> a gyártó és a gyüjtők szempontjából is szerencsés a VI. korszak, mert úgy sokkal többféle szerelvényt lehet most utánatenni
A IV. korszakot gyűjtők számára viszont kifejezetten nem szerencsés. Az eredeti vasútijárművek esetén teljes mértékben támogatom a retrót, mert a mai anyagi és jogszabályi környezetben is lehetővé teszi, hogy régi járműveket láthassunk/halhassunk és utazzunk rajtuk/velük. Ennek érdekében el tudom fogadni, hogy UIC-pályaszám (illetve személykocsiknál a mai sorozatjel és középszámcsoport) van rajtuk, illetve hogy bizonyos elemek többé-kevésbé eltérnek az eredetitől (pl. a Rába kocsik esetén most irreális lenne elvárni a régi, magasabb ablakok visszaépítését). Annak pedig kifejezetten örülök, hogy az utasterek nem bagófüstösek.
Viszont itthonra, a IV. korszak megidézésére nem veszek akármilyen szép kidolgozású VI. korszakost. De lehet, hogy valakinek belefér a dolog, hiszen mindenkinek a saját fejében van meg az a világ, amit az asztalra/szőnyegre/vitrinbe tesz.
Szerintem a VI. korszakba kisebb kompromisszum betenni egy IV. korszakos járművet (hiszen maga a retró önmagában is ezt teszi), mint fordítva. Ezért sajnálom, hogy most is a VI. felé hajolt el a dolog, miközben a csehszlovák témában sorra jönnek ki az "igazi" III.-IV. korszakos festések-pályaszámok, míg a sokkal szűkebb magyar kínálatnál sokadszorra kellene beérni a kompromisszum (retró) kompromisszumával (modell).
> Amúgy csak egy évvel közlekedett többet IV korszakban, mint V.-ben!
De még csak nem is V. korszakos lesz, pedig úgy legalább a napi üzemben járt.
Nem tudom miért veszel olyat magadra amit nem kéne, de igazából nem is érdekel. Az általad leírt tárgyasztalhoz közeli méreteltérés jelentkezik bizonyos esetekben, és ehhez kell az agyalás, miként lehet kikompenzálni, ill úgy szétbontani, hogy ne is legyen szükség a szupportolásokra, és az általuk előidézett hányinger felületekre. Ezeket valahogy nem szokás mutogatni...
Az alkotásu-nak írtakkal egyetértek, a 3D nyopmtatás messze nem a bölcsek köve, hanem egy rendkívül hatékony eszköz a munkánk meggyorsítására. A probléma azzal van, hogy egyesek mindet IS ezzel akarnak megoldani, azt is amire vannak sokkal jobb módszerek.
Talán megérjük még, hogy pár év múlva valaki mögé áll egy IVa vagy IVb korszakos variánsnak, bár az láthatóan nem számít a súgóknak, hogy egy jármű mely korszakban üzemelt a legtöbbet illetve élte a fénykorát. VI. korszak kell a népnek és slussz.
Lehet, hogy mivel nagyon úgy néz ki, hogy nem lesz szerelvény egyelőre az MD mögé, a gyártó és a gyüjtők szempontjából is szerencsés a VI. korszak, mert úgy sokkal többféle szerelvényt lehet most utánatenni! (Amúgy csak egy évvel közlekedett többet IV korszakban, mint V.-ben!) :-)
Itt OFF, de a 3D-nyomtatásnak nagyon sok korlátja van, ezek leküzdése elég sok tapasztalatot igényel.
Az egyik ilyen korlát, hogy a tárgylemezre közvetlenül nyomtatni csak nagy kompromisszumokkal lehet, ugyanis a tárgylemez közelében a nyomtatók (a függőleges, ún. Z-tengely mentén) torzítanak; illetve a rétegek más levilágítást igényelnek, emiatt a későbbiekben másképp viselkednek.
A másik ilyen korlátja, hogy mivel a modellt diszkrét rétegekből állítja össze, azon síkok felülete, amelyek hajlásszöge nagyon közel van valamelyik tengelyhez (majdnem simul az X, Y, vagy Z tengelyre merőleges síkhoz), sajnos "szintvonalas" lesz. Íves felületeknél ez egyenesen elkerülhetetlen. Ha pl. egy íves kocsitetőt, mozdonyszekrényt szimplán vízszintesen nyomtatnál, az íves tető vállalhatatlanul ronda lenne.
A harmadik nagy korlátja, hogy a nyomtató a rétegeket egymásra pakolja rá, így az "aláhajlások" nagyon korlátozottak lehetnek (mintha papírlapokból ragasztanád rétegenként a modellt: ha a következő réteg nagyon túlnyúlik az előzőn, lehajlik). Ha nem tudod elkerülni az aláhajlásokat, támasztékolni kell, amivel ugye -- a támasztékok számától függően -- tekintélyes mennyiségű alapanyag megy kárba. Ha spórolni akarsz, és kevesebb támasztékot használsz, akkor viszont az általuk tartott felület lesz förtelmesen egyenletlen.
A fenti korlátokat úgy lehet leküzdeni, ha a modellt feldaraboljuk; elforgatjuk, hogy lehetőleg kevésbé legyen szintvonalas; illetve igyekszünk úgy forgatni a darabokat, hogy ne legyen nagy aláhajlás; az aláhajlások pedig a kész modellen lehetőleg kevésbé szem előtt lévő helyen legyenek.
______
A felsorolt modelleken látható hibák:
- Az MDmot ütközőit feltehetőleg állva nyomtatták, így azok gömbfelülete kipárhuzamosodik a Z-tengelyre merőleges (vízszintes) síkkal. Emiatt gyakorlatilag nem is gömb a felületük, hanem egy rakat korong...
- Ugyanez igaz a mellékkocsi lépcsőinél a majdnem függőleges síkokra is.
- Gyakran előfordul, hogy a Z-tengelynek van valami tökéletlensége, ami kismértékű hibákat okoz a rétegek között, egyik-másik réteg icipicit (századmilliméternyit) elmozdul, ez meglátszik a modellen. Mivel a modelleket többnyire 30-60°-ban döntve nyomtatjuk, ilyenkor nagyon jellegzetes ferde csíkok jelennek meg rajta. Ez kiabál az MDmot szekrényén is: 3D-nyomtatott vagyok!
- A Gokart alvázán és szekrényén egyaránt látható, hogy a Z-tengely mentén a tárgylemez közelében a nyomtató csal, a modell össze van nyomva picit. Vízszintesen nyomtatva ez csak annyiban manifesztálódna, hogy a modell alján a magassági méretek csalnak; mivel azonban megdöntve nyomtatták (feltehetőleg a hosszú géptérrel a tárgylemez felé), így meg is hajlott: úgy az alváz, mint a szekrény "pisze" lett. Emiatt nem ér le a kereke.
- Bár a Gokart úgy lett nyomtatva, hogy a végleges modellen is lefelé néző (tehát nem látható) síkok néztek a tárgylemez felé, ezeket rendkívüli módon kevés támaszékkal látták el. Sőt, az alvázkeret szoknyájának szélét feltehetőleg nem is támasztékolták...
Orvoslásuk:
- A tárgylemez közelében jelentkező torzítások miatt a modellt távolabbra kellett volna rakni. Több támaszték (több anyag, több költség), nagyobb nyomtatási idő (kevesebb legyártott darab, elmaradó profit).
- Ha egy modellen olyan jól látható hibák vannak, mint az MD-n, azt megpróbálni kicsiszolni (plusz munka), vagy ha nem megy, kuka. Egy ilyen szekrény anyagköltsége kb. 300 forint, és a gyártási folyamat legelején kiderül, ha hibás.
- Támasztékolni-támasztékolni-támasztékolni. A legtöbb program önműködő támasztékolása semmit nem ér. Le kell ülni, rá kell szánni a munkaidőt, és becsülettel végigkattintgatni. Esetleg – ha olyan kényes felületről-élről van szó, mint a Gokart szoknyája – már a 3D-progiban megoldani a nyomtathatóságot (rengeteg plusz meló).
______
Azért vettem az időt-fáradtságot, és írtam le a fentieket, mert
1.) nagyon sokan csodaszernek tekintik a 3D-nyomtatást, vesznek egy nyomtatót, elkezdenek tákolni, és árulják a végeredményt fűnek-fának, az árak meg néha nagyon kezdenek elszaladni;
2.) nagyon sokan csak "egérrángatásnak" tekintik a 3D-nyomtatást, azt képzelik, hogy kattintgatunk, megnyomjuk a zöld gombot, és kész a modell.
Rá akartam világítani, hogy mindkét csoport távol jár az igazságtól :)
Néztétek-e, hogy a jelek szerint kifutó, eddigi PKP bobó variáns helyett egy - csak PKP vonatkozásban értve!- formaújdonság lengyel bobót készít elő a gyártó? Ez a "formaújdonság" vszínűleg az eddigi MÁV narancs bobók formai részleteivel egyezik. Viszont milyen érdekes 🙂: ezen PKP modell vez.fülke teteje várhatóan már szürke, a hűtőventillátor házának pereme pedig ezüst színű lesz, a fénykép alapján.
Ha már korábban ment itt a vita a zöld MÁV bobó modelljének színhelyességéről, ezen a ponton, a fenti előkészületeket látva, megelőlegezem a bizodalmat az MTB felé, hogy majd idővel (kérdés persze, mennyi idővel?) számíthatunk egy, a narancs bobókkal egyező formájú, viszont a hetvenes éveket megidéző színvilágú, zöld, MÁV bobó modellre is!
Noha a 'Kozma' olvtárs által linkelt honlapon még IV-es korszak szerepel, továbbá a Medikernél és az M&H -nál is (jelenleg még), ugyanakkor a Maxtrain követte le a gyártót a leggyorsabban, ott már VI-osnak írják.
Sajnos eszembe jut itt egy OFF topic példa is ebben a korszak prioritási vitában:
Korábban -az esetleges MÁV 424 kapcsán- felhozták itt az Albatrosz gőzmozdony létét.
Amikor később egy ismerősöm is felhívta a figyelmemet e modellre, döbbenettel láttam, hogy az Albatrosz csak ZSR "felségjellel" szerepel(t) a modellpalettán, CSD változatot nem is találtam...
Úgy látszik, ez egy ilyen, számunkra (akik még élőben láthattuk e régebbi korszakok vasútját) nagyon is sajnálatos trend!
Mire ezt leírtad, gondos kezek már ezt is VI. korszakossá "térítették el", hasonlóan annó a csíkos Csörgőhöz (hogy a "GySEV-gyanúba" keveredett zöld Bobó utolsó pillanatos pályaszámcseréjét ne is említsük. Ez bizonyos ismét egy telefonszámos retró lesz.
Talán megérjük még, hogy pár év múlva valaki mögé áll egy IVa vagy IVb korszakos variánsnak, bár az láthatóan nem számít a súgóknak, hogy egy jármű mely korszakban üzemelt a legtöbbet illetve élte a fénykorát. VI. korszak kell a népnek és slussz.
Megtisztelőnek találom, hogy az "isten"-kategóriába soroltál, bár némileg indokolatlannak tartom :) Alkalom adtán beneveznék Hozzád egy gyorstalpalóra, mert a jelek szerint nem sikerült elsajátítanom a fejem használatának módját. Némileg vigasztal ugyan, hogy sokkal nem vagyok lemaradva, hiszen januárban még Te is problémásnak találtad a tárgylemezre való nyomtatást...
Remélem, ha már IV-es korszakúnak hirdetik a modellt, akkor a kürtök elhelyezése, vmint a kipufogó nem a képen láthatóaknak lesz megfelelő! A kürtök ugyanis, tudtommal, csak az V-ös korszakban kerültek arra a helyre, és a kipufogó is csak ebben az időszakban kapta meg a tetőről látványosan kiemelkedő toldatot.
60 éve, az E69 esetében már megoldotta a PIKO ezt a problémát 2 tengelyes jármű esetén. Szerintem megoldható 3 tengely esetén is, de majd tomsawyer kiigazít, ha nem így van. Egyébként nem kell nagy holtjáték, saccra 0,5 - 1 mm elegendő a célra, mert nem terepjáróról van szó, hanem vasúti pályáról, kis tengelytávolsággal.
Tavaly a karácsony előtti nagybörzèn, az emeleten a lèpcsővel szemben, valaki bemutatott egy saját készítésű Mdmot mozdonyt ès vezérlőt; handmuster állapotban. S várta az èrdeklődőket akik vennének majd belőle.
Megnéztem a PIKO honlapján az alkatrész ábrát, eszerint 1 kerék tengelyén van fogaskerék, három tengelyen nincs, azokat a hajtórudak hajtják, így megoldható a rugózások.
Ha a régi VEB Piko 106-osra gondolsz, én pont a bizonytalan áramszedés miatt szenvedtem elég sokat a saját, házilag digitalizált példányommal. Az egyik irányba nemes egyszerűséggel felemeli a harmadik tengelyt a hajtás és mivel az egyik mereven ágyazott tengely nem is szed áramot, így nagyon könnyen elakad.
Nem ismerem a PIKO Br 106 hajtását, most megnéztem fényképen, szerintem úgy oldották meg, hogy két tengely hajtása önálló, az alvázkerettől független egységet kapott és ez az egység tud (az egész egység hajtása egy önálló keretben, az alváztól függetlenül) billenni. Szerintem magában az alvázkeretben a rugózás a modellmozdony kis tömege miatt nem oldható meg úgy, hogy le fel tágítják a tengelynek helyet adó lyukat, a hajtás nyomatéka nagyobb, mint a mozdony súlya, így emeli, vagy lenyomja a tengelyt.
