A föld felszínének csak 30%-a szárazföld és ennek is kevesebb mint a fele lakott, és ennek a lakott félnek a töredékén van olyan hőmérő ami erdőben volt majd kinőtt köré a bosnyák tér.
Ahhoz hogy ez a töredéknyi hőmérő kihozza azt tévesen hogy globál felmelegedés van, akkor manapság kb 100-1000 fokkal kéne többet mutatniuk mint az egyéb hőmérőknek.
Meg kéne tudnod magyarázni hogy műholdas mérések szerint miért az északi sarkkör felett van a legnagyobb melegedés miért nem a nagyvárosok környékén, hol van az UHI hatásod ?
Eddig még el sem jutottunk, mert az UHI-t vonod kétségbe. Amíg szerinted nincs UHI hatás a mérésekben, addig fölösleges arról beszélni, hogy hogyan jelentkezik ez az eredményekben.
"most mutasd ki hogy a föld globál átlaghőmérsékletének meghatározásakor a hőmérők többségével ez történt az elmúlt 100 évben."
Mint már írtam, ebből indultunk ki, hogy a mérőhelyek 30%-a repülőtéri, ahol ez történt. Ezen a vonalon ennél tovább eddig nem jutottunk, mert itt leragadtál.
"mutasd ki hogy a városok környékén szignifikánsabban nagyobb a hőmérséklet emelkedés mint máshol."
Készítettem csak neked egy rajzot, hogy megértsd végre:
A rajzon látható a vitánk. Amit biztosan tudunk az a ma mért bordó és zöld kör hőmérsékleti érték, ami különbözik (lila nyíl). Eddig egyetértettünk, hogy ez így van.
És innen jön a különbség. Amit én mondok, azt mutatja a bordó és a zöld vonal, hogy ez a különbség fokozatosan alakult ki, ahogy a "semmiből" nőtt a város. Ezzel szemben a tanulmány azt mondja, amit a kék vonalat mutatnak. Kérdés, hogy ha a tanulmány eredménye igaz, akkor a különbség mikor és miért alakult ki.
Ha téged ez a kérdés nem foglalkoztat, és vakon elhiszed a tanulmány eredményét, lelked rajta, csak ilyen esetben nem illik osztani itt az észt...
"fotel logika ide kevés."
Nevezheted ahogy akarod, ezt a tanulmányt még a fotel logikai is könnyedén taccsra teszi. És igazából az a szomorú, hogy le kell írni ezt a "fotel logikát", holott minden értelmes emberben fel kellene merüljön a fenti kérdés.
A szárazföld a Föld felszínének csak 29%-át foglalja el, így a szárazföldre gyakorolt 0,4-0,6 C/század UHI-hatás 0,12-0,17 C/évszázad globálisan. Összehasonlításképpen: a jelenlegi (műholdas) trend +1,6 C/század.
Tehát a BP (felfújt, IMHO) becslései továbbra is azt jelentenék, hogy az UHI a megfigyelt trend 10%-át vagy kevesebbet magyaráz. De annál rosszabb. A szárazföld 29%-ának nagy része felett a népsűrűség gyakorlatilag nulla – gondoljunk az Antarktiszra, Grönlandra, a Szaharára, a Góbira, a hatalmas kiterjedésű szibériai tőzeglápokra stb. Csak a világ népsűrűségének térképét nézegetve azt hiszem, hogy a Föld szárazföldi felületének mintegy fele gyakorlatilag lakatlan. Ez azt sugallja, hogy a BP saját számai alapján az UHI az 1970 utáni globális felmelegedési trend 2-5%-át magyarázza.
az UHI-d akkor tudna működni ha a városokban kb 100 fokkal melegebb lenne mostanában mint kb 100 éve .
elfogadtam, van egy erdő a semmi közepén, kinő körülötte a bosnyák tér. biztos melegebb lesz az átlaghője a folyamat során.
most mutasd ki hogy a föld globál átlaghőmérsékletének meghatározásakor a hőmérők többségével ez történt az elmúlt 100 évben.
mutasd ki hogy a városok környékén szignifikánsabban nagyobb a hőmérséklet emelkedés mint máshol.
magyarázd meg hogy miért az északi sarkkör felett mutatták ki a legnagyobb melegedést, ha a növekvő városok szerinted torzították az adatokt.
jah, egyik sem sikerült? akkor a hőmérők túlnyomó többségére nem igaz a hipotézised.
arra gondoltál hogy műholdakkal és méri meg a légkör magasabb rétegeiben is a hőmérsékletet, és az se ugrott ki hogy a főldfelszín kurvára eltér attól aminek lennie kellett?
vonjuk le a logikus következtetést ha ő ugyanannyit nyom mint egy kacsa akkor fábol van.. az UHI hatás elhanyagolhatóan kicsi.
"Még mindig azzal a tanulmánnyal vagy, amiről bebizonyosodott, hogy téves."
nem bizonyosodott be. te milyen tanulmánnyal vagy? fotel logika ide kevés.
"bele lehet kötni, hisz hasracsapás alapú az amit mondasz"
De hisz elfogadtad (mivel egyértelmű az összefüggés).
"mutasd ki hogy a városok környékén nagyobb felmelegedést mértek, ja a tanulmány az ellenkezőjét mutatja"
Még mindig azzal a tanulmánnyal vagy, amiről bebizonyosodott, hogy téves.
"aki a valódi munkát a kutatásokat elvégezte az mind szar, neked kell elhinni"
Nem, ne nekem hidd el, hanem magadnak! Gondolod végig, ahogy tegnap is beláttad. Ne írja felül a józan gondolkodást egy tanulmány (hisz a tanulmányok nagyon gyakran politikai indíttatásból készülnek).
"nincs ellentmondás elhanyagolható mértékben a "városi" felmelegedés erősebb. amit állítanak elhiszem mert tények adatok, tudományos munka van mögötte, szemben azzal amit te mondasz.2
Amit én mondtam nem tudod cáfolni, pedig tök egyszerű dologról van szó. Amit én írok azok a tények, adatok. Ami a tanulmányban van, azok "korrigált" adatok, és ezek szerint rossz a "korrekció".
Számtalanszor volt itt szó róla, és ha az UHI-s probléémát nem tudod feloldani, akkor meg sem próbálom a történelmi dolgokat felhozni, de csak a te kedvedért adok egy anyagot, amiben több bizonyíték is van:
Azt is meg kell jegyezni, hogy Zeng et al. [69] egy földi szénciklus-modell segítségével kimutatta, hogy a megnövekedett CO2-felvétel mintegy 50%-áért a mezőgazdaság a felelős, ami jól jelzi a mezőgazdaság ökoszisztémában játszott alapvető szerepét. Valójában a mezőgazdaság csak egy kis töredékét bocsátja ki annak, amit korábban a fotoszintézissel elnyelt. A mezőgazdaság évente 7,5 gigatonna szenet nyel el, ami a legelőkkel együtt 12 Gt-re emelkedik [70]. A mezőgazdasági szektor összesített kibocsátása ugyanakkor 1,69 ± 0,38 Gt [71]. Következésképpen a mezőgazdaság a korábban elnyelt mennyiség 14,1±0,03%-át bocsátja ki.
Aműholdadatok a bolygó nagy részén „zöldülési” tendenciákat mutatnak [65, 66], amelyek visszaszorítják a sivatagokat a világ minden táján (mind a trópusi szélességi körök forró sivatagait, mind az északi szélességi körök hideg sivatagait). A zöldülés relevanciáját Campbell [67] is megerősítette, aki a fotoszintetikus aktivitás proxijaként karbonil-szulfid megfigyeléseket használva a bruttó elsődleges termelés 31%-os növekedését mutatta ki a huszadik század során. Továbbá Wang és mtsai. [68]-a globális ökoszisztéma termőképességének 1982–2016 közötti alakulását elemezve –a legrelevánsabb pozitív anomáliákat a bőséges csapadékkal egyidőben találták, ami az ökoszisztéma termőképességét illetően a vízkorlátozás jelentőségét jelzi.
évente 37 mrd co2 kerül a légkörbe, millió évek alatt nőtt annyi növény és állat amit most elégetünk, attól hogy most kicsit ződebb pár fa, kurvára nem kerül ki az a co2 a légkörből, aminek a szene évcsilliók alatt jött létre növényi növekedés által.
Globális zöldülés és globális mezőgazdasági termelés A természetes ökoszisztémák termelékenysége a meteorológiai változók (hőmérséklet, csapadék, globális napsugárzás stb.) változásaira adott válaszok releváns mutatója. Ebből a szempontból elmondható, hogy az elmúlt évtizedekben a globális zöldülés néven ismert jelenség révén a globális növényi biomassza jelentősen változott. Az elmúlt évtizedekben elsősorban a műhold-monitoring arra hívta fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasági és természetes ökoszisztémák termőképessége jelentősen nőtt [63]. Walker et al. [64] megállapította, hogy ennek a globális jelenségnek a gyökere a légkör CO2-koncentrációjának növekedése, amely fokozza a levélléptékű fotoszintézist és a belső vízhasználat hatékonyságát. Ezekre a jelenségekre a közvetlen válasz a növények növekedése, a növényzet biomasszájának és a talaj szervesanyag-tartalmának növekedése. A végső hatás a szén átkerülése a légkörből a szárazföldi ökoszisztémák szénnyelőjébe, ami lelassíthatja a légköri CO2növekedési ütemét
