A piros a közös pont. Ez megy a zárhoz és az A2-re. A nyomógombhoz megyen a fekete (ha lenne biztosíték az ebben az ágba illene) az az A1 sarokra adja a feszültséget. A relé kapcsolt szakasza maradhat.
Köszi a segítséget! Hogy megnyugodjon mindenki, átrajzoltam.
(Az okos gomb/relé 50eFt, a gyártó fórumán láttam, hogy páran rákötik simán a zárat, de én nem merem. 7000Ft egy ilyen kontaktor, így csak 1,5W-ot kapcsol a kütyü. Sosem kötöttem még relét, ezért láttam jobbnak előtte kérdezni. De már úton vannak a cuccok, jövőhéten már össze tudom rakni asztalon)
Nem akartam kötekedni, én csak megjegyeztem, hogy AC-ról volt szó.
Amúgy ez egy elég konkrét leírás, ehhez képest a Traconé kicsit másképpen néz ki.
Ők csak annyit írnak le, hogy a két vezeték köző a névleges feszültséget kapcsold. Ez a csillag/virág szimbólum a kapcsoló mellett csak annyit jelöl, hogy "léptetőgomb /impulzusjel/".
A relé pedig univerzális feszültségű, mert 12-240 AC/DC.
Mint ahogy én is említettem... Ebből kiindulva mi értelme lenne eltérni, ahogy nem is térnek el tőle csak az amatőrök akik nem látják ennek jelentőségét.
De a rajz mint a rajzolója írta" Készítettem egy móricka rajzot róla." csak egy skicc, ami nem helyes még ha működik is.
Mintha a lámpát a nullával kapcsolnánk ,vagy az alternatív amely hasonlóképpen üzemel csak mert egyébként működik valójában helytelen, szakmaiatlan.
Az A2 kapocs csak részletkérdés.
Egy OKJ-s friss papírral ha ilyen rajzot kreál még elnézem de szakmabeli vagy mérnök az előttem leszerepelt.
Köszi! És ilyenkor mi van? Megpróbálnak egy újabb szekrényt mondjuk jobbra tőle a falba fúrni? Jól sejtem, ez igy már drágább lesz sokkal, mintha beleférne a mostaniba?
Kérdésem: ez már (a jobb oldali) szabványositva van? H tarifához ide teljes átalakitás kell (a gerinc elbirja biztosan), vagy ide már egyszerű beszerelni, beférne a H óra is?
DC vezérlésben az A2 a negatív ,jellemzően a közös potenciál. Ez hiába AC de vezérlés. Minden tervezésben függetlenül a feszültségtől és áramnemtől az A2 a közös, legyen az relé, mágneskapcsoló, LED jelzőlámpa...stb, így egy szakember e ponthoz viszonyíthat. Korábban az irányváláshoz a két mágneskapcsoló A2 pontját kapcsolta le a hozzá tartozó motorvédő segédérintkezője. Mai előírások szerint ezt a közös pontot nem kapcsolhatod vezérlésben.
Egy áramkör szerkesztése szabályokon alapul, nem huzalok addig kötözgetése míg nem működik valahogy.
Az A1, A2 csak egy jelölés, a tekercs két kivezetése, felcserélhető.
Nyilván meg lehetne 100 féleképpen oldani (én sem valószínű hogy ezekből az elemekből építkeznék), és ez egy paintben rajzolt skicc, de működik, ennyi a lényeg.
Első ránézésre szerintem a közös pontot (ha ez DC lenne a negatívot) az A2-re kötném. Nem a "működik vagy sem így" szempontból hanem az átláthatóság miatt.
A másik potenciál menne a nyomógombos okoskütyühöz ami az A1-re kapcsolna...
Első ránézésre nem is értettem de nem mélyedtem bele és lehet így kell bekötni.
Ha megválaszoltad, akkor képes voltál rá. Ha mások nem válaszolták meg, akkor legfeljebb az olyan Bunkó Zdenkók, mint te, tételezik fel egyből, hogy nem mások voltak képesek rá.
Szeretném otthon feléleszteni az elektromos zárat a kerítés kiskapujában.
Készítettem egy móricka rajzot róla.
Szeretném egy "okoskütyüvel" nyitni. Ezen fizikailag van egy gomb, ami szintén nyitja az ajtót. A nyitás időtartamát a kütyüben tudom állítani. Az elemmel működő kütyüben van egy relé, ezt lehet a gombal vagy távolról (app, API, bármi) aktiválni.
Tökéletesen igazad van és azt fogom megkeresni hétfön,hogy van kűlön null a folyosó világitásnak vagy más áramkörröl van leágazva ha igy van akkor kábelcsatornával a négy folyosó lámpának viszek egy kűlön áramkört.
Amilyen pongyola a kolléga, lehet, hogy most is van ott egy fekete, kétmodul hosszúságú, vízszintes összekötő a billentyűkre pattintva, csak nem mondja...
Egyébként meg, ha a szerelés elkeverte a dolgokat, akkor a nullavezetőben más áramok folynak, mint a fázisvezetőben, szóval indokolt oda is a túláramvédelem - a kis feketével együtt, persze.
Én nem vagyok gyakorlott villanyt szerelő, de azért érdemes tisztázni a nulla jelentését.
Először is van a klasszikus nulla fogalma, amit ismerünk.
Aztán van a nulla vezeték fogalma.
A fázisnak tök mindegy, hogy melyik nulla vezetéken fordul vissza, működni fog ezen az áramkörön a fogyasztó. Egészen addig, amíg FI beépítésre nem kerül. Mert utána már a FI teszi a dolgát és le fog kapcsolni.
Tehát ha ilyen problémával találkozom, akkor én arra gondolok, hogy a nulla vezetékek fel lettek cserélve, vagy éppen a földelő vezetékkel lett összekötve a FI után.
Nem könnyű megtalálni, főleg egy több szintes épületben, de nem is lehetetlen, hogy hol van az elkötés.
Az ilyen problémákat a régebbi, gányolt, ráépített áramköri megoldások szokták előidézni.
1: visszarakod a kismegszakítókat, ha akkor minden felkapcsolva marad, nem zárlat van, ha leveri akkor keresheted mit kötöttél el hol
2: ha kmsz-el jó, de a FI relét veri, akkor nulla-föld elkötés van bárhol, ami vagy eddig is megvolt a falakban, csak nem volt FI relé, vagy elkötötted valahol
Jó tanács az lenne, hogy ne 5 mondatból fejtsük meg, hanem kell oda egy szakember, aki kipöcsöli rendesen. Vagy mit vártál, innen megmondja bárki, hogy melyik emelet falikar soráról megy valami nulla egy másik áramkör felé, vagy toldja meg összevissza, esetleg fázist más áramkörről kap, mint a dugalj amiről leágazták?
Most cseréltem le mivel javitottam valamit és akkor jöttem rá, hogy kűlön biztositék van a fázisnak és kűlön a nullnak. Tulajnak mondtam ez igy nem maradhat mert veszélyes csoda,hogy nem lett valami gond. Kb. husz éves szerelés azt mondja a tulaj. Midkét emelet jól működik kivéve ez a folyosó világitás.
Ugyen nem csináltál olyat, hogy a nullának külön 1P kismegszakítókat építettél be? Mert panziót feltételezve az épületben ott a 3 fázis és ha megszakítod csak a nullát, akkor könnyen előfordulhat, hogy nulla szakadás hibát okozol. Azaz a fogyasztókra 2 fázis fog jutni és nem egy fázis és egy nulla.
A három fázis el van osztva a földszint,elsöemelet és másodikemelet ugy ,hogy minden emeleten külön fázis van. Csak a FI relét veri le az RCD nem. Azt gondoltam , hogy null közösités vaggy elkötés van azért raktam RCD-t a mozgásérzékelös világitásra de akkor lever egy másik FI-relét.
Egy két emeletes panzióban cseréltem biztositék táblát. Mindkét emeleten 8-szoba van . 5-áramkör 2-szobának egy-egy áramkör plusz a folyosó .Külön MCB van a fázisnak és külön a nullnak. Kicseréltem RCBO-16A-30mA Typ-A SCRACK-AMPARO 1MODUL ELECTRONIC-ra . Az elsöemeleten tökéletesen müködik.
A második emeleten a szobák jól müködnek mikor a folyosót felkapcsolam leold az érintés végelem nem csak az ö biztositéka még a másik áramköré is . A folyosó világitás négy fali lámpa az egyik oldalon ami mozgás érzékelöröl működik. ez az oldal veri le az RCBO-t a másik négy kapcsoloról működik ott nincs gond.
Jó tanácsot meg köszönöm majd hétfön tovább probálkozom. Ékintésvédelmet lecserélte MCB-re akkor levert egy másik áramkör érintésvédelmét. Mostanáig évekóta működik a SENTAI biztositékokkal.
Semmi gond, megértelek. Ez sajnos egy kicsit bonyolultabb téma az Ohm törvénynél és nem is tisztán villanykari téma csak.
Namármost ugye, ha az Ohm törvény megértése is több napig tartott mérnöki diplomával. Akkor bizony könnyen megeshet, hogy ezzel a nagyobb témával talán sosem sem végzel :-( Ez van és úgy tűnik frusztrál is rendesen.
Ahhoz képest amilyen okosnak tartod magad, képtelen vagy értelmezni a szöveget.
A "körüli" azt jelenti, hogy a bíró kezébe ad egy mérlegelési lehetőséget. Hogy Mari nénit ne kelljen lecsukni, mert 30cm-el hosszabb lett az áramkör mint a teljes hálózat 10%-a kiadta volna. A 25% az pont a másfélszerese az ajánlásnak, nincs az a bíró, aki erre azt mondja, hogy "körüli" érték.
Ha odamész egy bíróságra ezzel az arrogáns stílussal, akkor bizony pofára fogsz esni. Nem kicsit. Bármilyen fura is, nem hülye a bíró sem, azt is látni fogja, ha a szabályok kijátszására csinálsz többször 10%-ot.
De 1000x megbeszéltük már hogy miről szól ez. Ahhoz pedig sok sikert, hogy egy tervezőmérnök a nevét adja egy szabványtól eltérő megoldásra, ha lenne mezei szabványos megoldás is. (Amit egyébként villamosmérnökök állítanak össze, nem a szomszéd Julcsi néni vagy a napelemnepper a szomszéd faluból)
Most jöhet a hülyézés, ostobázás, ohm-törvényezés, bármi, mert kb ez a következő lépés, amikor elfogytak az érveid. De ettől még nem lesz igazad. (tudom, ez fáj neked, sajnálom)
3.1.3. A jelentősnek nem tekinthető villamos berendezésekre vonatkozóan az üzembehelyezéshez elegendő a szabványossági nyilatkozat és szabványtól való eltérés esetén a tervezői egyenértékűségi nyilatkozat.
3.1.4. A jelentős villamos berendezésnek nem minősülő - berendezésekre vonatkozóan azok villamos szakképzettségű tervezője és kivitelezője,
- összekötő berendezéseknél az ezeket tápláló villamosmű hálózat engedélyese dönti el az üzembe helyezés során,
hogy
az ezekben felléphető zárlati energia és az adott környezeti behatások figyelembevételével
7.) felújítás: olyan művelet, amelynek során egy nullára vagy maradványértékre íródott eszköz, tárgy, berendezés teljesen megújul, így növekszik a jövőben belőle kinyerhető hasznok mennyisége (nagyobb gazdasági előnyök származnak) az eredetihez képest. Felújításnak minősül az is, ha azt korszerűsítés révén teszik meg.
3.1.22. Kismértékű bővítés vagy felújítás alkalmával elegendő csupán az újonnan készített részeket az érvényes előírások szerint létesíteni; ha azonban a felújítás vagy átépítés lényeges mértékű, akkor annak során az egész berendezést a felújítás idején érvényes szabványnak megfelelően kell átalakítani.
3.1.23. Kismértékű bővítés, átalakítás esetén a beavatkozás mértéke nem haladhatja meg a 10 % körüli értéket.
---
A hibajegyzékben az észlelt hibákat, hiányosságokat csoportosítva kell megadni:
A) Közvetlen élet-, illetve tűzveszélyt okozó hiba: Nincs, vagy felsorolja...
B) Súlyos, soron kívül javítandó hibák: Nincsenek, vagy felsorolja C) A szokásos karbantartások során célszerű a következő hibákat kijavítani: D) Legkésőbb a villamos berendezés következő felújításakor célszerű kijavítani a következő hibákat:
Meg kell adni a hibajavítás egyeztetett határidejét és célszerű a módját is javasolni.
------------------ Eleve a 10% körüli az mennyi, 25% ?! Az is 10% körül van... és Hányszor lehet 10% körüli egymás után?
Mennyi a lényeges mértékű ?! Mitől lényeges mértékű ?! -----------------
Felröhög a bíró, ha erre a jogi szörnyre hivatkozik valaki...
3.) egyenértékű műszaki biztonsági szint: a kor műszaki színvonalának megfelelő, - a harmonizált szabványok, honosított harmonizált szabványok, nemzeti szabványok szerinti vagy - a tervező által igazolt, eltérő műszaki biztonsági paraméterek, eljárások vagy - műszaki megoldások alkalmazásával elért műszaki biztonsági szint;
Az NGM rendelet 4. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a szakági műszaki előírásokban foglalt műszaki megoldást úgy kell tekinteni, hogy az megfelel az adott kor technikai színvonalának. ******* A szakági műszaki előírások alkalmazása önkéntes. A hivatkozott jogszabályokon túlmenően előírtakat ajánlásként kell értelmezni. *******
"...de emiatt nem kötelezhetem teljes felújításra, komplett elosztócserére."
Mikor jön el az amikor kötelezheted? Mi a jelentős átalakítás?
Az alábbi fotókból kiindulva például egy új konnektor létesítése miatt irreális lenne de egy új 50l-es villanybojler létesítése esetén?
Vagy a régi porcelán aljzatú lámpatestek cseréje fémházasra cseréjénél? (Tegyük fel hogy behúzható a z/s utólag és rákötöm a bejövő vékonyka vezetékből már korábban kialakított PE pontra amelyre a konyhába piros vezetékkel már lehuzaloztak.) A képen látható új elosztót most ne vegyük figyelembe, de ha csak annak cseréje jön szóba az is lehet mérvadó.
Tudom szőrszálhasogatásnak tűnik de valahol meg kell tudnom mikor kell azt mondani hogy ezt a szerelést vállalhatom.
Ez pontosan így van. Tehát a méréseket és egyéb vizsgálatokat például az MSZ HD 60364-6:2017 szabvány alapján kell végezzem, illetve ide tartozik még a műszerekre is vonatkozó MSZ EN 61557 szabványsorozat. Tehát mondjuk a szigetelési ellenállást 500 V-al kell mérnem, stb. De ha nincs ÁVK akkor minősítésnél nem azt írom, hogy NEM MEGFELELŐ, mert a létesítés idejét kell alapul vegyem, ami szerint ha csak ennyi a hiányosság, akkor MEGFELELŐ. Javasolhatom az ÁVK-t, meg túlfeszvédelmet, beírhatom hogy felújításnál már szükséges, de emiatt nem kötelezhetem teljes felújításra, komplett elosztócserére.
Az azért attól függ, hogy befolyásolja-e az egyik féle létesítés a másik féle létesítés üzemét. Emellett van egy százalék, ha azt túlléped, akkor az egészet a mostani szabványok szeriont kell létesítened-átszerelned.
1950ben volt egy Szokol rádió meg minimál világítás, oszt jónapot. Van értelme hasonlítani, hogy melyik szomszédot miképpen rúgta fel a betonkeverő? Meg hol mászkált ennyi ember narancssárga hosszabbítón keresztül elektromos fűnyíróval?
Amúgy meg a villamos hálózatot karbantartani szükséges és nem valószínű hogy 50 éve nem nyúltak hozzá a hálózathoz, azon kívűl meg szintén kötelezettség volt akkori időkben elvégeztetni az érintésvédelmi ellenőrzést és az erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát"
Persze, hogy nem nyultak hozzá --minősitve is legfeljebb átadáskor volt!
A sok házgyári épületre gondolj.
De az ugyanabban az időben épült magánháznál , meg elég volt a "szerelői nyilatkozat " -jó van úgy , mindig igy szoktam.
1972 előtt milyen volt a felülvizsgálat? S 1950ben ? --de ne is menjünk előrébb az időben.
De ez még Budán a Rózsadomb és környező utcáiban is igy megy , pedig ott nem a pénz a probléma...!
A bővítésről nyílván a bővítés idején érvényes műszaki követelmények szerinti előírások alapján szükséges minősíteni.
(5 szobából 1 felújított= 4 szoba (MSZ 172) AVK nélküli 1,5mm2 Al vezeték, sőt van még ahol védővezető sincs, mert létesítéskor csak a hidegpadlós helyiségben volt kötelező.
1 szoba (MSZ HD 60364 sorozatai) AVK, Cu vezetékek,stb.
Erre gondol a költő?
Minősítésük: 4 szoba a létesítéskori előírásoknak megfelelő, jelenlegi előírásoknak nem megfelelő, felújítása javasolt. Határidő: legközelebbi villamos biztonsági felülvizsgálatig azaz 6 éven belül.
Amúgy meg a villamos hálózatot karbantartani szükséges és nem valószínű hogy 50 éve nem nyúltak hozzá a hálózathoz, azon kívűl meg szintén kötelezettség volt akkori időkben elvégeztetni az érintésvédelmi ellenőrzést és az erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát.
1.13.4. * A villamos berendezések villamos biztonsági felülvizsgálata a felülvizsgálat idején érvényes vonatkozó műszaki követelmények szerint történik. A villamos berendezések minősítése a létesítés idején érvényes vonatkozó műszaki követelmény szerint történik.
"1.5 E szabvány hatálybalépésekor meglévő vagy készülő berendezéseket, amelyek e szabványnak nem felelnek meg, a hatálybalépést követő 8 év alatt fokozatosan át kell alakítani úgy, hogy e szabvány előírásainak megfeleljenek."
Tehát a legrégibb létesítés esetén is, legalább az 1950-es években írodott szabvány szerint kellett megfelelni a berendezéseknek. Ebben szó szerint benne van, hogy át kell alakítani a meglévő berendezéseket. Én ilyen szabványról, az újabbak között nem tudok. Nyilván, ahol ennyi idős a szerelés, már nehezen fog megfelelni a létesítési előírásoknak, és biznyos hogy lesz hiba bőven. De azért gondoljunk bele, pl. az MSZ 14550/1-79 szabvány lakások esetében, 1,5 mm2 vezetékre, alapfűtés kivételével meghatározta a 25 A-es alapterhelhetőséget. Ez majdnem 2000-ig hatályban volt. Azt gondoljuk, hogy a megszűnésével áthúzták a lakásokat, vagy esetleg tonnaszámra kismegszakítókat cseréltek az elosztókban? Viszont ha felújításra került a sor, akkor nyilván a legújabb létesítési szabványt kell figyelembe venni.
Keverjük a fogalmakat. Egy villamos berendezés, amit 1998-ban létesítettek, és megfelel a létesítés idején érvényes szabványoknak, az megfelelő minősítést fog kapni. Pont az általam idézett passzus miatt. Én még nem olvastam olyan szabványt, ami visszanmenőleg is érvényes, tehát alakítsd át a régebbi berendezést (persze ha valóban átépítés, felújítás történik, akkor igen). Illetve de, létezik 1 olyan szabvány, ami előírta, hogy minden régebbi létesítést át kell alakítani egy bizonyos határidőre az újabb szabványra, ez legyen találós kérdés, melyik volt...
"A jelenlegi létesítési előírások amúgy is előírják az áramvédő kapcsoló alkalmazását..."
Aztán vannak azok akik megelégednek hogy a létesítéskori szabványoknak megfelel állapot. Az ingatlanok jelentős részében nincs FI relé pláne kertes ,tanyasi telkeken ahol gyakoribb a betonkeverés mint a társasházakban...
"... sok új keverő már 2-es érintésvédelmi osztályba van, némelyik kőműves ha elolvassa ezt, akkor baj lesz..."
Az olvasástól nem lesz baja. Ha elkezd elmélkedni és létesít a gépen leágazást viselje a következményeit. Ne a fórumról legyen okos hanem a géphez kapott gépkönyvtől. Aztán meg ha az nincs nem is üzemeltetheti.
"Ezért szükséges pl a betonkeverő PE szerkezetét külön a telepítés helyén földelni"
Ez most régi beidegződés, vagy szóbeszéd, esetleg egyes készülékek esetében gyártói előírás? Van hozzá konkrét szabványszám? A jelenlegi létesítési előírások amúgy is előírják az áramvédő kapcsoló alkalmazását, a szabadtéri használatú, legfeljebb 32 A névleges áramú váltakozó áramú mobil fogyasztókészülékek esetében. Építési-bontási területekre vonatkozóan az MSZ HD 60364-7-704 szabvány e fölött is. Azért vigyázzunk az ilyen dolgokkal, sok új keverő már 2-es érintésvédelmi osztályba van, némelyik kőműves ha elolvassa ezt, akkor baj lesz...
A házban a PE sínre kötött földelő szonda amennyiben jól szolgál nem lehet észre venni ha a kinti oszlop és a villanyóra között megszakad a PEN vezeték.
Ez elég egyéni elképzelés. A valóságban a földelésen az éppen akkor előforduló terhelés függvényében jelenik meg feszültség. Szóval egy dinamikus "jól szolgál"-ra lenne szükség, amit egy adott értékű földelés vagy nyújt, vagy nem.
Azért csak nézd át a szép új ügyintézési lehetőségeket.
Amik arra alapoznak, hogy - valóban az a személy van az ügyfélkapuban, akié az ügyfélkapu login - az arckép elemzőn átmegy a kép, a belügyben tárolt legutóbbi hatóságilag készült képhez képest Egy átmenetileg a lopós kezébe került eredeti irat pedig maga a kánaán.
Az anyakönyvi kivonatban az szép, hogy nem fényképes. Viszont alapja lehet az új fényképes személyazonostó irat kiadásának. Akár úgy is, hogy nem készül új hatósági fotó...
Nem valószínű, hogy a zöldsárga - szondáról induló végénél lévő anyaFöld
és - a betonkeverőnél lévő végénél lévő anyaFöld Között akkora potenciál különbség legyen, hogy miatta kell a helyi leföldelés is kötelezően.
Inkább a zöldsárga rendszernek a terepi körülmények közötti könnyű megszakadása miatt kell. Biztos ami biztos alapon egy tartalék 2. védelmi megoldás a kettős hiba esetére. (szigetelési hiba és PE vezeték hiba egyszerre)
"már jó előre és így megkapni mindig élőben a kódot,"
Inkább az a baj, hogy nem teljesen élőben megy az a kód, emailnál sajna megszokták, hogy sokszor csak megnyomják a gombot és kész, ott van, aztán spamszűrő, vagy egyéb technikai mambójambó és nincs ott, akkor meg vakarózunk és mindenki más hülye lesz, közben csak a technológia olyan, amilyen.
"nem túl nagy kihívás idegen emberek anyakönyvi kivonatához jutni online."
Persze, majd egy átlagos csaló megoldja, de ha online is van az is olyan, mint egy letöltött cégtáras dokumentum, még nem nagyon jó semmire.
Az egész sztori eleje nem okés, másrészt lehet a sajtó ferdít valamit vagy fél infót kaptunk olyanról, amit nem tudunk. Varázsolhatsz sok mindent az ügyfélkapuval, attól még nem lesz új személyid.
Ha átjutott az ügyfélkapun azaz más nevében be tudott lépni, akkor már sima ügy...
Nem véletlenül jött el 2025.01.16.-tól az Ügyfélkapu+ ideje ! Vagy a DÁP alkalmazás használata.
A személyiség lopás nehezítésére. Mert így már meg kell szerzeni egy ESZKÖZT is a belépéshez, ráadásul élőben kell birtokolni. Azaz nem elég csak a login+password ellopása-megszerzése, mint ahogy korábban elég volt.
Van email-es lehetőség is. Bár ez kevésbé jó megoldás, nem véletlenül nem akarták a fejlesztők. Mert az emailt könnyebb titokban eltéríteni már jó előre és így megkapni mindig élőben a kódot, másolatként a lopónak is.
---- A lényeg, hogy nem túl nagy kihívás idegen emberek anyakönyvi kivonatához jutni online.
A következő lépés a saját FOTO bejuttatása a kért új személyazonosító igazolványhoz. Az ügyesebbk ezt is megtudják oldani online módon... és ... kész is a más adataival készült, de saját arcképes irat.
A módszer arra alapozható, hogy megbízik az állam az ügyfélkapus azonostásban. Ami addig nem is okoz gondot, amíg nem hagyjuk a belépésünket a gengszterek kezébe jutni.
"Namostakkor, melyik akkor a távoli idegen földpotenciál ?! Az én eszem szerint nem az ami nálam helyben van a remekjó földszondámmal rögzítve az anyaFöldhöz."
Én úgy vélem a földelő szondától távolodva egyre kevésbé vagyok a betáplálási pont PE-földelő szonda potenciálján.
Ezért szükséges pl a betonkeverő PE szerkezetét külön a telepítés helyén földelni. Mint már említettem meghibásodás sem szükséges ez esetben.
Az egész tele van érthetetlen ügyintézésekkel. Milyen születési anyakönyvi kivonatot mutathatott be az okmányirodában, ha kiállították neki -más nevére- személyit. Ráadásul három ilyen személyije is volt.
Vagy az, hogy az áramszolgáltató felé a tulajdonos jelezte az áramlopást, azok mégsem léptek érdemben, sőt, kiszámlázták a tulajnak a félmillás számlát...
Az előzményben leírtam. Nem írom le újra, inkább csatolok egy képet:
A szolgáltató felől 2 vezeték jön (L, PEN). A házban a PE sínre kötött földelő szonda amennyiben jól szolgál nem lehet észre venni ha a kinti oszlop és a villanyóra között megszakad a PEN vezeték.
Mert ebben az esetben nem fog oldani a EV relé sem.
Ezért kérdeztem az előbb, hogy az ott látható képen szabályosak a kötések?!
Az idegen vezetőképes izé "közeli vége" körül minden azonos potenciálon van. A saját földelőszonda miatt ami az anyaFöldet közvetíti mindenhová. és A saját zoldsárga hálózat miatt ami a szonda potenciálját közvetíti, fémesen.
Ezért nem ráz az anyaFöld és zöldsárga egymáshoz képest. Mert egyött mozog minden-mindennel. pl. ha villám csap a saját vezeték rendszerbe akkor sem fog rázni, mert a villámcsapás potenciáljának a tetejére emeli a rendszer az egész helyi rendszert.
Ezt a potenciál azonosságot bortíja fel, ha KÍVŰLRŐL-TÁVOLRÓL bejön valami olyan vezetőképes cucc ami hozza a sját potenciáltól eltérő potenciált. és Mivel eltér a helyitől bizony tud rázni is a különbség, ha elég nagy. Ezért kell az ilyen távolról jövő vezetőképes izéket IS bevonni a helyi zöldsárga rendszerbe. Rákötni a a saját helyi potenciálra, leföldelni >> EPH-zni ahogy mondani szokás. Mégpedig biztos ami biztos alapon a saját területre bélépéshez minél közelebb. Így ártalmatlanná válik a saját területünkön belül :-)
Namostakkor, melyik akkor a távoli idegen földpotenciál ?! Az én eszem szerint nem az ami nálam helyben van a remekjó földszondámmal rögzítve az anyaFöldhöz.
Újra én. Nem hagyott nyugodni a dolog! Tehát, hogyha megszakad a utcáról bejövő PEN jól szolgáló földelő szondánál nem venni észre a szakadást -elvileg?!
Viszont az alábbi ábra szerinti kötés szabályos? Engedik a szabványok, pl. érintésvédelem... stb.?
Mert ha igen, akkor ez esetben a EV relé azonnal oldana.
" Ha a 411.3.2.1. szakasz szerinti önműködő lekapcsolást a 411.3.2.2., a 411.3.2.3. vagy a 411.3.2.4. szakaszban előírt idő alatt nem lehet teljesíteni, akkor egy kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötést kell alkalmazni a 415.2. szakasznak megfelelően."
Na ez esetben már méretezni is kell és ekkor nem nevezném EPH-nak.
"Ami viszont mindenhol szabványi követelmény, az a "védő egyenpotenciálú összekötés". Ez nem keverendő a "kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötés"-el."
És ha látok egy ilyen kötést hogyan különböztessem meg melyik melyik?
Én értem hogy leírja a szabvány ezen része, hogy miről szól a kiegészítő összekötés, és mit kell bekötni. De akkor idézzük azt a részt, ahol előírás van a kiegészítő EPH alkalmazására. Mert én erről tudok:
" Ha a 411.3.2.1. szakasz szerinti önműködő lekapcsolást a 411.3.2.2., a 411.3.2.3. vagy a 411.3.2.4. szakaszban előírt idő alatt nem lehet teljesíteni, akkor egy kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötést kell alkalmazni a 415.2. szakasznak megfelelően."
Tehát szó sem volt arról, hogy a kiegészítő egyenpotenciálú összekötést mindenhol és minden körülmény esetében alkalmazni kell. Nyilván ha szükség van rá (lásd fenti eset) akkor jön elő Mr. Pepe00 kolléga leírása, hogy mit mivel.
Ami viszont mindenhol szabványi követelmény, az a "védő egyenpotenciálú összekötés". Ez nem keverendő a "kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötés"-el.
Sajnos sok helyen nincs "ottani felelős" és a vezérigazgatók sem értenek a villanyhoz. Ezzel a problémával a felülvizsgáló fog szembekerülni az időszakos felülvizsgálatnál. És Ő megnézi a létesítési időt, és hozzá a szabványt. Az meg ugye jelen állás szerint ezt írja...
A kiegészítő EPH vezetőt nem szükséges külön PE kapocsról indítani, elég ha a fém állványt összekötöd a villamos berendezés testével. Természetesen az MSZ HD 60364-5-54:2012 szabvány 544.2. pontja szerinti keresztmetszettel. Régen nem volt előírás az áramvédő kapcsoló, és most is, rögzített csatlakozás esetében nem szabványi követelmény az alkalmazása. Így a kiegészítő vezetőn keresztűl már rázhat minden, amivel összekötötted. De természetesen ilyen feladatra nem kell felkészíteni a rendszert, az érintésvédelem nem az elszakadt vezetőkről és a hosszabítóra rátett satupadról szól.
Jogilag, Az ilyen terv és ezzel feladat/megoldás módosítást IS el kell fogadnia a megrendelőnek, nyilván. Hisz vicces lenne, ha nélküle más épülhetne meg, készülhetne el, mint amiről tud.
A gyakorlatban is morcos lennék és te is, ha a hátad mögött történne variálás.
A kivitelező tervellenőrzéssel índít, kötelezően ! és A szerinte "terv hiba" esetén figyelmeztetnie kell a megrendelőt.
Ha nem jelzett hibát a tőle elvárható színtű tervellenőrzés után. Akkor a kivitelező a tervet és/vagy a megrendelő konkrét utasításait/megrendelését hajtja végre.
De a végrehajtás közben kapott és szerinte nem okés megrendelői utasításra/megrendelésre/anyagra figyelmeztetnie kell a megrendelőt.
A nyilvánvalóan és tőle elvárhatóan felismerhető veszélyes vagy kárt okozó feladat végrehajtását, anyag beépítését meg kell tagadnia, mindenképpen.
Vita esetén a kiút - közös megegyezés a megoldás módjára - a megrendelő utasítja valamire és azt végrehajtja, kivéve a fenti veszélyes/káros eseteket - a bíróság ítéletet hoz és megmondja a frankót
Az okozott károkért alapban az viseli a teljes felelősséget aki a kárt okozta. Utasítás esetén a felelősség átszáll az utasítást/anyagot adóra. A fenti jogos utasítás megtagadás esetén nem a megtagadóé a felelősség.
Az ellenőr, ÉVszaki, stb. Az bizony csak hiba listát ír és javaslatot tesz, ha tesz a megoldásra. De nem írhat elő semmit a tervező/megrendelő helyett.
Kivéve persze, ha a megrendelő megbízta a helyes megoldás kidolgozásaval is és átadta az utasítási/megrendelési jogkört is mellé.
Ez az ÉMÁSZ a "tartományi központ" meg Egerben van . Ott lehet reklamálni....
Az új ház? A fából vaskarika --szivjon a paraszt!---Addig nem lehet bekötni amig nincs lakhatási engedély..De a lakhatási engedély feltétele a közművek bekötése. 6..8 kör után néha megenyhül valamelyik ugyintéző --v. a szokásos baksis.....
Ha már ennyire mondtad. Kivitelező azt csinálja, ami a terven van, abba meg a munkavédelmes nem szól bele. Műellenőr meg majd bekötteti, ha nincs rajta :-)
3. a védőburkolat cseréje a TULAJDONOS/ÜZEMELETTŐ feladata+költsége, tehát oldd meg magadnak, ne mástól várd
4. a plexi csere "okosabb" módjait már párszor leírtuk itt
5. milyen kukucskáló ablak, minek az ?
6. normálisan eljárva viszed magaddal, ami kell :-) A felek közöttti átadás-átvételi jegyzőkönyvet, az azonosítókkal, órállással és az óra+mérőhely fotójával (ha nem vétel, akkor a hagyatéki, árverési íratot, a bérleti szerződést, megbízást, azt ami igazolja, hogy te vagy az aki intézkedhet)
Legalább TELJES BIZONYÍTÓ EREJŰ MAGÁN irat kell, nyilván, tehát lehet alapban. - végig kézzel írt és a felek által aláírt - nem kézzel írt és a felek által aláírt PLUSZ két tanú is aláírja
Lehet továbbá erősebb bizonyító erejű is. - hatósági/bírói végzés, határozat - ügyvéddel ellenjegyzett irat - közjegyzői irat - bírósági ítélet
7. olyat kell vinni, ami HITELESEN igazolja, hogy te vagy a jogos tulajdonos/üzemeltető az új szerződő
Az ottani felelős meg a helyi adottságoknak megfelelően dönt, hogy mely szerkezetet kell bekötni.
A kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötés a hibavédelem kiegészítéseként van elfogadva.
A kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötés alkalmazása nem zárja ki a táplálás önműködő lekapcsolásának más okokból pl. a szerkezetek tűzvédelméből, hőigénybevétel elleni védelméből stb. eredő szükségességét.
415.2.1. A kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötésbe be kell vonni a rögzített szerkezetek összes egyidejűleg érinthető testeit és az idegen vezetőképes részeket, beleértve a vasbeton szerkezetek acélbetétjét is, ha ez megoldható. Az egyenpotenciálú rendszert össze kell kötni az összes villamos szerkezet, köztük a csatlakozóaljzatok védővezetőivel.
"alkalmas valamely villamos potenciálnak általában a helyi föld villamos potenciáljának az odavezetésére."
Ebben a "helyi föld" kitételt lehet benézni, szerintem.
Azt értik alatta, hogy ahol a vasasztal, salgópolc, akármi van.
Pedig az "odavezetésére" kitétel mutatja, hogy a "helyi föld" az egy onnan MESSZE lévő "helyi föld" potenciál és nem az a hely ahol a vasasztal, salgópolc, akármi van éppen.
Így értelmezem jómagam.
"alkalmas valamely villamos potenciálnak általában egy TÁVOLABB LÉVŐ helyi föld villamos potenciáljának az odavezetésére."
MVM áramszolgáltatóval kerültem ismét közeli kapcsolatba... azóta összeugrik a gyomrom, ha rájuk gondolok.
1. Nem értik, hogy mit akarok. Pedig csak egy sima átírásról van szó.
2. Megkérdezik, hogy mit szeretnék, (Mennyi KW/hó legyen) aztán a fordítottját teszik a szerződésbe. (220 KW-ot írtam be, erre ők beírtak 50-et)
3. Az általuk rendszeresített plexi védőburkolaton nem lehet átlátni, így nem lehet az órájukat leolvasni, de azért kérik az óra állás feltüntetését amikor át akarom íratni a nevemre.
4. A plexi cserét csak plomba bontással lehet elvégezni, szóval nem megy simán. Utána vissza kell plombáltatni.
5. A kukucskáló ablak beszerelése sem egyszerű, mert eltart vagy 2 hétig. (Megrendelés, beszerelés.) Átírási határidő: pedig 15 nap...
6. Személyesen intéztünk mindent, de az sem jó nekik, menjünk vissza vagy nyomtassam ki, írassam alá tanúkkal, majd fényképezzem le, és úgy küldjem vissza.
7. Vigyek igazolást -én!?- az elhunyt előző tulajdonos haláláról, és a hagyatéki eljárás megtörténtéről...)
Amikor végre úgy néz ki, hogy talán sikerül mindenben a kedvükre tenni, akkor még kitalálnak valamit amivel bosszanthatják az újdonsült ügyfelüket. Bár nem vagyok újdonsült, csak a címem változott meg.
Aztán küldenek egy elégedettségi kérdőívet, hogy értékeljem a munkájukat... (Kapják be)
Az összes közmővet sikeresen átírattam 1 nap alatt, velük 1 hónap sem elegendő.
Az a vezetőképes rész, amely nem része a villamos berendezésnek, de alkalmas valamely villamos potenciálnak általában a helyi föld villamos potenciáljának az odavezetésére.
[FORRÁS: IEC 60050-195:1998, 195-06-11]"
A helyi földpotenciált azért tartják veszélyforrásnak mert az esetleges hibaáram nem csak a PE-PEN vezetőn folyik hanem a párhuzamosan a helyiföldpotenciállal és a transzformátor közötti földpotenciál szakaszon.
Ha a hibaáram a vezetők a PE-PEN potenciálját megemeli a földhöz képest a helyi földpotenciál eltérő lesz minél távolabb van a hozzá legközelebbi földeléshez. De a helyi villámcsapás esetében is felléphet potenciál különbség a föld és a PE hálózat így a berendezések, érinthető fém épület elemek, stb...
Így lesz a helyi földpotenciál távoli.
Hogy ez bekövetkezzen pár tényezőnek teljesülnie kell.
Csak hogy így az asztalra, polcra állványra, lépcsőkorlátra, öltözőszekrényre, stb... is vonatkozhatna...
Meghibásodás sem szükséges pl: a betonkeverőnél ahol a ki tudja milyen távolságban lévő PE a távoli földpotenciálhoz képest fesz mérhető így ezt kiegészítő földeléssel lehet jelentősen korlátozni. Persze bármely védővezetős készülék, a hosszabbító PE kapcsa is rázhat a "távoli földhöz" képest.
Legfőbb jellmzője ugyebár az. hogy A két vége NEEEEEM ugyanazon a potenciálon van !!!!
1. A távoli vége/része valahol messze (a megérinthetőnél messzebb) érintkezik egy valamilyen ottani potenciállal.
2. Ami NEM azonos potenciál a közeli=megérinthető végénél lévő potenciállal.
Ez a potenciál különbség okozhat gondokat, ezért kell "leföldeni" idegen potenciált odavezető cuccot. RÖGTÖN az első lehetséges helyen ahol bejön a mi helyi potenciáló területünkre. (ahol belép az épületbe/ingatlanba...ugyebár) Amivel a távoli potenciált itt nálunk leöljük a helyi potenciálunkra kötéssel !!! és ezzel ártalmatlanná tesszük nálunk.
---- A műhelyben a padlón álló önálló gépállvány vagy a raktár salgópolca NYILVÁN NEM ez az eset. Mert nem éritkezik semmilyen távoli a helyétől eltérő potenciállal, ugye nem ?! De akkor miért is kellene bekötni az EPH-ba ? ----
Sőt, hiba lehet bekötni. Mert a fölösleges bekötéssel éppen azt a kockázatot hordozza. hogy Megrázásra képessé tesszük esetleg mégis.
Csak azért bekötni, hogy egy spéci hiba esetén a rákerülő "magányos-kóbor fázis" lecsapja a kismegszakítót, kiolvassza a biztosítót. Ezért az az indoklás ugye erre, hogy így bekötve a fémes zöldsárga zárlati árama biztossabban működhet, mint a természetes földelés kisebb árama.
A nagy kérdések. - kell-e készülni az ilyen spéci hibára ? - nem okozunk-e vele nagyobb veszélyt, mint nélküle helyben/máshol? - mi van ha mégse csapja le, olvasztja ki ?!
A vigasz az, hogy ha más nem is, de S/K érti, miről szól a villanyszerelés.
Elég csak egyet nézni:
És akkor jöhet az összeesküvés elmélet, a "mi van ha" tábor, hogy a gépnek elszakad véletlen a védővezetője
Igen, az EPH erre is jó, egyébként meg pont ezen "mi van ha" szól a mostani szabványban említett kiegészítő védelem áram-védőkapcsoló alkalmazása - "a hibavédelem meghibásodása esetében" ugye írja a szabvány.
- Szép gondolatok, a szabványhoz kapcsolódó magyarázószöveg nem szabvány.
- Továbbra sem látok ebben sem fém polcocskát, satupadot
- A bekötendő dolgok világosak: - közüzemi csővezetékek, vasbeton épületszerkezeti részek, és az a fránya "idegen vezetőképes részek" ennek a mibenléte a vita tárgya igazából, mert ráhúzzák ezt a fogalmat az asztalra, polcra állványra.
Az a vezetőképes rész, amely nem része a villamos berendezésnek, de alkalmas valamely villamos potenciálnak általában a helyi föld villamos potenciáljának az odavezetésére.
[FORRÁS: IEC 60050-195:1998, 195-06-11]"
de lehetne idézni a régi MSZ 172-ből is hasonló fogalmat:
"Idegen fémszerkezet: a villamos berendezéshez nem tartozó olyan fémszerkezet, amely valamely potenciált (általában földpotenciált) közvetíthet.
Megjegyzés: Ilyen idegen fémszerkezetek általában: - a fémbõl készült épületszerkezetek; - a gáz, a víz, a központi fûtés és a hasonlók fém csõvezetékei; - a vezetõanyagú padlók és falak."
satupad, fém falipolc, öltőzőszekrény, ajtókeret itt sincs.
- A műhelyek zömében nem tevékenykedik tervező minden egyes új gépnél vagy polcnál.
411.3.1.2. Védő egyenpotenciálú összekötés Az egyenpotenciálú összekötés e szabvány szerint a táplálás önműködő lekapcsolásával működő áramütés elleni védelmek szerves része, elhagyhatatlan tartozéka.
- 7 - Azokat a bejövő fémes részeket, amelyek veszélyes potenciálkülönbséget vezethetnek be és nem részei a villamos berendezésnek, minden egyes épületben a védő összekötő vezető felhasználásával be kell kötni a fő földelőkapocsba; ilyen fémes részekre példák a következők:
─ az épületben lévő közüzemi csővezetékek, pl. gázvezetékek, vízvezetékek, távfűtési rendszerek;
─ a szerkezeti idegen vezetőképes részek;
─ a vasbeton épületszerkezetek hozzáférhető fémrészei. Az ilyen, az épületbe kívülről bevezetett vezetőképes részeket az épületen belül, az épületbe való belépési pontjukhoz a lehető legközelebb kell bekötni az egyenpotenciálú összekötésbe.Az épületbe belépő, a belépésüknél szigetelő közdarabbal rendelkező fémcsöveket nem kell a védő egyenpotenciálú összekötésbe bekötni. MEGJEGYZÉS: A HD 60364-5-54:2011 szabvány 542.4.1. szakasza a fő földelőkapoccsal való további összekötéseket is felsorol.
E szakasz szerint tehát a védő egyenpotenciálú összekötést minden épületben ki kell építeni, függetlenül attól, hogy a villamos szerkezetek teste és az idegen vezetőképes részek egyidejűleg érinthetőek-e vagy sem. Ez szigorítás a visszavont MSZ 172-1 előírásaihoz képest, amely szerint ez csupán akkor volt követelmény, ha a villamos szerkezetek testét és az idegen fémszerkezeteket egyidejűen érinteni lehetett. A védő egyenpotenciálú összekötés létesítése nem csak a fogadószintre vonatkozik, a többi szinten is ki kell alakítani az egyenpotenciálra hozást a szabvány 415.2 szakasza szerint. Azonban a szinteken a kiegészítő védő összekötő vezető a szinti elosztó PE sínjére csatlakozik, ahova a fogadószintről induló PE vezető hozza fel a földpotenciált (PEEPH vezető). Tanácsos az idegen vezetőképes részek egyenpotenciálra hozását is szintenként sugarasan kialakítani és a szinti elosztó PE sínjéről indítani a kiegészítő védő összekötő vezető gerincvezetékét.
1. MEGJEGYZÉS: A kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötés a hibavédelem kiegészítéseként van elfogadva.
2. MEGJEGYZÉS: A kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötés alkalmazása nem zárja ki a táplálás önműködő lekapcsolásának más okokból pl. a szerkezetek tűzvédelméből, hőigénybevétel elleni védelméből stb. eredő szükségességét.
3. MEGJEGYZÉS: A kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötés kiterjedhet a teljes berendezésre, a berendezés egy részére, egy gyártmányra vagy egy helyiségre.
4. MEGJEGYZÉS: Különleges helyek esetében (lásd az MSZ HD 60364 sorozat vonatkozó 7. részét) vagy más okokból további követelményekre lehet szükség.
415.2.1. A kiegészítő védő egyenpotenciálú összekötésbe be kell vonni a rögzített szerkezetek összes egyidejűleg érinthető testeit és az idegen vezetőképes részeket, beleértve a vasbeton szerkezetek acélbetétjét is, ha ez megoldható. Az egyenpotenciálú rendszert össze kell kötni az összes villamos szerkezet, köztük a csatlakozóaljzatok védővezetőivel.
A biztonságos tervezést és kivitelezést segítheti elő az egykori MSZ 172-1:1986 szabvány ide vonatkozó előírásainak tanulmányozása, illetve alkalmazása. Az MSZ HD 60364-4-41:2018 jelű szabvány magyarázatos kiadása is tartalmazza a már visszavont MSZ 172-1 szabvány 3.2.4. 3.2.4.4.3 szakaszainak előírásait, ezzel is tájékoztatva és segítve napjaink szabvány alkalmazóit. Az itt idézett megoldások tervezői megfontolások alapján napjainkban is jól alkalmazhatók.
- 8 - Ma az érvényes szabványkövetelmények alapján az általánosan elfogadott és alkalmazott szabály: ahol a villamos szerkezetek teste és az idegen vezetőképes részek egyidejűleg érinthetőek ott minden esetben ki kell építeni a védő egyenpotenciálú összekötést. Ennek azonban nem kell egy külön gerinc-hálózatot kiépíteni, hanem az MSZ HD 60364-5-54:2012 szabvány B mellékletében bemutatott példa ábrája szerinti kialakítást, illetve megoldást javasolt alkalmazni. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy új létesítmény esetében, vagy felújításkor, átalakításkor, illetve a működés vagy a technológia megváltozásakor, illetve funkcióváltáskor minden esetben a villamos tervezőnek gondosan tanulmányozni kell a helyszín kialakítását, vagy a berendezések elrendezését és ahol fennáll annak veszélye, hogy a villamos szerkezetek teste és az idegen vezetőképes részek egyidejűleg érinthetőek, azaz feltételezhető idegen potenciál megjelenése, ott villamos tervezőnek elő kell írni a védő egyenpotenciálú összekötést.
Tehát napjainkban nincs egyértelmű egzakt, általánosan, mindenhol alkalmazható kötelező előírás vagy követelmény, hanem a vázolt szempontok alapján a villamos tervezőnek esetenként, egyedileg kell meghatározni védő egyenpotenciálú összekötés létesítését, megadva a helyét, a vezető anyagát, a keresztmetszetét és a színjelölését.
Ezért kell a táplálás önműködő lekapcsolása védelmi módnak 0,4 s belül kikapcsolni. Ha a hibás gép testének megemelkedik a potenciálja, és én ezzel összekötöm az eddig veszélytelen állványt, akkor az állvány is emelkedett potenciálra kerül, nem? Tehár "kiterjesztem" gyakorlatilag a hibát. És akkor jöhet az összeesküvés elmélet, a "mi van ha" tábor, hogy a gépnek elszakad véletlen a védővezetője, és a sok ilyen-olyan kiegészítő EPH-val hozzákötött szerkezet ott lebeg 230 V-on, állványokkal, polcokkal, vas asztalkával együtt.
A szabványok kötelező alkalmazása megszűnt, kivéve ha jogszabály ezt kötelezővé teszi, úgyhogy inkább maradjunk csak annyiban, hogy szabványi előírás. De nem is ezt vitatjuk, viszont hogy mindent bele kéne kötni, ami fémből készült, az már kérdéses.
De ha már történelmi visszatekintés, akkor 1986-ban is csak akkor kellett EPH hálózatot kialakítani, ha a helyhezkötött villamos szerkezetek testével egyidejűleg érinthető kiterjed fémszerkezet is van. Szóval kis asztalka, satupad kilőve. De menjünk még visszább, mondjuk 1950-60-as évek, akkor "védőhálózat"-nak hívták, és 4,5-5 méter távolságon belül kötözgették össze a dolgokat...
Kár frappáns válasszal vergődni,csak további kakaskodás lesz a vége.
Ami eddig mindig bevált,amikor ott áll vörös fejjel,habzó szájjal az ajtóban, üdvözölni kell mosolyogva beinvitálni nézzen körül nyugodtan. Eddig mindig győzött a kíváncsiság.
Ha nem is lesztek öribarik de megenyhül. Örömmel tölti el hogy be lett avatva amihez egyébként semmi köze.
Engem is zavar, ha zavarok valakit. De aztán rájöttem, hogy így nem lehet dolgozni, félre kell tenni a gátlásaimat.
Úgyhogy ha amúgy minden rendben van, akkor nem tudok foglalkozni vele. Udvariasan megkérem, hogy még másfél órát bírjon ki, aztán végzem. Ha nem érti meg, hát nem érti meg.
Kedves Fórumtagok! Szerintetek napelemes rendszerhez (termelői kábelként) tartós kültéri használatra az épület külső falán eresz alatt (és védőcsőben) villamosbiztonsági szempontból vagy egyéb előírások (szabványok) szerint alkalmas a H07RN-F típusú (GT) kábel? (Ennek a kábelnek viszonylag kicsi a hajlátási sugara, így a ház sarkainál a kivitelezés viszonylag esztétikusan megvalósítható.) A véleményeteket előre is köszönöm!
Pláne, ha vaspapucsban jár, netán a zuhanyból jött strandpapucs nélkül. Ettől még az EPH a védővezetős érintésvédelmi módokhoz 1986 óta kötelező. Lehetne érvelni, hogy a lábas érintkezést a szakemberek kevésbé veszélyesnek tekintik, vagy hogy gépek közelében az emberek cipőben és zokniban járnak, de nem kell érvelgetni, az EPH kötelező.
"Ha a gép és a hozzá tartozó pótállvány ami fémesen nem egy szerkezet (vezetőképes szálanyag esetében esetleges), és midkettő beton felületen áll nagyon közel egymáshoz úgy vélem a pótállvány nincs eltérő földpotenciálon."
Igen, csak ezt egészen rosszul véled. A fémállvány földpotenciálon van, a készülék meg testzárlatkor körülbelül 115 V-on a földhöz képest.
Hőtároló tömeg és ilyesmiket emlegettek. Biztos baromság :)
> Más a telepítési költsége is, az ár/érték aránya.
Valóban. Új építés esetén teljesen biztosan drágább az álmennyezet. Retrofit más téma, ott nincs más opció.
Pont nyakig benne vagyok a témában, nyárra kell valami hűtés a házba. A fűtés gázkazán volt eredetileg, a rezsicsökkentés-csökkentés óta van hőszivattyú is. (meg egy valag napelem ofcoz). Az opcióim a fan coil, álmennyezet vagy a klíma. Több emberrel beszélve ez utóbbi lesz a megoldás, hiába lenne kézenfekvő a másik kettő. Az okok a fan coil esetén a kondenzvíz problémája, az álmennyezet esetén a hatékonyság (hiánya) és a sokszoros ár.
Igaz úgy tűnhet mintha csak tőled vártam volna választ de úgy látszik mások nem foglaltak egyértelmű álláspontot ez ügyben.
"- Ha a darabológép érintésvédelmi mérés alapján rendben van, (tehát előírt időn belül működik az érintésvédelmi kioldószerv) akkor a villamos berendezés testét nem szükséges külön az EPH rendszerhez csatlakoztatni."
Egyetértek, bár ha a készülék PE vezetője nem teljesíti a kioldási időt akkor az helytelenül van kivitelezve de szerintem az EPH nem kiegészítő földelés. Régen rossz ha a hibaáramot is vezetni kellene neki, pláne helyette.
De tegyük fel a gép megfelelően van telepítve kioldási idő megfelelő.
"- A pótálvány tekintetében meg kell határozni, hogy bevezethet-e az épületbe veszélyes potenciálkülönbséget."
Ha a gép és a hozzá tartozó pótállvány ami fémesen nem egy szerkezet (vezetőképes szálanyag esetében esetleges), és midkettő beton felületen áll nagyon közel egymáshoz úgy vélem a pótállvány nincs eltérő földpotenciálon.
Szerintem így nem szükséges az EPH de ha mégis, elégnek tartanám az állványt a gép testjével összekötni vezetékkel vagy laposvassal.
"A szabvány jelenleg a "bejövő fémes részek" és az "épületbe kívülről bevezetett vezetőképes részek"-re koncentrál, ezek amikkel foglalkozni kell a fő-földelőkapocsra történő EPH bekötéssel kapcsolatban. Azért az betyáros lenne, ha minden fémből készült tárgy, ami a betonon áll, szép zöld/sárga vezetékkel össze lenne kötözgetve. Garantáltan fél év múlva cafatokra vágnák a melósok, mert nem lehet odébtenni semmit. Itt megemlíteném, hogy a jelenleg érvényes előírás nem kezeli a "nagykiterjedésű fémszerkezetek" fogalmat, ez a 2003-ban viszavont MSZ 172-ben volt definiálva. Abban az esetben, ha az állvány csak ott álldogál, nem hurcol idegen potenciált az épületbe (helyi föld potenciálját sem), és csak annyi a bűne hogy egyidejűleg érinthető a villamos berendezés testével, nem szükséges bekötni."
Egyetértek...
"...engedjük el, a "hosszabítóra ráteszik az állványt, és az így feszültség alá kerülhet" dolgokat."
Így van, ezt a hibát megoldani a FI relé lesz hivatott.
Az a vezetőképes rész, amely nem része a villamos berendezésnek, de alkalmas valamely villamos potenciálnak általában a helyi föld villamos potenciáljának az odavezetésére.
[FORRÁS: IEC 60050-195:1998, 195-06-11]"
Ezt a definíciót sosem értem, a helyi föld villamos potenciálja miért veszélyes (ha az nem távoli földpotenciál) Pont hogy azon a potenciálon van mint a betáplálás PE potenciálja.
Természetesen értve azt ha abba az épület alap, az aljzatbeton vashálója (esetleges villámvédelme,stb...) is be van kötve.
Egy távoli földpotenciál és a helyi földpotenciál között lehet veszélyes feszültség az az ami az épületen kívűlről jöhet be.
Persze lehet részletezni, konkrét körülményeket leírni,de a padlózat ellenállását is lehet mérni. Van ahol szükséges is...
Mitől is lenne jobb ? Más az időállandója a hűtésnek az eltérő műszaki megoldás miatt.
Dehátugye másfele nem tud menni, ezért a lakótérben köt ki a hideg, végül :-) Tehát ugyanúgy hűt gyakorlatilag.
és Más a telepítési költsége is, az ár/érték aránya.
----
Mondjuk magamnak tuti nem a sok víz-csöves drága módszert használnám. Nagyon rossz az ár/érték aránya, csak az "eladónak " jó igazából.
Egyre több helyen látom, hogy egy központi klíma/kalorifer csinál hideg levegőt (és a fűtést is ez a rendszer oldja meg) és Azt fújják be az álmennyzetben futó légcsatornán+amenosztáton/diffuzoron át a lakótérbe, gyakran rejtett módon szerelve. Egy önálló rendszerben van keringtetve a levegő, a gépi szellőzéstől függetlenül körbe-körbe.
Egyszerű-nagyszerű-olcsó, akár házilag összerakható simán.
Megnézném a gk álmennyezet fölött 20cm-el hűtött beton hatékonyságát is :-)
Gyönyörűen lerohadna az egész a mennyezetről, ami minimális pára feljut az szépen kicsapódik ott.
Annyiban igaza lehet a betonba öntött verzió mellett érvelő gépésznek (amennyiben a betonon nincs már karton, csak egy vékony glett/stb hogy a hőtárolása, egyenletessége jobb a betonnak és a párát is egész sokáig képes magában raktározni.
Nekem gk paneles a mennyezetem, az nem a leg egyenletesebb, ezért a pára csíkokban ki tud rajta alakulni ha nem figyel az ember.
Dobozhoz szerintem nagyon jó. A használni kívánt perforáció kivétele után telibe lehet nyomni, és ha valahová ment, ahová nem kell, akkor ki lehet vágni. Gégecső mögé nyomva is jó, de egyrészt kanyarban a kezdeti kötése gyengébb, mint a gipsznek, másrészt a leírással ellentétben 60 másodperc után is tágul még picit, ezzel kell előre számolni, hogy ne nyomja túl a falsíkon a csövet.
Megj: belül sima gégecső legyen... és nagy ívű kanyarokkal, ha muszáj kanyarodni.
Fúrd át/be a habtömböt és dugd bele, vidd át rajta a gégecsövet. Aztán majd a hab kivésésekor elvágod a gégecsövet is szükség szerint. vagy Ne habtömböt használj, hanem egy olcsó műanyag kötő dobozt a beton kizárására. Amiben elfér a feltekert gégecső vég is...
Végül is a lényeg egyelőre csak a kellően nagy üreg a betonban !
Mondjuk én magamnak tuti csinálnék a beton aljába (plafon) egy horony hálózatot (beton kizárással) és abban vezetékeznék utólag. A betonba rakott cső könnyen szívatós lehet, azaz nem átjárható lesz, mert sérül a betonozás közben.
Sőt, azt is szoktam javasolni, hogy A szemközti falak között is legyen 2-3 méterenként "átjárás" a plafonban üres cső/horony formájában. A szemközti falak között is legyen 2-3 méterenként "átjárás" a padlóban üres cső/horony formájában.
Illetve a pincétől/földszintről fel az emeletre egészen a tetőtérig, hideg padlásáig is néhány függőleges cső/horony pluszban.
Mert az élet olyan, hogy változnak a vezetékezési igények utólag is olykor... Többször is jól jött már ez a rugalmasság :-)
Mert építís közven előre gondolkodni könnyebb és nem drága. Mint utólag szétvésni mindent, ha történik valami változás.
Az emelten az esztrich alatt LESZ (van tervezve) egy 3-4 cm vastag lépés+kopogóhang gátló réteg is. AT-L habból vagy lépésálló gyapotból, akármiből, amiből elfér a cső kényelmesen.
arra figyelj, h az XPS felúszik a friss betonban. le kell rögzíteni a zsaluhoz.
csinálhatod OSB-ből is a dobozt/kirekesztést (vagy igazából bármiből, amit a víz nem old fel, elég merev és le tudod rögzíteni).
min 5cm-rel lógasd bele a védőcsövet és hajlítsd szét a végét, ill. szegezd bele valahova. de ezt a zsalukészítő vagy a betonacélszerelők szokták csinálni, nem a megrendelő.
Sziasztok, Betonfödém esetén milyen megoldással szoktátok a sülyesztett led lámpa foglalatot kialakítani a Kasier és hasonló gyártók csinálnak széles 100mm átmérőjű dobozt de előlappal már 10k felett van az ára nekem meg kéne 14 spotot besülyesztenem? Az XPS-ből épített kocka amivel kiváltanám alul 2cm vastag xps ami 10x10cm négyzet amire ragasztanék egy 8x8cm 5cm vastag xps kockát ami foglalat helynek jó és könnyen eltávolítható utólag zsalubontást követően de a gégecsövet hogy rögzítsem ebbe rendesen? Másik kérdésem ti az emeleti áramellátásnak az áttörését hogyan szoktátok kialakítani? A földszinten a padlóban lesz vezetve a gégecső mert a rétegrend kiadja de az emeleten nem tudom megúszni a fal véséseket vizszintesen (emeleten már csak 5cm esztrich megy viszont abbaeg fűtéscső oda nem raknék semmit vagy belevihetem ezt is a födém betonba? Akkor viszont hol és mivel álljak fel? Előre is köszönöm a konstruktív segítőket.
Nagyon szép 50hz-s szines hullámok mozognak ,a képernyő alján.
Az eltüntetésre egyszerű volt a módszer --Mindent ugyanarra az 1 fázisra kötni( TV.DVD, Laptopok, Házimozi stb).A jelvezetéket meg kulturáltan ledobni a falsarokba ............Nagyon örültek neki!
A koax árnyékolt, az UTP nem, viszont az UTP differenciál kódolást használ, ami valamennyire véd a zavar ellen. UTP-ből létezik FTP, meg SFTP, ami már 1-2x-esen árnyékolt is. Ez csak a zavarásra vonatkozik, többen leírták, hogy mi a helyzet az átütéssel.
De a lényeg nem ez, hanem amit Jahno mondott, hogy az adás továbbítás technológiája változik, szóval lehet hogy érdemes lenne egyszer megtörni a szerkezetet és behúzni egy marék védőcsövet. Nem atomfizika visszaépíteni a gipszkartont meg a párazárást.
Két szempont van, az egyik az a kérdés, hogy belemegy-e a 230 V a jelvezetékbe felhasználót ölni, a másik az, hogy zavarja-e a 230 V a jeleket. Előbbit az erősáramú biztonsági szabványok tárgyalják, a másikat meg a gyöngeáramosok.
Nem az érzékenységéről beszélek, hanem arról, hogy két külön technológia és eléggé olyan felé megy a világ, hogy bármikor mondhatják, mától UTP van és kész, azon jön a TV és ha nem most készülsz rá, akkor később még jobban vakarózni fogsz.
Főleg mert sok mai szolgáltatónál UTP kell a TVhez,vagy ki tudja mi hol lesz, szóval húzzon abból is kb. két szálat és tervezzen mindennel is. Előírás van és gyakorlat is :-D
ismerős már kész könnyűszerkezetes házban akar a tervektől eltérő helyre TV-t.
de oda csak 1db 20-as merev védőcső megy. fizikailag beférne a 3x1,5mm2 mellé a TV koaxkábele, de tudtommal külön védőcsőben kell vezetni a gyengeáramot.
van erre valami előírás, lehet ezt így? vagy felejtse el?
Mondjuk magamnak azért raknék még egy T2 típusú túlfeszültség védelmet is... Nomeg a helyi földelő szondán is elgondolkodnék, ha nagy a távolság (úgy 20 méter fölötti légvonalban) ----------
A 3 fázis pedig majd megoldódik, akkor amikor kell ténylegesen is.
Köszönöm! kb 10 méter kell, fedett kocsibeálló alá kell a konnektor. Így érthető. Szerintem megcsinálom az alapot 1 fázisra, aztán ha több kell majd hívok valakit aki jobban érti...
------------ HA csak sokára kell majd a 3 fázisú töltés ...
Akkor a csövezést-nyomvonalat ésszerú leeht úgy megoldani most, hogy később a vastagabb kábel is belehúzható legyen. és/vagy Már most belehúzni a CSAK 1 FÁZIS-t haszálva is megfelelő réz vastagságú, de 5 eres vezetéket. ------------
1 fázison célszerúen ARRÓL a fázisról tölts, amelyiken a legkévésbé ütközik az új töltés a régi töltéssel és ház nagyfogyasztóival.
************ Az új vezeték ... Kezdő végére raknék egy 16 Amperes "B" típusú kismegszakítót. (zárlat védelem és áramtalanítás/leválasztás céljából)
A távoli végére egy 12 modulos kiselosztó dobozt, 5-15 eFt - beltérben, eső/hó védett helyen szabadtéren IP 44 - védtelen szabadtéren IP65 vagy IP67
Ebben a dobozban fogadnám a kábelvéget .
1 vagy 3 darab fővezetéki sorkapoccsal a Fázist/Fázisokat, ~1000 Ft/darab
és Egy T2 osztályú AC túlfeszültség védő, 15-20 eFt
és Ha 10 méternél hosszabb az új vezeték akkor alighanem (élet, autó és zavar védelem) egy helyi 2 méteres földelő szondát is levernék, 8-10 eFt a boltban vásárolva
és aztán Az 1 fázisú töltéshez a KÉK "ipari konnektor", ha direktben bedugós töltés lesz.
Ez így egy jól kiépített az autót- és az életet is védő megoldás.
----------
Persze, lehet egyelőre csak ....
Egy 3x2,5mm2 réz kábelt behúzni is, ha az is elég.
Aminek a távoli vége egy KÉK ipari konnektorba van kötve, nem beázósan !
Az INDULÓ végén pedig ott van a minimálisan kötelező védelem. - egy 16 Amperes "B" típusú kismegszakító és - egy 1 fázisú "A" típusú FI relé ----------
A 3 fázis pedig majd megoldódik, akkor amikor kell ténylegesen ... (esetleg a csövezés legyen kellően tágas egy későbbi kábel cseréhez,ha olyan a nyomvonal, hogy nehézkes a csere )
> a képen,baloldalt sárgával jelölve. A villanyórától jövő kék, 0 vezeték minek van bekötve a mellette lévő földbe?
Keress rá: PEN szétválasztás. A topic egyik kedvenc témája, ezerszer lerágott csont.
Egyébként ide sajnos a leírtak édeskevesek lesznek. Egy teljesen független áramkört kell kialakítani három fázisra, FI relével, saját kismegszakítóval. Részemről a meglévőt is átalakítanám, FI relé, új kismegszakítók, ilyesmi. Mindenképp hívj egy szakembert, ne állj neki magad csinálni.
Köszönöm, és is valami ilyesmire gondoltam. Az esetleges 11 kw kiépítésére évek múltán lesz szerintem szükség,ha a mostani /most vásárolt autómat majd esetleg lecserélem. Tuti kell a 4mm2-es kábel? Ez elbír tartósan vagy 23-25A-t.
Arra a vezetékre,amit bekötök közvetlenül az óra után, oda érdemes tenni egy külön kismegszakítót? Az mekkora legyen?Mondjuk 2,5-ös vagy 4-es vezetékhez nézve?
Másik kérdés,hogy tanuljak:
a képen,baloldalt sárgával jelölve. A villanyórától jövő kék, 0 vezeték minek van bekötve a mellette lévő földbe?
Szia, köszi így van,megnéztem,kíváncsi voltam. Ennek amúgy mi értelme? Réz jön be, a házba is réz van, az alu csak a garázsig megy (10m) ahol az összes kismegszakító van.
Van néhany, NEM vilagítási célú gazkisüléses csövem (Osram Spectral). Ezeket anno fojtótekerccsel üzemeltették, az üzemi feszültségük 15-30 volt között, az ára 1-1.5 amper között. 220v ról működnek, tehat egy részük eleve hidegkatódosként gyújtott, van, amiben belső gyújtóaramkör van - de mindegyiken csak két betáp érintkező.
Ezeket kellene használnom elektronikus előtéttel - azok viszont, amit találtam, nem hidegkatódoshoz valók, ezért 4 vezeték megy egy fénycsőre.
Szerintem a második kettő csak azert, mert így ellenőrzi, hogy ne legyen szakadt az izzószál. Ha szakadt, nem gyújt. Ha működik, azonnal indul a kisülés (nincs "gyújtás" a szalon.
A kérdes: ha a szál másik vegére menő egy-egy szálat rövidre zárom az 1 es szállal (tehát szimulalok egy ép csövet), akkor működne a dolog?
Az izzószálak nagyon kis ellenállásúak, normál előtétnél a fojtóval vannak sorba kötve, meg egymással, ettől ízzanak föl.
Nos?
(A térjek át ledre és hasonló köröket hagyjuk ki. Ezt KELL megoldanom.)
Jaja. Pontosabban ő nem is akart Ft-t a boyler elé tenni, én mondtam neki, hogy tegyen. Ezért kérdeztem itt, hogy milyen tapasztalatok vannak a vezérelt áramköri FI-vel, mert furcsállottam, hogy Ő mint szakember nem ajánlotta fel. Arra gondoltam, amit írtam is, hogy esetleg előfordulhat indokolatlan leoldás is és ezért nem forszírozza.
Sziasztok, segítséget szeretnék kérni. Minimális ismeretekkel rendelkezem,konnektor, kapcsoló bekötése megy.
Szeretnék villanyautó töltéséhez két lehetőséget megcsinálni. Jelenleg olyan autó van amihez van gyári 220-as dugaljú box, és 10A-el tölt. Nekem ez egyenlőre elég lenne,mivel a cégnél ingyen töltök, otthon csak néha töltenék tá. Viszont a jövőt nézve jó lenne ha bővíthetném 3 fázisra.
Megnéztem a villanyórát,mi van ott. Most úgy néz ki,hogy a villanyórába 3 fázis van elvileg benne, de a házban és a műhelyben sehol nincs 380-as dugalj.
A terv az lenne,hogy a kismegszakítókba bekötni a 3 fázist,elvinni 5 eres vezetékkel oda ahol tölteni akarom, és egyenlőre csak sima 220-as dugaljt feltenni,később pedig bővíthető.
Ikertelken lakom, a mi telkünkön van az ikerszomszéd órája is. A 2 villanyóra mögött van 1 teljesen műa csőben futó kábel,ez jön be a szomszéd órájába alulról, és van óránként 1-1 vastag kábel ami a kismegszakítóktól megy vissza a földbe. Gondolom ami 1 bejön,az jön be az utcáról, ami pedig felöl megy vissza a földbe az a 2 házhoz megy.
Ami nem tiszta a képek alapján:pirossal jelölve ami 3 vezeték jön a villanyórától. Kékkel ami kimegy elvileg a házhoz. Ha 3 fázis van,miért vékonyabb ami a villanyórától jön és miért vastagabb ami a házhoz megy.
Ha az elképzelésem szerint van minden akkor csak a kismegszakítók kimenőjébe kell a plussz 5 erest bekötni és már mehet is a töltőhöz?
A képeken még csatolom a 3 db B20-as megszakítót ami a villanyóra dobozában van.
El kell hajtani a picsába... az ilyen túlbuzgó majmot!
A mérőhelyen túl azaz a mért részen >> semmit ne akarjon plombázni. Nincs köze hozzá és ezárt joga sincs rá. Ennyi.
----
Más kérdés, hogy HA a beetetős-lehuzós, hazudozó, ócska-féreg regszerelő. Sunyi módon elhitet ilyesmit az ügyféllel és pláne, ha még le is plombázza neki.
Akkor azzal magának biztosítja be a melót most is és a jövőben is, jó eséllyel. Nos, ezért hazudozik és ... veri át a tájékozatlan ügyfelét.
"nem érdemes aszimmetrikus (32+32+20) ampert kérni, mert az sok idő mire engedélyezi a szolgáltató"
Marhaságot beszélt aki mondta !
Kerüld el a fogalmatlan, kamuzó-félrebeszélő regisztrált szerelőket... ha lehet. (mondjuk sajnos a többségük ilyen)
****** Ballagj be szépen az ügyfélszolgálatára személyesen az utolsó számláddal és intézd el >> rendeld meg amit akarsz. vagy Megbízhatod a megrendelés ügyintézésével az általad válaszott regszerelőt IS, de nem kötelező. vagy Intézheted az interneten is >> online a szolgáltatód honlapján "Teljesítmény növelés" a címszó pl. az EON megrendelési adatlapja https://www.eon.hu/content/dam/eon/eon-hungary/documents/pest-megyei-halozat/dokumentumt%C3%A1r/24_I%C3%9CTA-A_1-3.pdf
KókasImre: igen lakossági és egyik fázis sem lesz több mint 63 amper. viszont nekünk azt ajánlották hogy nem érdemes aszimmetrikus (32+32+20) ampert kérni, mert az sok idő mire engedélyezi a szolgáltató
Az elosztói üzletszabályzatoknak megfelelően az a közcélú hálózatra csatlakozás módjáról, a túláramvédelmi méretlen berendezésről-és méretlen fővezeték rendszerről, valamint a mérés helyének kialakításáról, arra jogosított (Magyar Mérnöki Kamarai aktív jogosultsággal rendelkező) villamos tervezővel az épület létesítését megelőzően műszaki tervdokumentációt kell készíttetnie (40/2017 NGM rendelet alapján) a rendszerhasználónak.
Nem szükséges a tervdokumentációt bemutatni az elosztói engedélyesnek abban az esetben, ha a fogyasztói igénynek megfelelő típusmegoldás szerinti csatlakozási módot választ, és az igényelt tarifákhoz és teljesítményekhez igazodó rendszerengedélyes fogyasztásmérőhelyet alkalmaz a regisztrált villanyszerelő, valamint az épület maximum négy felhasználási hellyel és egy közösségi méréssel rendelkezik. Minden típusmegoldástól és rendszerengedélyes fogyasztásmérőhely alkalmazásától való eltérés esetén, valamint csoportos 4 felhasználási és egy közösségi hely felett a feszültség alá helyezések (bekapcsolások) alkalmával a helyszínen az elosztói engedélyes által előzetesen egyeztetett villamos tervdokumentációnak rendelkezésre kell állnia az alkalmazott műszaki megoldásról."
Legalább is 1 éve ez volt.
De ha beadod az igényt, választ fogsz kapni mit kíván a szolgáltató, lehet már csak kék házakat kötnek be, vagy piros mérőszekrény kell, sosem lehet tudni...
Kertesházunk alektromos hálózatát szeretnénk bővíteni. A kérdés az hogy ha fázisonként túllépjük (pl. 3x25 + éjszakai 16 amper) a 32 ampert akkor mindenképp kell-e tervezetni a mérőhelyet. Egyik villanyász szerint igen, a másik szerint csak fázisonként 63 amper fellett kell az áramerősség miatt bővíteni.
Logikusan... ********* Bakker! a FI bizony NEM csapkod le csak úgy OK NÉLKÜL !!! ********* HA mégis lecsap akkor - valami gebasz van és >> azért van, hogy ilyenkor lecsapjon - meghibásodott >> csere
-----------
Más kérdés, hogy mi ellen is véd a FI relé ?
Hiszen,
1. A bojler NORMÁLIS helyen ÚGY van bekötve-szerelve. hogy Esélyed se legyen az áramkörével megrázatni magad !
Kivéve persze, ha hülye vagy és olyan helyeken nyúlkálsz >> ahol nem kéne, vagy elfúrod netán, stb.
De ekkor is CSAK a fázis/földelés közé kerülés esetén véd meg jó eséllyel a FI relé. A fázis/nulla közé vagy a fázis/fázis közé kerülés estén simán meghalsz a FI relé ellenére is !!!
2. A bojler és áramkörének SZIGETELÉSI hibája a "földelés felé" esetén KÉT nagyon eltérő eset van.
2/1. TESTZÁRLAT Amikor a fázis kijut FÉMESEN és ezért >> NAAAAAAGY hibaáramot okozva ezzel. Ekkor alapban a kismegszakítónak/olvadóbiztosítónak kell megvédenie !!!! ami lecsap/kolvad. A testzárlat hiba védelméhez tehát NEM SZÜKSÉGES a FI relé. De ha van FI relé IS, akkor az is ad egy második védelmi megoldást pluszban.
2/2. ÁRAMSZIVÁRGÁS Amikor a fázis kijut DE NEM FÉMESEN és ezért >> CSAK KISEBB hibaáramot okozva ezzel. Ekkor alapban a kismegszakító/olvadóbiztosító NEM TUD megvédeni !!!! Mert nincs meg az elég nagy hibaáram (csak szivárgás van) és így >> a védelem nem csap le, nem olvad ki. EKKOR SZÜKSÉGES és JÓÓÓÓÓ a FI relé :-) Mert az már egészen kicsi fázis/földelés közötti áramszivárgás>>hibaáram esetén is lecsap...
Itten a fürdőszobában egy 80 literes Hajdú bojler van, alsó hangon tizenpáréves lehet, még a korábbi tulajtól származik. Gyanítom, hogy még az eredeti állapot, nem volt piszkálva. Pár éve a felújítás során meg akartam nézetni szerelővel, anód, tömítés, kicsit hosszabb vezeték a bekötéshez, ilyesmi, de aztán elmaradt, mert nem tudtam az időpontot illetően dűlőre jutni vele. De üzemel gond nélkül, úgyhogy mégmajd jó lesz kicsit így. Szóval csak azt akartam kihozni, hogy kb. három éve van előtte AVK, és eddig egyszer sem szólalt meg, miért is tette volna. Előtte meg csak az óránál volt egy 10A kismegszakító, se leválasztó kapcsoló, se megszakító a lakáselosztóban - na ezzel viszont nem akartam volna együtt élni.
Azon gondolkodom, hogy gipszelés helyett a védőcsöveket meg a kötődobozokat ezzel a Tytan B3 gyorsragasztó habbal tögzíteném. Elvileg 60 mp után már kezd kötni és nem tágul utána. Csinált már valaki ilyet, vagy láttok hátrányt? Kültéren láttam már hasonló módon rögzítve dobozokat, azért gondoltam erre.
Elkeserítő... Te vagy az, aki megmondod ki az úriember, te vagy az aki itt tanácsokat adsz másoknak, te vagy az, aki nagyon kevés hasznos tanácsot tud adni (minden hsz-edet megcáfolják). Menj el valamilyen varázslóhoz, aki leveszi rólad az átkot, hátha lesz valami hatása.
Ilyen kérdése nem lehet egy picurkát is értő villamos szakembernek.
Évtizedekig használtunk úgy villanyboylert, hogy nem volt előtte FI relé.
A kérdésem, vagy aggodalmam alapvetően a vezérelt -éjszakai- áramkörre irányul. Mert ha éjszaka közepén leold, reggel nézhetjük, hogy mikor lesz megint normális hőmérsékletű melegvizünk. Tehát nem a szabvány érdekel, mert az "egy dolog", hanem a praktikus oldala.
Ha a "nappali" áramkörön lenne a boyler, nem kérdeznék ilyet, mert a biztonság lényeges.
Ez egy jó gumicsont , elég gyakran foglalkoznak vele. Tehát ebben a helyzetben éppen szabályos --De egy kis változtatás? S máris .....lehet még akármi is.
Szabályos az így kialakított EPH hálózat szerintetek? Elvileg teljesül az a kitétel az érvéghüvelyezéssel, hogy ha az egyik cső elbontásra kerül, attól a védelem még megmarad a többinél.
Ismerjük a napelem telepítő cégeket, hogy milyen egyik másik. Most volt érintés védelmi felülvizsgálat és belekötöttek ebbe a kivitelezésbe, ezért kellene valahogy egyszerűen, de szabványosan megoldani. Sajnos kénytelen leszek a 16os vezetéket levonszolni a földszinti főelosztóig.
Az eph sín rendben van, de 10. emeletről kellene lejönni a földszintre. Egy 5x10 kábel van leküldve, tehát a 10es z/s adott lenne. Be kellene egy 16ost fűzni, ezért lehet inkább kicsit el kell húzni a villámvédelmet a konzoloktól az lesz az egyszerűbb.
Jelenleg kb. 10 darab különálló szerkezeten lévő napelem sziget van és ezek vannak felfűzve zöld sárgával egymás után, majd ez a zöld sárga rá van kötve az inverter burkolatára. Ezeket kellene csillagpontosan bekötni eph-ba, ami 10 darab külön vezetéket jelentene ha jól értelmezem. A DC kábellel való együtt vezetés úgy lenne maximum megoldható, hogy egy külön gégecsőben mellette.
Lehet, hogy csak a jövőbe nézett. Jelen pillanatban a B árszabás az jószerivel csak azért van, hogy a lakosság ne keljen fel dorongokkal, mert drága a meleg víz. Most a nappali fogyasztást kellene ösztönözni, az lenne jobb a rendszernek, és erről már tavaly ősszel lehetett olvasni. Aztán ki mit ért ki egy leírt szövegből.
Az elkülönölt komplett napelemezők/sztringek amik csillagpontosan kötendők be.
ZÁRT vezeték/vezető hurok kialakítása tilos! Az összetartozó DC(napelem) vezetékeket és az ő zöldsárgájukat együtt, azonos nyomvonalon kell levezetni a napelemektől.
A 6 mm2 akkor elég, ha nem tud létre jönni villám rész-áram a zöldsárgán, mert - be van tartva a védőtávolság a villámvédelemtől vagy - elszigetelt rendszerű a villámvédelem Ekkor elég a T2 szintű túlfeszültség védelem is.
Megj: vagy elég a 6 mm2 is vagy kell a 16 mm2 A 10 mm2 nem játszik (de jó a 6 mm2 helyett nyilván).
Lehet, hogy a levezető átrendezése lesz a megoldás, bár eph vezeték akkor is kellene. Jelenleg nem csillagpontosan van vezetve, hanem fel vannak a panelok fűzve és az időszakos ÉV vizsgálat ezt kifogásolta, plusz a keresztmetszet sem megfelelő szerintük (van ahol 6-os, van ahol 10-es réz).
Igen a megoldás megfelelő, a TvMI 7.6:2024.02.01. részletezi ezt az F.1.6.4.3. pontban. Feltéve ha kielégíti a védőföldelő-vezetőre és védőösszekötő-vezetőre vonatkozó MSZ HD 60364-5-54:2012 szabvány követelményeit.
A mindennapszakin 70,104 Ft/kWh az áramdíj, a vezérelten meg (a Komforton is) 60,935 Ft/kWh. A sima vezérelt és a Komfort között az a fő különbség, hogy a Komfort 12 órán keresztül ad áramot, a másik meg 8 órán keresztül. Régebben a Komfort valamivel drágább volt, de most egyforma a tarifa.
Meg azt sem szabad elfelejteni, hogy a rezsikös keret külön-külön jár a vezérelt és mindennapszaki mérőre is, és a bojler tekeri az órát rendesen.
Van az épületen villámvédelem és a biztonsági távolság nincs betartva a levezetők és a tartó szerkezetek között. Addig tiszta, hogy ebben az esetben az eph 16 mm2 réz a fő földelőig és a tartó szerkezeteket a villámvédelembe is be kell kötni. Van kb. 10 különálló tartó szerkezetem. Úgy gondoltam, hogy ezeket csillagpontosan összehozom egy eph gyűjtő sínre kültéren, majd ebből egy közös 16-os vezetéken tovább viszem be az inverter mellé egy gyűjtő sínre és ebbe bele kötöm a dc és ac túlfeszültség levezetőt, az inverter védő vezetőjét, majd az egész megy le a fő földelőig 16-ossal. Ez így jó lehet? Mellékelt képet találtam.
Mondjuk a táblázat alatti apróbetűt sem ártana megértened. Bár ez kb. a lehetetlen küldetés már egy volt párttikár-szekuritate demens agyának, gondolom.
" És ha az említett zárlat megjelenik, és az EPH vezeték csatlakozása valahol mégsem tökéletes (mert nem készülékeknként húzzák el az elosztószekrényig, akkor az összes, erre az EPH ágra kötött, amúgy nem elektromos készülékre rátetted a fázist, vagy legalábbis a feszültségosztás miatt megjelenő feszültségszintet. Míg egyébként az csak a meghibásodott készülék házán jelenne meg. "
Nomeg, A védelem leoldására van időhatár is... zárlat esetére. Akkor IS, HA a fémes vezetés éppen nem okés >> vissza a nulla vezetőig a zöldsárgán át.
"mondjuk a szabvány megengedi a 2,5mm2 keresztmetszetű (réz) EPH vezetéket. "
Szerintem,
NEM engedi meg .... a "védő-összekötő" >> EPH vezeték esetén (minimum 6 mm2 réz kell)
CSAK a "kiegésztő-védő-öszekötő" esetén engedi meg. (lehet 2,5mm2 >>védett vagy 4 mm2 >> védelemnélküli réz is)
----- A védő vezetőre pedig berakom újra a tabellát... (a gyengébbek kedvéért)
Aminek a lényege, hogy: 16 mm2 rézig!!! A fázis veztővel kell azonosnak lennie legalább.
Vagyis a 6 mm2 réz mint minimum EPH (="védő-összekötő vezető") A max 6 mm2 fázis vezető mellé okés! szerintem.
Hmm?
-----------------
" És ha az említett zárlat megjelenik, és az EPH vezeték csatlakozása valahol mégsem tökéletes (mert nem készülékeknként húzzák el az elosztószekrényig, akkor az összes, erre az EPH ágra kötött, amúgy nem elektromos készülékre rátetted a fázist, vagy legalábbis a feszültségosztás miatt megjelenő feszültségszintet. Míg egyébként az csak a meghibásodott készülék házán jelenne meg. "
He ?! Leülhetsz ...egyes !
A védelemnek 1X-es hiba esetén KELL JÓL működnie. (testzárlat)
Te meg 2X-es hibáról beszélsz vazze! (testzárlat ÉS kötéshiba/szakadás valahol máshol)
Na jó, akkor tegyünk különbséget a terheletlenül azonos potenciálon lévő hálózat, és a ZÁRLATI áramot levezetni hivatott PE vezeték között.
A VÉGE valóban mindkettőnek ugyanoda van bekötve az elosztódobozban.
Természetesen elképzelhető olyan rendszer, ahol az EPH vezető olyan minőségű, vastagságú, hosszúságú, hogy teljesítené azt, amit a SZÁMÍTOTT (tervezett) PE vezetőnek kell kibírnia. De ez esetleges. Mert mondjuk a szabvány megengedi a 2,5mm2 keresztmetszetű (réz) EPH vezetéket.
A PE vezetőre rá lehet kötni az egyes készülékek EPH bekötő vezetékét, pl egy emeleten. Fordítva nem. (fizikailag persze igen)
És ha az említett zárlat megjelenik, és az EPH vezeték csatlakozása valahol mégsem tökéletes (mert nem készülékeknként húzzák el az elosztószekrényig, akkor az összes, erre az EPH ágra kötött, amúgy nem elektromos készülékre rátetted a fázist, vagy legalábbis a feszültségosztás miatt megjelenő feszültségszintet. Míg egyébként az csak a meghibásodott készülék házán jelenne meg.
Ehhh, dehát UGYANAZON a fémesen vezető hálózaton >> potenciálon van ... Ugyanarra a KÖZÖS pontra csatlakoznak a TN-S rendszerben.
- akár védő vezető (PE >> "testelés" és egyben "epéházás" is) - akár védő-összekötő vezető (EPH >> csak "epéházás")
--- Az EPH célja pedig éppen az, hogy az ÉPÜLETEN BELÜL >> a HELYI HIBA potenciál legyen MINDENHOL!!!! Ne kegyen elérhető sehol a "kintről/máshonnan" behozott eltérő idegen >> ezért megrázni is képes potenciál.
Jóreggelt, szakikám ! ---
Külön műsor a kiegészítő-védő-összekötő vezető. Ahol ugye a MAX <= ~50 Volt elérése cél 1X-es hiba esetén.
ha van a mért oldalon elosztó akkor ott szét tudod bontani a kábelt és ki lehet csöngetni a bojlerig melyik szakadt, de nem árt ha képben vagy a villannyal, meg ne rázzon
Biztosan NEM ! Nem üzemi áramok vezetésére van kiépitve.
PL egy ilyen ;
Ha itt áram folyik -akkor feszültségesés is van --s máris lehet "a csip a vizcsap " nevű jelenséget keresgélni.Ha meg ez 2-3 szomszéddal odébb jelentkezik?Mitévő leszel.
8-9 Amper a jellemző üzemi áram a 72 literes sütőben a nagy adagoknál. és 12-14 Amper körül fűt néhány perceket, felfűtéskor, felmelegítéskor, grillezéskor
Nálam 1998-tól 2024 októberig használtuk a régi sütőt . Semmi jele nem volt az öregedésnek , pedig a sütő mögött van a dugalj , ahol azért melegebb van mint a sütő előtt . Az új sütőt is ugyanabba a dugaljba csatlakoztattam . Lényegében egy jó minőségű dugalj kibírja a terhelést ( 16 A maximum ennél a sütöd se igényelhet többet ) .
Ha van lehetőséged , nézd meg a sütő belsejében milyen vékony drótokkal vannak bekötve a fűtőtestek , de főleg a termosztátot nézd meg , hiszen azon a maximális áram folyik .
Unalmas kérdés, de nem ismerem a választ, azért kérdezem:
Új lakóhelyre költöztünk, és -minden bizonnyal- a klímások elfúrták a vezérelt áramkör nulláját. (Reggel nem volt melegvíz a boylerben, miután felszerelték a klímát.)
Most -ideiglenesen- átkötötték a normál fázisra.
Ezek szerint a normál és a vezérelt áramkör (nulla és fázis) külön-külön jönnek be az oszlopról?
Felőlem. Én most a villanysütőmön vakarózom, hogy ezek mennyire komolyan gondolják, mikor egy csirkebél végére rakott dugvillával szállítják a majdnem 4 kilowattos fogyasztású dobozt. Remélem ki lehet csavarozni és nem kell levágni.
Az érintésvédelem nem a lenyúzott és fémajtóval odacsukott hosszabítóról szól.
"
"A veszélyes aktív részek ne legyenek megérinthetőek és a megérinthető vezetőképes részek ne legyenek veszélyes aktívak: normál állapotban (üzemelés a tervezett használat szerint lásd az ISO/IEC Guide 51:2014, 3.6. szakaszát hibátlan állapotban), vagy egyszeres hibaállapotban."
Tehát a szabvány által megkövetelt szint az egyszeres hibaállapotra vonatkozik. A "meggyalázott" fúrógépkábelnél már sérűl az alap és kiegészítő szigetelés is, az ellen nem véd.
- Ha a darabológép érintésvédelmi mérés alapján rendben van, (tehát előírt időn belül működik az érintésvédelmi kioldószerv) akkor a villamos berendezés testét nem szükséges külön az EPH rendszerhez csatlakoztatni. Önszorgalomból megteheted, de ezt nem kéri a szabvány.
- A pótálvány tekintetében meg kell határozni, hogy bevezethet-e az épületbe veszélyes potenciálkülönbséget. A szabvány jelenleg a "bejövő fémes részek" és az "épületbe kívülről bevezetett vezetőképes részek"-re koncentrál, ezek amikkel foglalkozni kell a fő-földelőkapocsra történő EPH bekötéssel kapcsolatban. Azért az betyáros lenne, ha minden fémből készült tárgy, ami a betonon áll, szép zöld/sárga vezetékkel össze lenne kötözgetve. Garantáltan fél év múlva cafatokra vágnák a melósok, mert nem lehet odébtenni semmit. Itt megemlíteném, hogy a jelenleg érvényes előírás nem kezeli a "nagykiterjedésű fémszerkezetek" fogalmat, ez a 2003-ban viszavont MSZ 172-ben volt definiálva. Abban az esetben, ha az állvány csak ott álldogál, nem hurcol idegen potenciált az épületbe (helyi föld potenciálját sem), és csak annyi a bűne hogy egyidejűleg érinthető a villamos berendezés testével, nem szükséges bekötni. És engedjük el, a "hosszabítóra ráteszik az állványt, és az így feszültség alá kerülhet" dolgokat.
- Az MSZ HD 60364-7 sorozat különleges helyiségekre és berendezésekre előírhat kiegészítő EPH bekötést, ezeket nyilvány meg kell követelni pl. MSZ HD 60364-7-706:2007 vezetőanyagú szűk helyek
411.3.1.2. Védő egyenpotenciálú összekötés
Azokat a bejövő fémes részeket, amelyek veszélyes potenciálkülönbséget vezethetnek be és nem részei a villamos berendezésnek, minden egyes épületben a védő összekötő vezető felhasználásával be kell kötni a fő földelőkapocsba; ilyen fémes részekre példák a következők:
● az épületben lévő közüzemi csővezetékek, pl. gázvezetékek, vízvezetékek, távfűtési rendszerek;
● a szerkezeti idegen vezetőképes részek;
● a vasbeton épületszerkezetek hozzáférhető fémrészei.
Az ilyen, az épületbe kívülről bevezetett vezetőképes részeket az épületen belül, az épületbe való belépési pontjukhoz a lehető legközelebb kell bekötni az egyenpotenciálú összekötésbe. Az épületbe belépő, a belépésüknél szigetelő közdarabbal ellátott fémcsöveket nem kell a védő egyenpotenciálú összekötésbe bekötni.
idegen vezetőképes rész(extraneous-conductive-part)
Az a vezetőképes rész, amely nem része a villamos berendezésnek, de alkalmas valamely villamos potenciálnak általában a helyi föld villamos potenciáljának az odavezetésére.
[FORRÁS: IEC 60050-195:1998, 195-06-11]
(helyi) föld [(local) earth; (local) ground (US)]
A Földnek az a része, amely villamos vezetői kapcsolatban van a földelővel, és amelynek a villamos potenciálja nem szükségszerűen nulla.
Valóban, köszi a hasznos infót! Megnéztem, hajlított könyök is van hozzá. A MÜ II cső vajon UV-álló és fagyálló?
A gond az, hogy a vállalkozási szerződésben nem volt meghatározva, hogy az esztétikát hogyan kell megoldani, és a kivitelező jellemzően az olcsóbb megoldást választotta. (Például kezdetben a föld alá is MT kábelt rakott). De kiszámolom, hogy ez a MÜ II cső mennyibe kerülne 30 méterre, hátha még belefér a keretbe.
Köszönöm szépen a válaszodat, a ház falába történő besüllyesztés jó ötlet! Remélem, hogy megvalósítható, vagyis azon a területen a sarkoknál (közvetlenül a födém alatt) nincs erős beton. Vésni nem igazán szeretnék, vágni pedig nem biztos, hogy olyan mélyen be lehet. A jelenlegi MT kábel gégecsőben fut a kültérben, amit a villamos biztonsági felülvizsgálat hibaként jelölt meg, mivel az MT kábel tartósan kültérben nem használható. Remélem a kivitelező nem akadályozza meg, hogy a kültéri kábelre visszategyem a védőcsövet, és akkor az esztétikailag a helyzetet javítaná.
A kábelcsatorna még jobb megoldás lenne a gégecsőnél, de fagy- és UV álló kivitelben 30 méteren keresztül eléggé költséges lenne.
a kábel a ház sarkainál (legalább 4 helyen) több mint 20 cm-rel elállna a ház falától
Ez a kábel a ház falám megy majd, burkolat nélkül? Elég ronda lesz.
Ha esetleg kábelcsatornában, akkor a saroknál be lehetne vágni/vésni a kábel sugarának megfelelően, aztán visszajavítani (gipsz stb - a stukkó régi műfaj) az eredeti alakra. Ha van kábalcsatorna, csak az látszik, az nem, hogy alatta rövidítettél a kábellel.
Abban az esetben, ha a felülvizsgáló "egyéni elgondolások" alapján minősít, lehet hogy "ezt nevezed szakmának" de akkor a kolléga nem biztos hogy tudja, mi a feladata.
"33. villamos biztonsági felülvizsgálat: a villamos berendezések olyan részletes a méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazó különleges erősáramú villamos szakképzettséget igénylő ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az a vonatkozó szabványok vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldásokat tartalmazó műszaki előírások valamennyi kritériumát,..."
de idézhetnék innen is:
"...a villamos berendezés szemrevételezéssel és vizsgálattal végzendő első ellenőrzésére vonatkozó követelményeket adja meg, annak meghatározására az észszerű megvalósíthatóság keretein belül , hogy
az megfelel-e az IEC 60364 más részeiben megadott követelményeknek,..."
Ezért "szabványossági felülvizsgáló" a neve. Te se érts félre, valóban nem a szabványoktól lesz jó szakember valaki, és valóban nincs mindenre pontos megoldás, de valahonnan el kell indulni. Mert különben megérkezünk a "kössünk be mindent, ami fémből van az EPH-ba" felülvizsgálókhoz. Ugye a kazánházban kössünk át minden csapot, karimás, menetes csőkötést, és itt születnek a fém ajtókeretek bekötései, mert az elcsípheti az ajtón átvitt hosszabbítót, és a fém öltözőszekrény is halálos veszélyforrás. Aki felülvizsgáló, az automatikusan jó szakember lesz, és mindent úgy kell csinálni, ahogy mondja?
A szabvány sehol sem kéri a villamos berendezés külön EPH bekötését, kivéve ha az előírt lekapcsolási idő nem teljesíthető. Ezt kiegészítő EPH vezetővel kell megoldani. De akkor a felülvizsgáló a jegyzőkönyvben nyilván megállapítja hogy a berendezés nem megfelelő érintésvédelmi szempontból, hivatkozik a konkrét szabványra, előírásra, és megteszi a javaslatát a javításra és határidejére. Sőt, a javítás után ezt újra mérnie kell. A különböző olvasmányok, kiadványok sokmindent írnak, de sosem lesz belőlük szabvány vagy jogszabály...
Köszönöm a válaszodat! Igen, külső sarkokról van szó, és a legtöbb fordulás vízszint-vízszint, de van vízszint-függőleges is. Őszintén szólva még nem láttam sehol több mint 20 cm-es omega alakú hajításokat a házak homlokzatainak sarkain, ezért gondoltam, hogy valamilyen esztétikus megoldás is létezhet. (A föld alatti elvezetés azért lenne körülményes, mert a járdát fel kellene körbe szedni.) A napelemes rendszert kivitelező cég eredetileg közvetlenül a legközelebbi ponton (a pincében) akarta eredetileg a termelői kábel bekötését, de utána a közvetlenül a mérőórába történő bekötés mellett döntött, amihez nagyjából 20-30 méter távolság a ház mentén.
Másik próbapad 1 méterre. Ha meg valaki éppen uzsonnázna, ezért a bedugott fúrógépet, (amiről előzőleg egy óvatlan pillanantban leharapdálta a kettős szigetelést) ideiglenesen ráteszi, akkor nullára :)
Egyébként én simán elfogadnám, ha egy szabvány leszögezné, hogy minden I-es osztályú, telepített berendezést, vagyis olyat, amit nem tologatnak munka közben, hanem lerakják és ott marad, azt a telepítéskor rendesen csavarral és vezetékkel földeljenek le. Ha dugvillás, ha fix bekötésű. Csak legyen leírva.
(kihangsúlyozva, nem a másfél méter 6mm2 vezeték megspórolása a cél, az be lesz építve a felülvizsgáló kielégítése céljából)
Kérem, hogy valaki, aki gyakorlatban foglalkozik ezzel (ill. ismeri a hatályos rendelkezeseket) miondja meg, hogy egy 5 pólusú 32 amperos csatlakozoval bekötött berendezest be kell- e kötni vagy sem egy külön vezetékkel a műhely védőföld vezetékere?
Az ötfelezős által belinkelt válasz érdekes módon még arra a kérdésre SEM ad egyértelmű választ, amire eredetileg vonatkozott.
A kérdező ugyanis ezt kérdezi: "...a táp kábelben lévő védővezetőn kívül még egy a géptestre kötött kiegészítő EPH-ba kötéssel is el kell látni?"
Itt a kulcsszó a kiegészítő EPH
Erre megválaszolják neki, hogy elektromos gépre PE (védővezetőt) kötünk, nem elektromosre meg EPH (egyenpotenciálra hozót). Ez rendben is van. A kérdés azonban a kiegészítő volt.
Mert amúgy: ha csatlakoztatva van a gép, akkor ugye van PE vezetője. Ha egy másodikat is rákötök fixen, és a PE-sínre csatlakoztatom, akkor két PE vezetője lesz. OK, kisebb hurokellenállás testzárlatnál. De ha most kihúzom a csatlakozót, akkor ugye, már nem elektromos gép, csak egy nagy vas. Akkor most a PE-sínre csatlakoztatott vezeték (ugyanaz) már EPH kellene legyen, mivel innentől a kívülről rákerülő feszültséget vezeti le.
Azért a MEE VBF munkabizottságban is fogalmazhatnának egyértelműbben....
Egy NYY-J kábelnek a ház homlokzatának sarkainál történő elvezetése kapcsán kérném a tanácsotokat. A kábel átmérője 19mm, hajlítási sugara ennek a 12-szerese, vagyis a kábel a ház sarkainál (legalább 4 helyen) több mint 20 cm-rel elállna a ház falától, ami nem esztétikus. Erre a tudomásotok szerint létezik valamilyen megoldás, például 90-fokos toldó? A javaslatokat előre is köszönöm!
Nem kötelező engem olvasni, csak éppen én azt írtam Ruzsa János kérdésére hozzászólásomban, amit a MEE VBF munkabizottsága mond. A MEE VBF munkabizottsága meg a VMBSZ értelmében az ország hivatalos szakértője. Ezt a konkrét állásfoglalásukat, hasonló esetről, akkor épp nem olvastam, de bemásolom ide:
"- Ezt úgy kell értelmezni, hogy pl. egy bálázó gépet, ami fém vázzal, és fém, érinthető külső borítással rendelkezik, a táp kábelben lévő védővezetőn kívül még egy a géptestre kötött kiegészítő EPH-ba kötéssel is el kell látni?
- A válasz kérdésére összefoglalóan az, hogy villamos szerkezetre PE-vezető, idegen fémszerkezetre egyenpotenciálra hozó vezető, vagy kiegészítő egyenpotenciálú vezetőt kell csatlakoztatni."
Ami azt az ellenérvedet illeti, hogy:
"nem a vélemények és egyéni elgondolások alapján kritizál a felülvizsgáló"
...de bizony, hogy majdnem pontosan úgy van. Ezt neveztem a szakmának. Szaktudása alapján eldönti, mi a szükséges. Mint ahogy a VBF jegyzetben írják: "Az európai szabványok átvételével általánossá vált a egyenpotenciálú összekötések alkalmazásának kötelezettsége. E szabványokban gyakran csak az alapelv van leírva, a részletek szabályozása nélkül."
A részleteket tehát szaktudására támaszkodva a tervező és/vagy a felülvizsgáló dolgozza ki. És természetesen a szabvány előírásait IS be kell tartani, azon már nem kell gondolkodni.
Természetesen egy potenciálon kell legyenek, hiszen védőföldelő-vezető és védőösszekötő-vezetőről beszélünk. A szakmát bizony kell tudni, de azért nem baj ha vannak szabványok, és nem a vélemények és egyéni elgondolások alapján kritizál a felülvizsgáló sem. És a biztonságnak ugye nincs felső határa, de az érintésvédelem egyszeres hibára vonatkozik.
"Azokat a bejövő fémes részeket, amelyek veszélyes potenciálkülönbséget vezethetnek be és nem részei a villamos berendezésnek, minden egyes épületben a védő összekötő vezető felhasználásával be kell kötni a fő földelőkapocsba;"
Én a fenti idézet alapján írtam, hogy nem a villamos berendezést kell kötözgetni a fő EPH-ba.
Sziasztok, meg tudja esetleg valaki mondani, hogy ezt a típusú külső kapcsoló /konnektor kombinációt fordítva is lehet szerelni? Tehát, jobb oldalon kapcsoló, bal oldalon konnektor vagy így fix ahogy a képen van?
1. A villamos szerkezet kézzel érinthető fémburkolatát ami meghibásodás során feszültség alá kerülhet, a szakma "test"-nek hívja. A testeket az MSZ HD 60364-4-41:2018 szabvány 411.3.1.1. pontja szerint össze kell kötni védővezetővel. Ez megvalósul a csatlakozó dugón keresztül, amikor meg ki van húzva, akkor a test nem tud veszélyesen aktívvá válni, mert ugye ki van húzva.
2. Gondoljunk bele, hogy minden dugaszoló villával csatlakoztatott villamos szerkezetet, ami I. évé osztályú, plusz egy rögzített védővezetővel még be kell kötni? Ne már.
3. Ha esetleg EPH-ra gondolt a felülvizsgáló, az sem jogos. A jelenleg hatályos fenti szabvány szerint: " Azokat a bejövő fémes részeket, amelyek veszélyes potenciálkülönbséget vezethetnek be és nem részei a villamos
berendezésnek, minden egyes épületben a védő összekötő vezető felhasználásával be kell kötni a fő földelőkapocsba"
Tehát nem a villamos berendezések és szerkezetek az "áldozatai" az EPH bekötéseknek. Esetleg kiegészítő EPH még talán lehetséges, ha az előírt kioldási idők nem tarthatók, ezt ugye nem tudni, ritkán, de előfordulhat.
4. A munkapad nem hurcol be kintről veszélyes potenciálkülönbséget. Persze önszorgalomból lehet kötözgetni, de nincs ilyen előírás.
5. Régebben valóban, nem vittek külön védőveztetőt a gépekhez, hanem a gyárban az oldalfalon körbefutott egy laposacél, és onnan leosztották. De két külön védőföldelő vezetőre, egy dugós csatlakozóval ellátott szerkezetnél nincs szükség.
"Ha azt rajta hagyja kidörzsölt kábellel akkor egy nagy rázós labszabászgép lesz belőle.
Legalább annyira életszerű mint a salgópolcon, de gondolom ez az ok."
Véleményen szerint az EPH nem a zárlati áramok levezetésére szolgál. Ha arra lenne, méretezni kellene. Jellemzően 6mm2 vezetéket használünk üzemekben de azt is mechanikai okokból nem a várható legnagyobb zárlati áram miatt.
Aztán van olyan definició hogy azt is teszi... De véleményem szerint nem helyette.
Pl. nekem az eszterga padon nincs gyárilag dedikált különálló földelő pont, míg az állványos fúrógépemen van. A cseh gépkönyv szerint külön is le kell földelni, míg az orosz és magyar nyelvűben ezzel kapcsolatban nincs említés.
Csak elmélkedtem, hogy ki mennyire ura szavának... kontra mennyire fórum függő.
----- Az ostoba elvek szerint eljáró "örökre kitiltalak" moderáció egy másik műsor. Ami egyes moderátorok sajnálatos elmeállapotát mutatja meg. Mint pl. a napelemes fórumban is moderáló esetén. -----
---- Két alapvető működési esete van az EPH rendszernek amit >> a "földelés"-sel (fémes zöldsárga) old meg.
1. Amikor az adott villamos cuccból elszabadult fázis/feszültség HELYBEN ráz. Mert sikerülhet megérinteni közvetlenül... a vezetéket vagy a testzárlatos cucc burkolatát. Ekkor magát a hibás cuccot kell bekötni, hogy a belőle kiszabadult delejt ott helyben elkapja a "földelés".
2. Amikor az elszabadult fázis/feszültség MÁSHOL RÁZ >> távolabbról/idegenben. Azaz nem helyben van a forrása, csak egy vezetőképes valamin át valahogyan eljutott hozzánk és sikerülhet megérinteni IS. Ekkor azt a cuccot kell bekötni ami behozza a kiszabadult delejt mégpedig minél közelebb ahhoz a ponthoz ahol belép hozzánk az a cucc. Lehetőleg már rögtön az ingatlan/védett_terület külső határán. Ha ott nem lehet akkor bentebb valahol.
Nos, ez a bentebb valahol most a téma... hogy, de akkor hol ?
A döntési szempont, hogy: legyen reális esélye, hogy meg tud rázni ! Azaz egy időben érinthető két eltérő potenciálú/"feszültségű" delej.
HA a lehetőség reálisan adott, addor "földelni" kell.
HA a lehetőség reálisan nem adott, akkor nem kell "földelni". Sőt akár veszélyesebb is lehet közelebb vinni a megrázás lehetőségét egy fölösleges "földelés"-sel :-(
Földelt, de úgy hogy egy 5p 32A dugvillával csatlakozik. Ha azt kihúzod akkor nincs földelés, de továbbra is nagy kiterjedésű fémtárgy lesz. Ez lehet az ok.
Hát Urak, azt kell mondjam így 20+ év index fórumozás után hogy megértek a pusztulásra az ilyen jellegű, moderálatlan fórumok.
Nem az index hibája, hiszen régen is ugyanez a felület és rendszer volt, egyszerűen akkor egymást segítő emberek közössége volt, és nem cseszték szét szándékosan unatkozó degenerált foteltrollok.
Az ilyen tetű szemétládák verik szét az értelmes közösségeket mint az Elek, és sajnos kitartóak, sikeresek benne.
Részemről befejeztem, hogy stílusos legyek:
Az utolsó kapcsolja le a villanyt. (aki nem mellesleg Elek lesz, de legyen neki is sikerélménye. Sikeres közösségromboló.) -----------------
Átnéztem a VBF MUBI egy pár üléséről készült ismertetőt, de sokkal okosabb nem lettem, mert ők is tudnak ködösen fogalmazni. Jóindulatúbban minősítve meghagyják a döntés lehetőségét. Egyben biztosan igazuk van, a helyszín alapos tanulmányozása szükséges. Ezt most leíró fogalmazással kéne helyettesíteni. :) Mire és hogyan van felszerelve villamos gép? Mert ha mondjuk nem üzembiztos villamos érintkezéssel, ÉS a nagy vas (hidraulikus atomerőmű vagy gyémántzúzalékoló vagy akármi) földpotenciálon van, akkor például az egyik régi, precízebb előírás, az ME 115 szerint az ok EPH kiépítésére, hiszen a villanymotor és a mittudoménmi egyszerre megérinthető.
Mert a másik, hogy a kurrens szabványokban alig van valami, viszont az ÉV és VBF jegyzetek szerint meg elvárás a veszélyforrások kiküszöbölése, és emiatt felsorolják a régi előírásokat, csak nem teszik hozzá, hogy ezeket alkalmazni is kell. :) Illetve nem feltétlenül kell szerintük alkalmazni, hiszen azt mondják, hogy: "a tervező dönti el, hogy az ilyen ajánlásokat figyelembe veszi-e vagy sem."
Önálló fémtárgyat akkor kell az EPH-ba bevonni. ------------- HA a fémtárgy EGYIDEJŰLEG érinthető meg (reálisan) egy MÁSHONNAN oda vezetett távoli potenciállal. ------------
A munkapad és az éppen be nem dugott próbapad esetén is ezt a feltételt kell vizsgálni.
Csak e miatt még nem kell mindeképpen bekötni az EPH-ba a munkapadot.
Még csak nem is munkapadot.
Ez egy 11 kW teljesítményű PRÓBAPAD. Tehát egy elektromos hajtásó gép.
Csak analógiaként hoztam fel a MUNKApadot - ami ugye egy elektromos funkciók nélküli fém tárgy, AZÉRT kell bekötni.
Ha nagyon röviden és pontosan akarom megfogalmazni a kérdést: be kell-e kötni külön védővezetővel a műhely földelő sínjére azt az elektromos gépet, aminek az áramellátását bontható csatlakozóval oldották meg GYÁRILAG, amiben értelemszerűen van védővezető.
Ha közvetlenül tudnék vele beszélni, nyilván megkerdezném. Az átlag erintesvédelmi felülvizsgáló (általában) nem úgy kommunikál, hogy mond valamit, majd rögtön a jogszabály számát.
Ezert kerdeztem azokat, akik naprakeszek és ezzel foglalkoznak. Ötletelni tudok (le is írtam).
Gondolom, ha azt mondta, hogy be kell kötni, akkor azt valamilyen szabványi hivatkozással közölte. Akkor pedig el kell olvasni az adott szabványt, hogy hogyan rendelkezik. Ha pedig nem közölt szabványi hivatkozást, akkor meg kell tőle kérdezni azt.
Kérem, hogy valaki, aki gyakorlatban foglalkozik ezzel (ill. ismeri a hatályos rendelkezeseket) miondja meg, hogy egy 5 pólusú 32 amperos csatlakozoval bekötött berendezest be kell- e kötni vagy sem egy külön vezetékkel a műhely védőföld vezetékere?
Én nem latom ertelmét, de a műhelyt vizsgaló érintesvedelmi szakember szerint igen.
Azt teljesen ertem, hogy a minkapadokat bekötik az EPH-ba.
Ezt minek?
Egyetlen ervet tudnék elképzelni: ha a gépet éppen nem használják, a csatlakozójat kihúzzák, akkor már nincs földelve - vagyis akkor ugyanolyan lenne, mint egy munkapad, és akkor EPH-ba kell kötni.
Általánosságban: a PE-t megszakítani tilos. Nyilván, ha egy berendezés dugvillásan kapcsolódik az elektromos hálózathoz, akkor ez elkerülhetetlen. De kapcsolóval a PE-t, PEN-t tilos megszakítani.
Személy szerint nem szeretem a Legrand Niloé termék családot. Az nagyon az alja a Legrandnak.
Nálunk anno a bojlerhez KBI-163K típusú kapcsolót építettek be. Eredetileg valamilyen GANZ kapcsoló volt, de az tönkre ment majdnem 60 év alatt. Mondjuk ez egy jóval komolyabb kapcsoló. Az esztergámon is ilyen kapcsolta az emulzió szivattyút. Mivel a szivattyú le volt égve, amikor megvettem a padot, így a kapcsolót is leszereltem idővel.
A PE-védővezető megszakitása álltalában nem szükséges.Mintahogy az EPH-t sem kell megszakitani.
Ebben a helyzetben célszerű egy 4-6A s kétpólusú kismegszakitó is süllyesztett elosztóban és a FI/RCD relé ha nincs a házban.(Mivel gázkazánhoz kötelező alkalmazni.)
Ez szüleim régi háza, sajnos nincs a kazánnak külön biztosíték. A hálózat nem túl elavult, de az áramkörök és a KMSZ-ek száma egy új építéshez képest alacsony.
A kétpólusú kapcsolón én is gondolkodtam.
A Legrand-nak van a 764517 számú kétpólusú kapcsolója, ehhez még szép színes keretet is tudok venni nekik :)
A földet nem kell leválaszthatóvá tenni? Nem rég olvastam egy barátom villanyszerelő tankönyvét, ha jól emlékszem, a háztartási berendezések összes pólusát megszakíthatóvá kell tenni egy pontos, karbantartási munkák idejére.
Ad1 ; Biztosan van kismegszakitója . Elég lenne akár azt lekapcsolni.
Ad2; A "főkapcsolónak " kinevezendő kapcsoló lehet akármelyik tipusú/márkájú világitási kapcsoló is, Viszont 2sarkút tennék fel.(fázis Nulla szakitás---leválasztás! )
Azt már a háziasszony izlése szokta eldönteni , hogy babarózsaszin aranykerettel.......jó ebbe a környezetbe.A villanyszerelőnek szinte lényegtelen.
Van egy fixen bekötött régi FÉG gázkazánom, 230V-on maximum 1A áramfelvétele van. Azért van fixen kötve öteres kábellel, mert a fázis-nulla-föld szentháromságon kívül a maradék két éren megy ki és jön vissza a 230V (régi típusú) mechanikus termosztát felé a fázis és ott is tér vissza.
Gondolkodom valami elegáns szerelvényen a fix csatlakozás mellé elhelyezve, ami megszakítja a fázist, ha nyárra pl. áramtalanítanám a kazánt.
Milyen egyszerű, fázis megszakítására alkalmas szerelvényt tennétek a fali csatlakozás mellé, ami illik egy otthoni környezetbe?
A főkapcsolót kicsit durvának tartom, gondolkodom egy egyszerű, de jó minőségű villanykapcsolón. A ház Legrand Valena Life-al van szerelve (néha azt gondolom, hogy sajnos ezzel van szerelve), egy ilyenből feltenni egyet mellé?
Nálunk anno az volt a horrorsztori, hogy a kolléga az erősáramú laborban a túl hosszú mérőzsinórt a nyaka mögé tekerte. Ez egészen addig volt jó ötlet, amíg valami zárlatot nem csinált és a nyakába nem égett a réz...
Régi RESISTA feliratú izzóban volt "rendes üvegcső homoktöltettel " biztiként,--de aztán ez is ment a süllyesztőbe.(drága? )
Az a Voltmérés egy peches eset volt. Persze a műszer gyártása/ellenőrzése is , hagy némi kivánni valót. Régi analóg műszereknél gyakoribb volt ; kijött a füst belőle.
a bevezető állvány részén olyan vékony olvadó szálat
A bevezető állvány az a zárt burában van (tehát vákuumban/védőgázban), vagy levegőben?
Bár ha jól belegondolok, ha a fém olvad, az ugyanúgy ionizálóidik, tehát vákuumban is létrejöhet az a vezető csatorna, aminek az ellenállása nagyságrenddel (több nagyságrenddel...) kisebb, mint az eredeti izzószálé.
Csak lazán kapcsolódik ide: amikor a kedvenc multiméteremmel (feszültségmérésben) belemértem a 400 voltba, egy gyártási hiba (túl közel volt egy szigeteletlen vezeték egy másikhoz) miatt keletkezett egy zárlat benne, így az áram átfolyt az árammérő rész 10 amperos biztosítékán. Amiben viszont nem volt ívoltó töltet.
Leolvadt a mérőcsúcs a kezemben, illetve levágta a 25 amperos kismegszakítót.
Tudtommal a kiégéskori biztosítékleoldás nem az izzószállal van szoros összefüggésben, hanem a gáztöltéssel. Ugyanis az biztosítja hogy szálszakadáskor ív lesz vagy nem. Ha ív van akkor az rövidzárba megy és leold a bizti.
A minuszt nem én adtam.De aki adta; azzal soha nem fogsz értekezni. Azok olyan lapitva ......
S indokolni sem tudják.
Ugyanis tapasztaltam; a régi izzószálas 60W izzó "kivágta" a Dol 10A betétet , ill a BS 10A --N 16 számú kismegszakitót . Ahol lényeges volt a biztonságos üzem 2db 60...75W-s izzót kötöttünk sorba.
Ma némelyik kinai/távolkeleti izzónál láttam a bevezető állvány részén olyan vékony olvadó szálat ,ami akár 4-6A áram hatására elolvad.
De olyat is láttam amiben 2db egyforma huzal volt!
Gyakorlatilag azóta használok LED égőket, amióta elérhető árban kaphatók, előtte meg kompakt fénycsöveim voltak. Nem emlékszem egyre sem, hogy bármelyik is lenyomta volna kismegszakítót, amikor megadta magát.
A kompaktok az élettartamuk végén érezhetően gyengébben világítanak és egyre tovább tart a bekapcsolásnál, amíg elérik a teljes fényrőt. A LED meg elkezd hunyorogni, van amelyik olyan, mintha hálózati ingadozás lenne, és van amelyik szabályosan pislog, aztán egy idő után kampec.
A hagyományos izzószálas égők meg tudták tréfálni az embert, de amennyire visszaemlékszem, inkább a régiek. Az izzószálas korszak végén kapható minőségesebb Kripton, meg Tungsrasoft égőkre már nem volt jellemző, azok egyszerűen csak kiégtek. Bár ugyanaz a működési elvük, valószínűleg az alkalmazott technológián reszelhettek egy kicsit. Megjegyzem, itt a lépcsőházban valami hét darab hagyományos égőt kapcsolgat az időzítő. Én azt ajtóm elé mindig valami régről maradt jófajtát szoktam betenni, a közös meg valami nónémet szokott beszerezni. Ezekre sem jellemző, hogy lenyomnák a kismegszakítót, simán csak kiégnek.
Ja, hát elkapkodtam én ezt a hozzászólást. Nem is néztem meg az illusztrációt. Nem egy ma kapható változatra gondoltam, hanem ami a hatvanas években volt. Az Hajdú volt, hengeres volt, keverőtárcsás volt, és kettős szigetelésű volt. A hatvanas években dolgoztunk vele otthon. De 63-ban már lábkapcsolósat is lehetett kapni a sajtó szerint, a miénken még egy pacco volt az oldalán. Még 72-74 között a hadseregben is egy olyan volt.
Tájékoztatlak benneteket tanácsadoim hogy két villanyos mestert is felhivtam.Elmondtam hogy a lámpaizzo kiégése lecsapta a kismegszakitot meg a főkapcsolot is.25-35 ezer ft között kicserélnék a biztositékdobozt de egyikük őszintén elmondta hogy bizony azután is simán előfordulhat hogy a főkapcsolo is levág.Pedig a három kismegszakito 10-10-10 amperes és van még elöttük egy elsődleges izé.Szoval nem vállaltam.Lecserélem led-re az égőket TOVÁBB TART és igy javulhat a helyzet :)))
Lehet éppenséggel problémás - de a kiégő izzó nemigen emiatt oldja le a kismegszakítót. A kiégő szál szakadásakor létrejön egy ív, annak az ellenállása nagyon kicsi, a tényleges megszakadásig megugrik az áram.
A lakásban a legnagyobb értékűnek a fő kismegszakítónak kellene lennie - én oda pl egy C25-öt tennék (az esetleges induktív, ill kapacitív fogyasztók miatt). Ennek a megszólalása magasabb áramon van (5...10 x 25A). Ezt csak az áramszolgáltató cserélheti. Kis könyörgésre beteszik azt a C25-öt, már ha az engedélyezett értéked 25 amper.
A lámpát is ellátó ágba max 16A legyen, mégpedig B16. Ennek a megszólalási árama 3...5 x 16 amper.
Viszont a annak a beltéri egységnek alakíts ki a külön áramkört, egy 5A-os kismegszakítóval.
Főkapcsolót nem csapja le, hanem a kismegszakítót vagy biztosítékot.
Villanykörtét (?) modern ledesre cserélni, 2 eres (?) .--->ezeréves hálózatot felújítani, vagy legalább villanyszerelővel átnézetni.
"kábelszolgáltato beltési egységénél gondok" --->ami gondolom valamiféle "tévébox", de "gondok" nem attól lehetnek vele, csak mert a hálózat "régi", HA az a vezeték/hálózat nem kontakthibás, életveszélyes, stb.
ötven éves lakásban kéteres kábel van és villanykörte kiégése esetén rendre lecsapja a főkapcsolot.Emiatt a kábelszolgáltato beltési egységénél gondok jelentkeznek stb.
Dolgoztam kint a pusztában és megállt egy - később derült ki hogy nyugdijas villanyszerelő, hálózatüzemeltetéssel foglalkozott - faszi egy lada nivával.
Szóba elegyedtünk. Elővett valami műszerszerűséget mért szerinte mW/m2 és meg volt elégedve mutatta nekem hogy "jól csinalom" az áramfejlesztőzést mert a kritikus erték alatt van. :) Szemben vagy 1-200 méterre lakik egy tanyában es szerinte a szobában esetenként a kritikus erték felett van. Volt már vele orvosnál mert "érzi" de most nagyon jól csinálom. :)
Megmutattam neki a szekrény belsejét hogy legyen valami fogalma szerencsétlennek ezen technológiáról ...
Kérdem én, hogy oké hogy látja méri teljesitményt de milyen frekvencián érzékeli?
700-800-900-1800-2100-2600-3500 MHZ?
Miért többön is van adás?
Igen többön is.
No meg lényeges kérdés hogy melyik szolgáltató?
Hogy hogy melyik szolgáltató?
Ugy hogy nem csak mi vagyunk itt egyedul hanem jelen esetben meg van egy. De akár 5 is lehet.
Valsz' új alapra kell helyeznie a tanait a kapott információk alapján ... :)
Az alu>>réz csere miatt tuti NEM kell szabványosítani. Aki mást mond leakar húzni vagy tudatlan az ügyben... lásd: kép
----- A szétválasztás áthelyezése úgy vélem nem egyszerű ügy a társasház miatt. Mert az ott a KÖZÖS méretlen rendszer >> a teljes házat érintő téma. Alighanem mindent át kellene alakítani és szabványosítani... -----
Kérdezd, hogy ...MIÉRT KÉRI ? Mi a szakmai indoklása a kéréséhez.
A fölösleges EPH-zás ártalmas megoldás tud lenni. Mert veszélyt=potenciált visz/hoz olyan egymástól eléggé távoli helyek között is, amiknél nem lenne egyébként veszély.
Velem "rossz lóra teszel" mert én ezekben a témákban veled vagyok.
Azert kell szabványositani minden szarért mert pénzt akarnak keresni. Fel kell szerelni azt az ocska műanyag dobozt mert most az a szabványos. 1-2 év alatt megvakul meg szarrámegy de mindenki le akar huzni mindenkit.
Azert irtam hogy magának a balesetveszélynek semmi köze ehhez. Az a 30K sziv és errendszeri beteg aki meghal arra kellene lőni nem pedig arra a mondjuk 100 áramütés elhunytra.
Én nem ágálnék, mielőtt kitalálják, hogy az összes elemet külön-külön méretezett vezetékkel, ilyenolyan módon biztosított csavarokkal kell összekötni.
Láttam a szocban ilyet, és nem is valami különleges (pl szikramentes) helyiség volt. Sima törmörraktár.
Honvédségnél teli volt minden ilyen csodákkal, egyes körletekben a fém szobaajtók is össze voltak a kötve a tokkal egy darab vezetékkel, sodronnyal, hol mivel.
Megpróbálnám rákötni a polcot vízcsőre, hátha elfogadják úgy.
Ha nem, az ciki, akkor nem kis költség (gondolom) csak ezért kiépíteni az EPH-t oda.
Nálunk a korábban EPH-zott polcrendszert elbontották és új helyre telepítették.Ott már nem írták elő az EPH-t.
Jellemzően a polcrendszerek vagy csavarozottak amelyek szerkezeti csavarok igy azok nem minősíthetők villamos kötésnek,vagy fülekkel, reteszekkel,stb, variálhatóak. Ezek az illesztő elemek festettek illletve rozsdásak lehetnek így nem várható el hogy egy potenciálon legyenek azon az egy (vagy több) elemmel amelyre rákötötték az EPH-t.
Ráadásul ha átrendeznék a polcot mérni kellene az EPH folytonosságát az új illesztett helyén.
Ha nem hoz be idegen potenciált nem kell bekötni. Ezt az álláspontot kellene lekaratézni a felülvizsgálóval. Szerintem....
Lehet félre érthetően fogalmaztam. Nem kötelező továbbra sem a PEN szétválasztás a plombált térben.
Illetve, amit itt nem emeltek ki külön, hogy a PEN vezető keresztmetszete nem lehet kisebb, mint a legnagyobb fázisvezető keresztmetszete, de legalább 10 mm2 legyen CU esetén.
Attól függ, a földelőszonda hová van kötve. Szakadás előtt, vagy szakadás utánra.
Már fárasztó végigolvasni, de ha még a PEN szétválasztásról vn szó, a szétválasztási szerkezetnél kell földelni, akkor nincs választás, hogy előtte vagy utána szakad el a PEN, mert csak a földelés előtt van PEN.
Nem írja elő semmilyen szabvány sem, hogy hol kell lennie a PEN szétválasztásnak.
Hát dehogynem. Az MSZ 447:2019.
4.4.2. TN-rendszer esetén a szükséges PE-N szétválasztás a csatlako főelosztóban levő csatlakozási pontnál, vagy - ha ez műszakilag nem lehetséges . ... de lehetséges.
És a B. melléklet B1. ábrája a (családi ház, 2 ablakos) ház falán levő fogyasztásmérő-szekrény alatti, vele egybeépített kisebb kuksznira mutató nyíl felirata: "csatlakozó főelosztó (csatlakozási pont)"
Attól függ, a földelőszonda hová van kötve. Szakadás előtt, vagy szakadás utánra.
Ha szakadás után van, a szonda,akkor nem jön létre zárt áramkör, mert megszakadt a PEN.
Azaz nincs áramkör.
Ha a szonda a szakadás előtt van, akkor a szondán keresztül zár az áramkör, ami megemeli a földfeszültséget és valóban ráz a test. DE!!!! Mivel a jó ág is erre a szondára van rakva, ezzel azt a földet is megemeli kvázi földzárlatba kerül a jó ág és a védelem leold. (függ pár dologtól)
Persze lehet rosszul gondolom, de majd hozzászólnak és érdemes helyre tenni ezt a dolgot, mert érdekes.
Nekem nulla szakadásban volt részem. 3x32 A volt az óránál a KMSZ. Valaki meg úgy gondolta amikor kialakított a pincében is az elektromos hálózatot, hogy a nullához elég egy 1,5-es vezeték. Egyik este viszont elégett.
Egy router tápegység, egy fali süllyesztett mobil töltő és egy számítógép tápegység ment tönkre. Először azt hittem, hogy áramszünet van, mert fény elkezdett villogni, a mosógép csipogással jelezte, hogy visszajött a feszültség, stb. Elég hamar meglett az égett kötés, mert lehetett menni a szag után. Kapott egy ideiglenes javítást azon az éjszakán, utána pár héten elül fel lett újítva a hálózat azon része. Kapott a guman táblák helyett normális elosztókat. Külön a pince és külön a ház többi része.
A számítógép tápegységben csak kondenzátorok mentek tönkre, azokat vettem bele újakat néhány száz forintért és kicseréltem őket. Azóta is tökéletesen működik. A másik két eszköz viszont kuka lett. SMD technológiát nem állok neki itthon javítgatni. Nincs hozzá felszerelésem.
Na tehát: ha egy egyik PEN szakad, a másik nem (a két fogyasztásmérő után vagyunk), akkor az egyik készülék házáról megkapod a nullát (mert ott ugye, a jó PEN miatt minden rendben van) a a másik gép házáról meg a fázist, mert a berendezésen keresztül az bizony eljut az ő, pillanatnyilag levegőben lévő PEN elosztójára. A fémkészülék1 / ember / fémkészülék2 közötti ellenállás 230 volt esetén úgy 1 kohm....
Szerintem itt a kérdés, hogy hol szakad el a PEN. Ha az utcáról bejövő, akkor a szondán keresztül záródik az áramkör. Mivel a szondák általában igen csak rossz állapotúak. valamint a PEN-hez képest jelentősen nagyobb az ellenállásuk, így jelentős lesz feszültség esés is rajtuk. 3 fázisú hálózat esetén pedig el is tolódhat a null pont.
Ha az előbb belinkelt rajzom szerint a PEN kapocsból csúszik ki a PEN vezető, akkor van nagyobb baj. 1 f esetén látszólag lekapcsol minden, mert nyitott lesz az áramkör, viszont a testekre, mint írtad kikerül a fázis. Ha valaki megérinti, és nincs ÁVK, akkor ott maradhat.
3 f esetén pedig egy feszültség osztó alakul ki a különböző fázisokra kapcsolt eszközök esetében. Valószínűleg több készülék is tönkre megy, mert az ellenállásuk függvényében fog rajtuk esni a feszültség. Így szélsőséges esetben 400 V is rájuk kerülhet. Kondenzátorok durroghatnak el a kapcsolóüzemű tápokban. Ha az embernek van egy kis szerencséje, akkor valami átmegy rövidzárba és leveri a KMSZ-eket. És itt is kikerülhet a fázis a testre. Ugyan ennél az esetnél maradva, viszont már 5 vezetős rendszert vizsgálva és csak az N csúszik ki, akkor a készülékek ugyan úgy megölik magukat. Viszont a PE továbbra is marad 0 V potenciálon a földhöz képest. Ezért is biztonságosabb a TN-S.
Az egyik: A FI relé PEN szakadásra nem fog leoldani.
A másik: hagyd ezt a szabványosítás dolgot. Egyszerűen fővezeték cserét hajtasz végre, annyi különbséggel, hogy 6 szál helyett 8 szálat huznak be, de még ez sem egyértelmű, a regszerelőt kell megkérdezni ez ügyben.
Nem írja elő semmilyen szabvány sem, hogy hol kell lennie a PEN szétválasztásnak. Jó ez így nem teljesen igaz feltétlenül. Mert társasházak esetében előírja (szabvány vagy jogszabály), hogy a felszálló méretlen fővezeték már csak TN-S rendszerű lehet. Azaz 3 vagy 5 vezetősnek kell lennie. Így ha társas házban laksz és ha mért fővezeték cserére adod a fejedet, akkor célszerű már most 3/5 vezetősre cserélni, hogy ha később méretlen fővezeték csere lenne, akkor ez már ne legyen extra költség számodra.
Családi házaknál viszont nincs ilyen. Itt gazdasági érdek is lehet, hogy PEN vezető legyen. Nálam tanyán nagyok a távolságok (kb. 60x100 méter a telek). Én magamnak minden épületig 4 eres földkábellel megyek el. A műhelyembe 16mm2-es rézzel álltam be. Ott kb. 1000 forint árkülönbség van méterenként a 4 és az 5 eres között. Ez azért 30 méter kábel esetén már egy jól látható összeg. A távolságok miatt pedig amúgy is kötelező önállóan is számottevő földeléssel rendelkeznie a műhely épületének. Így az nem extra költség az 5 vezetőshöz képest, mert ott is kellene leverni szondákat.
Ugye a PEn szakadásnál megemelkedik a földelés feszültsége, terheléstől függően.
Basszus, ha a berendezés be van kapcsolva, és elszakad a PEN, és ez egy I. védelmi osztályú készülék (mosógép, bojler stb.), akkor a házon nem kicsit emelkedik meg a feszültség, hanem konkrétan fázisfeszültség kerül rá, de úgy, hogy azzal csak a készülék belső ellenállása van sorba kötve, egy 1200 wattos bojlernél mondjuk 44 ohm...
Én úgy gondolom, hogy ha pl. ha a nappali mérőnél megszakad a nulla a jelenlegi hálózatomon, akkor valóban kialakul egy potenciálkülönbség a nappaliról üzemeltetett mosógép és a vezéreltről üzemeltetett bojler fémháza között. De mivel mindkét lakáselosztóban van új és működő ÉV-relé, akkor ilyen jellegű hibánál fennálló érintés esetén a nappali ÉV-reléje érzékeli, hogy a fázisa és nullája között nem ugyanannyi áram folyik, ezért az leold.
De nem győzöm hangsúlyozni, én tiszteletben tartom, hogy ti villanyszerelők vagytok, és a szakmai tapasztalatotokat is nagyra becsülöm. Ami egy picit nem fér a fejembe, hogy ha holnap kijön egy új szabvány, akkor miért kell a tegnapit rögtön életveszélyesnek kikiáltani, és égő metropoliszokat vizionálni a régi szabvány említésével.
Na de volna egy utolsó kérdésem:
A mért fővezetékem (a mérőtől a lakáselosztóig) alumínium mindkét mérő esetében. Kb. egy éve beszéltem egy reg. szerelővel, azt mondta, hogy kicseréli nekem plombabontással mindkét mérőnél a vezetékeket rézre, és ez megoldható szabványosítás nélkül. Akkor még ez a PEN-szétválasztás dolog nem került szóba.
Ha úgy döntök, hogy elfogadom a mai szabványt, és legyen a PEN-szétválasztás az óra előtt, akkor ez is megoldható még mérő szabványosítás nélkül? Tehát ugye most bejön 4 vezeték a vezérelt mérőtől, 2 vezeték a nappali mérőtől, és ha azt szeretném, hogy az egy-egy PE is bejönne a mérőktől a lakásba, akkor kell-e szabványosítanom?
Ugye a PEn szakadásnál megemelkedik a földelés feszültsége, terheléstől függően.
És az azért ráz meg, mert a delikvens megérinti a fém részt és a földön keresztül zár az áramkör, mintegy segédföldelőként viselkedve, ami már más potenciálon van, mint ami a szondán megy a földbe.
Na még egyszer, mert lehet, hogy én nem értem: egy PEN bejön, eddig világos. Elosztják két PEN-re. Ezek bemennek két fogyasztásmérőbe. A fogyasztásmérők UTÁN vannak szétválasztva. Vagyis a két, fogyasztásmérő utáni PEN-szétválasztásig ez két, folyamatosan üzemi áramot vezető ág, amelyekben értelemszerűen van csavarkötés, átmegy rajta az áram. Nekem ezzel van problémám.
Én itt mindenestre feladom, engem nem kell meggyőzni.
Részedről is érdekel, nagyon szívesen meghallgatlak, hogy miért kellene az 1995-ben, akkori szabványok szerint készült hálózatot átalakítani mai szabványra.
Tehát valós biztonsági kockázatok érdekelnek, hogy miért áramütés veszélyesebb az, ha a PEN-szétválasztás a mérő után történik (én régi hálózatom), mintha a mérő előtt történne (új szabvány).
Valóban érdeklődően állok hozzá, nem kötözködni akarok.
Mi történik, ha meglazul egy PEN kötés az egyik óra előtt/benne (és miért ne?), mert akkor a két gép között (extrém esetben) akár fázisfeszültség is lehet.
És most akkor nehogy azt mond, hogy nem találkoztál még rossz kötéssel egy sokéves hálózatnál...
Egy darab rézvezeték szükségességéről beszélünk.
És már bocs, de én már láttam és mértem gyerektáborban rázó zuhanytálcát. Ja, csak néhány volt potenciálkülönbség és néhány milliamper áram volt.
Egyetlen gond van ezekkel a padlószegélyes megoldásokkal: nem tudsz szépen bevezetni, illetve a szerelvényeknél kivezetni belőle kábelt. Az ilyen célokra elfelejtettek idomokat gyártani - nem is értem, miért.
A kábelcsatornához ellenben minden kapható, falon kívüli aljzatok is - cserébe csúnya.
Igen arra. Az igaz hogy 3 vezetékes rendszer, de a kétvezetéknél csak az a különbség, hogy a PEn-t választod szét a kiselosztókban. utána a PE nincs összekötve.
Mert ez rendben van: itt ugyanis a PEN szétválasztás az óra előtt történik, a PE vezetők ugyanabból a pontból, folytonos vezetőként érkeznek a két hálózat összes készülékéhez - vagyis a PE vezetőkön nem halad üzemi áram, nincs feszültségesés, csak zárlat esetén - amikor a kismegszakító vagy az ÁVK meg is szakítja az áramot.
Hát, szerintem ez fordítva van: az EPH-t (vagyis a nem elektromos fogyasztókat azonos pontenciálra hozó hálózat gerincvezetékét) kell bekötni a védővezetők elosztójába, nem?
Már bocs, de az óra előtt a PEN vezetők vannak összekötve. Amin a teljes áram megy át, külön külön, azt sem tudjuk, a két PEN milyen távolságról érkezik külön, nincs földszondára kötve, baromira nem lesz földpontenciálon - ráadásul az egyik vezetéken megy mondjuk 2500 wattal a mosógép, akkor a PE vezetője is más pontenciálion lesz, mint azé, amelyiken nincs fogyasztó. Arra inkább nem is gondolnék, mi történik, ha meglazul egy PEN kötés az egyik óra előtt/benne (és miért ne?), mert akkor a két gép között akár fázisfeszültség is lehet.
Amúgy is mindent be kell kötni az EPH-ba (ami, ha jól tudom, a nem elektromos készülékek galvanikus rákötése a kapcsolótáblán lévő földelési pontba), akkor pedig ugye ugyanarra a pontra lesz kötve minden érinthető fém, meg mind a két PE sín, (értelemszerűen az órák, illetve a szétválasztások után).
Sziasztok.Fém vízvezetékre egy fém salgópolc ráköthető e?Ahogy olvasgattam fém vízvezeték használható eph vezetőként nyilván ha be van kötve az eph ba.
Az érinthetőségi kérdésedre a válasz igen. A bojler és a mosógép egy méterre vannak egymástól, előállhat olyan helyzet, hogy egyszerre érinti meg valaki a bojlert és a mosógépet. Természetesen életvédelmi relé mindkét lakáselosztóban van.
Inkább rajzoltam egyet, hátha én voltam félreérthető, és mielőtt nagy vita robbanna ki... :)
Így néz ki a hálózatom leegyeszerűsítve:
A kérdés, hogy a zöld szaggatott vonalnál össze kössem-e egy 10mm2 MKH-val a két lakáselosztót?
A hálózat nagyon régen így üzemel. Viszont most annyi változás történik a hálózaton, hogy veszek itthonra is egy új Stiebel hőtárolós kályhát (régen volt ilyen kályha, de az Elekthermax volt).
Az új Stiebel kályha kapcsolási rajza a következő:
A bekötési rajz szerint a kályha állandó (nappali) betápja nem kér PE-t, azt a vezérelt betápnál kapja meg. Emiatt a jelenleg lakásban elérhető két PE vezetékem nem fog a kályhán keresztül "találkozni", engem mégis zavar, hogy azok a lakáselosztóknál nincsenek közösítve.
Ha jól értem, a válaszod igen, tehát össze kell kötnöm a két lakáselosztó földelősínjeit (pontosabban mondva én szakszerűbbnek találom a két PEN szétválasztás (nappali és vezérelt) sorkapocsait összekötni).
nálam volt egy fázis és utolag lett 3 fázis is és a villanyász aki csinálta a 3 fázis bekötést, nem akasztotta rá a meglévő földelésre a 3 fázis földelését, hanem külön szondát vert le, ez igy lehet nem szabványos?
Nagyon régi társasházban csak PEN felszálló van, a villanyóra után a lakáselosztóban van szétválasztva. Viszont van nappali és vezérelt mérő is, mindkettőnek külön lakáselosztó, külön dobozban, mindkettőben szétválasztva a PEN.
Kérdés, hogy ilyen esetben össze kell-e kötni a két külön lakáselosztó (nappali és vezérelt) földelősínjeit pl. 10mm2 MKH-val?
Fele területen felmállik, mint az öntapadós matrica is lepöndörödik, a másik helyen meg letépni nem tudod.
Csatornánál ilyenkor van, hogy a fele ott lóg, vagy mikor már csak kevés fogja, akkor nem a falról szakad le, hanem letép magával festéket, falat, éppen mit.
Arra ne alapozz, hogy az a házgyári beton olyan masszív. A ház ettől nem dől össze, de nem minden panel felülete elfogadható.
Azért is tapétázták ezeket egy idő után, mert amíg festettek, néha már az átadásra foltokban mállott le a felület.
A tapéta meg elfedi ,hogy csak a fele ragadt oda... de néha még az is csíkokban pöndörödött fel.
Szóval ennyi cirkusz ellenében néhány icipici rövid csavarral betiplizni a betonba, pont csekély erőfeszítés és elég, mert a tipli azért betonházból nem szakad ki úgy, mint a régi homokos vakolatokból.
több rétegben festett falfelületre már haszontalan a mélyalapozó szerintem. nem szívódik fel az elöregedett glettig a diszperziós festékeken keresztül, ami szintén műanyag réteg. én mélyalapozót öreg paneles tapéta esetén használok, amikor is levágom a csatorna alatt a tapétát, lekaparom, és azt a sávot kenem be mélyalapozóval. illetve csupasz vakolatra, glettre.
Ragasztani CSAK STABIL erős és por/zsírmentesített sík felületre ésszerű, azon okés lesz.
A festett fal tipikusan nem stabil és nem portalan felületű .... gyakran nem is sík.
------ NAAAAAGY felületen ragasztva azért lehet jó a festett falon is.
HA NEM málik a festék rétegekben erőhatásra (spaklizásra pl.) akkor.
Finom csiszoló papírral átcsiszol >> a friss és síkabb felület jobban tapad majd Portalanít (finom kefe/rongy) és mélyalapozós ecsettel átken a ragasztási sávban. Száradás után mehet rá a jó széles és minél vastagabb anyagú öntapis cuccal ellátott csatorna.
A széles-lapos csatorna tehát jobb, mint a keskeny-magas...
Kábelcsatornát nem ragasztottam ugyan, de szedtem már fel panelban eredeti padlószőnyeget, ami Palmatex-el volt leragasztva annak idején. Helyenként jött vele a beton is, de többnyire ottmaradt a ragasztó, és a padlószőnyeg legalsó gumírozott rétege. Szóval, ha kábelcsatornát kellene felraknom panelban, akkor a nyomvonalán levakarnám egy spaknival a festéket meg a glettet a betonig, és habozás nélkül ragasztanám.
A csavar alá csak úgy beszorított, szemre hajtott alu vezetett PEN a "legtetszetsőebb", meg a csini, közveszélyes un "nullbontó"... sem semmi. :D
Kb hajszálra vagytok mindenféle elektromos katasztrófáról, beleértve egy kellemes tűzesetet is.
De itt is mi az irány, a szumma ~soksokszázmilliós budai(!) luxus párlakásos társasházban? jajjcsak cserélni, fizetni ne kelljen!! Nehogy!
Na, majd, ha az a kék vezeték "lekontaktol", és kidobjátok az összes tévét, boxot, gépet, laptopot, háztartási gépet, akkor már késő lesz a bánat..
Az sem lesz normális, ha erre bármi bővítési, leágaztatási, plusz ráépítési lehetőséget adnak, persze magyaroroszágon vagyunk, van az a "kedvesség" hogy mégis.
Ezt elvileg a háznak kell rendezni, közös léből, hogy nomrális főelosztó legyen ehelyett a közveszély helyett.
Az a te költséged, párszézezertől a sacc félmillióig, hogy azután legyen egy zárt kültéri dobozod, benne mérővel, amiből továbbmegy a kanóc a garázsodba.
Engedély (elméletben) a társasháztól (többi lakó) mindenre kelleni fog, mert közös területen vésnek, fúrnak, zsinóroznak, munkálkodnak neked majd.
Az Energy Performance of Building Directive szabályozást a múlt évben fogadták el.
Az egyik lényeges szabály, hogy minden lakóépületben (például társasházban) Amelyben több mint három autóbeálló van >> telepíteni kell villanyautó-töltőt.
Az elektromos autók saját feltöltésének egyfajta joggá kellene válnia-
Ami mindenkit megillet, aki ilyen módon közlekedik és rendelkezik autóbeállóval, akár saját, akár teremgarázsban.
Ennek szellemében kell módosítani az építésügyi szabályozásokat.
Ezen túl erről azonban nem fogalmaz meg konkrét szabályokat vagy célokat, amit a T&E szerint a tagállamok nemzeti szabályozásával kell pótolni. A T&E Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország, Lengyelország és Spanyolország szabályait áttekintve tett néhány javaslatot.
Ezen az alapon kérhetsz csak 10 Ampert is.... ha nem jut több.
Tartósan az is tud 11 Ampert is. Cirka 1 órán át pedig még többet is (pl. autó takarítás töltés közben) 14-15 Ampert is.
------------------
Minden kismegszakítónak.... (az, hogy: "B" vagy "C" típusú mindegy)
- a 13%-os túlterhelést legalább 1 órán át kell megengednie - a 45%-os túlterhelés esetén legfeljebb 1 órán belül ki kell oldania - a 225% túlterhelésre pedig már 1 percen belül ki kell oldania (a 32 Amperes méretig) ------------------
A 16 Amperes ... 18 Ampert több mint 1 óra után kapcsolja csak le 23 Ampert már csak kevesebb mint 1 órán át engedi meg 36 Ampert MÁR 1 percen belül lekapcsolja !!!!!
A 10 Amperes ... 11 Ampert több mint 1 óra után kapcsolja csak le 14 Ampert már csak kevesebb mint 1 órán át engedi meg 22 Ampert MÁR 1 percen belül lekapcsolja !!!!!
A kis Amperes töltésnek számottevő is lehet a töltési vesztesége :-( Csak 1x10 Amper esetén pl. 8-10% még egy fiatal TESLA esetén is
Más típusoknál lehet több is 15-20% sem ritka.
Pláne nehéz ügy, ha egy ZOE az autó éppenséggel ... aminél jóval több lehet a veszteség. (eleve nem jó ötlet a ZOE-t csak 1 fázisról tölteni a töltési módszere miatt)
-
Persze nem hatalmas pénz a különbség, pláne ha csak 10-15 ekm az éves töltés.
A jelenlegi rezsicsökis 2523 kWh/év (37 Ft/kWh >> ~7 Ft/km) áram. Ha gyakorlatilag csak az autó töltésére megy el akkor cirka 12 000 km/év töltésre elég. A többi km már (70 Ft/kWh >> ~14 Ft/km) drágább lesz.
A ~10% veszteség 10000 km-enként ~1000 km >> 180 kWh >> 7000/12000 Ft Ami 0,70 Ft/km az első ~12000 km/évre (2523 kWh/év reszicsökis áram) és 1,20 Ft/km lesz a többi km-re.
----
Azonban a 10 Amper 1 fázison az csak ~2,3 kW töltés >> 10-12 km/óra töltési sebesség. Ami tudhat meglepit is okozni olykor, igényelhet odafigyelést a töltés ütemezésére.
Igen, sajnos másik albetét. A 3*16ról nem is álmodom, örülök, ha ez az 1 fázis összejön, ráadásul 10A-ról tölteném csak lassú, de van ideje, nem akarom a régi hálózatot terhelni.
Az ilyen összetett esetben jobb eleve a regszerelővel beadatni a igényt ... (0=ismerős/melótremél, illetve 20-30 eFt a tipikus díja a kiszállás, felmérés, papírmunka menetnek)
A regszerlő már elve "jól" tölti ki az adatlapot Mert durván félre is mehet az ügy a "nem jó" kitöltéssel. és Nyilatkozik is, hogy "minden okés, alkalmas".
------
Mivel, ha jól értem temagad adtad be. Kapsz egy MGT-t ami CSAK a szolgáltatót érintő részről fog szólni.
mehet simán >> van elég szabad Amper még vagy mehet simán >> lesz elég szabad Amper, a csatlakozó vezeték bírja, csak biztosítót kell cserélni vagy csatlakozóvezeték csere is kell, hogy lehessen elég Amper
A biztosító/csatlakozó vezeték csere a szolgáltató dolga és költsége.
Minden más részlet a regszerelő dolga...és a társasház/te költséged.
Megoldás lehet esetleg a saját villanyórám (3. emelet) utántól a lakásomból lehúzni egy fázist a garázsba? Mondjuk valami rendesebb kábellel 10mm2 vagy hasonló. Persze plusz föld kell.
Az olyan 30-40m kábelhossz lehet max.
Gondolom, ahhoz kell minden egyes lakó hozzájárulása :(
A méretlen elosztásáa a társasház hatásköre és költsége. Amit alighanem rád vernek, mert neked kell.... fizesd.
-
Legjobb esetben van még szabad 16 Amper a dobozban látható valamelyik biztosítón. A 3x63?=189? Amper a 6 lakásra 189/6=32 Amper lakás átlagosan.
DE, Ha nincs már elég szabad Amper akkor lehetnek a gondok, mert akár a betápon is kellhet variálni. A betáp egy vagy két vezeték szakasz lehet a bekötés módjától függően. - a szolgáltatói csatlakozó vezeték (utcáról az ingatlancsatlakozópontig vagy egészen eddigadobozig)
Ha nem eddigadobozig tart akkor van "méretlen fővezeték" szakasz is (az ingatlancsatlakozóponttól eddigadobozig)
1. Jobb esetben elég a +16 Ampernek a betáp egészen eddigadobozig és csak a biztosítót kell cserélni nagyobbra.
2.
Rosszabb esetben nem elég a +16 Ampernek és vezetéekt is kell cserélni. Akkor az 1. pontban említett - csatlakozóvezetéket a szolgálatató cseréli - méretlen fővezetéket a társasház vagy temagad (mert a többbiek rád verik >> neked kell alapon) Ez viszont azzal is járhat, hogy szabványosítani=átépíteni kellhet ezt a dobozt is (társaház/temagad)
Amikor megvan a +16 Ampered ebben a dobozban valamelyik biztosítón. Akkor indul a garázsod elérése ebből a dobozból.
Ami már csak a saját költséged- és feladatod lesz.
-
Kell majd - méretlen vezeték szakasz a mérőhelyig ebből a dobozból - szabványos mérőhely és egy földelő szonda is kell alighanem - "mért fővezeték", ami a mérő és az "első mért elosztó" közötti szakasz - egy "első mért elosztó", benne a FIrelé/ÁVK/RCD és a kismegszaktó(k), stb.
----
Keress egy normális regisztrált szerelőt, aki nem akar mindenáron mindent felújítani-átépíteni. Aki kialakatja amit kell.
(nem lesz egyszerű találni alighanem, mert abból élnek, hogy lehúznak téged, ha tehetik)
Ami szóba jöhet -csatlakozó vezeték (szolgáltató cseréli, ha kell az "utca" és az ingatlan között) - méretlen vezeték, ha van (társasház/temagad az ingatlan és ez a doboz között) - méretlen elosztó (társasház/temagad ez a doboz)
- méretlen vezeték a mérőhelyig (temegad/társasház ebből a dobozból tovább) - mérőhely (temagad) és helyi földelő alighanem (temagad) - mért fővezeték (temagad) - első mért elosztó, FI relé, kiemegszakító) temagad
Nálam a külső falon lett felhozva a vezeték, gégecsőben, hőszigetelésben lett hely csinálva neki. Ez a vezeték betolva a redőnydobozba és a redőnydobozon belül megkötve. Légtömörséget nem befolyásolja, illetve a motorcsere is egyszerű, mert a kötés ott van mellette.
Szerintem azt jelenti, hogy le van deresedve. Meteorológiai párlecsapódós jelenség, Wikipédián biztos sokat lehet róla olvasni. Bár nekem van egy sokkal érdekesebb jelenségem is.
.
