Ha jól értem, a válaszod igen, tehát össze kell kötnöm a két lakáselosztó földelősínjeit (pontosabban mondva én szakszerűbbnek találom a két PEN szétválasztás (nappali és vezérelt) sorkapocsait összekötni).
nálam volt egy fázis és utolag lett 3 fázis is és a villanyász aki csinálta a 3 fázis bekötést, nem akasztotta rá a meglévő földelésre a 3 fázis földelését, hanem külön szondát vert le, ez igy lehet nem szabványos?
Nagyon régi társasházban csak PEN felszálló van, a villanyóra után a lakáselosztóban van szétválasztva. Viszont van nappali és vezérelt mérő is, mindkettőnek külön lakáselosztó, külön dobozban, mindkettőben szétválasztva a PEN.
Kérdés, hogy ilyen esetben össze kell-e kötni a két külön lakáselosztó (nappali és vezérelt) földelősínjeit pl. 10mm2 MKH-val?
Fele területen felmállik, mint az öntapadós matrica is lepöndörödik, a másik helyen meg letépni nem tudod.
Csatornánál ilyenkor van, hogy a fele ott lóg, vagy mikor már csak kevés fogja, akkor nem a falról szakad le, hanem letép magával festéket, falat, éppen mit.
Arra ne alapozz, hogy az a házgyári beton olyan masszív. A ház ettől nem dől össze, de nem minden panel felülete elfogadható.
Azért is tapétázták ezeket egy idő után, mert amíg festettek, néha már az átadásra foltokban mállott le a felület.
A tapéta meg elfedi ,hogy csak a fele ragadt oda... de néha még az is csíkokban pöndörödött fel.
Szóval ennyi cirkusz ellenében néhány icipici rövid csavarral betiplizni a betonba, pont csekély erőfeszítés és elég, mert a tipli azért betonházból nem szakad ki úgy, mint a régi homokos vakolatokból.
több rétegben festett falfelületre már haszontalan a mélyalapozó szerintem. nem szívódik fel az elöregedett glettig a diszperziós festékeken keresztül, ami szintén műanyag réteg. én mélyalapozót öreg paneles tapéta esetén használok, amikor is levágom a csatorna alatt a tapétát, lekaparom, és azt a sávot kenem be mélyalapozóval. illetve csupasz vakolatra, glettre.
Ragasztani CSAK STABIL erős és por/zsírmentesített sík felületre ésszerű, azon okés lesz.
A festett fal tipikusan nem stabil és nem portalan felületű .... gyakran nem is sík.
------ NAAAAAGY felületen ragasztva azért lehet jó a festett falon is.
HA NEM málik a festék rétegekben erőhatásra (spaklizásra pl.) akkor.
Finom csiszoló papírral átcsiszol >> a friss és síkabb felület jobban tapad majd Portalanít (finom kefe/rongy) és mélyalapozós ecsettel átken a ragasztási sávban. Száradás után mehet rá a jó széles és minél vastagabb anyagú öntapis cuccal ellátott csatorna.
A széles-lapos csatorna tehát jobb, mint a keskeny-magas...
Kábelcsatornát nem ragasztottam ugyan, de szedtem már fel panelban eredeti padlószőnyeget, ami Palmatex-el volt leragasztva annak idején. Helyenként jött vele a beton is, de többnyire ottmaradt a ragasztó, és a padlószőnyeg legalsó gumírozott rétege. Szóval, ha kábelcsatornát kellene felraknom panelban, akkor a nyomvonalán levakarnám egy spaknival a festéket meg a glettet a betonig, és habozás nélkül ragasztanám.
A csavar alá csak úgy beszorított, szemre hajtott alu vezetett PEN a "legtetszetsőebb", meg a csini, közveszélyes un "nullbontó"... sem semmi. :D
Kb hajszálra vagytok mindenféle elektromos katasztrófáról, beleértve egy kellemes tűzesetet is.
De itt is mi az irány, a szumma ~soksokszázmilliós budai(!) luxus párlakásos társasházban? jajjcsak cserélni, fizetni ne kelljen!! Nehogy!
Na, majd, ha az a kék vezeték "lekontaktol", és kidobjátok az összes tévét, boxot, gépet, laptopot, háztartási gépet, akkor már késő lesz a bánat..
Az sem lesz normális, ha erre bármi bővítési, leágaztatási, plusz ráépítési lehetőséget adnak, persze magyaroroszágon vagyunk, van az a "kedvesség" hogy mégis.
Ezt elvileg a háznak kell rendezni, közös léből, hogy nomrális főelosztó legyen ehelyett a közveszély helyett.
Az a te költséged, párszézezertől a sacc félmillióig, hogy azután legyen egy zárt kültéri dobozod, benne mérővel, amiből továbbmegy a kanóc a garázsodba.
Engedély (elméletben) a társasháztól (többi lakó) mindenre kelleni fog, mert közös területen vésnek, fúrnak, zsinóroznak, munkálkodnak neked majd.
Az Energy Performance of Building Directive szabályozást a múlt évben fogadták el.
Az egyik lényeges szabály, hogy minden lakóépületben (például társasházban) Amelyben több mint három autóbeálló van >> telepíteni kell villanyautó-töltőt.
Az elektromos autók saját feltöltésének egyfajta joggá kellene válnia-
Ami mindenkit megillet, aki ilyen módon közlekedik és rendelkezik autóbeállóval, akár saját, akár teremgarázsban.
Ennek szellemében kell módosítani az építésügyi szabályozásokat.
Ezen túl erről azonban nem fogalmaz meg konkrét szabályokat vagy célokat, amit a T&E szerint a tagállamok nemzeti szabályozásával kell pótolni. A T&E Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország, Lengyelország és Spanyolország szabályait áttekintve tett néhány javaslatot.
Ezen az alapon kérhetsz csak 10 Ampert is.... ha nem jut több.
Tartósan az is tud 11 Ampert is. Cirka 1 órán át pedig még többet is (pl. autó takarítás töltés közben) 14-15 Ampert is.
------------------
Minden kismegszakítónak.... (az, hogy: "B" vagy "C" típusú mindegy)
- a 13%-os túlterhelést legalább 1 órán át kell megengednie - a 45%-os túlterhelés esetén legfeljebb 1 órán belül ki kell oldania - a 225% túlterhelésre pedig már 1 percen belül ki kell oldania (a 32 Amperes méretig) ------------------
A 16 Amperes ... 18 Ampert több mint 1 óra után kapcsolja csak le 23 Ampert már csak kevesebb mint 1 órán át engedi meg 36 Ampert MÁR 1 percen belül lekapcsolja !!!!!
A 10 Amperes ... 11 Ampert több mint 1 óra után kapcsolja csak le 14 Ampert már csak kevesebb mint 1 órán át engedi meg 22 Ampert MÁR 1 percen belül lekapcsolja !!!!!
A kis Amperes töltésnek számottevő is lehet a töltési vesztesége :-( Csak 1x10 Amper esetén pl. 8-10% még egy fiatal TESLA esetén is
Más típusoknál lehet több is 15-20% sem ritka.
Pláne nehéz ügy, ha egy ZOE az autó éppenséggel ... aminél jóval több lehet a veszteség. (eleve nem jó ötlet a ZOE-t csak 1 fázisról tölteni a töltési módszere miatt)
-
Persze nem hatalmas pénz a különbség, pláne ha csak 10-15 ekm az éves töltés.
A jelenlegi rezsicsökis 2523 kWh/év (37 Ft/kWh >> ~7 Ft/km) áram. Ha gyakorlatilag csak az autó töltésére megy el akkor cirka 12 000 km/év töltésre elég. A többi km már (70 Ft/kWh >> ~14 Ft/km) drágább lesz.
A ~10% veszteség 10000 km-enként ~1000 km >> 180 kWh >> 7000/12000 Ft Ami 0,70 Ft/km az első ~12000 km/évre (2523 kWh/év reszicsökis áram) és 1,20 Ft/km lesz a többi km-re.
----
Azonban a 10 Amper 1 fázison az csak ~2,3 kW töltés >> 10-12 km/óra töltési sebesség. Ami tudhat meglepit is okozni olykor, igényelhet odafigyelést a töltés ütemezésére.
Igen, sajnos másik albetét. A 3*16ról nem is álmodom, örülök, ha ez az 1 fázis összejön, ráadásul 10A-ról tölteném csak lassú, de van ideje, nem akarom a régi hálózatot terhelni.
Az ilyen összetett esetben jobb eleve a regszerelővel beadatni a igényt ... (0=ismerős/melótremél, illetve 20-30 eFt a tipikus díja a kiszállás, felmérés, papírmunka menetnek)
A regszerlő már elve "jól" tölti ki az adatlapot Mert durván félre is mehet az ügy a "nem jó" kitöltéssel. és Nyilatkozik is, hogy "minden okés, alkalmas".
------
Mivel, ha jól értem temagad adtad be. Kapsz egy MGT-t ami CSAK a szolgáltatót érintő részről fog szólni.
mehet simán >> van elég szabad Amper még vagy mehet simán >> lesz elég szabad Amper, a csatlakozó vezeték bírja, csak biztosítót kell cserélni vagy csatlakozóvezeték csere is kell, hogy lehessen elég Amper
A biztosító/csatlakozó vezeték csere a szolgáltató dolga és költsége.
Minden más részlet a regszerelő dolga...és a társasház/te költséged.
Megoldás lehet esetleg a saját villanyórám (3. emelet) utántól a lakásomból lehúzni egy fázist a garázsba? Mondjuk valami rendesebb kábellel 10mm2 vagy hasonló. Persze plusz föld kell.
Az olyan 30-40m kábelhossz lehet max.
Gondolom, ahhoz kell minden egyes lakó hozzájárulása :(
A méretlen elosztásáa a társasház hatásköre és költsége. Amit alighanem rád vernek, mert neked kell.... fizesd.
-
Legjobb esetben van még szabad 16 Amper a dobozban látható valamelyik biztosítón. A 3x63?=189? Amper a 6 lakásra 189/6=32 Amper lakás átlagosan.
DE, Ha nincs már elég szabad Amper akkor lehetnek a gondok, mert akár a betápon is kellhet variálni. A betáp egy vagy két vezeték szakasz lehet a bekötés módjától függően. - a szolgáltatói csatlakozó vezeték (utcáról az ingatlancsatlakozópontig vagy egészen eddigadobozig)
Ha nem eddigadobozig tart akkor van "méretlen fővezeték" szakasz is (az ingatlancsatlakozóponttól eddigadobozig)
1. Jobb esetben elég a +16 Ampernek a betáp egészen eddigadobozig és csak a biztosítót kell cserélni nagyobbra.
2.
Rosszabb esetben nem elég a +16 Ampernek és vezetéekt is kell cserélni. Akkor az 1. pontban említett - csatlakozóvezetéket a szolgálatató cseréli - méretlen fővezetéket a társasház vagy temagad (mert a többbiek rád verik >> neked kell alapon) Ez viszont azzal is járhat, hogy szabványosítani=átépíteni kellhet ezt a dobozt is (társaház/temagad)
Amikor megvan a +16 Ampered ebben a dobozban valamelyik biztosítón. Akkor indul a garázsod elérése ebből a dobozból.
Ami már csak a saját költséged- és feladatod lesz.
-
Kell majd - méretlen vezeték szakasz a mérőhelyig ebből a dobozból - szabványos mérőhely és egy földelő szonda is kell alighanem - "mért fővezeték", ami a mérő és az "első mért elosztó" közötti szakasz - egy "első mért elosztó", benne a FIrelé/ÁVK/RCD és a kismegszaktó(k), stb.
----
Keress egy normális regisztrált szerelőt, aki nem akar mindenáron mindent felújítani-átépíteni. Aki kialakatja amit kell.
(nem lesz egyszerű találni alighanem, mert abból élnek, hogy lehúznak téged, ha tehetik)
Ami szóba jöhet -csatlakozó vezeték (szolgáltató cseréli, ha kell az "utca" és az ingatlan között) - méretlen vezeték, ha van (társasház/temagad az ingatlan és ez a doboz között) - méretlen elosztó (társasház/temagad ez a doboz)
- méretlen vezeték a mérőhelyig (temegad/társasház ebből a dobozból tovább) - mérőhely (temagad) és helyi földelő alighanem (temagad) - mért fővezeték (temagad) - első mért elosztó, FI relé, kiemegszakító) temagad
Nálam a külső falon lett felhozva a vezeték, gégecsőben, hőszigetelésben lett hely csinálva neki. Ez a vezeték betolva a redőnydobozba és a redőnydobozon belül megkötve. Légtömörséget nem befolyásolja, illetve a motorcsere is egyszerű, mert a kötés ott van mellette.
Szerintem azt jelenti, hogy le van deresedve. Meteorológiai párlecsapódós jelenség, Wikipédián biztos sokat lehet róla olvasni. Bár nekem van egy sokkal érdekesebb jelenségem is.
Festésnél el lett tüntetve, de mivel ott nincs kötés és ha cserélni kellene a motort, akkor inkább zselés wagóval kint a dobozban toldanám az új motor vezetékét. Így biztos nem kell hozzányúlni
Áthidalóba 80-as lyukat vésni szép munka lenne, jóval alrébb vannak a dobozok nálam. (és néhol 65mm az a doboz, mert csak a sok belenyomkodott glema miatt kell, nincs benne kötés)
Az ablak egyik felső sarkától (én a kilincses oldalt választottam mindenhol) átlósan felfelé 15cm-re tettem egy 80-as dobozt belül. Ez sokesetben pont az a magasság, ahol a csövek mennek a falon nálam. Az ilyen dobozokat nagyon mélyen és nagyon precízen gipszeltem, mindenhol tömören vegye körül a gipsz. Ezen a dobozon fúrtam egy lyukat kifelé, bele gégecső, dobozba belelógott kb 0,5cm-et a gégecső. A cső köré mélyen purhabot fújtam, majd a belógó részt kitőmítettem körbe SikaLastomer-710-el (ez volt otthon, fika állag, sosem szilárdul).
Ebbe húztam bele a gyári MT kábelt. Tömítettem a gégecsőben a kábel körül RAYTECH MONOGEL-el (nagyon fika, ollóval kell vágni különben nyúlik, ragad mindenhova, borzasztó vele dolgozni)
A faláttörést nehéz légtömören, de ez szerintem már a majdnem jó kategória
(A kötést nem itt csináltam. Minden redőny rádiós, de van a falon egy "beépített" távirányító egy 65-ös dobozon (a 80-as alatt a kilincs magasságában), ebben a dobozban kötöttem)
Saját házamat csinálom, de tapasztalatom elsősorban ipari gépekkel van.
A kérdes az, hogy a redőnymotor kábelét hogyan szokás esztétikusan megtoldani, hogy el tudjam vezetni a vezérlőszekrényig?
A falon 25 cm eps van, és légtömören szerelném.
A redőnynek egy kb 80 centis kábele van, amivel vagy átmegyek vele a falon, és bent rakok egy kötődobozt, amit szívem szerint elvakolnék, vagy pedig kint lenne a kötődoboz, de az is csúnya.
Lehet, hogy az egyik az övé? De akkor melyik az éjszakai bizti?
Ezt csak te tudod kideríteni. Bekapcsolod a fogyasztókat (nyilván akkor, amikor van éjszakai áram - pl. hétvégén), és elkezded lenyomni a kismegszakítókat. Amelyik fogyasztó leáll, az arról a kismegszakítóról volt táplálva...
Ha cél az, az egyfázis "hibája" esetén ne menjen le 3fázis fi reléje, ((pl. mikor bedobja a józsi a flexet a vödörbe, mert mittudomén, megáll az építkezési lift)), akkor jogos a két fi relé.
De ahhoz nagy és drága doboz kell majd.
Vagy kettő külön.
Ha ez nem szempont, akkor a 3 fázisú fí relé minden fázis védelmét ellátja, csak, ha bármelyiken rendellenesség van, szépen lenyomja mindet.
Van olyan kültéri, ajtós kismegszakító doboz, amibe belefér 10 elem (4 kismegszakító + 1 darab 1 fázisú és egy darab 3 fázisú ÁVK) és mellé, tehát nem oldalról kivezetve, hanem ahogy állok szemből 1 darab 230 voltos és plusz még egy darab 3 fázisú dugalj?
Valami ilyesmi csak kicsit szélesebb és a dugaljak lehetnek az ajtón kívül is persze, mert gondolom a 400 voltos úgy sem fér bele...:
Miért égne? Kisebb feszültséget kap, mert a fesz egy része leesik a födelelési ellenálláson.
Vagy te tudsz olyasmit ami kigyullad ha kicsi a kapocsfeszültség?
****
Gyanítom te a "nincs helyi földelés+utca elején elszakad" esettel kevered, akkor tényleg kb egy másik fázis potenciáljára is kerülhet a nulla, ez pedig drasztikus, 400V AC lesz a konnektorokban a lakásban.
Rossz hírem van. Mind ahogyan az előttem szólók is mondták, észre fogod venni.
Megemelkedik a földelésen a feszültség, a szintje függ hogy milyen a bekapcsolt teljesítmény, meg mennyire jó a földelésed, és amikor a készülék testéhez érsz, akkor fogod érezni, szintén függ hogy milyen ellenállásod van a föld felé.
Nem. Az eredmény a konkrét erőviszonyoktól függ, azaz a PEN földelés ellenállásának és az éppen bekapcsolt fogyasztók ellenállásának viszonyától. Mivel ez egy feszültségosztó, amikor a fogyasztókat modellező ellenállás pont akkora, mint a földelési ellenállás, akkor a hálózati feszültség fele jelenik meg a védővezetős készülékek testén (erre nehéz azt mondani, hogy észre sem lehet venni), és a bekapcsolt készülékekre is a hálózati feszültség (másik) fele jut. Ezek egy része rögtön leég, erre is nehéz azt mondani, hogy észre sem lehet venni.
Azt szeretném kérdezni, hogy egy fázisú háznál ha megszakad az oszlopról bekötött PEN vezeték ami rá van kötve a lakás PE gyűjtősítjére a földelőszondával együtt és onnan van kötve a fí relébe majd onnan a nulla gyűjtősínre, úgy abban az esetben ha jól szolgál a szonda észre sem lehet venni a szakadást?
A fí relé nem old le ebben az esetben ismereteim szerint. Viszont a fogyasztók is működnek a szondának hála.
Jól sejtem?
Ha igen, hogy vehető észre egy ilyen PEN szakadás? Időközönként lekötve a szondát műszerrel rámérve?
A kollégámnál 20-6-6 lett, így belefért az 1x32-be, a lakást és a napelem invertert rárakta a 20-as fázisra. Így megmaradt a lehetősége hogy használja a 3f dolgait (kompresszor, cirkula, stb). A motorok 3f verzióban jóval olcsóbbak használtan és nagyobb az indïtási nyomatékuk is.
Nem állítom, hogy van értelme. Tanácsot kérek, nem értek hozzá.
Villanyszerelővel való előzetes megbeszélés alapján gondolkozom.
Lehet úgy is bevezetni 3 fázist, hogy az egyik fázison nulla amper legyen?
Tehát pl:
30-16-0
Az értelme az lenne, hogy 32 menne a házba, a 16 a kertbe és most nem kell a 3 fázis, de ha 5-10 év múlva rájövünk, hogy kell, akkor az EON-nal már ne kelljen új vezetéket behuzatni, csak a villanyórától való részt bővíteni.
A villanyszerelő azt is mondta, hogy 10-es fölött a következő lépcső a 16. Tehát szerinte 13-as nincs.
Saját célra vmi ilyet lenne célszerű használni.Ez precizebben tölt --cellánként.S akkor nem járnál igy . Annak a cellának kisebb a kapacitása , hamarabb lemerül-het.
1X 2X kibirja az ilyen mély meritést --de csak ezt az 1 cellát -sort töltsd fel a többi szintjére , s onnan az egészet együtt.
Persze gyakrabban célszerű a továbbiakban , nézegetni a voltmérőt.Mert BMS is mekkora? 100mA ,0,5A 2A 10A nem szabad mindent rábizni-- legalábbis a kisebbekre .
A védőföld még szó-szó. Ha csak egy föld síned van az se okoz nagy problémát. Ha több ÁVK van beépítve és valahol közösítve van bármely üzemi vezetőjük, akkor az ÁVK-k (vagy csak az egyik) le fog oldani. Lévén szivárgó áramot fog érzékelni. Azaz az egyes ÁVK-kon átfolyó áramok nem csak rajtuk keresztül fognak visszafolyni, így ők hibát érzékelnek.
Ebbe a védőföldek nem szólnak bele, mert azokon üzemi áramok nem folynak.
Valamint védőföld esetén a szabványok megengedik azt is, bizonyos feltételekkel, hogy egy védő vezető több áramkört is védjen. Ököl szabályként ilyenkor az összes áramkört le kell méretezni és a legszigorúbb paramatéreket kell figyelembe venni a védőföld megválasztásához.
Nálam jó sok ÁVK került beépítésre a lakáselosztóba, de csak egy PE sínem van a lakáselosztóban. A világítási áramköröknek külön ÁVK-ik vannak, amik függetlenek a dugaljak ÁVK-itól. Viszont a szobákba csak 1 földelő vezetőt vittem be a legalább 2 áramkör mellé. Ez alól kivétel a konyha. Ott vannak dedikált dugaljak, azokat direktben a lakáselosztótól húztam ki, így oda több PE is megy, de azok a konyhában nincsenek összekötve. Mondjuk a tűzhely és a sütő közös PE-t kapott.
Köszönöm szépen mindkettő hozzászólást, megfogadom őket. A két "alelosztó" 1-1 kalapsínen lesz a lakáselosztóban, a fí reléhez tartozó áramkörök meglesznek jelölve, hogy ne legyen káosz.
A védőföldet is külön fogom kezelni és elviszem mindkét "alelosztóba", erre valóban nem gondoltam.
Tudom, hogy nincs sok rutin, de eddig csak egyszerűbb rendszerekkel foglalkoztam, ha nem kezdem el gyakorolni sosem lesz, ezért is kérdeztem meg a tapasztaltabb kollegákat és inkább gondolom át többször.
A védőföldet (EPH) is illene külön kezelve elvinned mindkét "alelosztóba".
Értelemzavart okozó és műszakilag is egy kérdésesen szabályos gubanc, ha a földelés összevissza külön pókhálóval van kötve, nem követi ugyanazt a kötési sémát, amit a fázis és a nulla.
A két nullát nem kötheted össze az AVK után sehol.
Sőt az a jó, minimálisan elvárható, ha ezek a különféle hálózatok már sosem kerülnek közös térbe, dobozba, csőbe, stb.
Ez a két "hálózat" fizikai szétválasztása, tisztasága miatt fontos.
Különben később egy gyakorló rémálom lesz a nem felcserélhető azonos potenciálú vezetékek megkülönböztetése.
Ha mégis ilyesmire kényszerülnék, én egyértelmű kódokkal (1-es és 2es minden vezetékre a fi relék száma szerint) jelölőznék, mindenhol ahol együtt megy a kettő. De ha legcsekélyebb, ép ésszel kiépíthető lehetőség van, akkor fizikailag teljesen külön tartanám.
Talán nem is értette pontosan, mit akarsz, aki ezt a "mehet egy sínre (?)" "tanácsot" adta.
A rajzod és az elképzeléseid jók.
Ami viszont sajnos rémisztő, hogy úgy szerelsz másnak, komplett hálózatot, hogy ennyire bizonytalan vagy szakmailag.
Megerősítést szeretnék kérni, hogy jól gondolom e ezt a 2 ÁVKs rendszert. (Nem csináltam még ilyet, és szeretném jóra.)
70nm-es panel, 3fázis, előszőr szét akartam bontani a 3 fázist 3x1-re de az főzőlap miatt 3F rendszer marad.
2 ÁVK-t szeretne a kliens a panelt "elfelezni", ha valami zárlatos lenne, akkor a panel másik felében azért legyen áram.
Kaptam egy tanácsot, hogy mehet 1 nullsínra minden, ez így lerajzolva elég hülyeségnek tűnik, tekintve, hogy akkor értelmét veszti a 2ávk-s rendszer, ha bármelyik fogyasztónál hiba keletkezik, akkor az egész lakásban nem lesz áram (mivel a nullvezető sorolva van, ahogy a rajzon).
Lerajzoltam, hogy lenne az igazi, így ha valamelyik áramkörben baj lenne a másikban még mindig lenne áram (1-1 külön nulla sín)
Tehát szerintetek is így lenne a helyes a 2 ÁVKs rendszer vagy ti is így csinálnátok? Köszi!
Ugyan már, Lószarmama, hát azt sem tudod, miről van szó.
Ha lecsökkenti a teljesítményét a negyedrészére, akkor ugye, szerinted sincs értelme feltöltött kályháról beszélni, itt írod, hogy:
Azaz KELL a 4 kW teljesítmény a 32 kWh meleg egy nap alatti betárolásához !!!!
De nincs 4 kW teljesítménye két-két betét sorba kapcsolásakor. Erről beszéltem. :D :D :D
Negyedrésze teljesítménnyel egy "éjszaka" alatt a 32 kWh negyedrésze energiát tárol, azaz, ha odakint kánikula van, akkor négy nap alatt fűti fel a névleges hőtároló képességre. Többnyire a fűtés meg nem kánikulában érdekes, tehát van minden nap veszteség, amit már nem tud pótolni. Figyelsz, Arenarock?
Ez igaz, nem volt megfelelően méretezve a kályha a szobához, de mi úgy vettük anno azt a lakást, hogy ott volt benne a 4,5kW Elekthermax. Ugye annak idején volt 3,15 / 4,5 / 6 kW Elekthermax, ezekből lehetett válogatni. Most bőség zavara van, Stiebel Eltronból kb. 15 félét választhat az ember.
Na de nem győzöm ismételni magam, az Elekthermaxot el kell felejteni :D
32 kWh a betárolható hőenergia ebbe a 220 kilós és 170 literes cuccba. és Naponta 8 óra a garantált vezérelt=éjszakai áram rendelkezésre állása a téli időszámítás idején.
***** Azaz KELL a 4 kW teljesítmény a 32 kWh meleg egy nap alatti betárolásához !!!! *****
Ha teljesen fel akarja tölteni meleggel .... Hát ezért 4 kW a teljesítmény felvétele.
----------------
Ahol/Amikor nem kell a 32 kWh belőle naponta ott lehet csökkenteni a 4 kW-os felfűtésen. Illetve ahol nem jut elég Amper neki ott is lehet, de akkor nem megy bele a maximális 32 kWh meleg sem egy nap alatt.
Tegnap, mivel írtátok, azért megkérdeztem két másik szerelőt, aki a munkahelyemen műszerész, és villanyszerelő, ős is maszekolnak már rég óta munka mellett. Az egyik szerelő csak teljes ház felújítását vállalja, csak a nappalit nem, négyzetméter után (120m2) kapásból mondott 1,3 milliót.
A másik eljött megnézte, mondta hogy nem tudja mi merre megy, honnan jön, át lehet e húzni, vagy csak részben, lemérte a nappalit (lemérve kicsit több lett 37m2) azt mondta hogy 350.000 ezer.
Mivel régi szerelőm, nagyjából tudja, mi merre megy (csövek dobozok helye) szerintem ő lesz megkérve, megbízható, 200.000 Ft körül, jövő héten már kezdené is. Helyileg egyébként Tatabánya.
Sorba kötött betétekkel a teljesítménye leesett kb 1,1 kW-ra. Ha annyi elég volt hosszú távon, akkor a 4,5 kW-os kályha vásárlása át nem gondolt intézkedés volt.
nem , persze nem vasbeton (ytong) , csak nem ernek el a kabelek , a mar meglevo kötődobozokig es igy legalabb 10-12 db plusz kotodoboz lenne a hazban , csak a redonyok miatt . Nem tudom van e jobb modszer, mint ez ? Egy villanyszerelovel beszeltem , ok mindig igy csinaljak , minden redonynel , ablak szemoldoknel egy kotodoboz
Szeretnét érdeklődni , hogy mi a véleményetek , ha elektromos redőny kötődobozát , nem a főfalban helyezi el valaki , hanem ip66 dobozban kint az eresz alatt, itt meg lehet e kötni , a külső világítás átamkörét is
vagy van esetleg barmi más tanács hogy ne kelljen minden redőnynél a főfalat megfúrni ? A redőnyhöz 60-80 cm kábelt adnak , ugyhogy túl sok opció nincs .
A panel nem tárol több órára meleget . A Te kályhád tárolja a meleget , annak van 4kW-os felfűtési teljesítménye és 1630Wattos fűtőteljesítménye . Magyarul : durván a felfűtési idővel együtt tud 4 órát fűteni 1630Wattos teljesítménnyel , aztán csökken a hőigény szerint , ha nincs betáp . Mivel tudod átmeneti időben szabályozni , hogy mennyi hőt adjon le ?
Az egyik érv, hogy a vezérelt áram nálunk fele annyiba kerül, mint a nappali.
A másik, hogy ugyan nem láttam még ilyen fűtőpanelt, de azért nem fűtök ilyennel, mert ez ahogy írtad, két óráig tárolja a meleget, a hőtárolós kályha pedig egy éjszakai feltöltés után kb. két nappal kezd el langyosodni (ha nincs kifújatva belőle a meleg).
Esetleg még annyi előnye lehet annak, ha kisebb teljesítményre kötöd a kályhát, hogy a fűtőszálak sokkal tovább fogják bírni. Annak idején a maximumra felcsavart Elekthermax kályhákban nagyon vicces alakzatokat vettek fel az elhasznált fűtőszálak, érdemes ezt a Stiebelben megelőzni, mert valószínűleg nem annyiba kerül egy fűtőszál bele, mint a filléres Elekthermax pótalkatrészek.
Emlékszem, volt egy olyan Elekthermax 4,5kW kályhánk, amiben fázisonként két fűtőszál volt párhuzamosan kötve (abban is összesen 6db fűtőszál volt). Egyszer fogtam magam, és a fázisonként párhuzamosan kötött fűtőszálakat fázisonként sorosan kötöttem. Nyilván leesett a teljesítménye, de onnantól alig fogyasztott valamit, azt a kis szobát tökéletesen kifűtötte így is, viszont fűtőszálat onnantól sohasem kellett benne cserélni.
Az a 4kW-os kályha csak 1630Wattal fűti a szobát ( Fűtőteljesítmény 1630 W ) .
Miért nem gondolkodol fűtőpanelban ugyan ekkora fűtőteljesítménnyel ?
Abból 2,5-szer kisebb áram is elég , igaz folyamatosan , ha a fűtés megköveteli. Mert ugye a 4kW-os felfűt 4kW-al , majd lekapcsol és a tárolt meleget adja még két órán keresztül , mire újra kapcsol .
Nem gondolnám, hogy csúsztatok, nyilván a legtöbb társasházban van gáz bevezetve, de nagyon sok híres budapesti polgári társasházat tudok neked sorolni, ahol csak villany van, illetve még több olyan társasházat, ahol 6 emeletből 4 emeleten van gáz, kettőn csak villany. Az ilyen házak nagy része általában olyan lakásokat tartalmaz, ahol a háború után 100-150 négyzetméteres lakások lettek kétfelé, háromfelé választva, hogy megoldják a lakhatási válságot, vagy éppen szintén a lakhatási válság leküzdésére a háborúban lebombázott tetőszerkezet újjáépítése előtt még felhúztak két plusz emeletet, hogy több lakás álljon rendelkezésre. Ezekbe az "új" leválasztott kislakásokba, új emeletekre nem mindig vezették be a gázt.
Saját tapasztalatom az, hogy ha egy régi, polgári társasházban újabb lakók szeretnének gázt, akkor az új gerinc szakasz kiépítése és rákötése után az egész házat nyomáspróbázni kell, amin az összes 150 éves polgári társasház megbukik. Ilyenkor az egész házat kizárják a szolgáltatásból. A legtöbb gázszerelő nem szívesen vállal 150 éves házban új bekötést.
Abban igazad van, hogy a vezérelt áram kiépítése, szabványosítás is ugyanolyan, vagy magasabb költséggel jár, mint a H tarifa, de én úgy értettem, hogy azoknak jó a hőtárolós kályha, akik eddig is villannyal fűtöttek. Egy budapesti átlagos gázfűtéses lakásban nettó butaság volna a jól működő gázfűtésről átállni bármilyen villanyfűtésre, legyen az klíma, vagy hőtárolós kályha. Emlékszem, olyan keveset sohasem fizettem fűtésért, mint az 1920-as években épült 1. kerületi lakásomban, ahol a szigeteletlen épületet FÉG kéményes gázkonvektorokkal fűtöttük, gázzal való spórolás nélkül.
Szintén igazad van abban is, hogy a hőtárolós kályhák valóban tudnak nagy monstumok lenni, de ahogy írtam, felejtsük el az Elekthermaxot. A Stiebel készülékei között van olyan, ami 546x580x218 mm helyet foglal, ez elég lehet egy 10 nm-es gyerekszoba fűtésére. Ha egy kis szobában nincs ennyi hely, akkor megeszem a kalapom. A nagyobb szobákhoz való nagy méretű kályhák sem sokkal nagyobbak, pl. egy 25 négyzetméteres nappaliban is el kell, hogy férjen egy 1385x580x218 mm-es kályha.
A klímás fűtéssel kapcsolatos rossz tapasztalataimból kifelejtettem azt, amit a kolléga itt nagyszerűen leírt. Van egy csomó járulékos költség a klímánál, amik eddig nem voltak. Pl. fűtés esetén javasolt az évi két-háromszori takarítás, amit mi ugyan megcsinálunk magunknak, de Joli néni nem fogja tudni ezt megtenni. Ezen kívül nem tudjuk, mekkora lesz az élettartama ezeknek a klímáknak, gyanítom, hogy pár év, max 8-10 év, de semmiképpen sem annyi, mint a hőtárolós kályháknak. Szintén rossz tapasztalat, hogy ha ez a sok gyorstalpalón átesett kiváló klímaszerelő valamit elront a csövezésnél, akkor szerelés után pár héttel, hónappal elillan a gáz, viszlát fűtés, lehet helyreállítást és klímatöltést kérni, ami a téli hidegben nem éppen kellemes mulatság.
Száz szónak is egy a vége, a társasházi lakások klímával fűtése egy zsákutca, amibe most emberek tízezrei ugranak bele. Nekünk 100 lakásos társasházunk van, még most télen is szinte minden héten szerelnek klímát valahol a házban, már úgy néz ki a társasházunk, mint egy karácsonyfa.
Szerintem a munkadíjat még nem is számította soknak. Mondjuk ez attól is függ, hogy az ország melyik felén laksz.
Az anyag meg tényleg nem kevés. Mármint nem a 100.000 Ft-ot sokallom, hanem tényleg drága lett minden.
Egy normálisabb konnektor 1600 Ft körül van + ehhez még hozzá jön a keret. Az kb. 500 Ft/szerelvény. (Most függetlenül attól, hogy sorolt vagy nem sorolt, kb. 500 Ft-ra jön ki átlagban szerelvényenként.) Így máris 2100 Ft körül van egy konnektor.
Egy normálisabb szerelvénydoboz 100 Ft.
Méterenként 500 Ft a vezeték.
Kell azért gondolom némi cső, 3-4 kismegszakító és egyéb anyagok is.
"enyire reális erre 100.000 Ft anyagdíj. kb 100-120.000 Ft munkadíj?"
Kérj még ajánlatot valahonnan, legfeljebb azon is csodálkozni fogsz, ha adnak és foglalkoznak vele. Konnektoroknak megnézheted az átlag árát a weben is, párezer pénz darabja.
Egy kérdést szeretnék feltenni. Adott egy 30m2 es nappali, (6 db konnetorral, szinte mindenhol hosszabítós elosztós megoldás van) és itt sajnos ünnepek alatt elment a konnektor körökben a villany. A szerelő megkereste sos-ben a dobozokat, ujra kötötte(wago), azt mondta hogy réz ugyan de kb 30 éves tekert kötések, és már a rézkábelen is látszik az idő vasfoga cserélni kellene, nem találta meg az összes dobozt (szekrény mögött is lehet) végül de adott fázist egy kábellel az előszobából. Kértem ajánlatot konyhapúlthoz 10db konnektor, illetve még 10 db a nappaliban szétszórva. Mivel a csövezés körben valószínű jó lesz, abban amit tud áthúz, ahol kell konnektoroknak kivési becsövezi, ill uj betáplálást csinál a elosztótól.
Menyire reális erre 100.000 Ft anyagdíj. kb 100-120.000 Ft munkadíj? Már többször járt nálam, mivel egy telepen lakunk, hibaelhárítások végett, de akkor vagy nem is kért semmit, vagy lakáselosztó cserére anyagostól pár éve 20.000 ft-ot, tehát sohasem húzott le. Köszönöm!
Miként Arenarock felhívja a figyelmet, az 1. és 6. fűtőszálon kívül a többi az fél vonali feszültséget kap, melyből egynek a teljesítménye (200/230 a négyzeten)-re csökken., ami amúgy 75,6 %. A hat betét fűtőteljesítménye tehát 4x 75,6 % + 2x 100 % = 83,7 %
"Az is teljes képtelen állítás, hogy "nincsen gázfűtés sok budapesti lakásban",... ezek egyszámjegyű %ok lehetnek."
Néztél mostanában ingatlan hirdetéseket ?
Azok szerint egyre több a csak villanyfűtéses lakás !
Főleg, ha azt a trendet nézed, hogy megvesznek egy 60+ négyzetméteres nagy belmagasságú lakást és átalakítják 3 belső kétszintes ( 20 + 20 ) m2-es "lakássá !
Amit egy helyrajzi számon, DE ügyvédi megosztással árulna/adnak el.
És azokban csak villanyfűtést tud/akar kialakítani a kivitelező !
Sok mindenben csúsztatsz vagy zavaros a mondandód, egyben van teljesen igazad, a lakások "klímával fűtése" sok esetben egyáltalán nem az a csoda, aminek eladják, beállítják, tekintve, hogy légfűtés.
Egy hagyományos építésű hideg téglafalazatnál ez kimondottan kellemetlen, már a mellékhatásokon túl.
ÉS olyan járulékos költségei vannak, már a kiépítés után is, ami egyszerűen nincs beleszámolva.
Ettől még ugyanúgy nem lesz megfelelő terhelhetőségűvezérelt a kályhának, tehát a kiépítés ,szabványosítás költsége ott is gigászi.
Ettől még áll, hogy pont egy kis területű lakásból egy (több!?!) "monstrumnak" helyet feláldozni szintén roppant fájdalmas. Ahogy az is, hogy a vezérelt ugyan olcsóbb, de a maradékhővel zsonglőrködés, a teljes függés a vezérelttől, pláne az igazi hidegben, nagyon nyomortyanya érzés.
Ráadásul a vezéreltet a völgyidőszakban nyomják majd be, éjjel. Amikor alszol, ami nagyon kedvezőtlen élettanilag egy forró, rádfűtött szobában.
Éjjelre mi is letekerjük a gázfűtést. Reggel hűvös van, igen, de ugye itt be lehet kapcsolni a fűtést, ha meg a reggeli csúcsidőszak miatt már jellemzően soha nincs vezérelt, akkor csá, éjjel kell fűteni.
Az is teljes képtelen állítás, hogy "nincsen gázfűtés sok budapesti lakásban",... ezek egyszámjegyű %ok lehetnek.
Praktikusan azokban nincsen, ami olyan újépítés ahol ezt elspórolták, a trendy egyéni fűtésekre alapozva, esetleg lakótelep, ahol nyilván központi fűtés épült ki anno.
Az ingatlanárak katasztrofális mértéke miatt, létezik egyre több "3. világ hangulatú nyomortyanya" is, lassan sok százezres tömegben pesten.
Ami eredetileg nem is lakás,... fészer, melléképület, tároló, üzlet...stb
Családi háznak, szemérmesen "házrésznek" eladott, gányolt, hozzátoldott, átalakított borzalmak.
Ezek esetében nyilván semmi nem megoldott, de jó megoldás semmire nem is lesz.
Lehet félreérthetően fogalmaztam, mikor az eredeti kérdésemet kiírtam. :) Én a lehető legkisebb biztosítékot tenném fel, semmiképp sem szeretném alulbiztosítani a hálózatot.
Na de összességében arra jutottam, hogy a 2400W teljesítményű kályhát (3x3,5A) egy B10 3F kismegszakítóval biztosítom, valamint a fali fix kötési pont és a kályha közötti lengővezeték gyanánt 5 x 1,5mm2 kábelt használok. Használhatnék még kisebb megszakítót, akár 5x1mm2 vezetékkel is, de akkor egy esetleges későbbi bővítés során csak a probléma lenne vele.
Beszélgettek itt a hőtárolós kályhákról. Biztos ezerszer elemezve volt már, hogy gazdaságos-e vagy sem.
Ehhez a témához annyit tennék hozzá, hogy a helyén kell kezelni a dolgokat.
Szerintem:
- Klíma nem minden lakásba telepíthető, elsősorban műemlékvédelmi okok miatt
- Nagyon sok budapesti lakásban gáz sincsen bevezetve, marad alternatívaként az elektromos fűtés
- A vezéreltről működő hőtárolós kályha egy normál belmagasságú, kis méretű lakásban elhelyezve (0-50m2) kiváló dolog, a mai napig megállja a helyét. Családi házba, nagyobb belmagasságú és nagyobb területű polgári lakásokba nem való, ott még vezéreltről sem gazdaságos.
- Sokfajta új hőtárolós kályha van a piacon, a Stiebel szerintem kifejezetten szép darab. Sok embernek a hőtárolós kályháról a régi Elekthermax jut eszébe, amely mára már idejétmúlt formával rendelkezik, és azbeszt van benne (szedtem már szét párat), amit az amúgyis hangos ventilátora szór be a szoba légterébe. Szóval amit írok, az az új kályhákra érvényes, az Elekthermaxot végleg el kell felejteni.
- Ha jól van kiválasztva a hőtárolós kályha hőtárolási kapacitása (pl. mennyi tégla van benne), kellően nagy a lakás területéhez, akkor egész nap be sem kell indítani a ventilátorát, mert a forró készülékház statikusan felmelegíti a lakást anélkül, hogy a meleg levegőt fújatni kellene a szobába. Mellesleg nagyon jó hőérzetet és otthonos hangulatot ad egy ilyen forró fűtőtest a lakásban. Nekem, amikor volt ilyenem, ruhákat szárítottam rajta, vagy pogácsát kelesztett rajta az asszony :D
- Ha mégis lehetséges a klíma telepítése lakásba (nem házról beszéltünk), csak ennyit tennék hozzá: Én átálltam hőtárolós kályháról klímás fűtésre, minőségi és halk japán klímákat telepítettünk. Életem legrosszabb döntése volt, amit a lakásunkkal kapcsolatban megtehettem.
Ennek okai:
Egész nap süvít, zavar a zaja (pedig csendes, drága japán klímák).
Éjszakára le kell venni a ventilátort minimumra, hogy tudjunk aludni, de akkor meg nem lesz meleg a lakásban, reggelre kihűl a lakás és fázunk.
Kavarja a port, mióta télen klímás fűtésünk van, folyamatosan köhögünk.
Egy ritkán átbeszélt téma, hogy a klíma fentről fűt lefelé, a normál fűtőtestek pedig lentről felfelé. Az utóbbi (régi) módszer ezerszer jobb hőérzetet ad.
És amit most nem fogok tudni matematikailag levezetni az az, hogy összességében nem lett kevesebb a fűtési számla, mint amikor vezéreltről hőtárolóssal fűtöttünk. Cserébe fázunk a lakásban, elköltöttünk milliókat a legjobb klímákra, szóval adtunk a sz@rnak egy pofont. Amint lesz lehetőségem, én is visszaalakítom magamnak a fűtést hőtárolósra. És azt gyanítom, ez lesz a piaci trend, sokan meg fogják ezt tenni a jövőben.
- Tarifák: Igen, lehet alkalmazni az új tarifákat, hogy még gazdaságosabb legyen a klímás fűtés, de senki nem beszél arról, hogy a régi budapesti lakásokban a szabványosítás, belső hálózat kialakítás, bekötés, klímavásárlás költségei milliókra rúgnak. Soha a büdös életbe nem fog visszajönni a vezérelt áramról való fűtésről a klímás fűtésre átállás költsége a villanyszámlában. Egy példa: Nálam 59m2 lakásra régen két hőtárolós kályha ment vezéreltről, régi számlák átnézése alapján simán beleférnék a mostani 2523kWh kedvezményes díjkeretbe a vezérelt mérőn. Ez nagyjából 50.000 Ft éves számla díj, hát baromság volt átállni klímára milliókért, hogy most fizetünk pár ezer forinttal kevesebbet, cserébe sokkal sz@rabb minden, lásd fent leírtak.
"ha azt nézzük, hogy 11 hónap alatt ment el "fűtésre" 425 kWh"
erre viszont teljesen felesleges egy ekkora dögöt betenni a lakásba.
vagy nem ezzel fűtöttek, vagy nem lakták és nem fűtötték, vagy annyira kicsi a lakás hővesztesége, h felesleges oda a 4kW-os rendszer.
átalányban visszaszámolva: 425kWh/60nap=7,1kW/nap, vagyis egy 1000Wattos fűtőszál napi 7 órán át működve kifűtötte átlagban. OK, vannak hidegebb napok nagyobb aznapi igénnyel.. de ott a klíma is fűteni.
"de akkor feleslegesen vettél 4kW-osat, mert azt a fűtési teljesítményt nem fogja elérni,"
Az nem is lenne baj... ha azt nézzük, hogy 11 hónap alatt ment el "fűtésre" 425 kWh
Szóval a kevesebb is simán elég (lehet)
"N-be bekötött vezetőcsonkokkal ezek közül le tudsz kapcsolni egyet-egyet."
HA ez igaz (lenne), akkor
4000 W / 6 = 666 W
HA a 3-as bekötést nézzük , ahol megkapja a 3 fázist L3-L2-L1-en és csak az 1-es csatlakozón a nullát, akkor írja azt, hogy 83,3 % lesz a "teljesítmény".
Viszont ha meg a kapcsolási rajzot nézzük , akkor ebben az esetben az E1 és az E6 fűtőszál kapja meg a fázist és a nullát.
Szóval az csak 2 x 666 W
Közelében sincs a 83,3 % nak.
És akkor még nem is beszéltünk a 4-es bekötésről, amikor csak a 3 fázis van bekötve és a nullából pedig 1 sem.
van 3db C10 biztosítékod (30A), az jóval több, mint a 17,4A hőtárolós igénye.
ha nem csinálsz semmit, akkor 1 fázison marad 10-5,4=4,6A villanybojlernek. ez 4,5x230=1000W-os fűtőszálas bojlerhez elég. (kevés ilyen kis teljesítményű bojler van, ill. kérdéses, h elég-e a napi melegvíz előállításához vezérelt fázisról).
ha lehozod a 4-es szerint 75%-ra, akkor lesz 1000/230=4,4A a fűtésre, és marad 10-4,4=5,6A villanybojlere 5,6x230= 1288 W-os fűtőszállal. (ilyen bojler már jóval több kapható).
--- nem nagy különbség, de a kapcsolási terv alapján valójában már a 3-as 83,3%-ra csökkenés is ugyanannyira felszabadít egy fázist, mint a 4-es 75%-ra csökkentés. csak ki kell mérni, h melyik fázist tehermentesíti.
Ha bátor/szakértő vagy te és a villanyszerelőd is, akkor akár át is kötheted a hőtárolós kályha belső vezetékezését úgy, hogy 2 fázisról üzemeljen (2x10A), és akkor marad egy teljes 10A-es fázisod a villanybojlernek =2,3kW-os fűtőszálú villanybojler.
vagy 3 fázisú villanybojlert veszel, de az elég drága.
de ha van klíma, körbe vagy fűtve, modernek a nyílászárók... akkor fűts csak klímával és dobd ki a hőtárolósat. pont itt a hideg, most le is tudnád tesztelni, h hogy bírja a klímafűtés.
Illetve.... kíváncsi lennék még arra is, hogy ki hogyan/mivel alakítaná ki a fűtést/HMV -t ?
( mindezt az alábbi kiindulási állapottal/lehetőségekkel és annak tudatában, hogy ez egy 2. emeleti lakás, ahol ugyan benn van a gáz csonk, de nincs gázóra, csak le van dugózva.
+ infó... A lakás 2. emeleti, "körbe van fűtve" és új 3 rétegű ablakai vannak.
Vegyük a Stiebel Eltorn SHF4000 hőtárolós kályhát.
Beköthető 1 és 3 fázisra.
Névleges teljesítmény 4 kW
Névleges áram : 5,8 A
Na ez hogyan is jön/jött ki ?
( tudom, hogy tizedikes fizika, de soha nem voltam jó fizikából...vaaagy csak rossz tanáraim voltak :-) )
A névleges áram ugyan annyi ha 1 és 3 fázisra van bekötve ?
Az hogyan jön ki, hogy lehet "kiszámolni" ? 1 és 3 fázis esetén ...?
és, hogy még jobban összezavarjanak 3 fázisnál még több féle képen beköthető, melyekkel teljesítmény "csökkenés" érhető el !
Gondolom akkor a névleges áram IS csökken.... nem ?
Ez a dolog azért érdekes számomra, mert van egy - most vásárolt - belvárosi lakás ahol van Nappali ( A ) és kapcsolt ( B ) tarifa is
Ami a villanyszámlából kiderült, hogy
2024.01.15 -i leolvasás óta
Nappali áramból kb 4000 kwh fogyott
- erre van kötve "minden" + klíma + bojler
Kapcsolt áramból 425 kWh fogyott
- Erre csak egy régi elekthermax 6 kW-os hőtárolós kályha van kötve.
Az A > 1 fázis > ha jól emlékszem benn a lakásban C20 biztosítékkal
A B > 3 fázis > benn a lakásban 3 x C10 biztosíték van
Na most jön a lényeg..
Azt szeretném megtudni, hogy ha be lenne rakva egy új/használt SHF4000 , akkor a "mellé" ( valamelyik fázisra a 3-ból ) be lehet/lehetne-e kötni a villanybojlert ?
Akár úgy, hogy a kályhának "csökkentett" a teljesítménnye ?
HA igen, akkor jól gondolom,hogy a 4-es variáció lenne a "jó" ? ( amikor csak a 3 fázist kapja meg ? )
vagy ?
Elnézést a "láma" kérdésekért
Iletve előre is köszi.. HA elolvastad idáig
ÉS érdemben válaszol, tanácsot ad Valaki !
:-)
Illetve ha lenne itt vilanyszerelő aki elvállalná a rendszer felülvizsgálatot és bekötést, akkor annak jelentkezését is szívesen venném ! :-) Budapest keleti környéke
Az egy barom, aki látatlanban tesz fel nagyobb KMSZ-t, csak mert a keresztmetszet elbírja. Az ne is nevezze magát villanyszerelőnek...
Általában van oka, hogy a nagyobb keresztmetszetet miért biztosítják kisebb KMSZ-el.
Illetve nem kötelező a keresztmetszet váltásnál elhelyezni a túláram védelmet. Az elhelyezhető a szakasz elején is, ha a legkisebb értékhez van méretezve.
Ipari környezetben sem szokás feltétlenül pont a keresztmetszet váltáshoz tenni a túláramvédelmet. Több új, terv köteles kivitelezésről is tudok, ahol a távolság miatt jóval nagyobb keresztmetszettel indultak el és közvetlenül a megtáplált eszköz mellett módosították kisebbre, mert a nagyobbat nem lehetett volna bekötni.
Itt ilyen 185, 240, 2*150, 2*185 mm²-es keresztmetszetben kell gondolkodni erenként. A túláram védelem a 185 mm²-eshez van méretezve az összes kábel esetében.
Zárlat védelemre jó az 5x4 mm2 rézhez passzoló sok Amperes kismegszakító is. Úgyis lecsap a zárlatkor SOOOK Amper miatt.... azonnal.
--- Más kérdés a túláramvédelem !
A kályhának bőven elég a csak 3x6 Amperes "B" kismegszakító is. és Az 5x1,5 mm2 réz is a kevéske Amperhez, sőt akár az 5x1mm2 réz is.
Nyilván ekkor a 4 mm2 réz nem lesz kihasználható más célra is :-( ---
Ezért,
AHOL VÁLTOZIK=csökken a vezeték vastagság OTT ésszerű és kell is egy kisebb Amperes védelmet alkalmazni. Egy új kiselosztó a kályhának a fix bekötéshez, benne a kicsi Amperes "B" kismegszakítóval. Bejön az 5x4 mm2 és kimegy a vékonyabb a kályhába.....
Mert, ----- Bármikor megeshet, hogy valaki látva az 5x4 vezetéket >> hipp-hopp rak rá egy 20 Amperes kismegszakítót.... Akármit is raksz most rá. -----
Persze lehet a szűkségesnél vastagabb vezetékkel is bekötni a kályhát, de minek ?
Jövő héten be kell kötnöm egy 3F hőtárlós kályhát. A kályha mindössze 2400 Wattos, adatlap szerint 3,5 Ampert kér fázisonként. A kiselosztótól a fali csatlakozási pontig rendelkezésre áll az 5x4mm2 rézvezeték, de ugye kell egy lengővezeték a fal és a kályha közé. Ezt a lengőkábelt Ti milyen keresztmetszetűnek választanátok, és mekkora biztosítóval biztosítanátok a kiselosztóban?
Józan paraszti ésszel tudja az emberfijja, hogy a kellő hűtést, hőelvezetést biztosítani kell.
Ezért egy nagyobbacska üreget alakít ki a lámpatest körül- és mögött egy szerelődobozzal/egyébbel amiben nincs hőszigetelés. Így a lakótér felé tud hűlni az üreg illetve a hőszigetelés is nagyobb felületen nyeli a hőt.
pl. egy gyári cucc csak a távtartáshoz www.anrodiszlec.hu/product_info.php/products_id/15986
-----------------
Mind e kozben a PÁRAZÁRÁST/párafékezést (pl. fólia) fenn kell tartani !!! a rétegrendben. Ha az is van a melegtér/hidegtér között.
Ha a rögzített szerkezeten olyan felületi hőmérsékletek alakulnak ki, amelyek a közelben levő anyagokra nézve tűzveszélyt jelentenek, akkor a szerkezetet vagy • olyan anyagokra, illetve anyagok közé kell szerelni, amelyek ezeket a hőmérsékleteket elviselik és rossz hővezetők, vagy • az épületszerkezeti elemektől olyan anyagokkal kell elválasztani, amelyek ezeket a hőmérsékleteket kibírj ák és rossz hővezetők, vagy • úgy kell felszerelni, hogy a hő biztonságosan eloszoljon, kellő távolságra minden olyan anyagtól, amelyre az ilyen hőmérsékletek káros hatást fejthetnek ki; az összes tartóelem rossz hővezető legyen."
De azért kérdéses, hogy a felületi 50 fok hogyan alakul, ha nem tudja hűteni a környezeti levegő, mert ráfeszül a hőszigetelés...
Igazad van, de a fórum korlátai adottak, így csak arra szorítkozhatunk, amire a kérdés irányul. Amúgy is ezt is vagy 100X kitárgyaltuk, hogy mikor, mire, hová mekkora illendő. De mindig jön valaki aki csodálkozva felteszi ugyanazt a kérdést.
Várom, mikor kérdezi meg valaki, hogy a zuhanytálcát be kell-e vonni az EPH-ba és miért... :)
"3% a megengedett az MSZ HD 60364-5-52:2011 szabvány szerint, ebbe biztosan beleférünk. Ha csak önmagában fut a vezetékünk (nincs más áramkörrel közösen vezetve) akkor szinte minden létesítési módnak megfelel a keresztmetszet, feltéve ha a környezeti hőmérséklet nem nagyobb mint 30 ˘C."
---
Hát pont ezért nem kell túl aggódni, tipikusan ezt a dolgot elsőkörben, szerintem. Mert családiház/lakás környezetben kb. mindig teljesülnek a fentiek. Megj: ráadásul 50 Celsiusra fokra számolva még a 80 vagy több fokot is elbíró szigtelésben is van némi tartalék.
Miközben a tartósan extra sok Amperes használat nem igazán jellemző.
Ahol nem adja ki valami okból a szokvány alap megoldás. Ott majd a szaki jelzi ezt és lesz más kivitel. hisz szakinek kell szerelnie. vagy rosszabb esetben A kismegszakító/FIrelé, hogy kicsit sok lett az ámpér használat :-(
------
Jelen esetben sem említett a kérdező tartós extra használatot (pl. autó töltés, villanyfűtés). Tehát vélhetően csak "normál használat" várható.... különben alighanem említette volna.
Nem értem, hogy amikor keresztmetszet kérdés van, sosem merül fel az elhelyezési mód. Nagyon nem mindegy, hogy a téglafalba simán begipszelsz egy köpenyes vezetéket, vagy mondjuk a könnyűszerkezetes falba a szigetelésbe teszel bele köpenyes vezetéket egy gégecsőbe. Az is szempont, hogy vannak-e más áramkörök párhuzamosan ugyanabban a csőben. Csak lövöldözünk itt, "szerintem jó, legyen inkább 4-es, de a 6-os még jobb lenne, esetleg akkor már 10-es, de a 16-ost biztosan nem bánod meg, és a 25-ös még 50 év múlva is jó lesz".
A vezetékek terhelhetősége függ például:
- a vezetőér anyaga
- szigetelés anyaga
- két vagy 3 terhelt vezetőr van-e (1 vagy 3 fázis)
- elhelyezési mód
- környezeti hőmérséklet
- több áramkör egy csőben
A feszülségesés fogyasztói vezetékhálózaton, kisfeszültségű közcélú hálózatról táplálva 3% a megengedett az MSZ HD 60364-5-52:2011 szabvány szerint, ebbe biztosan beleférünk. Ha csak önmagában fut a vezetékünk (nincs más áramkörrel közösen vezetve) akkor szinte minden létesítési módnak megfelel a keresztmetszet, feltéve ha a környezeti hőmérséklet nem nagyobb mint 30 ˘C. Ez a szabványi követelmény, a kérdező meg döntse el hogy ezt kicentizi, vagy ráhagy tartalékot a jövőbeni bővítések miatt. Úgy is meg fogja nézni, hogy mi a különbség az árban, és meghozza a döntést. Még csak annyit, hogy a vékonyabb keresztmetszetnek nagyobb az ellenállása, ezért még azt is számolni lehetne, hogy a nagyobb keresztmetszettel mekkora "megtakarítás" érhető el, és mikorra térül meg a különbözet ára.
Előreátóan pedig érdemes lehet akár a 4 mm2 rézre is gondolni >> 32 Amperig elég lesz. Amihez előnyös, ha a csövezés/nyomvonal alkalmas akár az 5x4mm2 behúzására is... később.
Azért a 15 méternyi távolságot én nem nevezném jelentéktelennek...
Én is Cucuval értek egyet. Minimum 2,5, de inkább 4-es. Ha később még bővíteni szeretnél, akkor a 6-ost se vetném el.
Valamint valószínűleg nem ártana egy földelő szondát se leverni. Azt 20 méterenként írja a kézikönyv. Nem tudom, hogy nálad hol van a földelő szonda, de ha meghaladja a távolság a 20 métert, akkor én ütnék le.
Tisztelt Fórumozók, 1,5 mm2 rézvezetékekkel szerelt lakrész a három fázisról van elosztva (fázisonként 13A-el biztosítva). Ha ezt a lakrészt 5 eres kábellel tápláljuk meg, akkor milyen érkeresztmetszetű legyen az 5 eres kábel. Mehet 1,5 mm2-el vagy érdemes nagyobb keresztmetszettel számolni? Távolság jelentéktelen (15 m). Köszönöm a hozzászólásokat.
Mivel nálam több méter a mosogató>>nagybojler távolság. A konyhapult alá bekerült egy alsó szerelésű DE NORMÁL csapos (nyomás alatti rendszerű) 10 literes bojler.
4 fős család, mindennapos főzését+sűtését+étkezését és a 20-25 fős vendégsereg mosogatását is ellátja. Azonnal és mindig van melegvíz :-)
Immár vagy 20 éve...
-----
A jelenleg itthon lakó 2+1+(néha még 1) fő egy 100 literes bojlerről fürdik, ami 65-70 fokon üzemel. Heti 4-6 kádazás-lazulás adódik családi szinten, a többi zuhanyzás.
(170 cm-es hagyományos hosszúkád, amit nyakig töltve marad még 1-2 rövid zuhanyra is melegvíz. Ha más is kádazni-lazulni akar utána az cirka 5 kWh >> 2,5-3,0 óra felfűtés ... az újabb teli kádhoz >> ütemezés)
HA bele fér a háztartás+melegvíz a 210 kWh/hó keretbe. Akkor a 120 literes bojler >> BŐVEN elég lesz :-)
Ha mondjuk 120 kWh/hó a melegvíz akkor az >> napi ~4 kWh, mínusz a kihűlési veszteség. vezéreltből ~ 2800 Ft/hó rezsicsökisen nappaliból ~ 4400 Ft/hó rezsicsökisen és max 8400 Ft/hó nem rezsicsökisen szaldós napáramból 600-2200 Ft/hó
Cirka 3 kWh/nap hasznosul 4 kWh/napból Ami 3/1,16/30x1000=~90 liter 40 fokos melegvíz. 2 főre napi átlagban ~45 liter 40 fokos melegvíz ....
Ehhez a 120 literes bojlert alapban elég csak 50 fokon tartani is >> kevesebb vízkő és nem forráz azonnal. Sőt akár a csak 45 fok is elég lehet, ha nincs extra melegvíz használat aznap.
és Úgy hetente 1X felnyomni 65-70 fokosra >> fertőtlenítésként. pl. a heti nagy tisztálkodó-lazuló fürdéshez, amihez úgyis több melegvíz kell.
Nem szokott baj lenni a 120 literessel... Az éjszakai áramról is tipikusan még 4 főnek is elég némi ütemezéssel, ha nem sellők.
Megj: DÉMÁSZ területen van B Komfort árszabás is !!! Ami napi 12 óra felfűtési időt ad a napi 8 óra helyett >> 0,368 Ft/kWh felárral. Azaz NAPKÖZBEN több ideig van áram a vezérelten >> rá tud fűteni. Bonus!!! hogy >> több a ráfűtés, kevesebb a para. Malus!!! hogy >> több a ráfűtés, napközben is többet ráfűt >> NAGYOBB a fogyasztása :-(
---------------- Manapság a szokásos "napi átlagos norma" 70 liter 40 fokos melegvíz. Ami 0,07x1,16x(40-10)=~2,5 kWh fejenként naponta.
Plusz a hőntartásra 0,8-1,5 kWh/nap fogy el a bojler mérettől, típustól függően. A 120 literes esetén úgy 1,2 kWh/nap ----------------
2 főre "norma" szerint és ~350 nap/év otthonléttel 2x70=140 liter 2x2,5=5,0+1,2=6,2 kWh/nap ~2200 kWh/év felfűteni csak 55-60 fokra is elég >> kisebb a kihűlési veszteség és kevesebb a vízkő
vezérelt (éjszakai) árammal ~23 Ft/kWh 2200x23= ~51 000 Ft/év >> ~4200 Ft/hó Azonban kevesebb szokott lenni a zöm esetében. Inkább csak 1800 kWh/év körül >> ~3500 Ft/hó
nappali árammal ~70 Ft/kWh 2200x70=154 000 Ft/év >> 12 800 Ft/hó !!! >> 3X annyi Azonban kevesebb szokott lenni a zöm esetében (40-50 liter/fő napi átlag). Inkább csak 1800 kWh/év körül >> ~10 500 Ft/hó !!!
--
3 főre "norma" szerint és ~350 nap/év otthonléttel 3x70=210 liter 3x2,5=7,5+1,2=8,7 kWh/nap ~3100 kWh/év
felfűteni 70-75 fokra kell, >> megeshet néha, hogy kell várni az elegendő melegvízre és megnő a vízkő képződés, már tuti forráz meleg a víz
vezérelt (éjszakai) árammal ~23 Ft/kWh és 61 Ft/kWh (a 2520 kWh/év fölötti) 2520x23+580x61=57960+35380= ~93 000 Ft/év >> ~7800 Ft/hó Azonban kevesebb szokott lenni a zöm esetében (40-50 liter/fő napi átlag). Inkább csak 2700 kWh/év körül >> ~5700 Ft/hó
nappali árammal ~70 Ft/kWh 3100x70=217 000 Ft/év >> 18 100 Ft/hó !!!!!! >> 2,3X annyi Azonban kevesebb szokott lenni a zöm esetében. Inkább csak 2700 kWh/év körül >> ~15 800 Ft/hó !!!
4 főre "norma" szerint és ~350 nap/év otthonléttel 4x70=280 liter 4x2,5=10,0+1,2=11,2 kWh/nap ~3900 kWh/év felfűteni 80-85 fokra kell >> gyakrabban kell várni az elegendő melegvízre és jelentős vízkő képződés, igencsak veszélyesen forrás meleg a víz
vezérelt (éjszakai) árammal ~23 Ft/kWh és 61 Ft/kWh (a 2520 kWh/év fölötti) 2520x23+1380x61=57960+84180= ~142 000 Ft/év >> ~11 800 Ft/hó Azonban kevesebb szokott lenni a zöm esetében (40-50 liter/fő napi átlag). Inkább csak 3500 kWh/év körül >> ~9900 Ft/hó
nappali árammal ~70 Ft/kWh 3900x70=273 000 Ft/év >> 22 800 Ft/hó !!!!!! >> 1,9X annyi Azonban kevesebb szokott lenni a zöm esetében. Inkább csak 3500 kWh/év körül >> ~24 500 Ft/hó !!!
---------------- Éves kWh szaldós napárammal >> OLCSÓBB még a vezéreltnél is :-) Pláne, ha támogatott beruházás is volt... ami még inkább olcsó áramot ad.
Bonus!!! hogy >> egész nap van ráfűtés, no para. Malus!!! hogy >> egész nap van ráfűtés, folyton ráfűt >> NAGYOBB a fogyasztása :-(
Szaldós napárammal a jellemző "önköltségi" áron kb. 2 főre 18000-36000 Ft/év >>1500-3000 Ft/hó 3 főre 24000-54000 Ft/év >>1300-4500 Ft/hó 4 főre 36000-72000 Ft/év >>3000-6000 Ft/hó
------------- Havi bruttó Forintos napárammal >> OLCSÓBB LEHET a NAPPALI áramnál.... Támogatástól, akkupakk mérettől függően valahol a 25%-60% sávban adódik a megtakarítás.
************** Avagy, Nem feltétélenül jó ötlet a bojler nappali áramról járatása. Szaldós napáram híján 2-3X drágább a melegvíz, mint a vezéreltről...
Megj: az említett két bojler napi kihűlési kWh/nap vesztesége is nagyobb, mint az egy bojleré. Plusz... pénzbe is kerül a bojler megvétele+telepítése is.
Para esetén megfontolandó az egy nagyobb bojler inkább, ha mód van rá.
Az mitől probléma? Vagy ha nem használom, mint ahogyan most is üresen áll 1 éve a ház amibe költözni fogunk, az szabálysértés? :)
Mert most is le van tekerve, ill. le van nyomva a biztije.
Gondolom a B tarifának is van rendelkezésre állási díja... azt azért fizetni fogjuk.
(Persze, nem azonnal gondoltam, hanem kitapasztalom, hogyan jövünk ki ezzel, meg aztán úgyis vízköteleníteni fogom ha jön a jó idő. Ez utóbbit Lacivill topictársnak írom..)
Ma nincs ilyen korlátozás, de amikor a szegénység (teljesítményhiány) volt az uralkodó, akkor volt. Bár pont a 120 literes az eshetett ide is és oda is, mert 1500 W-nál volt a határ. De ez már csak történelem.
Azzal viszont lehet átmeneti problémád, hogy megjelenik egy szerelő, hogy miért csökkent le az éjszakai mérőn a fogyasztás. Megkerülted, vagy meghibásodott?
Én is hasonló helyzet elé nézek, mert olyan házat veszünk, ahol a 120L-es boyler éjszakai áramról megy. Nem laktam még olyan helyen ahol ilyen volt, de sok jót nem hallottam róla eddig, legföljebb annyit, hogy olcsóbb.
Úgyhogy én arra gondoltam, hogy:
1.) lekötöm az éjszakai csatlakozásról, és fixen bekötöm.
2.) Egy másik, magunkkal vitt 80L-es boylert fixen bekötök egy másik helységben, és ha kell, (ha kifogyott a 120-asból a melegvíz) akkor onnan tudunk vételezni. (Ebből a helyséből a nyáron egy másik fürdőszoba lesz.)
Kérdésem az volna, hogy az 1-es verzió járható-e, nem ütközik szerződésbe?
Nem neked írtam,hanem néha a témában felmerülő trükközés egyik változatára. Némi megtakarítás érdekében egy veszélyes létesítésre keresnek megoldást vagy jóváhagyást eme fórumon.
" ...tapasztalata alapján feltételezi, hogy vezérelt áramra csak valamilyen több száz kilós hőtárolós eszköz köthető..."
Nem tapasztalat alapján feltételezem de olyan van hogy hordozható és rögzített berendezés. Semmi köze hogy hány kiló.
A hordozható rendszerint dugvillás (mi értelme lenne ha nem lenne az), a rögzített lehet dugvillás és fixre kötött is.
"Ahogy lentebb írtam, fogok kérni az MVM-től egy hivatalos állásfoglalást..."
Ha megosztod velünk a válaszukat előre is megköszönjük.
Mindenféle lapradiátor vackok vezérletre kötése giga faszkodás, olyan mint gumimatraccal próbálni autót emelni, vagy belülre tenni a bögre fülét, stb.
Hogy a gyártó is a hülyeséget tolja, azt nyugodtan be lehet tudni az okosmosópor, meg a többi szakmailag nevetséges "user kábítás" "megtévesztés határán mozgó nagyotmondó reklám" körébe és pont.
Hogy valaki ezen lovagol, litániákat írva, az vagy szintén szalmailag tökhülye vagy provokál, a válaszok és a hangnem ennek megfelelő lesz.
Ez ilyen egyszerű.
Hogy te ezután már személyeskedés határán egyensúlyozva beleállsz valakibe, mert "miért nem azt gondolja amit te" az meg megint egy trollkodó vergődés.
Konkrétan megmondta a hülyeségről, hogy hülyeség, fillérbaszó értelmetlenség, avagy szabályosan használva be fog fagyni a valaga aki erre akar támaszkodni, mindegy mit mond a gyártó vagy mi szabályos mi nem az.
> Ha elolvastad, amiket írtam, fixre kötött olajradiátorról beszéltem. De gyanítom, nem olvastad el.
Az olajradiátorok tipikusan dugvillával szerelve esnek ki a gyárkapun. Nem állítom, hogy nincs olyan ami nem, de nem láttam még olyat.
Attól, hogy te levágod róla a dugvillát és fixen bekötöd, még nem fog megfelelni a szolgáltatói követelményekenek, hiszen átalakítottál egy berendezést (lásd még: sufnituning), amivel a tervezői szándékot és a garanciát hátrahagyva a saját utadat járod.
Olyan berendezéseket üzemeltethetsz B tarifáról, amit a gyártója is annak szánt. Ilyen egyszerű a képlet.
Ha felgyullad a lakásod egy ilyen házibarkács miatt, akkor nem csak hogy nem fog fizetni a biztosító, de ha valaki megsérült, akkor börtönbe is fogsz menni (teljes joggal).
Nem értem a háborgásodat. Egyrészt láthatóan jól kiakadtál a topikon, már-már bűnözői magasságokba emelsz engem, másrészt ha visszaolvasol, te is csak feltételezel, a jogi háttér mindenféle ismerete vagy figyelembe vétele (hivatkozása) nélkül.
Az a gond, hogy van egy csomó hozzád hasonló szaki, akinek elismerten nagy szakmai tapasztalata van, és a tapasztalata alapján feltételezi, hogy vezérelt áramra csak valamilyen több száz kilós hőtárolós eszköz köthető. Csak az a baj, hogy ezeknek a szakiknak a jó része az életben nem olvasta el az ide vonatkozó törvényeket, jogszabályokat, mert náluk az "így szoktuk" alapelv érvényesül.
" ...megfelelő segédeszköz hiányában állagsérelem nélkül nem leválasztható módon, nem dugaszolhatóan csatlakoztatott..."
"Ezzel azért jól behatárolta hogy az olajradiátor nem üzemeltethető, inkább a telepített berendezések szükebb köre jöhet szóba. "
Ha elolvastad, amiket írtam, fixre kötött olajradiátorról beszéltem. De gyanítom, nem olvastad el.
"Mivel a szolgáltató nem állandó jelleggel szolgáltatja az energiát és az olajradiátor nem hőtárolós pont akkor nem áll rendelkezésre a készülék mikor a lakó szeretné."
"Ilyenkor jön hogy akkor menjen nappaliről de mikor lehetőség van kapcsoljon át a másik tarifára"
"Nem értem ezt a fillérb@szást..."
Az első hozzászólásban szintén kértem, hogy ne az észszerűséget véleményezzük, hanem a jogi háttérre vagyok kíváncsi. De mint a fentiekből tudjuk, az első hozzászólást sem olvastad el.
Az ítélkezésedhez külön gratulálok, végtelen ostobaságra vall.
"Nem is kell látnod,a szolgáltatódnál jelzed az igényedet és megmondják mire kapsz mire nem. A kapott tarifára nem kell ötletelni mit lehet még rákötni mert neked jogaid vannak, miszerint ha nem tilos akkor szabad alapon mert kiskapukat keresel."
Rosszul tudod, semmilyen olyan jellegű igényt nem kell direktben a szolgáltatónál jelezni, amelyben megadod az eszközök típusát, energiaigényét. Ez nem gázüzem, hogy gáztervet kell készíteni.
Villamos energia igény esetén az igényelt teljesítményt jelzed a szolgáltató felé, semmi mást.
Ha mégis ragaszkodsz a butaságodhoz, megadnád kérlek azt, hogy hol található az a szolgáltató tájékoztatás, ahol le van írva, hogy a szolgáltató bekéri azt, hogy mire használom a villamos energiát?
"Az olajradiátor nem hőtárolós és nem is rögzített berendezés. Akkor sem ha kerekeit veszted és szögvaskerettel a falra tiplized."
Nagyon sok olajradiátor készül a gyártója által falra szerelhető kivitelben. Szintén keress rá Google-ben, meg fogsz lepődni.
Sőt, van olyan radiátor (amely nem olajradiátor), amely mindössze 36 kilós, és csak egy csekély, 2 centis samott lap van benne. A gyártó úgy hirdeti, mint ami éjszakai áramra köthető, hőtárolós radiátor.
Aki hozzám hasonló okleveles villamosmérnök (energetika), az tudja, hogy ez kb. szinte semmi hőtárolásra nem elég (max fél óra), mégsem állok le a gyártóval vitázni az észszerűségről és a reklám igazságtartalmáról. A lényeg, hogy jogilag megállja a helyét, és vezéreltre köthető.
Persze te nyugodtan kezdj el a gyártóval vitázni, kiskapuk kihasználásával vádolni őket, mert úgy látom, van időd butaságokat írni. Küldöm is a linket:
Az a baj a magyar fórumokkal, hogy nem lehet elméletben, ízesen és ésszel vitázni semmiről, mert előbb-utóbb jön egy magát már a nickjében is szakinak nevező tudatlan, aki el sem olvas semmit (jogszabályok, hozzászólások), csak fröcsögni érkezett. Ahogy lentebb írtam, fogok kérni az MVM-től egy hivatalos állásfoglalást, hogy még véletlenül se az olyan elméleti szakemberekkel kelljen leállnom vitázni, mint amilyennek te gondolod magad.
Aztán van az ésszerűség... Pl olajradiátor. Mivel a szolgáltató nem állandó jelleggel szolgáltatja az energiát és az olajradiátor nem hőtárolós pont akkor nem áll rendelkezésre a készülék mikor a lakó szeretné. Ilyenkor jön hogy akkor menjen nappaliről de mikor lehetőség van kapcsoljon át a másik tarifára.
Nem értem ezt a fillérb@szást...
" ...megfelelő segédeszköz hiányában állagsérelem nélkül nem leválasztható módon, nem dugaszolhatóan csatlakoztatott..."
Ezzel azért jól behatárolta hogy az olajradiátor nem üzemeltethető, inkább a telepített berendezések szükebb köre jöhet szóba.
"Éjszakai áram" másnéven a "B" tarifa, illetve az erről üzemeltethető berendezésekről a 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet ad útmutatást:
"5. § (1) A B árszabás szerint számolható el közvilágítási célra vételező felhasználó kivételével a felhasználó által meghatározott bármely, szakaszosan is biztonságosan üzemeltethető, külön mért az elosztó vezérlőberendezésével vezérelt felhasználói áramkörre állandó jelleggel, megfelelő segédeszköz hiányában állagsérelem nélkül nem leválasztható módon, nem dugaszolhatóan csatlakoztatott felhasználói berendezés fogyasztása."
"...definiálva sehol nem látom a hőtárolós eszközök típusát, fogalmát..."
Nem is kell látnod,a szolgáltatódnál jelzed az igényedet és megmondják mire kapsz mire nem. A kapott tarifára nem kell ötletelni mit lehet még rákötni mert neked jogaid vannak, miszerint ha nem tilos akkor szabad alapon mert kiskapukat keresel.
Megj: a legfontosabb szabály, hogy NE legyen ÉLET, TŰZ és kárveszélyes a cucc.
Akkor sem, ha a vezérelt áram váratlanul jön-megy !!!! Tudja ezt a jelenséget BIZTONSÁGOSAN kezelni a cucc kb. "minden körülmények között" és minden üzemállapotában.
Másokkal szemben fellépve a szolgáltató is csak egy jogALKALMAZÓ és tuti, hogy NEEEEM jogÉRTELMEZŐ. Immár 35+ éve így van ez... ki kellene lassan jönnöd a pártállami létből-világnézetből... hmmm ?
Mindig jössz ezzel a "szolgáltató>>a megmondó hatalom" marhasággal, de nem az. Ezt csak ébren álmodod.
------------ A jogÉRTELMEZŐ és az értelmezése alapján másokra kötelezően ÍTÉLETET hozó az a BÍRÓ !!!! Jóreggelt! ------------
Szóval, HA NEM értümk egyet valamiben a szolgáltatóval. AKKOR lesz kedves beperelni a szolgálattó és kiderül kinek a jogalkalmazása az igazi :-)
... vagy beletőrödik per nélkül az ügyfél megoldásába.
Nincs más verziód. A szolgáltató nem áll szóba veled, a regisztrált szerelők meg a szolgáltató elvárásaira mutogatnak. Hogy jogosan vagy lehúzásból? Talán mindkettő. De azt is megértem, ha egyszerűen csak nem akarnak konfrontálódni a szolgáltatóval.
Lehetséges, hogy ez régen így volt, de mióta a lakásom kettővel (vagy talán hárommal...) ezelőtti tulajdonosa igényelte a vezéreltet, azóta ugye volt pár tulajdonosváltás, és keletkezett néhány új szerződés.
Elolvastam a saját szerződésem, ami kb. 5 éve keletkezett. Ebben szerződésben nincsenek felsorolva olyan jellegű eszközök (bojler, hőtárolós kályha), amiket írtál. Mivel ez az én új (lakás vásárláskori) szerződésem az érvényes a szolgáltató és köztem, ilyen eszközökre nem hivatkozhatnak.
(Hozzáteszem, valóban 1800W bojler, és két 6kW Elekthermax kályha volt anno beszerelve, de már ezek nélkül vettem a lakást - szóval tudomásom sem kellene, hogy legyen róla... :) )
Amikor valaki megkérte az éjszakai áramot, most már B tarifát akkor be kellett írnia, hogy mire kéri. Pl villanybojler 1800W. Hőtároló kályha 6000W. Arra szerelték fel a villanyórát. Ez a mértékadó. Erre engedélyezték, ha ettől eltérsz annak lehetnek következményei.
Pl. Egy olajradiátor miért ne lenne szakaszosan biztonságosan üzemeltethető, hiszen van benne védelem, van benne termosztát, nincs biztonsági hátránya a vezéreltről való üzemeltetésnek a nappalihoz képest.
De egy asztali körfűrészt már biztosan nem ajánlott rákötni biztonsági szempontból, ott nem egészséges, ha időnként elindul, időnként leáll a fűrész.
Maradjunk annyiban, hogy nem véletlenül tettem fel a kérdést, hiszen rengeteg a bizonytalanság a témában. Legjobb, ha írok az MVM-nek egy e-mailt, és írásbeli állásfoglalást kérek tőlük a vezéreltre fixen ráköthető eszközök listájáról, típusáról.
A szolgáltató ellenőrzi ezeket, tehát az ő értelmezése a mérvadó.
Hátttööö... Magyarországon a jogszabályokat bárki úgy értelmezi, ahogy neki tetszik, azonban "mérvadónak" egyedül a független magyar bíróság jogértelmezése tekinthető.
Az már más tészta, hogy mennyire praktikus vagy nem praktikus ilyen dolgokból bírósági ügyet csinálni...
5. § (1) * A B árszabás szerint számolható el közvilágítási célra vételező felhasználó kivételével a felhasználó által meghatározott bármely, szakaszosan is biztonságosan üzemeltethető, külön mért az elosztó vezérlőberendezésével vezérelt felhasználói áramkörre állandó jelleggel, megfelelő segédeszköz hiányában állagsérelem nélkül nem leválasztható módon, nem dugaszolhatóan csatlakoztatott felhasználói berendezés fogyasztása.
Akkor értelmezésem szerint bármit ráköthetek vezéreltre, ami fixen van bekötve (nem konnektoron, vagy bármely gyorscsatlakozón, stb. keresztül), legyen az olajradiátor, elektromos konvektor, elektromos kazán. Sőt, akkor rosszul is emlékeztem, hogy csak Ohmikus fogyasztó köthető rá, azaz ezek szerint egy fixen bekötött hőszivattyú vagy klíma is beköthető vezéreltre, szerződésszegés - szabálytalan vételezés nélkül.
Ezek a tarifák rendeletben vannak leírva, minden szolgáltatóra nézve kötelezően.
Az, hogy a szolgáltató mit álmodik a weboldalán, senkit nem érdekel. Ahogy az sem, hogy egyesek szerint "mire gondolt a jogalkotó", amikor leírta a jogszabályt.
Áramszolgáltatóknál B tarifához (vezérelt, éjszakai) le van-e írva valamilyen szabványban vagy mellékletben, hogy konkrétan mi minősül hőtárolós eszköznek?
Habár mindannyian tudjuk, hogy a hétköznapi használatban mi minősül hőtárolós berendezésnek, pl. Villanybojler, Hőtárolós villanykályha, de ez meg van határozva valahol?
A Google-ben a B tarifára rákeresve az MVM weboldalán csak ennyi olvasható: "Vezérelt csatlakozási ponttal rendelkező fogyasztóknak, hőtárolós berendezések kedvező áru üzemeltetéséhez." (vicces, hogy az árú-t rövid u-val írták). :D
Az EON oldala sokkal megengedőbb, ott már nincs "hőtárolós" kitétel: "A vezérelt mérő egy olyan takarékos megoldás, amellyel kedvezőbb áron üzemeltetheti azokat az elektromos berendezéseit, amelyek nem igényelnek folyamatos áramellátást. Ilyen eszköz tipikusan a bojler. A vezérelt méréssel naponta legalább 8 órára biztosítunk villamos energiát, előre nem meghatározott időszakokban."
Pl. Ha a vezéreltre fixen bekötött elektromos olajradiátort, vagy elektromos konvektort kötnék, vajon szerződésszegést követnék-e el? Hiszen definiálva sehol nem látom a hőtárolós eszközök típusát, fogalmát, és csak Ohmikus, fűtésre használt eszközök lennének ezek, fixen bekötve.
Megjegyzem, olvastam már olyan villanyszerelési jegyzetet, ahol az olajradiátor hőtárolós eszközként van jellemezve. Akkor innentől bármilyen olajradiátor hőtárolós eszköznek számít, és ha fixre kötöm, illetve felrakom a falra, akkor az MVM már nem köthet bele?
Fontos, hogy nem szokások érdekelnek, hanem jogi szempontból érdekel, hogy mi állja meg a helyét, és mi nem. Kérlek ne adjatok tippeket, hogy mennyire hülyeség vagy sem egy olajradiátort fixre kötni a vezéreltle és feltenni a falra. Engem kizárólag a jogi és szerződésszegési oldala érdekel a dolognak. És hőtárolós kályhát sem fogok vásárolni :)
Nincsennek ilyen "szabályok". Csak a helyi fejekben, saját ötletből, szokásjogként >> kényelemből, "abból baj nem lehet" alapon túlóznak.
Ez ellen van az írásbeli indoklás kérése, joghelyi hivatkozással alátámasztva :-) Jaaaa...hát jogszabály az nincs rá .... Hát akkor vazze ?!!! haladjunk.
Írásban a helyi kiskirály elé kell tenni a MEE-VET szabályzatot és kérdést.
ÍRÁSBAN kérve a jogszabályi hivatkozással együtt az indoklást... hogy AKKOR MIÉRT IS NEM OKÉS-s a meglévő cucc a bővítéshez ?!
Ekkor már okés szokott lenni :-)
Megj: tipikusan nem rosszindulatúak, csak tájékozatlan flegma "így szoktuk" kiskirálykodó köcsögök. A szokásos szakmailag tájékoztalan és/vagy szarok bele, begyöpesedett nyugat-balkáni magyaros "ügyintézők", mint minden más területen is. Tisztelet a kivételnek.
************* Persze nem lesz az emberfijja a kedvencük, de ezt magasról leszarom, kivárom a határidőket és kész.
A több éves tapasztalat az, hogy eleinte háborognak-utálnak, aztán idővel megszokják, hogy másként is lehet- és KELL eljárni. De akadt olyan is, akinek "így mutatták a betanuláskor a teendőket" és soha nem olvasta még el a szabályzatot >> human-automata irodista. ...és csak csodálkozott amikor szembesült vele.
Itt mifelénk felújította a mókus a régi gazdagparaszti házat, stukkóstul mindenestül, pöpec lett a maga nemében. Majd jött a villany. Utcafronton a fal közepére feltéve a műanyag dobozkupac, csövezés szintén a fal felületén lefuttatva, mert a szolgáltató így látja, meg nincs sok kanyar, meg...
Valahol az eltérő tarifanemek nem lehetnek egy szerkényben, kecskeméten es környékén a lakáselosztó nem lehet a villanyóra szekrényben ki kell onnan telepitened.
Kollégám kirakatta a WC-be mert ott volt a legalkalmasabb.
Nem kell szabványosítanod.... ha a meglécő cuccod - nem élet és/vagy tűzveszélyes állapotú - megfeele a létesítése kori előírásoknak - műszakilag alkalmas a bővítésre
Még a lölö területén sem kell :-) Mivel a MEE-VET szabályzat ott is érvényes >> alírták ők is.
Csak te az ügy életképes polgár módjára való elintézése helyett itt sírákozol és lölözöl non-stop.
Minden olyan esetben amikor a mérőhely állapota nem volt tűzveszélyes. és A kivitele MEGFELEL az EREDETI állapotnak-színvonalnak !!!!!! Ha 50 éves hát akkor 50 éves, ennyi.
Bugyutaság, sőt marhaság a szabványosítással riogatás a biztosítás kapcsán. Mivel NEEEEEEEEEEEEEM kötelező a mérőhely szabványosítás.
A biztosítót ezért kurvára nem is érdekli.... Jóreggelt!
Mondjuk az ócska minőséget nem értem, én elég jónak találtam, csak az előlapot kell védeni az UV-től. Nálam árboc is csak azért lett másik, mert helyileg is máshová lett téve a doboz, a régit meg festegetni, molyolni vele nem volt kedvem, az új sem volt drága.
Az 1-1,5 millát sem vágom, miből jön össze, nekem valahol 350eft magassága volt az a rész, kétmérőhelyes dobozzal, három mérőhelyessel talán 450-500.000 lett volna.
már írtam pár hónapja: ha Bp-n vagy - esetleg EON hál karbantartási terület (?) - akkor az EON ingyen cseréli, ha megveszed az előlapot, kár mindenféle regisztrált szerelőt hívni csak ezért...
hívd fel az üf szolgálatot, ez a szolgáltatás elvileg júl 01-től ingyenes a szolgáltató részéről (nekem is így cserélték, leírtam a részleteket korábban)
Mérőhely-szabványosítás: azért akinek van lakás-biztosítása, az nézzen bele az apróbetűs részbe, milyen esetben nem fizet a biztosító, mondjuk egy elektromos tűz esetén.
Nagy baj szerintem hogy Karcag környékén Lölő galerije garazdalkodik és gyakorlatilag élősködnek az embereken a mérőhely szabványositás dologgal. Amig az ország legtöbb részén megértőek ott egy igazi köcsög fafejű társaság van. Nyilván Mészárosnak lehet valahol mérőhelyfröccsöntő cége is és csinaljak nekik a piacot és kötelezik az embereket erre az ócska muanyag műanyag szar felszerelésére. Pár év alatt bevakul meg szétmálik majd kötelezik ujból az embereket a cserére.
Ja, aztán orrbaver a házmester. Amúgy nem régen ment le az okoskodás, végül valaki polírozta, másik meg simán occsón cserélt előlapot, ha lenne egy söröm még vissza is keresném, ott is volt mindenféle kevésbé gyakorlatias tipp.
Örökös által egy regisztrált szerelő felhív. - új előlap megvetet - ügyintézéssel megbízza, a melót megrendeli - kifizeti a számlát
Úgy 40-80 eFt mindösszesen.... (előlap, kiszállás, munkadíj, plomba bontás+zárás)
vagy Mondjuk 70 eFt-t levonsz a vételárból árból (közös megegyezéssel). és Az eladó neked adott írásosos ügyintézési MEGBÍZÁSA alapján. Legkésőbb a birtokba adás napjára megszervezed te magad a regisztrált szerelőt. A regszerelő megy, és a melót elvégzi.
--------------
Nem alapeset, kis trükközéssel... egyszerűbb és olcsóbb.
Új előlap megvesz a boltban. és Valamely plomba bontásos művelet közben kicserél :-) pl. hiba bejelentés....
Mivel már nem fiatal mérőhelyi cucc, úgy tűnik Az eladó bejelenti a telefonos hibabejelentőn. hogy "néha jól hallhatóan zizeg a plombált kismegszakító és pislognak a lámpák, pedig nem is terheljük túl"
Jönnek, megnézik és általában cserélik is, közben az új előlapot adja nekik oda >> a csere így díjtalan. Kockázat: a szerelő nem találja hibásnak mégsem és ezért a szolgáltató kiszámlázza az indokolatlan hiba keresés díját. Ami most úgy látom 12 835 Ft éppen...
Polírozni majd akkor fogok tudni, ha már ott lakunk, mert addig nem tudok bemenni, és különben is 210 Km-re van a mostani lakhelyünktől.
Viszont a szerződéshez le kéne olvasni valahogyan...
Ugyanakkor az is nehézséget okoz, hogy aki ott élt, az meghalt, és így az örökösöktől tudjuk megvásárolni a házat, ők viszont nem tudnak semmiről, mi merre, hogyan van.
Kíváncsian várom, miként fogják ők leolvasni a merőórát...
Nálam is megette a nap a plexit, viszont a mobilom pont befér a kis nyitható ablakon keresztül, így makró módban van lehetőségem fotózni az óra állását és a vonalkódot.
Nem cseréli. mert a te tulajdonod, neked kell érte fizetni regisztrált szerelő bonthat plombát. Ingatlanvásárlás előtt a közmüveket le kell olvasni. Állitólag az a trükk ami segíthet a leolvasásában, hogy celluxot ragasztasz ahol sejted a számokat. Felpolirozod a plexit....
Kérdésem volna: új helyre költözünk, és ott a villanyóra (mérőóra) szekrény előlapja teljesen el van homályosodva. Nem látom mi mennyi, pedig jó volna. Van benne éjszakai mérő is.
Ezt az előlapot kicseréli a szolgáltató ha kérem?
(Évekkel ezelőtt mintha lett volna erről már szó, de nem találom.)
Ezt már én is feszegettem, és vegyes és nem kivitelezhetetlen megoldásokat kaptam rá. Nyilván a bonyolultabbak nem fogja átütni senki ingerküszöbét főleg ha sok pénzt kell rá áldozni.
Ami mostanság volt az a lustábbik verzió.
Nyilván ki lehetett volna kötni a fogyasztó 5P csatlakozását és igazából az lett volna a teljesen korrekt es biztonságos megoldás. De mivel volt egy 1F fogyasztó is az annyira nem volt járható út vagy tul bonyolultnak tünt.
Korábban már beszélgettünk erről. A legolcsóbb és legmegosztóbb megoldás itt az hogy - én legalább - csinaltam egy papa/mama 5P toldót amiben kivágtam ZS vezetéket.
Igy a FI az gépben fennmarad. Nyilván ezt az okozza hogy a gép TN-C-S és az épület vagy véletlenül a szekrény TN-C. Sokan egyszerüen kikötötték a gépben a FI-t, egy gonddal kevesebb alapon. Én legalább nem. :)
Pedig van olyan előírás, hogy az üzemi vezetőket kell leválasztani a hálózatról, a nulla meg üzemi vezető
4p-a átkapcsoló a hálózat és az aggregátor között, a közös pont meg megy a belső hálózat betáppontja felé.
Ja, de a PE-t és a PEN-t viszont nem lehet megszakítani.
Hogy lesz ebből aggregátoros üzemben TN-C-S?
Valaki, aki tudja, rajzolja már le. Nekem - akárhogy próbálom elképzelni - mindig az a vége, hogy a szolgáltató PEN-je és az aggregátor nullája között galvanikus kapcsolat kell legyen aggregátoros üzemben. Avagy TT-t kell csinálni.
Igen az nincs, de érdekes mert a hivatalos konfigurációban sem létezik az a dolog, hogy ha minden lekapcsolsz akkor valahol megszakadna komplett 3F+N a fogyasztóig.
Nyilván ez 1000 sebből vérző dolog volt, lesz rá hivatalos megoldás és mi sem tartottuk elegendőnek hogy csak 1 helyen legyen lekapcsolva szünet alatt.
elbeszélünk egymás melett! amiket irsz, egyiket sem szeretném megtenni!, egyedűl csak anyit, hogy meglévő, hatásos betonalap földszondára csatlakoznék, egy a vasalatra hegesztett csavar segítségével és a kérdésem az volt, hogy inox, vagy szénacél csavart érdemes ráhegesztenem a szonda vasvázára? semmi kábelfektetés, meg összekötö nélküli létesités és egyebek, amiket irtál
szoltam valakinek, egy engedélyes villany szerelőnek és csinált egy szart, jo sok pézért! tehát rosz a tanács!kénytelen vagyok magam helyrehozni a szakember, trehány munkáját! amúgymeg, ha ideáig sem érted mit szeretnék, hagyjuk, köszi
Amit itt taglaltunk, az a jelenlegi, norma szerinti követelményeket idézi.
Van a nem norma szerinti kivitelezés, az a régebbi előírás szerint megvalósult.
Azt jelenti, ha most vizsgálunk egy földelési rendszert amit mondjuk 10 éve telepítettek, azt nem norma szerinti eljárásban kell, hanem az akkori norma szerint.
Ez értelmetlen hablaty. Nem keménykedik a szolgáltató ilyen téren. Egy ember volt itt, Mekk Elek, aki mindig azt javasolta, jelentsék be a balesetveszélyes dolgokat a szolgáltatónál. Én meg mindig azt írtam neki, hogy ne javasoljon ilyent, mert a szolgáltató ezt csak kényszerűségből csinálná.
Viszont valóban van hatósági szerepköre, erről beszélünk, cdsak nem érted. :D.
Lehet hogy mult században a vasrúd engedélyezve volt, nem tudom, de most nem.
Illetve igen, csak kissé bonyolult. A MEE VBF MUBI-tól idézek:
A földelőberendezés kialakítására vonatkozó szabvány: MSZ HD 60364-5-54:2012 A szabvány által előírt földelőberendezés anyagokra vonatkozó követelménye kiegészítendő a magyar gyakorlatra való tekintettel az MSZE 50341-2:2019 szabadvezeték szabvány előírásaival. Ez a szabvány lehetővé tesz nemzeti kiegészítést (NNA), és itt érvényesíthető az, hogy miután több mint ötvenéves magyar tapasztalatunk van abban, hogy az acél korrózióvédelem nélkül is megfelel földelőháló anyagaként (de ez nem gyakorlat tőlünk nyugatra), így ebben a szabványban előírás rögzíti, hogy talajban megfelel a földelő anyagának az acél is!
Konkrétan az említett előszabványban ez van:
HU5 A sok évtizedes, kedvező hazai tapasztalatok, valamint a gazdaságossági megfontolások alapján a hagyományos 20 mm átmérőjű köracél alkalmazása továbbra is elfogadott általános esetben annak ellenére, hogy a földelési szabvány előírásában a tüzihorganyzott, rézbevonatú, rézköpenyes vagy ólomköpenyes kivitelű rúdföldelő szerepel.
De ki ne találd már, hogy jogállami környezetben bemegy pl. konyhádba vagy a melléképületde/műhelyedbe az engedélyed nélkül nézegetni a vezetékeid, készülékeid.
és Miért is tenné?!!! nem az ő gondja+felelőssége az ami ott van. Hanem a tulajdonos/üzemeltetőé.
HA AKAR valamit akkor jogszerűen eljárva. - engedélyt kér és kap a tulajdonostól/üzemeltőtől - bírói ítéletet szerez polgári úton - ügyészi határozatot szerez büntető úton és ha úgy dönt akkor persze - felléphet törvénytelenül éa/vagy önhatalommal is, mint bárki más is... csak akkor viselnie kell a következményt is, mint bárki másnak is...
Értelemszerűen és logikusan is. ----- A szolgálatónak arra van csak ilyen emlegetett keménykedő hatásköre >> ami az ő hálózatát érinti direktben. ----- A jogszabályok más olvasata >> eltévedés, riogatás. A téves olvasatra alapozott tett pedig túlkapás, jogsértés valójában.
Még akkor is, ha az elmúlt évtizedekben az alakult ki a fejekben, hogy: a szolgáltató>>hatóság/hatalom. Nos, nem az !
A saválló anyagoknál a talajba vagy betonba csak a V4A lehet megfelelő, a V2A csak a "levegőben" alkalmazható. De szerintemn kár a hegesztéssel bajlódni, vannak csavaros szorítókapcsok gyárilag ilyen megolodáshoz. Arra kell figyelni a kiválasztásnál, hogy a kapocs is alkalmas legyen a talajban történő összekötésre.
köszi a választ, de nekem, problémás lenne, csöbe behuzni a horganyzott acélt, a kábel jobb megoldás, csak rá kell csatlakozak a szondára, sarusanm ha horganyzott csavart hegesztek a szondára, akkor leég a horgany, de, ha inoxot, az jo lehet, csak, azt halottam, hogy szabványtalan az inox?
Általában a betonba ágyazott vasszerkezetet "kivezetik" egy horganyzott köracéllal vagy laposacéllal egy kötődobozig. Innen saruval, szorítóval, stb. csatlakoztatható már az MKH vezeték, így ellenőrízhető marad.
én a betonba ágyazott vasszerkezetre szeretnék inox csavart hegeszteni és azon keresztűl, bekötni a sarut, ami megy a szekrényhez, elosztohoz. de erre a célra nem ajánlották az inox csavart, vélemény? pedig az inox csavar nem rozsdálna, mint a szénacél csavar,
Úgy érzem keverednek a dolgok. A földelők anyagára vonatkozóan vannak szabványok (pl. : MSZ HD 60364-5-54:2012; MSZ 18014:2019)
A bevonat nélküli acél megfelelő a betonba ágyazva, ha mindenhol körbeveszi 5 cm beton, mert ez biztosítja neki a korrózióvédelmet. Nyilván így talajjal ne érintkezzen, és ahol kilép a betonból, ott már horganyzott anyag legyen.
A horganyzott anyag kerülhet betonba, és talajba is. De egy rendszeren belül nem! A két külön közegbe kerülő anyagnak eltérő galvánpotenciálja lesz, az egyik felzabálja a másikat. Ezt jól leírja a villámvédelemre vonatkozó MSZ EN 62305-3:2011 szabvány, itt kerül képbe a saválló (V4A) anyag, mert az ilyen vegyes rendszerben (betonban-talajban) ezt írják elő. Illetve szintén ez az előírás az agreszív talajok esetén is.
Érdekesség, hogy a villámvédelmi szabvány külön műanyag védőbevonatot is előír a horganyzott anyagok esetében, ahol a vezető a talajból vagy betonból kilép.
Másik érdekesség, hogy a földelőszonda hosszát sajnos meg sem említi a vonatkozó MSZ HD 60364-5-54:2012 szabvány, de bevonat vastagságra bezzeg kitér. A földelők ellenállására tesz "javaslatot" az MSZ 447:2019 szabvány:
Tartályalapba a külön méretezett villámvédelmi földelőkeretet és a 4 sarkán -1 méterről induló 3m-es rúdföldelőket rozsdamentesből írták elő összehegesztve.
A védelmi célnak megfelelő műszaki megoldás az épület alapozásához kötött földelőberendezés. Ennek két kivitele lehetséges
betonalap-földelő, vagy alapozás-földelő A beton vasalásától függetlenül, az alapozás betontestének alsó részében, kimondottan földelés céljából elhelyezett, az épület alatt rövidrezárt hurkot képező földelő, aminek alkalmazásával elmaradhat a betonvasalás egyéb problémákat okozó,
hegesztéssel történő villamos folytonosítás igénye.
betonalap-földelés
Az épület vasbeton alapozásában levő vasalás villamos folytonosításával létesített földelőberendezés.
Az épület alatt rövidrezárt hurkot képez.
Kialakítása tervezést és a villamos szempontokat is teljesítő kivitelezést igényel.
E problémák miatt kevéssé alkalmazzák, inkább nagyobb épületeknél jellemző.
A fenti földelő berendezéseknél a földelési ellenállás értékét nem szükséges méréssel igazolni. A fagyhatár alatti, talajjal nagy felületen érintkező betonalap az épület súlyával terhelt állandó nyomással érintkezik a talajjal. A beton állandó nedvessége jó vezetőképességet, bázikus hatása pedig a vasalásra nézve garantált korrózió elleni védelmet ad. ---------
Betonalap-földelőnek is megfelelő műszaki megoldás...
épület körföldelő Legalább 0,7 méter mélységben - horganyzott köracélnál minimum Ø16 mm - felületvédelem nélküli lapos acélnál 40 x 5 mm - korrózió elleni védelem nélküli köracélnál Ø20 mm minimális méret javasolt.
Ha a földelési ellenállás értéket esetleg javítani kell, akkor az épület sarkainál még rúdföldelők is telepíthetők, a körföldelőre történő földalatti rákötéssel. A földalatti kötéseket, a földelővezetők felállásait (legalább 50 mm hosszban) hegesztéssel lehet kivitelezni, majd bitumen masszával kétszer le kell kenni (gyors korróziója várható!).
Már szerintem többször volt szó itt arról, hogy a keresztirányú méret nem sokat számít. A szakirodalom szerint egy 60 mm-es keresztföldelő (hogy ne legyen kétség, tehát négy darab 30 mm-es szárnya van) ellenállása megegyezik egy 30 mm átmérőjű rúd ellenállásával - azonos hosszon. A 30 mm átmérőjű rúd ellenállása viszont csak 10%-nál is kisebb ellenálláscsökkenést jelent a 20 mm átmérőjű rúdéhoz képest.
Más szempontból viszont a rúdföldelő előnyösebb, a korrózió lassabban eszi át, például.
"Szokott ez sikerülni" De minek szopassam magam? Véssek mellé még egy csövet, hogy aztán látványosan abból kössön be 1-2 méter kábelt csak azért, hogy elmondhassam kijött egy másik szerelő, akinek ezt kifizetem és akkor nem engedtem be az előző szerelőt a lakásba, vagy hol tartunk, mi a vita lényege és miért szopassam magam a hülyeségeiddel?
Néha igen messzire vezet, Az Áramszolgáltató is hozzárak egy Trafóház felujitást+ kábelcserét az épületig. A SzAMKATvM kábelt szeretik cseréltetni --főleg ha csak 100-160Aig jó !
S máris megvannak a 1+xx milliós felújitási költségek. Tudod-e mennyibe kerül a BHTR 400-as?
Ehhhh, az ilyen túlbuzgó nagymarha szakiktól mentse meg a jóisten az ügyfeleket!
Inkább a kóklerektől.
Mert nemcsak a privát ingatlanoknál vannak kókányok, de az ipari részlegen is.
Amikor ki van irva az obo mks 1mm es csatorna és felteszi az obo tartót rá meg a 0,75 ös akármi tálcát költséghatékony címmel, a múszakis elfogadja, mert a tartoba be van ütve az obo logo, a tálcába meg nem.
És többszáz méteren meg leszakad a kábel sulya miatt a nyomvonal, 100 millás kárral.
A fődelés meg életvédelem része. Érdemes játszani vele?
A társasházi méretlen elosztó hálózatának és betápjának "még szabad Amper" kiosztása közös hatáskör. Mert közös tulajdont+erőforrást érint. A közgyülés vagy a nevében+megbízásából a közösképviselő dönt az igény(ek) sorsáról.
----- Tehát, ha a közössel nem jutsz előre, akkor >> a közgyülés elé kell vinni az ügyet. Aztán lesz ami lesz :-)
A társasházi méretlen elosztó hálózatának és betápjának "még szabad Amper" kiosztása közös hatáskör. Mert közös tulajdont+erőforrást érint. A közgyülés vagy a nevében+megbízásából a közösképviselő dönt az igény(ek) sorsáról.
A társasháznak illik tisztában lenni - a MÉG SZABAD Amper mennyiséggel - az olcsón elérhető további Amperrel
Ha nincs képben, akkor jön a szaki és megmondja. Némi pénzért tipikusan... a fizető elvben a társaház. A gyakorlatban meg ahogy alakul a "költség kontra kinek fontos/sürgős" birkózás során.
Nem tudom, DÉMÁSZ területen mi a stájsz, én az ELMŰ-t ismertem 1977-től, akkor már nem nagyon akart a társasházi fővezetékkel foglalkozni a cég. Áramszolgáltatást akart, se szabványoskodást, se semmit. Volt ugyan még a régi idők maradékaként valamilyen statisztikai alapon a fővezetéken levő tartalék teljesítmény becslése, amelyet még gond nélkül kiadtak, de ha azt elérte, akkor kértek a társasháztól (neve meghatározza a funkciót: képviselő) hozzájárulást. Ez már arra volt alapozva, ahogy pár év múlva az egyik öregebb szerelő mesélte: elég lassan ment a villamos ahhoz, hogy írjam címenként hány emelet, hány lakás, aztán otthon megrajzoltam a fővezetéket. Egy nap nyolctól tízig villamosoztam reggel, egy délután otthon ezzel foglalkoztam, kész volt másfél heti munkaidő, soha ilyen jól nem éltem. :D Aztán még ez a kamu nyilvántartás is elveszett az összevonásoknál. Ennyit arról, hogy neki kéne tudni. Dehogy kéne. A törvény meghatározza, kié ez a rész - nem az övé, kivéve, ha elvállalja külön díjért.
Ami a hozzá nem értést illeti, valóban az egyetlen helyes megoldás az alább írottak szerin ezek pirosra pofozása, mert a képviselőnek nem személyében kell ehhez érteni, hanem funkciójában, azaz bízzon meg villamos szakembert, aki majd elemzi a kérdést. Abban biztos vagyok, hogy egyetlen egy regisztrált szerelő sem létrázza végig a házat, méregeti a hosszakat és keresztmetszeteket, meg az összes lakó igénybevezető teljesítményét, hogy aztán majd számoljon - ha ennek költségét hozzácsapja a kuncsaft igényéhez, az úgyis fejreáll, és nem kéri a bővítést. Hát ráírja a regi, hogy megfelelő. Szóval ez a kérdés gyakorlatilag elveszett. Egyszer lehet, hogy leég egy kötés, vagy több, de lehet, hogy nem. Tanácsi házaknál még az ingatlankezelőnél volt lakatfogóval rendelkező villanyszerelő, aki átrakhatott egy-egy vezetékszakaszt más fázisra, ha elkezdett körvonalazódni a probléma, de ugye ezeket a lakásokat eladták a módszerváltás után, hát ez a lehetőség is elveszett. :D
Azért sincs igaza a közös képviselőnek, mert ha netán elfogy az amper és belső bővítést kell alkalmazni, az a közös felujítási pénzből megy, azaz az is fizet akinek jutott, meg az is, akinek nem.
Bő két éve nekifutottam, DÉMÁSZ területen. Társasház, négy emeletes, tégla építésű, egységesen 16A mindennapszaki és 10A vezérelt a lakásokban, B kismegszakítókkal. Amikor nekiugrottam a felújításnak, bővíteni akartam a mindennapszakit 25A-re, ha már úgyis széjjelség van.
Tisztában voltam azzal, hogy a mért fővezetéket (10mm2 alu) cserélni kell, de ez nem ügy, mert kb. 3 méter, a fele a bejárati ajtó tokja fölött, kényelmesen hozzáférhető helyen van. Minden szükséges papír kitöltve, beadva, csekkem is volt a díjról, csak éppen addig kis sem jöttek felmérni, bele sem fogtak, amíg nincs meg a közös hozzájárulása. Ő lepattintott azzal, hogy elvből nem írja alá senkinek, mert egyrészt nem ért hozzá, nem tudja hogy mennyit lehetne összesen bővíteni, másrészt ha nekem aláírja, akkor másnak sem mondhat nemet. Végül is a saját szempontjából logikus az álláspontja, és házon belül sincs vita, hogy valakinek már nem jut.
Átgondolva: tök fölösleges a közös aláírása, hiszen a társasház méretlen fővezetékével tisztában kell legyen az áramszolgáltató, azzal is, hogy lépcsőházanként / lakásonként hány amper van kiadva. Ugyanilyen társasházból van valami tizenpár itt a környéken, egy időben épültek, egy kaptafára, nyilván mindegyikben ugyanazt a szabványt használták. Úgy gondolom, hogy a közöshöz inkább csak a szűk keresztmetszet miatt ragaszkodik a szolgáltató, akadjon meg rajta a történet, ne nekik kelljen veszkődni azzal, hogy vitatkoznak azokkal, akiknek már nem jut.
Amúgy csak halkan jegyzem meg, hogy a meglevő 10+16A is bőven elég. A bojlert elviszi a 10A vezérelt, azzal nem kell foglalkoznom, a többire meg eddig mindig elég volt a 16A. Mondjuk arra figyelek, hogy ne egyszerre kapcsoljam be az összes nagyfogyasztót, de ehhez elég, ha józan paraszti ésszel tervezi meg az ember a házimunkát. Gyanítom, hogy mások is kijönnek ennyiből, nem hallom, hogy pampogás lenne emiatt, pedig elég sok helyen van klíma is, ami nekem mondjuk nincs. Ahogy elnéztem, mindenki ugyanannyi A-ből gazdálkodik, maximum a régebbi klímás lakásoknál cserélték a B megszakítót C-re.
nem megfelelő csatlakozóvezetéket, felhasználói berendezést, mérő helyet használ, vagy azokat az életre, a testi épségre, az egészségre vagy a vagyonbiztonságra veszélyes módon használja
Ha igaz, ez így összesen kb annyit csinál, fél másodperccel(!) a táp megérkezése után húzza meg azt a mágneskapcsolót.
Hogy erre mi szükség van egy fűtés esetén..? ..rejtély..
Talán leverte a kisautomatát a kazán és a szivattyú egyidejű indítóárama, erre egy időrelé+mágneskapcsoló kombóval oldották meg?.. de fél(!) mp? félelmeteseket lehet néha látni..
A1, A2-re megy a tápfeszültség, E program esetén B1 nem kell, amúgy indító bemenet. A három számozott meg egy váltókontakt. Az E amúgy késleltetett meghúzás.
A fűtési körömben a fenti időrelé (?) van bekötve. Ez mit csinál, és mit állítanak a potik? A katalógusban nem találtam (számomra értelmezhető) rajzot.
Az "A2" pontja a bejövő hálózat nulla ponjára megy, a "B1" a fázisra megy, az "A1" és a "18" as pont össze van kötve, és egy mágneskapcsoló egyik érintkezőjére megy.
oké! a problémás helyen, le van ütve egy 1,5 méter körűli 10-es átmérőjű betonvas és, talán gyári szabvány szerinti kötöelemmel, felvértezve, de, kb 1 év után, már láthato rozsda jelei, vannak a köracélon és, innen jött az ötlet, hogy stabilabb csatlakozás kellene a szonda és a rákötött saru közt? azt gondolom, ha kontakt hibás, vagy grünnspanos a szondára csatlakozás, az olyan, mintha nem is lenne szonda idővel? és innen jött az ötlet az inox csavar ráhegesztése a szondára. hegesztő lévén én azt megoldom, hogy a szondára hegesztésben nem lesz hiba, de a haverom azt mondta, hogy szabványtalan az inox csavar? és nem visz át, kellő mennyiségű elektront, ha szükség lenne rá
Ja, aztán honnan készítsem oda? Ahol úgyis bent van az előző a csőben, másik végén rajta az óra és a fél világ és előbb azt kellene kibontani. Nem az a +18 másodperc logisztika lesz zűrös, míg betolja az új vezetéket és akkor nincs vitaalap, hogy mit kért, rövid, nem jó, nem kerek, nem szép a színe, mert olyan lesz, mint kellene. Addig meg a lakáselosztót még én is leverem, hogy hozzáférjen a másik végéhez.
közös képviselő cimbi - ex lakó 15 évvel ezelőttről, kb társadalmi munkában csinálja (valami pü-i igazgató volt utoljára) - jan-ban lesz közgyűlés, majd bedobom neki.
A közös kéménylétrákat is közösből fizettük, egyszerre minden kéményre - most már látszik, hogy lassan mindenkinek kell kazánt cserélni, tehát jó döntés volt - lehet, hogy az áramnál is lehetne valami hasonlót csinálni.
Azt kell majd először megnézni, hogy ténylegesen mennyi lakás van mekkora 1-1 szálon.
Az olyan közös képviselőt el kell hajtani a francba és lecserélni egy másikra.
Neki tudnia kellene az ilyesmit és még jó pár dologgal tisztában kellene lennie. Tudok nem egy esetről is, ahol nagy részben a közös képviselő miatt büntették meg a társasházat a szabálytalanul kihelyezett kamerák miatt is.
Mielőtt nagyon beleéled magad, kérdezd meg a közöst, hogy aláírja-e az áramszolgáltató felé a kérelmedet. Szerintem itt meg is fog állni a történet.
A mienk például kerek-perec kijelentette, hogy senkiét sem, mivel nem ért hozzá, nem tudja megítélni, hogy a társasház hálózata mekkora bővítést bír el. Az áramszolgáltató meg anélkül nem áll szóba, pedig nekik ezzel hivatalból tisztában kellene lenniük.
Milyen dokumentumok szükségesek az igénybejelentéshez?
1. Az igénybejelentő nyomtatvány teljes körűen kitöltve, aláírva.
2. Az igénybejelentés helyére vonatkozó jogcímet igazoló dokumentum. Ami minden esetben 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolat. Amit adásvételi vagy bérleti szerződés mellé is kérünk benyújtani.
3.
Az igénybejelentő azonosítására alkalmas dokumentumok
Magánszemély esetén - személyazonosságot igazoló érvényes okmány (személyi igazolvány vagy vezetői engedély vagy útlevél) - lakcímet igazoló kártya
Társasház esetén Társasházi alapító okirat vagy ingatlan nyilvántartási lap (nem hiteles tulajdoni lap másolat), amelyen a társasházi alapítási kérelem már érkeztetve van.
Cég/gazdálkodó szervezet esetén - 30 napnál nem régebbi cégkivonat - a cégjegyzésre jogosult személy aláírási címpéldánya vagy cégbírósági eljárás során benyújtott, ügyvéd által ellenjegyzett aláírás minta - ha nem a cégjegyzésre jogosult jár el, akkor a kellő alakban megadott meghatalmazás is
4. HA az igénybejelentő bérlő, haszonélvező vagy kevesebb, mint 51 %-ban tulajdonos, AKKOR szükséges az összes tulajdonos és haszonélvező hozzájáruló nyilatkozata is.
HA nem saját nevében jár el az ügyet intéző személy, AKKOR az ügyintézésre vonatkozó meghatalmazás is.
Ha a társasházban villamos felújítás történik a felszálló ágon, akkor ott már kötelező a külön PE és N vezeték használata. Ha pedig már külön van választva az N és a PE, akkor azokat újra egyesíteni tilos. Így ha vezetéket kell cserélned, akkor minden féle képen érdemes külön PE és N vezetőt is behúzni.
Mivel a 10mm2-es alu nem szabványos már, így igen, kötelezhet a szolgáltató a fővezeték cserére. Aluból a 16mm2 a legkisebb megengedett keresztmetszet.
1x32 Amper ésszerűbb a panelben és elég is tipikusan. (ahol adják pl. EON ott az 1x40 Amper a nagy királyság)
Ha mégis 3 fázis... Akkor általában jobb-ésszerűbb nem szimetrikus kiosztás. Amiben EGY fázis jóval erősebb a többinél. 32+16+16 Amper vagy 32+16+10 vagy 32+10+6 stb. stb.
A 6 az a mm2 lenne, vagy vagy 10 így hirtelen már nem emlékszem, lehet, hogy 10.
A lakás órájához 2 vezeték érkezik, és az jön hozzám tovább és az elosztóban történik a PE / N szétválasztás.
Az a kérdés, hogy ha bővítést kérek, akkor mondhatja-e a szolgáltató, hogy külön fel kell vinnem védőföldet, mert ez a legújabb előírást.
Az a szerelő, aki végül nem csinálta meg, ezt mondta, én meg ehhez a részhez így nem tudok hozzászólni.
Illetve a másik kérdés meg az lenne, hogy ha pl kiderülne, hogy 10 mm2 alu a vezeték + ez elbírna 32A-t (nem tudom, hogy elbír-e, tippre igen), szóval ha 10 mm2 a vezeték, akkor a szolgáltató akkor is kötelezhet-e vezetékcserére az óra és az elosztó között.
Az én olvasatomban ha a 10 mm2 alu szabályos + nem kell védőföld +-ban, akkor elvileg elég lenne ha kicserélnék a kismegszakítót, legalábbis ezt gondolnám.
(már ha a ház rendszere elbírja, és talán 3x80 A jön be, és 2-3 lakás lóg 1 fázison 20 v 25 A-rel)
A 3. felek számára, mint pl. az áramszolgáltató akkor vagy tulajdonos amikor bejegyeznek. A széljegy nem jelent semmit... ebből a szempontból, abból még akármi is lehet.
Hanem a SAJÁT szerelőd odakészíti a végét bekütésre készen és CSAK beköti a szolgáltatói/regszerelő a mérőhelyen a plombált térbe. Ez pl. 1 fázis helyett 3 fázis lett, ezért várakozik a bekötésre előkészítve a 4 vezeték ami a mért elosztóból jön.
A szolgáltatói átadási pontjától a mérőhelyekig >> KÖZÖS tulajdon a méretlen elosztó hálózat. Elvben tehát közös költség, ha fizetős dologra van szükség ezen részen. (tehát tuti nem a szolgáltató feladata)
A gyakorlatban viszont gyakran csak az(ok) fizet(nek) aki(k) miatt felmerül a költség. Mivel a többségnek nem érdeke "nekünk jó úgy ahogy van".
Ha a többségnek érdeke, akkor szokott közös költséggé válni :) A kisebbség ellenére is... akik szerint "nekünk jó úgy ahogy van".
Tipp: mivel csak táged árint te fizeted, alighanem. De a pár méter vezeték cseréje általában nem vészes összeg. Nagyobb bajban akkor leszel, ha nem csak te saját szakaszod vékonyka, hanem a további KÖZÖS szakasz is.
Amúgy mi 6 ?! 6 mm2 keresztmetszet >> ~2,75 mm ALU vagy ~6 mm átmérő >> 25 mm2 ALU
------
Földelőnek lennie kell az INGTALANBA VALÓ betáplálásnál >> kötelezően. Innentől van két eset...
A mérőből érkező mért fővezeték vezetékeinek száma eldönti a kérdést.
1. A méretlen elosztó vezetékezés PEN rendszerű Vagyis egyben van vezetve a PE és az N vezeték >> 2/4 vezetékes rendszer. Ekkor neked kell csinálni a saját mért elosztódban egy PEN bontást és ehhez nem kell saját földelőt kiépítened. Azaz a bejövő 4 vezetékből 5 vezetéket kell kialakítani a lakásodban >> a PEN bontása külön PE és N vezetőre.
2. A méretlen elosztó vezetékezés PE és N rendszerű. Vagyis külön van vezetve a PE és az N vezeték >> 3/5 vezetékes rendszer. Ekkor neked nincs teendőd, mivel eleve PEN bontott már a betápod.
Egy mezei horganyzott acélra kihívás A2 anyagminőségű csavart hegeszteni normálisan és tartósan. Legalábbis komoly szakmai tudás kell hozzá és a megfelelően megválasztott technológia.
Illetve a hegesztést illik minősíteni.
Szerintem nem éri meg vele bajlódni, mivel lehet vásárolni villamos szempontból minősített kötőelemet a célra.
Amúgy a szabvány a földelő szonda anyagát korlátozza. A következő anyagok engedélyezettek: tüzihorganyzott acél, rozsdamentes acél és réz.
a bekötésekröl, kérdeznék töled még! a föld szondára, hegesztenék csavart, ami a réz sarut fogadná, de azt halottam, haver mondta, hogy inox csavart nem enged a szabvány, ez igaz lehet? pedig, a tartos jo kontakt, biztosan valoszinűbb, mint egy mezei csavarnál?
Szeretném kédezni, hogy társasházi lakás (panel) adásvételi szerződés megkötés után elindíthatom az áram vételezés bővítését 1x20A-ről 3x16A-re (MGT), ha még csak széljegyen vagyok?
Mire odakerülök, hogy birtokbaadás, kb. 2 hónap, akkorra szeretném, ha meglennének a szükséges engedélyek, befizetések, stb.
Vagy mindenképp meg kell várnom a tulajdoni lapra való végleges bejegyzést, majd ez után lehet elindítani a folyamatot?
Ha nincs több fázisú berendezés a lakásban, akkor az óra alatti 3 KMSZ tekinthető 3 egymástól független áramkörnek. Persze fenn áll az a speciális eset, hogy a 3 KMSZ árama 2π/3-al el van egymáshoz képest tolva. Így lehet tekinteni három fázisúnak is összességében, és elegendő az egy darab nulla vezető is.
Ezt már hiába magyarázod. Nincs egyfázisú áramköröknél közös nullvezető, és kész.
"Mégis milyen jogalapon akarna a szolgálató BÁRMIT is ellenőrizni a mért elosztón belül a MAGÁN területen?!!! Oda még rendőr is csak kellő felhatalmazással... léphet be."
Hááát, arcoskodhatok, hogy de hát mi köze hozzá, de szeretném én ennyire szopatni magam ha a mért vezeték vége ott van bent és mégis csak Neki kellene kihúzni meg begyugni? Ugyanez a gázossal, lehet pattogni, max. volt egy gázórád és kezdheted előről.
Ok, mennyi az a valamennyi? Lakás elosztóba be sem kell kötni, kb. 1.5 méter cső sincs, könnyen átjárható, egyenes egyencucc. Szomszédokban ahogy néztem elég hamar megcsinálták, éppen csak ittam egy sört és pislogtam kettőt. Én meg jelenleg azt sem tudom megint merre lássak neki, hol írjam alá.
Ha a lakás mérőóráig - társasház - mondjuk 6-s alu van a méretlen szakaszon, és 32A-t szeretnék a jelenlegi 25 helyett, akkor kinek kell(ene) cserél(tet)ni a méretlen szakaszt: a szolgáltatónak, v nekem?
Ha nincs védőföld felhúzva a lakáshoz, akkor a jelenlegi szabályok alapján egy bővítéskor kell védőföldet behúzni valahonnan v sem?
Ezeket a szolgáltatói hálózat+felelősség felől kell nézni és értelmezni.
Azaz az "első mért elosztó"-ig !!! nyilvánvalóan.
Hisz onnantól NEM TUDJA a felhasználó a szopgáltatói részeket veszélyeztetni, ugyebár. Mivel - OTT VAN a mért fővezeték végén a kismegszakító >> védelemnek - OTT VAN a kellően vastag mért fővezeték - csatlakozó vezeték eleve a szolgáltató hatásköre és a mérő is
Tehát AZOKRA vonatkozhat csak amik az első mért elosztó és az "utca" között vannak. pl. a mérőhelyi szekrényben vagy méretlen részen elkövetett dolgokra.
--------------- Mégis milyen jogalapon akarna a szolgálató BÁRMIT is ellenőrizni a mért elosztón belül a MAGÁN területen?!!! Oda még rendőr is csak kellő felhatalmazással... léphet be.
A szolgáltatónak kuss van a mért elosztón belül. Az "utca" és mért elosztó kismegszakítója között van csak hatalma.
Dehogynem... jó néhány esetet néztem már végig élőben szurkolva a szolgálatatói szakiknak és várva rájuk. Amikor a sok-sok éves 1 fázisból lett a szép új 3 fázis a napelem miatt >> a régi íves-kanyaros csőben és mérőhelyen.
Némi anyázás, erőlködés, oda-vissza húzigálás, forgatás és kenés árán még mindig sikerült behúzniuk.
Ha nincs több fázisú berendezés a lakásban, akkor az óra alatti 3 KMSZ tekinthető 3 egymástól független áramkörnek. Persze fenn áll az a speciális eset, hogy a 3 KMSZ árama 2π/3-al el van egymáshoz képest tolva. Így lehet tekinteni három fázisúnak is összességében, és elegendő az egy darab nulla vezető is. Ahol a nulla vezető keresztmetszete legalább akkora kell legyen, mint a legnagyobb fázisvezető keresztmetszete. Mondjuk olyat még nem láttam, hogy valahol ezen spóroltak volna. Pl. 32A-ig használható a 10mm²-es réz, 63A-ig pedig a 16mm²-es. Így ha 1*40A +2*32A van az óránál, akkor elvileg elegendő lenne 2 db 10mm²-es fázisvezető és 3*1db 16mm²-es fázis, nulla és PE vezető. De ilyenkor már szokás azt a kettő 10-est is 16-ossal húzni.
"2. Amihez köze nincs a szolgáltatónak Vagyis az "első mért elosztó" utáni belső hálózatot. első mért elosztó utáni (fő)vezeték csere, elosztó variálások, új áramkörök, stb."
Bocs, ez nem így van. A szolgáltató minősítheti a felhasználói berendezést, és ha úgy látja, azt átalakításig ki is kapcsolhatja.
A fele az elosztói üzletszabályzatban van benne:
a műszaki-biztonsági követelményeknek nem megfelelő csatlakozóvezetéket, felhasználói berendezést, mérő helyet használ, vagy azokat az életre, a testi épségre, az egészségre vagy a vagyonbiztonságra veszélyes módon használja, jogkövetkezménye: kártérítés, a rendelkezésre állás szüneteltetése amennyiben a biztonságos felhasználás feltételei a helyszínen azonnal nem állíthatók helyre.
Fele meg a szolgáltató üzletszabályzatában:
...ha a felhasználó magatartása, a felhasználói berendezés állapota a villamosenergia-rendszer biztonságos üzemelését, a testi épséget, vagyonbiztonságot veszélyezteti. Ezekben az esetekben az elosztói üzletszabályzat rendelkezései szerint a felhasználási hely azonnal kikapcsolható
A padlásterünkön a vezetékek eléggé kuszák, pár pici kötődoboz van odaszögelve a kötőgerendákhoz különböző helyeken, onnan pedig csillagpontosan mennek a vezetékek (védőcső nélkül) minden irányba. Jövőre tervezem, hogy az üveggyapot szigetelést lecserélem kőzetgyapotra és ezzel együtt megcsináltatnám villanyszerelővel ezt a kuszaságot. Volt kint egy villanyszerelő, azt mondta, hogy ez így ok, de én valami rendezettebbet szeretnék, mert szigetelés után deszkáznám a padlást, hogy járható legyen.
A kérdésem, hogy mi a szakszerű műszaki tartalom amit elfogadhatok? Pl 1 nagy kötődoboz a padláson és onnan megy minden vezeték védőcsőben? Ha ez fontos info, akkor 2db 5x2.5mm2 jön fel a padlásra, 3 szoba + fürdő + közlekedő vezetékei érintettek, kb 50nm alapterület
A szolgáltatót CSAK az "Első mért elosztó"-ig érdekli a "mért fővezeték" vastagsága.
Tehát, A mérőhelyre (ha elfér benne szabályosan) vagy közvetlenül mellé egy kiselosztó doboz. és Aztán abba bele a FI relé plusz minden fázisokra a kismegszakítók a mérőből érkező rövid új 100 mm2 rézre. A régi "mért fővezeték"-ed pedig ebbe az új dobozba kötöd át...
Innentől - ha egyébként neked elég vastag a régi főveztéked Amper szempontból >> nem kell azt végig kicserélned - ha egyébként neked nem elég vastag >> majd valamikor végig kicseréled ...
----------
Érdemes külön kezelni a részfeladatokat a logisztikában.
1. Amihez köze van a szolgáltatónak Vagyis az "első mért elosztó"-ig terjedő hálózati részt. méretlen vezetékezés, mérőhely, mért fővezeték, első mért elosztó
2. Amihez köze nincs a szolgáltatónak Vagyis az "első mért elosztó" utáni belső hálózatot. első mért elosztó utáni (fő)vezeték csere, elosztó variálások, új áramkörök, stb.
"Jöttek cserélték a plombált kismegszakítót... egy fillérbe nem került."
Nekem ennyi nem elég. Mért fővezetéket is kell cserélni. Egy ideje vergődök vele, de most év végén nem erőltetem, jövőre meg kiderül, szóval nincs meg a 6s mazzag és másholsem biztos, hogy ez a jellemző. Na, ennek így már ára lesz.
A közös z/s nem az ördögtől való és a legtöbb villanyszerelő a tudtán kívül is alkalmazza. Teszem azt, amikor beállnak a fogyasztásmérő órától a lakáselosztóig. Egy-két speciális esetet leszámítva az tekinthető 3 db független áramkörnek közös nulla és PE vezetővel.
Ne hülyéskedjél már. Nincsenek egyfázisú áramkörök közös nullavezetővel. Most buktál meg az iparitanuló iskola második évfolyamán.
Jöttek cserélték a plombált kismegszakítót... egy fillérbe nem került.
A "igénybejelentő"-n a nyilatkozat részt az ismerős villanyszerelő aláírta, ingyen :-) Megj: akinek nincs ismerőse, annak ez némi pénzbe kerül 10-15 eFt a szokásos díja, pestországban picit több.
MÁS TEENDŐ+FIZTENDŐ NINCS alapesetben a CSAK Amper növeléskor 32 Amper/Fázis-ig.
Alapeset.... - nem élet- és tűzveszélyes a meglévő mérőhely >> lehet és maradhat a régi fa szekrény is !!! - legalább 6mm2 réz a MEGLÉVŐ "mért fővezeték" a mérőből az "első mért elosztóig" - a LÉTESÍTÉSE kori szabványak megfelel >> nem kell naprakészre hozni és - legalább 36 mm átmérőjű a csatlakozó vezeték csövezése, ha a szolgáltató netán új kábelt is húz be valami okból
"Talán mert fel sem merült az Amper növelés, ami ugyebár 32 Amperig ingyenes,"
Szolgáltatónál "ingyenes", mellé csak egy vastag melódíjat meg szopószorzót kapsz vele a nyakadba. Januárban nekifutok, majd mondom meddig jutottam. Egyelőre egy alap zárat tetettek a villanyóra ajtajára, az is valami.
Jelenleg a két részes főzőlap az alaptéma, aminek egy test/földelő pontja van.
Plusz van egy villany sütő is mellé... Aminek nyilván van egy másik test/földelő pontja.
Mindösszesen 1x16 Amperes plombált betápról fognak használni mindent >> plusz a lakást is. és A konyhába a 3 darab 16 Amperes sütő-föző rész cuccnak behúztak >> 4x2,5mm2 rezet. - NULLA - VÉDŐVEZETŐ - FÁZIS a főzőlapnak, ami 16+16=32 Amper >> CSAK EGY 16 Amperes kismegszakítón át - FÁZIS a sütőnek, ami 16 Amper >> EGY 16 Amperes kismegszakítón át
------------
HA úgy adja ki akkor mindhez elég lehet az 1 közös zöldsárga is.
De, ettől még 1 áramkör az 3 vezető... erről ment a társalgás. Ezért szerintem ésszerűbb lett volna másként vezetékelni a konyhába vitt áramköröket. Pláne a csak 1 fázisra tekintettel.
Azonban a "jó van az úgy, majd csapkoddja az automatát " elv érvénysült a gyakorlatban.
Talán mert fel sem merült az Amper növelés, ami ugyebár 32 Amperig ingyenes, ha van szabad Amper a szolgáltatói betápon.
A közös z/s nem az ördögtől való és a legtöbb villanyszerelő a tudtán kívül is alkalmazza. Teszem azt, amikor beállnak a fogyasztásmérő órától a lakáselosztóig. Egy-két speciális esetet leszámítva az tekinthető 3 db független áramkörnek közös nulla és PE vezetővel.
Magamnak két független áramkörrel álltam be minden szobába. Egy a világításnak és egy a dugaljaknak. Az 2 fázist, 2 nullát és 1 védő vezetőt jelentett esetemben. Nyilván a PE méretezésénél a nagyobb méret lett választva.
Ahogy a konyhában is egy kötő dobozba fut be az elektromos főzőlapnak és a sütőnek a vezetéke. Oda is csak 1 PE-t vittem, nyilván a vastagabbat.
A szabványok ezt lehetővé teszik, így néha lehet spórolni némi vezetéket.
Lehet, hogy nem akarod, de magyarázatodban leszűkíted a közös védővezető lehetőségét a "belül kétrészes" helyzetre, de a közös védővezető az lehetséges szélesebb értelemben is. Hogy egy jobb példát hozzak, a mi kis 2x4 m-es konyhánkban van az elosztótáblától induló 2 egyfázisú áramkör dugaszolóaljzatokra, egy egyfázisú áramkör a mosogatóra meg egy háromfázisú áramkör a tűzhelyre. Mivel ezek (legalább részben) egy nyomvonalon mennek, lehetséges lenne összesen egy közös védővezető alkalmazása.
Egyszerűen persze ez csak akkor lenne alkalmazható, ha mindhárom áramkör ugyanabban a csőben menne.
Nekem természetesen minden áramkör külön csőben megy, és mindegyiknek van védővezetője, mert én szakmai szempontból nagyon lenézem azokat, akik közös csövet és/vagy védővezetőt alkalmaznak, de nem ez a kérdés.
Egy ÁRAMKÖR az továbbra is 3 vezeték... - fázis - nulla - védővezető és Mindháromnak bekötve kell lennie a "testelt" villamos eszközök esetén.
Az egy másik kérdéskör, hogy: a védővezető lehet közös is, hiszen csak egy bekötési hely van neki. pl. a belül kétrészes főzőlap esetén is, mivel csak egy burkolata van ami rázhat testzárlat esetén.
Vagyis az ilyen főzőlap 1 fázisra beköthető (szerintem) vagy 2 áramkörként >> 5x2,5mm2 réz vezetékkel >> fázis_1+nulla és fázis_2+nulla és védővezető vagy 1 áramkörként >> 3x4mm2 réz vezetékkel >> fázis_1+fázis_2 és nulla+nulla és védővezető és esetleg vagy vegyesen >> 3x2,5mm2 réz és 1x4mm2 réz vezetékkel >> fázis_1 és fázis_2 és védővezető és nulla+nulla vagy vegyesen >> 2x4mm2 réz és 1x2,5mm2 réz vezetékkel >> fázis_1+fázis_2 és nulla+nulla és védővezető
-------------- A tényleges megvalósítás viszont 3x2,5 mm2 réz lett csak éppenséggel. Ami szerintem nem okés a fentiek alapján. ... és akkor még ott van a sütő NULLA gondja is.
DE hátugye az a mondás, hogy: majd a 16 Amperes plombált kismegszakító jobb híján lekezeli a nem okés vezetékezést >> egy áramszünettel adott esetben. Ami azért nem a közös(fözőlap+sütő) NULLA vezeték védelem legjobb módja.
------------- Javításként(szabályosság) és jövőállóság(több Amper) szempontjából illene rendbe rakni a vezetékezést.
Egy védővezető lehet több áramkörnek is a közös védővezetője. Ebben az esetben akár számítással határoztuk meg, akár a már ismertetett táblázatból, a szigorúbb feltételeket kielégítő védővezető méreteinek kell megfelelnie röviden: a nagyobb keresztmetszetűt kell alkalmazni. (A szabvány úgy fogalmaz, hogy a körökben előforduló legnagyobb zárlati áram és kapcsolási idők figyelembevételével kell meghatározni, de mi már tudjuk, hogy mindkettő tényező a keresztmetszetet befolyásolja.) Mit is jelent ez? Ha az egyik áramkör védővezetője 2,5 mm²-es, a másiké 1,5 mm², akkor nem kell mindkettőt vezetni, elég csak egy 2,5 mm²-es.
Tanyán bekötötte a klímás amit be kell. Átrendeztem, lementem a közértbe, hogy akkor ha már bontok pár dolgot átalakítok. Dumálok az eladóval aki ránézésre szakember volt, mondom én raknék egy leválasztó kapcsolót is a klímának, mert az mintha kellene is. Mondta a csávó, hogy ja, amúgy jól gondolom, de most néz, mint az UFÓra, mert általában tojnak rá vagy azt sem tudják mi ez és ennél nagyobb horror dolgokat is művelnek. Gyárban ugye kettő is van, vizet kap, gőzzel mossuk, el kell fordítani a nagy piros gecit karbantartás előtt :-P
Az egy dolog, hogy a 16 Amperes kismegszakító miatt baj nem lesz a gyakorlatban. max leveri az automatát időnként....
és
Egy másik dolog, hogy szabálytalan kókány munka így a vezetékezés-bekötés.
------------
Az meg ésszerű, hogy ha csak lehet kérnék MÉÉÉÉG Ampert.... TÁRSASHÁZBAN >> akkor lehet egyszerűen, ha van még "szabad Amper" az épületben. Egyéni házban ez nem probléma, bármikor lehet.
Pénzbe nem kerül a +Amper viszont használhatóvá teszi az ingatlant. A cél az 1x32Amper, de az is jobb már ha csak 20 vagy 25 Amper lesz a 16 helyett.
Egyrészről nehezen tudom elképzelni hogy lakásban (akár panel vagy kisebb lákás) nem használnak az emberek indukciós főzőlapot, pedig jó eséllyel nincs 32A hálózat és különösen nincs 3 fázis egy kisebb lakásban.
Tehát nem gondolom hogy ez lesz az első lakás ahol egy 4 zónásindukciós főzőlap lenne 1x16A hálózaton, amit igen, ésszel kell használni.
Az egész lakásban a falakban 1.5-es merev rézvezetékek futnak, egyedül a konyhához utólag emiatt húztak be 2.5-es sodort vezetéket, de sajnos csak 4-et: 2 feketét egy kéket és egy zöldsárgát.
Senki nem mondta, hogy a kéken vagy a zöldsárgán fázis fog futkosni.
Tehát adott egy max 16-re biztositott 1 fázissal ellátott lakás (betáp kábel amúgy 6mm2).
A konyhába megy 1x2.5mm kék (nulla), 1x2.5mm zs (védőföld) és 2x2.5mm fekete kábel, ezek ugyanazt a fázist kapják, csak a kapcsolótáblán külön B16-os kismegszakító van előttük.
Ha csak a főzőlapot kötném be, akkor az egyik részére az egyik fázist a másik részére a másik fázist tenném, hogy külön verje le őket ha túl nagy a fogyasztás. De a nulla közös lesz mindenképp. Vagy a főzőlap leirása szerint a közöstve a bemenő vezetékeket 1 fázist kapna csak, a főbiztosítékot meg leveri ha nagyobb a terhelés mint 16A.
Bármit csinálunk akkor se tud 16A-nél többet felvenni, mert a főbiztosíték fog akkor leverni (szerintem).
Az hogy a sütő és a főzőlap nem fog tudni együtt működni világos, mert mindig le fogja verni a főbiztit.
Én azt feltételezem hogy ha nagyobb az áramfelvétel mint 16A, akkor valamelyik biztosíték lever (ha más nem a főbizti) igy a 0-a vezetéken se mehet át nagyobb áram mint 16A.
Rosszul látom?
Azt viszont nagyon jogosnak tartom, hogy ha később egy 32A hálózatbővítés során nem figyelnek akkor a sütő és a főzőlap már fázis oldalon fel tudna venni úgy nagyobb áramot hogy a közös nulla vezető keresztmetszete ahhoz valóban kevés lenne.
"helyes így bekötni hogy a fozolap az egyik a Sütő a másik aramkorrol kapja a fázist, a nulla és a föld pedig kozos?"
NEM helyes !
Minden 1 fázisú áramkör ÖNÁLLÓ 3 vezetékből áll össze. - fázis, fekete vagy barna, szürke, fehér, stb., de kék és zöldsárga nem lehet - nulla, kék - védővezető, zöldsárga
Tehát a leírt kialakítás hibás és marhaság is. Ne bízz villanyszerelést az ilyen hozzá nem értőkre !!!!!
----- Pláne, hogy: A tulajdonos/üzemeltető A FELELŐS!!!!! mindenért, ha baj történik. -----
Ha nem egy fázis lenne, akkor még szabályos is lehetne. Mivel azonban az egész hobelevanc 16A-re van biztosítva, ezért baj nem lesz, (amíg véletlenül nem lesz egy hálózatbővítés) de szabványosnak nem mondanám...
1 fázison a főzőlap 16+16=32 Amper névlegesen >> kevés a 2,5mm2 a NULLA vezetőnek.
Ráadásul a sütő IS ugyanarról a NULLA-ről megy >> pláne kevés 16+16+16=48 Ampernek.
------ Célszerű szétbontani a főzőlapot belül a bekötésnél a 2 fél főzőlap ármaköri részre és úgy bekötni. (lásd: a csatlakozó címkéjét és a főzőlap leírását)
1 fázison Igazából 3 darab 3 vezetékes/eres áramkör kell és mind a három 2,5 mm2 rézből. - főzőlap egyik fele 3 eres 2,5mm2 réz >> 16 Amperig okés - főzőlap másik fele 3 eres 2,5mm2 réz >> 16 Amperig okés - sütő 3 eres 2,5mm2 réz >> 16 Amperig okés
Persze, lehet más megoldás is....
Lehet pl. - egy áramkör a dupla=közös bekötésű főzőlapnak max 32 Amper >> 3x4mm2 réz - egy áramkör a sütőnek max 16 Amper >> 3x2,5mm2 réz
Lehet pl. önszívatás is - csak egy áramkör mindennek max 48 Amper >> 3x6mm2 réz és - helyben kötögeted szét egy helyi elosztóban
-----------------------------
A gyakorlatban is megesik, hogy 30 Amper körül kér a két főzőlap oldal és a sütő egyidőben.
Avagy az 1x16 Amper igencsak sovány .... egy konyhába, pláne hogy van más is ami közben üzemelhet. Meglehet oldani ODAFIGYELÉSSEL, hogy ne csapkodja le az automatát a sütés-főzés gyakran. De, igazából TÖBB Amper kellene az 1x16 Ampernél !!!
Mondjuk 1x32 Ampert kellene bekötni. Amit a szolgáltatódnál lehet kérni. Az első 32 Amper díjtalan az azonos ingatlanon belül. (a többi már 4953 Ft/Amper)
EON Észak-Dunántúl >> EON EON Dél-Dunántúl >> EON ELMŰ >> EON Pest megye >> EON ÉMÁSZ >> MVM ÉMÁSZ
Sziasztok! Villanyszerelés egy kész lakásban az alábbi fejtörést okozta, megköszönöm a szakértő véleményeket. a vezetékelésen már nem tudunk változtatni.
2F+2N bekötésű főzőlap + külön gyári dugvillás 230V Sütő bekotese:
1 fázisú 16A rendszer bejövő oldalon FI relé, utana B16 kismegszakitók, falakban 1.5-es vezetékek.
a kolléga a konyhába behúzott sodort 2.5-es vezetekeken 1 nullát 1 földet és 2 külön megszakitóról 1-1 fázist (gondolom egyiket a fozolapnak a másikat a sutonek).
a fozolap leírás szerint a 2F és a 2N kozositheto 230V rendszerhez.
helyes és így bekötni hogy a fozolap az egyik a Sütő a másik aramkorrol kapja a fázist, a nulla és a föld pedig kozos?
Nem hát, de nem az volt S kérdés, hanem az, hogy ha bezzegkínában is "ugyanaz" van, akkor Aliról miért is nem lehet venni normális AV kábelt Nintendóhoz, vagy témánál maradva egy alap EU-USA dugaszt a konnektorba vagy azt a Manfrotto talpat amit mutattam? Még megy mantra, hogy ugyanaz a gyártó sor, oszt megt a horonyesem akkora benne meg a csavar, mint az eredetiben és teljesen más tervezés?
Szia, nem régiben futottam bele ebbe a videóba, ami az ellenekzőjét bizonyítja, hogy NEM FELTÉTLEN MINDEN esetben van (nagy) különbség az eredeti és az olcsó kínai utánzat között. Bár nyilván egy elektromos eszköz esetében én s feltétlen bíznék meg benne....
"Ugyanazt a szart árulják a szakboltok, mint a piacon."
Ezt írják arra is, hogy ugyanaz van ott is, mint Alitemun meg mert bezzeg minden Kínában készül. Utóbbi igaz, sok minden ott készül, az eleje hülyeség, hogy "ugyanaz". Legyen szó szinte bármiről. Nintendo AV kábelek? Fos az összes. Idehaza érdekes módon az "eredeti" az eredeti. PS2 kontroller? Original, dobozos? Nahh, azt sem veszel Kínából. De egy ilyen vasdarabot nem fognak tudni legyártani és nem azt árulják amit itt meg lehet venni: https://efoto.hu/200pl-gyors-cseretalp-986 Nem egyszerű az élet na. LED tápegység? Pont ugyanúgy néz ki. Hazai 60 wattos kb. 60 wattig terhelhető is. Kínai nem, de legalább kinyúvad. És ránézésre annyi a minimál különbség, hogy amit idehaza veszel a bekötési pontok felett műanyag védőburkolat van. És reggelig sorolhatnánk.
Azért kell a Tescoban venni, ha leég a lakás a karácsonyfaizzótól, tudsz menni reklamálni, ha aliexpresszről rendeled, nem. Nyilván a fizikai, magyarországi boltok nem fognak olyat árulni, ami visszahull rájuk baj esetén, ez nyilvánvaló, nem keresnek egy ócska izzókészleten annyit, hogy szándékosan veszélyeset áruljanak.
Sziasztok! Végülis eldöntöttem, hogy veszek NYY-J 5x10 RM -ből 1-2 métert tanulópénzként (~3300 Ft/méter az ablakon), és megpróbálom betuszkolni a jelenlegi vékonyabb kábel mellé a 42 mm-es belsejű gégecsőbe, hogy meglássam, elkanyarodik-e. Aztán olyan jófej volt a Budaörsi Haluxvill-ben az eladó, hogy azt mondta, nézzük meg először a hajlékonyságát együtt, ne költsek feleslegesen. Sokkal kevésbé merev, mint gondoltam, szóval a tapasztalatlanság miatti felesleges problémázás volt itt a témakeltésem. Köszönöm a segítséget!
De ezekben NINCS 230 Volt szerintem. Csak a tápegységükben van a bementi oldalon. Ami viszont kettős szigtelésű és a kapcsolóüzemű táp miatt leválasztott.
------- Nem lehet az, hogy tévedésben vagy és egy nem is létező probléma miatt parázol ?!!! ------- Nagy az esélye...
Nagyon átmentünk "pongyolába" ha a villamos berendezéseket nézzük
olvasgattam
" A gyártó, forgalmazó és szolgáltató (szerviz, javító, szerelő stb.) köteles megtenni az áru biztonságának megőrzéséhez szükséges minden intézkedést, így köteles különösen a veszély elhárítását, illetve megelőzését szolgáló intézkedéseket végrehajtani."
Ugyanakkor "Magyarországon a szabványok alkalmazása önkéntes - azaz nem kötelező. Ugyanígy, ezen szakmai irányelvben leírtak alkalmazása is önkéntes."
Régesrég az egyik főnököm valami szabvány alkotó bizottságban is ott volt nagyfeszültségű transzformátorok és kábelek témában
Forogna a sírjában ha ilyeneket olvasna
Valamikor volt MEEI, aztán TÜV majd az is eltünt a Váci útról. Áhhh....
Évtizedekkel ezelőtt karácsony előtt kötésig volt a nyugati aluljáró, a bodegák, minden, karácsonyi árusokkal, végeláthatatlan volt a különféle gagyik, fényfüzérek, villogók, égősorok, 230Vról máködő lomok áradata.
Akkoriban minden évben monoton visszatérő karácsonyi hír volt, hogy a fogyasztóvédők mennyi hamis/veszélyes terméket fogaltak le, semmisítettek meg.
Ezt akkorban híradó is mutatta, leginkább is kabaréműsornak illett be: valami aluljárós marinénitől elvett 1-2-3 doboz égősort mutattak, praktikusan ugyanazt, grammra, mikrométerre, szinre, szagra, állagra, dobozra, pixelre pontosan, amiből random tecsóban is egész polcok voltak tele, rogyásig.
Manapság, mióta mindenki minden szart netről rendel, gyakorlatilag a kereskedelmi szabályozók tehetetlenek.
A különféle webáruházak és kínai szemét redisztribútorok, örülhetsz, ha nem húznak le, hogy az amit eladnak az megfelleő, biztonságos, érintésvédelmileg, tűzvédelmileg okés, szóba sem kerül.
A határon, vámon, reptéren talán a fegyer-robbanóanyagot, kábszit kiszűrik (bár azt sem mindig), az gyakorlati képteleség, hogy minden tételt random ellenőrizzenek, a beleöntött teljesen kamu "CE", az valós-e (nyilván sosem az), illetve, hogy nem-e élet és tűzveszélyes.
(nyilván, hogy DE, minden 230V-os kínai szar 99.999%-a pontosan ez, oroszrulett lakástűz és áramütés generátorok)
Talán az idősebbek még emlékeznek, amikor nem egy jobb aluljárós szendvics ára volt egy "bárhány voltos" 5-10A-20A(!) tápegység, hogy ma annyi, annak az oka pontosan ez, el van kenve a felelősség.
Nekem aztán édesmindegy lenne, rendszerint csavarozom. Ha festett felületre kell,és nem használhatok csavart legyen az kötegelő talp,irattartó,stb, elötte nitrohígítóval megkapatom a festett felületet. Erre a mattult felületre nagyságrendel jobban tapad. (ha már tippek és trükkök)
Egyébként csak látszat megoldás,jó átadásig fentmarad. :)
Sajna elég rossz kb 1,5.....3V Dcvel? A 230V viszont , mást ad.
Néha bejön a feszültség függő ellenállás esete is!
Ha ezeket megnéznéd ; egy multiméter 1000V Ac állásban + egy Ledes "próbalámpaval is?
Mármint az L1 ---a multiméter +próbalámpa 1-1 pólusa . a másik felével meg végignéznéd ezeket a mérőpontokat. De csak ha nincs FI/RCD relé az áramkörben , --s senki nem fogdoshatja a fémcsöveket, csapokat se!
Persze lehet ezt 24V-48V -s leválasztó trafóval is .Az legalább nem annyira veszélyes.
Én is mértem. Már régebben is, de nem emlékeztem a mérési eredményekre :)
Jelenleg a következő helyeken van a PE vezető rákötve a vízhálózatra:
-garázsban házivízmű (onnan kb. 15-20 méternyi KPE csövön jön be a házba a víz) -a házban a bejövő pont mellett van a villanybojler (onnan még vas cső indul, a leendő fürdőszobától álltam át a konyha és a kazánház felé PP-R csőre) -kazánházban 3 db keringtető szivattyúval és 1 db csőtermosztáttal
A kazánházban van egy mosdókagyló az ottani csap és a konnektor PE vezetője között 60kΩ-ot mérek. Ott kb. 5-6 méternyi PP-R cső van a legközelebbi fém alkatrész között, ami kapcsolatban van a PE-vel.
A kazánházban van egy WC, annak a csempeszelepe és a kazántöltő csap között kb. 10-15 centi PP-R cső van. Gyakorlatilag egymás mellett van a két fali kiállás, de a falban egy Y elágazással oldottam meg a szerelést. Ott 10kΩ-ot mértem.
Érdekesség képen mértem a csapból folyó víz és a konnektor PE-je között is. Ott 5MΩ-ot mértem. A csaphoz relatív közel 5,2MΩ volt az ellenállás, a csaptól kb. 30 cm-re már 5,8MΩ-ot mértem. A csap és a mosdókagyló között jó nagy helyet hagytam, hogy kényelmesen oda tudjak tenni egy vödröt is :)
Erre lehet hivatkozni, írd be a keresőbe, látni fogod hogyan is kellene. De a kereskedő sem fog zavarba jönni ha nincs ilyen "akkor ne vegye meg" és el is van nintézve...
Ha kifizeti, akkor akár. Ha csak szőrözni szeretne, akkor kapja be. Nálam színpadon szokták mostanában kitalálni, hogy tűzveszélyes aztán jönnek a horror megoldások. Néha úgy meg tudnak hülyülni a biztonsági arcok meg helyi erők, hogy csak nézek ki a fejemből.
Köszi az eddigieket! Szóval ha az NYY-J -t nem tudom behúzni, ami erre való, akkor még mindig a H07RN-F van legközelebb a kívánalmakhoz kivéve, hogy nem állhat vízben folyamatosan, mint az NYY-J. De legalább UV tűrő az MT-vel szemben. Gondolkodtam még több kevesebb eres, vagy kisebb keresztmetszetű NYY-J-ban, nem pont 5G6-osban, de úgy sem találtam finoman sodrottat. Az NYY-J 5G10 RM kábelt meglehet hajtani 25 cm-es sugárban (12x21,1mm), csak a behúzás a kérdés.
Hirdetnek a neten mindenféle 230v-os takaró/kéz/lábmelegitő és hasonló készülékeket
Milyen szabványnak kellene egy ilyen készüléknek megfelelnie, hogy kereskedelmi forgalomba kerülhessen, illetve milyen jegyzökönyv/adattábla készülne róla
Anno az ilyen készülékeket, ha jól emlékszem a MEEI vizsgálta be és adott róla jkv-t. Hol van már a MEEI...
Merthogy vennék hasonló készüléket de hogy adott esetben agyonvágassam a megajándékozottat, most nem akarom :) Nem tudom még, de nyilván minőségi kinai gyártmány az árából itélve
Az EPH egyetlen célja!!! hogy A nem kívánatos feszültség különbséget eltüntesse.
A módszer ehhez nem kívánatos feszültség leföldelése >> az anyaFöldre kapcsolása. Mivel ez rövidzárat azaz >> NULLA Volt különbséget jelent >> ami nem ráz :-)
Minden más hatás- és cél csak ezután jön a képbe ... Mint pl. a lekapcsolás automatikus megoldása.
A manapság használt TN-S rendszerben az a LÉNYEG! hogy MINDEN esetben egy FÉMES >> nagyon kicsi ellenállású "földelés"-t mutat-hazudik be !!! A mindig megbízható működés érdekében....
------------------------------------------------------------- Olyan rendszerben, amiben a NULLA vezető FÖLDELVE VAN, mint a TN esetén. Az anyaFÖLD >> a NULLA vezető is valamekkora mértékben!!! a FÁZIS-hoz képest. -------------------------------------------------------------
Ezért aztán, ************* HA az emberfijja a TN rendszer FÁZISA és az anyaFöld közé kerül VEZETŐKÉPESEN >> MEGRÁZZA az áram :-( ************
Megj: NYILVÁN nem rázza meg a fázis, akkor HA a KÉT érintési pont NEM hoz létre áramkört az emberen át!!! Mert legalább az egyik érintési ponton "szigetelt" az ember... (gumitalpú cipő, műanyag padló, műanyag kád, stb. okán).
Alapvetés, ************ Az MINDEGY, hogy az a FÁZIS/Feszültség ami éppen ráz.... - OTT VAN HELYBEN vagy - MESSZIRŐL KERÜL ODA
Védekezni ugyanúgy kell ellene >> a "leföldelésével" !!!! >>ne tudjon rázni. Azaz el kell érni, hogy az anyaFÖLD-el azonos feszültségű legyen. ************
Ezt a "HIBA ESETÉN >> LEFÖLDELÉS"-t végzi el a PE rendszer az EPH-zás útján. Azaz a zöldsárga >> az életet VÉDŐ VEZETŐ rendszer kiépítésével !!!!
----------------------- MINDEN zöldsárga egyben EPH-zó vezeték is!!!! kivétel nélkül. -----------------------
Két működési esete van, amit az EPH rendszernek amit >> a "leföldelés"-sel old meg.
1. Amikor az elszabadult fázis/feszültség HELYBEN ráz. Mert sikerült megérinteni közvetlenül...
Ekkor a leföldelése=nemráz >> mellékhatásaként jobb esetben a kismegszakító/olvadóbizosító IS működik és áramtalanít IS.
2. Amikor az elszabadult fázis/feszültség MÁSHOL RÁZ >> távolabbról/idegenben. Mert nem helyben van, csak egy vezetőképes valamin át valahogyan eljutott hozzánk és sikerült megérinteni IS. Ekkor a leföldelése=nemráz >> mellékhatása, ha van nem feltétlenül nálunk jelentlezik.
Jelző és működtető kábel ipari rendszerekhez. Száraz és nedves helyiségekben, könnyű és közepes mechanikai igénybevételre használható, csak beltérben. Nem UV álló és nem használható kültéren. Általános felhasználású kábel, csepegő olajnak ellenáll. Flexibilis kivitele miatt alkalmas vibrációnak, mozgatásnak kitett megmunkáló gépek, eszközök bekötésére.Vezérlés- mérés-, és szabályozástechnikában csatlakozó és összekötő kábelként, jelátviteli kábelként ipari gépek és gyártósorok vezérlésénél és felügyeleténél használatos.
Gumikábel: H07RN-F, H05RR-F Gumikábel (GT kábel)
Közepes mechanikai igénybevételnek kitett elektromos berendezések bekötésére, Barkácsgépek betáplálásához, kisebb háztartási gépek bekötésére alkalmas.
A gumikábel jól tűri az időjárási viszontagságokat. Ózon és UV álló anyagból készül ezért tartósan alkalmazható külterületen is.
Háztartásban, mezőgazdaságban, iparban, hétvégi telken is alkalmazható, a pincékben, szivattyú aknákban jól helytállóak a gumikábelek a nedvességtűrés és a jó rezgésállóság miatt.
Jellemzően sokat használt barkács gépek kisebb ipari gépek bekötő kábeleként is használható.
Ha a fém felszálló csőról leágaztatott 3m műanyagcső végén fém csaptelep van. Kézzel elérhetően mindenféle más fémtárggyal(zuhanytálca, radiátor,vizmelegitő , mosógép )
Az "idegen potenciált" nem a vízmelegítő hurcolja be, hanem a gáz vagy vízcső. Így ezek bekötésével kell foglalkozni.
"Műanyag köpenyű fémcsöveket nem szükséges a helyi, kiegészítő egyenpotenciálú összekötéshez csatlakoztatni, feltéve, ha a helyiségben nem hozzáférhetők és ha nincsenek összekötve olyan hozzáférhető vezetőké-
pes részekkel, amelyek maguk nem csatlakoznak az összekötéshez."
Ha te most erre gondolsz, akkor be, vagy a vízcsővön képezzél egy köztes fémes részt a bekötéshez, így akkor már rendben lesz. Ezt nem muszáj a fürdőn belül megtenni:
"Megengedett kiegészítő egyenpotenciálú összekötést létrehozni a fürdőkádat vagy zuhanyt tartalmazó helyiségen kívül vagy belül, lehetőleg közel az idegen vezetőképes részek helyiségekbe való belépési pontjához."
Amúgy pedig ez addig jó így, amíg nem költözik oda egy túlméretes ember.
Ami a pedig azt illeti, az lenne a jó, ha vasból lennének, mert az levezetné így v úgy a rájutó feszültséget. Ellenben a műanyag nem alkalmas erre, így aki benne zuhanyozik, az fogja levezetni....
Szerintem sem kell máshol is bekötni, HA a bejövő rézcsövön ott van az EPH-zás.
Értelmetlen, fölösleges pókhálózás lesz belőle. Ami akár NÖVELI IS az áramütés veszélyét az indokolatlan-oktalan EPH-zással.
*************** Védővezetőzni >> "zöldsárgázni" KÉT alapvető okból kell az ÉLETvédelem szempontjából a saját ingatlanon belül.
1. Azokat a cuccokat kell "Földelni/Testelni" amiknek a BURKOLATÁRA kijuthat KÉSZÜLÉK HIBA (testzárlat) esetén a FÁZIS !!! Ez a zöldsárgázás a "védő-földelő vezető" amit FÉMESEN a készülék e célra KIJELÖLT bekötési pontjára kell kötni.
2.
Azokat a cuccokat kell "EPH-zni" amiknek - az anyaga vezetőképes ugyan, DE ő maga NEEEEM villamos eszköz egyébként >> nincs bele áram vezetve üzemszerűen és !!!! - meg tud rázni az anyaFÖLD-höz képest, mert egy MÁSIK "idegen áramkör" feszültségét hozza oda valahonnan és !!!! - egy a 1. pont szerint védőföldelt villamos eszközzel EGYIDEJÜLEG+REÁLISAN megérinthető !!! mert ekkor az 1. pont védővezetője lesz az >> anyaFÖLD amin át rázni tud egy MÁSIK "idegen áramkör" feszültsége
Az odavezetett MÁSIK "idegen áramkör" megrázó feszültségét AZZAL iktatjuk ki. hogy azt fémesen >>> "LEFÖLDELJÜK!!!!" és kész többé már nem tud ártani :-) Ez a zöldsárgázás a "védő-összekötő vezető" amit FÉMESEN rá kell kötni, célszerű helyen- és módon.
------------------------------------------ Az ötrétegű vízcső ... (szerintem)
Amennyiben vezetőnek tekintjük ! A 2. pontba tartozik HA teljesül az egyidőben megérinthetőség és a megrázás lehetősége is.
Az állítás az, hogy...
2/1. A csőben lévő ALU réteg miatt vezető, ami a SZERELEVÉNYEKNÉL és/vagy a VÍZBE NYÚLVA esetleg érinthető >> vezetőképes.
2/2. A csőben lévő víz miatt vezető, ami a SZERELEVÉNYEKNÉL és/vagy a VÍZBE NYÚLVA esetleg érinthető >> vezetőképes.
Akkor az a következő kérdés, hogy: vajon megtud-e rázni ?! Az anyaFÖLD-höz (ami a >> NULLA/PE) képest az érintése egy "Földelt/Testelt" készülék egyidejű érintésekor ?!
- ha nem tud, mert az anyaFÖLD-től elszigetelt >> akkor HIBA rákötni az EPH-t azaz az >>anyaFÖLD-et egy FÉMES vezetékkel, csak a baj jön közel vele - ha igen tud, mert nem elszigetelt >> akkor rá kell kötni az EPH-t IS azaz az>>anyaFÖLD-et direktben egy FÉMES vezetékkel is biztos ami biztos alapon
.... és aztán jön az a kérdés, hogy
DE akkor, ha valóban kell akkor HOL ?! legyen rákötve az EPH Mivel az egész csőrendszer+szerelvény+víz vezetőnek van tekintve nyilván elég EGY ponton EPH-zni. A szabvány szerint ez a pont az épületbe/ingatlanba való belépés helye a vízvezeték esetén.
Több helyen értelmetlen rákötni az EPH-t, mert vezet eleve a csőrendszer és csak zárt hurkokat hozna létre az extra zöldsárga vezeték pókháló. Ami a kóboráramok- és elektromos zavarok forrása lesz, plusz közeli villámlás esetén jó nagy >> TÚLFESZÜLTSÉG jöhet létre (induktív hatás).
Lehet, hogy te nem érted, a szakemberek értik. A zuhanytálcából elmenő lefolyócső belsejében lerakódott üledék vezetőképes, ha nedvességet kap. A zuhanyozó alanyról lefolyó szappanos-piszkos víz is vezetőképes. Így a testet valamilyen potenciállal - többnyire földpotenciállal - érintkezésbe hozza. Ha EPH-ba van kötve, akkor a hibapotenciálra hozza, azaz minden egy potenciálon van. Ha nem, akkor van a hibapotenciál és a földpotenciál, melyek egyszerre érinthetőek, azaz fennáll az áramütés veszélye.
Nem szitani akarom a tüzet, csak idönként előjön, vannak emberek akinek radikális véleménye van erről. :)
Miközben ugye az uj telepitésű saniterek már nem vasok, a gépészet meg remélen ZS-val rendelkezik.
Nekem példul a kazán a kaddal szemben van. Telepiteskor szempont volt hogy a kádból ne lehessen elérni a kazánt fizikailag. Nem biztos hogy megvalósul ez 100%-ban.
SEMMI >> mert .... --------------- "A vízóráig rézcső van, amennyiben azt bekötöm az EPH-ba, majd innen kizárólag ötrétegűvel megy minden" ---------------
Nem én hoztam elő, Ő kérdezte nemrég, akkor mondtam h olvasson vissza mert erről szól folyamatosan a topic.
Válaszolt neki valaki, de a választ nem fogadja el.
Villanyboilernél nem árt, ha EPH-ba be van kötve a fém tálca szerintem. Lehetne ezt a végtelenségig ragozni, vannak példák meg ellenpéldák, így a gázboilernél is be lehetne kötni, mert abban is van szivattyú ami 230V-ról üzemel, szóval megoszlanak a nézetek erről. Ez szvsz egy gumicsont.
Nem azt kell EPH-ni ami vizzel érintkezik, hanem azt a vezetőképes tárgyat, amit megérinthetel és rajta potenciál lehet egyéb kitétel mellett, meg idegen potenciált hozhat be.
Vagy érintési távon belül van villamos berendezés.
Elvileg a vizen keresztül visszajöhetne bármi is főleg egy tarsasházban. Nyilván nem véletlenül taláták ki de ily' módon a gyalogosokat is bukósisak viselésre lehetne kötelezni mert akár elüthetik őket az autók, vagy fejükre esjet egy cserép.
Viszont, nem volt szó benne ötrétegű csőről, következésképpen, továbbra sem értem, hogy amennyiben az egész lakás vízvezeték rendszere ötrétegű csővel van szerelve, akkor kell-e, és amennyiben igen, úgy miért kell bekötni az EPH-ba például a zuhanytálcát/fürdőkádat, stb. A vízóráig rézcső van, amennyiben azt bekötöm az EPH-ba, majd innen kizárólag ötrétegűvel megy minden, úgy szerintem felesleges bármit bekötni ami a vízvezeték rendszerrel érintkezik pusztán a tény miatt, hogy rajta van a vízvezeték rendszeren, hisz nem juthat el hozzá idegen potenciál a vízvezeték rendszeren keresztül. Vagy nem? De akkor miért nem?
15 m hosszan térkő (viacolor,...) alá fektetett 50/42-es duplafalú gégecsövem (Group System Rotolo MT 50, neten nem találtam, kb ilyen: https://www.mixvill.hu/hu/szerelestechnika/vedocsovek/gegecsovek/corblack-50_42-befuzoszalagos-duplafalu-gegecso-kozmucso-50-m_koteg) van, aminek egyik vége fűtetlen, fedett, jól szellőztetett lemezgarázsban van egylegalább 30 cm sugarú 90 fokkal, a másik száraz, télen 10 fok körüli szerelő helyiségben egymás után 2 db 90 fokos, 25-30 cm sugarú kanyarral. Elvileg száraz a belseje, de sosem lehet tudni. Mondjuk ha most az, akkor valószínúleg az is marad, így UV és víz nélkül maradjak MT-nél? Jelenleg MT 5x1,5 kábel van benne, amit szeretnék 3x25 A szállítására képes, a helynek megfelelő kábelre cserélni. Alapvetően NYY-J 5x6 RE -re gondoltam, de túl merevnek tippelem a behúzáshoz (itt a tapasztalat hiánya ebben témakörben). Sodrott legkisebb NYY-J 5x10 RM létezik, de ez is csak durva sodratú, tehát 5x7=35 db 1,5 mm2-es szálból áll, amiben nem vagyok biztos, hogy hajlékonyabb. Ha ki szeretném próbálni, hogy elmegy-e a kanyarokban egy egy méteres darabbal mondjuk, akkor ki kéne fűznöm az MT-t jóelőre. Nem találtam NYY-J kábelt finoman sodrottban. Egymásnak ellentmondó infókat találtam a H07RN-F gumikábelről nedvességtűrés terén. Ebből az 5G6-ot gondoltam. Kérlek titeket, adjatok tanácsot! Köszi!
Üdv!
