Ide írjon mindenki, akinek van valamilyen ötlete, hogy hogyan kell egy brikettálógépet megépíteni! Szerintem pár okos ötlettel közösen mindent meglehet valósítani! Hajrá!
Tisztességgel-becsülettel bevallom: 1 hét alatt végigolvastam az egész topic-ot az elejétől. Le a kalappal Mindenki előtt. Látom a tudás, ügyesség, tenniakarás és az ész itt lakik. Én is már 1 éve gondolkodom a brikkettáláson házi szinten. Minden ismeretanyagot igyekeztem magamba szívni, amit itt találtam, de nagyon sok kérdés merült fel bennem. Én egy dugattyús masinát szeretnék összerakni. Bőven elég a 20-25kg/ óra. / ha kicsit kevesebb, az se baj./ A kérdéseim: - adott egy 220v 2-2,2kW motor. /nincs ipari áramom, bekötni pedig horror ár/, 1. Pontosan milyen alkatrészek kellenek egy dugattyús géphez? /a-tól, z-ig/ erre nem találtam leírást sehol 2. Egy 5, illetve 10 tonnás dugattyúhoz milyen hosszú és belső lyuk szélességű tömörítő cső kell? 3. Hány cm legyen a dugattyú járata a tömörítőcsőben? 4. Mekkora rész kell a tömörítő és a tömörítő cső között, hogy ne szoruljon, de a fűrészpor se peregjen vissza? 5. Hány cm legyen a betöltő nyílás?
Előre is köszönettel és elnézést a buta kérdésekért
Sajnos még nem. Az egészet szét kellet szednem mert tele volt olajjal és így nem lehet hegeszteni, meg időm sem volt még rá. Kösz az érdeklődést ha elkészült próba után jelenkezem.
üdv mindenkinek.pár honapja olvasom a forumot és érdekelne a csigás gép.bármilyen segitséget elfogadnék,mármint elméleti segitséget,ötleteket,rajzokat,stb.vasas szakmában dolgozom ezéret a gépálomány megvan az alkatrészek legyártásához és persze a hozzáértés is.elöre is köszi bármilyen segitséget.
Érdeklődöm,hogy Budapesten,vagy környékén kipróbálás gyanánt az általam vitt kb. 1 talicska minek hívjam....,mezőgazdasági mellékterméket brikettálná csak egy próba lenne ha épp üres vki gépe,hogy alkalmas e fűtésre. Darálni nem kell mehet a gépbe egyből.TErmészetesen a költségét állom.
Üdvözlöm a forum társakat, segitségeteket szeretném kérni , egy birikettálot akarok csinálni olyant mint Kai01 és kpfenyo videolyán látható volt.
Mert magát a szerkezet felépitését értem de vanak homályos foltok pl:
-maga a" csö" amiben a hidraulika szár tömöriti(préseli) a fürészport az kúpos kialakitásu e vagy a Hszár vége kúpos vagy nincs variálva?
-látam a videokon hogy a "briketálócsö vége be van hasitva és feltételezem állitható és enek a csö végének a keresztmetszet csökenése elég hogy anyi hö és nyomás keletkezen hogy össze áljon a brikett?
mert az alapanyagom megvan hozá csak fejben kéne öszerakni a teknologiát. nem akarok addig neki állni mig minden nem tiszta
elég össze visza fogalmaztam de remélem értitek min akadtam fen
válaszotokat elöreis köszönöm:VG
UI: Gratulálok Kai01és és Kpfenyo brikettálojához profi gépek
Nekem igazán szimpatikus ez a gép, s így már részben sejthető is az általa termelt fűtőanyag bekerülési költsége. De továbbra is kérdés maga a gép építési költsége. Mióta nem Pesten, hanem egy parányi faluban élek, továbbra is úgy gondolom, hogy nekem és a hasonló, városoktól távoli településen élők számára nem oly egyszerű a géphez szükséges anyagok olcsó beszerzése. Vagyis meg kell venni messziről, sok keresgélés, utazgatás árán. És az egészbe ezek az utazgatások is beszámítanak, ami nem kis összeg és idő lehet a sok különféle alkatrészt látva.
Ha ez a szerkezet mondjuk 5-600 e forintba kerül szőröstül, bőröstül, akkor bizony annyiért a nálunk is 2700 forintos akácból elég hosszú ideig fűthetek. Persze csak mondtam egy általam saccolt bekerülési összeget. Ha meg lehet úszni nagyságrenddel kevesebből, néhány tízezer forintból, akkor más a helyzet.
Szerintem egy kicsit elírtad azt a (10-20) évet, lehet hogy 1-2-t akartál írni de nem tudom. Mifelénk 2700 Ft mázsája a fának a (száraz akác) Az előző kis gépem gazdaságosabb volt azzal 700 Ft volt egy mázsa (fűrészpor+áram). Javításra nem kellett költenem. Ez a gépem már termelékenyebb de nem annyival mint amekkora motor van rajta, de még így sem kerül felébe egy mázsa tüzelő amit ha ráteszek a kandallóra az melegít nem úgy mint a (száraz akác).
Nem kell bocsánatot kérned, hiszen én írásaimban jeleztem, hogy kérek és várok pozitív és negatív kritikákat is, hiszen ez az egész fórumozás arról szól, hogy egymás tapasztalatait
megismerjük, hasznosítsuk. Egyébként az általad leírtakkal részben egyet is értettem.
Mint kiderült az utólsó hozzászólásadból, Te is csinálsz papírbrikettet. Én amit róla infót már tudok, mind leírtam, ha egészében kíváncsi vagy rá a nick nevemre kattintva végigolvashatod az eddigi tapasztalataimat egyben , amit közreadtam.
Elvártad, hogy ne mások hozzászólását folytatva kapcsolódjak be a gépedről alkotott véleményemmel ebbe a dologba. Nem tisztelek meg azzal, hogy közvetlenül a géped megjelenésekor, arra reagáljak. Sajnálom, ezt már nem lehet módosítani!
Ugyanakkor ha a gép videójának berakásakor odaírtad volna, hogy semmiféle adat nem publikus, ne is kérdezzük, mert nyilvánosan tárgytalan, akkor eleve semmit nem szóltam volna. Legfeljebb a videó megtekintése után biccentek, hogy "ez igen", és nem forszírozom a dolgot. Számomra és esetleg más olvasó számára is tárgytalan. Ha netán ennek a titkolózásnak esetleg üzleti alapja van, az is érthető.
Hogy nemrég letiltottam a kb. 10 éve nyilvános elérési lehetőségem, annak is oka van. Egyéb elfoglaltságom miatt nem sok időm van levelezgetni. Más fórumokon ismernek sokan. Itt viszont többnyire csak érdeklődő vagyok. Eddig nem nagyon szóltam hozzá, s azt gondolom, ez továbbra is szerencsésebb magatartás, hisz nem lát bele az ember a másik lelkébe, mit is okozhat abban a véleményalkotásával?
Neked azért további gépészeti sikereket kívánok e téren, én pedig egyelőre maradok a kézi préselő masinámnál. :))
Tulajdonképpen az abban leírtakkal végül is egyetértek. Csak az a problémám, hogy lehet ezt nem is nekem szántad.
Én is had idézzek írásodból:
Ha figyelmesen elolvasod a gépedről írt hozzászólásom, abban méltatva szóltam az alkotásodról. De engedtessék meg nekem is, hogy felmerüljön bennem a kérdés, mennyi az annyi? Ha valaki esetleg követni kívánja az utad, akkor nagy segítség lenne hozzá a bemutató videó mellett egy hozzávetőleges bekerülési költség és gazdaságossági számítás csatolása.
A magam részéről úgy gondolom, egy ilyen gép megalkotása bizony csak egyes, megfelelő adottságokkal rendelkező egyén számára lehet "kihívás" (műszaki ismeretek, tervezési- építési gyakorlat, szerszám, anyag, majd pedig az üzemeltetéshez szükséges folyamatos és olcsó feldolgozandó anyag megléte szükséges).
Jó vagy nem, másoknak más út lesz járható.
Sajnos a számítások nélkül nagyon a sötétben tapogatózik az, aki esetleg követné a példád.
Először is végignéztem az összes eddigi hozzászólásodat és az én gépemről Te még nem nyilatkoztál(én figyelmesen olvastam végig). Te a kai01 és Fiduli hozzászólásaihoz írtál véleményt.
Egyébként ha kíváncsi vagy bármilyen nem publikus infóra, Email címem nyílvános(nem úgy mint a Tied), ha tudok valamiben segíteni megteszem, úgy mint másoknak is, hiszen eddig a házi papír hasznosítása ügyében elég sokan megkerestek és időmhöz, egészségemhez mérten válaszoltam is.
Kedvem nem fogja semmi szegni, mert most azon gyötrődöm, hogy elkészítsem a hidraulikus présem házi használatra, természetesen nem milliókból.
Természetesen azt csinálsz, amit akarsz. Te döntöd el, ez rendjén van. De a fenti kinyilatkozásodban arra is utalsz, hogy megfizethető áron kívánod ezeket a fejlesztéseket kivitelezni.
Ha figyelmesen elolvasod a gépedről írt hozzászólásom, abban méltatva szóltam az alkotásodról. De engedtessék meg nekem is, hogy felmerüljön bennem a kérdés, mennyi az annyi? Ha valaki esetleg követni kívánja az utad, akkor nagy segítség lenne hozzá a bemutató videó mellett egy hozzávetőleges bekerülési költség és gazdaságossági számítás csatolása.
A magam részéről úgy gondolom, egy ilyen gép megalkotása bizony csak egyes, megfelelő adottságokkal rendelkező egyén számára lehet "kihívás" (műszaki ismeretek, tervezési- építési gyakorlat, szerszám, anyag, majd pedig az üzemeltetéshez szükséges folyamatos és olcsó feldolgozandó anyag megléte szükséges).
Jó vagy nem, másoknak más út lesz járható.
Sajnos a számítások nélkül nagyon a sötétben tapogatózik az, aki esetleg követné a példád.
Kérlek, ne vedd hideg-meleg kérdésnek, csupán a véleményem!
Először is kifejezem minden elismerésem az elkészített gépről. Az előző sem volt akármi, arról privát Email-ben régebben már konzultáltunk.
Én hozzászólásaimban többször kifejtettem, hogy a vélemények nem mindíg a valóságot tükrözik. Kaptam hideget, meleget a papírprésemre, de én úgy vagyok vele, hogy hagy én döntsem már el, hogy nekem mi a jó. Fiduli és manens véleményeivel is maximálisan egyetértek. Az 5432 sz. alatt azért tettem fel a videót, hogy akinek szükséges belőle hasznos ötlet az saját (nem üzleti) célra alkalmazhassa. Ha a fórumon nyitjuk meg a videót és nem a YouTube-n ezek az alábbi infók nem láthatóak.
Ezért ez ide bemásolom:"Ezt a kisgépet nem azért készítettem, hogy bonyolult technikai megoldással hasznosítsam a ház körül képződő, nem veszélyes, kazánban elégethető anyagokat, hiszen erre egyszerű megoldásokat tömegével lehet látni felvételekben. Az ok csupán annyi, hogy az aktív dolgozó évek után sem szabad letenni a lantot, mert a szellemi és fizikai erőnlét megtartásának alapja az alkotásvágy, a hasznos tevékenység folytatása. Számomra csak az önbizalmamat adta az meg, hogy meg tudtam csinálni és nem mindegy az, hogy 1000 db. brikett elkészítéséhez 1000-szer kell szétszedni és összerakni egy formát, ugyanannyiszor kézzel vagy hidraulikus emelővel megnyomni. Ezt a gépet csak egyszer kellett elkészíteni és lehet gyártani ezerrel és gyerekjáték a kezelése."
Mindez az előbb említett hasonló véleményeket is igazolja. De meg lehet cáfolni, nyitott vagyok itt és privát Emai-ban is. Hasonló gondolatokkal vágok neki a hidraulikus gép megépítésének, amihez már régóta gyüjtöm az infókat és anyagokat. Az lesz egy újabb kihívás!!!!!!!
Olvasgatom, de én igazán hobbiasztalos vagyok, ott pedig látok egy-két nagyarc profit. Hozzájuk én kicsi vagyok. A gyerekeimnek - is - elkészítek minden bútort ( nem bútorlapból ) restaurálok, politúrozok , intarzia, esztergálok, faragok, csak régi, öntvény, ill. magam által gyártott gépeim vannak, tehát nem oda való vagyok. Azért sokat tanulok ott is.
Lehet, hogy elkerülte a figyelmem a nickked, de ha mégsem és új számodra a linkelt topic, javasolom, nézz be oda is! Jó dolgokról csevegnek a fijúúúúk.
Akkor rokon lelkek vagyunk, nekem is asztalosműhelyem van, de lehet a kettőt kombinálni. Ma kezdek- hozzá egy fa - vas kombinációjú darabológéphez. ( szerkezet, burkolat fa, a vágó-daraboló egység vas. Ez is egyfajta kihívás ! :) )
Köszönöm az elismerést, igaza van Fidulinak és /manens-nak hogy meg tudom-e csinálni az elképzelésemet és az működjön is. Az egy igazi kihívás. A tervezés az nem kerül semmibe. Költség csökkentés szempontjából azokbol az anyagokból próbáltam összehozni amit találtam a garázsba. Amit meg nem tudsz megcsinálni azt meg megkell venni hozzá. (munkahenger, csövek, olaj) Ha szerencséd van a vastelepen 10ed-éért megtudod venni.
Én is csinálok sokféle kütyüt, de fából. Faipari gépeim vannak. A fémmegmunkálás tőlem távolabb áll. Vagyis amit a feladatról, a kihívásról írtatok (az előző hozzászólóval), osztom. Jó érzés, ha meg tudja az ember sk. valósítani amit elképzelt.
E gép készítőjének mások a prioritásai, mint egy fémmunkában kevésbé jártas valakinek, pláne ha a feldolgozandó alapanyag beszerzése sem magától értetődő. Mindenki más helyzetben van.
Szerintem a tervezés nem kerül pénzbe; a gyártásnál csak az, amit az ember nem tud maga megcsinálni ( Brikettálógép épitése HÁZILAG a cél ); az anyagot lehet lomolni apróért; a javitást is megcsinálja az aki készitette; az üzemeltetés ami pénzbe kerül ( áram, kenőanyag minimális, stb. ). Csak száraz darálék kell hozzá. Az meg szerintem van a tulajnak, különben nem épitett volna egy ilyen gépet.
Komoly szellemi és gyakorlati tudás kellett az elkészítéséhez. Bennem csupán az merül fel a gép láttán, hány mázsa tüzelőt vehetnék mondjuk 10-20 éven keresztül azért a pénzért, amibe a tervezés, gyártás, anyag, javítás, üzemeltetés stb. kerül?
Jó lenne mellette látni egy megtérülési számítást! De azért le a kalappal a készítője előtt!
Természetes, hogy neked a szines papír miatt ilyen negatív a véleményed, sőt, így a matek is rendben van. Még azt is merem mondani, hogy a nekivaló tiszta kartonból készült brikett sem az igazi, mert aránytalanul sok a hamuja, a hőértéke meg sem közelíti a fáét. Igazán a valamivel kevert papírbrikett lehet összehasonlításra alkalmas. Elemezhetünk, vitatkozhatunk, a lényeg az, hogy akinek ideje, ereje, ingyen alapanyaga van, pénze - mint egyre többünknek - kevés, annak megéri. A bónusz pedig az a tudat, hogy hasznosak tudunk lenni. Pont.
Tavaly, nem csináltam brikettet, hanem simán tüzeltem a papírt. Igaz, hogy ott kellett ülni mellette, de fel tudtam melegíteni a puffert, és fűtöttem a lakást.
Most csináltam brikettet belőle, és nem tudom vele felmelegíteni a puffert, csak kompromisszumokkal fűteni a lakást.
A brikett csinálásba több időt fektettem, mint mikor ott ültem a kazán mellett, és papírral tüzeltem.
Ergo, nekem nem éri meg brikettet gyártani.
Mivel csak színes papírom van, ami még ráadásul szét sem ázik, kénytelen voltam ebből brikettet készíteni. Nem fogok papírt venni, hogy brikettet csinálhassak. Ha már pénzt adok érte, fát veszek.
A nagy lángot nem a papír brikettre értettem az szinte úgy éget mint a fabrikket, henem a tiszta papír égetésre céloztam a nagy lángot, összevágom a kartonokat akkorára, hogy ép beférjenek a kazánba, és felül gyújtom meg. Sajnos ott kell leni és sokszor meg piszkálni, hogy maradéktalanul elégjen, ezt meglehet úszni ha brikett állapotban égetem. Az apríték v. fűrészpor lényegesen javitott a papírbrikett égésén. Én is próbáltam festett papirt égetni nehezebben ég és még büdös is meg piszkosúl fűstől. Dobozokban is elő fordul fehér lakkozot/festett az sem jó.
A papirt bő vizbe áztatom, és egy nagyteljesitményü fúrógéppel pépesitem. Pár perc alatt olyan mint a malter ezután adom hozzá a forgácsot szárazon- közbe keverem a furógéppel.Van egy edényem amibe mindig ugyanannyi vizet teszek 2kg papirt (ezt mérem) a többi forgács.A lényeg a viz mennyisége, mert igy ha kevesebb a papir több fogács kell hozzá, ha több a papir akkor kevesebb!A keverék állaga mindig azonos.( Amit még visz a furógép!)
Ma elindítottam a projektet. Szétnézek emelő és papír témába. Papírból megpróbálok karton hulladékot szerezni (Ti mondjátok, az jobb.) A forgács az sínen van. A forgácsot is beáztatod? Vagy azt szárazon kevered hozzá?
Én kb. fele-fele arányban keverem, de ha kevés papirom van akkor 40-60%-ban keverem.
Sajnos nehezen jutok papirhoz, forgácsot meg termelek bőven!
Egyébbként csak annyi papir kell, hogy ne essen szét a brikett! Volt már olyan is, hogy 2kg papirhoz 8kg forgácsot tettem-és megmaradt! Igaz úgy kell vele bánni mint a tojással, de a kényszer nagy úr!
Azért az is igaz én nem a varjakat fűtöm, a papír nagy lánggal ég, nekem van egy fűst hő alapján működő kazánom és a fűst max. 250°C ra mehet fel és az általam készitett ketyerék leszabályozzák a kazánt, így jobban hasznosul a meleg.
Azt a keveset amit csináltam jók a tapasztalataim, főleg a mixeltek (apritékkal).
Kétségtelen sok a hamuja, nálam is van puffer fel is nyomta 80°ra igaz a fűtés még akkor nem ment csak este. Van caloria a papírban, én ha felvágok 4-5 hullám papír kartont és el tűzelem azzal is felmegy a puffer, igaz ott kell leni és rakni meg piszkálni, hogy kapjon levegőt. A brikett nél meg csak hanyagul bedobáltam (tehát nem sorba egymás mellé) és felül meggyujtottam kicsit használt étolajjal meglocsoltam, és minden piszkálás nélkül leéget a rakat kb2óra alatt. Valószínű a papír sem mindegy én a barna festetlen hullám karton dobozokat használtam fel, a festett papírok állítólag nem jól égnek.
Én 120 mm dugattyú, és 50 mm dugattyúrúd átmérővel számoltam, valamint valahol azt olvastam, hogy egy MTZ szivattyú nyomja az olajadat, ami névleg 32 liter/perc olajmennyiséget szállít.
A 107 bar úgy jött ki, hogy az ideálisnak tekintett, a brikett felületére ható 1000 kg/cm2 préselési nyomást vettem alapul, ami 50 mm brikett átmérőnél kb. 20 tonna nyomóerőt jelent. Az általam saccolt 120-as iker dugattyú esetén ekkora olajnyomás adódott.
Amit most írtál, az alapján újra számoltam, és a te adataiddal már kezelhető eredmények adódtak, és kb. annyi, amit írtál.
Kérdéseim ezzel kapcsolatban: Mivel a brikettre ható préselési nyomás csak 450-500 kg/cm2, az ideálisnak tekintett 1000 kg/cm2 helyett, ez nem túl laza brikettet ad?
(Nekem egészen pontosan 472,5 kg/cm2 jött ki, 45 bar olajnyomás és 27 liter/perc olajszállítás mellett, és a préselés ereje pedig kb. 9 tonna - a Te adataiddal.)
Ja, és az előzőekben nem vettem figyelembe semmi résveszteséget, vagy áramlási veszteséget, bár most az újra számításnál sem.
Nem esik szét a brikett a tűzben?
Ránézésre ugyan szép fényesek, látszólag egyben vannak és nincs megégve a felületük.
Az meglehet hogy a számításodba hiba keveredett. Én nem csináltam előzetes számításokat, hanem kikisérleteztem. Például a videón a motoron, 60mm átmérőjű szíjtárcsa van, gyorsabbra akartam, tettem rá 70-eset és megfogta a motort.Nem tudom hogy jött ki neked 107 bar de nálam már 40 bar nyomásnál nyöszörgött a motor és volt hogy meg is fogta .A dugattyú lökete 240 mm az átmérője 125 mm. Az én számításaim szerint amit a fórumon olvastam, a brikketre ható nyomóerő 450-500 kgcm2.
Fele akkora mint amennyi kellene, de a motor se 10 kw-os.
Ja: az előzőhöz még annyit, hogy természetesen bárkitől szívesen fogadok ötletet, javaslatot. De őket azért szólítottam meg, mert kai01 tette fel, halálosztóval meg már volt alkalmam "találkozni".
Titeket kérdeznélek: Láttam kai01 által feltett gépet az 5057-es kommenten. Írják róla, hogy 1100 Wattos motor hajtja, és 50 mm átmérőjű, 30 mm-es pogácsákat présel ki magából.
Elkezdtem utánaszámolni, mert mindenhol legalább 3-4-5 kW-os motorokat említenek, sőt nagyobbakat.
A videó alapján a dugattyú löketét úgy kb. 30 cm-re saccoltam, szerintem nagyjából passzol is a 30 mm-es brikett hosszúságához.
A tömörítési folyamat matematikai modellezésével még nem is volt gondom: Itt érvényesül a volumetrikus szivattyúkra írható P = Q * (delta) p összefüggés, amiben Q a szivattyú folyadékszállítása, (delta)p pedig az előidézett nyomásnövekedés.
A videón kb 10 másodperc egy dugattyúlöket ideje, ez 3 cm/sec dugattyúsebesség. Mivel a gép ikerdugattyús, nekem kb 107 bar mellett jött ki a 20 tonna nyomóerő.
Oda-vissza leellenőrizve a számítást, úgy látom, hogy valóban elég az 1100 Wattos motor.
Legalábbis a tömörítési szakaszban!!!
DE:
Az utolsó 3 cm-en, a löket végén, ahol már megvan a 20 tonna nyomóerő, látszik, hogy a pogácsák kb egy másodperc alatt bújnak ki a cső végén. Ez megegyezik a 3cm/sec dugattyúsebességgel.
Csakhogy a 20 tonna, az 20*10*1000 N, azaz 200000 N. Ha ez 3 cm/sec mozgással tolja előre a brikettet, akkor az előretolás teljesítmény igénye P = 200000 * 0,03 (Nm/sec) = 6000 Watt.
Honnan kerül elő ez az energia? A motor csak 1100 Wattos.
Valamit biztosan kihagytam a számításból, de nem jövök rá, hogy mit. Közben a videón látom, hogy a gép működik.
Számoljunk együtt!
Vajk, veled már régebben a napenergiás topicban volt alkalmam eszmét cserélni, sörkollektor témában. Ezért szólítottalak meg itt is, mert már számoltunk együtt, akkor ventilátort segítettél kiválasztani.
Beválik!!!!Pár napja használom, és ér annyit mint a puhafa.Sőt ma kipróbáltam, hogy egyet belemártottam használt étoljba és azt használtam alágyujtósnak.Ég mint a zsíííír..A tisztán papírból készültek tovább izzanak,a fűrészporral kevertek intenzívebben lángolnak, és hamarabb leégnek.Ami viszont hátránya a dolognak, hogy sok a hamu,megtelik a hamuláda hamar.
Köszi a válaszokat. Nekem sincs pufferem, és nem is tervezek.Szerintem nálam felesleges. Csak gravitációval működtetem a vegyest. Van gázkazánom is, de azt mostanság kikímélem. :) A rendszeren van keringető sziv. 1-el tudom mind kettőt üzemelteni ha akarom. A gáznál a csőtermosztát vezérli. A vegyesnél nem használom. A p.brikketet csak mint plusznak gondolom, de kiakarom próbálni előbb. Ha úgy látom egy picit is megéri lehet hogy csinálok párszáz darabot. Amúgy víz-gáz szerelő a szakmám, csak mostanában nem ebből élek. Szerintetek milyen erejű nyomóezközt kellene beszerezni (3-5 t) ? Begyujtásnál vagy már a parázsnál jobb rátenni a tűzre?
A tüzifát nekem is úgy kell megvennem keményen. 1 nincs felénk erdő. 2 nincs időm kimenni fát szedni. 3.sajna az egészségem ezt már nem teszi lehetővé. Igy meg kell spórolni egy 100-120q fa árát. De tisztán gázzal ez a 2,5-3 szorosába kerül egy szezon! Tehát megpróbálok minden lehetőséget.
Én egy éve foglalkozok papir és gyaluforgács keverék préseléssel. Nagykunságinak igaza van az időt illetően. De mit csináljon az akinek temérdek ideje van (nyugdijas) és munkát nem kap, mert még az egészséges fiatalnak sincs. Én nagyon bizok a sikerben, a próba már megvolt. Kb 8000db-ot csináltam a nyáron, és el sem fáradtam egyszer sem! Ha beválik kb 100000ft-ot takaritok meg vele ami majdnem 2 havi nyugdijam!
Szia!Van igazság abban amit nagykunsági fórumtársunk ír.Nem egy gazdaságilag kifizetődő tevékenység a papírbrikett készítés.Csak akkor álj neki ha van sok fölös szabadidőd.Amiért én mégis folytatom az azért van , mert az én rendszerem nem pufferes,és a papírbrikett égése miatt(sokáig izzik)ki tudom vele tólni a fűtési időt.Hagyományos módon(fával)felfűtöm a rendszert, és a fűtési idő végén megrakom a kazánt papírbrikettel.Így 2-3 órával tovább tartaja a meleget.
Nálam a fűtési rendszer puffertartályos. Kazánon 60 fokos kazánvédő szelep.
Papírbrikettel nem lehet pufferra fűteni.
Annyit tudok vele elérni, hogy kizárom a puffert, kazánvédőt kikerülöm, és a lakás szivattyújával 2-es fokozaton tudok tartani egy olyan 50-55 fokot.
Átmeneti időben elég.
Az én tanácsom, ne csináld!
papírt 3 napig daráltuk egy 7.5 KW-os kalapácsos darálóval. Aztán hónapokig áztattam, préseltem. Ezzel a sok sok órás mukával megspórolok kb 10 q fát ami kb 2200 Ft/ q hasítva házhoz szállítva. / igaz vizes fa/ Ez kb 22.000 Ft.
Beleolvasgattam az itteni beszélgetésekbe a papírbikettről. Klassz gépeket, módszereket láttam, olvastam.Gondoltam kipróbálom ezt a p.brikett gyártást és tüzelést. Lengyel öv. kazánom van és 90m2-es fűteni való.Mik a tapasztalatok a kazánba való fűtéssel? Most jelenleg tölgyfám van. Gondoltam össze ütök egy eggyes gépet kipróbálásra. De szigorúan árammentesen gondolkozom. Kivéve a pépesítést.Ha adtok tanácsot szívesen veszem.
Az egyik barátom szem.gk. bontóban szerzett fogasléces kormány művét aprikálta rá a présre. Szerinte jól működik, korábban gk. emelővel csinálta de szabadságra ment a hidralika így jött a kormány mű, és még gyorsabb is.
sziasztok szabadidőm és techniki tudásom nem teszi lehetővé, hogy magam készítsek egy brikettálót ezért keresek valakit aki tudna nekem ilyet készíteni petyya@freemail.hu minden megoldás érdekelne
Olyan kérdéssel fordulnék hozzátok, hogy csigás prést szeretnék készíteni saját használatra és a csigát illetve a préshüvelyt szeretném hozzá megvásárolni vagy legyártatni. Kérem aki tud ezzel kapcsolatban valamilyen címeket vagy akár eladó préscsigát préshüvellyel az kérem szóljon hozzá, vagy írjon az rp106@citromail.hu címemre!
Önnek is köszönöm az elismerést. Igen így van a festés még hiányzik, a rozsda nem gond és azért nem festettem még le, mert folyamatosan alakítgattam(még mindíg van egy két apró hegesztés a könnyebb mozgatás érdekében), de a télen az is meg lesz. Egyébként munka után slaggal vízsugárral mindig lemosom hiszen nincs rajta elektromos berendezés aminek árthatna a víz és alig rozsdásodik, mert a papírból kioldódó cellulóz vékony filmréteget képez. Látható, hogy a kétéves alapokon alig van rozsda.
Ha elolvastad a YouTube-on a leírásom, már benne is van a válasz, miért akarok hidraulikus gépet építeni. Az is csak egy nagy kihívás lesz önmagammal szemben. Egyébként a papír és egyéb nem környezetszennyező hulladékok háztartási vizes technológiás, napenergia szárításos módszer megalkotására már az újabb elképzelésem kialakult a fejembe, a télen ahhoz is hozzáfogok. Egyelőre a papírok aprítása még sötét, de azon is dolgozom, míg nincs elfogadható eredmény nem írok róla. Szintén házi használatú (kis teljesítményű gépen agyalok)
Tegyél rá magasból, hogy mások hogyan viszonyulnak a tevékenységünkhöz. Magam is sok ezer téglán túl vagyok, meggyőződésem, hogy jól csinálod. Azt látom, hogy profi, igényes a munka, ami kijön a kezetek alól, úgy gépileg, tárolásilag és késztermékileg is. Én is biztatlak, amennyiben van alapanyag meg idő, úgy nagyon hasznos a tevékenységed.
Én ágaprítékot préselek a brikettbe ( a többi, faforgács, fűrészpor, stb. mellett ), mechanikus olajemelővel. Tetszik a pneumatikus géped, megkérdezném, hogy mi az oka, hogy át akarsz állni hidraulikusra.
Elnézést, de a leírásból lemaradt az ami a YouTube oldalán leírásként szerepel és szives figyelmébe ajánlom elsődlegesen azoknak a társaimnak, akik már az életük kenyerének javát elfogyasztották, nem dőzsölnek az anyagi javakban és az egész ügyet nem úgy fogják fel mint egyesek: "minek kinlódjak én ilyen piti üggyel, mikor a gázt csak egy gombbal kell szabályozni..."
Régebben már feltettem képeket a papírprésemről, de egy kicsit elvették a kedvem a hasznosítható és egészségre nem ártalmas házi hulladékok sajátcélú felhasználásáról.
Elkészítettem az ígért videót, lehet rajta elmélkedni, pro és kontra alapon. Tűröm és várom a véleményeket, akkor is ha azok negatívak. Kedvem nem fogja semmi szegni, mert most azon gyötrődöm, hogy elkészítsem a hidraulikus présem házi használatra, természetesen nem milliókból. Az eredményről szintén beszámolok. Itt érhető el a videó:
Kiprábáltam, a vékony, 1-2 cm-es ágakat ragyogóan viszi. Mivel félkész állapotban kinyilvánította a vételi szándékát valaki, amióta készen van, nem próbáltam, nem akarom bepiszkolni.
Amikor csak a vázra volt szerelve a vágóegység, akkor próbáltam. Még nem volt meg az etetője, ezért csak " odatettem " a papírokat. A kések spirálisan vannak felfűzve, tehát be is húzzák a papírt. A vékonyakat, mint az újságpapír átrántotta, mert nem tudtam mihez - az etető aljához - visszafogni. Egyébként a kartont jobban is szereti, akár 4-be, vagy 6-ba hajtva is.
manens, itt az első képen a darálék között van újségpapír is a darálékba, azt nem darálja le rendesen, vagy csak inkább a hullámpapírt szereti a gép? Szépen néz ki a gépezet. beburkolva is.
A hidraulikában járatlan vagyok,mit kell nézni?Esetleg ha a szivattyúja,és a motra kevéd lenne hozzá,az egyébb cuccok(vezérlőszelepek,kapcsolók,tömlők,stb)megérnek e 50 ezret?
Kérdeznék a profi brikettáló építőktől!A csápos emelők hidraulika szekrénye alkalmas e brikettálóhoz?Bontott cucc ,viszonylag olcsón hozzá lehetne jutni.
Szerinte, az előző hozzászólás a megfelelő válasz!Én értem témát de nem tudom érdemes lenne e szerkeszteni/venni egy ilyet!szerintem évi 1-2 hónara való brikettet,(besegítés a fűtésbe)és kb 3-4-5év a megtérülési ideje?!!
Mivelhogy az átmérő, az arányokból sejtve,kb 3-4cm, lehet hogy elég a 4-6 tonna nyomás.Azt nem látni a videón, hogy a kilépő cső nem e kónuszosra van esztergálva.Egyik fűrészporosnál se kell a zárt indítás.a csőben fellépő súrlódóerő elég a záráshoz.Valószínűleg az első pár nyomat használhatatlan,de az is látszik, hogy a súrlódásból keletkező hő elszínezte a csövet.Tehát a préseléshez szükséges hő is megvan.Azért a tartósságára kíváncsi lennék.Az egyik ismerős vett az egyik barkácsáruházban ilyesmi hasítót,(madeincsajna)ami a második szezonban megadta magát, leégett a motra.
Szerintem itt valami nem stimel, hisz a cső vége nyitott, igazi préselés nem is történik, hisz szabadon tudja kinyomni a fürészport. Ráadásul a kilépő cső kereszt metszete is ua. még ha le lenne szükitve talán lehetne szó préselésről. Nem értem!
Most, hogy már nincs gond a pépesítéssel én is egy ilyen 4T ás hasítót alakítanék át a papír briket préselésre. Száraz fa briket gyártásra nem tudom elég e a 4-6T mert ezek a fekvő hasitok ennyit tudnak.
Sziaztok!Valaki nem tudja hol tudnék beszerezni egy kisebb pelletáló vagy brikettáló kisipari gépet/220v/Ujonnan vagy használtan?!Egy kisebb ház fütésének besegítésére?A kertben felgyülemlett termények szárának ill fürészpor hasznosítására?
Lehet, hogy túlzás, de a következtetésemből ez jött ki! Tavaj télen cserépkályhába teszteltem és egy rakás fa után tiz darabot tudtam eltüzelni. Igaz reggel és délután is begyújtottam tehát napi húsz darab kellett. Szerintem kazánba folyamatos égéshez 50db el fog menni naponta! Ez 6 hónap alatt 8000 db. De ezt majd a tél dönti el! Én látok benne fantáziát, és ha beválik megoldom, hogy gyorsabb legyen a gyártása!
Én csak gratulálni tudok a présedhez.Szerintem papírbrikettre alapozni a téli fűtést,nagy merészség.Viszont még mindíg jobb az ezirányú hasznosítása a hulladéknak, mintha a szemétbe végezné.Elértem a tágabban vett családban, hogy szelektíven gyűjtik a hulladékot,és a papírt nekem külön rakják.Igaz ebből nem jön össze 10ezer darab brikett,max 1000, ami ugyebár 5-10 mázsa fát pótol.Nem is a gazdaságosságát néztem, amikor nekiálltam gyártani.A papírbrikett égése volt a mozgatóerő.Préselt papírgurigát kaptam egy ismerőstől tavaly télen,és ráraktam a kazánra.Azt tapasztaltam, hogy 2-3 óra hosszaáig izzott,és tartotta a hőt a rendszerben.Innentől fogva tudatosan a fűtés befejezéseként használtam a gurigákat,kitolva ezzel a fűtési időt.ekkor döntöttem a papírbrikett gyártásáról.Amikor van kedvem, fölös 1-2 órám, legyártok 15-30db-ot.Mostanra kb 900-1000db jött össze.Ha a télen beváltja a hozzá fűzött reményeket,jövöre intenzívebben fogom folytatni.
Igazából engem csak a hegesztés tanulás és az építés része vonzott inkább. Az már csak plusz öröm ,hogy működik is. Ami felhalmozódik papír és egyéb dolgok azt fogom vele préselni és nem nagyüzemi termelésre szánom. Ha lesz kedvem csinálom ha nem akkor meg leadom vasba, elvégre oda is indult csak akkor még nem tudtam h ez lesz belőle.
Az emelőt meg régebben vettem csak ültetett a kocsi és nem fér alá, ezért sosem volt használva.
Láttam a neten árulják a nagyobb tesóját is a présednek.
Ez mind szép és jó, de mikor lesz ebből 8-10 ezer darab! Mert ennyi kell egy szezonra fával vegyesen!
Én is gyártom és csak úgy éri meg, ha a gyártási időt minimálisra csökkentem! Ha a présem ilyen komplikált lenne, soha nem gyártanék le napi 100-150 db-ot! (Persze ezt pépesitve kavarva és préselve értsd!)
Sajnos ha gépesitel, elviszi a hasznot--ha nem akkor lassú!
Olvasgattam itt érdekes dolgokat ezért a leadásra váró vaskupacot arrébb pakoltam. Pedig azt hittem már semmire sem használható vasakkal van tele, hát jó lesz az még valamire itt is beigazolódott.
Össze is raktam egy papírprést. Előtte már kértem haveromtól egy erőkaros masinát, és azzal készítettem 10 téglát amiben szórólap,kartondoboz,fűrészpor volt keverve. Ezt a kézzel tömörített cuccot utána átraktam az én olajemelős présembe, és még 2 centit nyomott rajta.
Amit a lombszívó összedarált falevelet azt is belekevertem a pépbe, és elég jól összeállt.
Hoppá!Én egy reklámújságnak néztem.A télen, ha lesz időm én is át akarok állni a tégla formára,és az alulról felfelé nyomó présre.Bár vannak előnyei a kör alakúnak, de a tárolásra nagyobb hely kell.A felfelé nyomó pedig jobban víztelenít,mert a gravitáció is segít.Bár nyáron nincs vele gond, de ilyenkor már kell egy hét is mire kiszárad a brixi.
Persze lehet, hogy csak a hullámpapír pép ragad így össze, újság papír nem biztos, hogy ennyire össze ragad. Egyébként egy normál gyufásdoboz van a tégla tetején, szerintem nem olyan nagy ez.
Komoly méretűnek tűnik a briketed.Bár lenne olyan kazánom amibe ekkora fér.Mint igértem ,ha elkészül a pépesítő beszámolok róla. Ma sikerült összerakni és kipróbálni.Vegyesek a tapasztalatok.Nagyon finomra, szinte krémszerűre darálja a papírt.Viszont sok víz kell hozzá, mert különben lefullad az 1400W, 2800/perc tudású motor.Tehát az elkészült pép híg, amit préselés előtt elővízteleníteni kell.
Az már látszik, hogy növelhetem a fűrészpor adagot.Eddig kb1/5-öd arányban kevertemHolnap, ha időm engedi, emelem a fűrészpor adagot,addig amíg kezelhető lesz a brixi.
Tavasszal telepítettem 300 db-ot most 325 cm magas 32 mm tőátmérő (fenti képeken).
Sárga vizimérték 2 méteres a képeken, 5 cm széles.
Alig tudtam tavaly tavaszi fáimat megmérni (vizimértékkel és 6 méteres teleszkópos pecabottal sikerült csak). Most 730 cm-esek, egy tövűnek 13 cm tőátméröje van. két tövűnek 9-9 cm tőátmérője van. (fenti képek)
Ezen a képen tavalyi telepítésű fát sajnos 10 cm-nél ki kellett vágnom egy hónapja mivel tavaly a -26 fokban fáim nagy része elfagyott a 30 cm-es fagy felett. Gondoltam regenerálódik de nem sikerült neki. Azt hittem hogy a kánikulában el fog pusztulni. Nem tette, egy hónap alatt most 80 cm es ennyi hajtással.
Amelyik ép ágakat levágtam egy hónapja azokat 2 hétig vízben gyökeresítettem,egy hete elültettem, most 30 cm. Nem tudom, hogy a telet át tudja-e majd vészelni?
Szia Deskó. Nekem is pont ilyen fáim vannak. Én is hasaonló dolgokon agyalok. A kérdésedre, hogy 2 évente vágd vagy 6-8 évente ezt így nem biztos, hogy érdemes feltenni mivel a telepítésnél már lehet, hogy eldöntötted. Mert asor és tőtávolságot 6-8 évesnél ha jól tudom 2x2 métertől 3x3-ig szokták telepíteni. Tenálad mekkora a sor és tőtávolság? Szerintem érdemes 2 évente aprítani mert akkor a legapróbb ágacska is hasznosul. (néztem a videót, lehet, hogy a feliratot az elején elkírtad? (2012 november) ). Én is brikettálásra készülök papírral, nézelődök én is itt, hogy többiek milyen tapasztalatokat tartanak jónak. Teszek majd fel képeket én is fáimról, hogy hogy néznek ki most.
Igen hisz az apritékot már csak a kész péphez kell keverni, az össz tömegéhez képest lényegesen kevesebb a víz tartalma és vaskosabb téglákat tudtam késziteni.
Apritékot már v. négy éve használok nem egy egyszerű vele tüzelni, mivel laza a rakat könnyen begyuladhat az egész (felső begyújtásnál is) és akkor már nem lehet kordában tartani. Idáig úgy égettem, hogy ha már be gyulladt takarékra raktam mindent és nem nyitogattam az ajtókat, hagytam leégni szép lassan. Viszont ha téglában lesz lehet vele úgy tüzelni mint fával, de hát majd jővőre.
Én egy karos nyomóval, kézzel préselem a brikettet. Ha csak tiszta papír volt, akkor nem tudtam kinyomni belőle a vizet, ezért nem volt elég tömör ahhoz, h nedvesen rakosgatni tudjam.
Ha bármi egyéb anyagot teszek bele, fűrészport, aprítékot, fűzfalevelet, akkor sokkal kisebb erővel tudok tömörebb kuglikat nyomni. És hamarabb ki is szárad.
Majd meglátod, hogy a faaprítékkal kevert papírbrikett a lehető legjobb megoldás. Igen, a papír csak ragasztóanyagnak kell. Az nem baj, hogy nem bírja el a terepjárót, ahogyan többen a tiszta papírbrikettet népszerűsítették anno, az a lényeg, hogy kezelhető, tárolható szilárdságú legyen. Kárpótol minden sarkosságért és szilárdságért az, hogy sokkal kevesebb a hamuja, jobb a hőértéke. Persze nem kell elvetni a tiszta papírbrikettet sem, az arra jó, hogy az utolső rátevés során tovább izzik.
Szóval a betonkeverő kész, Bp. XVIII. ker. Madarász u.-11 ben van egy iparos minden betonkeverő hőz van alkatrésze ha szügséges javítást is vállal.
Igaz két napot dolgoztam vele meg egy kicsit szaladgáltam de 30e. ért van egy új keverőm. Tavasszal neki lódulok a tégla gyártásnak, kipróbáltam az apritékos téglát, nem olyan szilárd mint ha csak papír lenne (50-50%) de nehéz eltörni és jól ég.
Megjegyzem ez csak hullámkaton papírral van keverve, ez pedig szerintem tartalmaz ragasztót, hogy a rétegeket össze ragsztják, talán ezért is szilárdabbak a téglák.
Csak az elv hasonló,a hajtás ékszíjas lesz mert nem fér be a motor a tartály alá, illetve akkor túl magas lenne.Remélem nem fog gondot okozni az ékszíj.a darálófej , egy nyitott lapátú szivattyú álló, illetve forgórésze.Csapágyazása, szimeringezése az eredeti szerint lett felújítva.6003/2Zcsapágyak,37X17X10-es szimeringek, valamint a forgórészalatt diling gyűrű.A tartály egy kiszuperált gázbojler.A váz kicsit gagyi, mert amit itthon találtam, meg az ócskavastelepen, abból lesz.
Szia!Érdekelne,hogy tudnál e nekem tavasszal vagy 50-100db tövet?Idén már próbálkoztam vele,de kiszáradt!50tő volt,3szor kapáltam locsolgattam is egy jó darabig őket,sőt 3szor meg is sóztam finoman!Elég szépen nőttek,kb 1-.1.3m ig.Sok,4-5 oldalága is volt,mignem elkezdtek kiszáradni!?most talán 2-3 tő ha él még a többi kiszáradt!Talán az volt a baj,hogy nem dugtam le a töveket a föld alá,és kilátszott 5-10cm?Tudnál valami tippet adni az ültetéshez?
Igen ezek szerint betonkeverők közt is van eltérés, akik az enyémet készitették már be csődőltek hiába mentem Alsonémedibe (telefon nem volt) de kaptam egy címet ahol ígértek alkatrészt. Szóval a mosógép nálam nem jött be de gondolom azért mert az eredeti kis motort hagytam benne és az még átételezve 2:1 arányban is lassitott volt.
Tehát lehet, hogy 1200W os motor megteszi a magáét, főleg ha közvetlen hajtod hisz akkor már olyan lesz mint egy nagy kávédaráló. (csak a csapágy bírja mert ezekben csúszó csapágy van az pedig nem szereti a nagy fordulatott) Minden esetre figyeld nem e folyik át rajta a víz mert könnyen baleset lehet belőle!
Két sor 1,5mm-es horganyzott dtóttal összekötöttem a két keverőlapátot,de egyenlőre nem sok változást tapasztaltam.Lassan elkészül a mosógép inspirálta pépesítő, és bízom benne hogy beváltja a hozzá fűzött reményeket.Ami kérdéses, hogy a motor elég lesz e hozzá.Mivel nincs ipari áramom,egy 220V-os 1200W-os fűnyírómotor lesz a meghajtás.Benzinmotorral kipróbálva nagyon jól működött,de nem gazdaságos, ekkora benzináraknál.Először kisebb adaggal fogom megpróbálni, és ahogy Te is tetted, először a víz, és ahhoz a beáztatott papír. Ha sikerül beszámolok róla.Sajnos képet,vagy videót én feltölteni nem tudok, mert a sz.g.-es tudásom nagyon gyenge,a kölkeim meg sose érnek rá, hogy segítsenek.
A drot az kell bele, ép most beszéltem a haveral, az egynapos áztatás útán ha összehajtogatva dobja be a betonkeverőbe valoban szenved vele. De ha széthajtogatja és úgy dobja be krumplipüré szerű lesz egy félóra után. Útána lehet hozzákeverni más éghető anyagot. A keverési arány szerintem mindegy lefeljebb a szilárdsága változhat, de égés szempontjából mindegy mert külön külön mindegyik ég önmagában, (papírbrikett / fabrikett). Talán a kész méretek nem mindegy, hogy mekkorák.
Az tény amit idáig csináltam nem szabad sorba berakni a kazánba, csak úgy hanyagul kell bedobálni, hogy égés közben körbe tudja járni a levegő és a láng, és a lényeg felülről kell begyujtani és akkor szépen sokáig ég. Leégés útán szép szürkés fehér lesz a kazán belseje, tehát nem kormol és fűstől.
Most megyek alsónémedibe a keverő gyártójához szerezni egy stiftett a fogaskerékbe.
Profi a francokat. A három gyerekem közül kettő városi családi házban lakik, mindkettőnek, meg magamnak készítem elő a téli tüzelő-kiegészítést. Azt a drótos megoldást tavasszal kipróbálom.
Szevasztok!Sajnos nekem csak egy kicsi betonkeverőm van, kb 1,5 talicskányi beton fér bele.Olvasva az írásaitok, kipróbáltam én is.
Nem igazán vagyok az eredménnyel megelégedve.Bár lehet, hogy apróbbra tépett papírokkal sikerült Félórai járatás után sem lett olyan mint akár egy keverőszárral.Lehet, hogy a papír mennyisége is meghatározó?
Akkor te már profi vagy mert én 2-3 hét alatt gyártottam annyit mint te agy nap.
Na majd tavasszal, addig meg gyűjtöm a kartonokat, most már kirakhatom a szabadba hisz előbb utóbb vizesek lesznek. A keverőre visszatérve mindegyikben van terelő lap, az emlitett két drót a terelőlapokat köti össze, de az kisebb keverő mint a tied az enyém 155L- es ez legfeljebb 2 talicska max3. kb.
Egyébként ma vettem is egy betonkeverőt, egy két alkatrész hiánya miatt alkalmi áron árulták a praktikernél. A hiányzó egyik lábát már pótóltam, a motor tökéletes, most még egy drezonstiftett kell szereznem a fogas kerékbe. Egyébként maszív 2mm lemezből van az üst, fém fogaskerék koszorú. A brikóban 40-50e árulnak keverőt 0,5mm üsttel, volt amelyikbe beleejtettek valamit már ki is jukadt, nem tudom a betont meddig birná és müa. fogaskoszorúval.
Valószínű a keresztben be tett két drot is sokat számit. Én is áztattam napokig a kartonokat mégsem boldogultam vele, úgy látszik a beton keverő univerzális eszköz és ráadásul könnyű hozzá keverni más éghető cuccot.
Én már régen betonkeverőben áztatok. Nem az áztatással van bajom, hanem azzal, hogy a kartont hogyan készítem elő. Ha szárazon nagyobb darabokban teszeb be a gépbe, akkor kis mennyiség fér. Ha leaprítva, akkor kb. 4-5-szöröse. Mivel a nagyobb daraboknak tényleg kell a 24 órás áztatás, csak naponta tudok 20-25 db 30 x 15 x 8 cm-es téglát kinyomni. Ha a karton kisebb darabokra van vágva, úgy naponta kétszer tudok áztatni, keverni hozzá ágaprítékot, így napi 70-80 tégla kijön. Nekem nagyon sok papírt kell feldolgozni, nem akarok egész nyáron elnyúlni vele. Nem tudom értelmezni azt, hogy fél óra múlva kész a pép. Szerintem addig nem ázik ki kellőképpen a cellulóz. Én a betonkeverőt csak egypárszor indítom be - pár forgatásra - ill. ha kész a pép, addig, amíg elkeverem az ágaprítékot.
Becsülöm a kitartásodat de ettől létezik egyszerűbb megoldás. Persze én is makacsúl próbálgattam egyéb tárcsákat kevés sikerrel míg a barárom egyszerű betonkeverővel meg oldotta a pépesítést. Oda is adtam neki a kartonokat, hogy nála ua. az alapanyag, hogy viselkedik. Egy napig áztatta egy hordóban, másnap úgy ahogy van egyben bedobálta a betonkeverőbe amiben már volt víz. A keverőben átlósan két szál drótot kötött a keverő lapokra. Fél óra után tökéletes volt a pép, ráadásul egyszerűbb így belekeveri más adalékokat (fűrészpor, apríték stb). Tavaszra beszerzek egy betonkeverőt
és elkezdem időben gyártani a téglákat, a következő télre meg csak kiszárad. Mert valóban jól ég nem kormol és nem kell folyamatosan pakolni a kazánba.
A papírbrikett-fanoknak : még csak félkész állapotban van a papírdarabolóm, de evett a fene, kipróbáltam. Még hiányzik a tartály - az egészet alul -felül-körül beburkolom , abba potyog a papír. Kb. 30 x 30 mm-re darabol. Valószínűleg kell még vagy egy vezetőhenger a kések elé, vagy egy állítható sebességű behúzó-berendezés, mert azzal is lehetne szabályozni a méretet. Ebben az állapotában a kartonpapírt 4-be, ill. 6-ba hajtva is vígan viszi.
Ha a tömöritőszár nem megy egész hátra, akkor az előtömöritőben a kis munkahenger nem birja lenyomni az anyagot, mert nincs alatta üres tér. Nekinyomja a szárnak, igy a darálék azon a részen csak gyarapodik, rakodik, rakodik.
az, hogy hany cm brikett keletkezik egy loketben, az fugg az anyagtol, de hogy dugattyu mennyit megy egy loketre, az csak toled fugg.
ha a max loketed 20cm, es ez 3cm-t ad a briketthez, akkor a 15cm-re csokkentesevel a brikett csak 0.75cm-el lesz rovidebb, de a csoben a surlodo kesz brikett osszhossza 5.75cm-el csokken!
az allithato szoritas bevalt dolog, gyari gepeken altalaban az van, csak plusz cuccokat igenyel.
Az új anyag ami már tömörült maga előtt fogja nyomni az egész sort. Abban a pillanatban amikor az egész elindul előre , a fal egészével súrlódik, nem csak a régi, hanem az új most tömörödött is.
Abban azonban igazad van, hogy a rövid és a hosszú új brikett közötti különbség az amivel kevesebbet súrlódik a falhoz az egész sor. Ha ezt ki lehet használni hát hajrá.
Én csőszoritást használok.
A lökethossz viszont viszonylag egyszerűen szabályozható pár centit.- irod. Nálam mindig más a lépés hossza, attól függ, hogy mennyi anyag kerül az előtömöritőbe. Ez kevert anyagnál - fűrészpor, szalmadarálék, papir - sajnos nem mindig homogén. Egy anyagot használva még be is jönne....
az uj anyag hossza eleg kicsi az egesz csohoz kepest, es raadasul nem az szorul, hanem a regi, ami mar tobbszor meg volt nyomva es meg le is hult.
voltak itt akik szalamikent karikaztak a csohosszt mig jo nem lett, es egy masik alapanyagnal mar ujra nem volt jo. a lokethossz viszont viszonylag egyszeruen szabalyozhato par centit.
Azonban ha az új anyag bent van csőben az teljes hosszában feszül a falnak. Az igaz, hogy minél jobban kinyomja annál kevesebb lesz a súrlódás a löket vége felé, de kezdéskor bizony teljes hosszában érintkezik a fallal. Gondolom én.
Komoly egy cucc, feltételezem nem csak a saját igényeidet akarod vele fedezni főleg ha van kelő nyers anyag (fűrészpor) után pótlás. Sok sikert ha már ennyit dolgoztál vele.
Sajnos a jelenlegi brikett árak az égben vannak és sosem a gyártók gazdagodnak meg belőle. (egyáltalán létezik tisztességes kereskedelmi haszon?)
A motor 5,5kW. A szivattyú 32lit/perc, egy Beloruszé. Direkt van kötve szemből, gumikuplunggal.
A csőfűtés 400 fokon indul, csak úgy tudja kinyomni a brikit. A bemelegedésre 15 perc is kell.
Utána 200 fokon használtam folyamatosan. Ha kikapcsoltam a melegitést, még jobban kihűlt a cső, megszorult a briki. Nem akarom a nyomást emelni, igy majd hosszában jobban bevágom a csövet.
olvastam egy leirast egy hidraulikus brikettalorol, es volt benne egy nekem ujszeru modszer. hatha valakinek jol jon. en kicsit szkeptikus vagyok, mert a loket valtoztatasa nagyon megvaltoztatja a termelekenyseget, de hatha megis kiderul hogy ez egy egyszeru szuper modszer.
arrol van szo, hogy a csoszoritas mindig kritikus, ha keves, akkor laza lesz, ha sok akkor beall, es nem mozdul. tudjuk, hogy a jo briketthez kell mondjuk 1T/cm2, ez az atmerok aranyaban atszamolhato az olaj nyomasara. tehat a tomorites kozben az olaj vegnyomasabol tudhatjuk, hogy mennyire van megszorulva a cucc. ha a nyomas tul sok, akkor kezd szorulni, ha keves, akkor meg tul laza. minnel hosszabb a cso, annal nagyobb a felulet amin tapad, tehat ha tul szoros, akkor rovidebb cso kell, ha tul laza, akkor meg hosszabb. itt jon a trukk: ha tul szoros, akkor ugy roviditjuk a tapado feluletet, hogy nagyobb loketet engedunk! Igy kijjebb nyomja a cuccot, kisebb a felulet, csokken a szorulas. ha meg tul laza a brikett, akkor rovidebb lokettel dolgozik csak, igy hosszabb darabon lesz a csoben az anyag, nagyobb a surlodo felulet, nagyobb az ellentartas, kemenyebbre nyomja.
kell egy nyomaserzekelo (lehet hogy nagyon draga?), es valami okos vezerlo, ami tudja valtoztatni a loketet, es automatikusan szabalyozva lesz hogy mennyire nyomja kemenyre, nem talalomra kialakul.
40 kg-ot mértem óránként. A fogyasztását nem mértem, túláram keletkezik amikor visszafelé húzza a présrudat, igy nem reális a mérés. Azt tudom csak mondani, hogy előre menet 8A, sűritésnél 12-15A, visszafelé 16A.
És ezt mind úgy épitettem, hogy előtte elolvastam a topikot. A-tól Zs-ig.
Sokáig azt hittem csak ez a daraboló a megoldás makacsabb papirok hóz.
A kőrfűrész lapos megoldás kiváltotta a daraboló gépet, papír vonatkozásban nem ismer akadályt a tengelyre való rátekeredés megszűnt. A hordóba előbb a vizet majd fokozatosan lehet beledobálni az előáztatott papírt, nem muszáj apróra tépkedni sőt a végén bele öntöttem apritékot azt is össze keverte (1/4rész) az így kapott massza kicsit fel is melegedett és kevesebb vizet tartalmazott. A téglák még egyszer akkorák lettek mint csak ha papírból készültek volna. A keverőt tized annyiból meg lehet oldani mint a darálót. Kis esztergályos munka kell de a többit meglehet oldani házilag.
A korábbi késeknél alóban az volt a gond, hogy magára tekerte a tengely, a mosó gépes variációnál meg nem vágta szét. Most ez a körfűrészes lap nem tekeri magára, szép simán megy 2800-as ford.-on, a hordó is marad a helyén nem akar pörögni mint korában. Előbb a vizet teszem a hordóba majd fokozatosan dobálom bele az előzőleg beáztatott papírdarabokat.
Puffer! Érdemes belefognod (persze ha van rávaló) ez nem más mint egy akkumlátor.
Tárolod benne a fűtési energiát, a kazánod tud max. hatékonysággal üzemelni függetlenül a lakás hőigényétől. Vegyes kazánoknál ez egy nagyon szük tartomány mert ha lefojtod (nem kell annyi meleg a lakásnak) csak fűstől kormol ha pedig nagyon ég a java kiszalad a kéményen. A kényelemről meg nem is beszélek. Vegyes kazán fórumon sok segítséget is kaphatsz.
Neked is köszönöm a segítőkész választ.Átgondolás alatt a dolog.Visszatérve a brikettáláshoz,vagyis inkább a papír pépesítéséhez,alapvetően ott látom a te megoldásodban a problémát, hogy érintkezik a forgó tengely a papírral.Én is megpróbáltam az asztali fúrógépet hasonló késsel, de az eredmény nem volt kielégítő.Ugyan úgy feltekerte, mint a keverőszár.Ha úgy oldanád meg, mint egy botmixer,tehát egy hosszú csapágyházzal, és csak a kés érintkezne a papírral, valószínűleg tökéleesen működne.Természetesen szimeringel,hogy a víz ne jusson be a csapágyházba.
Köszönöm a tanácsokat,Neked is, és Tibcsi42-nek is.Megfontolom.Számolok,átgondolom a bekötés lehetőségét, mert még az ami a a szabadon álló tartály megoldásnál okoz problémát.
Én biztos nem venném meg a gyári szigetelést. A legolcsóbb 40K ami nem más, mint 5cm-es tervolinnal körbe van tekerve. A komolyabbak 70-80K és max 10 cm. Ebből az árból 40 cm-es szigetelés ki lehet hozni.
Persze én sem egy komoly építményre gondoltam, de azért nem árt védeni az időjárástól, de ahogy Nagykunsági mondja a lényeg a jó hőszigetelés ezt pedig bárki házilag megtudja oldani nem igényel sp. szigetelő anyagot mivel nincs nyílt láng max 80C°. Viszonylag olcsóbban lehet kapni szig. nélkül.
Azért még adtam egy esélyt a papír brikettnek. Egy körfűrész lapot négy részben bevágtam majd sugár irányban kicsit kihajtottam (persze melegen) majd meg köszörültem élesre. Nem ismer akadályt olyan mint a robotgépekben a szeletelő.
Nincs rezonancia, sajnos az idő már nem kedvez mivel csak a szabadban van lehetőségem csinálni a préselést majd tavasszal folytatom.
Most, hogy hűvösebb lett ki próbáltam a téglákat (csak papír alapanyagból), hogy égnek.
A hő értéke elmarad a fa brikett-től de tökéletesen el ég, nem kormól de sok a hamuja.
A lényeg ingyen van persze ha a munkát nem számítjuk bele.
Hát ez az ! Tőlem az erdő olyan messze van - a sajátomon kívül - hogy a vételár + fuvarral is ott lennék. ( egyébként én fát nem veszek, mert nekem van egy kisebb darab telepített 10 éves akácosom )
Ezért mondtam : van akinek nem is szabad hozzáfogni, de lehetnek szempontok, amelyek alapján érdemes csinálni.
Ami nekem van papír, azért nemhogy 20 Ft-ot nem adnak, ingyen sem kell nekik. Tehát nem tudok mitkezdeni vele, max kidobom a kukába.
Az, hogy hol mennyi a fa, az nem attól függ, hol laksz. Hanem honnan tudod megvenni. Én fatelepen nem veszek fát, csak erdőből. Köbméterre.
Lábon száradt fát vettem 15240 Ft/ erdei m3. Vettem csertölgyet, 17140 Ft/ erdei m3.
Ha ezt leosztom mázsára kb 1500-1600Ft/q
Mindenki maga dönti el, neki megéri vagy nem, nekem nem éri meg.
Tavaly eltüzeltem a papírt simán, brikettálás nélkül. Igaz, mellette kellett ülni a kazánnak, de de december közepéig papírral fűtöttem. Az sem vett el több időt, mint a brikettgyártás.
Sajnos mivel nem volt időm építeni egyet, inkább vettem. Valamivel olcsóbban ki tudtam volna hozni ha én építem, / bár nem biztos, mert én alapból sokkal de sokkal erősebbere építem/.
Mivel ilyen vasaim nincsenek itthon így venni kellett volna. Újat, mert nincs időm MÉH telepen bogarászni.
Ha annyi időt töltöttem volna horgászással, mint papírbrikett gyártással, sokkal több értékű halat fogtam volna, mint amit megspórolok a papírbrikettel. Ha meg munkával töltöttem volna, jobb nem is róla beszélni.
A te problémádra megoldás lenne egy puffertartály. Estétől reggelig át lehet vele hidalni.
Nekem van, tehát nálam a fűtésnél nem az a cél, hogy minél tovább tartsa a meleget a kazán, hanem az, hogy minél hamarabb fel legyen fűtve a puffer. Ezért is vettem most egy 45 KW-os kazánt.
Majd beszámolok róla, hogy milyen gyorsan fűti fel a puffert.
Osztom a véleményed.Én maradok a gyártás mellett(titokban megsúgom, szeretem is csinálni,de nem csak ezt, hanem minden olyat amivel segítek magamon és a környezeten is).Aki meg máshogy gondolja az ne csinálja.Hozzáteszem, további cáljaim is vannak ezzel a "projektel".Mivel egy elavult kazán szolgáltatja a meleget, rövidesen egy másfajta tüzelési módra kell átállnom.Vagy tömegkályha,vagy valami ahhoz hasonló, a tüzelőt jól hasznosító berendezést szeretnék beépíteni.Ezeknek egyik feltétele a száraz tüzelő.És a papírbrikett az.Végeztem pár kisérletet, egy mini rakétakályhával.Kiválóan ég benne a papírbrikett.Kipróbáltam tisztán papírból készültel, és kevertel is.A kevert volt a nyerő.Sokkal hamarabb beindult a másodlagos égés.
Olvasom a tömegkályhás fórumot is rendszeresen, de az ottani hangvétel nem felel meg az elvárásaimnak.Egy-két önjelölt zseni ossza az észt,és semmi előre vívő, segítőkészséget mutató dolog nem történik.Na de nem is érdekel,mert más forrásokból sikerül összeszednem a szükséges információkat,hogy viszonylag keveset tévedve valósítsam meg a terveim.
Valóban kezdetben volt mit modifikálni rajta. Alul az emelő tartó részt meg kellet erősíteni és az emelőt oda heftőltem, most már stabil nem bukik ki az emelő.
Tehát mint említettem a préseléssel nincs gond és viszonylag halados is a gond az előkészítés és ebbe fáradtam bele.
Ezt az okfejtést - más fórumon - jó egy éve én is levezettem, más kontextusban. Ott arról győzködtem valakit, hogy miért nem érdemes sok és drága energiát felhasználva ( vill.energia, gáz, hidraulika, pneumatika, stb. ) papírbrikett gyártásba belefogni. Megfejelve azzal, hogy akkor 20 FT/kg volt a hulladékkarton ára. Ha valamiért és valahogyan érdemes ezzel a kérdéssel foglalkozni, azok a következők :
1./ Felétek 1.500.- FT/q a tüzifa, felénk már 2.600.- Ft
2./ Most még VAN tüzifa, lehet, hogy majd nem lesz, vagy nem ilyen könnyen hozzáférhető.
3./ Amennyiben - mint sokan - a papírhoz, ill. hull. ághoz ingyen tudsz hozzájutni, valamint
az időd nem kerül pénzbe, úgy osztom " öregrobi " véleményét, értelmesebb dolog akár
ezt csinálni, mint a haszontalanságunkba belebetegedni.
4./ Ezt a tevékenységet akár ún. hulladékidőben is tudod végeni. ( úgy nem szabad, hogy
" ráállok " és addig nyomom az ipart folyamatosan, amíg tart az alapanyag.
5./ A másoktól - állam, kereskedelem, fuvarozó, stb - való függőség elkerülése.
6./ Amennyiben az eszközöket - daráló, daraboló, prés, tároló, stb. - magad tudod, meglévő,
vagy költségbe nem kerő módon összeszedni, úgy megérheti.
Ha megerőltetem magam, tudok még sok érvet mellette, igaz, ellene is lehet.
Az a lényeg, hogy a sok-sok szempont alapján mindenkinek lehet számtalan oka készíteni,
ill. nem készíteni. Egy biztos : csupán gazdaságossági szempontok alapján MOST nem érdemes.
Nem tudom a Tied milyen prés,az enyém még a képen láthatónál is egyszerűbb.Igaz csak magam fabrikáltam, és az egész kb 5eFt-ban van emelőstől,vasanyagostól .Mindent az ócskavastelepen vásároltam kilóra.Nem vitatom a papírbrikett gazdaságosságát, mert én is csak annak ajánlom, akinek sok a szabadideje,és nem akarja haszontalanul tölteni.Eddig kb 10q briketet gyártottam ami nagyon kevés a fűtési szezon átvészelésére.Ami miatt mégis folytatom az a papírbrikett elégésének metódusa miatt van.Vegyestüzelésű kazánomban,esténként 10h körül ha megrakom, 1,5-2 óra múlva leég a fa.Reggelre (mivel egy rosszul szigetelt öreg ház)hideg a lakás.Tavaly télen kaptam egy pár papírcsövet,és azt tapasztaltam, hogy a már üzemmeleg kazánban 3óra hosszat izzot, artva a víz hőfokát.Ez adta az ötletet,hogy nekilássak a dolognak.Tehát azt tervezem, hogy esténként a fűtés befejezéséül megrakom papírbrikettel a kazánt,remélve hogy meghosszabodik az égés.Természetesen benne van a pakliban, hogy tévedek,és hiába kínlódtam vele egész nyáron.
Van kb 10q papírom. Ezt daráltuk 3 napig egy 7.5 KW-os kalapácsos darálóval.
Vettem egy prést, 29.000 Ft-ért. Ráköltöttem kb 10.000 Ft értékű vasat, mire a nyomást is bírja. Vettem egy 8 tonnás olajemelőt, 10.000 Ft. / 1 hónapig bírta/. Vettem egy keverőgépet 12.000 Ft.
2 hónapja nyomom a brikettet. Mikor időm van. Ebből lesz kb 10q brikett. Ez fűtőértékben megfelel kb 10q fának. Az mifelénk, amennyiért én vettem, 1500 Ft/q.
Na most azért a 15.000 Ft-ért kínlódok hónapok óta, és ölöm bele a pénzt.
Ezért hetek óta a kukába dobom a papírt. Idáig vagy 5q kidobtam.
Ha valakinek kell szóljon adok korlátlan mennyiségben.
Ne add fel ilyen könnyen!A tengely a probléma az ilyen darálóknál.Először én is egy nagyobb méretű keverőszárral kezdtem.Aztán mivel nem volt elég hatékony, és fárasztó is volt, elkezdtem gondolkodni,hogy mi a legideálisabb megoldás.Számításba vettem a lehetőségeimet, anyagi erőforrásaimat, és a gazdaságosságot is.Ezután döntöttem úgy hogy a jelenlegi darálót építem meg.A száraz darálás csak hab lenne a tortán, és még hatékonyabbá tenné a pépesítést.Most inkább a préselés lett lassú, miután az előző nap beáztatott papírt 10-15 perc alatt ledarálom.Ez kb 10kg száraz papír,amiből lesz 120-160l pép.Ehhez adagolok fűrészport,mert az a tapasztalatom, hogy így nem fröcsög,és sokkal könnyebben kijön a formából.Valószínűleg a télen csinálok a Tiédhez hasonló prést,mert az enyémmel készülő kerek forma nem a legideálisabb.Sem tárolásnál sem az eltüzelésnél nem az igazi.Egyedül a szárítás volt így könnyen megoldható.Minden mellett le kell szögezni, hogy csak annak éri meg ezzel foglakozni akinek van ideje, mert elég időrabló tevékenység.Egyedül az a nagy előnye, hogy az alapanyag szinte ingyen van, és valamelyest teszünk a környezetünkért is, mert egyébbként a szemétben végezné a papír, és ennyivel több fát kellene kivágni, hogy mi se fázzunk a télen.Tudom jól hogy az újrahasznosításnak nem ez a legjobb formája, de egyenlőre itt tart a kultúránk.Ha volna tisztességes ára a papírhulladéknak többen inkább leadnák, és az árán vennének tüzelőt.De jelenleg itt mifelénk a max ár 15Ft/kg, a tüzifa meg 2800/q.Nem kell tovább ragoznom.
A mosógépben nálam is az a gond, hogy szívósabb darabokat magára tekeri és nem darabolja szét, most kipróbáltam a nagy keverőn, ott is magára tekeri de mivel nagy a fordulat hamar széttépi de addig iszonyú rezgésbe kezd az egész, a hordót is elég lefogni mert az is forogni akar úgy, hogy ez hosszabb távon nem megy.
Őszintén nagyon tele lett a hócipőm, mivel már túlvagyok a 7ikX-en az ifjúság meg nem akar v. nem ér rá ebbe részt venni, inkább eladom a prést emelővel.
Ha valakit érdekel 20e. ért viheti és kap kb. 2m3 összehajtogatott hullámpapír kartonokat.
Csináltam én is hasonlót, de állandóan feltekeredett rá a papír,és meg kellett állítanom lepucolni, mert nem darált.Ekkor tértem át a turmixhoz hasonló megoldásra.Szinte hasonló mint egy tárcsás mosógép, csak a tárcsa helyett egy kőr alakú acél lapra, három db ívesre meghajlított laposacél van hegesztve, hasonlóan mint a nyitott lapátú szivattyúk forgórésze.Ez van beültetve egy 80l-es tartályba.Kiválóan működik,egydül a zsákot- és a fényezett karton műanyag bevonatát nem szereti.A zsákkal ez se boldogul, a karton lemegy , csak nem 2-3 perc alat, hanem 5 perc,és a kifolyót is eltömíti a gombócba összegyűrt neylon.
Amint írtam, most van készülőben a papírdarabolóm. Amennyin beválik, a meghatóegységet kell csak megvenned, a többit te is meg tudod csinálni. A rajzok, ill. a program készen van, csak rendelni kell, CNC vezérlésű plazmavágóval vágják.
Papír aprításra két tengelyes megoldás volna az igazi. Van egy Bosh egytengelyes fa aprítom (4cm átm. ig) a papír beragad a kések közé, eltömődik, fa ágakra tökéletes.
Ilyesmi volna jó nagyban (ez egy iratmegsemmisítő) de ehez gépműhely kell. Kár, hogy még nem ált rá valaki a gyártására, a meghajtást már könnyebb lenne megoldani.
Ne add fel ! Attól, hogy a mosógép nem bírja, van olcsó, jó megoldás. Az áztatást mindenképpen már feldarabolva végezd, mert különben nem ázik ki jól a cellulóz. Megfelelő méretű papírnál - 10-25 cm2 - elég 12-15 óra áztatás, valamint a préselés minősége is sokkal jobb. Ha nincs szalag-vagy körfűrészed, azzal a keverőszáras micsodával ne is kisérletezzél, nem fogja bírni, főleg nem vizesen. Annál már jobb a kalapácsos terménydaráló is, de csak szárazon, rosta nélkül. Van átmenet az olcsó és a nagyon drága között. Az én papírdarálóm most készül, nem szeretnék rá 60 - 80 ezernél többet áldozni. ( a darabolóegységen kívül abból csinálom, ami van )
A papír brikett projekt meg akadt. Nagykunságinak volt igaza a mosó gépes pépesítés nem minden papír fajtára válik be. Pedig közönséges (barna) hullámpapír kartonokat áztattam 2 napig és pépesítettem. A gond a hullámpapír két szélső rétegével van, nagyon szívosak és szétázva is nehezebb szét tépni. A gond a mosógép lassú fordulata és teljesítménye. A préselés flottúl ment csupán az előkészítéssel volt a gond.
Sajnos nincs átmenet az irodai irat megsemmisítő és az ipari gépek közt egyből 2,5mil. kezdődnek az egyszerűbbek. Hát ezt biztos kihagyom. Most meg próbálom rá aprikální
a meglévő ipari festék keverőre a mosógépre készített kést ez 1000W-os és 2800ford. Az eredeti keverő fejjel már próbáltam nem vált be. A kartonok meg egyre szaporodnak, már útána néztem érdemes e leadni v. valahogy megszabadulni tőlük. Nos 100kg felett 12Ft/kg a távolság több mint 50km (oda-vissza) bepakolni- kipakolni és még a benzin ára sem jön vissza nagyon. (meg az idő) A mozgó hulladék gyűjtök (nem felvásárlók!) csak rezet és vasat keresnek. Úgy,hogy tovább kísérletezek az aprítással ill. a pépesítéssel.
Nem szenvedek alapanyag problémában,és a boltokból kapott dobozok között is sok a fényezett ,ami az áztatásnál leválik,a pépesítő meg feltekeri,illetve kevésbé hatékony a pépesítés.Ezekkel is könyebb dolgom volna előre aprítva.
Próbált-e már valaki csak papirt brikettálni hidraulikusban?
Kevertem fűrészporral, de csak ott kevereg a sűrűbb fűrészpor tetején, és ha már rá kerülne a sor, akkor nagyon kis pogácsák születnek a préscső végén. Gondolom azért, mert a papir ritkább, és a csiga köbtartalomra ugyan éppannyit visz be az elősűritőbe, de ez súlyra, vagyis sűrűségre kisebb.
Nekem ezért nem nagyon válik be keverni a fűrészport darált papirral. Pedig van vagy 3 jumbo zsák.
Én azért nem kíséletezek rostával. Amint látható, az ellenkés ( én fésűnek nevezem ) alól közvetlenül kihullik az apríték. T ermészetesen lehet, hogy nem fog úgy működni, ahogy elképzelem. Ez a veszély mindig fennáll, amikor - úgy mint én most is - mindenféle tapasztalás, gyakorlat műszaki rajz nélkül valami új elképzelést valósítok meg. Mondom , daraboltam én már szét kész gépet, de volt több olyan is, ami - kis módosítással - bevált.
Jól gondolod, a papírzsák tényleg preparálva van valamivel, ami miatt nem ázik át egykönnyen. Szerintem keverd nagyobb mennyiségű más papírral. Ha nincs beszerzési forrásod, tanácsolom hogy most állapodj meg boltokkal, árúházakkal, mert a hull.papír ára nagyon lent van, ezért a nepperek - akik elég nagy pénzért kötötték le eddig az üzletekbek a papírt - nem szállítják Ausztriába, a boltoknak a kezelés viszont drága. A másik hogy a boltokba jutsz hozzá a mi szempontunkból legjobb kartonpapírhoz.
Már most látszik, hogy nagyon komoly gép lesz.Szorítok neked, hogy tökéletesre sikerüljön.Azért preferálom a száraz darálást,mert viszonylag nagy mennyiségű használt papírzsákhoz jutok olcsón(ingyen, csak az elszállítás költsége az enyém)Eddig a vizes technológiával nem sikerült megoldani az aprítást.Minden egyébb papírhulladékot könnyedén lepépesít a masinám, de a zsák 2-3 napi áztatás után se pépesíthető.Valószínúleg impregnálva van parafinnal, vagy egyébb víztaszító anyaggal.Vagyis megoldható lenne, csak nagyobb energiát kéne befektetni mint a hozadéka.Ezért is kérdeztem a , hogy mekkora motor kell a darálód hajtásához.
A szerelt tengely kb. 35-40 kg. Remélem, hogy a meghajtó erőn felül lesz elég nyomaték, lendület is, hogy nem tömődik el. ( ettől még lehet, most így gondolom. Vágtam már szét másik gépet is. ) A másik ok az, hogy ezek a fogaskerekek vannak, ékszíjtárcsákat meg csináltatni kellene, plusz ékszíjak, szóval 10-15 ezerrel többe fáj.
Talán ebben az esetben az ékszíjas hajtás szerencsésebb lenne, és biztonságosabb is.Mert fránya dolog a száraz papír, be tud tömődni kőkeményre,és egy beszorulásnál max csúszik a szíj.Bár fogaskerekes hajtásnál szakítóstiftel szintén orvosolható a probléma,de az újboli üzembeállítás több munkát igényel.
A forgács szárítást még nem tudom hogy oldom meg.Most egyenlőre van száraz alapanyag,a későbbiekbe meg majd meg látom.Ha kész lesz a géped várjuk a képeket és a videót.
Nem tudom még,h milyen lesz a szerkezet, 15-50 kg/óra szerintem jó lenne. Tavaszra szeretnék egy működő tipust. A szárítását a forgácsnak hogy oldod meg? Én szerintem fóliasátort fogok építeni.
Egy 2 KW-os, 3 fázisúval próbálkozom, 1 : 4 fogaskerék-meghajtással ( a motoron 50 mm, a tengelyen 200 mm ) A motor fordulata 1600-as, tehát kb. 400-at forognak a kések.
Hosszas kisérletezés és utánjárás-olvasás után arra jutottam, hogy a legolcsóbb, egyben környezetkimélő ragasztóanyag a cellulóz. Ezért kezdtem próbálkozni vele. A kezelése nagyobb tömegben elég cicás, ti. annál jobban oldódik az áztatás során a cellulóz. minél kisebb darabokra tudom bontani a papírt. Ezért gondoltam ki ezt a módszert. Reményeim szerint ez kb. 3 x 3 cm-es darabokra fogja tépni a papírt, ami már megfelelő méretűnek tűnik. ( mint említettem, tavaly már készítettem pár ezer papírtéglát, de a darabolás sok időt én energiát felemésztett ) Én betonkeverőben áztatok, ami azért is praktikus, mert cca. 12-15 óra - ennyi kell minimálisan a cellulóz kiázásához - rögtön hozzá tudom keverni az ágaprítékot. Az arányokról semmi konstanst nem tudok mondani, ezt ott és akkor lehet megállapítani, mert a hulladékpapír minősége sem mindig egyforma. A héten kezdem a gép vázát összerakni, most küldök egy-két képet a darabolótengelyről.
Szevasztok brikettálósok ! Új vagyok ezen a placcon, az " Ágaprítósok "-tól jöttem át.
Sok okosságot olvasok itt nálatok is. Az én buherám úgy csatlakozik a tiétekhez, hogy én ágaprítékot préselek papírbrikettbe. ( a tiszta papír-forgács brikettnek nagyon sok a hamuja ). Készítettem már ágdarálót, ágaprítót, brikettprést, darabolót, de mindent eladtam ( mert kellett a pénz, valamint megfizették ) Most, a tapasztalatokat felhasználva, az elkövetett hibákat kiküszöbölve elkezdek egy komplett sort készíteni. Az ágdaráló már úgy-ahogy készen van, a fordulatszámot - vill.motor - meg kell növelni, nagyobb ékszíjtárcsa kell.
A papírdarálót most kezdem építeni. Természetesen a cél nemcsak az, hogy a legjobb legyen, hanem az is, hogy a legolcsóbb. A főegységet megterveztem, egy - az aprítósok között - jó ismerős méretezte, megrajzolta, másik ismerős plazmával kivágta az alkatrészeket. Most raktam össze a darabolótengelyt, a vázat a MÉH-City Centerben vásárolt anyagokból készítem. ( ha valakit érdekel, teszek fel képeket ) Ezt a nyarat az anyagok összeszedésére, valamint az alapanyag-felhalmozásra szántam. Van kb. 15 q papírom, főként karton, valamint kb. 150 q vegyes ághulladék. Azt gondolom, hogy ennyire már érdemes gépeket buherálni.
Az szerencsésebb,bár a méretek se mindegy, mivel a nap szárítja, 5-6cm-nél vastagabb briketek egy hét alatt se száradnak ki jó időben.A hengeres forma másik hátránya hogy a tárolásnál nagyobb hely kell.
Jól hangzik a tiéd. Keresem a lehetőségeket. Az olajemelővel azért foglalkozom,mert első körben szeretnék egy kis költségű gépet. Ha megépítem,sokmindennel tudok kísérletezni,h milyen legyen a következő gépem. Gondoltam csinálok egy formát, abba olajemelővel préselem bele a száraz faforgácsot. Mi a véleményed erről?
Azért volt macerás, mert a kis prés fa rácsozata nem szétszedhető,és a résekbe is betömődött a papír.Megpróbálom ide fölrakni a képet, ha nem sikerül,adj elérhetőséget és elküldöm.
Én is először egy kis szőlőpréssel próbáltam ki a papírbriketet.A kiszedés volt a macerás.Most 250-es pvc cső a forna,abba nyomja egy 3t-ás olajemelő.Egyszerű állványt csináltam hozzá,viszonylag gyorsan megy a "gyártás.Ha van kedvem, papírom, és két-három óra szabadidőm120-160l pépet tudok lenyomni vele.
Azt olvastam egy oldalon, h 2-2,5 t kell ha ragasztás nélükül akarok faforgácsot brikettálni. Azért kérdeztem,h szerintetek mennyi. El fogok menni egy működő gyárba információért. Tudok alapanyagot szerezni és ha tudnék valamit kezdeni vele,sokat tudnék spórolni. Nem eladásra szánom,első körbe magamnak csinálnék.
Az már nagyon komoly!Előre is grat hozzá!Akkor valósznűleg Te bővében vagy alapanyagnak.Na nekem bőven elég lenne egy 10-15kg/h teljesítményű.Egy kilógramos brikett, már kb tégla méretű,gondolom, ott már elősűrítőt kell használni.Nagyon kívámcsi vagyok a fejleményekre, majd figyelem a bejegyzéseid.Sok sikert hozzá!
Az első brikettálóm 12-15 kg nyomott óránként,a mostani kb 100 kg/h teljesítményű lesz,és 70 t nyomással dolgozik,7 kw-os motorral( de lehet hogy még ez is kevés lesz),és több mint 1 kg-os brikettet készít.
Köszönöm a választ!Lenne kérdésem is!Miért a második?Mi volt a baj az elsővel?Nekem a hidraulikus szimpatikusabb,mivel kis mennyiségről van szó az esetemben, a lassúsága nem agaszt,az energiaigénye viszont fontos.Az ütött szöget a fejembe,hogy egy kisteherautó billentését símán mgoldja egy 12voltos motorral hajtatott hidraulika szivattyú.Bár nem todom , hogy ott mekkora nyomás van, de az 1,5t-át könnyedén emeli.Mint mondottam nem vagyok egy nagy mechanikus, lehet marhaságokat beszélek, de remélem eligazít valaki ebben a dologban.
"Brikigép" hozzászólásait nézd meg,ő nagyon penge ebben a témába.
Ahogy ő írta :igaz a hidraulikus gép drágább,lassú,nagyobb az energia igénye,és nem csinál olyan jó brikettet mint a csigás,de biztosan nyomja a briketteket.
A csigás brikettálóból pedig 3 darabot is meg kell csinálnod,míg egy normális lesz.
Én már a második hidraulikus brikettálómat csinálom,úgy néz ki ez már elég jó lesz,de ha befejezem,egy csigásba akarok belefogni,mert szalmát csak ezzel lehet normálisan brikettálni.
Van még a lendkerekes brikettáló,de arról nem tudok semmi bővebbet.
Nem régregisztráltam ide , mert erősen foglalkoztat eg briketprés megépítsének gondolta.(megsúgom, teljesen laikus vagyok)
Olvasgatva a hozzászólásokat, látom van itt bőven hozzáértő, segítőkész ember.Eddig papírbriketet csináltam,és azt kevertem be fűrészporral 3:1 arányban.Próbáltam többel is, de akkor nem volt elég stabil a brikett, a szárításnál szét mállott.Úgy hogy a fűrészpor nem fogy olyan arányban ahogy szeretném.Kb. 2-3q körüli mennyiséghez jutok havonta, és télen is amikor a papírbrikett felejtős.Ezért gondoltam arra, hogy jó lenne hasznosítani a fűrészport.Nem igazán tudom mekkora teljesítményű berendezés lenne ideális ilyen mennyiség feldolgozására.Sőt a hozzászólásokból az se tűnik ki számomra, hogy melyik megoldás a jobb.A hidraulikus, vagy a csigás?Melyikhez kell nagyobb villamos teljesítmény?Előre is köszönöm segítségeteket
A héten nagyon elfoglalt vagyok, a jövő héten fel veszem veled a kapcsolatot és elküldöm a két éve folyamatosan készíttetett alkatrészek fotóit, véleményedet kérve. Én helyileg Debrecentől 10 km-re lakom és nyugdíjas vagyok, mint láthattad eddig a papírbrikettel kísérleteztem sikerrel. Azt továbbra is csinálni akarom, de kihívásnak tekintem, hogy hidraulikus gépet építsek.
A gép működik, kisebb gondjaim vannak vele. Az olaj relative gyorsan melegszik, egy óra alatt a 80lit. felmelegszik olyan 60 fokra. Azonban van vizhűtésem, csőkigyóval...
Az adagolócsiga sajnos nehezen továbbitja a darálékot. Beleragad a darálék és csak forog, forog, forog, nem nyomja előre az anyagot. Igy csak kis pogácsák születnek. A csiga műanyag csőben forog, és jobban tapad a darálék a csigához mint a csőhöz. Most másik csigát készitek nagyobb lépéssel, a műanyag csövet pedig belülről hosszában beirdalom kisflexel.
Videót is készitek majd, már megigértem nektek, de igy most meg kell várni a csigát.
Gratulálok a gépedhez, biztosan eredményesen dolgozik. Az előzőekben feltett kérdésedre azért nem lehet megnyugtató választ adni, mert a gép működésének időbeli intervallumát nem ismerem. Ha esetleg videó lenne róla azt a privát emailomra elküldhetnéd és hátha lenne valami ötletem. Az eddigi hozzászólásaimban már jeleztem, hogy a vizes technológiás papírbrikett után készítem a hidraulikus brikettálót. Valószínű szükségem lesz a tapasztalataidra, írd meg hogyan tudunk közvetlenül kommunikálni.
Miért van az, hogy amig a fődugó előrefelé halad, a villanymotor 8 A húz ( persze nem amikor már sűrit ), de hátrafelé üresben 15 A-t. Nem tudok rájönni.
A Dolocell is vizes bázisú, lehet vízzel hígítani, persze határok közt, ha nagyon felvan hígítva már nem annyira ragad. Ha megszárad a kezedről sem tudod vízzel lemosni.
A forgalmazónál kérdesztem a másik vevőt, hogy mire használják (hordó számra viszik)
hát ő mondta, hogy plakátokat ragasztanak vele.
A papír tégla készítés felőli kezdeti nagy lendület kezd alább hagyni. Pedig csak két napja csinálom. Még szerencse, hogy jó idő van, csuron víz az ember tőle hiába húztam zacskót a prés re. Alig fogyott a papír pedig már majdnem 100 db téglát csináltam.
Egy hete amit ledaráltam, egy deszkára rátettem egy pár lepény méretett préselés nélkül, most néztem tökéletesen meg száradtak, marha szilárdak, lehet, hogy nem is kellene préselni. Igaz ezek vékonyak (1-1,5cm), ezért száradtak meg hamar, de lehet, hogy hamar el is ég.
Persze biztos van abban valami amit mondasz mert én is találkoztam rojtosodó plakáttal, ezeket biztos tapéta ragasztóval csinálták. Pedig a forgalmazótól hordó számra viszik a Dolocellt erre a célra.
Óriásplakátot úgy ragasztanak, hogy a táblát, / ha van rajta régi plakát azt/ lekenik ragasztóval, a plakátot meg vízben áztatják, és vizesen rakják fel.
Plakátot lehet 1 hétig is áztatni a vízben, nem ázik szét, akkor is fel lehet rakni.
Nálam 90% hullámpapír doboz a többi sajtó és reklám újság. A lakkozott papírt kerülöm az tényleg nehezen ázik szét. A színesek sem valami frankok, de a kartonnal keverve elmegy, csak színest égetni nem jó, nagyon fűstől.
Ha valakit érdekel papírtégla gyártási folyamat nálam a következő: a kartonokat és egyéb papírt szét hajtogatom meglocsolom, majd átfordítom és a másik oldalán is meglocsolom. Fél óra elteltével bele teszem egy nagy hordóba, leöntöm vizel, hogy el lepje, ráteszek egy nagy követ. Másnap v. harmadnap át rakosgatom a mosó gépbe és a ragaszó csíkokat eltávolítom és kb. A4-A3 as méretre összetépem. A mosógépbe előbb vizet rakok, bekapcsolom utána a papírt mindig annyi vizet utána töltök, hogy el lepje. Kb. ½ órát megy (magára lehet hagyni). A végén 1/2dcl szalmiák szesz hozzáadok és lehet préselni. Préselés közben szendvics szerűen lehet aprítékot v. mást rakni, a lényeg az alján és a tetején papírpép legyen.
A mosó gép müa. tárcsája helyett egy lapos kést raktam melynek a végeit 90° ban felhajtottam és élesre köszörültem. Tökéletesen működik, nem tekeri magára a papír darabokat .
Lehet, hogy babra munkának tűnik de van rá időm. A kartonok és más papírok csíkokra vágása sem volt egyszerű, és folyamatosan kellet rakni a kazánba.
A másik, hogy lehet szakaszosan csinálni, mindegyik folyamat közt lehet akár több napot kihagyni még a préselés előtt is mivel a szalmiák nem engedi büdösödni.
Az égésről majd beszámolok, a puding próbája az evészet.
Kapocstábláján a felső sor a tekercsek eleje az alsó sor a tekercsek vége. Tekercseléskor már eltolva vezetik ki a tekercsek kivezetéseit. Ha vízszintesen kötöd össze az egyik sort akkor csillag, ha függőlegesen akkor delta. Csak fel ne cseréld, mikor kötöd be a kapcsolót, mert egy csere és fáziszárlat.
Egy 380V-os villanymotort szeretnék beüzemelni egy csillag-delta kapcsolóval. Annyi a szépség hibája a dolognak hogy a kapcsolóban nincsenek meg az áthidalások. Ha valaki tud segíteni abban hogy melyik pontokat kell áthidalni. A kapcsoló típusa KKM-2-40 (6009) Szívesen venném mégha abba is segítene a motor bekötése a kapcsolóba U1-V1-
szeretnék egy hidraulika munkahengert elektronikusan vezérelni, gomb nyomásra indul, beállitás szerint meg áll, és elindul vissza, ezt szeretném megoldani, vagy pedál megnyom, elindul, pedál elenged meg áll, köszönöm a segitséget elöre is
Szerezz egy hidraulikához valót amit oda találtak ki! Az oxigénhez való óra nem sokáig fogja birni mert nincs csillapítása.Az csak mutatja a nyomást(vagy a palack nyomását vagy a beállított nyomást) ami nem ingadozik.
Az oxigén különben is olajveszélyes!!!Nehogy véletlenül visszakerüljön a rendeltetéssi helyére.
Azt szeretném kérdezni, hogy az autogén hegesztésnél használatos nyomásméröt ( 200 bar, oxigén) birom-e használni hidraulikus olaj nyomásának mérésére a brikettgépben?
Bakker,30 ropiért már autót beszek :)) nem pitlák a pali de az sem aki megveszi tőle 15q fa áráért...én gyújtöm a papirt és leadom az árán meg veszek fát,de ezt már megbeszéltük anno a fórumon....jelenleg 20 ft/kg de ha csökken majd préselgetek én is mert heti 2-4q papirom mindig akad.
Igazából a német ebayes cucc azért jött be mert hogy olcsó, 30 ezerért inkább olajemelőset vennék ami akár többet is csinál, de annyi pénzt nem akarok rá költeni mert 1-2 zsák papír gyűlik össze plusz ugyan ennyi fűrészpor szóval nem mennyiség. Fám igazából annyi van hogy vennem nem kell sose, csak tetszik a fölös papír ilyen jellegű felhasználása. Ebayes cuccból meg sztem csak az jó ami egyet nyom csak, mert ha többet nyom nem biztos hogy rendesen kipréseli a brikettet, csak hát magyarba nem szállítanak.
Sziasztok! Brikettálóktól kérdezném hogy van egy zsák újságpapírom és három zsák fűrészporom mennyi átlagos tégla brikettet lehet belőle csinálni, érdemes neki állni gépet fabrikálni? Max 2-3zsák papírt tudok egy évben összegyűjteni.
Üdv! Én egy forgótárcsás mosógépbe "direkt" tépdelem az újságpapírt, a kartont előáztatás után tépem a gépbe.Ezután egy nagyobb ládába kimerve papírporral, fűrészforgáccsal -porral sürítem, majd préselem. 1 adag "mosás" kb. 10 db téglához elég(60-70 x 100 x 200 mm)
Én egy 1300 w-os furókalapáccsal , házilag készitett apritóval (4381-es hozzászólás) pépesitem a papirt.
Van egy 60l-es hordó, amibe 2kg papirt teszek és kb 30l vizet. Semmit nem várok, igy kb 3-4 perc alatt ripityára vágom a papirt. Ezután addig rakom hozzá a forgács-fürészpor keveréket amig tele nem lesz a hordó. Természetesen vizet is pótolok hozzá! Ebből 10-11 brikett jön ki! Nekem ez a módszer vált be, és már kb. 2000 db van betárolva a jövő szezonra! Egy brikett kiszáradva 40 dkg.
Nekem is pont ilyen van, de sajnos a papírt nem tudom szépen összeaprítani pedig van hogy 3 napig is vízben áll.... lehet a keverőszár nem a legjobb... Valaki tudna tippet adni hogy milyen szárral érdemes dolgozni vagy van olyan gép ami átalakítva pépesít?
Kicsit zavaros ez nekem! Én egy normál kályhával fütöttem kb. 70 légköbmétert, és 20-22 fok volt a minuszokban is. Igaz kétszer gyujtottam be naponta. Reggel eltüzeltem egy vödör fát a parázs miatt és 10db tégla méretü brikettet, Úgyanezt délután megismételtem. A baj ott kezdődik amikor nagyon lehül a helység. Többe kerül felfüteni, mint megtartani a hőfokot.Nem tudom hogy érthetően irtam-e le, de ez nálam tapasztalat nem számitás!
Egyébbként kályhába napi 20-25 brikettet számolhatsz!
Igazából egy 60légköbmétert kellene fűtenie meg a füstcső átmenne a fürdőbe kis helyiség. Van a házban egy nagy cserépkályha ami fával működik csak ha bejönnek a minuszok a két helyiség hőfokát nyitott ajtóknál csak 16,5-17 fokra viszi fel max. Jó lenne nem kéne mindig nyitva lenni az ajtóknak meghát melegebb lenne. Szóval csak rásegíteni kellene.
Egy hordozható cserepkályhában szeretnék saját gyártású brikettel fűteni. Tapasztalt brikettestől érdeklődnék hogy ha 4 után fűtök csak be akkor hány darab kisméretű tégla briketett kellne rádobnom egy nap? Kb számolgatom mennyit kell legyártanom.
Köszi,egyenlőre nem érint mert vallom,hogy akinek faaprítékja van az tüzelje el úgy ne tegyen rá még költséget :))
Hogy azért még egy kicsit borzolgassam a nylon "fehér"-nek 30 ft lett az átvételi ára a szinesé pedig 20 ft/kg.Tudom nem nagyon nyomja a súlyt de én tettem le a közérteknél egy-egy nagyobb zsákot,hogy abba gyűjtsék...még örülnek is neki mert szemétként drágábban viszik el tőlük.
Ahogy olvasom, csak van azzal a papireladással is gond! A tömörités, az üzemanyag, az idő és a "cirkuszi " mutatvány a 25ft-ból, már nem is olyan sok marad!!!!!
Van egy ismerősöm, aki 20 millás géppel brikettál, ő 10ft-ért kinyomja a forgácsot és a fürészport, de mivel nincs olyan sok hogy megérje, igy ez is tárgytalan (évi 20-25q jön össze). Megvenné, csak el kell szállitani és az nagyon sok, mivel egyszerre csak kevés jön össze! Tárolni meg nincs hol. Egyébként filagóriát, diszkutat, kutyaházat, keritést, virágládát stb gyártok, ha van rá igény-ami egyre kevesebb-.
Már,hogy ne lenne jó ...csak a terjedelem nem a legjobb mivel 4 q.-nál már úgy nézek ki az utánfutóval mint a "Hörömpő Církus-Világszám" és szinte csak szélcsendes időben lehet közlekedni mert ellenszélben nem lehet haladni...valahogyan zömítenem kell egy kicsit.
Mennyiért adod a f.port és a forgácsot?Tavaly tudtam aki felesbe brikettálta,de csak a csontszárazat....
Igaza van mind a két félnek...én is készítettem pár brikettet de jelen pillanatban 25 ft/kg a hullámpapír ára így inkább leadom és az árán veszek fát.....csak akkor viszem ha arra van dolgom,szóval hasznosat a kellemessel......
A számitást én is elvégeztem, de nekem nem ez jött ki! Először is nálunk semmi munka sincs, de ha van akkor sem adnak 500ft-ot óránként! Én ugy számoltam, hogy ha adódik szabad idő akkor csinálom. Nem kell kimozdulni a házból, senki nem dirigál, akkor állok meg amikor akarok, és ha nincs kedvem nem csinálom! Ez engem szórakoztat és ha nem kell megvenni x mennyiségü fát, akkor annak az árát is megkerestem. Egyébbként fa kerti butorokat gyártok, igy az alapanyag adott a papir meg kikerül a közeli boltokból!
Ha ezt nem csinálnám még a fürészporés gyaluforgács elszállitását is meg kellene oldani.
(Korábban ez sok problémát okozott) Összegezve, mig élvezem, és hasznom származik belőle, addig csinálom, utána majd látjuk!
Én is ezt teszem....bár amikor számolok,400 munkaóra csak 500ft-al (gilisztaválogatásért többet kapnék) az 200e ft, amiért kb 10 erdei (!!) m3 tölgyet kapok....lelohadok.Ezért "csak" annyit készítek, amennyi alapanyag összejön az év során.
Én az ősszel kezdtem el a brikettálást papirból és forgács-fürészpor keverékből! A télen annyit értem el, hogy kikisérleteztem a keverési arányt és a gazdaságos technológiát!
Egy olajemelős két darabos préssel ügyködök. A papir pépesitését egy nagyteljesitményü fúrógéppel házi készitésü apritóval végzem! Ezt csak azért irtam le, hogy legyen rálátásod a munkámra! Most hogy jobb lett az idő, beindult a nagyüzem! Egy óra alatt 25-35darabot tudok legyártani, úgy hogy apritok, keverek, préselek Igaz hogy holt idő nincs, de én 10-12 ezerdarabot akarok legyártani a nyáron. Ha naponta 4 órát csinálom, akkor kb 100 nap.
Tehát szerintem nem extra gép kell, hanem sok idő és türelem!
Nagyon szépen köszönöm a segítséget. elnézést, hogy ilyen későn reagálok.
Időközben magam is hasonló eredményre jutottam. Van is egy Angel Juicer ikercsigás présünk, amivel az elméletet gyakorlatban kipróbáltam.
Valamint - sajnos alibaba oldalon - de találtam csigás prést ami méretében, teljesítményében megfelel, már el is kezdtem rá félretenni. Az idei narancsszezonban még a hulladékot szaporítom, de ősztől már remélhetőleg nulla emissziós lesz a manufatúránk. (vizet, áramot és némi üzemanyagot nem számolva, az sajnos csak álom, egyelőre)
Az elso kezi pres csak kivancsisagbol keszult , hogy egyaltalan mukodik e a dolog. Mukodott. Ha az ember valoban futeni akar vele akkor ez nem jarhato ut, lassu es nagyon mukaigenyes , pepecselos. A masodik pres mar komolyabb briketteket csinal, de meg mindig sok felesleges uresjaratot kell vele megtenni.A pneumatikus pres mar jobb meoldas mert amig az egyik brikettet nyomja addig a masik szerszamot lehet tolteni. Tavaj 2200 db keszult, vegyestuzelesu kazanban egetem el.Egyszerre 12 db megy a tuzbe parazsra kb fel ora alatt beizzik es ketesfel harom oran keresztul izzik.Vegyes papirbol csinalom "karton,ujsag meg minden" minden eleg.Íden 5000 db a cel.
Vadonat uj vagyok a forumon. Regota figyelem a hozzaszolasokat es sokat tanultam beloluk. En is foglalkozom bapirikett keszitessel es szeretnem bemutatni , hogy mire jutottam harom ev alatt.
Pár honapja kezdtem el papir tüzelö készitésének nagy menyiségü hulladék papir miatt. 15 tonnás autoemelövel és egy egyszerü kerettel csinálunk othol brikettet heti 10 kilo össze szokott jöni. Gondoltam beteszek egy videot hátha valakinek ötletet ad.
Érdekes arckifejezéseken nem röhögni figyelmeztetés nélkül videoztak.
Ez az , valahol ott tapogatsz , csigás előkészitő prés amely kisöpri a bálázás technológiáját , megoldja a száritást is , előkésziti a nyersanyagot a préselésre , ehhez kell egy Stirling motortól jobb motor és kész , bezárul a kör nyernek a zöldek ! Ezen múlik csak !
aha. akkor neked inkabb valami olajpres jellegu csigas cucc kellene, ami kinyomna a maradek nedvesseg jelentos reszet belole. aztan a lebol vagy szeparalhato az olaj vagy sem, a maradek meg talan eleg szaraz ahhoz, hogy eltuzelheto legyen.
Igen, pont ez a baj, nyáron nincs narancs, illetve Dél-Afrikai ami rossz ízű és drága. Valenciát facsarunk, ami okt-máj és mandorát máj-jun. tehát mire jön a napocska nincs narancsocska. A szemétégető nyilván megbirkózik vele, de lakossági tüzelőberendezés szerintem nem, hiszen a gép sokat bennehagy a léből is. Ésszerű keretek között biztos komposztálható, de itt naponta akár több száz kilóról beszélünk amely tonnákig is felmehet... Ha ki tudnám préselni az összes levét, abból narancslikőr főzhető, az olaj növényvédelemben használható, a száraz héj pedig sercegve óriási kalóriát leadva ég.
Kedves golfdva, (hehe most esett le a nicked jelentése)
a probléma pont az, hogy citrusokat csak az év azon szakában préselünk, amikor napnak nincs ereje. A mennyiség az sajnos rengeteg, fél liter narancsléhez közel 2 kg narancs szükséges. Pont azért szeretném egy préssel megszabadítani a nedvességtartalmától, hogy utána kevesebb helyet foglaljon ha tovább kell szárítani. nem pucoljuk meg a narancsot, hanem mosás után egy gép kettévágja és ... így egyszerűbb zumex speed: http://www.youtube.com/watch?v=eTgwLgwZMIY . szárítani esélytelen :(
Először is a szárítást kell megoldanod,és amint olvasom a mennyiség miatt ez sem lesz könnyű,bár lelki szeimmel látom,hogy narancs és grapehéj mezők illatoznak a tavaszi szélben :)
Tréfát félre,itt a mennyiség az ami elgondolkoztató!Ha ez nem gond,van hely tárolni akkor szólj......láttam már nagyon ötletes "aszalót"
A CD-t amin van a videó, akkor, amikor meg van nyitva ez az oldal, akkor élével erősen belevágod a monitorba, de csak akkor, ha az LCD, vagy plazma ( Ha nem az, hanem katódsugárcsöves, akkor először kalapáccsal meg kell nyitni a felületet a bal felső sarokban, de munkavédelmi szemüveg, lánckesztyű, és bőrmellény használata ebben az esetben kötelező). Ha megáll benne akkor jó, és fenn van, ha nem, akkor Restart.
tanácsra, javaslatokra, ötletekre lenne szükségem.
Gyümölcslé manufaktúránkban naponta jelentős mennyiségű narancshéj (és grapefruit) hulladék képződik.
Egy barátom javasolta, hogy nézzek utána, hátha lenne rá valamilyen megoldás, hogy ne a hulladékot szaporítsam vele, ugyanis a narancshéj kiszárítva - a benne lévő olaj miatt -rendkívül jól ég.
van-e itt valaki aki tud ebben segíteni, akár jó tanáccsal, akár máshogy?
Na ezt megint megvalósítani...majd még egy brikettálógép. ha egyszerűben egy pl alu csövet tekerek rá hideg vizet belevezetve?
Fajsúlyt nem mértem annyira nem merültem bele.Mindenesetre én vártam a fényes ligninesedést a kérgen de ikább feketedett a hőtöl viszont a közepe olyan mint ha müanyagból kiöntötték volna, igaz a tömörítő rudam végére került egy félgömb mi a közepét zúzza be.
Egy vízhűtéses köppeny nem olcsó nem tudom erre terveztél-e , de akkor kell egy keringtető szivattyú ( és kellően nagy víztartály) amelyet akkor kapcsolsz be mikor már melege van a brikettnek .
Így távolról nem tudjuk hogy papírbrikett-e , de a fabrikett ha már brikett formában rétegelt akkor a tűzön biztosan szétesik és az nem túl jó , az igazi fa vagy szalma brikett 1.3 kg/ dm3 , az nem fújódik szét a tűzön és ez fontos szempont.
Úgy néz ki ez már kemény brikett , ilyenkor már tisztes nyomások alakulnak persze avval együtt nő a befektetett energia , az pedig a csövön jön ki nagy részt hő formájában és mivel ez nem csigás gép így hűteni szokták , ha megnézed a nádbrikettálómat ,ott van egy hordó is tele vízzel .
Már alakul a brikett hossza.. Brikigépet kérdezném ha surlódástól melegszik az anyagom, majd viszadurrog, ha hűtöm akkor lehetséges hogy folyamatos a brikettálás??
Ez a legújabb csigásom igen erős gép , kell is mert 84 mm a brikettátmérő . Biztos hogy a hidraulikus gépek sokkal hamarabb meghibásodnak , mellé még aki már vett a csigásom brikettjéből az nem vesz más brikettet .
Úgy hiszem M.O.-on is lesz bemutatója a gépemnek , az árát viszont a piac fogja eldönteni.
Szia érdeklődnék tőled mennyiért lehet megvásárolni egy jól működő fabrikettálógépet ami már kiforrott és nem javítással hanem termeléssel tölti az idejét ?
Várom a képeket de mivel először írsz azért nem tudod feltenni.
A fok amit mértél sok , mint említettem csökkentened kellene de ezek a típusú gépek ritkán működnek jól .
Valószínű egyből nem találod el a kúpolást , meg a csigát is utána kell nagyobbítani esetleg hegesztésel , de annyiszor kell kifényesíteni a csigát ahányszor nem sikerül eltalálni a méretet .
Ukrán gépeknél amely jó brikettet csinál másnaponként hegesztik a csigát ( ott megoldják mert akad közelben tankgyár is ahol tudnak hegeszteni ) :)
Az én gépemmel már 5-6 tonna brikettet nyomtak és még szét se szedték , pedig már kíváncsi lettem volna kopott-e egyáltalán a csigája.
Ha még akarsz tüzelni a készítendő csigás géped termékével legjobb ha veszel egy kisebb olcsó gépet amely a szemed láttára termel valamit . Ha továbbra is lesz ihleted akkor azt a működőt kell fejlesztgetni mert másképp túl sok idő kell a tanulásra még ha hozzájutnál használható rajzhoz akkor is.
Nem baj hogy benéztél ide a brikettálósokhoz , mert többször írtam célszerű egy olyan tüzelő berendezés amely félig sikerült brikettekkel is tud üzemelni automata módon . Ezt kiválóan lehet alkalmazni szárítás céljára . Maga az aprított gally vagy szár szerintem túl nagy helyet fog és célszerű elősűríteni csigás géppel --ezt érhetik el leghamarabb a kezdő csigásgép mániások .
Egy ilyen kályhánál a tüzelőtér kialakítása és az adagoló a fő szempont , pelletnél a legkönnyebb de az a legdrágább tűzrevaló.
A legfontosabb hogy a láng ne tudjon visszaégni az adagoló anyagjához , ehhez különböző eljárásokat alkalmaznak amit részletesen taglalnak ezen a topikon:
Én szénport akartam automata kályhában tüzelni de az sok problémával jár , viszont az apríték az eredményes ha jó adagolód van.
Én csigát alkalmaztam meg kezdetleges vezérlést amelyet jó időrelé hiányában egy nagy fali óra másodperc mutatójára szerelt vezérgörbe működtetett mikrokapcsoló segítségével.
Osztom a nézeteteket , a sok munka mellé jól jön ha értünk az anyagtechnológiához és a gépészeti számításokhoz ahol az anyagok teherbírását kell meghatározni mert a brikettálás feltétele a nagy erők alkalmazása , mikor a bioanyag anyagának felépítését ,és ne az legyen az eredmény hogy a gépünk felépítése változzon . :)
Én látatlanból kezdtem gépek építéséhez és a topik nyújtotta információk elegendőek voltak hogy megtaláljam a helyes irányt .
Itt mindenki segít ahogy tud csak azt mondtam rajzot ne várjon.egy mert majd minden gép más, kettő akinek van nem tesz fel max azt hogy itt meg ott mennyi a méret.
Ne haragudj, de hozzád fordulok, a már többször feltett kérdésemmel,:- készített - e már valaki brikett-adagolót/automatát/, a kazánjához?. Tudsz-e ilyenről, vagy marhaságot kérdezek?
Mert brikettáló készülék annyi mint a csillag, de a felhasználásról semmit nem ír senki.-/most nem arról beszélek, hogy ráteszem a tűzre, "oszt jólvan".
HAli!Az lenne az oldal célja,hogy egymásnak segítsenek az emberek!De a magyar az ilyen,minek segítsek a másiknak akár rajzal is?!!Az enyém már összejött,működik is,szenvedtem is vele sokat,a másik is szenvedjen még többet!!!!Ezaz,dobálja csak kifelé a pénzt az ablakon a kisérletezéssel,nehogy már neki sikerüljön elsőre!!!Igazatok van!Ne segítsetek(tisztelet a kivételnek)de akkor felesleges a képeket felrakni,és az oldalt működtetni!Akinek nem inge ne vagye fel!!!Üdv!
Ha nem sértelek meg ez egy Brikettálós oldal... és ami a legfontosabb én közel 2 éve vagyok a fórumon, rajzot, használhatót soha senki nem osztott meg.nem véletlenül házilag készített dolgok ezek és ha működik is nem kis munka árán készül el. amit javarészt senki nem fog rajzzal stb-vel egyben itt megosztani.
Üdvözöllek a papírbrikett készítők táborában. Két éve foglalkozom vele, csak akkor éri meg, ha rengeteg időd van és ingyen jutsz az alapanyagokhoz. Ha a fórumon a nick nevemre kattintasz és végigolvasod a hozzászólásaimat, választ kapsz a kérdésedre. Tévedés az, hogy több tonnás emelőkkel lehet csak készíteni jó fűtőanyagot. A napokban látogatott meg e célból "nagykunsági" és megnézte a pneumatikus saját fejlesztésű présem, tőle kaphatsz hiteles információt a látottakról. Mindezt azért írom, mert már emailban csak dicsekvésnek vették az elért eredményeket. Helyileg merre laksz, mert meg tudom neked is mutatni, hogy ha komolyan akarunk valamit elérni, az meg is valósítható, email címem nyilvános.
Kérdeznék , minden brikettet előállító topiktársamat, hogy csinált-é már valaki automata adagolót a a sok munkával-energiával alöállított brikettjéhez? pepe
Papír brikettálóban gondolkodom! Én nem az autóemelős verzióban gondolkodom hanem akad itthon 2db pneumatikus munkahenger! De valaki tudja hogy 8bar nyomással elegendő nyomást tudhat-e kifejteni? Vagy ezt hogy lehet kiszámolni? Vagy mérni? Van-e rá képlet? Vagy a henger méreteiből lehet-e következtetni? Illetve hányad részére kell préselni a papír pépet? Első sorban ezek a kérdéseim, kételyeim akadtak!
Gondolkozom a brikettáláson, hiszen van mindenfajta anyagom amit lehet préselni. DE!:. Az hogy egy sima kazánba tegyen, és égessem , mint a tüzifát, mi értelme van? Ha már egyenformát adok a tüz. anyagnak akkor már szerintem az volna jó, ha a betáplálást automatizálni tudonám.Tehát egy adagoló kéne, ami nélkülem is akkor, és úgy tesz a tűzre, ahogy,az megkívánja.
Tehát:! a kérdésem a következő:Adagoló szerkezetet épített-e- már valaki ,a meglévő vegyi.-tüzi.-kazánjához?És ha igen adna -e infót róla? pepe
Mostanság megint elkapott a gépszíj, s így új erőre török a papír brikettálásban.Már van egy alap szerkentyűm, hasonló a tiétekhez, csak az enyémnek egy rétegelt falemezekből volt készítve a dugattyú, gondolván jó lesz. De mégsem így lett, mert az első szezont ki bírta, de mára végleg ki kellett belőle szerelnem.Ki cserélem akác korongra amely be lesz alaposan itatva lakkal, hátha jobban bírná.Már készítettem egy pár karton dobozzal, és iagaz egész jó hőt adnak le, ahhoz hogy elegendő meleg legyen bent a lakásban.Próbáltam bútorlap fűrészporral keverve és eddig így a legjobb, mert magában a papírnak sok hamuja van, és kisebb az égéshő mint fűrészporral keverve.Próbáltam úgy is, hogy az egyszer már kipréselt vizzel beáztatott fűrészport nyomom össze, és úgy még elfogadhatóan összeáll, viszont sima vízzel nem áll össze.Tapasztalataim alapján a keverési arány elérheti a 70% fűrészport, 30% papírt is, de effölé ne menjünk mert nem áll össze kellőképpen.Képek hamarosan.
Nekem akácpor és széna darálék ugyan úgy összeáll.de a gond ugyan az.nekem is van tömöritő végén egy fél gömb mi a brikett közepét benyomja lentebb tettem fel róla képet.így is jó lenne ha ilyet gyárt csak a szorítás a bibi megvezetés nélkül lehet egyáltalán bojkottálni?
- pocse van a brikettnek, nem egy sik korong a dugattyu vege
- meg igy is szetesik neki a sajat sulyatol, lehet ha kihul, akkor kevesbe
- a hosszu vezeton meterenkent speci rugos csavaros mittomenmis szorito van, hogy a nagy hosszon vegig nagyon finoman allithassak a szoritast. talan azert olyan tavol a csotol, hogy a mar kihult cuccot szoritsak, a szoritast ne befolyasolja a homerseklet.
Pont hogy hidegen kezdem a munkát mondjuk az enyém lehet a gyors mozgás miatt hamar melegszik. Kb 1 Perc de szerintem ez jó is mert ekkor a legkeményebb brikett készül.kb. Addig míg ki nem ér a présfejből azért kellene most valami hosszú megvezetés, hűtősín mégis szorítja és nem egyből a nagyvilágba potyog.
Nálam is ez a helyzet. Nekem hidraulikus présem van, a csővel szenvedek a legtöbbet. Először 15mm falvastagságu csővel próbálkoztam, mivel mindenki vastag falvastagságot írt. Ha hideg volt a cső /induláskor/ úgy beleszorúlt, hogy a 200bar nyomás se volt elég, hogy megmozdúljon. Csőfűttéssel megmelegítettem 800w 1/2 perc, megindúlt és teljes lazán hullott ki a csőböl. Bevágás nem segített semmit mert a vastag falvastagság miatt nem tudtam szabályozni rajta semmit. Most lecseréltem a csövet 6mm vastagra, de ennek a belseje nem sima teljessen ezért ebbe is megszorúl most akarom kitisztítani, folytatni a kisérletezést.
Másoknak mitöl nem esik szét a nyomófelületnél engem is érdekelne. Kai01 csinált két gépet is az eredetinél neki is darabokban jön ki a brikett 5057-es hozzászólás, a masodik gépénél rudak készülnek 4614-es hozzászólás. Kérdeztem tőle mit változtatott a gépen de sajnos nem válaszolt rá, lehet elkerűlte a figyelmét a kérdésem. Remélem olvassa ezeket a sorokat és válaszol rá.
Mostmár a lényegnél jársz , általában használnak kicsi kúpolást a cső elején , de ez a profiknál se egyforma , különböző szögű betéteket is használnak ami még kezdő gépnél nem fontos . A rövid cső az nem jó meg kell vezetni de az újabb rejtelmekkel lep meg mint a túlmelegedés meg a nedves anyag esete.
Ha teszel kicsi kúpolást akkor csak száraz és meleg anyaggal idítás ami nem szorul rögtön a csőbe .
Nekem úgy sikerült eladnom a csigásom hogy a vevő szintén lendkerekes géppel próbálkozott és a csövet elhibázta miálltal a gépből egy állati hangú ágyú lett és a cső is hajtókar is elvesztette formáját : )
Nálam is hasonló a helyzet. a brikett felülete a melegtől megfeketedik. de kb ezzel egyidőben el is megy a szorítás és hiába húzok utána.elvileg egy kisebb kúpolás a présfejen és hosszabb megvezetés finomabb szorítással lenne a hatásos??
Bevágható 400 mm hosszon is 4 oldalról és a bevágott csövet egy másik vastagabb bevágott csőbe tolják , így kapnak egy merevebb egységet és mód van hűteni a csövet . Ha hosszú időn át dolgozik igen bemelegszik a cső és megesik hogy szoríthatatlan helyzet alakul ki mint nálam a nádbrikettálónál.
Még mindig ugyan az az excenteresen ügyködünk.megvezető még nincs rajta.de hiába a hosszabb cső szorítás nélkül is kb.400 mm. Hosszban beáll.fal 8 mm vastag.esetleg az általad mondott 700 mm milyen hosszan bevágható?
A csövet pedig nem lehet lebecsülni , az a legérzékibb felület ! Többet számít mint a főtengely és tapasztalatból látom hogy nem adtok neki kellő becsületet . Egy komoly excenteres gépnél akár 70 cm hosszú is lehet és ha rosszul csinálod meg a fizetség az hogy elgörbül a hajtókar meg a főtengely.
Egy finoman szorító vezetősin sokat segít mindenféle gépen .
Egy 80 mm hosszon bevágott cső amelyiknek van tiszteséges falvastagsága nem rúgózik semmit , egy vékonyfalú cső meg legfeljebb esőcsatornának jó : ) (gondolom egy kis viccet elnézel )
Nekem rengeteg rajzom van olyan krix-krax alakban , én arról tudok dolgozni de más már nem , rendes műszaki rajzot meg csak a legszükségesebb esetben készítek mert az igen sok idő és nekem nem futja .
Milyen gyártmányú a gép ? A csiga helyzetét jól állítottad-e az eredetihez képest ?
Hány fok a kúpolás ?
De ha csökkented a kúpolást már lehet jobb lesz . Én egészen más módon sokkal jobb eredményt értem el , de ehhez nagyon sok próbálkozás kelett . Szójaszalmából olyan kemény brikettem jön ki hogy még a parazsa se törik könnyen : )
Milyen gyártmányú a gép ? A csiga helyzetét jól állítottad-e az eredetihez képest ?
Hány fok a kúpolás ?
De ha csökkented a kúpolást már lehet jobb lesz . Én egészen más módon sokkal jobb eredményt értem el , de ehhez nagyon sok próbálkozás kelett . Szójaszalmából olyan kemény brikettem jön ki hogy még a parazsa se törik könnyen : )
Szia Alonso.Én is csigás gépet akarok építeni, rajzaidat nem tennéd elérhetővé számomra? Persze nem ingyen.Brikigép tőled is szeretnék tervrajzot venni.Lehet erről szó?
Először is köszönöm a válaszod és tájékozódásul még mutatok egy képet "rajzot"erről a csigás gépről.Előljáróban még annyit,hogy ez egy működő gép préskúpja és csiga tengelye,
amit keményfa fűrészporral használnak "Pinny- kay".Persze nekem csak a kúp és a tengely volt meg és ez köré építettem a többit.Az eredeti gép nem kínai és egy nagy teljesítményű
dolog.Ha valami észrevételed lenne akár a rajz vagy bármi alapján azt megköszönném.
Fényképeket tudok még mutatni az eredeti gépről szétszedett álapotban,és vannak hozzá összeállítási és méretezett alkatrész rajzok is.
Válaszod előre is köszönöm
Üdv!
U.i.:Nem tudom feltenni mert nagy a mérete,de majd még próbálkozom.
Valamely hozzáértőtől kérdezném: mi a konkrét szerepe a brikettálógépeken lévő hosszú megvezető sínnek?Gépemmel ott tartok, hogy csőszorításnál bekeményedik az anyag és csak pogácsák jönnek ki kb 150-200 mm hosszban utána mintha elvágták volna a szorítást és csak potyog a forgács.
Most a garattól 200 mm re van a cső vége annak a vége 80 mm hosszban van bevágva, tulajdonképpen itt állítható a csőátmérő.Ha ennél hosszabb a cső mondjuk 80 mm-rel már szorítás nélkül is beáll ugy hogy nem jön a cucc.
Lényeges kérdés lenne ha hosszabb a cső és hosszabb a bevágás hatékonyabban állítható az anyagáramlás, illetve tömörödés???? Köszönettel!
Engem érdekelne ez a "gondolat átvivő kézi készülék"! Szívesen legyártanám, ha publikus a dokumentációja.(habár most vagyok 75%-os készültségben egy 10db-os papírtégla készülékkel, így fix határidőt nem tudnék mondani).Köszönöm:schlosser9483@gmail.com
Minden esetre gratulálok hogy ilyen szép kora ellnére is igen tevékeny , nekem azért valamivel kevesebb az év , a kár hogy a javaidőnk receszióban telt . Tetszetősek a gyártmányai , a papírvonalon egy jó zúzógép úgy látszik hiánycikk , nekem is van legalább 100 drb jó 1 m2 -es papírtábla az udvaromban de még a zúzógépre nem futotta.
A bioanyagok feldolgozása jó irányzat , a múló idő ezt fogja igazolni.
A szelepeidet nézve én is úgy látom 6mm lukkal lehetnek, amelyeket 10 liter/ perc kapacitású pumpákig célszerű használni. Hogy éppen melyik lukon hová megy az olaj meg kell figyelni a benne lévő dygattyúcska alakját és ebből lehet következtetni a lukak zárására és nyitására.
Köszönöm, hogy reflektáltál írásomra, de ha ha végigolvasod a hozzászólásokat, rájöhetsz, hogy nem neked címeztem. És nem is ez a lényeg!!! A Te javaslataidat mindíg örömmel fogadtam, hiszen benne volt mindbe az a szándék, ami az egésznek a lényege, a segíteni akarás. Ugye senki sem tudhat meg információkat, ha nem él benne. Talán ott a félreértésed (vagy az enyém), hogy nagyon sok kisember azért akar otthonra alternatív megoldást keresni, mert a szolgáltatók árai megfizethetetlenek,írreálisak! Ezért próbálkozunk a papír-fűrészpor vizes feldolgozásával, és azért akarunk kisteljesítményű hidraulikus brikettálót építeni. mert nemcsak hogy kihívás számunkra, de a felesleges, ingyenesen beszerezhető, nem nagymennyiségű fűrészport, forgácsot, fűféléket, nádat,stb. saját magunk számára hasznosítani tudjuk, ne hagyjuk, hogy a szomszéd a szemetesbe dobja.
Sajnos rosszul értetted, mert nekem nincs esztergám, csak rajzolok valamit és viszem az esztergályoshoz. Valamint az ötleteiteket megemésztve megpróbálok magamnak egy gépet barkácsolni, hiszen látom a példát(kai01), hogy ez lehetséges. Nekem is csak 220V-os hálózatom van 16 amperral.
Sajnos az sem valószínű, hogy már igazi nagy gépek építésébe fogok, mert a 65.-ik év után már ilyen reményeket az ember nem táplálhat önmagával szemben. Tehát csak barkácsolgatok, amihez a segítséget megköszönöm.
Neked az eddigi sikereidhez gratulálok és mégegyszer ismétlem írásaid inspiráltak arra engem is, hogy nyugdíjas napjaimat hasznos elfoglaltsággal töltsem, hiszen a fórum óta rendszeresen látogatom a lapot. És én is a papírtéglával kezdtem és most is azt csinálom, sokan keresnek tanácsért és időmhöz mérten ha tudok segítek.
Csigásba belefogni merészség mert ez egy nagyon összetetten működő brikettálási eljárás , ugyanis elsősorban nem a nagy nyomás által brikettálódik hanem az anyagstruktúra olyan változtatásán mikor a szemcsék természetes vonzóereje köti -brikettálja tartós térfogatba az anyagot.
Nálad kicsi a fordulat és ez a jelenség nem jön létre , de ha szalmára beállított gyári-kínai cuccot használsz akkor ne faforgáccsal hanem szalmafélékkel próbálkozz . Ha így se jó akkor a gyári szerszám nem tökéletes és kell egy hazai házi szaki aki ezeket a nem idevaló külföldi gépeket kisöpri errő a tájról :)))
Úgy tűnik énrám céloztál , a házi lehetőség házanként, községenként , országonként változó , attól is függ autót veszel vagy szerszámgépet . Mint olvasom használ esztergapadot is (mifelénk szerencsés mert átlagban minden utcában van szerszámgép ), ez alapfeltétel hogy eredményt érjen el . Én is 1kw motorokkal kezdtem de már 20-30 éve vagyok a pályán , és ha ilyen hosszú ideig folytatja valószínű a tizenkilóvattos gépeknél köt ki . Az az igazi élmény ha házilag kezdi és később képesé válik legyőzni a nagynak gondolt gyártókat is .
Köszönöm a felajánlott segítséget. Na látjátok erről beszéltem!
Az a helyzet, hogy a munkahengerek is megvannak, sőt szereztem egy komplett vezérlő egységet is ami egy emelőkosaras gépé volt. Abban kérnék segítséget, hogy hogyan kell majd bekötni, mert nem minden egységét ismerek fel, szétbontani viszont vétek. Aki tud segíteni az email címemre írjon és küldök róla többirányú képet
De ez a gép már nekem egy álom lenne:))De méd egy egyoldalas ami hasonlóan dogozik!!!!Nem eladó?:))Remélem kapok annyi segítséget,hogy össze tudjak hozni egyet!
Hali!Ez igen jó kis gépnek tünik!!!Szeretnék valami hatásosabb gépet építeni ami akár jó lehet szalmabrikett gyártásához!Tudok szerezni 2.2kw-motort ami a max az én 220v-hoz!Egy egyoldalt nyomó gép is elég lenne nekem,ami megbízható és termelékeny!Ezalatt gondolnék itt 35-40mm-es pogácsákra rudakra,vagy mit tudom én mire...:)és 10-15kg/h.azzal én már elégedett lennék!
De viszont ha már így ajánlotad akkor munkahenger hengerre lenne szükségem pont csigás géphez még hozzá 69,9-70 mm belső átmérővel a külső 82 átmérő de az mindegy végül is csak ne túl nagy legyen és 450mm hosszú . Nekem ebben csúszik ki ebből van a fűtőcső. Mivel tükrös a belseje ez így jobban bevált mint a sima cső.
a3zoli.igazad van.tudnál segíteni?én csigásat szeretnék építeni,csak a megfelelő csigát nem találom.hidraulikushoz tudok csöveket szerezni,és munkahengert.
Nagyon köszönön, hogy ismételten feltette a videót a fórumra. Egyrészt azért, mert az eddig látottak közül a legkiválóbb, működésközben bemutatott, házilag előállított gép, másrészt azért mert úgy érzem a fórum kezdett eltérni eredeti céljától. Javaslom elolvasni a zsozé1 topiknyitóját, melyben a házilagosan elkészíthető, házi használatú gépek építésére nyitotta meg a topikot. Egyre több olyan hozzászólás érkezik, amely kizárja és elrémíti a barkácsolni vágyó, saját fűtési költségeit csökkenteni akaró emberek érdeklődését. És ez mind azért van , mert van aki csak nagyban, üzletben tud gondolkodni. Hát a segíteni akarás és az üzlet nem ugyanaz. Amikor olvasom , hogy tízegynéhány kilowattos motor kell ehhez-ahhoz a géphez, ez lehet igaz, de ez már IPAR és nem otthoni használat. A kai01 gépe a bizonyíték, hogy 1.1 Kw-os motorral is lehet kiváló brikettet gyártani, természetesen nem egyesek által ígényel óránkénti 100-200kg-ot.
Aki nem ért velem egyet, cáfoljon meg, nyitott vagyok, email címem nyílvános. Jelenleg még csak a papír-fűrészpor házi használatú vizes technilógiájú feldolgozásával foglalkozom, de aki tanácsot kért, még adtam és ha tudok adok is. Viszont felbuzdulva a zsozé1 első kisérleti gépén és a kai01 gépén, már gyüjtöm az anyagot a hidraulikus brikettáló elkészítésére, az esztergályos munka nagyrésze készen van, csak kissé megijesztettek a hozzászólások.
Most vagyok itt először az oldalon.A napokban fogtam neki egy csigás gép készítéséhez,
gyáricsigával és préskúppal.Több dolog adódott amit még nem értek és jó lenne,ha segítenél egy pár ötlettel.Elsődlegesen az volt a gondom,hogy beszorult az anyag "fűrészpor" és a
kivezető kúpba keményedett meg.A csiga tengelyét csak hajtóművel tudom hajtani és kb.
45/perc sebességgel, mivel nincs 3 fázisom.A préskúpról és a csigáról töltök fel képeket.
Sziasztok!VAlaki nem tudna nekem valami alternatívát ajánlani brikettáló gépre,ami 220v-ról megy és elég megbízható,és viszonylag vastag brikettek készít(35mm)Érdekelne nincs e ilyenben gyári gép?
Sajnos nem de elég sok mindent át kellett alakítani ,hogy ilyet tudjon gyártani. Mert gyári beállítás mellett ilyet nem tudtam csinálni. 5,5kw főmotor, 0,5 keverőmotor, 4kw fűtés, A brikett 70 -es és 20 lyuk a közepén. A hőmérsékletet Omron szabályozza.
Elméletileg érdemes mert jöttek ki karikák a gépből , 3mm szűkítéssel + 1.5 kw melegítéssel biztosan jobb lesz . Az meg hogy ne fúljon le a motorod nem szabad túletetni .
Köszi a választ.Lehet ekkora motorral akkor valamit kezdeni? Persze nem konkrét méretekre gondolok csak hogy érdemes-e ezzel a variációval kisérleteznem.
Szia , szóval még kísérletezel ? Csakhogy a ló egyik feléről a másikra lendültél mert szűkítés az kell olyan mértékben ami jó a csigádnak és a motornak és az alapanyagnak . Ezt precízen kell köszörűvel kikeresni mert a kúposág többrészű (amelyet nem részletezek ) , sok türelem kell mire eltalálod és ha szűkíted melegíteni is kell mert az a lényege a csigás gépnek attól függetlenül hogy nekem is volt asztalostól származó forgácsom amely melegítés nélkül is összeállt.
A vezetőre szükség van főleg akkor mikor alapból nem használsz erősen kúpoló csövet. A kínaiak ekkora csigára képesek 15kw motort tenni , nálad is elkelne legalább 5kw-os.
egyaltalan nem biztos, hogy az a kis moricka asztalosszorito megfelelo szoritast ad. mindenfele M24 meg hasonlo csavarokat latni az ilyen szoritokon.
en ugy erzem, hogy a lenyeg az ellentartas finom szabalyozhatosaga. szep hosszu sin, alul felul, es jo sok helyen finoman allithato szoritas. mert ugye ahogy fekezed a kimenot, azzal tartasz ellen a preselesnek. majdnem akkora erovel kell fekezz, mint amivel nyomsz! az meg nem keves.
Sziasztok már régen voltam itt fent. Brikigép! Egy kis segítséget szeretnék kérni. A gépem amit csináltam nem igen áll össze benne a brikett. Mikor megcsináltam a csiga forgóház 60mm átmérőjű lett a csiga átmérője 58mm. A csiga kupossága ér bele a szűkítésbe ami a 60mm átmérőről 5cm hosszban leszükül 54mm-re. Na ebbe úgy beleszorúlt hogy korom fekete lett és úgy kellett kiverni belőle.Mondjuk a motort is megfogta. Ezt a szükitést levágtam és maradt továbra is a 60mm átmérővel ment tovább. Ott viszont csak a mellékelt képen látszik mennyire ált össze egy kis szorítással. Azt szeretném megkérdezni hogy mekkora átmérőt javasolsz a 58mm átmérőjű csigámhoz? A villanymotorom egy hajtóműves 3kw-os aminek a fordulata olyan.220-300között van. Lehet-e ehhez a csigához olyan méretet találni hogy a motor elbírja és ne keljen másik csigát csinálni? Mennyiben segítene az összeállásban ha lenne hozzá egy hosszabb vezető? Ja és fűtés nélkül állt ennyire össze. Előre is köszönöm!
100 kg/ó említettél , ennek 60-70 mm átmérő elég nagy , az olajhenger -dugattyú felület legjobb ha 6 x nagyobb a brikett felülettől . Fogaskerék szivattyúval 150-180 bár a legbiztosabb tartós üzemben és tartalék is kell beszorulás esetén. 8-10 kw motor kell a sziv. hajtásra hogy nyáron se égjen le , 1500 fordulatnál ez kb . 32-35 liter/perc pumpával érhető el .
Véleményed szerint mekkora átmérőjű henger lenne aktuális és mekkora nyomás lenne célszerű?A hidraulika tápegységnek mekkora motornak kellene lenni,és hány bár nyomást kellene produkálni ahhoz hogy egy értelmes végtermék/darabszám eléréséhez?
A linkben szereplő henger szerintem kicsi ( az átmérő ), habár 50 tonnát ír rá de nem tudni mekkora nyomáson . A 105 átmérőből ítélve 600 bár lehet , ekkora nyomást brikettálón nem célszerű használni .
A másik linken az agregát jónak néz ki (nem is drága ) sajnos ez is kicsi teljesítményű - 1.1 kw amely csak igen kicsi brikettálóhoz elegendő.
Sziaztok!Láttam a 4825-ös hozzászólást és nekem elnyerné a tetszésem egy ilyen gép is!Szerintetek lehetne ezzel a géppel szalma-széna-energiafű brikettet készíteni?Ha valaki készített már ilyen gépet és tud nekem segítséget nyújtani,annak hálás lennék!
Szia!Építettem már komoly" gépeket, faesztergát- egyengető vastagoló gyalút-szalagfűrészt...de nekem ez a dolog teljesen új és idegen!A működési elvet nagyjából vágom..nem gondolkodnék nagy áttmérőben és menyiségben, max 30-40-50mm és 15-20 kg/A fő alapagyag a szalma és a széna valamint az energiafű lenne!Ezért gondolkodnék csigás brikettálóban!Sajnos nincs csak 220v-om ezért valamilyen szinten meg van kötve a kezem!Motorom is csak 1.5kw 2840s/f!Ebből szeretnék kiindulni és erre szeretném tervezni a gépet!HA mondjuk kell hozzá egy hajtómű vagy akármi azt megpróbálom beszerezni....De abban szeretném a tisztelt társak segítségét kérni,hogy segítsenek leméretezni egy a kritériumoknak megfelelő gépet,ami megbízható és 2 család tűzelőjét meg lehet oldani vele!Először a szükséges anyagok listája érdekelne meg esetleges gépek tervek!Ha valakitud segíteni megköszönném!
Az első csigásom egy excenteres gép adagolójának készült és csigás gép módon végezte , monofázisú motorral (2.2kw )
működött 32 mm átmérőjű és 15 mm lukkal csinált fabrikettet még 88'-ban . Próbálgatni jó volt , kezdésnek nem is lehet másként . Az első programozott szorítószerkezetet ezen kísérleteztem ki : ) .
A cső szűkítés kritikus dolog , excenteresek vígan megbírkóznak vele , a hidraulikusnál erő kérdése , faforgácsnál a szűkítés inkább hátrány de szalmánál szóba jöhet de nagyon csínjával ! Ha a szűkítéses csöved beáll akkor az tropa, csak kiégetéssel tudod újra indítani.
100 kilósnak az eladási értéke ( ha megbízható a gép ) 8-10 ezer eur. , hogy mennyiből fabrikálsz egyet , az ügyeségedtől függ , de először bukni könyebb mint jövedelmet csinálni .
Hogy anyag alatt mit értesz azt nem tudom,de ha a géphez való alkatrészekre gondolsz akkor mindent vásárolnom kell,ha viszont alapanyagra gondolsz akkor azt ingyen betudom szerezni.Ezért is gondolkodom szalma,széna brikettálásban mert az alapanyag az költségmentes.
A hidraulikásnál a csövet valamilyen mértékben kell szűkíteni?szerinted mennyi pénzből lehetne kihozni egy gépet ha min 100kg/órás teljesítmény a cél?vagy érdemesebb keresni egy használtat x összegért?
Én is hidraulikus gépet csináltam,ill. most is csinálok egyet.
90 mm lesz a brikett átmérő,a hossza pedig az előtömörített anyag mennyiségétől és súlyától függ.Én már úgy kezdtem el az új gépet csinálni mint a RUF brikettálók vannak megépítve,így nem bír megcsúszni a csőbe a szalma se.
Hogy megéri e házilag gépet csináli,az szerintem attól is függ hogy mennyi alapanyag áll rendelkezésre,és hogy milyen anyagokat tudsz "szerezni" a géphez.
Nekem első gépem is kb 80000 ft-ba került, a mostani pedig ennek a többszöröse lesz,de remélem egy-két év alatt vissza hozza az árát.
HAli!Szeretnék segítséget kérni egy szalma-széna ill.energiafű(akár kukoricaszár..)brikettáló gép építéséhez!Csigásra gondoltam volna!korlátot csak annyi jelent,hogy nincs csak 230v feszültségünk!!Ha valaki tudna segítséget nyújtani tervekkel ötletekkel,vagy csak valami támpontot adni az induláshoz annak megköszönném!!!
A hidraulikás sokkal drágább , mivel a szalma alapból kis fajsúlyú így hosszú löketek kellenek . Problémás a cső fékezése is mert a szalma csúszós . Viszont ha megvan ha lassan is de termel , a csigásból meg készíthetsz hármat is mire egy jó lesz de még akkor is olcsóbb meg többet termel. Szépséghibája hogy füstöl meg durrog is ezért csak nyitott helyen jó.
8 cm átmérő csigásnál elmegy , de hidraulikásnál ez már komoly felület (50cm2 ) , nagy erő kell mert a szalma nehezebben áll össze mint a faforgács . Min . 50 x 800kp vagyis 40 tonna .
Örülök h. segítettem és én is köszönöm a segítséget ,a 3-t már kifelejtettem, mert a fórum többször lenyelte írásom és már siettem.
(Többfázisú áramnál a színuszfüggvények kicsit bonyolítják a dolgokat . Már jó 20 évvel ezelőtt készítettem egy váltóáramú generátort amely a Furrié sornak megfelelően 12 frekvenciát tartalmazott hanggenerátor céljára. Most jól jött a cucc mert abból szedtük ki a pótmétereket a csigás gépemhez .)
A korábbi hozzászólásodban lévő számítás 660V-al teljesen jó.
Ugyanis a 660V= 380V X 1,73.
Így megspórol egy szorzást az ember 3 fázisú teljesítmény számításnál.
A fázisok közti érték már nem 380V, hanem 400V. Tehát ezzel kell már számolni.
Az 1,73 nem négyzet gyök, hanem gyök3.
Induktív 3 fázisú fogyasztók teljesítményét a következő képpen számoljuk.
P=U x I x gyök3 x cosinus fi
P=400V x 20A x 1,73 x 0,95(a cos fi 1 alatti érték sacc 0,95, de ez válltozó)
Az amper mérőt minden esetben sorosan kell kötni, mert ha nem, akor akkora zárlatot csinálsz, mintha egy vezetékkel rövidre zárnál két fázist.
Tehát ha kettő fázis közé kötöd az amper mérőt, el sem tudod indítani a motort, mert csodát látsz zárlat formájában.
Amper mérő bekötése: egyik felére megy a fázis, a másik feléről megy tovább a fogyasztó felé. Ezt mind a 3 fázisnál értelemszerűen meg kell csinálni kölön, külön.
Remélem segítettem, mert te már nekem sok tippet adtál a hozzászólásaidban,
Szalmabrikett gyártásához melyik gép az ideálisabb?Hidraulikás vagy a csigás?Személy szerint nekem a hidraulikás szimpatikusabb.
Egy 20cm x 8cm-es brikett készítéséhez mekkora nyomás szükséges?Az ideális lökethossz mekkora legyen?A hidraulikás rendszernél milyen hosszuságnál tömötödik a cuccos?Házilag érdemes gépet készíteni?
A motor számítására van egy régi könyvem is többek között : Villamosságtan , Műszaki könyvkiadó B. P. 1973
Ebben van 14 kw teljesítésű motorra a számítás amely motort én is használtam már :
Ph = 14 kw , cos fi = 0.85 , n ( hatásfok ) = 0.9
I= Ph/ négyzetgyök x U x cos fi = 15.6 x 103 /1.73 x 380 x 0.85 = 27.9 A
Ennyit húz a hálózatból , de hogy hogy köti az amper mérőt fogalmam sincs .
Én a motort 20-22 A (két fázis között mért áram ) terheléssel használtam mert így volt jó , egyszer kaptam bükkfaforgácsot és az megfingatta a rendszeremet és a motor 28 A -t húzott fél órán át télidőben. Tovább nem is birta mert leégett .
Most nem tudom a könyv írója miként köti az amper mérőt ?
A cos fi -t meg hatásfokot lenyeltem , meg a patika mérleget is , mivel nem túl sok anyagom volt csak a gépből kijövő brikett sebeség számításából tudtam következtetni a megtermelt súlyra .
Akartam is még írni (a villamos kérdés miatt elmaradt ) hogy az igen száraz anyag vonatkozhat az esetedre , mert az fényes és nem dagad és nem köt össze a ragasztás ( esetleg egy pici vegyi kötés amit Naox tudna leírni ) .
Neked lehet kínai tipusú géped van ami nekem nem az esetem , és sokan panaszkodtak nekem már rá , azok ugyanis rizs szalmára vannak , a faforgács pedig merőben másként viselkedik csigás gépben. (De dicsekedni akarok ,az én általam fejlesztett csőben szójaszalma után öntehetnéd a fenyő forgácsot is az is gyönyörű brikettet ad : ) )
A hőfok szabályozása külön diszertáció a csigás gépnél , én saját utat választottam , ez hősugárzási számítási ismereteket kíván és úgy tűnik ez a járható út - de ez egyelőre az én titkom .
papír minősége sem mindig egyforma. A héten kezdem a gép vázát összerakni, most küldök egy-két képet a darabolótengelyről.
