"Szaladj utána a zebrának és kapd el, majd "ragadozó" fogacskáiddal, körmöcskéiddel marcangold szét és edd meg nyersen szőröstűl-bőröstűl. Sok sikert, "ragadozók" gyöngye...
:-)("
Nem erre gondoltál, de valóban ebben a legjobb az ember:
"Ha az állatvilág futóbajnokaira gondolunk, szinte senki sem említené fajunkat. Mindenki tudja, hogy leggyorsabban a gepárd képes futni (végsebessége valamivel meghaladja a 100 kilométer/órát), de csak sprint távokon versenyképes. A hosszútávfutás az ember igazi terepe. Nincs még egy olyan szárazföldi állat, amely aránylag gyorsan képes olyan kitartóan futni, mint az ember (a madarakat meg a halakat most ne keverjük ide; mondjuk ők nem is futva közlekednek). Vannak kutatók, akik szerint a futás központi szerepet játszott evolúciónkban." forrás
A zebrának akkor van esélye az emberrel szemben, ha látótávolságból el tud tünni. Ha szettyepén nem tud elbújni, akkor az ember bizony utol fogja érni.
Ha utolérte, akkor csak elég egy méretes husáng, hogy a zebra sorsa meg legyen pecsételve.
Az embernek, de még az ember elődeinek sem volt szükségük körmöcskékre:
"2010-ben az etióp Dikika környékén folytatódott a feltárás, ahol végül olyan 3,4 millió éves fosszilis állat csontokat találtak, amelyeken kőeszközök nyomait vélték felfedezni. Magukat az eszközöket azonban nem sikerült megtalálni, így az elmélet, miszerint már ekkor kőszerszámokat használhattak elődeink, hamar feledésbe merült.
...
Nem csupán több mint 20 ép eszközt sikerült felfedezniük, de azokat a nagyobb darab köveket is, amelyekből ezeket pattintották. A leletek arra utalnak, hogy a köveket folyamatosan forgatták, abból a célból, hogy mindig a legideálisabb részükről pattinthassák ki a szerszámokat – ez a "technológia" egyébként az olduvai kultúra jellemzője. A kutatók az egyik kőeszközt még vissza is tudták illeszteni oda, ahonnan lepattintották.
...
Kiderült, hogy az eszközök 3,3 millió évesek, így a legidősebb pattintott kőeszközök, amelyeket ismerünk." forrás
Nyersen sem kell feltétlenül megenni a zebrát, mert:
"A tűzgyújtás elsajátítása az emberiség történetének egyik legfontosabb pillanata volt, de hogy erre mikor került sor, az régóta az őstörténet-kutatás egyik legvitatottabb kérdése. Kutatók a minap bejelentették: az egyik izraeli barlangban feltárt leletek arról árulkodnak, hogy eleink 350 ezer éve kezdték el a tüzet rendszeresen használni - ez szerintük elég régen lehetett ahhoz, hogy nagy hatással legyen a kultúrára és viselkedésre, ám nem elég korán ahhoz, hogy megmagyarázza a megnövekedett agytérfogat kialakulását. Egy biztos: a vita jó darabig nem fog nyugvópontra jutni.
...
A régészek a barlangban korábban már feltárt leleteket vizsgáltak meg: egyfelől a vágásra és a hús lekaparására szolgáló pattintott kovakőszerszámokat, másrészt a készítésük során keletkezett törmelékeket. Hogy megállapítsák, mikor válhatott mindennapossá a tűzhasználat a barlang lakói között, 100 kőzetrétegen keresztül elemezték a kőeszközöket a 16 méter mélyen lévő legalsó régészeti rétegtől kezdve.
...
Shimelmitz szerint eredményeik egybecsengenek a közeli lelőhelyeken végzett kutatásokkal, amelyek szintén arra a következtetésre jutottak, hogy az ember 300-400 ezer évvel ezelőtt kezdte használni rendszeresen a tüzet. A korábbi kutatások szerint ugyan a tűzhasználat kezdete jóval korábbra datálható, de - mivel a leleteken lényegesen kevesebb égésnyom van - akkor az még nem volt mindennapos." forrás
A vegán embereknek felesleg a hosszútávfutói képesség, felesleges bármilyen eszköz vagy kőeszköz készítése és teljesen felesleges a tűzgyújtás használata is. Afrika meleg részéről esélytelen volt nekik kimozdulni, mert a csak bogyókon és csümölcsökön élő vegán embernek nemcsak kőeszközei, de állatbőrök hiányban ruhája sem, így csupaszon hűvösebb klímában kihülne.
