Néhány kép a lendvai szőlőhegyről. A fügének való klímát biztosító helyek éghajlattani értelemben vett előnyös voltuk mellett tájképi szempontból sem utolsók. Szebbek és különösen egészségesebbek, mint a "városi hősziget". :))))
Ez a fügefajta az idén terem nálam először. Az olaszországi Vicenza közeléből származik. Hatalmas méretű, szép színű és nagyon finom. Az alakja és mérete után "lopótökfügé"-re kereszteltem.
Az állomásokkal nem az a probléma, hogy a "hőfokot nem jól mérik", feltételezhető, hogy ahol mérnek, ott tényleg annyi is van. A baj az, hogy ezek az állomások minden megfontolás nélkül kerültek éppen azokra a helyekre, ahova kerültek. Azok a pontok pedig jócskán eltérő értékeket produkálhatnak a környező területek jellemző hőmérsékleteihez képest, elsősorban az éjszakai órákban. Ha nálad a hőmérsékletek a pogányi állomáséihoz hasonlóak minden napszakban, az azt jelenti, hogy hasonló fagylefolyási ponton laksz, mint azé. Ha ezen a télen elfagyott a fügéd, az alátámasztja a pogányi -16 egész néhány tizedes idei abszolút minimumot. Az érdekessége ennek annyi, hogy az általam bemutatott hatalmas fügék a pogányihoz hasonló, annál talán még kisebb relatív magasságban vannak. (A fagylefolyásnál ugyanis nem az abszolút tengerszint feletti magassági értékek számítanak, hanem a fagylefolyási pont völgyszinthez viszonyított relatív magassága.) Nem csodálkozom, mert az utolsó télen Pécs alsóbb részein a sűrűn beépített részeken is durva fügefagyási esetekkel lehetett találkozni. Sőt voltak részlegesen fagyott növények még a város magasabb szintjein jól beépített, "aláfűtött" helyeken is.
Szoktam locsolni a beton felületeket is, de sajnos anyagilag nem tehetem meg, hogy minden nap megtegyem. Természetesen nem tartanak még a növények a hőgutánál, arra vigyázok. Ha már kb. 5-10 cm mélyen száraz a talaj (meszes-homokos), akkor locsolok egy alaposat. (Ez kb 2-3 naponta van)
Akkor marad a pálinka, amit eddig is lehetett volna főzetni, igaz komoly jövedéki adóval sújtva. Piacolni biztosan nem érné meg, mert hamar romlik, max. csak megrendelésre.
Télen 2-2,5 hónapig kint volt a mérőnk a hegyen, a fügefák mellett, rendszeresen jártunk Ninoval ellenőrizni. A füge hasznosítását pedig úgy oldjuk meg, hogy eszi a két család, az enyém és Ninoé, eszik a rokonok ismerősök, lekvárt főzünk belőle, de a fele még így is kárba vész.
Egy téves beidegződést nem könnyű megváltoztatni. Nem könnyű azt belátni, ha tévesen foglaltak állást. Ráadásul a felelőtlenül kialakított mérőpontok adataival igazolták az alpokaljai klímát. Csak azt nem értem, hogy a térségből senki sem került be a "fontos" emberek közé, hogy tájékoztassa őket a valóságról ? Esetleg a kiemelt körzetek szakemberei szemellenzősen védték a mundér becsületét ? Bárhogyan is történt, mindenképp szánalmas ez az egész. Elég szomorú, hogy egyesek azt gondolják, hogy az országhatár egyben a klímahatár is, és egy 10-15 km -es távolság már jogosan produkálhat jelentős eltéréseket.
A mediterrán sokszor nem is annyira aszályos, mint azt gondolnánk. Érdemes megnézni Európa aszályos területeit az elmúlt évtizedekben. Ráadásul a tenger közelsége, illetve a hegyek vonzáskörzete miatt az éves csapadékmennyiség 500-1000 mm körül van a száraz mediterrán éghajlatnál is. Igaz, a nyári hónapok csapadékszegények. Egyébként ott a füge szabad területen van, nem kifejezetten a házak mellé ültetve és nem betondzsungelben, mert nem kell attól félni, hogy kifagy. Ezeket a körülményeket nem lehet összehasonlítani a te termőhelyeddel, ami a fal tövén van, a falról visszaverődik a hőség, illetve a beton járda egy valóságos hőkatlant alakít ki. Mint említetted locsolod, ezért a gyökereinek nem kellett 5-10 méter mélyre lemenni a víz után, mivel fentebb is talált. Ezért kell ismételten locsolnod, bár, vélhetően anélkül sem pusztulna ki, de biztosan hőgutát kapna. A mediterrán éghajlatnál, ha szabadban van a fa akkor nem locsolják, ezért rákényszerül a növény arra, hogy utánamenjen a víznek, így a nyári kevés csapadékot is túléli. A házak közelében biztosan ott is öntöznek.
Ott sokszor hónapokig nem esik nyáron eső, az út mentén meg lépten nyomon fügébe botlani. Ha őket nem öntözi senki, hogy bírják ki a száraz időszakot? Tényleg érdekelne, milyen ökológiai tűrőképessége van a fügének, mekkora maximum hőmérsékletet és mekkora szárazságot visel el. Mert eddig mindig csak az ellenkező esetről (tél, stb.) beszélünk, most beszéljünk erről is egy kicsit! :-)
Nekünk itt a pogányi állomás van közel, szerintem jól mérik a hőfokot. Amikor mondják a rádióban a körzeti időjárásjelentést stimmelni szokott azzal amit én mérek.
Akár a mai nap is egy jó példa a leírtak illusztrálására. Háromnegyed négykor (tehát napfelkelte előtt), amikorról a magyar omsz állomások 4 órás adatai származnak, a magyar-szlovén határ közvetlen közelében kerekített 26 fokot mérnek a lendvai szőlőhegyi állomáson. Az onnan légvonalban 13 km-re lévő iklódbördőcei völgy egyidejűleg 20-21 fokkal szerénykedik. Ugyanakkor 26 fok a legmagasabban lévő egyetlen magyar állomáson sincs. Hogy' is állunk akkor térségileg, kedves magyar klimatológusok?
Januárban megjelentettünk a 'Természet világa' című folyóiratban egy cikket ebben a témában, íme, abból egy részlet:
"A klímakörzetek osztályozási módszere az éghajlat összes elemét figyelembe véve, a klímaállomások adatai alapján értékel. A meglehetősen kedvezőtlennek ítélt nyugat-zalai terület nem csupán a „fagyzugállomásain” mért alacsony hőmérsékleteknek köszönhetően került alacsony osztályba, hanem állítólagos napfényszegénysége miatt is. Ezért lehet különösen meglepő, ha a dél-zalai térség közvetlen közelében lévő horvátországi Varasdon a Horvát Meteorológiai Szolgálat 1961-1990 közti, harmincéves időszakban 1997 órás évi napfényátlagot mért, a Pécshez közeli Osijek (Eszék) meteorológiai állomásának 1904 órájával szemben. Ez a két, határmenti horvát adat ellentétes arányt mutat a magyar oldalon mért nagykanizsai és pécsi napfényadatokhoz képest."
