Igazad, van csak azt nem tudom, hogy ki említette, hogy 3 fázisú hálózatban lehet 3 darab 1 fázisú FI védőkapcsoló jó. Én nem, max azt, hogy egy 3 fázisú használható egy fázisban.
A Teszt (Test) gomb CSAK!!!! a készüléket ellenőrzi. Az általam leírt módszer, viszont a hálózat megfelelőségét is tesztelni.
Úgy tudom, ha laza vagy hibás az érintkezés akkor az átmeneti ellenállás megnő. No comment! Látom alakulunk, alakulunk! Ennek örülök!
Gobi: Valóban elég gány megoldás, de ha egy awab befér akkor ott szerintem egy sorkapocs is elfér. :o)
Elnézést de már megint megakadt a szemem egy ÓRIÁSI bakin. Ha valaki (nem tudom szebben írni) van olyan ostoba, és szándékosan BNZ-vel (Baszott Nagy Zárlat) teszteli a védőföldelés állapotát az adja vissza a diplomáját, hagyja abba az elektronok fürkészését egészen addig míg meg nem tanulja törvényszerűségeit. Ha a védőföldelés jó akkor a kismegszakító és ha van a FI kapcsoló kikapcsol (lehet, hogy csak a FI, ha elég gyors). De ha szakadt vagy kellőképpen rossz, akkor a védőföldelés vezetékére RÁKERÜL a FÁZIS, és amíg te a konnektornál baszakodsz (bocs de ingerült vagyok) a gyereked, aki a hűtőben túrórudi után kotorászik vagy a szomszédé (ha még FI kapcsoló sincs akkor biztos) halálos áramütést szenved . Mer ugye a hűtő, a mosógép stb. mind-mind földelt burkolattal rendelkezik, és a Te rövidzárad miatt a fázis rákerül minden földelt készülékre!!!!!!!
A földelés jóságát csakis erre rendszeresített műszerrel végezhetik az arra kioktatott személyek (hivatalosan).
Hölgyeim, Uraim, aki nem ért a deljhez, az NE piszkálja mert nem csak Ő hanem MÁSOK is BELEHALHATNAK!!!!
Elnézést, hogy beleszólok, de itt olvastam néhány dolgot, ami mellett nem lehet elmenni szó nélkül (megaztán Kirchhoff bácsi csapágyasra forgológya magát az örök vadászmezőkön).
3 fázisú rendszerekben igenis 3 fázisú FI kapcsolót kell használni. Egyfázisú hiba esetén, ha a FI kapcsolók külön-külön fázisonként vannak kiépítve, akkor egy esetleges hiba esetén csak az egyik bontja az áramkört, a másik két fázis vidáman működik. Ha a hálózatban csak egyfázisú fogyasztók vannak, akkor ez nagyon kellemes, mert a másik két fázis fogyasztói nem érzékelik az "üzemzavart", de ha egy 3 fázisú motor veszíti el az egyik fázist és a motorból kivett mechanikai teljesítményt nem csökkentjük, akkor a motor menthetetlenül LEÉG! (Értelemszerűen a 3F FI kapcsoló mechanikailag úgy van megalkotva, hogy egyfázisú hibára is 3F kikapcsolást tud csak végezni.)
3 fázisú FI kapcsolót egyfázisú hálózaton nyugodt szívvel lehet használni, viszont egy fontos dologra oda kell figyelni. Minden FI kapcsolón van egy TESZT gomb mellyel a kapcsoló működőképességét lehet ellenőrizni. Ha a földi halandó megnyomja ezt a gombot, akkor a kacsoló részére egy hálózati hiba szimulálódik, melyre a kapcsolónak meg kell szakítania az áramkört. Valójában egy ellenállást iktatnak úgy az áramkörbe, hogy a fázisból befolyó áram áthalad a kapcsolón, de a 0 vezetőbe visszafolyó már nem, így a kapcsoló különbségi áramot érzékel és működik. E teszt lehetőség a 3F FI kapcsolóknál is csak egy fázisra van kiépítve, így ebből adódik, hogy azt az egy fázist a 3F Fi kapcsolónak arra a pólusára kell kötni melyre a TESZT gomb hatással van!
Anteris kolléga alább a következőket írta: Egy laza, kisfelületen érintkező, koszos felületű kötés úgy viselkedik, mint egy fogyasztó-berendezés: az átmeneti áram hatására megemelkedik a vezetéken átfolyó áram mennyisége. Ez azon túl, hogy feleslegesen terheli a hálózatot és a pénztárcánkat még tűzveszélyes is. Általában ilyentől szoktak kigyulladni a lakások.
Ehhez a következőket fűzném: A laza, piszkos kötés tényleg melegszik, de az indoklás már sántít és a következtetés hibás. Vegyünk egy egyszerű példát: Adva van egy 220 V-os hálózat egy 2200 W-os fogyasztóval (egyfázisúak). I=P/U szerint 10 A áramerőség folyik az áramkörben. Ha az áramkörben van egy hibás kötés, akkor a vezeték elhanyagolható ellenállása helyett a rossz érintkezés miatt egy számottevő ellenállás kapcsolódott az áramkörbe. Az esetünkben ez legyen 1 ohm, így a hálózatot már az eredeti fogyasztó és a hibás kötés sorosan kapcsolódva terhelik. Az eredeti fogyasztó ellenállása R=U2/P szerint 22 ohm, így a hálózatot 1+22=23 ohm terheli, akkor viszont a körben folyó áram csak 9.6 A, tehát az össz terhelés CSÖKKEN! Viszont vegyük észre, hogy az 1 ohmos ellenállású hibás kötésen a 9.6 A 9.6 W hőt termel, ami jelentős (egy hajsütő 5 -10 W-os és rohadt meleg tud lenni). Tehát kedves Anteris a körben folyó áram CSÖKKEN.
A forrasztás helyes nem helyes voltával kapcsolatban. Ha egy hálózatot szakember méretezett, akkor a vezetékek hőmérséklete max 20 C fokkal haladják meg a környezeti hőmérsékletet. Ha a forrasztást is szakember végezte, akkor a forrasztott kötés átmeneti ellenállása nem haladja meg a vezetőjét, így nem is melegebb. Egy PVC szigetelésű vezetőt (ha jól emlékszem) 65 C-ig lehet használni, a forrasztó ón pedig 180 C fölött kezd olvadni. Ha valaki nem szereti a forrasztott kötéseket annak két oka lehet: vagy nem tud tervezni, vagy nem tud forrasztani, de lehet , hogy egyiket sem.
Elméletben nem szabadna, hogy megrázza a szomszédot a földelés. Az áram mindig a legrövidebb utat keresi. A legrövidebb út viszont a földbe vezet. Szóval nyugodtan próbálkozhatasz! Képzeld el, mi lenne, ha pl. elromlana egy készüléked és a megszakító csak lassan reagál. Addig a szomszéd a csapon rángatózik? Nem! SZVSZ! Nyugodtan próbálkozhatsz, jobb ha most derül ki mintha egy rossz készülék esetén lenne valami gond...
Kerdesem a kovetkezo lenne:
a gaz, a futes es a viz csoveimet hiltiszallaggal osszefoldeltuk. Nade kisvartatva (~20cm) a vizcso atvalt muanyagalapura...
Mi tortenik a foldelesemmel?
Rizo
Jut eszembe: egy volt kollégám -aki egyébként eredetileg tv-szerelő volt- olyan f@&#ányosan ráforrassztott egy alu-lemezre egy acélrugót (riasztóhoz csinált magának mozgásérzékelőt), hogy öröm volt nézni. Baromi 1*ű a trükk: jól begyantázta a lemezt, utána fölmelegítette, és a _gyanta alatt_ megkapargatta, így nem tudott a lemez oxidálódni. Tökéletesen megállt rajta a cucc, évekig használta.
Szét-e? Szétjön magától... mire rájöttem, mitől villog időnként a lámpa... Most vhogy összetákoltam, de nem igazán nyerő. Ráadásul 4-5 szál van összetekerve...
Hm... Mivel speckó anyag forrasztásáról van szó akkor ez azt jelenti, hogy speckó forrasztó anyag is kell hozzá. Ami a normál forrasztónhoz képest sokkal nagyon forráspontú. Ez azt jelent, hogy eléggé fel kell melegednie ahoz a vezetéknek, hogy elolvadjon a czin :o))))))))))
Igazán tartós csak a forrasztós megoldás, az biztos, hogy abban a dobozban nem lesz többet gondod a csatalkozással. Már csak az a gond, hogy nem megodhatatlan, de elég bajos az alumínium forrasztása.
Hm... gondolom a sorkapocs kizárva :o(, mert az is igen helyigényes...
Ja, ja, a régi bakelit csokikat frankón szét lehet morzsolni...
Kérdés: mi a rákot lehetne csinálni egy régi kötéssel (persze alu-drót :(() úgy, hogy stabil legyen, meg be is férjen a dobozba? Húzni már nem nagyon lehet rajta...
WOW! Látom múlt este volt némi aktivitás a Topicomat illetőleg. Emberünk feltett egy kérdést: hogyan lehet helyesen ellenőrízni, hogy a lakásban megfelelő-e a védőföldelés. A legbiztonságosabb módszer, ha valamilyen szakember és megfelelő műszer segítségével leméretjük.
Anteris hozzászólásához van néhány hozzáfűznivalóm.
A mindenkit óvnék a fázisceruza használatától. találkoztam olyan emberrel, aki hibás fázisceruza miatt szenvedett áramütést. Ez csak egyedi eset! NEM ÁLTALÁNOS. Ráadásul én nem nyúkálnék a védőérintkezőhöz miközben a fázisceruzával a fázisban matatok. Ez is csak személyesen az ÉN véleményem volt.
Mérőműszer + próbalámpa jónak tűnik. A próbalámpás módszerrel az FI védőkapcsoló + hálózat működőképessége is ellenőrízhető, de az izzónak max 25 W-osnak kell lennie.
Kábelcsatlakozások: Igen ez egy nagyon gyenge pontja az elektromos rendszernek. Lehet sokmindenféle módszerrel próbálkozni (csoki, sima összesodrás, sorkapocsbakötés) egy idő után egyre gyengébb lesz az összeköttetés.
Éppen a hétvégén történt meg egy panelházban a következő: Levettem a kismegszakítókat tartalmazó tábla burkolatát, mert bővíteni illetve cserélni szerettem volna. Amit láttam egy kicsit elképesztett. A kék színű null vezetők fekete/kék lett időközben. Aztán mikor megérintettem a vezetéket a szigetelés papír módjára szakadt le róla. Ennek fele sem tréfa. Ha belegondolunk, hogy erre jön az automata mosógép (testvérek között is 2200 W, aztán meg a mikrósütő 1200 W, és a villanytűzhely XXXXX (sok)W) akkor nem csodálkoztam volna, ha csak ez a három vezető ég le. Mi volt a hiba oka?
Az állat villanyszerelő aki készítette a kivitelezést, több vezetőért csavart egy csavar alá. A csavarkötés idők folyamán meglazult. Elkezdett melegedni, és szép lassan leégett a szigetelés. Abban az esetben, ha egy csavar alá tesz egy vezetőeret (egyébként lehetősség volt rá), akkor jobb esetben csak az az egy égett volna le. Mivel panellakás lévén nem csövezett, ezért cserére nem volt lehetősség. Ezért leszigeteltem és helyesen bekötöttem.
Ugyanezek a csatlakozások vonatkoznak pl. a konektorra. Itt is érdemes kb. 2 évente utánhúzni a csatlakozásokat. Különösen nagy fogyasztó esetén (lásd fent).
fázisceruzával tájékoztató jelleggel, műszerrel egy kicsit pontosabban.
1. a fázisceruzádat helyezd be a dugaszolóaljzat fázis pólusába (az amelyiknél világít a glimmlámpa) és az újjadat helyezd a ceruza végére. A másik kezeddel érintsd meg a konnektor védőérintkezőjét mire a glimmlámpa fényereje - bekötött földelővezető esetén - hirtelen nagyságrendekkel felerősödik. Kis fényességváltozás még nem bizonyít semmit, származhat a párhuzamosan futó erek "megszórásától" is. Nem túl megbizható módszer.
2. Hagyományos mérőműszerrel már többet tudhatsz meg ha megméred a dugalj fázispólusa és a földelőérintkező közötti feszültségkülönbséget. Ennek meg kell felelnie az adott területen érvényes hálózati feszültségnek. Az már mostanában 230 V de öreg hálózatokon és csúcsidőben 10-20 V-tal kevesebb is lehet. Ennek a módszernek az a hátránya, hogy gyakorlatilag számottevő terhelés nélkül teszteli a földelő hálózatodat. Ez azért baj, mert zárlatkor - a biztosító értékétől függően - a több tízszeresét is elérheti a vezetőn átfolyó áram. Vagyis: Egy rossz bekötés esetén a mérőműszered tökéletes feszültségszintről tudósít, ugyanakkor zárlati áram hatására egy szempillantás alatt megszűnik a galvanikus kapcsolat.
3. Érdemes a multiméteres mérés után próbalámpával még ellenőrizni a földelést - legalább 100W-os izzóval szerelve - mert ilyenkor kibukhat egy rossz kontaktus.
Az ÉV relé nagyon jó kis szerkezet de elöregedett vagy rosszol szerelt hálózatokon sok fejfájást tud okozni. Bergmann-csöves, jutaszigetelésü vezetékeken iszonyatos szivárgások szoktak lenni.
Érdemes még megemlékezni a rossz vezeték összekötésekre. Egy laza, kisfelületen érintkező, koszos felületü kötés úgy viselkedik, mint egy fogyasztóberendezés: az átmeneti áram hatására megemelkedik a vezetéken átfolyó áram mennyisége. Ez azon túl, hogy feleslegesen terheli a hálózatot és a pénztárcánkat még tűzveszélyes is. Általában ilyentől szoktak kigyulladni a lakások.
-ant-
Én úgy próbáltam ki, hogy egy földeléses villásdugót bekötöttem úgy, hogy az egyik érintkezőt rákötöttem a védőföldre. Egyik irányban bedugva le kell hogy vágjon a biztosíték. TÁRSASHÁZBAN VESZÉLYES! Lehet hogy a szomszéd éppen a védőföldelt mosógépet fogja, és lehet hogy véletlenül nem (elég) jó a védőföld. Saját lakásban is ügyelni kell a kísérlet idején, hogy senki ne legyen védőföldelt elekromos berendezés, vízcsap, radiátor, stb. közelében! A másik amit megmértem, hogy a fázis és a védőföld között mennyire más a feszültség, mint a fázis és a föld között. Az a jó, ha minimális az eltérés.
Mint már lenntebb írtam valóban életvédelmi kapcsolónak hívják!
Igen minden fázisra külön kell egyet beiktatni, de a 3 fázisút is lehet egy fázisra alkalmazni (ha nincs más és csak hozzátokvágták) mert egyébként nagyon drága. Nekem még sikerült tavaj magyart beszerzni (80 mA-es akkor caa. 14 000 Ft volt). Éppen hétvégén vettem Legend gyártámányú (talán Német) 9 800 Ft. A 3 fázisú kivitelt olyan 15 krül saccolom.
Bónusz tippre való reagálás: és csak akkor abba az egybe is, ha nem érintesz meg közben a tested bármely részével SEMMIT, vagy pedig tökéletesen szigetelő felületen tartózkodtok!
Jó kis szerkezet... Nem ezt hívják életvédelmi kapcsolónak? Jól sejtem, hogy minden fázisra külön kell szerelni? (Vagy közösítsem előtte a fázisokat :)))? Na, jó, ez nem vót komoly...) Esetleg van belőle 3-fázisú?
Hogyé' adnak ilyesmit?
Bónusz tipp: a konnektornak egyszerre max. 1 lyukába nyúljatok bele :)))!
Végre egy olyan hozzászólás ami építő jellegű. Köszi LC! Már csak aztat nem tudom, hogy kikerüljem-e a villanytűzhelyet (elég nagy áramfelvétel esetleg árthat a védőkapcsolónak) vagy közvetlen a bejövő oldalba kössem?
Emberek! Kérdezzetek bátran, már vagyunk legalább ketten akik rendelkeznek valami féle tapasztalattal, hogy segítsünk NEKTEK!!!!
Remélem LC kolléga is segít az esetleges felmerülő kérdések megválaszolásában! Szóval ha villanyszerelési barkácsmunkával kapcsolatos kérdésetek van ÍRJATOK!
Még egy hozzáfűzés, nem buzdítok arra senkit, hogy szakértelem nélkül egy olyan eszközzel bánjon mint az elektromosság. Nagyon veszélyes dolog is lehet, de az sem semmi, ha kókány villanyszerelők felelőtlenül dolgoznak. Abban az esetben, ha érzel valami affinitást akkor pedig nyugodtan kezdj bele, mert a felelősségel végzett barkácsmunka SOKKAL jobb lehet mint az előbb említett kókány!
Az FI kapcsoló tkp. áram-differencia-kapcsoló. A földeléshez, "abszolút nullához" köze nincs. Azt méri, hogy ami áram a fázisvezetéken jön, a nullavezetéken távozik-e? Ha a két vezeték árama között különbség van, lekapcsolja a hálózatot. Ha megfogod a fázist és a testeden keresztül a földbe (fűtőtestbe, vízcsapba stb.) jut az áram, akkor a FI kapcsolónál a fázis és a nullavezető árama közt különbség lesz, annyi, amennyi a testeden keresztül "elszökik". A kapcsoló erre lekapcsol. Ezt a védőföldelés nem tudja! Jó földelési rendszerű házban is érdemes FI kapcsolót beépíteni, így testzárlatos készülék esetén nem a biztosíték 10-16 Amperes árama kell a föld felé folyjon a kikapcsoláshoz, hanem a FI kapcsoló típusától függően 30 - 800 mA. A FI kapcsoló közvetlen a villanyóra után van jó helyen, általában 300 mA-es típust építenek be egy lakásba. Az én szobámat külön védi egy 30 mA-es típus! A tipikus "hajszárítót a fürdővízbe dobom" esetnél is azonnal lekapcsol, míg sima védőföldelés esetén biztos az áramütés... Egyetlen helyen okozhat gondot a FI kapcsoló: nagyobb teljesítményű, földelt szénkefés motorok bekapcsolásakor a motorban levő zavarszűrő áramkör miatt lekapcsolhat - nekem szovjet szivattyúmotor csinált ilyet. Át kellett alakítani a zavarszűrőjét... Egyébként hűtőszekrény, mosógép, villanybojler szépen működik.
Végzettségemből adódóan (villamosgépszerelő papírom van - hivatásos módon villanyt is szerelhetnék vele) pontosan tudom, hogy mi a null potenciál és mi a védőföldelés szerepe. Amit Te írsz:"A FI kapcsoló a nem kiépített vagy rossz védőnullák esetén segít." az egy nagy hülység. Ha jól tudom akkor minden új telepítés esetén KÖTELEZŐ a védőkapcsoló felszerelése. Abban igazad lehet, hogy a rossz védőföld esetén is segít. Gyengébbek kedvéért: a védőkapcsoló akkor véd amikor (az általam már említett) hibaáram a fázis és a nulla között eltérést okoz. Ekkor a tekercs behúz és kikapcsolja a hibás áromkört. Nem szaknyelven ez a következőt jelent. Nedves járólapon állva szereltem egy hosszabbítót, és hülye fejjel nem győződtem meg arról, hogy ki van-e húzva. Amikor belekotoztam kézzel akkor csak egy kis csípést éreztem. Az is feltünt, hogy a szobában elhallgatott a magnó. Megnéztem a védőkapcsolót és kikapcsolt állapotba került. Ha nem lett volna az a kapcsoló, akkor talán ma nem itt hülyíthetném a népet.
Összefoglalva: Az FI védőkapcsoló (egyes szakirodalomban életvédelmi kapcsolónak is hívják) a védőföldelés melletti kiegészítő eszköz.
Úgy szokták csinálni, hogy a ház egy pontján egy jó vastag vezetékkel összekötik a fűtés, víz, gáz stb. vezetékeket és ezt a talajba levert szondához kötik. (A szonda kialakítására szintén vannak előírások + hatósági ember kell a méréshez) Na ez az abszolut 0. Minden más ehhez mérendő. Egy ilyen nullához mérik aztán a földelési ellenállást, amire szabványos előírások vannak. Ha a házban jól kialakított védőnulla van (ez a zöld-sárga, régi épületben a piros vezeték) akkor nem szokás FI védőkapcsolót beépíteni. A FI kapcsoló a nem kiépített vagy rossz védőnullák esetén segít.
De nem vagyok érintésvédelmi szakember, csak sokszor jártam olyan helyen,(géptelepítések) ahol ezeket a dolgokat csinálták.
Ezt a kijelentést most tapasztalatból mondod, vagy csak "úgy". Valóban nem létezik abszolvájszt 0 potenciál. Az érdekelne, hogy a gyakorlatban ez hogy működik?
Erre vannak előírások, de általában a villanyóra után szokták kötni. A panelházban eléggé reménytelen, mert nem fogsz találni egy abszolut 0 potenciált. Innen kezdve pedig nincs értelme, csak állandón kapcsolgatni fog.
Igaz nem túl atraktív a topic néve, de miért pont ez? Megmondom: azértmertcsak (ala CoV). Barkácsolgató ember lévén (ráadásul némi eléképzettségem is leledzik hozzá) én is találkozom a villanybuherálással a mindennapokban. Szerintem mindenki találkozik, hiszen életünk szerves része a villamosenergia. Sok helyen megfordulva láttam elég kókány dolgokat, amelyek még veszélyesek is voltak. Ebből kitalálhattátok, hogy az én jelszavam: a családom életvédelme mindenek előtt. De mi van akkor, ha kiterjesztjük a kört, és hasznos tippekkel segítünk neked, kedves olvasó, hogy a lakásod biztonságosabbá tedd :o)! Egyszóval: várok szeretettel minden hozzáértőt és érdeklődőt!
1. kérdés:
Panelházi lakás, elektromos főzési rendszerrel. A villanyóra kismegszakítója 25 A-es. Szeretnék beiktatni egy FI védőkapcsolót (másnéven - helytelenül - FI relé). Ez is 25 A-es. Beiktatható e közvetlenül a villanyóra és kismegszakító után azonnal, vagy kerüljem-e meg a villanytűzhelyt és csak a konnektorokat és a világítást "védjem" FI védőkapcsolóval?
FI védőkapcsoló: egy nagyon hasznos valami a mit mindenkinek ajánlok. Olyan készülékről van szó ami állandóan figyeli a hálózatot és hibaáram esetén (amit pl. egy testzárlat idéz elő) (ami max 300 mA lehet) Egyből lekapcsolja a hálózatot. Ergó nem csapja meg a mókust az áram :o)
