Egyébként tavaly eljutottunk a szárvágásig, csak kicsit sajnáltam őket, amikor a fára próbáltak felrepkedni. Eleinte párszor lezúgtak közben, de aztán csak megtanulták úgy is.
Minek is kérdeztem, csak a szívem fájdítom. Az én picike bokromat meg a kertbe kiszökő csirkék abajgatják. Pedig meg voltam győződve róla, hogy a fügét érésig nem fogják bántani. Már az is gyanús volt, hogy pár kis fügén mintha kisebb sérülésnyomok lettek volna, de amikor az egyik picike helyett, már csak a tejnedvet láttam, cselekedtem. Szépen körbekerítettem a kis bokrot. Kissé öntörvényű jószágok ezek az én szárnyasaim. A fenyőfán télen-nyáron a fenyőfán alszanak.A normál tyúk és a japán keverékei, és elég ügyesen repülnek. Elülnek kotlani, és egyszer csak azt látom, hogy jön elő a kiscsirkékkel. Tavaly, mire rájöttem, a szőlőtől szabadítottak meg. Mire eszembe jutott, hogy meg kellene kóstolni, már csak a kocsánya volt meg. Ha továbbra is így folytatják, teljesen zárt helyen fogják végezni.
Jobbnál jobb fajtáid vannak. Gondolom az aszalódásra hajlamos fajtából nem sok kerül friss fogyasztásra, hiszen így tűnik logikusnak. A nagynéném, akitől a hajtást kaptam, próbálgatta az aszalást, de azt mondta, hogy nem nagyon sikerült. Igaz a napra tette ki, szerintem inkább a gáztűzhely sütőjét kellett volna bevetnie, de gondolom nem volt kedve hozzá. Az olaszországi fajtát az ismerőseid hozták? Hajtásként, vagy gyökeresen ?
Igen, az én szőlőhegyi területemről pontosan a magyar-horvát-szlovén hármashatárra lehet rálátni. Egyik füge jobb, mint a másik.:))) Kiválónak mutatkozik ez az itt bemutatott újabb fajta, nagyon különleges íze van az általam szivarfügére keresztelt hosszúkás fekete fajtának, de különleges ízű a zöld aszalódó is, amelyik a fán bekövetkező spontán aszalódás után korlátlanul eltartható.
Szép vidék. Lendváról gondolva, nagyon közel lehettek a szlovén határhoz. Jut eszembe, te már sok fajta fügét megkóstoltál, ízre melyek a legfinomabbak, illetve van-e olyan fajta, amely picit tárolhatóbb a többinél ?
Néhány kép a lendvai szőlőhegyről. A fügének való klímát biztosító helyek éghajlattani értelemben vett előnyös voltuk mellett tájképi szempontból sem utolsók. Szebbek és különösen egészségesebbek, mint a "városi hősziget". :))))
Ez a fügefajta az idén terem nálam először. Az olaszországi Vicenza közeléből származik. Hatalmas méretű, szép színű és nagyon finom. Az alakja és mérete után "lopótökfügé"-re kereszteltem.
Az állomásokkal nem az a probléma, hogy a "hőfokot nem jól mérik", feltételezhető, hogy ahol mérnek, ott tényleg annyi is van. A baj az, hogy ezek az állomások minden megfontolás nélkül kerültek éppen azokra a helyekre, ahova kerültek. Azok a pontok pedig jócskán eltérő értékeket produkálhatnak a környező területek jellemző hőmérsékleteihez képest, elsősorban az éjszakai órákban. Ha nálad a hőmérsékletek a pogányi állomáséihoz hasonlóak minden napszakban, az azt jelenti, hogy hasonló fagylefolyási ponton laksz, mint azé. Ha ezen a télen elfagyott a fügéd, az alátámasztja a pogányi -16 egész néhány tizedes idei abszolút minimumot. Az érdekessége ennek annyi, hogy az általam bemutatott hatalmas fügék a pogányihoz hasonló, annál talán még kisebb relatív magasságban vannak. (A fagylefolyásnál ugyanis nem az abszolút tengerszint feletti magassági értékek számítanak, hanem a fagylefolyási pont völgyszinthez viszonyított relatív magassága.) Nem csodálkozom, mert az utolsó télen Pécs alsóbb részein a sűrűn beépített részeken is durva fügefagyási esetekkel lehetett találkozni. Sőt voltak részlegesen fagyott növények még a város magasabb szintjein jól beépített, "aláfűtött" helyeken is.
Szoktam locsolni a beton felületeket is, de sajnos anyagilag nem tehetem meg, hogy minden nap megtegyem. Természetesen nem tartanak még a növények a hőgutánál, arra vigyázok. Ha már kb. 5-10 cm mélyen száraz a talaj (meszes-homokos), akkor locsolok egy alaposat. (Ez kb 2-3 naponta van)
Akkor marad a pálinka, amit eddig is lehetett volna főzetni, igaz komoly jövedéki adóval sújtva. Piacolni biztosan nem érné meg, mert hamar romlik, max. csak megrendelésre.
Télen 2-2,5 hónapig kint volt a mérőnk a hegyen, a fügefák mellett, rendszeresen jártunk Ninoval ellenőrizni. A füge hasznosítását pedig úgy oldjuk meg, hogy eszi a két család, az enyém és Ninoé, eszik a rokonok ismerősök, lekvárt főzünk belőle, de a fele még így is kárba vész.
Egy téves beidegződést nem könnyű megváltoztatni. Nem könnyű azt belátni, ha tévesen foglaltak állást. Ráadásul a felelőtlenül kialakított mérőpontok adataival igazolták az alpokaljai klímát. Csak azt nem értem, hogy a térségből senki sem került be a "fontos" emberek közé, hogy tájékoztassa őket a valóságról ? Esetleg a kiemelt körzetek szakemberei szemellenzősen védték a mundér becsületét ? Bárhogyan is történt, mindenképp szánalmas ez az egész. Elég szomorú, hogy egyesek azt gondolják, hogy az országhatár egyben a klímahatár is, és egy 10-15 km -es távolság már jogosan produkálhat jelentős eltéréseket.
A mediterrán sokszor nem is annyira aszályos, mint azt gondolnánk. Érdemes megnézni Európa aszályos területeit az elmúlt évtizedekben. Ráadásul a tenger közelsége, illetve a hegyek vonzáskörzete miatt az éves csapadékmennyiség 500-1000 mm körül van a száraz mediterrán éghajlatnál is. Igaz, a nyári hónapok csapadékszegények. Egyébként ott a füge szabad területen van, nem kifejezetten a házak mellé ültetve és nem betondzsungelben, mert nem kell attól félni, hogy kifagy. Ezeket a körülményeket nem lehet összehasonlítani a te termőhelyeddel, ami a fal tövén van, a falról visszaverődik a hőség, illetve a beton járda egy valóságos hőkatlant alakít ki. Mint említetted locsolod, ezért a gyökereinek nem kellett 5-10 méter mélyre lemenni a víz után, mivel fentebb is talált. Ezért kell ismételten locsolnod, bár, vélhetően anélkül sem pusztulna ki, de biztosan hőgutát kapna. A mediterrán éghajlatnál, ha szabadban van a fa akkor nem locsolják, ezért rákényszerül a növény arra, hogy utánamenjen a víznek, így a nyári kevés csapadékot is túléli. A házak közelében biztosan ott is öntöznek.
