Vágóhídmentes Európáért indult az egész kontinensen polgári kezdeményezés és aláírásgyűjtés, amelyben hazai civil szervezetek, így a Macskaárvaház Alapítvány, a Magyar Vegán Egyesület (MAVEG) és a Szurkolók az állatokért mozgalom is szerepet vállalt.
A cél az, hogy a jövőben a súlyosan környezetterhelő, rengeteg szenvedést okozó és számos etikai problémát felvető húsipar helyett, az Európai Unió a növénytermesztést, a növényi alapú mezőgazdaság fejlesztését támogassa és dotálja.
Bóday Pál, a Macskaárvaház Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: a polgári kezdeményezés sikere óriási lehetőség lenne ez nem csak az állat, természet és környezetvédelemnek, de a hazai mezőgazdaságnak is, hiszen hazánk, éghajlati adottságai, tudásbázisa és tradíció révén, éléstára és egyik fontos exportpiaca is lehetne a növényi alapú étkezés fontos alapanyagainak.
Sajna az ilyen tudományosnak álcázott "globalizét-C maffia" által fizetett, érdek vezérelt hablatyok nem bizonyítékok, sőt!!! Van az a pénz, amiért korpás a haj! Pláne a Yutúbon! :oDDD
Igen. És? Én a Földtörténeti bizonyítékokat kértem, nem csupán a pár 1000 éves emberi történelemben föllelhető bizonyítékokat! Az 1960-as években én is átsétáltam a Tiszán, azután jött 1970, majd 2006... A helyi időjárási anomáliák igen brutálisak voltak mindenkor. Most is csupán az emberi környezet szennyezés a gond, hogy -akár mit ír nehány okostudós, hogy van bőven-, meredeken fogy a Föld évmilliárdok alatt fölhalmozott "C" alapú energia tartaléka, hozzáférés, környezetkímélő fölhasználása egyre drágább!
"Cicero Róma folyóparti fekvésének elsősorban gazdasági előnyeit emelte ki: „Ezáltal a város szállítani tudta azt, amiben bővelkedett, és ezáltal éppen ennek a folyónak a révén azokhoz a dolgokhoz, amelyek az élet fenntartásához és alakításához különösen fontosak, nemcsak a tengeren keresztül tudott hozzájutni, hanem azokat a szárazföldről is be tudta hozni” (uo.). Pedig a Tiberisszel kapcsolatban egy komoly ökológiai probléma is felmerül, mivel az állandóan bővizű Póval szemben már-már időszaki folyónak számított: nyaranta csaknem teljesen kiszáradt, télen viszont gyakorta áradásokat okozott, melyek Rómát is nemegyszer elöntötték. A Tiberis átlagos vízhozama március-április táján 300 m3/s, ami augusztusban átlagosan 120 m3/s-ra esik le. Hogy a folyó áradásai milyen heves mértékűek, mutatja, hogy 1900-ban a téli áradáskor 3367 m3/s-ot mértek; 2008. december 13-án pedig a Ponte Milviónál 13,5 m volt a vízállás, ami öt méterrel haladta meg az ilyenkor szokásos mértéket."
Szóval ez ne új keletű probléma.. Hol sok, hol kevés
Ez elég nagyképű kijelentés, egyrészt a "jó" vagy "rossz" idő az szubjektív vélemény, igazán tőlünk független, de egyben azt is jelenti, hogy kurvára közünk nincs hozzá.
csak a bolond szőlőtermesztő nem verte szét kertjét jégeső után őrjöngő üvöltözéssel: "No lássuk, Uram, mire megyünk ketten!"
Atom és hidrogénbombákkal, ha egyszerre robbantanánk fel az összes készletet talán hangyafasznyit bele tudnánk ebbe szólni, de a Föld történelmében-klímájában ez csak egy femtoszekundum lenne...
Sajnos, akár tecc, akár nem, az elmúlt évszázadban brutálisan lerabolta az ember a fosszilis energia-alapanyag készletet, lesz.rva a környezet szennyezését!
A kettőnek egyrészt még mindig nincs köze egymáshoz, másrészt meg a CO2 kibocsátás még mindig nem környezetszennyezés......
Igen, pontosan erről írogattam, hogy az Ember előtt is voltaxaridők, csak a bolond szőlőtermesztő nem verte szét kertjét jégeső után őrjöngő üvöltözéssel: "No lássuk, Uram, mire megyünk ketten!"
Sajnos, akár tecc, akár nem, az elmúlt évszázadban brutálisan lerabolta az ember a fosszilis energia-alapanyag készletet, lesz.rva a környezet szennyezését! Egy elfeledett történelmi példa: https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy_londoni_szmog
Afganisztánban, pontosabban Zabulban és Kandaharban árvíz történt, amely több mint 30 ember halálát okozta, valamint egy ház megsemmisült, a búzatermés és több száz napelem megsemmisült, amelyek mindegyike 80-120 ezer dollárba került.
Homok 500 fokos felfűtés, pont a gőzturbináknál használt gőz hőmérséklettartományába esik. A szigetelés elég egyszerűen megoldható, üveghabbal.
A gőzturbina hatásfoka elég jó, a kisebbeket egy szeleppel lehet vezérelni. Val. hogy sokkal jobb, mind az kémia akkuba a tárolás hatásfoka.
De csodálkozom, hogy fémszerkezetből készítettek el, mert drága. Biztos EU-s támogatás.:)
Ha pl. a talajba építenek meg egy ilyen tartályt, vasbetonból, sokkal szélesebbet és alacsonyabbat, ki lehet használni a talaj állandó hőmérsékletét is és ha pl. üveghabbal töltöd ki betonhenger körül vagy kb. 50cm vastagságban (pl. egy pontosan kiásott gödörnél, amit nem kell kell kitámasztani, vagy ahogy töltöd fel a rézsűt, rétegenként töltenek üveghabot is ).
Ha nagyon nagy teljesítményűt kell építeni, cölöpalapozással megoldható. Mindenképpen sokkal olcsóbb, mind acélszerkezetből megépíteni, a talaj felett.
Egész ségedre! Ez nem jött össze, én nem csak kívülről dumáltam, benne dolgoztam évtizedeken át! 5000 évvel ezelőtt mennyi ember élt a Földön, mennyien fűtöttek-hűtöttek, használtak klímát, és ma mennyien? Globalice?
Te is olyan vagy, mint az "1*i okos": nincs probléma, a villany a konnektorból jön, oszt jól van! ???
Az a jó, hogy te bármilyen forrás nélkül tolod a f@szságot, és még neked áll feljebb, mert a valóság a hitedet nem támasztja alá.
Amit fölhoztál annak értelmezése egy nagy kamu. Semmi hiteles forrást nem ír a dolgozat! A többinél sem érhetők el a hivatkozások. A DP-re bárki, bármekkora linkséget föltölthet ellenőrzés nélkül!
Isten barma:
Irodalom [I] Vajda György: Energiapolitika. Magyarország az ezredfordulón Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. Budapest 2001. Magyar Tudományos Akadémia. [2] Vajda György: Energiaellátás ma és holnap. Magyarország az ezredfordulón Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián Budapest 2004. Magyar Tudományos Akadémia [3] Büki Gergely: A jövő és az energia. Mérnök Újság XIII. (2006) évf. 11. (November) szám, 12-15. old. [4] Shashi Kumar: Global Coal Vision - 2030. 19th World Mining Congress 1-5 November 2003. New Delhi Mining int he 21st Century - Quo Vadis? 137-148. old. [5] Lakatos István: Perspectives of Oil and Gas Production/Consumption in the XXI. Century (Kézirat) [6] Pápay József: Kőolaj- és földgáztermelés a XXI. században. Bányászati és Kohászati Lapok Kőolaj és Földgáz 139 (2006) évf. 3. szám 1-12. old. [7] Magyar Geológiai Szolgálat: Magyarország ásványi nyersanyagvagyona. Budapest, 2004. [8] Varró László: Robbanómotor - még néhány évtizedig tart az olaj korszaka II. Mérnök Újság XIV. (2007.) évfolyam, 1. (január) szám, 13-15. old. [9] Kovalenko V.Sz.: Szosztojanie i perszpektivü dobücsi i iszpolzovanija burüh uglej Rosszii (Ugol) [10] EURACOAL: Coal industry across Europe 2005. September 2005. Lewerennz Medien + Druck GmbH, Berlin-Germany, [II] Klaus Brendow: Sustainable world coal mining: Prespektives to 2030. 20th World Mining Congress 2005. 7-11 November 2005 Tehran, IRAN „Mining and Sustainable Development" pp. 51-59. [12] Bárdossy György - Lelkesné Felvári Gyöngyi: Gondolatok és kételyek Földünk szénhidrogén készletével kapcsolatban. Magyar Tudomány 166 (2006) évfolyam, 1. szám 62-71. old. [13] Füst Antal - Hargitai Róbert: A jövő potenciális energiaforrásai. Magyar Tudomány 167. (2007) évfolyam 1. szám 62-72. old. [14] Cholnoky Jenő - Littke Aurél - Papp Károly - Treitz Péter: A Föld. A Föld múltja, jelene és felfedezésének története. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest. 1906. [15] Sztrókay Kálmán: Föld, víz, tüz, levegő. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1944. [16] Fritz Baade: Versenyfutás a 2000. évig. (Harmadik átdolgozott és bővített kiadás) Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1965.
Ha figyeltél volna arra, amire írtam, tud6nád, hogy az energiafüggőséget mindenkor durván kihasználják prolitikai céljaik elérésére az exportőrök, szállítók!
Feltaláltad a melegvizet, minden függőséget (ki)használnak, ilyen az emberi természet.
Ez nem érv, hanem tény.
Már ~50 éve folynak egyre durvuló háborúk az energia alapanyagokért, élelemért, vízért, és nem fog javulni, csak romlik a helyzet!
Szerintem nagyságrendeket tévedtél, legalább 5000 éve folyik ez a harc/háború
Bocsi, de nem 1-ről beszélünk. Klinikai gyermekétkeztetésre nem lehetett sorban állni a hentesnél, és a jegyrendszer sem érinthette azt! Gyerekfejadagokat kiadták, de veszekedni kellett a GH-val, és a szállítókkal is, mert lopkodtak...
A példa egyébiránt a kaja-összetételről íródott, és nagyon kellett az aprónép, és anyukák élelmezésére ügyelni, hogy legyen benne minden zöld-tej-hús...! :o)
Hiteles forrásod is van, avagy csak a mixterítő? Amit fölhoztál annak értelmezése egy nagy kamu. Semmi hiteles forrást nem ír a dolgozat! A többinél sem érhetők el a hivatkozások. A DP-re bárki, bármekkora linkséget föltölthet ellenőrzés nélkül!
Ha figyeltél volna arra, amire írtam, tud6nád, hogy az energiafüggőséget mindenkor durván kihasználják prolitikai céljaik elérésére az exportőrök, szállítók!
Már ~50 éve folynak egyre durvuló háborúk az energia alapanyagokért, élelemért, vízért, és nem fog javulni, csak romlik a helyzet!
Hiany az nem igazan volt, a hentesnel mindig volt marhahus, hetente ketszer disznihus is, a piacon meg mindig volt elo csirke. Emellett zabalhattunk krinolint, parizert meg fradikolbaszt is dogivel. Az mas kerdes hogy az atlagemberek hizzaszoktak az elozo evtizedekben a husjegyekhez, meg ahhoz hogy csak hetvegen esznek hust.
