Miért is írják a magyarok hosszú ó-val az Euro-t?
Ez egy pénznem, több ország közös fizetőeszköze. Bevezetésekor szabályzatban rendelkeztek az írásmódjáról mégis egyes országokban nem úgy írják ahogy abban a szabályzatban áll. Miért?
Kinek mi a véleménye: Euro vagy euró?
Volt a center, de nem ziccerben, mert a center jellemzően horgot dobott, a ziccer a bedobó dolga volt. A bírók fújtak faultot, de te ezeket a szavakat a német-amerikai közvetítésekben nem hallod.
Tudod te, mit jelent magyarul a scoring chance, vagy tudod, hogy mondják az NBA-ban a ziccer-t? Ismerősek az ilyen szavak, hogy rebound, hogyan is van igazán a fault? Hogy is van a center? Hogy mondják magyarul azt, hogy press, vagy a turnover?
Amit meg a fociszavakról írsz - hát a harmincas években volt a Nemzeti Sportnak egy nyelvújító pályázata, ott alakultak ki a ma általánosan használt szavak. Hiába ezt használtuk gyerekkorunkban, ma már nemigen ismerik az emberek.
Elnézést, hogy rosszul írtam a nicked. Természetesen, a nicked helyesírásába senki nem szólhat bele, az magányüg, és a nevek írásában az AkH is a hagyományt támogatja. Igaz, hogy ez a vezetéknevekre vonatkozik csak, de a nick, mivel mindenki maga választja, inkább a vezetéknevekre melékeztet.
Az egyik dolog az, hogy miképp alakul a helyesírás, a másik, hogy az angol terminológiát az egyes nemzeti nyelvek hogyan fogadják be, vagy utasítják el.
A magyar helyesírás szabályozásának hagyományos szervezetet a Magyar Tudományos Akadémia.
Igaz, hogy ez nincs törvénybe fektetve, de egy immár 173 éves hagyomány és gyakorlat esetleg többet jelent a törvénynél is. Következésképpen, a Magyar Nemzeti Banknak semmi joga nincs helyesírási szabályokat alkotni. Neki ebben a kérdésben egyetlen dologhoz van joga, hogy azt megszabja, mit írnak a pénzre. Az MTA még ezt is kifogásolhatja, de mint tudjuk, mindig az erősebb kutya ugat.
Más részről, azt, hogy nem érted az informatikai szakkönyveket, ez nyelvi kérdés? Ha angolul lennének, értenéd őket? Aki ilyen szinten tud angolul, az miért olvas magyar könyveket, amelyek kevés kivétellel fordítások vagy utánérzések? A magyar nyelvű könyvek azoknak szólnak, akik nem tudnak eléggé angolul.
Ez azonban nem vonatkozik a terminológiára. Ugyanis a terminológia esetében nem elegendő és nem döntő a nyelvtudás. Kérdenélek, miért érthetőbb az angol delegate szó, mint a magyar metódusreferencia? Ezt is, azt is csak akkor lehet megérteni, ha meghatározzák, ugyanis ezek terminus technicus-ok. Egyébként az említett két terminus ugyanarra a fogalomra vonatkozik. A jobb könyvek végén általában van angol-magyar terminológiajegyzék, és/vagy értelmező glosszárium. Emellett van jópár számítástechnikai terminológiai szótár is forgalomban.
Emellett, amit a németekről írsz, az egy szomorú féligazság. Egyrészt a németek is megalkották a teljes német nyelvű terminológiát, részben szabványosították is, és a Duden és a Brandstädter rendszeresen ki is adja ezt értelmező és többnyelvű szótár formájában. Másrészt igaz, hogy - különösen műhelynyelvi szinten (pl. termékdokumentációkban) - a németek rengeteg angol kifejezést használnak. De ez nemcsak a számítástechnikában van így, hanem a kosárlabdában is. Ha megnézel a DSF-en egy közvetítést, a szakszvakat angolul fogod hallani, olyan játékelemek vonatkozásában is, amelyeket edzőink tiszta magyar nyelvű utasítására már akkor is végre tudtunk hajtani, serdülőként, amikor az angol tudásunk sehol sem volt.
Erre szokták sokan szomorúan megállapítani, hogy a németek - szemben pl. a franciákkal - kezxdik elveszteni a nyelvi identitásukat.
Magam egyáltalán nem vagyok sem soviniszta, sem nacionalista, de a nyelvi identitást nélkülözhetetlennek tartom.
"Ennek értelmében önálló szóként „euro" a helyes írásmód, a toldalékkal ellátott alak hosszú ó-val (pl. „euróval"), míg az összetett szó (pl. „euroövezet") rövid ó-val írandó."
Nekem tetszik a döntés! Ha csak úgy magában áll akkor úgy írják ahogy kell, ha pedig ragozva van akkor a magyar helyesírás szabályainak megfelelően.
Ma kaptam az alábbi levelet a HUTERM levelezőlistán:
Szervusztok! Tájékoztatásul közölném, hogy szept. 16-tól a Magyar Nemzeti Bank - ellenkezõ kormányrendelet megszületéséig - minden kiadványában átvette a közös valuta általunk is használt írásmódját.
Ennek értelmében önálló szóként „euro" a helyes írásmód, a toldalékkal ellátott alak hosszú ó-val (pl. „euróval"), míg az összetett szó (pl. „euroövezet") rövid ó-val írandó.
Mindenkinek jó hétvégét kívánok! Üdv:
Kertész-Farkas Csaba fordító Európai Központi Bank
Akkor már finomíthatjuk tovább, hogy voltak jó kvartók és rossz kvartók is. A Shakespeare-filológia számára mindig az a nagy kérdés, hogy a fóliót vagy a jó kvartót tegye meg a kiadás alapszövegéül.
Köszönöm az információt. Errefelé mindig tanulok vmi újat, azért szeretek itt lenni (no meg azért is, hogy egy kicsit kötözködhessek, de mindig csak jó szándékból) :-))
1623-ban, néhány évvel Shakespeare halála után, két színésztársa megjelentette az általuk összeállított és hitelesnek tartott, szándékuk szerint Shakespeare valamennyi drámáját tartalmazó első összkiadást, amelyet kétrét formátuma miatt fólióként szokás megnevezni.
kvartó kiadás Shakespeare maga soha nem adatta ki drámáit és hagyatéka sem tartalmazta a hiteles kéziratokat. A színházi használatra készült kéziratok nyersanyagként kezelték a drámák szövegét, ezért az éppen aktuális színpadra állításnak megfelelően ki is hagyhattak és be is iktathattak egyes részeket, és a kézirat lemásolásába is hiba csúszhatott. A kiadók ezeket a kéziratpéldányokat jelentették meg, vagy éppen valamelyik színész emlékezetből diktálta le egy-egy dráma szövegét. Így születtek meg az egyes Shakespeare-darabok első kiadásai, amelyeket negyedrét alakú köteteikről kvartó kiadásként nevez a szakirodalom. Ebben a formában csak 19 Shakespeare-dráma maradt fönn.
Én nem tudom, hogy a folió és a Shakespeare-irodalom között konkrétan mi az összefüggés, azt viszont tudom, hogy folión a magasabb termetű könyvek méretét ill. az ilyen könyveket szokták érteni. Ha valakit érdekelne: a normálfolió 40-45 cm, a nagyfolió 45-55 cm, az imperiálfolió az 55 cm-nél magasabb könyveket ill. ezt a könyvméretet jelenti. A folió méretű könyvek a szokásos méretű könyvespolcokra magasságuk miatt állítva nem férnek be, ezért a könyvtárakban az ilyen könyveket külön helyen, megfelelő méretű foliópolcokon vagy foliószekrényekben tárolják.
"azaz lényegében szakszókészlet(eK)ről lehet beszélni csupán"
Ez széles körben elterjedt, de sokak áltak vitatott nézet. Sokan szakmai nyelvhasználat-ot, megint mások funkcionális stílus-t emlegetnek, és a terminológiát vagy a szakszókincset ezek részének, egyik összetevőjének tekintik.
Mindenesetre a terminológiai szóhasználat, azaz a terminus technicusok használata lényegesen és lényegien eltér a köz- vagy irodalmi nyelvitől.
Ami itt a vita tárgya lehet, hogy mit tekintsünk terminológiának. Van olyan felfogás, amely szerint a terminológia kizárólag rendezés (szabványosítás, szótárba foglalás) eredményeként jöhet létre. Más felfogás szerint inkább stilisztikai elem: a szakszövegben megvannak azok a helyek, amelyeket aterminus technicusnak kell betölteni, és ha erre a helyzer a megnyilvánuló elhelyez valamely lexikai elemet, az - legalábbis látszatra - terminus technicussá válik. Pl. "A kitezerészetben a cellinda helyét meghatározott feltételek között kovár altruanduszok foglalják el" mondat fordítása során a fordító szakszótárakat igényelne több szó lefordításához. És ha ezekhez a szavakhoz meghatározással hozzárendelünk valamely fogalmat, készen is áll a terminus technicus.
