Ezt hogy érted? Én Tillig Elite flex sínt és váltó kit-et (amit magamnak kellett összeépíteni) használtam eddig. Ezeknél természetes, hogy a sínszál csúszik a talpfarácsban, hiszen így lehet összeépíteni. Lehet, hogy a darabos sínt sem erősítik be.
Az szerintetek normális, hogy Tillig Elite síneknél maga a sín ki tud csúszni a talpfából? Zsír újak... Kb az első összeillesztésig fix, utána kiesik középről a talpfától vmi grafitszerű cucc és onnantól csúszkál. Találkozott már vki ilyesmivel? Vagy ezt nekem kellene utólag forrasztani?
Cégünk, a New Edge Kft végzi a II. Rákóczi Ferenc életét bemutató állandó kiállítás kivitelezését Borsiban, Szlovákiában. A projekt szlovák-magyar együttműködés keretében jön létre.
Az uralkodó teljes életútját végigjárja majd a kiállítás a születésétől kezdve haláláig, valamint a hozzá kötődő, a halála utáni emlékeket is közszemlére teszi.
Az egyik installáció részeként szeretnénk vasútmodelleket is bemutatni, ebben kérem a szakértelmeteket, segítségeteket, illetve – ha lehet – ajánlatokat, hiszen e témakörben Ti vagytok a szakértők.
Két szerelvényt kellene bemutatnunk:
Nohab mozdony + 1-2 személyvagon, mindez vasúti vágány-darabon
V43 mozdony + 1-2 személyvagon, mindez vasúti vágány-darabon
Azt szeretném megtudni hogy ezek beszerzésében tudtok-e segíteni nekünk.
A fali tárló, amibe a szerelvények kerülnek cca 9 cm mély, vagyis a modellek szélessége ennél kevesebb kell, hogy legyen (TT vagy HO méret?)
A szerelvényeket valószínűleg egyedi festéssel kell majd ellátnunk, így azok pillanatnyi esztétikai állapota másodlagos.
Fontos lenne, hogy a két modell azonos méret-kategóriából kerüljön ki, ugyanis egy tárlóba kerülnek majd.
Azt szeretném kérni, hogy email-ben jelezze felém aki esetleg tud segíteni, illetve ajánlatot adni (lendvai.peter@newedge.hu)
A kiállítás építése zajlik, így körülbelül egy hónapunk van a beszerzésre.
Egy német úr keresett meg emailben magyar teherkocsik modellezésével kapcsolatban. Elsősorban arra lenne kíváncsi, hogy a teherkocsik feliratozásához milyen szabványú és nagyságú betűket használnak, de sajnos én ebben a témában nem vagyok otthon. Ha esetleg volna olyan topiktárs, aki közvetlenül (német nyelven) tudna vele levelezni, és nem lenne szükség közvetítőre (azaz rám), akkor kérem, hogy keressen meg. Az email-címem az adatlapomon nyilvános.
Szerintem a geometria úgy jön ki, hogy kerekenként két görgő kell, tehát a tengelytávolság megszabja a görgők maximális átmérőjét. Nyilván ha csak forgóvázas, modern mozdonyok kerülnek rá, akkor nem ez a korlát, hanem amit leírtál, hogy hozzáér az alul kilógó részekhez. Mivel a forgóvázakban a tengelytávolság elég nagy. Kritikus lesz gőzmozdony modelleknél, mert a gőzmozdonyok kerekei közel vannak egymáshoz. Ha a tengelytávolság pl. 12mm, akkor már a 6mm átmérőjű görgő is nagy. Én 5mm-t használok.
Egy külön probléma, ahogy arra a saját görgőim esetében rájöttem, az apró, kínai golyóscsapágyak szigetelnek! Talán műanyagból van bennük a golyó. Mindenesetre egy ilyen görgőspadon nem indul el a mozdony!
Sziasztok! Érdeklődni szeretnék, hogy milyen tapasztalatotok van tesztpaddal kapcsolatban? Én nemrég vettem egy hazai készítésűt, de sajnos úgy tűnik, hogy a rajta lévő 10mm-es átmérőjű csapágyak túl nagyok, és a homokolót (és egyéb pici kilógó műanyag részeket) eléri a csapágy jó néhány mozdonynál. Mi a tapasztalat ezzel kapcsolatban? Kínai/ebay-es tesztpadoknál (ahol ha jól láttam, kb. 5 mm a csapágyak átmérője) is előfordult ilyesmi? Köszönöm a segítséget!
A 125 centisnél meg 90 + 35 cm - lenne, de ezek egyelőre majdnem mind állomási modulok, a kitérők miatt egyediek. Mi is azért csináljuk így, hogy minél kevesebb hulladék legyen, nem olcsó a sín. Nekem van tervben 125 centis vonali modul, de ott meg pont egy híd közepére esne, ha középen toldanám. Az ellendarab meg még nincs kitalálva.
"...a modulok 100 vagy 125 cm hosszúak, és mivel a sínszálak 90 centisek..."
Ezen én is morfondíroztam. De így a síneket egy 10 és egy 90cm hosszú darabra osztod fel. A hosszú része nagyot mozog, a rövid kicsit. Emiatt arra gondoltam, hogy valójában az osztásnak középen kellene lenni. Pl. egyik szál 60-40, a másik 40-60. Viszont ezzel előállítasz egy nagy zacskó rövid síndarabot, ami semmire sem jó. Meg aztán nem szívesen darabolom még tovább a síneket. Szóval még gondolkozom rajta...
Nálam a szekción egy negyed körív van, ami 620mm-es ívsugárral 958mm hosszú (a középvonal), a 680mm ívsugárnál 1068mm hosszú. Vagyis mindenképpen két darabból kell összetoldani.
Igen, én is erre gondoltam. Azért azt el ne felejtsd, hogy itt a problémát valójában az okozza, hogy a sín ívben van. Tehát a tágulás során kifelé nyomódik, amit a felerősítés sokkal kevésbé visel el. Hosszban nem lenne baj, ha végig, egyenletesen változna. De csak egy 5-10cm-es darabon, kb. 3-4mm-t nyomódik kifelé. Ez azzal jár, hogy ott az ívsugár drasztikusan lecsökken (számításaim szerint 610mm-ről úgy 450mm-re), amit a hosszabb mozdonyok nem tudnak bevenni és kisiklanak.
De ahogy én is írtam, lehet, hogy a probléma a fa zsugorodása. A fa anyag mechanikai tulajdonságai nem azonosak hosszában és keresztben. Keresztben jóval nagyobb a tágulása, zsugorodása, mint hosszában. Bizonyára ez is belejátszik, talán jobban is, mint a hőtágulás. Csak még nehezebben számítható. Erre megoldás a rétegelt lemez. Az sokkal jobban tartja a méreteit. Csak (a tisztességes minőségű) elég drága és ráadásul jó nehéz is.
Azért a fém alatt van még egy fa is, aminek teljesen más az észjárása. Próbáltuk összeállítani az asztalunkat úgy, hogy már egy ideje egy suli meleg, száraz pincéjében tároltuk. A fém megnyúlt, a fa összezsugorodott... :)
Minimális hőtágulás is gond lehet, ha nincs annyi hézag. Igen nagy erők tudnak fellépni, simán kitépi a karmokból a sínt.
Persze az is lényeges, hogy hol van az az asztal/modul. Ha fix helyen van közel állandó hőmérsékleten, akkor nem annyira rossz a helyzet. De mi a moduljainkkal kiállításokra járunk, ott igen nagy lehet a hőingadozás. Pl. egy téli kiállításra -5 fokban szállítod, a teremben meg van 20-25 fok. De a legszebb példa évekkel ezelőtt, amikor a Temofeszt az Északi Járműjavító csarnokában volt. Nyár közepe, fent üvegablakok, a nap telibe sütötte a modulokat. A felszínén 50-60 fokokat is mértek, pár modulon több centit púposodott fel a vágány. Innen ered a legendás Termofeszt név.
Mi a nagyobb moduljainkon (0e, keskenynyomköz 1/45-ben) alkalmazunk dilatációs hézagot, kb 0,5-1 millimétert, most nem emlékszek pontosan. Ezek a modulok 100 vagy 125 cm hosszúak, és mivel a sínszálak 90 centisek, egyszerűen a toldás között hagyunk rést, sínpapuccsal összekötve. Mivel a modul végén a sínszálak le vannak forrasztva egy-egy csavarhoz, csak befelé tud tágulni. Az íves moduloknál változó a vágányhossz foktól és ívsugártól függően, itt csak a nagyoknál van hézag.
1 m acél 0 foktól 200 fokig történő melegítésekor 2,4 mm-t tágul.
A sárgaréz 3,8 mm-t. Az alpakka is hasonlóan.
Tehát 10 fok hőmérsékletváltozásnál (ami egy szobában elég nagy változás) 0,2 mm-t változik az alpakka hosszúsága. Tehát 5m sín ad 1 mm tágulást, zsugorodást.
Igen, az újabb próbapálya. Persze az is gond, hogy nincs ágyazat, ami jobban megfogná. De lehet, hogy azt is eltörné.
Nem akartam csavarozni, mert egyrészt csúnya, másrészt tönkreteszi a parafa hangiszigetelő hatását. Így is zajos, mert egy falapra szerelt vágányzat mindig zajos. A falap, mint egy hangszóró felület, felerősíti a sínzajt.
A csatlakozások eddig sem közvetlenül voltak összeforrasztva, hanem vagy sínpapuccsal, vagy egy drót darabbal a sín külső oldalán. Arra gondoltam, hogy vagy meghagyom a sínpapucsot, csak egyik oldalon forrasztva, vagy a drót helyett egy hurkot forrasztok be, ami engedi a tágulást.
"A Peco előnye is kiderült. Az pedig nem akar visszaugrani és a nagyon széles sínkoronából el is lehet reszelni." Mérted tolómérővel a pilz/piko/peco belső távolságot? A pilz/piko azért (is) filigránabb sínszál, mert a belső távolság nagyobb. Te esetedben: már a gyárban kicsiszolták a belső oldalt, így ezzel nem lesz gondod :) (Ha jól emlékszem több mint 0,1mm a különbség a belső távban)
A választásomnak egyszerű oka van. Itthon van némi Piko-A, Roco 2,1 és Peco Setrack vágányanyagom. Ezekhez vannak papucsaim is, meg vezetékkel forrasztott papucsok, így kézenfekvő volt, hogy ezeket veszem próbaképpen. :-)
Mivel nekem nem kell sok (csak kettő darab), így nem vagyok annyira árérzékeny és mindenképpen többfélét akartam próbaként. Ennek meg is lett a gyümölcse, mert így megtudtam, hogy a Piko nagyon könnyen hajlítható elképesztően kis ívsugárra úgy, hogy a lazasága miatt a nyomtávval is lehet játszani. A Peco előnye is kiderült. Az pedig nem akar visszaugrani és a nagyon széles sínkoronából el is lehet reszelni. Egyelőre a Roco nem tetszik. Túl feszes és kemény. Nem nekem való.
Most megnéztem, hogy állnak jelenleg az árak:
Tillig Pilz és a Peco 2.5: ~1600.- Ft
Piko-A: ~2200.-Ft
Roco 2.1 és Tillig Elite: ~2,600.- Ft
Szóval a Peco-val sem jártam rosszul, de köszönöm a Tilliges tippet! :-)
Ez az a próbapálya, ami a honlapodon is fent volt régen? Ott nincs terep. Elég lenne az ívet néhány csavarral megtartani és akkor az ív hasasodna ki, amikor hosszban tágul a sín. Mindenesetre jó, hogy ezeket leírod, mert akkor erre nekem is figyelnem kell. A leendő pizzán össze akartam forrasztani a síneket, hogy ne legyen törés az illesztéseknél, majd menne rá zúzottkő.
Megpróbálom megmérni a flexisínek tágulását a 60 fokos radiátoron és a kinti hidegben.
Közbn utánanéztem az alpakka tulajdonságainak. Hát elég sokfélét gyártanak és a szabványos ötvözetek között is van a "lágy"-tól elkezdve a "rugókemény" fokozatig. A napokban néztem viszont egy angol videót, ahol pont arról beszéltek, hogy a peépített flexi rozsdás volt egy kicsit és meg kellett tisztítani. Modellvasútnál vezetőképesség és fajlagos ellenállás szempontjából biztosan jobb az alpakka, mint a nemesacél, úgyhogy passz, hogy miért is használják egyáltalán. A Piko flexi esetében szerintem neked lesz igazad és alpakka lesz az a keményebbik fajtából.
A Tilliget nem is próbáltad? Az a legolcsóbb az összes közül. (amikor én vettem őket MÉG 1000Ft alatt volt a flexi Pilz/Tillig ára, nem az Elite).
Piko-A, és Tillig azért rúgja ki magát, mert könnyen elmozdul a talpfarácsokban a sínszál, valamint tényleg rugalmasabb, de szinte biztos, hogy nem acélból van. Ugyanolyan anyaga van, mint a roco-nak vagy a peco-nak. Ha a Rezgaras féle sínhajlítóval, vagy kézzel meghajlítod a Tillig/Piko sínszálakat, akkor azok is szépen beállnak ívbe.
Nekem a próbapályán negyed körív van egy darab flex sínből és nem kevés gondom van a dilatációval. Pontosabban nem biztos, hogy dilatáció, mert az alap ragasztott fa lap, ami viszont a nedvességtől függően változtatja a méretét. De tény, hogy ki tud úgy tágulni, hogy a letépi a talpfarácsot az alapról és kidudorodik.
Még gondolkozom azon, hogy lehetne ezt megoldani. A sínek a modulok végén rá vannak forrasztva egy lapra, ami oda van csavarozva az alaphoz. Tehát a két vége a szakasznak fix. Középen kellene egy csúszó hézagot kialakítani.
Sajnos konkrétan, gyártók szerint nem tudom. Az alpakka lehet nagyon rugalmas is, attól függ, mennyi nikkel van benne. De a nikkel drága, attól tartok, a gyárak megpróbálnak olyan alacsony nikkel-tartalmú síneket készíteni, amit csak lehet. Régen gyártottak sínt acélból is, főleg amerikai vevőknek. Nekem is van ilyen olasz, amerikai szabványú acél sínem. Ezeknek az a baja, hogy rozsdásodnak. Amerikában sok terepasztal a ház alagsorában van, ahol nedves a levegő, ott könnyen megrozsdásodik. Az enyém a szekrényben van 30 éve, nem rozsdásodott meg. Viszont jobban koszolódik, mint az alpakka.
Persze nem tartom kizártnak, hogy manapság készítenek sínt rozsdamentes acélból. Ennek az ára - ellentétben az alpakkával - az utóbbi időszakban folyamatosan csökkent. Megmunkálni nehezebb, de ha egyszer berendezkednek rá, nem lehet probléma. Meg kellene nézni valahogy! Nem triviális, mert ugyan többféle rozsdamentes acél van, de a többségüket nem vonzza a mágnes, tehát azzal nem lehet megvizsgálni.
Hát nem tudom, csak sejtem. Háromféle flexit vettem.
Peco SL-100: ez tuti alpakka. Nem valami rugalmas. Meghajlítom és úgy is marad
Roco Line: vékonyabb sínszálak, mint a Peco, rugalmasabb, viszont hajlításra maradandóan deformálódik
Piko-A: eddig ezt vágtam. Vékony, de nagyon rugalmas, erős anyag. Bármilyen kis ívre hajlítva kirúgja magát teljesen egyenesre. Nincs maradandó deformáció. Ebből gondoltam, hogy acél lehet. Elnyírni is elég nehéz volt és a levágott darab úgy elpattant, hogy csak na.
Helyesbítés: A levágott darabot 8 - 10cm-nél kisebb sugárra hajlítva maradandóan deformálódik.
Köszi a tanácsot! A külső sínszálat direkt csináltam passzentosra. Eléggé lötyögnek a szálak a talpfarácsban (oldalirányban is) és így gondoltam nyomtávbővítést eszközölni a külső íven. Ez most csak egy próbapálya. A végleges pályán ugye kb. 160cm lesz a fix sínhossz körben. Lesz ennek akkora dilatációja, ami feltépné a talapzatról?
Nézd csak! Ilyen lett. Felül a gyári, alul a vágott illesztés. 1-2 perc volt csak.
Nem vagyok nagy építő. Egy ilyen gépet nem hizem, hogy ki tudnék használni. Így megspórolok egy csomó egyéb problémát is (központosság, törés...) amit leírtatok. :-)
Ami gondom van ezzel a sínanyaggal, hogy a sínkorona belül nem domborodik ki. Nincs miből elreszelni, hogy a négy- ötcsatlós gépek is elmenjenek majd a max. 50-55 cm átmérőjű asztalkán. :-D
Köszönöm szépen a flexi vágással kapcsolatos tippeket. Úgy látom, hogy mindenki másképp csinálja. :-)
Végül vettem egy nagy levegőt és a legegyszerűbb megoldást választottam. Egy kopott oldalcsípőfogóval csináltam próbavágásokat. Piko-A flexi. Szerintem valami rugóacélból lehet. Nem könnyű elcsípni, viszont a csúnya vágást szépen és gyorsan el tudtam dolgozni egy jó reszelővel. Elég könnyen vitte. Mivel pizzát építek, két flexit kellett szembefordítanom. A másodikat már a helyszínen vágtam és reszeltem.
Egyelőre egy parafatáblára rögzítettem rajzszögekkel a kör helyett oválisra sikeredett pályát. Csak kísérletképpen készült, hogy egyáltalán fut-e rajta valami. Az ovál (ellipszoid) kistengelye 48cm, ami azt jelenti, hogy van benne 24cm-nél kisebb sugarú ív is. BR80-asok E69, E44 (!), rövid, kéttengelyes kocsik simán mennek rajta. A jóval nagyobb Hornby háromcsatlós Hunslet Austerity is gond nélkül megy a három tengelyével. Próbaképpen rátettem egy Trix BR24-et. Na, az már elakad, de az is csak a beszűkülő részben. Valahol 24-25cm lehet neki a minimum bejárható ívsugara. :-)
Türelem, türelem! Be lehet azt a csavart úgy szorítani, hogy középen legyen a lyuk. Csak el kell játszani vele!
Egyébként készítettem olyan szárat, aminek egy kis gyűrűje van, ami pontosan illeszkedik a korong furatába. De sajnos a kínai korongoknál a lyuk sincs igazán középen. A Proxxonok egy fokkal jobbak.
Egyszer a kínai webáruháztól vettem korongokat, nagyon "óccsón". Vastagabbak, mint a Proxxon, igen büdösek lesznek amikor felmelegszenek és keményebb anyagokat (pl. acél csavart) nem is vágnak. Ismerős probléma... :-((
Van ilyenem is - ha csak sínt kell elvágni ideális :) ZZemokitól vettem annó talán 10 éve. Jól dolgozna, ha be tudnám fogni központosra. Itt, mivel nagyobb az átmérő, még jobban üt. Valamivel vastagabb is, így még nagyobb rést ad a vágása.
Kispályás vagyok... ez van :) kb 10 korongnál tartok - csutkáig használom őket :) - ha közben nem törik el. Eddig egy sem törött össze vágás közben. Törés vágótárcsa lerakásával, vagy ahogy a flexi szár kiugrotta magát valamerre, akkor csapódott a tárcsa valaminek neki. Egyik esetben sem fogott a tárcsa, nem volt üzemben a készülék.
Most éppen Lidli-set használok. Ezek eszméletlenül bírják: 20-30 sínvágás után sem látszik rajta kopás, aztán egy rossz mozdulat, és már darabokban is a tárcsa, mert nem figyeltem oda hova teszem le....
Az a problémám vele, hogy teljesen központosan nem tudom befogni a tárcsát, és a flexi szár sem teljesen központos, így az eredmény: mind a két irányba üt a korong egy picit.... Így sajnos sínvágásnál nagyobb a vágási rés mint maga a korong. Valószínű egy dremel-nél nincs ilyen gond.
Az elején én is nagyon törtem ezeket a korongokat sínvágásnál, de most azt próbáltam ki, hogy csak éppen egy kicsit nyomom vágásnál lefele, inkább várok, tovább tart, de így még nem tört el korong nálam.
Eddig kb. 80-100 pici korongot törtem össze (flex vágókorongot szerencsére még egyet sem). Egyik sem ment az arcom felé, a kezemnek már ment, de nem sebezte meg. Azt hiszem, túl kicsi a tömege egy komolyabb sérüléshez. A szem védelme persze egy más kategória.
De én nem csak vágáshoz használom, a felületén szoktam apró alkatrészeket csiszolni. Úgy persze könnyebben eltörik. Vágásnál pedig az a trükk, hogy olyan 1mm-nél mélyebb vágás során nagyon óvatos mozgatással meg kell tágítani a rést. Attól törik el a legkönnyebben, ha a korong megszorul a résben.
"Egy valamire viszont nagyon oda kell figyelni a Dremel-es megoldásnál. Védőszemüveget kell használni! Erre eleinte legyintettem"
Innen látszik, ki mivel foglalkozott előtte életében. :) Valószínű még nem robbant szét a kezedben sarokcsiszoló korong (a nagyobb, nem a kicsi) fémvágás közben. Nekem megadatott az élmény, így amikor ezzel az incifinci pici körvágó tárcsával ismerkedtem azonnal szemüveg volt köztünk. Látva az integritását ezeknek a korongoknak (irtó vékony, és könnyen törik) még egy arcpajzson is gondolkodom, ne plasztikázzon át ha ő éppen úgy gondolja.
Én is így vagdostam el ezeket a síneket - bár legtöbb esetben a kis korongot használtam, mert a modulok szélén kellett vágni. Így itt lecsíptem a sínt egy combos oldalcsípővel, ráhagyva kb. 5 mm-t, majd ezután már a géppel hozzáférve azzal vágtam véglegesre. A modul illesztéseknél ezt mindkét oldalon szépen megcsináltam, és egyenként vagdostam / csiszoltam egymáshoz a síneket. A végeredmény nagyon jó lett, szinte döccenés mentesen mentek át a vonatok még a ferde síneknél is. Kicsit melós, de egyszer kell jól megcsinálni. Az illesztéseknél amúgy - ha lehetett - nem flexi, hanem gyári sínelemeket használtam, és utána folytattam flexivel a vágányt.
Egy valamire viszont nagyon oda kell figyelni a Dremel-es megoldásnál. Védőszemüveget kell használni! Erre eleinte legyintettem, aztán szétrepült egy korong. Na ott akkor elgondolkodtam azon, hogy mi lett volna, ha...
Lombfűrészhez lehet olyan sűrű fogazású lapot kapni, amivel jól lehet sínszálat vágni. Persze beépített vágányhoz nem igazán lehet vele hozzáférni, cserébe lombfűrész sok garázsban akad, ha csak néhányat kell vágni.
"A vágókorong szebben vág, de csak a sín végét lehet vele merőlegesen vágni, mert a fúró teste vastagabb, mint a vágókorong átmérője." - nagy átmérőjű korongot kell venni, azzal menni fog majd :)
Oldalcsípőfogó + reszelés is hozhat szép eredményt, de nagyon melós.
A síkba köszörült oldalcsípőfogó sem csodaszer, roncsolja az is a sínszálat.
A Dremellel csak akkor tudsz a sínszálra merőlegesen vágni, ha pl. csak a végéből kell levágni egy picit; lefektetett sínszálat nem lehet merőlegesen vágni.
A sínfűrészek úgy vannak kitalálva, hogy könnyű hozzáférni akár a lefektetett sínszálhoz is, a vágás felülete szép, merőleges; a rés pedig annyira keskeny, hogy nem kell utánaigazítani a síneket.
Szóval egy-két vágáshoz szinte mindegy, hogy mit használsz, ha utána gondosan elegyengeted a vágás felszínét, viszont időigényes, és pl. egy egyszerű szakaszolásnál is játszani kell a sínszálakkal a kieső anyag miatt.
A sínfűrészt erre találták ki, időt és anyagot spórolsz vele.
A kézifűrész használata a gyakorlatban nem triviális. A fűrész fogkiosztása általában nagyobb, mint a sín szárának a vastagsága, emiatt akad a fűrész. A vágókorong szebben vág, de csak a sín végét lehet vele merőlegesen vágni, mert a fúró teste vastagabb, mint a vágókorong átmérője. Én az oldalcsípő fogóval levágom olyan 1mm ráhagyással, a maradékot levágom, lecsiszolom. A vágókorong használatához javasolom a védőszemüveget! Ha letörik, szerteszét repül.
Normál csípőfogóval deformálódik, ahogy írták, de létezik kimondottan sín csípőfogó is. Ennek az egyik oldala teljesen egy síkban van, így a vágás is egyenes lesz.
Én kézifűrészt, és dremelt javaslok. Ha fogóval csíped el akkor deformálódik a sínprofil. Vissza lehet reszelni, de nem lesz olyan szép, mintha vágnád őket.
Flexi vágánnyal még sosem volt dolgom, ezért lehet, hogy nagyon amatőr dolgot kérdezek:
Mivel érdemes darabolni? Azért kérdem, mert semmi fémvágó-eszköz sincs itthon, csak oldalcsípőfogó és reszelő. Ez alkalmas lehet? Ha nem, akkor kézifűrész, vagy Dremel a praktikusabb?
Szóval egyelőre van egy gyaníthatóan PIKO kezdőszett
Nos, ma voltam a gyerekeknél: már két PIKO szett van, egy Taurus meg három teherkocsi, és a másik egy Railjet, három négytengelyes személykocsival. A vágánykészlet: G231 15 db, G239 3 db, R2 ív 26 db, továbbá egy jobbos és egy balos váltó, két betáp síndarab, két tápegység (12 V 0,5 A falidugasz), két menetszabályzó.
A padlástérről lemondtunk, mert nincs klimatizálva, és mint a nótában: télen nagyon hideg van, nyáron nagyon meleg van.
Így aztán marad a fiúszoba, de ott meg most a családfő home offisza működik, úgyhogy a közeli jövőben arra se lehet számítani. Mivel egyelőre úgysem lesz rajta terep, csak egy sínpálya, én laikusként arra gondoltam, hogy falra felhajtható, vagy fregoliként felhúzható sík felületet lehetne bevetni. Nagyon elvetemült gondolat? A méretek még nem tisztázottak, mert ahhoz nagy átrendezés kell, abba meg a nőtanácsnak is beleszólása, sőt alighanem vétójoga van :-)
Én addig is tanulmányozom a PIKO A-Gleis c. brosúrát.
:) Egyébként az Ikea asztalos dolog szerintem sem praktikus, bár kb. az volt a célja ha jól értettem, hogy komoly asztalos munkák nélkül építkezzen. Erre mondjuk jó, bár én inkább bevállaltam volna az alaplemezt rendes rétegelt + lécmerevítéssel, mert azért mégis csak tartósabb.
Itt nem feltétlenül az alaplemez elkészítése volt az ami nekem érdekes, hanem maga a pálya vonalvezetése, és a kialakítandó vasútüzem. Martin tök jól elmondja ebben, meg az első részben, hogy milyen szempontok alapján építkezik, és ez a kis asztala is egy kutyacsont, csak fel van tekerve a helytakarékosság okán.
Ez a gyorsépítős videó elkerüli az asztalosmunkát az IKEA asztalokkal, de cserébe ugyanolyan egybefüggő nagy mozdíthatatlan tábla lesz az asztal alapja, csak nem stabil. Ezt így nem lehet megemelni és odébbtolni sem, mert ezek a csak alulról becsavarozott összefogó lemezek nem fogják megfogni mereven a papírtöltetű farostlemez asztalokat. Amúgy nem rossz ötlet, meg egyszerű, de ha már úgyis rendelte a megrajzolt rétegelt lemez pálya alapokat, akkor már rendelhetett volna mellé asztallapokat is ugyanonnan. Szóval nem tudom... Ez a videó biztos fellelkesít egyeseket, hogy jaj de egyszerű, csak elmegyek az IKEA-ba és lesz is asztalom, de a könnyebbség csak ennyi. Az építés további része ugyanaz, mint rendes alap esetén.
Üdv és köszi a gyors választ:-) köszi a tippeket! Számomra egyszerűbbnek tűnik az első megoldás, még, ha nehezebb is súlyra. Németországban élek, errefelé az asztalosmunka rohadt drága sajnos, így arra gondoltam, leszabatok egy erre szakosodott boltban pl Obi egy akkora rétegelt lemezt, amekkora kell az asztalhoz és csinálok merevítést alá. Kb egy hónapja döntöttem úgy, hogy belevágok, azóta folyamatosan olvasok, tanulok, rengeteg az infó...de sokszor már azt sem tudom merre van az előre:-)
Nézz át a terepasztal építése társtopikba. Kicsit visszanézegetve több megoldást is találsz.
Ha jól néztem vissza, te egy terepasztalt építenél egyben.
Erre általában két megoldás szokott lenni:
-az asztalon egy rétegelt/osb lemez, alá egy famerevítéssel (nehéz)
-keretes szerkezet, arra oda kerül csak rétegelt lemez, ahol a vágányok futnak (könnyebb)
Érdemes egy közeli asztalost/lapszabászatot felkeresni, és tervezési véna szintjétől függően vagy velük megcsináltatni, vagy a lapokat leszabatni, és otthon összerakni. Egy-két minimális barkácseszköz még kelleni fog (csavarozó gép, meg dekopír fűrész - de ezek lesznek a legkisebb beruházási összegek, ha elkezded építeni). Hajrá! :)
Teljesen igazad van, számomra is meglepő volt azért is kérdeztem rá... nagyban megy az ötletelés, hogy merre, hogyan is legyen, szeretnék időtálló asztalt építeni azért, ha lehet. Ez lesz nekem az első, ezért a sok kérdés. Nagyon sok minden homály jelenleg is, de ahhoz képest, ami egy hónappal ezelőtt volt, azért már tisztult a kép. Megpróbálok több lehetőséget is megvizsgálni. Hogy álljak neki, milyen alap legyen , min fussanak a vágányok. Jelenleg arra jutottam, hogy alapnak rétegelt lemez lenne a legjobb, arra kerülne pár centi hungarocell, vagy valami más szigetelőanyag, hogy lehessen negatív irányban is menni...
Hat, az uriember bevallottan egy kezdo terepasztalt epit ebben a sorozatban, "18 nap alatt 0-100", itt azert ne szamitsunk csodakra / Wunderland Hamburg jellegu forgalmat naponta elbiro asztalra.
Valaminthogy a vaganyok alatt retegelt lemez van, amit a Noch Easy-Track tart szilikonnal rogzitve, szoval innentol az Ikeas asztallap elegge harmadrangu faktor.
(Ezek a lapok amugy 50kg-ra vannak hitelesitve, nekem szo szerint pont ilyen Ikeas asztalok tartjak a 20/30+ kilos melos felszereleseket ~5 eve; gondolom, a modellvasutat is csak elbirja par evig)
Ez a kerdes szerintem inkabb tobbretegu: mennyire hosszu idore tervezel, mennyi penzt koltenel csak az alapanyagra, mennyi idot szansz az alepitmenyre, mennyire fontos a teljes asztal tomege/mozgathatosaga?
Egy ilyen asztal (par vagokepen mar lehet latni a kesz asztalt) azert nem a modellezes csimborasszoja - hosszabb tavra/kidolgozottabb asztalokra (nameg a jo oreg negativba menes, huh, a kezeit csokolom) pedig nyilvan nem ez lesz a nyero.
Megnéztem a linkelt videónak a 2. részét, a pali sima Ikeás asztallapokból csinálja meg az asztal alapját... ez működhet szerintetek? Kíváncsi lennék, mit bírhatnak ezek a lapok...
Könnyű belátni, hogy a kutyacsont nem kisebb, hiszen az ívnek vissza kell hajlania. Az előnye szerintem az, hogy egy szobában két sarkot foglal el a forduló, középen keskeny. Így könnyebb berendezni.
Én a padlón szoktam kutyacsontokat építeni. Háát... H0-ban kell a hely rendesen. Nem véletlen, hogy itt Európában sok az olyan pályaterv a neten, ami visszahajtogatja a kutyacsont két végét az asztal síkja alá.
Az 1990-es években sokat olvastam amerikai fórumokat. Ott akkoriban az volt az alapállas: ne építs ovális asztalt, hanem ha van rá hosszában hely, egy kuytacsont-alakúval jobban jársz és a felülete sem sokkal nagyobb!
Sajnos nem, de körbe érdeklődök a tagság körében. Holnap délután ott leszünk a tatabányai állomáson a kluban. Ha ráérnek az unokákkal eljönni, szívesen látjuk őket.
Azért a Geoline 502mm-es kitérőihez közelebb állnak a Sima R2-es Trix kitérők. Nem olyan vészesek, mint amilyennek hangzik. Nyugodtan tégy vele próbát a széles kitérők mellett.
Állandó helyhiányban szenvedek egy rendes asztalhoz. Építettem ilyen shelf layout-okat, szintén Trix-C-ből. Nem véglegesre, hanem kísérleti jelleggel, mellérakva épületeket (akár papír vázlatokat), magában megálló fákat. Nekem nagyon hiányzik az ilyenből a folyamatos menet lehetősége. A legtovább az maradt megépítve, amit Carl Arendt egyik oldalán láttam, egy dízel töltőállomás. A mozdonyok csak bejöttek tankolni, tilitoliztak egy kicsit, berregtek egy kicsit, majd kimentek. Én közben dolgoztam mellette a notebookon. A hangerő alacsonyan volt, így csak hangulatként volt jelen az asztalka, mintha az irodám előtt egy ilyen dízel depó lenne.
Az íróasztalom felett jelenleg egy kb. két méteres sima egyenes szakasz van kirakva. Ott lehet ingázni. Gondoltam mögé valami hátteret, itt-ott elé valami apróságot, de ez még várat magára.
A vonat elindul, gyorsít és elmegy valahova messzire élményt jelenleg csak a padlón tudom megvalósítani. Igaz, hogy ilyenkor végül is körbejár, de ez engem eddig nem zavart. :-)
Nem gondolkodok ilyenben sajnos. Ami most a lényeg és úgy néz ki, hogy egy jó darabig ez is marad: a nappaliban csinálni helyet, pálya összerak, játék stb, majd pálya szétszed és minden megy vissza a helyére, sínek meg a fiókba. Emiatt is kb. eldöntöttem magamban, hogy megpróbálkozom a Trix C-vel.
ZésZoli: neked is köszönöm a leírást! :) Néztem is videót ezekről a 12 fokos kitérőkről. Szimpatikusabb, mint a kis sugarú, külön tetszik, hogy nem kell vágni, csak lepattintod az oldalát, ha meg máshol akarod használni az egyenest akkor teljes értékű egy csonkában pl.
Sajnos azt kell, hogy írjam, hogy egy több, mint 35 éves terepasztalon, ha az használatban van azóta is, akkor már több felújítást meg kellett ejteni akár teljes vágánycserével, mert az akkori vágányanyagok mára (akár használva voltak, akár nem) nagy valószínűséggel tönkrementek. A "növényzet" is eléggé megsínyli ezt az időtávot, tehát vagy cserélve lett, vagy nagyon gatya állapotban van. Akkoriban sokan építettek sokmindent papírból. Tippem szerint ha meg is van az asztal, már talán rá sem lehet ismerni. Üzembe helyezéshez valószínűleg teljesen le kéne bontani és újraépíteni.
A fentiek miatt a másik tippem:
A mai modellek tényleg drágák, de ha szeretnéd azt az asztalt "visszakapni", akkor régi, de viszonylag jó állapotú anyagokból viszonylag olcsón fel lehet építeni a "mását". Igaz, az nem lesz ugyanaz, de építés közben is lehet rajta nosztalgiázni. IP2000 topiktárs így építette meg a gyerekkori kertivasútjának kicsinyített mását. Érdemes rákeresni!
Régi TT modellek tömegével vannak akár a játékudvarban is, akár a börzén.
Egy nagyon jó ismerősömnél hozott a Jézuska Piko Vasútmodellt, és a meglévő 4 db íves kitérő annyira hitvány minőségűre sikerült, hogy állandó siklás van a sebességtől függetlenül kitérő irányban. Ő fogta és szépen bereszelte élesre a tök tompa csúcssínek csúcsait, és láss csodát minden rendben.. Azaz az nincs rendben, hogy ezzel otthon kell még szó szerint reszelni... Mint a békebeli Dácsiák, a gyártást otthon kell befejezni.
Hogy a kettőt ötvözzük (nagy ívek, könnyű összerakás), beszúrom ide, hogy a Trix-C vágányanyagban az alap kis (villamos) R1, R2 íveken és kitérőkön túl vannak:
R3 - 515mm, R4 - 579,3mm, R5 - 643,6mm-es ívek és
12,1 fokos, R=1114,6mm egyenes kitérők (a megfelelő ellenívvel) és R3-as íves kitérők is.
Ezeknél már szintén figyelni kell a töltésimitációra, de ezt a Trix kis kivehető (töltés)oldalú kiegészítővágányokkal oldotta meg (nem kell vágni, csak kivenni, ha visszateszed, nem látszik az illesztés és bárhol felhasználható).
Nazareth!
Mi lett a pályáddal? Elköltözés miatti felszámolás?
Üdvözlöm a Fórumtagokat, szinte lehetetlen küldetésre vállalkozom. 1985 környékén, belvárosi (Bajcsy Zs. út) lakásunkban volt egy akkor óriásinak ható, kb. 2x3 méteres terepasztal, TT modellvasúttal, hegyekkel, fűvel, fákkal, házakkal, állomásokkal. Emlékeim szerint 4 db mozdonnyal, 3 db személykocsival és számos teherkocsival, rengeteg sínnel, irányító "Piko" trafóval. Ez a terepasztal '85 környékén egy gyűjtőhöz került, a család emlékei szerint az összes kiegészítő felszereléssel együtt. Keresem a nyomát annak, hogy az ezt megvásároló személy emlékszik-e erre a terepasztalra, esetleg üzemben van-e még valahol. Tudom, lehetetlen küldetés, de ez egyrészt felbecsülhetetlen eszmei értékkel bírt és bír, másrészt a mai árakat szemlélve nagyon is felbecsülhető. Minden rávezető infót szívesen fogadok. Üdvözletem mindenkinek HF
Na igen, ez is egy jó leírás, a Trix-C-nek is vannak vitathatatlan előnyei. A RocoLine vágányzaton azért igencsak érződik, hogy az egy "igazi" vágányanyag megtoldva ágyazattal (így valóban nehezebb a szakaszolás, nem lehet akárhol betáplálni, és bajlódni kell a sínpapucsokkal is).
Na igen, minden a szempontokon múlik :) Nekem anno olyanok voltak az életkörülményeim, hogy nem kellett naponta szétszednem a pályát (bár megjegyzem egy RocoLine váltókörzet elég passzentos, hogy egyben betoljuk az ágy alá, ha nem szeretnénk legközelebb 0-ról építeni).
Továbbá helyem is volt: az egész szobát uralhattam. Nyilván a Trix (Märklin, GeoLine, satöbbi) azért használnak villamosgeometriát, amiért a villamos is: kis helyen több cucc elfér. Nálam ez nem volt annyira szempont, meg aztán nem is akartam mindjárt a vágányrendszer kiválasztásánál kilőni a hosszú kocsik futtatásának lehetőségét (ha valaki VI-os korszakban gondolkodik, számolnia kell a hosszabb H, S, L/R-kocsikkal, nem is beszélve a személykocsi-állomány 95%-áról, a villamosgeometrián ezek a kocsik egyszerűen rusnyák).
Illetve még egy nagyon szubjektív dolog: úgy voltam vele, ha már terepasztalom nincs (összeragasztott épületekkel, üvegmosó-fákkal pedig természetesen nem akartam teleszórni a placcot, hogy patyomkin-vasutat csináljak), legalább a vágányzat legyen korrekt. Mennyivel szebben tud pl. bekanyarogni egy gyorsvonat egy relatíve korrekt geometrián, mint egy ilyenen... De mint említettem, ez szubjektív szempont, mindenkinek mástól indul be a nyálelválasztása. Egyeseknek a korrekt vágánygeometriától, vezérléstől, másoknak a tarkabarka szerelvényektől, míg megint mások nagyítóval keresik a revíziós dátumot... :)
Ha strapabíróság, gyors szétszedés és összerakás a kulcs, akkor Trix-C. Nálunk a Roco Geoline nagy része összetört a három gyerek plusz két felnőtt alatt. Egy darabig pótoltam, de aztán kiszórtam a rosszakat, a jókat pedig eladtam a vaterán.
Nazareth kolléga kimaxolta ugyan a padlóvasút lehetőségeit, de az ő esetében nem beszélhetünk a gyors szétszedés és összerakás igényéről, ami nálad felmerült. Én a Roco-Line-t nem tudtam gyorsan összerakni, az ágyazat vagdosás meg... Aztán változtatni szeretnél, akkor meg megint... Oké! Nazareth topiktárs leírta, hogy lehet-e nélkül is, de nekem nem tűnik ez barátságos megoldásnak. Nálunk három nagyobb dobozban vannak a Trix-C elemek. A gyerekek is össze tudják rakni. Nem kell semmit leszerelni, vagy a vagdosott részeket keresni. Olyan pályát építenek, amilyet akarnak mindenféle akadály nélkül. A végén a tápot bedugják oda, ahova akarják és mehet a móka. Szigetelni is egyszerű. Nem kell apró papucsokkal babrálni.
A Trix-C vágányelemeket nagyon könnyű összerakni. Nem kell semmit illesztgetni. Nem kell rá vigyázni. Ha úgy tetszik, komplett vágányszakaszokat, kisebb állomásokat is emelgethetsz, arrébbtehetsz, legfeljebb valahol szétpattan, de nem törik, hajlik. A Roco-Line rendszerben a papucsok szerintem ezt nem díjazzák.
A Trix-C minden vágányeleme megtáplálható mindenféle eszköz nélkül. Az összes kitérő fémszíves, jumperrel állítható, hogy szigetelt, vagy polarizált legyen. Az RP25 kerekek is simán mennek rajtuk.
Ez olyan igazi játékra való vágányanyag, ahogy azt a Marklin annak idején elgondolta.
A kinézet az ízlés kérdése. Nekem jobban tetszik, mint a Roco-line, de nekem legjobban az ágyazat nélküli tetszik a padlón, akármennyire nem javallott. Talán a gyerekkori emlék miatt. :-)
Ja! A Piko-A Bettunggleist megnéztem boltban. Össze is raktam pár elemet. Háát... Csíkor Mester leírta a lényeget.
Nagyon köszönöm a kimerítő választ. Vannak olyan szempontok amire nem gondoltam :) Illetve, csíkos-háTTú, tumikas, Hanzohattori123kollégáknak is köszönöm a válaszát.
Asztal nincs tervben, egyszerűen nincs hely. Játékra lenne a gyors összerakós pálya, illetve a vitrinben lévő modellek időszakos futtatására. Megerősítést kaptam, hogy erre tényleg jó a Trix C, de azért nazareth kolléga ismét kicsit elgondolkodtatott :D
Szóval egyelőre van egy gyaníthatóan PIKO kezdőszett. Kisiklik állandóan, akkor vagy rosszul van összerakva a pálya, vagy maximum sebességen megy (menne) a vonat.
Nézzük meg, hogy mennyi hely van erre! A meglévőből bármerre el lehet indulni.
Nekem RocoLine sínekből sikerült jelentős mennyiséget összehörcsögösködnöm az évek alatt. Az ex-szobámban egy kétvágányos "vonal" futott végig, rajta egy 5 vágányos állomással (amelyre simán befért egy 10 kocsis gyorsvonat), mindkét végén részben dupla lírával, bázeli váltóval, nagysugarú dupla köríves váltókkal, mindegyik távvezérelt (az állomás hosszú vége pont elketyegett egy "kihelyezett" dekóderről). Idővel sikerült az R2 és R3-as íveket is száműznöm. Szóval kihoztam mindent a szőnyegvasútból, amit csak ki lehet. Szerintem a legkorrektebb ágyazatos vágányrendszer, és talán a legstrapabíróbb is.
Töltés: szerintem nagyon korrekt, szép széles, és a rézsű sem túl meredek. Természetesen emiatt a váltóknál a gyök felől "ütközés" van, így ott papírforma szerint faragni kell. Viszont a töltés kiszedhető, a vágányok töltés nélkül, csak a töltés alatti merevítőráccsal is jól használhatóak, összepattinthatóak a töltéses vágányokkal. A sima vágányok alól egyszerűen ki lehet szedni a töltést, a váltóknál viszont forrasztani kell. Így megúszható a vagdosás (persze azért egy-két egyenest, R9-es ellenívet én is megvágtam, de a váltókörzetekben nem nagyon volt töltés).
A váltók szerintem elég szépre és üzembiztosra sikerültek. Bár gyökcsaposak, de kifogástalanok a csúcssínek; a szívek is elég passzentosak, nekem pl. a Brawa halbikkal sem volt gondom sosem. Sajnos az alacsony nyomkarimás (RP25 és újabb NEM szerinti) kerekek kissé döccennek. A sima 15°-os váltókból van szívpolarizált (ezeknél a polarizációt a kézi állítómű végzi, így a dolog elektromos hajtómű nélkül is működik); illetve kis szerencsével még fém vezetősínes változat is kifogható. A bázeliek és angolok mind polarizáltak.
A geometria az említett vagdosásos kompromisszum árán szintén elég elegánsra sikeredett, szerintem a nagyobb szögű, 15°-os is egy nagyságrenddel szebb, mint a Trix C 24,3°-os villamoskitérői. Érdekessége, hogy a váltók kitérő irányú ága az állomás tengelyére vetítve pont egységnyi hosszú, azaz komolyabb vágánykapcsolatok is rendkívül egyszerűen összeállíthatóak. Ennek a módszernek az előnye, hogy nem kell mindenféle kiegészítő vágányokat besorakoztatni az egyenesekbe; a hátránya, hogy a keresztezésekből-átszelésekből is elvileg ugyanúgy lehet jobbos és balos. Ezt a Roco úgy oldotta meg, hogy a keresztezésekhez mellékel apró, 2mm hosszúságú vágánydarabkákat. A gyakorlat azt mutatja, hogy atombiztosan működik a dolog.
Ha pedig a jövőben úgy döntesz, hogy mégis asztalt építenél, az ágyazatos vágányanyagról az ágyazatot és merevítőrácsot leszedve teljes értékű vágányzatot kapsz.
Köszönöm a hozzámvaló jóindulatot, beszélgessünk! Igaz ugyan, hogy én most Győrben, itthon, a gyerekek meg Vértesszőlősön, otthon, így tehát nem tudok pontos jelentést adni. Gyanítom, nem volt jó választás, hogy H0 méretű beszerzés történt, illetve még az is lehet, hogy igen... Mert most az új házban lett egy padlástér :-)
Amit biztosan tudok: H0 méretű Railjet csomagot kapott a gyerek, mozdony+két kocsi. És valami körvasút, mindig kisiklik a mozdony, kicsi a pálya. Most nem tudok többet, nem tudom, mennyi sín van, csak a jövő héten találkozom velük.
Egy kicsit olvasgattam most, és kiderült, hogy a hályogkovács tudatlan magabiztosságával álltam a témához. 60 évvel ezelőtt kaptam én is egy Piko gőzmozdonyt két nyitott teherkocsival, kb. méternyi (vagy kisebb) átmérőjű vágánnyal. És most azt hittem, van a sín, meg van a vonat. Már kezdem látni, hogy ennél bonyolultabb a dolog :-) Elnézést kérek, ha valami rosszat szóltam tudatlanul.
Azt hiszem, valami sínanyagot kell először beszerezni, megy egy-két váltót, illetve legelőbb egy-két rajzzal ismerkedni, hogy egyáltalán hogy megy a méretezés, mit hogyan lehet.
Ha tervben sincs a terepasztal akkor én is a Trix mellet tenném le a voksomat. Hihetetlenül robosztus, illetve ha egy kicsit szeretsz barkácsolni akkor a Maerklin féle sínmezőket is kompatibilisé lehet tenni vele így még spórolni is tudsz valamennyit.
Trix C: valóban ugyanaz a geometria, mint a Märklin C. Elég ügyes. A műanyaga jó minőségű, nem ridegül el, nem törik, ez van a műhelyben vagy 15 éve.
PIKO A Bettung: fiatal, így az időtállóságáról nincs információ. Viszont gyenge pontja lesz a papucs rész, mert gyakorlatilag nem védi semmi.
Tillig: A Styrostone az egyik legjobb ágyazat, mert roncsolás mentesen ki lehet belőle szedni a síneket, váltókat. Viszont terepasztalra találták ki! Összerakom/szétszedem vasútra nem lesz jó!
Sínrendszerekkel kapcsolatban kérdeznék. Geolineról váltanék, viszont nem asztalra lesz hanem esetenként összerakva a lakásban, tehát a szétszedés-összerakás szempont, illetve emiatt ágyazatosban gondolkozom.
Ami jelenleg a legszimpatikusabb a TRIX C sínrendszer. Tetszik a gyors összerakás, szétszedés, a papucs nélküli megoldás. Viszont kevés referenciát látok idehaza. Valakinek van ezzel tapasztalata? Ha jól láttam műanyag ágyazat, a törékenységtől tartok. Illetve, ha jól láttam a közös cégből is adódóan ugyanaz mint a Marklin C a középső "pöttyök nélkül", u.a. a geometria, stb. és azért a Marklin elég jól áll hozzá kiegészítők terén is.
Roco Geoline nem jön szóba, erről váltanék, eléggé törtek főleg az ívek. Valamint már nem gyártja a Roco ha jól tudom. Roco Line a gumiágyazattal szintén a listán van, de az elég régi konstrukció ha jól tudom, illetve a gumi részek vágása se szimpatikus annyira. Cserébe viszont több tapasztalatot láttam és használtan is könnyű beszerezni. Emellett érvek?
Piko A ágyazattal: ez nem rég óta létezik elvileg. Viszont a szintén gumi, vágni is kell itt is? Illetve maga a sín sem tűnik annyira élethűnek. Cserébe viszont egészen jó áron van a többihez képest. Erről kevesebbet tudok. Itt tapasztalatok esetleg?
Tillig ELITE: szintén kevés referenciát láttam, illetve a sín+ágyazat külön kapható a Mediker honlap szerint, úgy meg elég húzós. Van aki ezt használja?
Ne add fel ! Az is fontos, hogy hány éves az unoka? 10-12 év alatt finom dolgokat nem érdemes a kezébe adni, figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat.
Én a képen látható Zeuke TT start csomagot '65-ben 11 éves koromban kaptam, ma is megy (kenés, szénkefe, +simogatás...)
A többi dolgot apránként használtan vettem, viszonylag olcsón, én nem vagyok nagy, szakszerű modellező csak hobbista, de szeretem...
Ezeket itt is megbeszélhetjük, ha nincs benne titok. Amit belinkeltem pályát, az valóban nem a legolcsóbb - Tillig H0 Elite sínrendszer, plusz Styrostone is lesz alatta - és nem is igazán egy alap pálya. De kis helyen elfér, ami persze relatív, hogy mi a kicsi? De meg lehet csinálni olcsóbb sínrendszerből is, meg kisebb helyen is! Csak én nem akartam lemenni a legszűkebb ívre, akkor sem, ha tudom, hogy az építője hallgat rám, és nem vesz rá hosszú, négytengelyes kocsikat, meg hosszú, szerkocsis expressvonati gőzösöket.
van ötleted a nyugdíj és a sínárak közötti antagonisztikus ellentét feloldására
Van! Itt a börze - társtopik.
Életünk során megszokhattuk, hogy nem minden esetben az új vétele lehet az egyetlen választás. Bár kétségtelen, hogy abban van a legkevesebb buktató. Érdemes ott körülnézni, vagy feladni egy érdeklődő hozzászólást, hátha lenne valakinek elfekvőben pont az, amire Önnek szüksége volna. Máris közelebb kerülhetünk az áhított célhoz.
Régi Marklin sineket és váltókat lehet kapni nagyon olcsón. Trafó 3-5ezer Ft.Mozdonyt már 5000 Ft-tól lehet kapni.Gyakorlatilag 40 ezer Ft-ból nagyon komolyat lehet épiteni (4-5váltó 50-80 db sin vegyesen). Sok pályarajz van feltöltve.Ágyazatos,lépésálló sinek.
Remélem nem sértem meg a hozzászólásommal. Megosztom a véleményemet/történetemet.
Az én gyermekem (7 éves) remekül elszórakozott a gumihajtásos régi PIKO mozdonnyal a papírtalpfás szőnyegvasúttal. Amikor megmutattam neki a komolyabb mozdonyokat, akkor sem lökte félre a régit. Neki mindegy volt, hogy mod én Roco vagy Ndk-s régi. Persze mindet ki szerette volna próbálni. Számomra is furcsa volt, hogy mennyi ideig leköti egy rögtönzött pálya három váltóval és két dilikörrel... Pár óra játék után közölte, hogy ennyi elég volt. Azóta jobban leköti a pálya tervező szoftver.
Ezzel csak azt akartam mondani, hogy érdemes lehet vásárolni néhány olcsó mozdonyt, ami startszettes, mert azok kimennek a világból. Hozzá néhány vagont (hiányos is elmegy, csak guruljon) meg akár papírtalpfás akár régi PIKO síneket és megtudni, hogy mennyire érdekli valójában. (Ezekből nem érdemes asztalt építeni). A terepasztal az egy komoly projekt, amibe kár beleölni a pénzt és az időt, hogy utána kuka vagy mélyen áron alul eladásra kerüljön. Aztán ha kiderül, hogy tényleg a bolondja lett ennek a hobbinak, akkor türelem és nézelődni a Börze topic-on.
Igen, szerintem sem érdemes feladni. Szépen apránként össze lehet vadászni mindent. Persze türelmesnek kell lenni, de a vasútmodellezés szerintem pont erről is szól :)
Na, most adtam fel... Vén nagypapaként (70) gondoltam a vonatbolond unokának terepasztalt. Mert az apja vett neki mozdonyt, két kocsit, körjáratot, de többet nem. Már értem, milyen krrrva drága. Hát már csak a sínek...
A sínek felületéről el kell távolítani a koszt, és a nikkel bevonaton képződött oxid réteget. Erre nagyon finom polírozó anyag kell, csiszolni nem szabad! A mozdonyok kerekeit és az áramszedő lemezeket is meg kell tisztítani, és a mechanikát újra kenni, persze a régi beszáradt kenőanyag eltávolítása után. Ha nem boldogulsz, hozd ki a műhelybe.
Nagyon szépen köszönöm a tervet, nagyon tetszik... el is kezdem gyűjtögetni a sínanyagot hozzá. Jól gondolom, hogy egy hurokmodult is be kell iktatnom majd?
Tanácsot segítséget kérek! Találtam egy dobozt, sok TT méretű sínnel, Piko mozdonyokkal kocsikkal, és FZ1 trafóval. A doboz az elmúlt 40-45 évet padláson, pincében töltötte, de ránézésre egész jól bírták. A mozdonyok dobozban voltak, még csak nem is porosak. Megpróbáltam őket mozgásra bírni. Ha a kerekekre adtam feszültséget szépen forogtak, de sínen csak egy-két rezdülésre voltak képesek. A kerekek azért nem túl tiszták, a sínek nem nagyon vezetnek. Mivel lehetne megtisztítani a gépészetet és a síneket? Összeraknám az unokáimnak. Minden segítséget, tanácsot előre is köszönök!
Bocsánat, csak innen nem tudok e-mailt küldeni, így itt tartanám fel a többieket is!:-)
Ugye az eredeti tervünk, az Tillig H0 Standard (ex Pilz) sínanyaggal készült, ez lett átdolgozva az alábbiak szerint Tillig H0 Elite-re!
A Wintrack8 fájlt ide nem tudom feltenni, sajnos. A terület csöppet nagyobb lett. Az állomás kicsit kibővült, és lett a nyíltvonali elágazásnál egy megállóhely is. Magyarázatra szorulnak a jelzők. Az alagút bejáratok előtt az előjelzők az alagút elképzelt másik oldalán található vonali szakasz főjelzőjét hivatottak "megjeleníteni". Az alsó iparvágány kijáratánál van egy tolatásjelző, ami engedi a kijáratot a vonalra. A megállóhelynél. ha jobbra megy vonat, akkor egy blockjelző engedi tovább, vagy tiltja, ha van teher, vagy másik irányból érkező forgalom. Az állomás, mivel mellékvonali fejállomás, csupán bejárati jelzővel védett.
Igen, a zongora kapcsolók helyére került az új állomás. A mélységére már nem emlékszek, csak arra, hogy 2,5 nm az össz. alapterület. ( A felső állomással együtt. )
A felső állomásra a spirálvágányon lehet feljutni. A vezérlés pedig kábeleken jut fel a kitérőkhöz, a három kocsi szétkapcsolóhoz, meg a világításokhoz.
Az asztal körbejárható, sőt a négy ütközőbak eltávolítása után pedig bővíthető is. Kettő az alsó állomáson, kettő pedig a felső állomáson.
Ez volt a kedvenc pályám, ezt csináltam meg TT-ben mikor 10-11 éves voltam, fater segített az S alak kivágásában farost lemezből :) az alap asztal most is meg van, vennék is olyan kezdőkészletet ami akkor volt, csak nem kapni (kis gőzös, 2 vagy 3 személy). Jó most újra látni, köszi!
"A tapogatós (mobil, tablet) vezérlők esetében azt kell nézned, hogy mit nyomsz, nem a vonatot; egy ekkora kis pályán meg közben háromszor körbeszalad a szerelvény. El nem tudom képzelni, hogy érintőképernyős vezérlővel hogyan lehet szépen tolatni, szétkapcsolni, kocsikat rendezgetni..."
Nálam csak online működik a dolog a távolság miatt. De egy korrekt tervvért, ahol minden a helyén van, jelzők, sínek stb...hajlandó lennék a köszönömön kívül többre is... nekem megérné, mivel nem nekem kell kitalálni csak megvalósítani
Most is ezt tesszük, csak online!:-) (Értem, mire gondolsz!)
Igen, egy ügyfelemnek volt egy elképzelése, hogy mi mindent szeretne csinálni H0-ban. Aztán kiderült, hogy csak ekkora területe van rá. Szépen eljutottunk eddig, mert ezzel a pályával tényleg lehet játszani, és nem zsúfolt asztalon kergeti az utolsó kocsi farkát körbe maga előtt a mozdony egy kisváros körül. Lásd egy-két Noch "Fertiggelände", méregdrágán.
Egy elrettentő példa, igaz Z méretben az említett cégtől (nincs is már náluk ez a fajta koffer):
Ezek szerint megrendelésre készült ez a terv? Ilyesmi is érdekelne engem.. egy pontos terv lényegesen megkönnyítené a dolgokat.. mivel csak most kezdem, jó pár buktatót elkerülnék így. Ha ilyesmire is van lehetőség, beszélgetünk róla..
Így van a Mobile Station2 ugyanaz a Trix-nél és a Märklin-nél. Ismeri mind a két digitális rendszert. Igazából egy egyszerű, belépő szintű vezérlés. Ekkora forgalmú pályához ez elegendő is lehet, nem kell bonyolítani a dolgot. Két, gy időben futó vonatot ki lehet vele szolgálni. A ROCO MultiMaus-szal ellentétben ez képes kiolvasni is a dekóderekbe írt értékeket. Igazából, digitális vezérlésű, de ilyen kis pályákra felesleges is a nagyobb vezérlés, ha megmaradunk a józan, paraszti ész diktálta bölcsességnél. :-) Es must nicht immer kaviar sein! :-)
Elhatároztam magam a Tillig elite rendszer mellett, tetszik az ágyazati megoldásuk is. Ha jól látom a Trix készlethez ua. a vezérlő van, mint Märklinhoz. Ez milyen? Használja ezt vki? Vagy a MM jobb? Az tény, hogy a készlethez adott gőzös és a vagonok jobban passzolnak a tervekhez. Itt az idő, hogy valaki megvalósítsa ezt a pályát... :-) biztos sok időbe fog telni, de ezzel tisztába vagyok...
Modellsétáltató! A R5-ős ívek a személykocsik miatt vannak. Pusztán ötlet gyanánt mutattam meg, hogy kis helyen is lehet R5-ös íveket használni. A mai modellek már nem nagyon szeretik az R2-R3-as íveket.
Terv szinten maradt, sajnos nem valósult meg. Digi kupplung lett volna a megoldás. És a Donnerbüchsen-nél rövidebb kocsik jártak volna, többek között a régi PIKO Windbergbahn kocsik, és egy VT135 motorkocsi. Azokhoz még pont jó az állomás. Sajnos követelmény volt a 2,5mm-es sínprofil, ezért olyan az állomás, amilyen. A PIKO A-Gleis-t is kizárta a megrendelő, így maradt a Tillig Standard, csak abban meg nincs angolváltó.
Csak hát melyik az a start szett, amelyikben megfelelő szerelvények vannak? Sajnos nem túl nagy a választék. Persze az ilyen szettek nagy előnye az instant játék lehetősége.
A 2x1m-es kis helyre a Marklin és Trix-C vágányok geometriája ad több lehetőséget, persze sok kis ívvel (ami a Noch pályákon is van). A linkelt HJB electronics oldalon lévő pályaterveket megnézve egész sokmindent be lehet tenni erre a kis területre. Igaz, ott Marklin-K-sínek vannak, de az egyszerűen átalakírható Trix-C-re.
Roco Line vágányoknál még kalkuláld be, hogy a váltóknál méretre kell szabni a gumiágyazatot (próbálgatáshoz nem ideális). Instant játékhoz és helyszűkéhez jobb a Trix-C vágányzat.
Ebből a szettből csak a síneket kell eladnod. A vezérlő használható, a vonat meg pont jó lehet a pályához.
A Tillignek valóban kétféle H0 sínrendszere van. Ami a terven is van, a 2,5mm magasságú Tillig H0 Standard (ez volt a kérés anno, ezért van ezzel csinálva), és a 2,07mm profil magasságú Tillig H0 Elite. Utóbbiból is meg lehet csinálni, és egy angol váltóval még az állomási vágányok hosszát is meg tudod növelni. Holnap átküldöm a Wintrack fájlt, abból jobba látod majd, és ki tudsz indulni belőle.
A ROCO-nál most nem látok olyan kezdő szettet, ami nekem tetszene ehhez a tervhez. Csak modern, hosszú kocsikkal megáldott készletei vannak.
Ha találsz olyan startszettet, aminek a gördülőállományát fel tudod használni, akkor simán jó megoldás lehet. Aztán a későbbiekben mehet mellé a kód... már ha egyáltalán feltámad az igény az etherneten való macerálásra, mert jobban belegondolva egy ilyen kis mellékvonalhoz nem létfontosságú.
Sőt, újabban a Roco már RocoLine ágyazatos vágányanyaggal adja a készleteket, így ha ilyet veszel, még a vágányt is simán felhasználhatod, mert le lehet szedni róla az ágyazatot, és a RocoLine a legkulturáltabb vágányanyag, amit kezdőkészletben is árulnak.
Igen, úgy tűnik, jelen esetben a legkézenfekvőbb úta legcélszerűbb: egy z21Start + vezetékes MM. Azért jól elfiozofálgattam magamban... :)
Ajj! Én vakegér vagyok! Teljesen igaza van! Ahogy végigkövettem a telefon mini kijelzőjén a lenti részt, csak egy visszafordító hurokig jutottam, pedig ott az ovál. 🤦♂️ Mindent visszavonok, amit írtam!
A fenti állomásra, ha bejár a peron mellé egy személyvonat mondjuk 2-3 donnerbüchse kocsival, akkor azok el fogják foglalni a kitérőt a vágány végén. Hogyan kell ilyenkor körüljárni? Ki kell tolni a szerelvényt, majd mozdony körbejár és visszatolja a kocsikat a peronhoz? Életszerű így?
MesTTer!
A mozdonyok, kocsik lekapcsolása digitális kuplungokkal történik az elkészült pályán? Vannak esetleg képeid az asztalról?
És ha első körben veszek egy Roco digital starter szettet? Abban van MM és z21 start is. Plusz lesz egy mozdonyom és pár tehervagonom... nekem is az első terv a szimpatikusabb... azzal azert tisztában vagyok, hogy kicsit több, mint 2x1 méteren H0-ban nem lehet megváltani a világot egy fővágányi állomással, sok vágánnyal. Viszont, az egészet a 3as es a 4es korszakba helyezve egy hangulatos mellékvonali fejállomással, rakodóval dízel esetleg gőzmozdonyokkal, vagy később korai villannymozdonyokkal hangulatosan meg lehet csinálni...
Dehát benne van a dilikör! Az Általad emlegetett mellékvonalas dilikörökhöz képest annyival van megfejelve, hogy egy jin-jang dilikör, azaz bele van építve egy hurok. Emiatt viszont elmaradhat az alsó állomás, mert a mellékvonalra való visszaforduláshoz nem kell körüljárni, szóval nem lesz annyira zsúfolt az asztal (és a kocsik kerekei is szimmetrikusan kopnak :) ).
Ami nekem kicsit fura, hogy a mellékelt terven a mellékvonali kiágazás mellett van még ugyebár a hurok becsatlakozása (és egy iparvágány-kiágazás) is; viszont ezt a két kitérőt nem igazán lehet közelebb vinni egymáshoz. Így az egész olyan lesz, mint egy nagyon bonyolult nyíltvonali elágazás, ami Magyarországon nem annyira volt jellemző (egy angolnak természetes lenne).
A.) Szóval ha olyat akarunk játszani, hogy adott egy mellékvonal, ahol a fejállomáson tolatgatunk, körüljárunk, majd elmegy a vonat "messzire", sokat köröz lent, majd visszajön, akkor a Csíkos által linkelt pályaterv ideális. Ekkor mivel a mellékvonali fejállomás az egyetlen állomás az asztalon, az lehet picit bonyolultabb, így pl. megtehetjük, hogy amíg a személyvonat a Városba megy (lent köröz), addig mi előszedjük a fűtőházból a tartalékot, és teherkocsikat rendezgetünk.
B.) Ha olyat akarunk játszani, hogy adott egy fővonal (dilikör), rajta egy elágazóállomás, onnan egy mellékvonal; a fővonalon zakatol egy gyorsvonat, amire a mellékvonalról "ráhord" egy vicinális, akkor a szokásos dilikör+mellékvonal az ideális. Viszont ez utóbbi esetben a mellékvonali végállomás valóban csak egy kis kétvágányos valami lehet elrejtve az asztal tetején hátul, mert a lényeg a fővonali elágazóállomás. Így lehetőségünk van fővonali mozdonyokat-kocsikat is járatni, de erős kompromisszummal, mert arra azért nem elég nagy a hely, sem az ívek, hogy hosszabb járművek forgolódjanak.
Nekem talán az A. megoldás szimpatikusabb. Talán kevesebb kompromisszummal jár, mert ekkora helyen amúgy sincs értelme fővonali járműveket erőltetni...
Ha valaki 0-ról indul, akkor szerintem mindenképpen kell valami kézzel fogható kézivezérlő. A tapogatós (mobil, tablet) vezérlők esetében azt kell nézned, hogy mit nyomsz, nem a vonatot; egy ekkora kis pályán meg közben háromszor körbeszalad a szerelvény. El nem tudom képzelni, hogy érintőképernyős vezérlővel hogyan lehet szépen tolatni, szétkapcsolni, kocsikat rendezgetni (és kis pályák esetében ugyebár első sorban ilyen játék lenne).
A fentiek tükrében én inkább olyan irányt javasolnék, hogy már az első körben legyen egy MM:
1.) Első körben veszünk relatíve olcsón egy használt MM-t egy 10764-es erősítővel. Ez pont elég kezdésnek (sőt, még haladásnak is néhány évig). Aztán ha igény lesz rá, a 10764-et le lehet cserélni egy z21-re, vagy z21Start + ethernet-kódra.
2.) Első körben veszünk egy kezdőkészletből bontott z21+MM-t, ami ugyanúgy sokáig elég. Aztán ha feltámad az igény, jöhet egy ethernet-kód hozzá...
Ha valaki mégis inkább a mazochistább utat választja, esetleg már Z-generációs fiatal, aki nem tudja elképzelni az életét érintőképernyők nyomkodása nélkül, vagy van már valami XPressNetes kézivezérlője:
3.) akkor járható út az, amit linkeltél. De akkor is inkább egy Digikeijs központot javasolnék a z21 + kód + WiFi router helyett: gyakorlatilag mindenkivel beszélget, szinte mint egy fekete Z21; állítható feszültségű a tápegysége; beépített WiFi van benne; nem kell kódokkal szórakozni. És a lényeg: csak néhány ezerrel drágább, mint az általad linkelt csomag.
Az 1-es megoldás hátránya, hogy első körben még nem fogsz tudni dekódert olvasni. Viszont talán kisebb kezdőberuházást igényel a dolog.
Persze a tuti, ha az 1-est és 3-ast kombinálod: megcsípsz olcsón egy MM-t, aztán veszel hozzá egy Digikejis központot. Így lesz kézivezérlőd, etherneted, WiFi-d, LocoNeted... :)
Akkor én nem vagyok átlagos kezdő.. :-) nekem pont az tetszik abban a tervben, amit kaptam, hogy amellett, hogy alul mehet egy vonat, fent tudok tolatgatni, szerelvényeket összeállítani.. az automata üzem nem olyan lényeges.. a fejállomás sem szokványos az ekkora asztalokon szerintem...
Igen! Érdekes, valódi modellüzemet lehetővé tevő pályaterv. Én hiányolom belőle a kezdőknek való dilikört. Mondhatjuk szebben úgy, hogy parádévonal. :-) Néha jó csak úgy hátredőlni és nézni az elhaladó szerelvényt akkor is, ha az csak egy egyszerű kört tesz meg és hol előbukkan, hol eltűnik egy alagútban. Itt ugye úgy lehet játszani, hogy ott ülsz és irányítasz. Esetleg automata üzemben egy ingajáratot lehet közlekedtetni, de "continuous run" csak rejtett részen lehetséges. A régi könyvek szerint nem véletlenül az a fajta pályaterv a legnépszerűbb, ahol van egy ovál kis állomással és az abból kiágazó mellékvonallal, ami S vonalban felmegy egy fentebb lévő másik állomásra.
A cimborád az asztalán milyen játékot szokott játszani? Mi van a szabad részen egy ekkora oválon belül? Azért vannak a nagy ívek, mert hosszú kocsikat járat?
Én ehhez hasonló pályákat szoktam az íróasztalomra összerakni kisebb ívekkel, viszont nekem nincs igényem különösebb játékra, tilitolira. Elindul egy szerelvény és az jó messzire megy. :-) Az ilyen csonkavágányok nálam csak tárolásra jók, mert ívekben amúgy sem lehet rendesen szét és összekapcsolni kocsikat, így egy komplett szerelvény áll félre.
Igen, valóban meg sem köszöntem a linkeket . .. Csíkos úr által küldött terv nagyon tetszik, szerintem annak fogok nekilátni... de ezek se tűnnek rossznak.
A vezetékes MM-t használhatod akkor is, ha WIFI-s Z21-ed van. Nekem a WIFI-s MM nem jött be. Ugye elemes és hamar lemerül, plusz a kijelzője állandóan lekapcsol. Volt, hogy jelet is vesztett. Kis asztal mellé nem ajánlom. Arra jó volt, hogy a karácsonyfa alatti vonatot a vacsoraasztal mellől is meg tudtam szólaltatni, de arra egy teefon is jó. A vezetékes MM sokkal megbízhatóbb és rendesen világít, nem sötétedik el, nem merül le stb.
Az a WIFI kód csak párezer forint, de az ilyen készletek sajnos mind két, két és félszer annyiba kerülnek, mint a sima z21 Start-osak. Igaz, azokban fekete Z21-van, de talán a kezdő kollégának arra nincs is szüksége.
Amúgy mondja már meg valaki, hogy 2020-21-ben miért kell egy ekkora dobozhoz, mint a Z21 még egy külön rettenetesen alap routert csomagolni? Mi a fenéért nem tesznek a dobozba egy WIFI adaptert? :-/
Ahogy nézem, kétféle rendszer van a Tillignél. Amivel a tervek vannak, az po t a másik. Létezik ezeknek a színeknek elite szériás megfelelője, vagy teljesen más rendszer? Ha kell egyenként kikeresem az elemeket... bár a váltóval lehet bajban leszek...
Köszönjük a linkeket! Szeretem a kis házi pályákat. Jó kis olvasmány volt estére. :-)
A stummiforum-os és a modellbahnforum-os linkjeiden lévő pályákat nem lehet megépíteni! Az elsőnél többen is próbálkoztak vele, de a bal belső ív túl meredekre jön ki és nem lehet rajta rendesen felmenni. Az építője sem fejezte be (nem emiatt, de nincs teszt eredmény) A másik pálya pedig régi Marklin M vágányzattal készült az akkor még létező R1, 285mm ívekkel. Ilyen ugye már nincs és gördülő sincs, ami elmenne rajta.
A középső linked viszont nagyon érdekes. Beteszem ide újból:
Itt van többféle kisebb és közepes méretű pálya ötlet méretekkel megadva. Ez a cég épít is pályákat és ezek kipróbált ötletek. Több méretnagyságra (H0, TT, N) is ad példákat, hogy mit lehet kihozni az adott területen.
Időközben utána néztem a kezdésnek más topicban. Ezzel nem lesz gond. A továbbiakban biztos merülnek majd fel kérdések .. viszont a sínrendszer még úgy is megéri számításaim szerint, ha megveszem a Roco digital kezdőkészletet és nem használom fel az ott megkapott síneket. Viszont a rendszert és a járműveket igen... már csak az lenne a kérdés, hogy az általad említett programban át tudom-e tervezni a pályatervet az Elite sínrendszerre... mert, ha ez megvan elkezdhetem az érdemi munkát, ami a sínanyag beszerzése lenne első körben. Legalábbis én valahogy így képzelem el a jelenlegi tudásom szerint..
Nem tudom, hogy Németországban mennyibe kerül a rétegelt lemez, de szerintem 500€-ból lehet venni pár táblát! :-)
Sínek.
Sajnos a Fleischmann kivonult a H0-ból, és a sínrendszere is megszűnt! Marad a többi gyártó. Ha veszel egy digitális kezdő készletet, akkor a sín is eldőlt vele szerintem. Hacsak nem cseréled le. Szerintem érdemes a Tillig háza táján szétnézni, a H0 Elite rendszerük az nagyon szép, és van hozzá Styrostone ágyazat is, azzal gyorsan, és szépen tudsz dolgozni. Nem utolsó szempont, hogy a Styrostone ágyazat jelentős zajcsillapítással bír, és javítás esetén egy hajszárító segítségével roncsolás nélkül, vagy csak minimális kárral ki lehet venni belőle mondjuk egy váltót.
Elindulni úgy lehet, hogy csinálsz egy alapot. A legegyszerűbb úgy, hogy 50*20mm-es gyalult fenyő lécből készítesz egy keretet úgy, hogy a léc 20mm-es oldalára lesz felfogatva a rétegelt lemez. Nagyon profik a keretet másképp csinálják, a rétegelt lemezből készítik el ezt is.
Most nem tudok képeket keresgélni, de van itt a szomszédban egy "Terepasztal építése" topic is, ott találhatók az igazi nagyok ebben a témában.
Vagy átnézel a hobbivasut.hu oldalra, ott is ide például:
Köszönöm szépen a tervet és az ötleteket! Nagyon tetszik, a méret még pont megfelelő lenne. Ha jól emlékszem, ez a könyv meg is van nekem valahol Magyarországon. Azt nem mondtam, hogy Németországban élek... mondjuk ez nem is volt téma eddig. Szívesen megcsinálnám ezt a pályát, hogy hogyan álljak neki, azt még nem tudom pontosan... digitális rendszert szeretnék mindenképpen, mivel hosszútávra tervezek és nincs régi készlet, ha már úgy is megveszem, akkor inkább olyat. Amit küldesz fájlt, remélem, ott kicsit jobban meg tudom nézni, hogy hogyan is fut ez pálya valójában. Én Roco vagy Fleischmann sìnrendszert gondoltam, ha esetleg van valami más javaslatod erről, vagy igazából bármiről, azt szívesen hallgatom.
A Noch asztal amúgy 500€-ba fájna... Egy z21 startszetben gondolkodtam kezdésnek, persze a síneket sem ártana kiválasztanom, hogy elinduljon végre a projekt...
Bocs, kicsit elhúzódnak néha a felvételek. Találtam a "karperecemen" egy képet a tervről. Szombaton majd írok e-mail-t, a műhely gépén van a WinTrack fájl.
Nos a pálya a régi, még NDK-ban kiadott "100 Gleisplänen" könyvben jelent meg. Áttervezve Tillig H0 Standard sínekre, mert követelmény volt a 2,5mm sínprofil a régi modellek miatt.
Árnyalattal nagyobb, mint, amit írtál. A központi motívum a hegy tetején a vonal végállomása. Ez a személyvonatok vég- illetve kiinduló pontja is. Van rajta áruraktár és rakodó, és egy kis mozdonyszín, hogy az állomási tartaléknak legyen hol éjszakáznia. A pálya alsó pontján egy nyílt vonalból kiágazó iparvágányt is ki kell szolgálni (kőfejtő, fűrésztelep például). Van egy hátránya, ami egyben az előnye is, a hurokvágány az alagútban. Az állomásról induló személyvonat több kört is megtehet az alsó vonalon, mielőtt a hurokban visszafordulva újra elindul fel a végállomásra. Amíg az alsó pályán a személyvonat "rója a köreit", addig az állomáson lehet tolatni, összerakni egy tehervonatot, ami majd elindulhat lefelé, és kiszolgálhatja az iparvágányt is, ha a személyvonat már megérkezett.
Nagy mozdonyok ezen a pályán nem mutatnak jól, ahogyan a hosszú, modern teher- és személykocsik sem. Mozdonyoknak a BR89 (porosz T3, vagy szász Vt), BR92, BR74 és a kisebb ilyen gőzösök, valamint a BR64, legfeljebb a BR86 szertartályos gőzösök illenek A PIKO őszre ígéri a BR83.10-est. Kocsiknak a régi porosz kocsik, vagy a Donnerbüchsen, háború utáni időkben a 2 vagy 3 tengelyes REKO kocsik, vagy a 3 tengelyes "Umbauwagen-ek". Teherkocsiknak is inkább a kéttengelyes típusok valók ide. Dízel mozdonyok esetén a V36, V60, V100. Lehet motorkocsikat is járatni, a VT98 "Rothe Brummer", VT2.09 ( később BR171) "Ferkeltaxe", vagy a régi VT135, legfeljebb egy mellékkocsival, vagy a két modern típus egy vezérlőkocsival.
Mindaz, amit leírtam, csak gondolatébresztőnek van szánva. Ez a pálya sokkal több szórakozást nyújt, mint bármelyik Noch "műanyag lap" Ráadásul még működik is hosszú távon, nem csak körbe rohangál a vonat, miközben kínlódik a szűk ívekkel megáldott, fogaskerekűnek is meredek emelkedőkön.
Korábban írtam, egy tábla rétegelt lemezből és pár lécből meg lehet csinálni az alaplapot, ha nem félsz egy kis famunkától. Ha használtan is vennél egy Noch akármit, még annak az árának a töredékéből is kijön, a maradék pénzből meg lehet venni vonatokat, vagy szép épületeket, fákat, vagy akár egy belépő szintű digitális vezérlést is, egy ilyen ehhez bőven elég, és nagyban emeli majd a játék élményét.
Köszönöm a tervet, megfontolom. Ha valakinek van a birtokában esetleg másféle erre a méretre, szívesen megnézném... kezdem átgondolni a kész terepes Noch asztalt.... köszönöm előre is
2x 1,2 a max hely, amivel rendelkezem. Én szeretném ezt a méretarányt, még úgy is, hogy nem lehet olyan komoly pályát építeni. Egy mellékvonal, tolatási lehetőség egy kis pár vágányos állomással.
Mindegy is, holnap után leszek a műhelyben megint, felteszem ide is, de át is tudom küldeni egy kisebb H0 pálya tervét, amit nem nagy ügy megcsinálni, "igazi" modellvasút. Innen a stúdióból sajnos nem tudom megtenni.
Egyébként 2*1m-nyi helyre feltétlen követelmény a H0?
Valamiért Rocolineban a hátsó 3 tárolóvágány sokkal rövidebb...passzolom hogy miért...
Ha megfigyeled, a RocoLine váltók és a váltók ellenívei sokkal hosszabbak, így kevesebb hely jut a nemváltóknak :) A Fleischmann "villamososabb" (a GeoLine még csúnyább lenne). A RocoLine geometriája egyértelműen szebb; más kérdés, hogy ha az ember ennyire helyszűkében van, akkor a rövidebb váltók a célszerűbbek. A Fleischmannt nem ismerem. A RocoLine vágányanyaggal nekem nagyon jó tapasztalataim vannak. Az ágyazatos RocoLine szétszedhető, az ágyazat leszedhető róla. A GeoLine geometriája is nagyon csúnya (bár ha valaki a sarkon bekanyarodó villamost akar modellezni, ahhoz jó lehet), meg a műanyagágyazat színe, alakja sem tetszik; illetve amennyire tudom, kifutó, az utánpótlás is kérdéses. Vágányanyag szempontjából digitális és nem digitális pálya között a korábban leírtakon túl (szakaszolás) még annyi a különbség, hogy ha tisztán gyári elemekből építkezel, analóg rendszerben a betápsíneken van zavarszűrő kondi. Ha digitális üzemben akarod használni, ezeket a kondikat le kell szerelni. De ha fixen be akarod építeni, akkor célszerű a sínek aljára forrasztott vezetékeken keresztül betáplálni a pályát, nem gyári betápsínekkel szórakozni.
A NOCH asztalokhoz mellékelt pályatervekhez nem kell abszolút mértékben, minden síndarabot tekintve ragaszkodni. Elég széles helyek vannak kialakítva ahhoz, hogy sajátmagad is felrakhass rá pályát akár másik sínkészletből is, persze ez némi kísérletezést, visszaszedést-újrapakolást tesz szükségessé. Tudom, hogy sok mínuszt fogok kapni, de én a Salzburgra régi U profilú műanyagtalpas PIKO sínkészletből építettem meg a pályát, ágyazatként 5 mm parafa lemezcsíkokat tettem alája. Az természetesen valóban úgy van, amit csíkos-háTTÚ úr írt - az ívek jelentős része 360 mm-esre van tervezve, emiatt nem minden mozdony és vagon megy el rajtuk. Ellenben nekem a régi Piko-ban a legkisebb ívsugár 380-as, és ezekel az ívekkel is le tudtam rakni, elfértem a pályán - nemcsak a vágányok, a vonatok is... A letöréseknél oda kellet figyelni, néhol jobban alája kellett pakolnom. Árak: az Ebay.de-n érdemes rákeresni a "Noch Fertiggelände" szöveggel - több oldal az eredmény, természetesen vegyesen újak- használtak, egészek vagy részek... egy rápillantást megérdemel.
A munkától nem félek, az ágyazatos sínre is tennék kavicsot, mert úgy jobban tetszik.. talán arra egyszerűbb. Vagy veszek ágyazat nélkülit és veszek hozzá mindent, ami kell... Ebben az esetben Fleischmann modell vagy Rocoline-ra gondoltam. Valamiért Rocolineban a hátsó 3 tárolóvágány sokkal rövidebb...passzolom hogy miért...
Az analóg és digitális közt pályaterv szempontjából annyi a különbség, hogy digitális üzemben nem kell szakaszolni a pályát (ha nem akarsz foglaltságérzékelést építeni). Szóval nyugodtan válaszd ki a neked legjobban tetsző sínrendszert, aztán legfeljebb itt megbeszéljük a digitális üzemhez szükséges vagy javasolt módosításokat. Ugyanazt a tervet más sínrendszerrel valószínűleg nem fogod tudni megépíteni, mert nem egyforma az ívek, kitérők geometriája, nem fog ugyanúgy összeérni vagy nem ugyanakkora lesz.
Már csak azért is, mert én a Geoline rendszert nem nagyon ajánlanám, az ágyazat elég gagyi és a váltók is bután néznek ki a kis ívsugarak miatt. Ágyazatos sínből terepasztalra szerintem a gumiágyazatos Roco-t érdemes vagy a Fleischmann Profit (mellékvonalhoz talán az utóbbi illik jobban, mert nem nagyon magas a töltés), de kis ügyességgel sokkal szebb ágyazatot lehet saját kezűleg csinálni. Nem utolsó sorban az ágyazat nélküli vágány még kaviccsal együtt is olcsóbb, bár cserébe sokkal több munka van vele.
Én lebeszélnélek erről, és bármelyik Noch félkész alapról. Túl szűk ívek, túl meredek emelkedők. Modellgyilkos, a szó rossz értelmében vett "játékvasút" pályák.
Akár használtan, akár újként hosszútávon csak pénz kidobás.
Ennyi pénzből inkább vegyél egy tábla 10mm-es rétegelt lemezt, és pár méter 50*20mm-es gyalult fenyő lécet merevítésnek. Jobban jársz, hidd el!
Először is köszönöm a gyors választ. Igen, ez a Mühltal fantázianevű projekt. Valóban elég huzi, nézem az ebayen is, eddig kevés sikerrel sajnos.
Tervek vannak az általad említett többi sínrendszerhez is, de mindegyik analóg üzemhez sajnos. Vagy a geoline tervet egyszerűen csináljam meg másik sínrendszerrel?
ha jól nézem a "Mühltal" márkanevű terepasztal-alapot nézted ki.
A letölthető vágánytervekben nemcsak Roco GeoLine terve van, hanem sokkal több: pl RocoLine illetve Piko A vágányzat is. Szerintem bármelyik alkalmas digitális üzemre...
Én éppen egy "Salzburg" nevű alapot próbálok "felöltöztetni" - a pálya már jórészt rajta van, de még nincs lerögzítve mindenhol, a nagyja még csak most jön, a házakból, utcákból, füvesítésből. fásításból még semmi... Úgy gondolom, hogy annak, akinek hozzám hasonlóan nincs ideje és törelme a terep sajátkezű megépítéséhez, annak kiválóan alkalmas lehet. Persze emiatt számos kompromisszumot meg kell kötni...
Nem tudom, megvetted-e már a lapot - új árban meglehetősen húzós... de ki lehet fogni ebayon vagy vaterán olcsóbban is...
Sziasztok! Teljesen kezdő vagyok, kb 30 éves álmom válik valóra egy terepasztallal. 2 gyerek és munka mellett időből elég kevés áll rendelkezésemre, így nyilván rengeteg idő, mire kész leszek...
Kinéztem egy Noch domborzatilag előkészített terepasztalt 200x 100as méretben. Tudom, nem túl nagy, de kezdésnek jó lenne, helyem is kb ennyi van. H0-ban egy mellékvonali üzem elmegy rajta.
Valakinek van tapasztalata ilyen termékkel?
Érdemes foglalkozni vele?
Digitálisban szeretném megcsinálni, mivel úgyis mindent most kell megvennem, akkor már legyen ehhez.
Adnak hozzá pályatervet is, de ahogy nézem, csak a Roco Geoline szerepel, ami digitális eszközökhöz lenne.
Ti milyen sínrendszer ajánlanátok? Ha ágyazatos, mint a Geoline, akkor is szeretném feljavítani, hogy szebb legyen...
Növeli a koleszterin szintet, de, ha ez nem érdekes, akkor is érdemes különféle zsírokat használni a megfelelő modellekhez. Így sertés zsírt nem ajánlatos izraeli, vagy arab modelleknél használni, oda a kacsa, vagy liba zsírja a megfelelő, persze csak is kosher vágott állatból.
Bajor modellek esetében a sült és nem a préselt sertészsír a megfelelő.
:-)))
Bocsánat, csak nem tudtam eldönteni, hogy ez a kérdés újévi viccelődés-e vagy sem?
Ha vicc, akkor a fentiek érvényesek! Azzal a kiegészítéssel, hogy vegetáriánusoknak margarint ajánlanék!:-)))
Ha nem vicc, akkor TILOS!!! Tessék venni rendes, ide való kenőanyagot! Élelmiszereknek semmi keresnivalójuk a modellvasút körül!
Anno egy ismerősöm valami vicces megfontolásból sima cianoakrilátos ragasztóval gondolta rögzíteni a lötyögő sínpapucsot egy váltón. A ragasztó körbefutott a sínpapucs és a sínszál között, tökéletesen elszigetelve azokat egymástól. Végül fogóval kellett letépni a sínpapucsot...
Szerintem a kolléga a kései BTTB BR130-ra, és a NoHAB-ra gondolt. Ott a forgóvázak középső, hajtott tengelyén nem tapadógyűrű volt a kerekeken, hanem a kerék volt egyfajta "tapadókerék".
Azért ez nem olyan egyszerű, van pár dolog, amit érdemes megfontolni!
1: H0-ban nagyobb hely kell, vagy az adott helyen csak kevesebb modellüzemet tudsz megcsinálni.
2: Mennyi értéke van Számodra a meglévő modelleknek? Itt most nem arra gondolok, hogy mennyiért lehetne eladni ezeket, hanem az eszmei értékükre, aminek "csak" Számodra van jelentősége.
A régi dolgok TT-ben javíthatóak, gyakorlatilag minden alkatrész adott, van belőle új gyártású is. Igaz, munkás, sok vele a dolog, hogy üzembiztos legyen, de nem lehetetlen. A sok munkát itt a sínekre értem.
Egyébként a TT kollégák zöme az alábbi linken található:
Itt találsz visszalapozva fényképes útmutatót is a régi sínek lepucolásához. Kiegyenesíteni is lehet őket: két sima léc közé befogod a darabot egy satuba, és óvatosan meghúzod.
Ha sok a vacak sín, amik rozsdásak (ami fekete réteg rajta van az nem az!), vagy törött/nagyon görbe, akkor érdemes Tillig-re átállni. Ha jók a váltóid, akkor azokra meg lesz olyan vevő, akinek sok, de jó állapotú BTTB sínjei vannak.
Tehát!
- Mennyi helyed van? Az adott helyen mennyi és milyen vonatokat szeretnél futtatni?
- H0-ban ez kevesebb lesz, mint TT-ben.
- Mennyi munkát/időt szánsz rá? Fel kell mérni, hogy mennyi sín, ami jó még, mennyi a javítható, és mennyi kell selejtezni?
- Ez meg ahhoz visz közelebb, hogy cseréld-e le a meglévőket?
Az említett csavar Piko 55488 tökéletes lesz erre a célra, ha a sín, és az 5mm aljazat alatt fa van. Ha osb, vagy puhább réteglet lemez akkor előfúrnod sem kell, de ha kemény fa van akkor elő kell 1,3-1,2mm-es fúróval fúrnod mert a keményebb fába simán beletörik a csavar.
Nagy előnye hogy süllyesztékelt, így ha megnútolod a talpfát akkor szépen síkba beül a csavarfej, és rejthetővé válik.
Van hosszabb Tillig 8976-os. Ezt mindenképpen elő kell fúrni, mert eltörik.
Nyugodtan vedd meg az egész csomaggal. 400db pikk-pakk el fog fogyni, és nem csak sínrögzítéshez jó, hanem egyéb kisebb dolgok rögzítéséhez is. Rögzíthetsz vele szervót, vezetékeket, házakat, peront, jelzőket, stb. Mivel picike elég jól rejthető, viszont elég erős anyagból van.
Az lenne a kérdésem, hogy érdemes-e a meglévő ütött - kopott TT méretű modell vasút pályámba invesztálnom, vagy térjek ár a H0-ra?
Az ok, amiért kérdem:
A jelenlegi pályám még a régi fajta sín illesztésű (nem tudom a pontos szakmai kifejezést), ahol egymásba kell tolni a kis tű végződéseket. Illetve, mivel még kis gyerekként is ezzel játszottam, ezért jópár sín elemben van görbület, amit próbálok mindig egyenesitgetni, de számtalanszor lesiklik róla a vonat. Még az a régi nagy tégla Piko tekerős tarfóval megy. A teljes pálya mérete körülbelül 4 kezdőszett tartalma lehet, jópár váltóval, melyekből azért pár már megsült. Fontos, nem terepasztalon van, csak ahol éppen van hely, hogy építsék valamit. :) Illetve, van jópár vagonom és néhány dízel mozdonyok, egy kettő azzal a gumis kerékhajtással. De a mozdonyok közül már csak kettő működik, a többiben motorkát kéne cserélni.
Szóval érdemes lehet a mostani sín rendszert újra cserélnem? Csak akkor ugye a jól működő váltóimat elbukom. Vagy engedjem el és inkább a H0-val kezdjek számolni?
5 mm parafa ágyazaton át szeretnék lerögzíteni Piko A ágyazatnélküli síneket. Nem akarom leragasztani az ágyazatot, ezért kellene ilyen hosszú síncsavar. Nincs valakinek ötlete, honnan lehetne 1,4 * 15-18 csavarokat venni...? Csak a Piko 55488-asát találtam a VMC-ben, ami viszont 400-as kiszerelés - nekem 100 -150 is bőven elég lenne. Nincs valakinél eladóban...? Vagy nem akar valaki betársulni egy csomag vásárlásába...?
Nézd, akinek a RÉZ a mindene, ott sajnos ezzel számolni kell. Ha belecseppentesz egy csepp pillanatragasztót a réz lámpatestbe, és megvárod míg megköt, utána már ragaszthatod bele a led-et. A pillanatragasztók tökéletesen szigetelnek, így nincs nagy baj ezzel sem :)
Ez egy meleg fehér led készre szerelve 0603-as méretben. Valami hasonlót kell keresni sárgában, az passzol ezekhez a gőzösökhöz. Ezt be tudod dugni a lámpába, és készen is van. Nem kell forrasztani a led-et. (polaritásra kell figyelni, és egy 1,5K-s ellenállást betenni a led elé.
Köszönöm diginewl Neked is az ötletet, egyelőre megpróbálom a Tyapától beszerzett fényvezető szállal megoldani a problémát, többféle vastagságot is boltoltam Tőle. :-) A fényvezető formája nem túl bonyolult, meg ennek a modellnek nincs felső sugárvetője (csak két lámpával kell megküzdeni). Az a baj, hogy ami az ujjamnál vékonyabb, azt már gyanakodva figyelem, mert lehet, hogy áram folyik benne, de ha nem sikerül a fényvezetős megoldás, majd lehet megkérdem a Csíkos Mestert, van-é kedve LED projektre, aztán majd mond valamit! :-D
Üdv! Nekem a következő vált be: Nem egyszerű, de (szerintem) nagyon szép lesz.
Régi Fleischmann gőzösök világítását alakítottam már néhányat át sárga LED-el.
Ezek a gőzösök már eleve hibásan kerültek hozzám, vagy a világítás útban volt a füstölőnek, vagy külön kapcsolhatóvá szerettem volna tenni a csúcsfényt.
A lényeg, mindenhol a fényvezető prizmát elvágtam közel a végéhez, és arra ragasztottam rá a led-et, vagy a led került bele a lámpába (talán ez utóbbi a szebb).
Igen, ez H0-ban. Itt jön a neheze: ehhez elég pici led-ek kellenek. A 0805-ös az ippeg, a 0603 szépen befér a lámpatestbe. Amikor bekerül oda, akkor hátra kell nyomni a lámpatest hátoldalához, hogy alig látszódjon a LED. A forrasztás az nem egyszerű, főleg ha már a szemed sem olyan mint 10-15 évesen. Van nagyító, meg egyéb segédeszköz, de tény, hogy macerás.
Annyi könnyítés van, hogy Kínából lehet ilyeneket előforrasztottan venni.
(Amit még ki fogok próbálni az a duó-smd-led. Egy vörös, és sárga színben megvan már, de még nem tudtam megforrasztani. Ezeket a gőzös szerkocsi világítására gondoltam betenni, hogy tudjon végzárat adni - de ez csak terv.)
Persze, az egyik legjobb megoldás, mivel a led homlokfelülete sík, egészen közel lehet tenni a fényvezetőszál végéhez.
Sőt, az egyik Miba-ban láttam olyan megoldást, hogy a vezetékes smd ledet a fényvezetőszál végéhez ragasztották. Így csináltak fénycső imitációt, a fényvezetőszál palástját finoman felpolírozva a palástja is világít:
könnyen vágható éles késsel, szikével vagy pengével, ha azt szeretnéd, hogy szép merőleges legyen a homlokfelülete. Darabolni lehet ollóval is.
A végét nem kell polírozni. Azt a végét persze lehet (ha szükséges) ahol a fény kijön, de a bemenetet nem kell. Az anyaga a plexihez nagyon hasonló, nagyon tiszta, a külső palástján van egy bevonat, ami a fényt mindig befelé tereli, valahogy így:
Akkor a legjobb, ha a fény a homlokfelületére lehetőség szerint merőlegesen esik be, ekkor fog a másik végén a lehető legtöbb fény "kijönni", függetlenül attól, hogy a szál egyenes vagy akár perecet fonsz belőle.
Így néz ki nem olyan vészes, ha többé kevésbé sarkosra hajlítható, akkor sztem megoldható! Szerintem a 2 mm-es elég lesz hozzá, az a terv, hogy két darabból hajlítanám jobb-bal oldalra. Van hőlégfúvóm is, persze megolvasztani nem akarom.
(Az előbbit azért nem veszem meg, mert lejjeb írja, hogy pont a fényvezető hiányzik belőle).
Én hajszárítóval próbáltam, magas fokozaton előmelegítve szinte sarkosra hajlítható.
2 mm-es átmérőig vettél tőlem, van még egy nagyon kicsi darab 2,5-es, ha pont abból kell tudok annyit adni, ami a BR18-ashoz elég.
Az eredeti fényvezetőt szerintem rajzold körbe pl. egy fa lapon és a sarkokba vékony szeget vagy erősebb gombostűt ütve csinálj hozzá sablont. Persze ha nem sík, hanem 3D-ben hajlik több irányban, elég macerás lesz.
Tyapa: köszi szépen, Tőled vettem! :-))) Ez jó, hogy írtad, hogy melegítve formálható, meg fogom próbálni!
Lencsep: köszönöm a faragasztós ötletet, igazad van, egy próbát megér, rosszabb nem lesz, de én is úgy tudom, hogy ha már eltört akkor nem fogja vezetni a fényt. (Nem tudom miért, megállnak a fotonok a repedésnél...)
Liliput BR 18 322-es modell, nekem értékes darab, bosszantó, hogy nincs hozzá alkatrész.
Ha átmérős fényvezető szálból kialakítható, szívesen adok, kísérletezhetsz vele. Előmelegítve hajlítható akár nagyon kicsi rádiuszon is és miután kihűlt, megtartja az alakját, akár Z vagy L alakra is hajlítható.
A törött eredeti szerintem sem fogja vezetni a fényt ragasztás után, régebben én is próbálkoztam vele.
Üdv, törött fényvezetőt javított már valaki? Ha jól tudom, ragasztani nem lehet, mert akkor megszűnik a fényvezetés. (Azt értem, hogy cseréljem ki, de ez egy Liliput mozdony, és égen-földön-gugliban nem találok hozzá). :-(
Megoldottam a problémát, ami elég amatőrnek bizonyult. A két gumi rosszul lett felrakva így a motor egymással szembe forgatta a két tengelyt! Ülj le, egyes... Így már vígan szalad.
Lehet kapni gyári gumit is, de megfelel gunikesztyű ujjaiból levágott kis karika is. Ez nem annyira tartós, de fillérekből megvan és könnyen pótolható. Ne legyen nagyon szoros!
Kerekek futófelületeit és a síneket érdemes benzinnel áttörölni.
Adott egy PIKO Junior készlet (E69 + két csille kocsi). Megválnék tőle, de előtte kipróbáltam ( legalább tíz éve a dobozában pihen). Gumihajtásos, de a gumijai már korábban elporladtak, így kaptam. Találtam hozzá itthon valami kicsi gumikarikákat (nem befőttes gumi, annál kisebb átmérőjű, de hasonló anyagvastagságú), gyerekkoromban csúzlit csináltunk hasonló anyagúból (akkoriban tejguminak hívták Békés megyében).
A probléma az, hogy a mozdony egy helyben állva tölti a nagy részét az idejének. A motorja működik, gondolom elforog a gumi a - jó vastag - tengelyen vagy inkább a motor tengelyén? Mit lehet tenni? A gumi feszes, alig lehetett rátenni a helyére. Milyen gumi lenne jó bele?
Nekem sosem volt ilyenem, így nem tudom, hogy milyen volt a gyári megoldás.
Elképzelhető, hogy hárman voltak a konyhán? Volt külön a jelzők megfigyelésével megbízott személy? Az olasz munkamorálhoz passzolna a dolog (sőt, 3 ember mellé már dukál egy főnök is, természetesen nagyobb bérért), a svájcihoz már nem tudom elképzelni.
A dolog még érdekesebb. Az olasz gőzmozdonyokban jobb oldalon volt a vezér, ott látható a vezérmű-vonórúd és a fékszelep is. A svájci gőzösökben is. Viszont úgy tűnik, az angoloknál a bal oldalon. (az angol mozdonyokon minden burkolva van, a vezérmű alig látszik). Szóval variálták rendesen.
Fura. Nekem úgy logikus, és úgy is tudom, hogy a vezér többnyire azon az oldalon ül, ahol a jelzők vannak -- balmenetes közlekedésnél célszerűen a bal oldalon. Annyira kézenfekvőnek találtam, hogy nem is vizsgálgattam a témát, de most ránéztem. Az olaszoknál, angoloknál, íreknél biztosan bal oldalon van a vezér (mesélték is a Cicciolináról, amikor itt próbázott Magyarországon, hogy fura volt a balos vezetőállás, meg az is, hogy a fékezőszelepet bal kézzel kellet működtetni, és előre tolva fékezett). Ugyancsak balos a svéd gépek vezetőállása, de a(z ex) Jugoszláv Vasutakéi is. A Magyarországra anno bejáró H®1142-eseknek is bal oldalon van a vezetőállása, illetve a sok román Ázea között is arról lehet messziről megismerni a visszavásárolt, ex-jugoszláv példányokat, hogy a tükrözött vezetőállás miatt a vezetőállás- és géptérajtók is tükrözve vannak rajtuk. Persze biztosan mindenhol akadhatnak kivételes járműsorozatok...
Érdekes, hogy Európában sok helyen volt és van bal oldali vasúti közlekedés, de kizárólag a franciáknál volt/van a vezér a mozdony bal oldalán. Ott természetesen a gőzös korszakban is a bal oldalon volt a vezérmű, ez jól látszik a képeken.
Na, csak nem sikerült érthetőre fordítani... Szóval most a bal vágányra azért kell kihúzni, mert balmenetes a közlekedés. Jobbmenetes közlekedés esetén a jobbra kellene kihúzni. Ezt sem tiltaná semmiféle előírás (mint ahogy keresztbe kell vágni mindig, minden olyan állomáson, amikor és ahol balról húznak ki a jobb vágányra), csak éppen mivel a Déli esetében mindig balról húznak ki, ez 100%-ban keresztbemászkálást jelentene, ami nem lenne célszerű. Így aztán maradtak a balmenetnél... :)
Hát most azért kell a bal vágányra kihúzni, mert balmenetes a közlekedés. Ha áttértek volna a jobbmenetesre, akkor a jobb vágányra kellene. Viszont akkor a balt is fognák, ez pedig nem lenne egy észszerű helyzet.
Szóval át lehetett volna variálni az egészet jobbmenetesre, de elég nagy áldozatokkal járt volna; nem érte volna meg. Ezért írtam, hogy nem lett volna célszerű :)
Úgy gondolom, maradok a jobbos megoldásnál, mert így az üzemi területről a kihajtás menetiránynak megfelelő lesz, bár igaz, hogy a behajtást csak tolatva lehet megtenni, de végül a kocsilekapcsolás hozta meg az értelmet, mert azt meg csak tolatva lehet.
Pontosabban: nem "célszerű" a bal vágányra kihúzni, hanem oda kell, különben mindkét vágányt lezárnád. Az ellenmenet kizárása (balesetek megelőzése) okán meg nem lehet jobb oldali közekedésre áttérni.
Lehet nyílt vonalon is tolatni, pl. ha nincs kihúzóvágány. Csak nyilván vannak szabályai. Ha jól emlékszem, 1994-ben a szajoli tragédia is egy nyíltvonali tolatás után következett be, felvágták az átmenő vágány kitérőjét.
Köszönöm a választ! Kényszer itt is van sajnos, helyhiány miatt lett itt a helye az üzemi területnek. És igen, most tartok a jelzők beépítésénél, nehéz eldönteni mi hova kerüljön. Meg kellett volna terveznem :(
Igazából amennyire én tudom, Kelenföld és a Déli esetében a Déli kocsitárolója az ok (célszerű a bal vágányra kihúzni); a Keleti és Rákos között Rákos elmaradott vágányhálózata az ok (így legalább két menet nem kitérő; illetve egykor, az átlós vonatok idejében a Keletiben is így volt célszerű); a gödöllői HÉV esetében pedig a Kistarcsa->Cinkota erőteljes lejtő, és a Cinkota bejárat mögötti megcsúszási lezárások miatt nem váltottak (így a Gödöllő->Cinkota-bejárat menet nem vágja el a Cinkota->Csömör menetet). Szóval mindenhol valami kényszer van a balvágányozás mögött...
Európában a közutakon forgolódó lóvontatású vasutak többnyire a közúti közlekedés szabályait vették át (bal oldalon közlekedtek). Ez a szabály többnyire a gőzmozdonyok megjelenésével is megmaradt. Viszont mivel balos közlekedés esetén a mozdonyvezetőnek a konyha bal oldalán kellett tartózkodnia, hogy a jelzőket lássa, és itt útban volt a (többnyire jobbkezes) fűtőnek, a dolog eléggé hátrányos volt. Ezért aztán több vasúttársaság áttért a jobbos közlekedésre. De a helyzet az '50-es évekig elég tarkabarka volt; ekkor kezdték a szabályokat egységesíteni a biztosítóberendezések mindkét irányban való kiépítésével.
a terepasztalom kétvágányos kb nyolcas alakú, klasszikus 4 vágányos állomással, és egy 1->3 vágányos üzemi területtel. Van-e arra erős irányelv, hogy melyik vágányon menjen jobbra, melyiken balra a közlekedés? Olvastam, hogy leginkább jobboldali közlekedés van “divatban”, kivéve Francia, meg még pár országban. Sajnos az üzemi területem csak baloldali közlekedéssel érhető el (legalábbis tolatás nélkül, az meg nem szokás nyílt vonalon).
A kérdésem: mennyire problémás egy II-III korszakos, DRG/DB környezetben a baloldali közlekedés?
Szia Igen valami ilyesmire gondoltam, csak én ennyire nem vagyok benne profi. Elméletben tanultam ezeket, de nincs semmi tapasztalatom. Írok mailt, esetleg tudsz segíteni.
- egy motorshieldes mikrovezérlő (1.200-1.300 Ft.; elvileg 2A-ig működik, tehát mozgatni is lehet vele a modellt);
- meg egy levedlett 12-16V-os táp.
Írsz rá egy parancsközpontot (vannak elég fullosak, csak általában Arduinora, picit faragni kell), és máris vezérelhető. Tetszés szerint nyomógombról, kapcsolóról, WiFi-n keresztül, akár a saját webszerverével, még alkalmazás sem kell hozzá. De ha rááldozol még 3.000 forintot, színes-szagos érintőképernyőről is lehet macerálni. Én pont most raktam össze egy ilyet. :)
Igen épp az a "gond", hogy digitális és akié lesz annak nincs hozzá semmi. Ezért gondoltam hátha csinált már valaki olyan áramkört, ami kicsi, (és esetleg akkumulátoros)csak 1-2 funkciót tud bekapcsolni. Hajtást semmiképp, világításokat,esetleg hangokat ,de ez utóbbi nem fontos.
Elvileg ez gyárilag hangos verzió, tehát digitális gyárilag.
Ha van digitális központod, bekötöd a sínt amin a vitrinben áll a mozdony, akkor kapcsolhatóak külön a fények a digitális központ vezérlőjén keresztül, sőt hangot is ad, ha akarod.
Üdv mindenkinek. Biztosan volt már aki kérdezte, de nem találtam hasonló témát itt visszaolvasva jópár oldalt.
Szóval az lenne a kérdésem, hogy csak vitrinben lesz tárolva egy H0 mozdonymodell, de szeretném ha a világítását be lehetne kapcsolni. Anélkül, hogy a mozdonyt átalakítanám.
Nektek mi a véleményetek a PIKO Expert modelljeiről? Eddig nálam nagyon beváltak, ezért a Liszt EC-be való elsőosztályú kocsim is PIKO lett. Készítettem róla egy rövid videós bemutatót is: https://youtu.be/1LeeGDsKj8Q
Gyárilag ezek a ZIMO-k megszólalnak analógban. Legalábbis az alap menethangokat adják. Ha eddig nem játszották velük Mátyás király kedvenc népi játékát a "birizgát".:-)
Szóval gyári állapotban nincs tennivaló vele analóg üzem esetén.
Azt jó lenne tudni, hogy mégis a vezérlő, az milyen?
- Ha egyszerű analóg, akkor nincs sok tennivalód. A ROCO mozdonyban ZIMO dekóder van gyárilag szerelve, az meg ad hangot analóg üzemben. Csak megtekerted a szabályzót, és modell "megszólal", majd el is indul. Álló helyzetben persze csendben lesz, mivel ilyenkor nincs áram a sínben, ami megszólaltatná.
- Ha digitális az a vezérlő, akkor jó lenne tudni, hogy melyik a sok közül? A nagyon régiekkel - Fleischmann LokBoss, ROCO LokMaus, LokMaus2, stb. - nem sokra mész, mert a tizedét sem tudod kihasználni a modell, pontosabban a dekóder képességeinek. Ahogy analóg üzemben sem.
Ajándékba szeretnék vásárolni egy Roco 73267 villanymozdonyt ami hangdekóderrel is rendelkezik
Sínrendszer és controller (egyszerű előre-hátramenetes) van már, viszont nem tudom, hogy szükség van e esetleg más eszközre is, hogy ”megszólaljon” a vonat.
Mivel sajnos én totál sötét vagyok a témában, remélem tud valaki segíteni!
Minél nagyobb a lendkerék, annál jobb. Lendkereket úgy tudsz beszuszakolni a mozdonyba, ha kiharapsz az anyagból. Nyilván addig tudsz az anyagból harapdálni, amíg van anyag. Előbb-utóbb valamelyik irányban elfogy, és ez a valamelyik irány általaban lefelé van..
Igen, a szigetelő betétet is magam készítem, plexi rúdból. Én mindig vállal készítem, így a tengely nem tudja kinyomni a szigetelőgyűrűt a másik oldalon. A másik trükk az, hogy a szigetelőt a plexiből nem gyűrűnek készítem, hanem dugónak ("vállas dugónak"). A tengely furatát akkor fúrom bele az esztergán, amikor már benne van a kerékben. Így a furat biztosan a kerék közepében lesz.
Nekem is volt ilyen problémám. A Fleischmann mozdonykerekekbe új szigetelő betétet kellett rakni (a Fleischmann kerekekben fémből van a kerékcsillag, a tengelynél kell szigetelni). Az egyiknél állandóan nyolcas lett a kerékben. Már hármat is belepróbáltam, a legnagyobb elővigyázatossággal nyomtam be a tengelyt (ahogy írtam, forgatva), mégis nyolcas lett. Akkor nagyítóval megnéztem és kiderült: a fém kerék furatában volt egy öntéshiba, a furat végén volt egy belső lyuk. Amikor belenyomtam a tengelyt, a szigetelőgyűrű anyagát belepréselte ebbe a lyukba és ferde lett. Végül a lyukba epoxit raktam, a megkötés után dörzsárral óvatosan kerekre alakítottam a tengelyfuratot és úgy nyomtam bele a tengelyt. Nem lett egészen tökéletes, de elfogadható. A megoldás egy új kerék lett volna, de azt hiszem, már nemigen kapható.
Köszönöm a segítő szándékodat! Egy picit pontosabb megközelítést kerestem (és kaptam), hogy tudjammihez viszonyítani a méreteket. Ezzel egyértelművé vált a kérdésemre vonatkozó válasz.
Köszönöm a segítő szándékodat! Egy picit pontosabb megközelítést kerestem (és kaptam), hogy tudjam mihez viszonyítani a méreteket. Ezzel egyértelművé vált kérdésemre vonatkozó válasz.
Köszönöm a segítséget. Nekem már az is segíség, hogy Y kocsik voltak! Akkor egyértelmű, hogy az ASME modell nem hossztorzított. Vannak ROCO személykocsijaim, amelyek 303 mm hosszúak, nyilvánvalóan a 26,4 m-es kocsik teljesértékű modelljei.
Igen,ez a futterbe fogott kerék - szegnyereggel rátolva dolog működik,de szerintem nagyon körülményes.
A merőlegesség a lényege, nekem pl. van egy fogasléces miniprésem az ilyen témákra,gyorsan,pontosan lehet
dolgozni vele. -Sajnos olyan is előfordult már, hogy előre szétszerelt kerekeket kaptam és nem tudtam rendesen (tulizás nélkül) tengelyre húzni őket. Az előzőleg ferde lehúzással meggyalázott perselyben már nem akart beállni merőlegesre a tengely.
Ezen szerintem már a esztergatokmányos-szegnyerges megoldás sem biztos,hogy segítene...
(Időnként előfordulhat a külön megrendelt gyári kerékpárokon is, hogy nem kicsit tuliznak,már nem egyszer sikerült ráfutnom.)
Nagyon zavar, hogy sok esetben még a katalógusok sem tartalmazzák, hogy adott személykocsi hossztorzított-e vagy sem.
Ezért fordulok hozzátok: 1972-ben a Tisza expressbe sorozott SZD hálókocsik milyen hosszúak voltak (tényleges méretek), esetleg a H0 modellje milyen méretű? (Egy meg nem erősített információ szerint az ASME 52101 számú modellje 284 mm hosszú. Nem tudom, hogy ez hossztorzított-e?)
Nekem az a trükköm, hogy esztergában rakom föl. A kerék egy betétben a tokmányba (betét nélkül a tokmány háromszögűre nyomja a kereket), a tengely a szegnyeregbe. A második kerekéknél természetesen csak a tengely végét lehet tolni. De a trükk az, hogy betolás közben lépésenként megforgatom a tengelyt a kerékben. Így jobb az esélye annak, hogy nem lesz benne "nyolcas".
Sziasztok, BTTB BR 56 tapadógyűrű felrakásához kérnék egy kis segítséget, tanácsot.
Vettem hozzá Tillig tapadógyűrűt 10.5mm-es kerékhez, de nem értem, hogy lehet ezt feltenni a kerékre? A külső átmérője 10.5mm, a belső pedig jóval kisebb, 7mm. Hogy megy ez fel egy 10.5mm-es kerékre ?? (A rudazat kezelése nem probléma, az oké, "csak" a gyűrűt nem tudtam feltenni a kerékre.)
Még egy voks a türelem és kézügyesség mellett. Ha már egyszer fel volt húzva a tengelyre, kialakult a helyes pozíció, akkor szerintem is be lehet játszani. Ha egy gyári, új műanyagpogácsába kellene belenyomni házi módszerekkel a tengelyt, kevesebb esély lenne...
Ami segíthet, ha kellően fix a csapágyazása a keréknek, megpörgetve, majd lakkfilcet közelítve hozzá, a filc először ott festi meg, ahol a kitérés a legnagyobb. Persze ez abban az esetben nem játszik, ha a kerék amúgy is lötyög a csapágyban...
Melyik modellről kell leszedni a kereket a tengelyről, hogy lepucold???
Az a dolog rákfenéje, hogy nem pontosan húzod/tolod vissza a tengelyre. Azért ez nem egy ördöglakat, egy jó műszerész satuval meg lehet csinálni. Modelltől függ, de sajnos vannak olyanok, hogyha egyszer mellényomod, akkor dobhatod is ki.
Jómagam 3 FL gőzös tapadógyűrűs szerkocsikerekét szedtem le a tengelyről (műanyag betétes), és cseréltem sima nútolás nélkülire. Így egy maradt gumis kerék, a többi meg szedi az áramot. A vonóerő érdekes módon mégis megmaradt... A probléma nálam is akkor kezdődött, amikor a nútnélküli műanyagbetétes kereket kellett a tengelyre visszatenni. Egyrészt a keréktáv (tized milliméterek), aztán jött a kacsázás.
Sok-sok próbálgatással ment. A percek repültek, de sikerült beállítani őket kézzel, nem kacsáznak - vagy már én nem vettem észre, hogy kacsáznak :)))
Van valakinek ötlete, hogyan lehetne egyenáramú H0-s hajtott tengelyt "centírozni"?
A lényeg, hogy leszedtem a szigetelt kereket a tengelyről tisztítás céljából (hülyeség volt!) és amikor összeraktam, észrevettem, hogy csámpásan fut, szemmel nem igazán látható, de a mozdony futásán meglátszik.
Próbáltam tolómérővel mérni, és állítani a kerekeket egymáshoz képest, nem sok sikerrel.
Találtam a neten direkt ilyen szerszámot, de elég húzós ára volt.
Sokkal könnyebb egy fogpiszkáló végével egy pötty zsírt a tengelyfészekbe juttatni, mint olajat "csöpögtetni" bele.
A szervizbe újabban két véglet érkezik:
- az abszolút kenetlen modell, vagy már belekövült az 50 éves NDK-s zsír;
- vagy azzal kell kezdenem, hogy a felesleges olajtól, rosszabb esetben WD40-től kell megszabadítanom.
Kocsiknál még nem nagy katasztrófa, ha sok lett az olaj, mozdonyoknál már igen. Jelenleg két Broadway Limited hangos gép van nálam, mindkettőbe motor kellene valahonnan...:-( Ráadásul a "Cab forward" gőzösben a lendítősúlyban van egy mágnes, ami a hangdekódert vezérli. Esélytelen...:-(
Én évek óta használom a fleischmann olaját (tű hegyéről szoktam a tengelyek tűcsapágyára egy apró cseppet felvinni), de még nem tapasztaltam ilyen problémát soha. Sőt, 20 óránként szoktam ellenőrizni a kocsikat, a legtöbb esetben még ott van az olaj a helyén, így nem kell újra kenni őket.
Jó, nyilván aki jól megolajozza, annak a pályán fog kikötni a cucc, de ha mértékkel van használva akkor nem lesz ilyen probléma.
Köszi mindenkinek aki ellátott bármilyen ötlettel! Megnéztem minden feljött javaslatot és tetszenek, nekem különösen a Lego vonal. Bevallom nem tudom miért nem jutott eszembe, de nyilván ez is a leginkább zsebbenyúlós történet. No meg nem gondoltam hogy már nekik való. Ehhez képes, mint kiderült, a szülők bőven vettek már nekik másmilyen Lego készletet, szóval karácsonyra lehet is belőle valami. Köszi még egyszer mindenkinek!
A C és a D verzió abban különbözik, hogy a C az MTC 21 szabványt követi, az AUX3 feletti tartalék funkció kimenetek logikai kimenetek csak. A D verzióban minden tartalék funkció kimenet teljes értékű, az AUX3 felettiek is!
Ebben a modellben ez nem oszt nem szoroz.
Kép Arnold Hübsch honlapjáról van. Abban a modellben nem igazán gondoltak arra, hogy hangossá teszi is bárki. A hangszórót be kell forrasztani, és legfeljebb egy 11*15mm-es lapos kocka fér bele.
Hangosított már valaki Liliput 131520 Br52-es mozdonyt? A hangdekoder megvan (Zimo MX644D), működik is szépen digit üzemben, de a hangosíthatósága számomra már megkérdőjelezőni látszik! Nem látok se helyet a hangszórónak, sem az alaplapon forrasz helyeket a kábeleknek (pl.: LSA, LSB).
Még egy kérdés merült fel a Br52-es hangdekoderrel kapcsolatban. Jelenleg csak az MX644D változat kapható, ez kiválthatja a "C" verziót? A "C" - t nem lehet rendelni sem már a Zimo-tól..
Faller E-train esetleg? Az 32mm nyomtávú, de olyan szűk íveken, mint egy H0-ás és ugyanúgy a sínből kapja az áramot. Már nem gyártják ugyan, de Vaterán és e-bay-en is szoktak lenni, sínek, kocsik, mozdonyok, néha komplett kezdőkészlet is.
Köszi mindenkinek a választ, sajnos hirtelen nem lettem beljebb, ötletem továbbra sincs a probléma áthidalására.
Felvetődik a kérdés persze, hogy egy Piko (Mytrain??) mivel jobb? Lehet javítani, kő egyszerű, de játszhatóbb-e ez az ezeréves konstrukció kb 30.000-ért? Ez már H0 ráadásul, tehát maximum rögzített pályaként jöhetne szóba ilyen pici gyerekeknél. Itt a szabályozó strapabírósága is kérdés.
De a régi Piko mozdonyok kapcsolószerkezete se nyeri el a bizalmamat, ha a mozdony repülő üzemmódba lenne kapcsolva...
Persze jogosan vetődik fel, hogy minek akkor vonat a gyereknek. (No meg miért szakfórumon vitatom meg.)
Szeretne irányítani már és nem csak tologatni, de a kisöccse ebben nem mindig lesz partner. Alternatívaként meg felsejlenek az elemes 600-al száguldó elszabadult csodavonatok, ahol max magát a pályára vetve tudja valamelyest a sebességet befolyásolni.
Reméltem, hogy valaki belefutott már ilyenbe és nem kell a nagymamának 5000Ft se kiadni valami vállalhatatlan dologért.
Szóval továbbra is szívesen veszek bármilyen ötletet és javaslatot, a rögzített pálya talán járható volna...
De csakis olyant, amiben kéttengelyes BR80 van. :D Az már szerintem tuti rekorder gyártási idő/eladott példányszám tekintetében. Bár tudtommal a Marklinnek is van egy kis szertartályos gőzöse, amiből 50 év alatt több millió darabot gyártottak le ;)
Nálunk a közvetlen családban van két fiúnak ez Marklin My World csoda.
Soha! Soha többet. Hiába mondtam a szülőknek, hogy ne vegyék meg. Sajnos a színes, szagos, óriás dobozos marketing nyert.
Tapasztalat: törik, nagyon gyorsan merül, a kézi joystick irányító 3-4 hét után kikopik, érzéketlen lesz és pontatlan. Eddig kétszer szedtem szét mindent a készletből.
A Märklin MyWorld modelljei a klasszikus "favasút" elv, és sajnos a színvonala sem jobb. Többek között alkatrész sincs hozzájuk, "a vedd meg, játssz amíg lehet, dobd el" elv alapján készülnek. Nincs annál lehangolóbb, mint, amikor a gyerkőc szomorú, hogy nem működik, és javítani/javíttatni sem lehet.
Elnézést, hogy belerondítok a fényképezős témába, és jegyzetelek is rendesen, de volna egy problémám amiben kérnék esetleges tanácsot, és nem tudom hova írjak:
Piciknek keresnék valamiféle start szettet, ami talán még nem a klasszikus sínprofilt tartalmazza, mert ehhez még kicsik, de már az irányítás élményét tudja nyújtani. A Märklin My World-öt nézegettem, valami ilyesmiben keresném a megoldást. Találkozott már valaki ezzel a probélmával?
Amennyiben volna olyan akinek van ilyesmi, de már ezt a szintet kinőtték a gyerkőcök, szívesen vennék ajánlatot is a nyilvános e-mail-emen, de egyéb megoldást illetve javaslatot is szívesen veszek ugyanitt.
Ha a stackinget nem is alkalmazhatjuk, de fókuszpontot lehet érintőképernyőn megadni, ha van hozzá gyors objektíved videózás közben. A Canon gépemen, - videókészítés közben az érintőképernyőre rábökve, az adott kép részletére tudok manuálisan fókuszálni. Ha mozgó dolgot veszek fel állványról, akkor folyamatosan a mozgó tárgyra bökve másodpercenként végig éles marad az tárgy az objektív mélységélességén belül. Ez mozgatott kamerával is működik, csak nagy gyakorlat kell hozzá. Sikerült olyan felvételt is készítenem mint a filmekben, hogy két egymás mögött álló ember arcára felváltva bökve az volt éles, amelyik éppen beszélt. Ezzel a technikával modell videózásban meg lehet valósítani azt, hogy egy hátrébb elhelyezkedő vágányról kijáró szerelvény lesz éles úgy, hogy a képen az előtérben egy másik szerelvény életlen, majd ha kifutott a képből, ráböksz az eddig életlen mozdonyra, élessé válik és annak a kimozgása is rögzíthető. Már alig várom, hogy elkészüljön a most felépítendő terepasztalom, mert sok, ilyen technikával felvett videót szeretnék csinálni.
A mélységélesség problematikáját Photoshopban elvégzett összefűzéssel is lehet javítani. Az alábbi kép, 5 kép összevonásával készült. A képek wifi vezérelt DSLR géppel készültek állvánnyal, egyesével fókuszálva a pályaszámokra.Ezzel a technikával hosszabb témát, mint például egy komplett szerelvényt lehet úgy fotózni, hogy a hátteret továbbra is elmossa az optika. A képen nincs mély háttér, tehát itt ez nem látszik, de egy 60-80 cm mélységű asztalon már látványos kiemelést lehet megvalósítani.
Engem is halálra bosszant, hogy a digitális gépem a legkisebb rekesszel rossz rajzolatot ad (a széle életlen). Régen, az "ántivilágban" az volt a szabály, hogy minél kisebb a rekesz, annál jobb a kép. Úgy látszik, a modern, apró lencsékkel ez már nem megy. Illetve azt hiszem, hogy a nagy zoom átfogás igénye miatt nem lehet minden tekintetben tökéletes lencsét készíteni.
Ez a három kép nagyon jól mutatja a mélységélesség hatását a témára.
A legfelső kép terepasztal részlet Szilivel, a legalsó pedig a Szilit hangsúlyozza, de közben azt mutatja, hogy terepasztalon áll. Ehhez én kicsit vágtam volna az előtérben lévő fűből, hogy ne látsszon, hogy az is életlen. Meg jó lenne, ha azon a képen a Szili vége is éles lenne. Ehhez, hogy a kocsik mégis életlenek legyenek, talán messzebbre kéne tenni őket. Úgyhogy nem egyszerű jó fényképet csinálni :-)
Három kép, három mélységélesség F16, F6,3, F2,8. Nyilván szubjektív, de nekem a középső, ami F6,3-al készült adja vissza legjobban szerintem a modell illúzióját (illetve annak a legszebb a bokeh-ja).
Egy 28F2-es manuális objektívvel csináltam a képeket (mivel APS-C kamera, ezért ez 35mm-re átszámolva 42mm-es objektívnak felel meg), és pl. az F16-osnál látszik némi optikai hiba a kis rekesz okán (illetve a kontraszt sem az igazi). Jellemzően az objektívek amikkel én fotózok/videózok valahol középen (F4 és F8 között) adják a legszebb rajzolatot és kontrasztot. Ez szvsz. olyasvalami amit érdemes kitapasztalnia az embernek a saját felszerelésével.
Végeztem egy-két kísérlet-sorozatot és úgy találtam, hogy még a legkisebb rekesz mellett sem lehet a modellfotózás során elérni azt, hogy "minden éles" legyen. Kivéve persze, ha oldalnézetet fényképezünk, ahol nincs mélység.
Ha modellt fényképezünk, tehát nincs mozgás, állványról olyan hosszan exponálhatunk, ahogy csak akarunk. A modell türelmes. (a gép CCD érzékelőjének a hibáit persze felerősíti a hosszú idő, de ez manapság nem jellemző annyira - na meg programmal szűrhető)
Ez egy nagyon érdekes téma szerintem. Az egyik az, hogy én is úgy vagyok vele, hogy a lehetőleg legkisebb rekesszel próbálok fényképezni, viszont az illúziót a nagy mélységélesség (minden éles) egy kicsit agyon tudja ütni bizonyos esetekben. Az illúzió az, hogy akármennyire is élethű, mégis csak egy vasútmodellt nézünk, és ha az ember odahajol a terepasztalon hozzá, bizony a saját szemünk is csak egy részét látja majd élesen. A szemnek ez a természetesebb hatású. Ha túlzottan kis rekeszt használunk, pont ezt ütjük agyon, és lesz egy picit természetellenes a kép sokaknak. Ezért én egyik véglet irányába sem szoktam túlzottan elmenni. Máskülönben pedig szerintem pont a mélységélesség az amivel nagyon jól ki lehet emelni egy témát, részletet.
Külön adalék, hogy 6 év statisztikáját nézve a kisebb mélységélességű képek (F2,8-5,6 közöttiek) messze több reakciót, és megtekintést értek el, mint azok amiket F11 vagy fölötte csináltam.
Videónál pedig (telefonon illetve a régi kis szenzoros HDV kamerámon kívül) szinte lehetetlen nagyobb mélységélességgel dolgozni, lévén ipari reflektorok kellenének, hogy 1/50 záridővel a 28mm-es objektívemmel F16 közelében is értelmesen exponált képet kapjunk (és még egy A7III is zavaróan zajos tud lenni ISO6400 körül).
"Én mindig állványról dolgozom, a legkisebb rekesznyílással. Ez a mai, digitális gépeken 16-os, régen, az "analóg fényképezés" korában 22-es volt."
Kicsit pontosítanék, a rekeszérték az analóg fényképezők és a mai digitális gépeknél egyaránt az objektív tulajdonsága. Mondjuk egy 1,8-as fényerejű obi lehet hogy nem szűkíthető csak 16-ig, míg egy 5.6-os viszont 36-ig. Egy zoom obi lehet, hogy széles látószögnél 22, telénél 36-ra szűkíthető, de pl. fix macro obiknál simán szűkül a rekesz a fókusztávolság (tárgytávolság/élességállítás) rövidülésével. Szóval a gépen azt tudom beállítani amit az obi tud.
Az egészben a legszebb az, hogy a nagy képérzékelő+nagy fényerejű obi (drága pro cucc) a vasútmodell fotózásban hátrány a kis mélységélessége miatt, ezért akár könnyebb lehet kis kompakttal, vagy telefonnal kézből fotózni, míg ugyanazon a mélységélesség eléréséhez egyéb esetben állvány, vagy irtó magas ISO kell.
Egy olyan kérdésem volna, hogy eladásra kínálnak nekem egy roco öbb taurust ami már az új 22 pólusú verzió, de váltóáramúról lett átalakítva a medikerben. Ez akkor ha jól sejtem azt jelenti, hogy csak az egyik tengelyén van csak meghajtva? Gondolom ez elég nagy hátrány a hagyományos kétsínes változathoz képest.
A mélységélességgel ebben a videóban nem akartam még foglalkozni, mert a tapasztalataim alapján a legtöbben vagy telefonnal vagy valami kis automata géppel fotóznak, amin nem lehet manuálisan rekeszt állítani.
A hidegfehér lámpáknál említem is (bár lehettem volna egyértelműbb), hogy akkor érdemes használni, ha természetes fény mellett mesterségeset is használunk (pl. Az én esetemben), mert arra nem lehet normálisan fehéregyensúlyt állítani (ekkor van az, hogy a csúcsfények hidegek, az árnyékok, szórt fény meleg vagy fordítva).
Szép munka, okos tanácsok. Kár, hogy nem foglalkozik a mélységélesség problémáival - és a bemutatott képek között is jól látszik ez a jelenség. Én mindig állványról dolgozom, a legkisebb rekesznyílással. Ez a mai, digitális gépeken 16-os, régen, az "analóg fényképezés" korában 22-es volt. Ez persze az expozíciós idő megnövelésével jár - a régi, 22-es nyílás mellett nem volt ritka a 2-4 másodperc sem - de ehhez kell az állvány. Természetesen ez a videózásnál nem játszik.
Egy régi HP1 magazinban - nem a Fremósban, az igényesben - egyszer bemutatkozott egy modellező, aki lyuk-kamerát ("camera obscura"!!) használt. Lencse helyett egy fémlap volt a gépében, amire lézerrel egy nagyon kicsi lyukat vágatott (azért kellett lézerrel, kogy teljesen kerek legyen). A lyuk-kamerának a mélységélessége a sokszorosa a lencséknek. Persze több perces expozícióra van szükség ilyenkor.
Fontos tanulságnak találtam a videóban azt, hogy ne keverjük a különböző színhőmérsékletű fényforrásokat. Hozzátenném, hogy a tapasztalataim szerint a régi, 2010 előtt készült, olcsóbb digitális fényképezőgépek magát a LED fényforrást sem szeretik. Azt hiszem azért, mert a LED vonalas színképet ad, ami meg tudta bolondítani a korai gépek érzékelőit. De azzal nem értek egyet, hogy a fényképezéshez be kellene szerzni "hideg fehér" fényforrást (amit aztán semmi máshoz nem használhatunk) A gépek simán kezelik a különböző színhőmérsékletű környezetet, csak tudniuk kell róla. A legtisztább ügy, ha az ember a fényképezés előtt elvégzi a "kézi fehér-egyensúly beállítást", egy "nagyon fehér" papírlappal (pl. nyomtatóhoz való fotopapír).
Fényképezésnél nekem általában nincs problémám az autofókusszal. Ha a gép a kép közepére fokuszál, az többnyire megfelel - kombinálva a kis blendével.
Sajnos nekem nem sikerül a fényképezőgéppel jó videót készíteni. Szerintem megdobja a filmet, ha a vonatokat a kamera követi. Sajnos a fényképezőgép erre nem igazán alkalmas. Azon bűvésznek kellene lenni, hogy a fókuszt kézzel állítsa az ember a mozgó vonatra, a fényképezőgép autofókusza pedig csúnyán felsül a követéskor. (pl. itt) Nem próbáltam, de lehet, hogy a minőségi videókamerák ezt a feladatot sikeresebben teljesítik. Persze annak ára van.
Bocs, hogy beleszólok - valószínű próbáltad már - de lehet-e tekergetni a kamera objektívét? Bár ha tényleg olyan occó volt, akkor nem biztos.
Nekem Mobius kamerám van. Ez is fixfókuszos, de beállíthatod, hogy hova fókuszáljon.
Az tetszik ezekben a vezetőállásos kamerafelvételekben, hogy szinte belekerülsz abba kicsiny modellvilágba, mintha te is benne lennél, ott élnél... Ebben a videóban kézzel mozgattam a kamerakocsit, ezért nem folyamatos a mozgás.
Ez a kamera ennyit tud. 5 ezer forint volt, pont olyan a minősége mint amennyibe került. Azért meg hogy évente 1-2 ilyen videót készítsek nem akartam komolyabb dologba befektetni.
Nekem ez az egy angol modellem van, egy Class.150-es motorvonat. Egy időben sima Rocoline pályán futtattam, nekem nem voltak problémáim vele a kitérőknél. Ezzel nem vitatva az korábban leírtakat, lövésem sincs, hogy a kerekei milyen szabványúak, de angol modellnek angol, 2012-es kiadású.
Most viszont sima angol Peco 2.5-ös vágányokat használok, ezen meg nincs gondom a H0 modellekkel.
Igen, kacérkodtam olyan a fotóval is, de aztán nem azt linkeltem, mert a Nagydácsia (pontosabban kis-Sulzer) egy meglehetősen magas gép. Ellenben a nagy-Sulzer méretre elég átlagos, kb. mint egy Csörgő.
Nagyon hasznos tapasztalatokat tudtam meg tőletek. Szerencsére semmi komoly guruló állomány nincs a láthatáron, mindössze egy teher vagonról lenne szó, amit egy Angol barátom felajánlott ajándékba.
-még egyszer köszönöm, fogalmam sem volt ezekről.. :))
Na közbe' elveszett a hozzászólásom, kb. ugyanazt akartam írni, mint Rézgaras. A Class66 pl. gurul a szigeten és a kontinensen is, így van 00-s és H0-s modellje is, a különbséget én inkább kiabálónak mondanám, mint picinek.
Persze az űrszelvényből kilógni nem fog a 00-s gépezet sem, mert amennyivel kevésbé van zsugorítva, annyival kisebb az eredeti gép is; de ha pl. egy Floydosra pingált 00-s Class86-os mögé akasztasz egy H0-s szerelvényt, pont arról a jellegzetességről kell lemondanod, hogy az eredeti gép látványosan pici :)
Én a problémát úgy oldottam meg, hogy a 325-ös modelleken, amelyeknek angol kerekei vannak (Sharman wheels - a cég már nem létezik), az első csatolt kerekek pántját kicseréltem saját gyártmányú, szélesebb nyomkarimájú kerékpántra. De mocskos munka volt, nem ajánlom senkinek. Ezek a modellek siklottak ki leggyakrabban a NEM váltókon. A kocsik Romford kerekei is új kerékpántot kaptak, bár azok kevésbé voltak hajlamosak kisiklani - talán a vontatáskor az előző kocsi "behúzta" őket a vályúba.
Valahol azt olvastam, hogy a Peco más-más váltókat kínál az 00-hoz és a NEM H0-hoz (most nincs időm guglizni) Megjegyzem, ha 00-hoz való váltót szerzel be, szerintem azon meg a NEM H0-ás modellek fognak felfutni a vezetősínre (mert azokon a vezetősín és a sín között a rés keskenyebb, nem megy bele a NEM kerék 0,5mm széles nyomkarimája)
Az a különbség nem is olyan pici, majdnem 15%. Ha kézbe veszel egy 00-ás modellt, rögtön észreveszed. Még azzal együtt is, hogy az igazi angol vasúti járművek kisebbek a szokásosnál, mert a brit űrszelvény jóval kisebb a többinél. (nézd csak meg a Floyd brit eredetű mozdonyait, egész viccesen kicsik!)
Van sajnos még egy különbség az angol sín-kerék szabvány és a NEM között: a nyomkarima sokkal keskenyebb! Keskenyebb, nem alacsonyabb! A NEM nyomkarima (és az amerikai RP25 is) kb. 0,9mm széles, az angol pedig csak 0,55mm. Ez azt jelenti, hogy a NEM váltóknál a szívdarabbal szemben található vezetősín az angol szabványú kerékpárt nem vezeti meg, az fel tud mászni a szívdarabra - különösen ívben. Ennek ritkán van jelentősége, csak akkor, ha angol szabványú kerékpárral ellátott modelleket rakunk NEM sínre. Ilyen nem sok van, de pl. a DJH (Model Loco) modelljei, pl. a 411-es őse, az S160-as modellje ilyen. És ilyenek a nem sokak által látott és próbált, méregdrága, kis sorozatú modellek, mint Micro-Metakit, Fulgurex, Lemaco. Attól tartok, a fórum olvasói közűl nem sokan játszanak ezekkel. :-))
Én is jobban örülnék, ha Magyarországon maradna. Sajnos az e-bay csak 10 napos licitet enged + levonja a vételár és a szállítási költség 10%-át is, továbbá a paypal is von valamennyit.
Egyrészt örülnék ha egy ilyen gyűjtemény magyarországon maradna, másrészt árazás tekintetéven az ebay-re tedd ki licittel, 3-4 hónapos határidőre, ott talán megadják az árát. Minden attól függ, hogy mennyire tartja az árát, lehet-e egyfajta befektetésnek tekinteni.
Hát, esetleg hívd fel Virágh Istvánt, más szervizt én sem tudok. De macerás egy kipróbálásra árat mondani:)
A MEJA készletnek mindenképpen nagyon próbálj utánajárni, ha működőképes, jó állapotú, eredeti dobozos, tényleg "aranyárban" mehet el. Sajnos alig van viszonyítási alap, ezért szerintem egy potenciális vevő ajánlatát ne fogadd el:)
A 218 as Trix de középérintkezővel felszerelve, kb 80 juróra tartják kint (kérdés kapnak e érte annyit). Az E63 régi Marklin 50 től vannak állapottól függöen akár 150 ig is. A Mejára nem tudok mondani, van amikor mesés áron megy el...
Köszönöm szépen! Igen, gondoltam rá, hogy talán előbb ki kellene próbálni mindent. Érdemes lenne elvinni a Csíkos-műhelybe? Hirtelen most csak ezt találtam a neten, mint "szervíz".
ezekre azért nagyon nehéz árat mondani, mert nálunk nagyon kevesen foglalkoznak 3 sínes rendszerrel és közülük is nagyon kevesen lehetnek akiket pont ezek a tényleg nagyon régi modellek érdekelnek. A MEJA készlet szerintem kilóg a sorból, nem vagyok benne biztos, de az talán kétsínes.
Viszont ezek nagyrészt jó állapotúnak tűnnek, én mindenképpen próbálnék legalább közelíti árat megsaccolni ezekre mielőtt a börzére kivinném.
Ha teheted inkább csak mutatóba vigyél ki párat, de első körben csak azért, hogy tájékozódj, van-e rá egyáltalán kereslet és nagyjából mennyiért lehetne eladni, érdemes több eladónál/vevőknél/nézelődőknél is érdeklődni. Ha szerencséd lesz, találsz olyanokat akiket érdekel.
A börzére egyébként asztalt kell foglalni, a honlapjukon ezt meg tudod tenni, viszont jobb jó előre foglalni, mert sokszor már nincs szabad asztal.
A börze topikon is meg lehet hirdetni, de oda szigorúan meg kell adni irányárat. Végső esetben még a hirdetési portálok is szóba jöhetnek, de én azt hagynám a végére
Németországban sokkal könnyebb lenne eladni, mint nálunk:)
Még valami, mielőtt megpróbálod eladni fontos lenne kipróbálni mindent, hogy működnek-e egyáltalán, az esetleges utólagos reklamáció elkerülése miatt.
Szívemet melengették a képek, akkoriban még nem állt rendelkezésre mindaz a technika, ami manapság már igen. Nem a 100% élethűség volt a cél, hanem, hogy legyen és tartós, játszató és elérhető legyen. Az értéke számomra biztosan nagyobb, mint egy fiatalabb számára, de az árát nem merem megbecsülni.
Családi, nagy becsben tartott vasútmodell gyűjteményt szeretnék értékesíteni, de mivel nem értek hozzá, így a segítségeteket szeretném kérni abban, hogy milyen értéket képvisel, illetve milyen platformon érdemes meghirdetni.
Köszönöm így tisztult nálam is a kép és teljesen reális. :)
(Másodszor a sztirol alapján a "depron szerű" vagy siko kicsit habosabb polisztiroljára gondoltam, aminek érdesebb a felülete. Utána festve és a lisztet gondoltam a fehéres koszolásnak gondoltam.)
Pedig sok titok nincs benne, amit le lehetne írni... Sztirolból az alap, az megkenve ragasztóval, megszórva liszttel; hőlégfúvóval megszárítva. Ezután jöhet az alap festés (akril), koszolás, pigment.
Azzal - meg összes ilyen tisztító alkalmatossággal - az a baj, hogy egy nagyon rövid idő után a felületüknek az a része, ami érintkezik a sínnel, telítődik, és utána már csak keni szét a pályán a koszt.
Sokáig én is ilyen síntisztító kocsikat használtam (roco, piko), de végül sikerült beszereznem egy régi liliput síntisztító kocsit helyettük. Ez a kocsi egy kéttengelyes tartály kocsi. Alul a sínradír helyett egy filclapja van, a tartályába pedig tölteni kell egy kis folttisztító benzint (egy düznivel szabályozható a folyadék adagolása). A vágányokról szépen lehozza a tapádógyűrűs kerékpárok okozta szennyeződéseket, olajfoltokat, stb. Nem csiszolja a sín felületét sem. Minimális az ellenálása a sínradíros kocsikhoz képest, ezért a "húzó" mozdony is könnyebben boldogul.
Az utolsó képen (vagy inkább az útátjárós, zsigulis) megkérdezhetem, hogy az utat miből sikerül készíteni? (Ez valami színezett gipsz, vagy spatulázó anyag, esetleg szürke csemperagasztó, utána festve/porozva?)
Most van egy olyan érzésem, hogy nem egy "filmet" nézünk. Az ágyazat színének a változása volt a diskurzus, ezzel kapcsolatban írtam egy hsz-t amire nekem válaszoltál, hogy a ragasztóspray-t próbáltam-e már... meg a hobbi boltokban kapható.
Nyitott vagyok az új módszerekre, erre megkértelek, hogy oszd meg velem/velünk hogyan is van ez a gyakorlatban. Erre írsz a homok talajként való rögzítéséről, meg a modellfák lombozatáról, hogy ahhoz milyen jó. Talaj felső rétegéhez és is használtam, és lombanyaghoz is, de ugye az ágyazat a téma...
Az általad belinkelt videókon sem láttam sehol az ágyazat ragasztóspray-vel történő rögzítését. Az elsőben egy hídat épít, másodikban egy utat, a harmadikban egy diorámát. Hol az ágyazat, vágányok?
Azt írod: "Ágyazatnál ahova nem szeretnénk juttatni ott maszkolás, vagy ki kell takarni a felületet "
Tényleg nem kötözködök vagy valami ilyesmi, de ezt hogyan oldod meg terepasztal méretekben? Kitérőknél, átszeléseknél?
Ha konkrétan erről van linked, videód megköszönöm... ha nincs akkor ne haragudj, de a magam részéről elengedem az ágyazat-ragasztóspray témát.
Nem volt sok a ragasztó, amit annak vélsz illetve látszik az a festék hatása. De ez csak egy próbadarab, középen "Humbrol olajfolt" hatást próbáltam ki, nekem az sem hozta az igazi hatást így maradok a fekete festéknél. Egyébként egyetértek, ecsettel kavicsokat visszafesteni lehetetlen, de kipróbáltam. A légecsettel meg óhatatlanul kapnának a sínszálak is, melyek kimaszkolhatóak egy diórámán, de terepasztal méretekben már inkább elfelejteném. Úgy gondolom, hogy lefektetett ágyazat alap színét változtatni nem, csak antikolni lehet akár légecsettel akár pigmentekkel.
Paksinuti ágyazatkő van a műhelyben is.-) Egyébként ezzel a legkönnyebb dolgozni. Próbáltam már párat talán még az Auhagen ér fel hozzá, csak az meg ereszti a színét egy picit. A Jordan nem annyira szép lerakás után, és volt egy hazai - egyébként nevet nem írt rá a gyártó, valamelyik régi modellboltból származott - azt inkább felszedtem, mert katasztrofálisan nézett ki....-( Tripla munka volt, soha többé ilyesmiket.
Nekem Paksiuti márkájú bazalt kővel volt jó tapasztalatom. Kicsit sötétedik, de a régen lerakott vagányt jól mintázza. Friss világosszürke részeket nem lehet vele kialakítani. Az Attila úti modellboltban lehet vásárolni. Korábban Tillig cég termekét vasaroltam, de ez jobban bevált. Egyes ágyazati anyagokban kis méretű kavicsok vannak, ezek legfeljebb folyómeder kialakítására ajanlottak.
Nem, nem erről van szó. Az ágyazatra nazareth és a többiek írtak jó módszert, a ragasztóspray a teljes fektetéshez nem lenne gazdaságos.
Ez olyan mint a fodrásznál a hajlakk. Egy plusz rétegre jó, mert lefújás után rászórható még anyag és az beletapad, tehát elvileg nem szívja be a teteje. (De ez csak fixál, erősebb dörzsölésnél lejön az anyag és nem arra való, hogy áztassunk vele).
Amit még ki lehet próbálni a hagyományos módszer - faragasztós, mosószeres keverék - előtt alkohollal becsepegtetni az ágyazatot és amíg ettől nedves csepegtetni a faragasztó+víz+mosószer keveréket (lehet vodka is az alkohol, de azt inkább másra…az isopropyl megfelel). Az alkohol a jellege miatt jobban folyik, teríti az anyagot, kevésbé áll össze cseppé, mint a víz és emiatt jobbnak kell lennie a hatásnak. De ez is anyagfüggő. Ha így sem megy, akkor más ágyazatanyag után kell nézni.
Nekem makett diorámáim vannak, de ott is ugyanúgy készül a talaj és az ágyazat. (Nem sikerült mindig elsőre az eltérő anyagok miatt, volt amit kidobtam, de volt amit ezzel a módszerrel + némi száraz festéssel sikerült javítani).
Nálam a homok szórásnál vált be a spray kiegészítőként (utak stb.), mert az is elszíneződik anyagtól függően a folyós ragasztótól, de modellfa véglegesítésnél, vagy lombréteg felhordására is jó (befúj, rászórjuk).
(Ágyazatnál ahova nem szeretnénk juttatni ott maszkolás, vagy ki kell takarni a felületet).
(Arra figyelni kell, hogy olyan spray jó, ami nem hagy sárgás nyálka anyagot, nem oldja a poly műanyagokat és állítható a szórófej - a legdrágább a 3M, de általános hobbitermékek között is van ilyen papír, fához stb. - de ne ipari felhasználású legyen, mint amiket építőboltokban lehet kapni).
Hirtelen Luke Towan jutott eszembe, akinek vannak videói a témában. Nekem egyszerűbb volt így (is) tanulni:
Jaj-jaj, itt nagyon sok a ragasztó, sokkal kevesebb is megfogja. Ilyen kellene legyen, vagy ilyen. Lehet az ágyazat színét is finomhangolni, de ahhoz pigment és/vagy légecset kell, szerintem simán ecsettel végigmázolva esélytelen a dolog. Itt pl. egészen finoman van végigfújva rozsdával (nem szeretünk túlzásokba esni), szerintem egészen jól illeszkedik a tájba. Nem ördöngösség, az utolsó képen pl. életünk első modulja látható, ezen kísérletezgettünk ki egy csomó mindent.
Matt ragasztóspray? ...én még arról nem hallottam, hogy ragasztóspray használatával kéne fektetni, illetve rögziteni ágyazatot. Ezt hogyan kell a gyakorlatban elképzelni?
Összefújni a sínszálakat meg mindent? És annak a ragasztónak a hatására nem sötétedik esetleg a kövek színe?
Mert ugye nem arról van szó, hogy matt vagy fényes színű az eredmény, hanem a kavicsok folyadékkal - víz, ragasztó - való érintkezése miatt fellépő színváltozásról.
Láttam a facén, és örülök, hogy él és virul. Igazából, amit kiakartam puhatolózni az, hogy vállal-e munkát külső megrendelésre mert ezt hagyta abba pár éve.
Természetesen ezt Tőle kell megkérdeznem.. igaz! :)
Tényleg, tudni valamit Laciról mert 2-3 éve bejelentette, hogy befejezi a váltó gyártást. Akkor szíven ütött a bejelentése mert mindig csodáltam a munkáit és a leghitelesebbnek tartottam az alkotásait.
Az ágyazat megsötétedése ellen nem nagyon lehet mit tenni. Próbamintákat kell venni és kisérletezni melyik, milyen mértékben változtatja a színét.
Ezen a próbadarabon pl megpróbáltam visszafesteni szürkére a megfeketedett kavicsokat:
(Faller)
Az eredmény szerintem nem szép, főleg azért mert a festék befolyik a kavicsok közötti résekbe eltömítve, feltöltve azokat és az élek, a külön kavics hatás el-eltűnik. Ha majdnem száraz ecsettel, csak az éleket színezi az ember akkor összességében fekete marad az ágyazat.
Nekem egyáltalán nem jönnek be a nagy neves gyártók sínkavicsai, tapasztalatom szerint mindegyik változtataja a színét kissebb-nagyobb mértékben. Én az ebay-en no name ágyazatköveket szoktam venni, a tapasztalatom ezekkel sokkal jobb mint az ismert gyártók termékeivel. Nem tudom mi az oka, de azok nem változtatják a színüket - vagy én voltam szerencsés. Ennek ellenére ezekből is mindig próbazacskónyit rendelek először.
Legutóbb ezt vettem, nem változtatott színt a ragasztó hatására, több méretben több eladótól is beszerezhető.
Mi kutyaközönséges Pattex Palma Fa (ízlés szerint Express) ragasztóval kenjük vékonyan végig az alépítményt (fa, styrol, lépésálló, parafa, mindenhez ragad), vágány le, igazgat, sablon, gombostűk, satöbbi. Megszárad, sablon le, gombostűk ki, satöbbi el.
Aztán ágyazat leszór, és ugyanannak a ragasztónak az 1:3-as hígításával (és egy csöpp mosogatószer) fecskendőből végigcsepegtetjük. Ilyen lesz (kb. a keresztezésektől távolodva már megszáradt, előtte csak leszórva). Atombiztos, nem kell sem szögezni, sem sínpapucsozni. Lehet rozsdázni.
Az ágyazatot valóban macera kiválasztani, Volt dolgunk olyannal, ami szép lett volna, de a ragasztót nem itta be.
Magam nem az ágyazat anyagra nyomok ragasztót, hanem a keresztaljak közébe nyomok faragasztót (a kisebb Pattex palma fa ragasztó tubusának lapos csővége épp befér a H0-s vágány keresztaljai közötti résbe), és abba nyomom a nálam festett parafa ágyazat anyagot. Pár óra száradás után morzsaporszívózás, és ha kell, kézi javítás. Az ágyazat anyag látható felületéhez nem is ér ragasztó.
Bár én már elég sokat készítettem, kísérleteztem, de lenne még mit tanulnom ezzel a ponttal kapcsolatban:
"- készítsd el az ágyazatot a kiválasztott ágyazatanyaggal. (Kapsz mindenféle méretben, színben, keverheted is egymással ezeket.);"
A problémám az, hogy van egy pár kifejezetten jó gyári ágyazatkő, aminek alapból nagyon szép színe van. Tökéletes matt, világos, de kellően rozsdahatású barna, vagy épp nagyon szép átmenet a szürkéből a barnába, mint egy viszonylag új, de azért már rendesen használt pályán, stb... Fantasztikusan néznek ki, amíg leszórod a sínre. Majd nyakon öntöd a ragasztóval, és hirtelen borzalmasak lesznek. A szürkékből szinte fekete, a gyönyörű világosbarnából bordó, stb... Hiába hagyod hónapokig kiszáradni, olyan nem lesz, mint amilyen eredetileg volt. Van egy két kivétel, ami nem csinálja ( szürkéből a legjobban nekem a Tillig vált be, de pár éve egészen mást csomagolnak a dobozba, amivel sokkal rosszabb dolgozni, mint a korábbival ), de sajnos pont a nekem legjobban tetszők a legrosszabbak e téren. Egyébként nem maga a ragasztó, hanem már a vízzel permetezés alatt is csinálja ( a ragasztó gondolom a kész ágyazatba bezárja a vizet, azért nem akar visszaváltozni akár hónapok alatt se az eredeti színére. Próbáltam: ha simán vízzel locsolom meg, akkor elszíneződik a kavics, de száradás után ugyanolyan, mint volt ).
Szóval, ha erre a problémára van valakinek valami megoldása, az nagyon érdekelne. Próbáltam már többféle ragasztóval, más - más higítással, stb... De nem jutottam eredményre.
Érdekes dolog ez az ágyazatkészítés. Időről-időre - ki tudja miért -, de felbukkan ez a kérdés. Valaki mindig leírja mit, hogyan, aztán jön az ötletelés, stb..
- készíts a méretarányodnak megfelelő alépítményt, parafából, XPS-ből vagy épp FIX-PRIX-ből (Különböző vastagságokban lehet kapni, mindenki megtalálhatja a neki megfelelőt.);
- ragaszd le akár a hozzávaló ragasztóval, akár faipari ragasztóval, akár könyvkötészeti ragasztóval (https://www.re-kreativ.hu/ekko-ragaszto-30-ml-11670), ha fontos a sérülés nélküli visszabonthatóság. (El nem tudom képzelni, hogy minek kellene visszabontani ha már egyszer leragasztod, de ízlések és pofonok, ugye.);
- helyezd rá a vágányokat és rögzítsd azokat elmozdulás ellen pl. kétoldalú ragasztószalaggal, gombostűkkel, apró szögekkel.;
- készítsd el az ágyazatot a kiválasztott ágyazatanyaggal. (Kapsz mindenféle méretben, színben, keverheted is egymással ezeket.);
- az így elkészített ágyazatot víz és egy csepp mosószer keverékével valamilyen spricnis flakonból nedvesítsd be.;
- a benedvesített részt tejsűrűségűre hígított faragasztóval vagy könyvkötészeti ragasztóval csepegtesd be.;
- hagyd megszáradni majd távolítsd el a rögzítéshez esetleg használt gombostűket szögeket.;
- ismételd a fentieket, míg kész nincs a pálya. :-)
De, jó az is. Ellenben sokkal drágább, mintha sima faragasztót vennél. Szvsz. az is faragasztó lehet. A hangsúly a visszaoldhatóságon van, szerintem. Konkrétan én ezt a ragasztót használom, teljes elégedettséggel. Mármint a könyvkötészetit.
Az nem járható út, hogy sima faragasztóval leragasztod a sínt az xps-re ágyazatra, aljra? Aztán az ágyazat szóróanyaga hígított faragasztóval rögzítve? Az egész vízzel megpermetezve újra felenged....
Köszönöm mindenkinek a tippeket. Végül is igaz, hogy az ágyazat diszperziós ragasztója amúgy is összedzsuvázza és megfogja. Ott a híg fajta falfestési mélyalapozóval (Alaska) kísérletezem 1:1-es hígításban. Mivel a könnyebb modellálás miatt nem közvetlenül forgácslemezre megy, hanem van közte egy leragasztott XPS vagy lépésálló nikecell, így azt kénytelen vagyok síkba glettelni alatta és így a tapfa színének megfelelő neutrális szilóval próbálkozom. No nem összegányolva, csak minden 5. talpfa alá és vékonyan, hogy ne buggyanjon fel jobban mint a talpfa fele (a kavics úgyis takarja). Viszont ezt le tudom nyúzni később és nem marja meg a nikecellt. Az ágyazattal már gondban leszek, mert elvben az etil alkohol oldja csak és baromi nyúlósan. Egyelőre úgyis csak diorámán kísérletezem, nem akarom élesben elkefélni.
Van. Fordítsd meg a talpfarácsot. :) Láthatod, hogy előre meg vannak fúrva, de a látható oldalon egy pici védőtető van rajtuk. Pont azért, hogy aki nem akarja szegelni, csavarozni annak is tökéletes megoldás legyen.
Ha terepasztalra kell, akkor az ágyazat. Atombiztosan megfogja, a későbbiekben feloldható, korrigálható. Amíg az ágyazatot le nem rakod, ideiglenesen faipari ragasztóval le tudod ragasztani.
Segítséget szeretnék kérni, hogy mi a leggusztább módja a Tillig Elite sínrendszer rögzítéséhez? A csavar,szög kiesik, mert furat sincs a talpfákon. Vagy ki kéne fúrnom? A ragasztás visszafordíthatatlanul hazavágná a talpfák alját és a felszedés sem garantálná a sérülésmentességet. Ti mit használtok ami szép is és stabil is?
H0e-ben és 0e-ben is használnak Halling hajtásokat, azért kérdeztem itt. Kerestem németül is, de csak egy helyen találtam ilyen hibával hozzászólást, nekem meg a 4 hajtásból 2-ben van repedt fogaskerék.
Találkoztatok már olyan jelenséggel, hogy a Halling hajtásokban a fogaskerekek repednek? Van egy 9 éves 2 forgóvázas hajtásom abban nemrég tűnt fel, hogy egy-egy tengelyen repedt, mert a használatot nem befolyásolja, ma jött meg egy e-bay-es vásárlásom, benne egy szerintem legalább ennyi idős Varioantrieb, amiben mindkettő repedt, ez viszont egyik irányban kattog, a másikban szépen megy.
Most rakjuk rendbe a műhelyt, előkerült kb. 50-60 ilyen csomag, mindegyikben kb. 10 fa. Amikor beszereztük, még színvonalasoknak számítottak/gondoltuk. Azóta eljárt felettük az idő, bontatlanul mentek a kukába... :)
A régieken eléggé a szélén mentek a sínek, néhol 2-3 cm-re a lemez szélétől. Valami kis kerítés, kőfalféleség szerintem teljesen jó megoldás a siklások ellen.
Igen, erről valóban nem találtam sehol sem feljegyzést. Ez eléggé korai lehetett. :)
A többi megvan mind a 3 (a harmadik, a jelenlegi). Gratula, sok munka volt/van mindegyikben!!! (Én meg még mindig tökölök az elsővel, de valami majd csak alakul. :)
Az előző kettő asztalodon a terepasztal szélén voltak a sínek. Mindig attól féltem a videókat nézve, mi lesz ha valamelyik kisiklik? Az megy le a földre, és vége. Ahogy néztem a legújabb asztalodon már nincs ilyen vész lehetőség. A sínek beljebb mennek.
Nekem lesznek olyan szakaszok ahol közel megy majd a széléhez a sín (3-4cm). Ott kap egy 2cm magas kőkerítés imitációt, nehogy letévedjen :) A próbapályámon már siklott ki szerelvény, ott is volt majomfogó, így nem lett törés.
Köszi! Ha jól számolok a negyedik asztalom most ez :) Az elsőről csak egy homályos fénykép maradt meg. A régi asztalok mind szét lettek bontva. Ami menthető volt azt leszedtem róluk, a többi ment a levesbe (illetve a lomtalanításba).
Egyébként manapság kb. minden megy mindennel. Kedvenceim, a szili vontatású fülkés B kocsiból, és posta BDt-ből álló szerelvény, a nosztalgiás schliren kocsikkal erősített IC, illetve a szili döglés miatt magán TRAXX 3-al továbbított nemzetközi vonat volt az utóbbi időkből.
Azért az étkezővel lehet játszani: épp itt áll egy Keszthelyről Budapestre tartó vonat mellettem Balatonszentgyörgyön. Az étkező közvetlenül a mozdony után van.
Több ilyen vonatot is láttam a nyáron Keszthelyen.
Készítettem egy videót az eddigi tevékenységemről annak apropóján, hogy 13 évvel az első vasútmodelles videóm feltöltése után elértem az 1000 feliratkozót: https://youtu.be/UnnwXwBGnak
Buongiorno cerco questi ricambi per riparare la locomotiva m 41 grazie. Cerco ricambi per locomotiva fughert m 41 L'arresto del motore è il telaio inferiore grazie. E Mail silviocapriulo@libero.it
Én a korszakosdinál próbálok úgy matekozni, hogy szerelvényen belül stimmeljenek a dolgok, ha lehet. Ez eddig egész jól ment, pár kivételtől eltekintve :) Egyébként még azt szoktam csinálni, hogy vegyesen vannak fent V és VI-os szerelvények, és éppen amelyik korszakot meg akarom jeleníteni, azokkal állok fel az állomásra, a többit meg leküldöm a -1-en a tárolóvágányokra.
Sajnos a sok változást tényleg lehetetlen lekövetni, és az anyagiakon túl probléma az is, hogy sok járműből nem adnak ki V. korszakost (pl. NMJ lengyel Ao, Bo kocsik), és amilyen bizonytalan, hogy mikor mi fog megjelenni, én inkább megveszem a VI. korszakos verziót ilyenkor, mert ki tudja mit hoz a jövő.
Na, így érthetők a felvételek helyszínei. A két vágány a nyílt vonalon volt az alagutak között, tehát nem az állomás előtt - ahogy korábban feltételeztem.
"gyakorlatilag anyagi csőd lenne még START-os gépeket is beszerezni"
Háááát igen... Én ezért nem vágtam bele a VI. korszakba tizenegykét éve, mert anyagilag követhetetlenek a gyors változások. (Aztán egyéb okok miatt meg a III-as korszak lett a fő profil.)
"Viszont vannak olyan kocsik (mint pl. az új színterves CAF) ami tetszik, így ezt a kompromisszumot bevállaltam."
Érthető a fentiek tükrében. Végülis van az én járműallományomban is hasonló anomália: 403-as és 520-as. Gyakorlatilag az előbbieket az utóbbiak érkezése után (valószínűleg leginkább annak kapcsán) kihajigálták, kiskanalat, trágyavillát készítve belőlük.
Nagyon szép köszönöm mindenkinek a hozzászólását, a segítő szándékát.
Igen a képen ltható menetszabályzó van hozzá, még ki sem próbáltam. Viszont van alternatíva, távolkeletről rendeltem elektronikát, amely el tudná látni ezt a szerepet. Az irányváltás nem a tekerővel működne, hanem kapcsolóval de annyi baj legyen.
Valószínűleg az lesz hogy keresek mozdonyt és megpróbálom átszerelni. Ahogy írjátok nagyon sok minden hiányzik, s mivel nem tudom mi hiányzik így nehéz mindent megkeresni/beszerezni. Valamelyiktek írta a fantázianevét, rákeresve legalább már azt is tudom hogy H0-ás méretű.
Nincs nyíltvonali elágazás, a vágány amire gondolsz, az csonka csak :) Egyébként ha érdekel van itt egy olyan videó is, amin a teljes asztal látszik: https://youtu.be/2W_xoBFk3Lo
Vonatösszeállításoknál majd megfogadom a jövőben amiket írtál. Egyébként általában meg szoktam nézni az adott szerelvényösszeállításokat, csak sok esetben hiányzik egy-egy kocsi. Sajnos koppra a korszakhűséget nem tudom tartani minden esetben. A vontatóállományom klasszik MÁV és Trakciós, gyakorlatilag anyagi csőd lenne még START-os gépeket is beszerezni. Viszont vannak olyan kocsik (mint pl. az új színterves CAF) ami tetszik, így ezt a kompromisszumot bevállaltam.
ez a kettő közt a különbség...
ez a geoline terv.. jól gondolom, hogy ez digitális rendszerhez van? 
