Mi újság?Nő a füge,rengeteg új hajtást hozott,de nem akar most valahogy nagyobb lenni a termés:-(nagyon alul vannak,nagyon takarja a sok levél és menetközben meg fent is megjelentek fügekezdemények.Azok lennének a jövő évi termések?Bocsi,annyira nem értek hozzá,iszonyat.De szép,egészséges,majd teljes képet is rakok róla.
Nálam egész nap körbe süti a nap,de nem kellene alulról kicsit megkopaszítanom?Vagy tilos???
Képeket este rakok illusztrálni. Végül arra gondoltam úgy teleltetném,hogy náddal körbe,megtölteni kukoricaszárral,szalmával,szóval valami szigetelővel és ennyi.De akkor nem tudom,hogy a termések ettől nem mennek tönkre?Lehet balga kérdés,de akkor hogyan másképpen?
Köszönöm a válaszod Nino. Nem probléma, tudom hogy rengeteg fajta van és nehéz beazonosítani. Az a lényeg, hogy ez a 1,20-as kisfa bőven terem és már a termések fele be is érett és folyamatosan érik. Minden nap 1-2 db, legalább nem romlik rám!
Felénk sem télálló a füge körzetileg, mert ha a síkon vagy a völgyben van a füge, akkor 2-3 évente tövig kifagy. Persze, sokan mondják, hogy óóóó persze elfagy, de utána kihajt. Csak ha 2-3 évente kifagy és újrahajt, akkor lényegében soha nem eszünk róla gyümölcsöt, mert mire teremne, újra kifagy. Ennyi erővel a narancs is termeszthető, mert teljesen soha nem fagy ki, mert újrahajt :)) Lehet nem a narancs a legjobb példa, de most ez jutott eszembe. Viszont ha dombon vagy városban vagyunk, akkor bárhol az országban lehet télálló a füge. Ha megkérdezel valaki szakembert, hogy hol lehet a legjobban fügét termeszteni Magyarországon, akkor biztosan Pécset vagy Baranyát említené. Közben meg a Pécs környéki fagyzugokban, vagy akár Pécs város alsóbb fekvéseiben, kevésbé hőszennyezett helyeken sűrűn elfagy a füge. A dombon persze nem, de nem azért mert az pécsi domb, hanem mert dombi domb. Egyedül térségileg talán az Alföld van rossz helyzetben, mert ott nagy területeken nincs domb. De város ott is van. Te egyébként hol laksz?
Sajnos tapasztalataim nincsenek a füge termesztésével kapcsolatban, hiszen még csak tavaly kaptam egy kis tövet a nagynénémtől, ezért ez az első fügés évem. Én is csak olvasgattam róla, illetve lenyűgözve nézegettem a profik beszámolóit, és gyönyörködtem az általuk feltett képekben. A téli takarással kapcsolatban bennem is felmerült az a kétely, hogy vajon a földre lehajtott növény kiegyenesedik-e magától, vagy karózni kell utána. Kissé drasztikusnak tűnik ez a számomra, ezért vélhetően csak 1 ággal fogom majd csak kipróbálni, a többit másképp takarom majd be. Egyébként majdnem földim vagy, hiszen én keleten lakom, nem messze Nagyváradtól, de a magyar oldalon. Sajnos itt sincs se domb, se nagyvárosi "hősziget".
Próbálkozom a szaporítással, ezért egy alsó hajtást lebujtattam. Jó lenne ha legalább pár tövem lenne, de sajnos az én fajtám nem néz ki sztárfajtának. Természetesen ezt azért próbálom vele nem éreztetni, mert még megsértődik itt nekem.:-)) Feléd mi újság mostanság ?
Egyedül az aggasztott, hogy a fügék nagysága is épp akkora, mint másfél hónapja. Egy szikrát sem változott, max. újabb kis fügék jelentek meg a hajtásai felsőbb részein. Vélhetően kisméretű "tömegfajta" lehet. Ez az első fügés évem, és a kis fügék megjelenésekor érzett eufóriás hangulatom az utóbbi időben kissé megcsappant. A magassága még csak hagyján, hiszen a semmiből indulva, lassan akkora már mint én, csak a teljes érésben nem igen hiszek már.
Nos akkor hosszabb távon nekem le kell mondanom a füge termesztésről, vagy kénytelen vagyok beérni azzal, hogy vagy elfagy, vagy nem, illetve próbálkozhatom a kétes értékű takargatásokkal. Bármelyik alternatívát is veszem alapul, nem kell félnetek, hogy konkurenciát fogok jelenteni a Dél-zalai termőhelyeknek.:-))))
A fenntartásom a télállóságát illetően, általad beigazolódott. Túl szép lett volna, ha ténylegesen is télálló, bár vannak olyan termelési körzetek, mint például nálatok, ahol ez a kijelentés helytálló, de mivel a katalógus Magyarországra vonatkozik, ezért ez az általános megfogalmazás megtévesztő. Abban azért igazuk van, hogy teljesen sosem fagy ki, hiszen a tövéről kihajt. Ez épp olyan, mint amikor a királynak egy galambot vittek ajándékba, amely az átadáskor elröppent... Vittek is ajándékot, meg nem is, a hirdetett füge télálló is, meg nem is.:-))
"Igénytelen, télálló, ízletes." A megfogalmazás nyelvtanilag tényleg nem szerencsés, nem is tudom, hogy mi lett volna, ha egy-két szó beszúrásával érthetőbbé, és egyben helyessé is teszik. Pl. Igénytelen és télálló fajta, a termése ízletes.
A füge termései hónapokon keresztül képesek vizuálisan érzékelhetetlen állapotváltozással ellenni a növényen. A teljesen éretlennek látszó gyümölcsök nagyon rövid idő alatt esnek át szemmel látható változáson: először megpuffadnak, héjuk kifeszül, a zöld fedőszín világosabbá válik, majd néhány nap alatt a fajtára jellemző színűvé változnak és megpuhulnak. Zöld állapotukban nehéz megítélni, hogy érésükig még akár egy hónap, vagy csak néhány nap van-e hátra.
Az érési idő meghatározása a fügénél összetettebb dolog, mint egyéb gyümölcsfajok esetében. A nálunk is termő öntermékeny fügék jellemzően két termésgenerációt produkálnak egy vegetációs időszakban (évben). Ez még akkor is csak kettő, ha a második sorozat érésében bekövetkező esetleges kisebb szünet miatt gyakran háromként értelmezik. Egyetlen, szeptember végére megadott érési időszak az első termésgeneráció meglétét teljesen kizárja és másodiknak is túl késői. Valóban csak találgatni lehet, hogy vajon egy egyébként nagyon korai érésű lefagyott füge még tősarjakon is beérő gyümölcseiről van-e szó, vagy netalán egy első termést nem produkáló, épségben maradt növény túl késői érésidejéről-e. Mindenesetre jó tanulság arra vonatkozóan, hogy mit hogyan NEM szabad prezentálni. Különösen nem olyannak, akinek illene magára adnia!
"Ha a városi hőszennyezésre alapozott fügetartást kivesszük a számításból és kizárólag természetes légköri körülményeket vizsgálunk, akkor megállapíthatjuk, hogy a füge termesztését Közép-Európa területén kizárólag az inverziós légköri jelenségre alapozva, a dombok jó fagylefolyású pontjain lehet elképzelni. Ott lehetnek csupán évtizedek távlatában is olyan téli minimumhőmérsékletek, amelyek a füge -15 fokos elfagyási küszöbén belül maradnak a legnagyobb lehűlések idején is...."
Ezért Magyarországon hosszabb távon csak kétféle füge létezhet: a "városi füge" és a "hegyi füge", sőt, ha a város a hegyen van, a "városi hegyifüge" (ezutóbbi a "legtélállóbb") :)))))))))))))
"Igénytelen, télálló, ízletes. Törzsre oltva különösen dekoratív." Lieber Herr Sieberz, das ist ungeheuerlich! Magyarországi klímaviszonyok között ugyanis rendkívül igényes (a hely klímája vonatkozásában), ami egyben ki is zárja a 'télálló' jelző helytállóságát. Ez még akkor is igaz, ha esetleg viszonylagosan jobb téltűrésű fajta és nem -15, hanem -16,3 fokon fagy tövig. Az 'ízletes' nyilvánvalóan nem a növényre vonatkozik, tehát a másik két jelzővel együtt nem helyezhető azonos tagmondatba, mivel egy másik alany állítmánya. A 'törzsre oltva' feltételezhetően "törzsesre nevelve (metszve, alakítva)" akarna lenni, nem feltételezem, hogy ez egy "vadfügébe oltott nemes fajta". A fügével kapcsolatban minden vele foglalkozónak tudnia kéne azt, amit korábban leírtam és az újabbak kedvéért most ide újramásolom:
"A füge, lévén, hogy -15 fok környékén a fás részein is visszafordíthatatlan szöveti károsodást szenved, korlátozottan téltűrő növényfajnak minősül, hiszen a hazánkban honos mérsékelt övi gyümölcsfajok ennél jóval alacsonyabb hőmérsékleteket is elviselnek. De mi következik ebből? Nem egyéb, mint hogy ott lehet hosszabb távon fügével foglalkozni és nagy termő példányokat nevelni, ahol a téli hőmérséklet soha, egy pillanatra sem süllyed -15 fok alá. Az időjárás összes egyéb eleme elenyésző jelentőséggel bír ehhez a tényezőhöz képest. A Kárpát-medence legalacsonyabb téli hőmérsékletei jellemzően a füge szempontjából kritikus -15 fokos érték környékén szóródnak. Ez annyit jelent, hogy olyan domborzati-környezeti körülmények, amelyek rendszeresen ezen belül tartják, fügetermesztésre alkalmas helyet jelölnek ki, amelyek nem, értelemszerűen alkalmatlant. A változatos domborzatú vidékeken az ún. inverzió (megfordulás /miután a nappali felmelegedéssel fordítottan, a magasabb rétegek maradnak enyhébbek és a nehéz hideg levegő a mélyebb pontokon gyűlik össze/) hatására a teljesen szélcsendes, derült (jellemzően a legnagyobb éjszakai lehűlésnek kedvező helyzetekben) meghökkentő mértékű hőmérsékleti szakadékok alakulnak ki a völgyek és a dombok magasabb pontjai között. Hótakarós téli éjszakán ennek mértéke elérheti a 10-13 fokos különbséget. Ha a városi hőszennyezésre alapozott fügetartást kivesszük a számításból és kizárólag természetes légköri körülményeket vizsgálunk, akkor megállapíthatjuk, hogy a füge termesztését Közép-Európa területén kizárólag az inverziós légköri jelenségre alapozva, a dombok jó fagylefolyású pontjain lehet elképzelni. Ott lehetnek csupán évtizedek távlatában is olyan téli minimumhőmérsékletek, amelyek a füge -15 fokos elfagyási küszöbén belül maradnak a legnagyobb lehűlések idején is...."
A szeptember végi érésidőből kiindulva a télállósága azt jelentheti, hogy tőből kihajt és vélhetően a másodtermése érhetik be szeptember végén. Ez az időpont az első érésnek kissé késeinek tűnik számomra. Jut eszembe, az én kb 1,60-as vezérágú bokrocskámon mintha a fügék csak stagnálnának. Látszólag épp úgy néznek ki mint 1,5 hónapja. így szokott lenni, vagy tegyek le róla, hogy az idén megkóstolhatom őket ?
Zöld hegyifüge (Ficus carica (Feige Grün)) 4 690 Ft/db
Nagyítás Télálló hegyifüge.Már az első évben körtealakú fügéket növeszt,amik késő nyártól télig pompásan beérnek.Csodálatos, dekoratív megjelenésű. Igénytelen és hidegtűrő Érési idő: szeptember vége. (Cikkszám: 40215) db
Zöld törzses hegyifüge (Nordland-Bergfeige auf Stamm, Grün (Ficus Carica)) 8 620 Ft/db
Nagyítás Igénytelen,télálló,ízletes. Törzsre oltva különösen dekoratív. Szállítási méret 50-60 cm. Érési idő szeptember vége. (Cikkszám: 40233)
Ismered őket ? Őszintén szólva, számomra kissé borsosnak tűnik az ára, főleg a másodiknak. Télállónak írja, de gondolom, hogy csak -15 fokig. Ha többet is bírna, megérné az árát, de így én nem adok érte több mint 8 eFt-ot, még ha 50-60 cm-es is a fácska.
Ez viszont nem zöld, sőt, talán nem is hegyi. Ezen két jellemzőn kívül a Sieberz mindenről helyesen tájékoztatott. (Dehát egy-két apróságban mindenki tévedhet.):))))))
Annyira sok fügefajta van, hogy egy ilyen kép alapján még akkor is nehéz beazonosítani, ha az ember nagyon sok zöldszínű fajtát ismer. Ráadásul név szerint akkor sem lehetne megmondani, mert nemigen lenne használható egy olyan típusú beazonosítás, hogy "ez olyan, mint a Jóskáé". A Magyarországon előforduló fügéknek is csak olyan, kinézete alapján leíró jellegű elnevezései vannak, mint pl. "ujjas óriás", de ezen a néven is csak egy szűkebb kör ismeri. A fügénél a korlátozott téltűrése dacára is érvényes az a szabály, hogy könnyebb megtermelni, mint épségben a fogyasztóhoz juttatni. Egyike azon gyümölcsfajoknak, amelyek érett állapotban nagyon könnyen sérülnek és rendkívül hamar megromlanak. Teljesen érett fügét csak nagyon nagy veszteséggekkel (kálóval) lehetne a kereskedelmi hálózaton keresztül értékesíteni.
Most írok először ide, mert nem rég akadtam rá a fórumra, igaz eddig nem is kerestem. Nagy füge rajongó vagyok, már egy pár éve. Bármerre járok is, ha fügét látok azonnal megnézem és fotózok. A nagy füge szakértőket kérdezném, hogy képen látható füge milyen fajta lehet. Az Oázis kertészetben vettem 3 éve, eddig dézsás volt elég gyéren termett, tavasszal lett kiültetve és most rengeteg van rajta. Nem hiába a szabad föld!
Továbbá van egy 3 éves kisfám szintén dézsás, de nem akar teremni. Szardínia szigetéről hoztam az ágat egy hatalmas (lila füge) fáról.
Az a gyanúm, hogy ez az a fajta, amihez fügedarázs szükséges, hogy teremjen, mert a levelek tövén megjelenik a kis fügekezdemény, de nem nő tovább leszárad. Már a hajtások végét is levágtam, hátha amiatt nem fejlődik ki mert a koronára hajt (idém már 1,5m-t nőtt), de a fügék helyett az oldalhajtások indultak meg.
Van még Babits fügém is, most vettem a Vaterán, még nem terem. Tényleg olyan kiváló, mint ahogy leírják? Kinek mi a véleménye róla? Sajnos még nem ettem ilyet, mert itt északon nem nagyon vannak fügefák, csak a piacon lehet néha kapni dél-amerikai vagy török fügét 200Ft/db áron. (Nino és Floo: Ennyiért nektek is megérné a nagyüzemi termesztése!!)
Nemrég az Auchanban lehetett kapni 30-40cm-es fügefákat, vettem is egyet és már van rajta 6 db cseresznye nagyságú! Van valakinek infója róla, hogy honnan szerzik be és milyen fajta lehet. Bár ez még az idén kiderül, ha beérik!
Igen,természetesen a füge beszerzésekor utánanéztem neten az infóknak.De úgy vagyok vele a személyes tapasztalat itt a fórumon számomra többet jelent.Esetleg ha felmerülnek kérdések lehet kérdezni.Arról nem beszélve láttam itt sokfajta fügét.Ezeket megtaláltam a neten,de meg nem tudnám mondani melyik lehet az a fajta,amelyiket itt képben láttam,mint a lila nagyfügét.Olyat még nagyon szeretnék. Ha esetleg tudja valaki annak a pontos nevét,megtalálnám a beszerzési forrást,nagyon megköszönné:-)
Érdekes,mert ez a kis bokor is alul hozta a terméseket földközelben kb. a vesszők közepéig.Tegnap néztem meg,hoz újjabb hajtásokat,de tőnél.És mint írtam,csak egy olyan vessző van amin nincs füge.
Erről a földrehúzós teleltetésről én is olvastam,legtöbb esetben csak így láttam teleltetést.Arra kíváncsi lennék tavasszal mikor kibontják mennyire "fekszik" a füge.Bár ha jobban belegondolok ha nem törik az ága biztosan kibontás után "kirúgja" magát. Én délkeleten lakom,kisvárosban.De város szélén,itt mindig hidegebb van mint a városban pár fokkal télen.Ráadásul sarki ház,mellettünk nincs kiépítve semmi,márcsak szántóterület van.Északról erős széllel.Így nekem mindig teleltetnem kell a fügét,nagykorában is.
Szép eredményei vannak Bussay doktor úrnak. Tényleg minőségi borokat állíthat elő. Az eredményei méltán emelhették fel a térséget a legjobb bortermő vidékeink közé. Egy Bussay traminit szívesen megkóstolnék, de a 2980 Ft palackonkénti árért már akár aszú is kapható.
A füge egyébként egy elég szívós kis növény. pl. ha tavasszal ledugsz egy ágat, és azt megfelelően locsolgatod, megfakad. A tápanyag nélkül is terem, de, ha kap, azt meghálálja. Általában vegyes NPK javasolnak, ahol elsősorban a P és a K a domináns, hiszen a linkelt cikkben 10:20:20, vagy 10:30:10 .-es NPK arányt javasolnak, de semmiképp sem nagy dózisban. Szerintem a nem nagyarányú szerves trágya sem rossz neki, én a komposztot alkalmaztam, de ki mit lát jónak. Egyébként vannak itt profi fügések, Ninovarga, vagy Floo, de sorolhatnám a többieket is, ők sokat segíthetnek Neked, ha kérdezel tőlük. Csodálom az eredményeiket és a szakmai tudásukat. Nagyon sok egzotikus növényről vannak gyakorlati tapasztalataik. A belinkelt cikk a metszéssel is foglalkozik, és azt javasolja, hogy a 2 éves vesszőt, amely már nyári termést is hozott, érdemes visszavágni, hogy ezáltal alsó elágazásra kényszerítsük a bokrokat, ezzel a termőalapok földközelben tarthatóak. A teleltetés sarkalatos pont, ha körbe kupacolod a tövét, azzal csak azt éred el, hogy biztosan ki fog hajtani jövőre is, de, ha -15 C foknál hidegebb van, akkor a felső ágak elfagynak, és ugrott a nyári termésed, és csupán a friss sarjak másodtermései jöhetnek be. Teleltetéshez célszerű összehúzni a bokor ágait, közé vagy faleveleket, vagy szalmát helyezne és körbevonni egy takaróval, esetleg kóróval körbeállogatni. Van aki összekötözött állapotban lehúzza a bokrot a földhöz, és úgy takargatja be, vagy földet tesz rá. Állítólag nem törnek el a vesszők. Ez egy nagy "ki mit tud", ha enyhe a tél, akkor mindegy, ha erős, akkor nagyon fontos része a fagyzugos, illetve a síkvidéki fügetartásnak. Azért kell a vesszőket védened, mert azon vannak a kora tavaszi termőalapok, amelyek a nyári termést hozzák.
Hát, itt a szőlővel is az történt, mint minden mással. A háború előtt nagyon kiváló minőségeket produkáltak az uradalmi borászatok. A paraszti borászkodás előnyben részesítette a direkttermőket és miután önellátó módon történt, nagyon igénytelen maradt. Ugyanakkor a Trianon után Jugoszláviához csatolt lendvai borvidéken nagyon jól szervezett és nagyon magas minőségű borokat előállító szőlész-borász tevékenység alakult ki. Ott az uralkodó fajta a furmint lett. A háború utáni magyar szakma (a fagyzugállomásokkal operáló meteorológiával-klimatológiával karöltve) leírta ezt a vidéket, benyomásokra alapozott (elő)ítéletekkel, csak rossz minőségű borok előállítására alkalmas területként jellemezve. Aztán a nyolcvanas évek végén idekerült egy Bussay László nevű körzeti orvos, aki borászkodásra adta a fejét és, anélkül, hogy itt részletezném, megmutatta a világnak(!), hogy milyen kiaknázatlan (helyesebben csak általa kiaknázott) minőségi bortermelési potenciált képviselnek ezek a dombok. Ha a keresőbe beírod "Bussay" több cikket és leírást találsz róla. Elképesztő nemzetközi és országos sikereket ért el.
Én nagyon meglepődtem azon,hogy egy kis ágból 1 év alatt tud lenni ilyen kis bokor.Pedig mikor rendeltem még nyáron vagy 3x átültettem,sehol nem volt jó helye.Mire végre megtaláltam a mostanit.Nem is tudom egyáltalán hogyan bírta ki a forróságban az állandó ültetgetést.Mondjuk napi szinten sokat locsolom.Adtam neki káliumot,nem tudom jól tettem-e?Egyébként kell őket valamivel tápozni? Télen földdel kupacoltam és kész,az az egy ág igaz vissza is fagyott. Ezek szerint az ágakat is takarni kell?Most ez egy hülye kérdés volt,de nem gondoltam,azt hittem elég ha csak a szárát,az ágaira nem gondoltam.És azt hogyan mivel szokták védeni a fagytól?
Köszönöm a képeket, tényleg meggyőzőek. Milyen fajtával érdemes próbálkozni, és hány tővel ? A múltkor néztem az újságcikket, amit írtatok. Grat hozzá, tényleg nagyon alapos volt, sok munkátok lehet benne. Szerintem, ez egy nagyon jó alap, amit az évenkénti új adatokkal könnyen lehet frissíteni, és ismét publikálni.
