Igazán tartós csak a forrasztós megoldás, az biztos, hogy abban a dobozban nem lesz többet gondod a csatalkozással. Már csak az a gond, hogy nem megodhatatlan, de elég bajos az alumínium forrasztása.
Hm... gondolom a sorkapocs kizárva :o(, mert az is igen helyigényes...
Ja, ja, a régi bakelit csokikat frankón szét lehet morzsolni...
Kérdés: mi a rákot lehetne csinálni egy régi kötéssel (persze alu-drót :(() úgy, hogy stabil legyen, meg be is férjen a dobozba? Húzni már nem nagyon lehet rajta...
WOW! Látom múlt este volt némi aktivitás a Topicomat illetőleg. Emberünk feltett egy kérdést: hogyan lehet helyesen ellenőrízni, hogy a lakásban megfelelő-e a védőföldelés. A legbiztonságosabb módszer, ha valamilyen szakember és megfelelő műszer segítségével leméretjük.
Anteris hozzászólásához van néhány hozzáfűznivalóm.
A mindenkit óvnék a fázisceruza használatától. találkoztam olyan emberrel, aki hibás fázisceruza miatt szenvedett áramütést. Ez csak egyedi eset! NEM ÁLTALÁNOS. Ráadásul én nem nyúkálnék a védőérintkezőhöz miközben a fázisceruzával a fázisban matatok. Ez is csak személyesen az ÉN véleményem volt.
Mérőműszer + próbalámpa jónak tűnik. A próbalámpás módszerrel az FI védőkapcsoló + hálózat működőképessége is ellenőrízhető, de az izzónak max 25 W-osnak kell lennie.
Kábelcsatlakozások: Igen ez egy nagyon gyenge pontja az elektromos rendszernek. Lehet sokmindenféle módszerrel próbálkozni (csoki, sima összesodrás, sorkapocsbakötés) egy idő után egyre gyengébb lesz az összeköttetés.
Éppen a hétvégén történt meg egy panelházban a következő: Levettem a kismegszakítókat tartalmazó tábla burkolatát, mert bővíteni illetve cserélni szerettem volna. Amit láttam egy kicsit elképesztett. A kék színű null vezetők fekete/kék lett időközben. Aztán mikor megérintettem a vezetéket a szigetelés papír módjára szakadt le róla. Ennek fele sem tréfa. Ha belegondolunk, hogy erre jön az automata mosógép (testvérek között is 2200 W, aztán meg a mikrósütő 1200 W, és a villanytűzhely XXXXX (sok)W) akkor nem csodálkoztam volna, ha csak ez a három vezető ég le. Mi volt a hiba oka?
Az állat villanyszerelő aki készítette a kivitelezést, több vezetőért csavart egy csavar alá. A csavarkötés idők folyamán meglazult. Elkezdett melegedni, és szép lassan leégett a szigetelés. Abban az esetben, ha egy csavar alá tesz egy vezetőeret (egyébként lehetősség volt rá), akkor jobb esetben csak az az egy égett volna le. Mivel panellakás lévén nem csövezett, ezért cserére nem volt lehetősség. Ezért leszigeteltem és helyesen bekötöttem.
Ugyanezek a csatlakozások vonatkoznak pl. a konektorra. Itt is érdemes kb. 2 évente utánhúzni a csatlakozásokat. Különösen nagy fogyasztó esetén (lásd fent).
fázisceruzával tájékoztató jelleggel, műszerrel egy kicsit pontosabban.
1. a fázisceruzádat helyezd be a dugaszolóaljzat fázis pólusába (az amelyiknél világít a glimmlámpa) és az újjadat helyezd a ceruza végére. A másik kezeddel érintsd meg a konnektor védőérintkezőjét mire a glimmlámpa fényereje - bekötött földelővezető esetén - hirtelen nagyságrendekkel felerősödik. Kis fényességváltozás még nem bizonyít semmit, származhat a párhuzamosan futó erek "megszórásától" is. Nem túl megbizható módszer.
2. Hagyományos mérőműszerrel már többet tudhatsz meg ha megméred a dugalj fázispólusa és a földelőérintkező közötti feszültségkülönbséget. Ennek meg kell felelnie az adott területen érvényes hálózati feszültségnek. Az már mostanában 230 V de öreg hálózatokon és csúcsidőben 10-20 V-tal kevesebb is lehet. Ennek a módszernek az a hátránya, hogy gyakorlatilag számottevő terhelés nélkül teszteli a földelő hálózatodat. Ez azért baj, mert zárlatkor - a biztosító értékétől függően - a több tízszeresét is elérheti a vezetőn átfolyó áram. Vagyis: Egy rossz bekötés esetén a mérőműszered tökéletes feszültségszintről tudósít, ugyanakkor zárlati áram hatására egy szempillantás alatt megszűnik a galvanikus kapcsolat.
3. Érdemes a multiméteres mérés után próbalámpával még ellenőrizni a földelést - legalább 100W-os izzóval szerelve - mert ilyenkor kibukhat egy rossz kontaktus.
Az ÉV relé nagyon jó kis szerkezet de elöregedett vagy rosszol szerelt hálózatokon sok fejfájást tud okozni. Bergmann-csöves, jutaszigetelésü vezetékeken iszonyatos szivárgások szoktak lenni.
Érdemes még megemlékezni a rossz vezeték összekötésekre. Egy laza, kisfelületen érintkező, koszos felületü kötés úgy viselkedik, mint egy fogyasztóberendezés: az átmeneti áram hatására megemelkedik a vezetéken átfolyó áram mennyisége. Ez azon túl, hogy feleslegesen terheli a hálózatot és a pénztárcánkat még tűzveszélyes is. Általában ilyentől szoktak kigyulladni a lakások.
-ant-
Én úgy próbáltam ki, hogy egy földeléses villásdugót bekötöttem úgy, hogy az egyik érintkezőt rákötöttem a védőföldre. Egyik irányban bedugva le kell hogy vágjon a biztosíték. TÁRSASHÁZBAN VESZÉLYES! Lehet hogy a szomszéd éppen a védőföldelt mosógépet fogja, és lehet hogy véletlenül nem (elég) jó a védőföld. Saját lakásban is ügyelni kell a kísérlet idején, hogy senki ne legyen védőföldelt elekromos berendezés, vízcsap, radiátor, stb. közelében! A másik amit megmértem, hogy a fázis és a védőföld között mennyire más a feszültség, mint a fázis és a föld között. Az a jó, ha minimális az eltérés.
Mint már lenntebb írtam valóban életvédelmi kapcsolónak hívják!
Igen minden fázisra külön kell egyet beiktatni, de a 3 fázisút is lehet egy fázisra alkalmazni (ha nincs más és csak hozzátokvágták) mert egyébként nagyon drága. Nekem még sikerült tavaj magyart beszerzni (80 mA-es akkor caa. 14 000 Ft volt). Éppen hétvégén vettem Legend gyártámányú (talán Német) 9 800 Ft. A 3 fázisú kivitelt olyan 15 krül saccolom.
Bónusz tippre való reagálás: és csak akkor abba az egybe is, ha nem érintesz meg közben a tested bármely részével SEMMIT, vagy pedig tökéletesen szigetelő felületen tartózkodtok!
Jó kis szerkezet... Nem ezt hívják életvédelmi kapcsolónak? Jól sejtem, hogy minden fázisra külön kell szerelni? (Vagy közösítsem előtte a fázisokat :)))? Na, jó, ez nem vót komoly...) Esetleg van belőle 3-fázisú?
Hogyé' adnak ilyesmit?
Bónusz tipp: a konnektornak egyszerre max. 1 lyukába nyúljatok bele :)))!
Végre egy olyan hozzászólás ami építő jellegű. Köszi LC! Már csak aztat nem tudom, hogy kikerüljem-e a villanytűzhelyet (elég nagy áramfelvétel esetleg árthat a védőkapcsolónak) vagy közvetlen a bejövő oldalba kössem?
Emberek! Kérdezzetek bátran, már vagyunk legalább ketten akik rendelkeznek valami féle tapasztalattal, hogy segítsünk NEKTEK!!!!
Remélem LC kolléga is segít az esetleges felmerülő kérdések megválaszolásában! Szóval ha villanyszerelési barkácsmunkával kapcsolatos kérdésetek van ÍRJATOK!
Még egy hozzáfűzés, nem buzdítok arra senkit, hogy szakértelem nélkül egy olyan eszközzel bánjon mint az elektromosság. Nagyon veszélyes dolog is lehet, de az sem semmi, ha kókány villanyszerelők felelőtlenül dolgoznak. Abban az esetben, ha érzel valami affinitást akkor pedig nyugodtan kezdj bele, mert a felelősségel végzett barkácsmunka SOKKAL jobb lehet mint az előbb említett kókány!
Az FI kapcsoló tkp. áram-differencia-kapcsoló. A földeléshez, "abszolút nullához" köze nincs. Azt méri, hogy ami áram a fázisvezetéken jön, a nullavezetéken távozik-e? Ha a két vezeték árama között különbség van, lekapcsolja a hálózatot. Ha megfogod a fázist és a testeden keresztül a földbe (fűtőtestbe, vízcsapba stb.) jut az áram, akkor a FI kapcsolónál a fázis és a nullavezető árama közt különbség lesz, annyi, amennyi a testeden keresztül "elszökik". A kapcsoló erre lekapcsol. Ezt a védőföldelés nem tudja! Jó földelési rendszerű házban is érdemes FI kapcsolót beépíteni, így testzárlatos készülék esetén nem a biztosíték 10-16 Amperes árama kell a föld felé folyjon a kikapcsoláshoz, hanem a FI kapcsoló típusától függően 30 - 800 mA. A FI kapcsoló közvetlen a villanyóra után van jó helyen, általában 300 mA-es típust építenek be egy lakásba. Az én szobámat külön védi egy 30 mA-es típus! A tipikus "hajszárítót a fürdővízbe dobom" esetnél is azonnal lekapcsol, míg sima védőföldelés esetén biztos az áramütés... Egyetlen helyen okozhat gondot a FI kapcsoló: nagyobb teljesítményű, földelt szénkefés motorok bekapcsolásakor a motorban levő zavarszűrő áramkör miatt lekapcsolhat - nekem szovjet szivattyúmotor csinált ilyet. Át kellett alakítani a zavarszűrőjét... Egyébként hűtőszekrény, mosógép, villanybojler szépen működik.
Végzettségemből adódóan (villamosgépszerelő papírom van - hivatásos módon villanyt is szerelhetnék vele) pontosan tudom, hogy mi a null potenciál és mi a védőföldelés szerepe. Amit Te írsz:"A FI kapcsoló a nem kiépített vagy rossz védőnullák esetén segít." az egy nagy hülység. Ha jól tudom akkor minden új telepítés esetén KÖTELEZŐ a védőkapcsoló felszerelése. Abban igazad lehet, hogy a rossz védőföld esetén is segít. Gyengébbek kedvéért: a védőkapcsoló akkor véd amikor (az általam már említett) hibaáram a fázis és a nulla között eltérést okoz. Ekkor a tekercs behúz és kikapcsolja a hibás áromkört. Nem szaknyelven ez a következőt jelent. Nedves járólapon állva szereltem egy hosszabbítót, és hülye fejjel nem győződtem meg arról, hogy ki van-e húzva. Amikor belekotoztam kézzel akkor csak egy kis csípést éreztem. Az is feltünt, hogy a szobában elhallgatott a magnó. Megnéztem a védőkapcsolót és kikapcsolt állapotba került. Ha nem lett volna az a kapcsoló, akkor talán ma nem itt hülyíthetném a népet.
Összefoglalva: Az FI védőkapcsoló (egyes szakirodalomban életvédelmi kapcsolónak is hívják) a védőföldelés melletti kiegészítő eszköz.
Úgy szokták csinálni, hogy a ház egy pontján egy jó vastag vezetékkel összekötik a fűtés, víz, gáz stb. vezetékeket és ezt a talajba levert szondához kötik. (A szonda kialakítására szintén vannak előírások + hatósági ember kell a méréshez) Na ez az abszolut 0. Minden más ehhez mérendő. Egy ilyen nullához mérik aztán a földelési ellenállást, amire szabványos előírások vannak. Ha a házban jól kialakított védőnulla van (ez a zöld-sárga, régi épületben a piros vezeték) akkor nem szokás FI védőkapcsolót beépíteni. A FI kapcsoló a nem kiépített vagy rossz védőnullák esetén segít.
De nem vagyok érintésvédelmi szakember, csak sokszor jártam olyan helyen,(géptelepítések) ahol ezeket a dolgokat csinálták.
Ezt a kijelentést most tapasztalatból mondod, vagy csak "úgy". Valóban nem létezik abszolvájszt 0 potenciál. Az érdekelne, hogy a gyakorlatban ez hogy működik?
Erre vannak előírások, de általában a villanyóra után szokták kötni. A panelházban eléggé reménytelen, mert nem fogsz találni egy abszolut 0 potenciált. Innen kezdve pedig nincs értelme, csak állandón kapcsolgatni fog.
Igaz nem túl atraktív a topic néve, de miért pont ez? Megmondom: azértmertcsak (ala CoV). Barkácsolgató ember lévén (ráadásul némi eléképzettségem is leledzik hozzá) én is találkozom a villanybuherálással a mindennapokban. Szerintem mindenki találkozik, hiszen életünk szerves része a villamosenergia. Sok helyen megfordulva láttam elég kókány dolgokat, amelyek még veszélyesek is voltak. Ebből kitalálhattátok, hogy az én jelszavam: a családom életvédelme mindenek előtt. De mi van akkor, ha kiterjesztjük a kört, és hasznos tippekkel segítünk neked, kedves olvasó, hogy a lakásod biztonságosabbá tedd :o)! Egyszóval: várok szeretettel minden hozzáértőt és érdeklődőt!
1. kérdés:
Panelházi lakás, elektromos főzési rendszerrel. A villanyóra kismegszakítója 25 A-es. Szeretnék beiktatni egy FI védőkapcsolót (másnéven - helytelenül - FI relé). Ez is 25 A-es. Beiktatható e közvetlenül a villanyóra és kismegszakító után azonnal, vagy kerüljem-e meg a villanytűzhelyt és csak a konnektorokat és a világítást "védjem" FI védőkapcsolóval?
FI védőkapcsoló: egy nagyon hasznos valami a mit mindenkinek ajánlok. Olyan készülékről van szó ami állandóan figyeli a hálózatot és hibaáram esetén (amit pl. egy testzárlat idéz elő) (ami max 300 mA lehet) Egyből lekapcsolja a hálózatot. Ergó nem csapja meg a mókust az áram :o)
