának a légkondi szerelő...
Most akkor lehet egy másik áramkörről földelést odavinni a légkondihoz, vagy nem? Már nem az éjszakai áram vezetékének a leágazásáról lenne szó, hanem egy kb. 5 méterre lévő dobozban "megcsapolható" normál áramkörről, amin csak kis fogyasztók vannak.
Elég onnan csak a földet elhozni, vagy akkor már legyen komplett háromeres vezeték?
Lakáselosztó nincs a házban, mind a négy áramkör az órától indul. Onnan új vezetéket behúzni a csövekben nem lehet, vésni nem lehet (hőszigetelés, színezés kívül belül). Az utolsó ilyen lehetőséget kimerítettem, amikor a hobbiműhelyembe 3x2.5 kábel lett lehúzva. Ezt megcsapolni nem akarom, mert ott gyakran előfordul nagy terhelés.
Nem én akarom csinálni, csak képbe akarok kerülni!
"Fürdőszobai lámpánál, csak a kábel lógna ki a falból, szerelvénydoboz nincs?"
Nem okos dolog vizes helyiség lámpatestébe folyamatos (lekapcsolhatatlan) fázist vezetni. Ha semmiképpen nem akarsz sehol kötődobozokat, akkor a kapcsolóban találkozzon az odamenő fázis+nulla+föld kábel és a lámpához továbbmenő kábel. Vagy vagy az elosztóban találkozzon a kapcsoló kábele és a lámpa kábele.
Ha a szabványban mindaz külön-külön le lenne írva az is, amit NEM tilt meg, akkor tízezer oldalas lenne, pl "4.587.421-es pont: IP44-es dugaljat nem tilos káposztalevéllel díszíteni" :)
Alapszabály a jogban: mindent szabad, ami nem tilos. Tehát ha a szabvány sehol nem nem tiltja, akkor megengedi, pl hogy ugyanaz földelés menjen el mindenhova, akár a lakás különböző villanyóráin lógó különböző rendszereknek is lehet egyetlen közös földelőhálózatuk.
Hatékony volt a kapacitív kapcsolóhoz tartozó -felhasználási lehetőségeket bemutató fényképekből-, általad bemásolt képet kitalált meséddel kombinálva feltenni. Képek a kacsoló alatt sorakoznak, amiből egyet ide bemásoltál.
kecske rá is harapott, pillanatokon belül bő szókincsével "megadja" az összes megoldást a milliós költségekkel együtt. Gyorsan feltesz az álmennyezet fölé egy 12 V-os tápegységet is. Kik vagytok ti?
3 -mal később a .... 61 írta a topiktárs a következőt :
"Ekkora szakmai ostobaságot maximum félévente hall az ember." Igaza van.
de ezt a jelentkező klímásnak - villanyszerelőnek mondjad !
Szerintem az a baj ezzel, hogy bizonyos teljesítmény felett nem csak a fázist hanem a földelést és mindent kikapcsolnak. A vezérelt pedig bizonyos teljesítmény felett van. Tehát ha nincs vezérelt akkor nemcsak a fázis, hanem a nulla és a föld is ki van kapcsolva.
Könnyűszerkezetes háznál mindent direktbe a lakáselosztótól húzok külön. Ilyenkor hol szoktátok a világítást és a hozzá tartozó kapcsolót megkötni? Pl. Fürdőszobai lámpánál, csak a kábel lógna ki a falból, szerelvénydoboz nincs? 5 vezetékkel állok ki a falból és magában a lampában kötök? Vagy kapcsolónál? Esetleg a lakaselosztoban?
Légkondi szerelés lesz nálam, és a beltéri leendő helye mellett van egy szerelődoboz. Fázis és 0 rendelkezésre áll, de föld csak olyan van, ami az „éjszakai” árammal üzemelő villanybojlerhez megy tovább. A légkondi szerelő szerint az óránál úgyis össze van kötve, így ez is leágaztatható az új földelt konnektorba. Laikusként inkább megkérdezném itt szakemberektől, igaza van?
Ha kiemelsz óvatosan egy(két) téglaszeletet és vésel alá egy üreget, abban el lehet helyezni pl a közelítés érzékelőt + rádiós távkapcsoló adóját.... egyvalamit nem tudsz beletenni az üregbe: annyi energiát, ami ellátja ezeket soksok éven át, tehát legalább az energiát muszáj lesz valahogyan vezetéken odavinni.
Hasonló esetben azt mondtam a kedves ügyfélnek (én megtehetem, mert idegennek nem dolgozom ;) hogy "ez a kapcsoló beépítés egy millió forintba fog kerülni". ere azt mondta, hogy "hülye vagy, annyíiból újra lehetne burkolni az egész falat". mire én: "pontosan ezt tervezem én is: leverem a burkolatot, odavések egy kábelt, majd idehívom a burkolódat, hogy a nagyeszű gazdi nem kérdezett meg egy szakambrt, ezért kétszer fogja kifizetni a fal leburkolását" :) Aztán úgy sikerült megoldani, hogy
- az álmennyezet fölé tettem egy 12V-os tápegységet
- kikapartam a fugát a burkolólapok között a tápegység és a kapcsoló közötti (igen kanyargós .) útvonalon
- ebbe az "árokba" belefektettem egy UTP sodrott érpárt
Nincs annak a falnak egy hátulja? Onnan megbányászni, betenni, visszatömni. És így kívülről nem látszik semmi. Csak arra kell ügyelni, hogy pontosan szépen bányásszanak. :)
Végül sikerült bekötnöm, persze ez nem az én érdemem....
Vittem direkt fix fázist a hőkioldóról a tekercs kivezetésére, ahogy áram alá helyeztem behúzott, működött. Rámértem szakadás vizsgálóval a hőkioldó két kivezetésére, nem sípolt. Nem gondolkodtam előre, hogy mi is az a gomb a hőkioldón, pedig ez lett volna a leg kézenfekvőbb. Ezt a gombot régen se használtam, rá se gondoltam, hogy most kellene... Vissza kötöttem. Először megnyomtam, elindult, elengedtem le is állt. Aztán kiderült, hogy a gombot hosszan nyomnom kellett kicsit, így úgy maradt ahogy kell Most üzemel. Szerencsére egyszerűbb "hiba" volt mint gondoltam.
Tisztába vagyok vele, hogy ilyent nem nekem kellene csinálnom, de szerencsére sikerült.
Mindenkinek nagyon köszönöm aki írt, segített a dologgal kapcsolatban!
A fogyasztásmérő utáni mért fázis fővezeték ráköthető közvetlenül a áram-védőkapcsoló bemeneti pontjára (ez lesz az elosztó első eleme) vagy szükséges a vezetéket egy fővezetéki bekötőkapoccsal megszakítani?
Nem egyértelmű a feladat. - A téglaszelet alatt van egy közelítés kapcsoló? A gazdi nagyon hülye, mert a tégla felülete mocskos lesz egy idő múlva, ragassz rá egy kis plexi lapot azon a helyen, ami takaratható.
- A gazdi erre a helyre kér (utólag) egy csengő nyomógombot? Léteznek nagyon lapos vezeték nélküli (rádiós) csengőnyomók is. Vagy pl olyan, amiben soha nem kell elemet cserélni (a rádió adója az emberi izommunkából nyeri az energiát).
Lehet úgy is csinálni, hogy még feszültségmentes állapotban kivezetsz a tekercs kapcsairól egy-egy vezetéket, arra kötöd a multimétert, és aztán adsz neki áramot csak. Érdemes olyan mérőzsinórt szerezni vagy csinálni (két banándugó, két szigetelt csipesz, meg egy-egy rövid vezetékdarab kell csak hozzá), amihez van csipesz, és akkor fogni se kell.
Azért megjegyezném a korábbi képen nem láttam öntartást bekötve a mágneskapcsolón. Szóval csak rajz (és némi szaktudás) lesz és helyesen bekötve a vezérlés... Így nem ez nem megy.
